• Nem Talált Eredményt

VI TÉZ J Á N O S

Levél Lassocki Miklóshoz, mikor meghiúsult olasz útja.

Venerande Mi Pater et Domine!

Infelici occupatus tempore, via, quam optabat animus, incedere minim e potui, verum revectus in meam infinitae tentationis domum, ipsémét, u t vera loquar, ignoro, quo iam consistam gradu? non pater!

u t omnino oblitus sim conditionis meae, neve inter solidum et lubricum , differentiam non esse putem, sed quia id de s ta tu meo explicare nescio, quod fortasse reputare scio, praesertim dum et nunc aliud apponi mihi, atque aliud opponi conspiciam.

Accedit ad haec et ille gravissim us vitae meae turbo, quo meus tan ta confusione iam fluctuat anim us, ut in tra dextram et sin istram hom inum non facile discretionem conicere sciam. Quam ob rem digne, u t credo, excusatum me habere P a te rn i­

tas V estra potest, si hucusque saepius non scripse­

rim : dolorem fore cum ulassem P a tri, vel proprium saltem non satis explicassem taedium , iudicia etiam hominum secreta pertim ui, quorum form idine ple­

rum que coactus, profiteor, hoc me solum scire, quod nesciam, et interdum p roprium quoque anxius igno­

ra re vocabulum . Semel dixi, et proposui me, quoad v ita d u rat, in persona corde, animo, et obsequio, semper vestrum fore. Id pluries replicare fortasse adulatoris esset; sed u tinam P a tern itas V estra non mei oblita sit, m agna profecto sublevatio anxietatis meae foret. A t non m irum : felices enim in hoc inundo m em oria consequitur; ita et ego, dum felix videbar, vigebat mei apud P atrem memoria, sed nunc m u ta ta sorte cum felicitate p a rite r

exstin-33

Tisztelendő A ty á m és Uram!

Szerencsétlen körülm ényektől akadályozva az u tat, m elyre v ágyott lelkem, m egjárni nem tu d ­ tam , hanem visszavetve végtelen kísértéseim h á ­ zába, az igazat m egvallva, m ár nem is tudom, hol fogok megállni. Nem m intha, A tyám , meg­

feledkezném helyzetem ről, vagy nem tudnék k ü ­ lönbséget tenni a szilárd és síkos között, h a­

nem mivel nem tudom helyzetem ről kifejteni azt, am it elgondolni talán tudok, különösen most, am ikor úgy látom, hogy más van ja v a m ra és más van ellenemre, m int am iről gondoltam.

H ozzájárul ezekhez életem nek súlyos zű rzav ara s ennek következtében lelkem annyira hánykolódik, hogy az emberek jobbja és balja között m ár nem igen tudok különbséget tenni. Ezért, úgy gondolom, m éltán ki vagyok mentve A tyaságod előtt, h a ed­

dig nem írta m gyakrabban: talán csak fájd alm at halmoztam volna A ty aság o d ra,. vagy pedig nem fejeztem volna ki eléggé keserűségem. Az emberek titkos ítéletétől is m egriadtam ; m egvallom, a tőlük való rettegés a rra kényszert tett, hogy az egyetlen, am it tudok az, hogy sem m it sem tudok és aggo­

dalm am ban m ár a tulajdon nevemet sem tudom.

Egyezer azt m ondtam és célul tűztem ki, hogy am íg élek, személyemmel, szívemmel, lelkemmel, engedel­

mességemmel m indig A tyaságodé leszek. Ezt több­

ször ism ételni hízelgőre vallana: de bárcsak A ty a­

ságod ne feledkezne meg rólam , valóban nagy m egkönnyebbülést jelentene szorongásaim

köze-3

guitur. Scio P a te r, quid de ше alibi ag itu r. Non m agni m ihi pretio venit, amicos potius p ro d i­

turos me fortasse perdoleo, verum committo d ivi­

nae per om nia v o lu n tati: feram , u t potero, quia iam alea iacta est. Credebam me magno fu n d a­

mento innixum , et ita adhuc credo: sed, quia his turbinibus et m agnae tu rres concidunt, parum re ­ feret, si ego p a rite r huius to n itru i m achinis de­

turber.

M e g j e g y z é s : Vitéz János (1408—1472) a délvidéken született. Már Zsigmond császár idejében a kancelláriába került jegyzőnek, Albert alatt főjegyző, V. László alatt kancellár, majd Hunyadi János titkára lett. Egy ideig nevelte Hunyadi Lászlót és Mátyást. 1455-ben lett váradi püspök, tíz év múlva pedig elnyerte az esztergomi érsek­

séget. Az első magyar humanista, akinek hatása a magyar humanizmusban erőteljesen érvényesült. Az ö barátsága Pietro Paolo Vergerióval az az alap, melyre a magyar humanizmus épült. Nagyváradon már egész irodalmi kört alakított. Kancelláriai levelei mintául szolgáltak úgy, hogy azokat Ivanich Pál még Vitéz életében összegyűjtötte és kiadta. Az irodalmat és tudományt pártolta, megalapította és vezette a pozsonyi egyetemet. Mátyás királynál nagy volt a befolyása, de élete végén összeesküvést szőtt királya ellen. A bekövetkezett megaláztatások gyorsították halálát.

A föntebbi szemelvény, Lassocki Miklós krakkói

dékán-pette. És nem is csoda: ugyanis a szerencsés embe­

rekre emlékeznek ebben a világban: így énrám is emlékezett A tyaságod, am íg szerencsésnek látszot­

tam. Most azonban, hogy fordult a sorsom, szeren­

csémmel eg y ü tt emlékezetem is kialszik. Tudom Atyám , hogy ellenem bizonyos helyen miben mes­

terkednek. Nem sokat törődöm vele és inkább az fáj nagyon, hogy talán b arátaim elárulnak, hanem h át az isteni a k a ra tra bízok m indent: el fogom viselni, ahogy tudom, m ert a kocka m ár el van vetve. H ittem , hogy n agy fundam entom ra tám asz­

kodom, m a is hiszem: de mivel ezekben a viharok­

ban nagy tornyok is összeomlanak, igazán keve­

set számít, h a ezen égzengés ereje engem is lesodor.

hoz írt levele, mély keserűségét tükrözi, midőn 1444-ben meghiúsult régi álma, hogy „pro studio" Itáliába mehes­

sen, mert rablók állták útját. Személyes ügyekben is el akart járni a római kúriánál: az elnyerendő váradi püspökséggel kapcsolatban. A szöveg az Ivanich-féle levélgyüjtemény bécsi kéziratán (cod. Vindob. lat. 431.

föl. 13b—14a) alapul. — I r o d a l o m : Fraknói Vilmos:

Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879. Bé­

kési Emil: Magyar írók Hunyadi Mátyás király korából.

Katholikus Szemle, 1902. 43—46. 1. Huszti József: Aeneas Sylvius humanista törekvései III. Frigyes udvarában.

Egyetemes Philologiai Közlöny, 1919. 238. 1. u. a.: Fran­

cesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei, u. o., 1927. I—VI. füzet. 7—18. 1. Pintér Jenő Magyar Irodalom­

története. I. kötet. Budapest, 1930. 449—452. 1. Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 3—13., 301—306. 1.

3*

J A N U S P A N N O N I U S

Levél Vitéz Jánoshoz az alkalomról.

Reverende in Christo Pater, Fidelis Nobis D ilecte!

M ulta quidem undique, non eolum de die in diem, sed et hora in horam saepius decurrunt, quorum fere singula tan ti momenti sunt, u t in eis totius regni statue pendeat, et nisi quam celerrime provideatur, periculum sit in mora. Cum autem nos plene cognitos non habeam us V estrae Fidelita- tis tractatus, nescimus interim de talibus negotiis aliquam certam inire deliberationem, tum propter alia, tum quia ignoranter tale aliquid disponere possemus, quod forte illis tra c tatib u s noceret, vel aliquam turbationem afferret. P roinde F idelitatem V estram diligentissim e requirim us, quatinus non habito respectu ad hos dies eanctos quam citissime ad nos festinare debeatis, quia hum ana negotia tem porum opportunitatibus plurim um gubernantur, divinis vero servitiis quodlibet tem pus est aptum , et quicquid pro salute p a triae ag itu r: sacrificii loco est. Neo dominue legatus im putare poterit vobis, si eo per bonum modum relicto, praesertim in ta n ­ tis necessitatibus, aliq u an tu lu m praecurratie. Ite ­ rum rogam us F id elitatem Vestram , in hoc aliud non faciat, ne et anim us noster in am biguo haereat, et rerum agendarum o pportunitas p raeterlap sa c o n v ertatu r in im portunitatem .

K risztusban T isztelt A ty á n k , Hőn Szeretett H ívü n k!'

Sok minden esemény történik szerte e világon, nemcsak napról-napra, hanem óráról-órára is: ezek közül egyesek m ajd akkora jelentőségűek, hogy tőlük függ az egész állam sorsa és h a nem tö rté­

nik azonnal gondoskodás, a tétovázás veszedelmet hoz reánk. És mivel nekünk nem állnak rendelke­

zésünkre N agyságtok tárgyalási-eredm ényei, nem tudunk ebben az ügyben h atáro zo tt döntést hozni, részint egyébb dolgok m iatt, részint am iatt, hogy kellő tájékozottság nélkül olyan valam it határoz­

hatnánk, amely á rta n a a tárgyalásoknak, vagy még valam iféle zavart is okozna. E zért nagyon kérjük N agyságtokat: tekintet nélkül a közeledő szent napokra, a lehető leggyorsabban siessen hoz­

zánk, m ivel az emberi ügyeket legtöbbször az alk a­

lom kormányozza, az Isten szolgálatára azonban minden idő alkalm as, különben is a haza érdeké­

ben való fáradozás m aga is istentisztelet. Még a követ ú r sem ró h a tja fel, ha őt szépszerével h á tra ­ hagyván, N agyságtok ily nagy szükségben vala­

micskével előre siet. Ezért még egyszer kérjük N agyságtokat, hogy ebben az ügyben m ást ne tegyen, nehogy továbbra is kétségbe m aradjunk, vagy esetleg a kedvező alkalom kezünkből k i­

csússzon és kedvezőtlenre forduljon.