Beatissim e Pater!
Serius forsitan ae ratio debiti postulabat, acces
sit tandem m ihi copia temporis facultasque sc ri
bendi ad S anctitatem V estram de rebus apud me gestis, quibus divina clementia dexteram suam hoc tempore nobiscum m agnificare dignata est. P a r erat, u t ante priores prim us prodiisset nuntius in dex officii mei, notum factu ru s ordinem rerum ac
taru m , per quas vota et spes V estrae Sanctitatis, quae princeps reru m est, ad Dei laudem ae propen
siorem publicae salutis curam reficerentur. Sed cum notitia horum , quae gesta sunt, quo sera, eo m agis plena fu tu ra sit, volui vel tard iu s exequi quod negligere non debui. Iuvabit, puto, audire plenius et nota rectius agnoscere.
Ig itu r dum circiter K alendas M aias opportune congregato exercitu castra m etatus essem ad ripas Danubii, eam partem versus, quam frequentior in cursus hostium vexare vastareque paene iam con
sueverat, non longe aberat etiam T ureus magnus cum exercitu m agno et cum m anu pro suo more valida. Res im prim is satis contecta erat, quorsum acies flectere disponeret, nam locus, quem castris occupaverat, plures partes respiciebat, eratque per
vius ex concursu viarum , quascunque petere vel
let. Exploratores nostri varium saepe nuntium a f
ferebant, aliis ad castrum N ándor Albense vallo circum dandum , quibusdam ad proelium nobiscum ineundum, aliis alio eum tendere asserentibus. A t paulo post am biguitas haec su b la ta fuit, palam que factum est in v itatu m eum a quibusdam p ro d ito ri
bus Bosnam versus declinare. Eo dum festinus ac
cessisset, suscepta proditione, quam ante parav e
rat, prius forte quam eduxisset gladium , vicit
pro-Szentséges A tyá m !
Talán később ju to tt idő és mód az írásra, m int azt a kötelesség m egkívánta volna, a nálam tö r
tént dolgokról, m elyekben a kegyelmes Isten ezen időkben nekünk jo b b ját m egm utatta. Illő volt, hogy m indenekelőtt h írnök menjen tiszteletem jeléül és ism ertesse az eseményeket sorjában: h i
szen általu k Szentségednek, m indenek fejének vá
gya és rem ényei beváltak Isten dicsőségére és a közösség üdvének még hathatósabb felkarolására.
De mivel teljesebben tudunk beszámolni tetteink
ről, ha később adjuk h írü l azokat, későbbre h alasz
tottam a beszámolást, m ert elhanyagolnom semmi
képen nem volt szabad. Hiszem, hogy szívesen veszi, ha teljesebben és a m ár ism ert eseménye
ket helyesebben h allja.
T ehát midőn m ájus elseje tá já n alkalm asan ösz- szeállított sereggel a D una p a rtjá n táb o rt ütöttem am a országrész felé fordulva, m elyet az ellenség gyakori betörésekkel san y arg atn i és pusztítani m ár megszokott, nem volt messze a török fővezér sem nagy és szokásához képest erős sereggel. E leinte elég kétséges volt előttünk: m erre szándékozik for
d ítan i seregét, m ert a táb o ráv al elfoglalt hely több irán y b an n y ílt és az ott összefutó u ta k m iatt j á r ható volt, am erre csak a k a rt fordulni. Kém eink különböző h írek et hoztak. Némelyek azt beszélték:
N á n d o rfejérv árt körülsáncolni mennek; mások azt, hogy velünk a k a rn a k csatába szállni; ism ét m á
sok azt, hogy másfelé tartan ak . De kevéssel utóbb a kétség eloszlott és nyilvánvalóvá lett, hogy egyes árulók h ív ták be Boszniába. A m int sebtében oda
vonult elfogadva az áru lást, (m ár régebben elő
készítette) győzött anélkül, hogy úgyszólván k
i-к .
ditoribus aeque et proditione potitus. V incit deinde regem arte et dolo, non arm is superatum , demum- que excruciatum necat, arces omnes et munitiones regni in deditionem accepit, custodibus earum ultro porrigentibus. V erum antequam Bosnam in
gressus esset, d im iserat praefectum Serviae, Ali- beg nom inatum , cum haud p arv a exercitus parte, e regione apud vada flum inis Savi, u t nos ab eius tran situ vel prohiberet interim , vel averteret. Is enim Savus, unus ex vulgatissim is P annoniae flu m inibus, in te r corpus H u n g áriáé et regnum Bosnae m edius in terflu it.
Cum hoc ig itu r hoste tunc m ihi prim um res ge
renda fuit, post feliciter acta est. Nam cum idem obsisteret nostris et prohibere tentasset passus, ac insuper eas partes, quae castris meie vicinae erant, lacessere cepisset, ibi demum iu sta acie et aperto proelio una prim um , et paulo post altera vice fra c tus, victus et fugatus est. M ulti ex hostibus gladio, m ulti ad flum en adacti obruentes se invicem et obruti a se se naufragio ruinaque perierunt; dux ipse cum p arv a sociorum m anu in phaselis et lem bis subvecti salutem asservavere. Ego vero, poste- aquam huiusm odi victoria a Deo donatus sum, rei bonae spem m eliorem sequi sta tu i et illico levavi to ta castra a loco priori, traieci Danubium , con- tinuatoque gressu accessi ad vada Savi ab hosti
bus iam an tea occupata: quibus facile recuperatis depuli abinde reliquias hostium p riu s fugatorum , et ad persequendum eos iter i n Serviam direxi.
Nam tem pore intermedio Tureus, confectis rebus Bosnae fines eius retrocendens excesserat, reg res
susque iam fu erat in Macedoniam. Itaq u e castra Serviae inferenda erant. Eam ego longe lateque pervagari, ceterum igni, gladio, praeda vastare iussi. M ulti in ea ex hostibus tu rm atim palantes
I
41 vonta volna k ard ját, és hatalm ába kerítette az árulókat, eláru ltak at egyaránt. A ztán m ikor a ki
rá ly t nem képes fegyverrel, legyőzi csellel és r a vaszsággal, végül m egkínoztatja és megöleti, a ki
rályság v á ra it és m egerősített helyeit behódoltatja, sőt még az őrségek szolgáltatnak neki segédcsapa- tokat. M ielőtt azonban B oszniába h a to lt volna, elküldte Szerbia korm ányzóját, bizonyos Ali béget a sereg nem kis részével a Száva folyó gázlója körüli vidékről, hogy bennünket a z alatt vagy m egakadályozzon az átkelésben, v agy megszalasz- szon. U gyanis a Száva, P a n n o n ia egyik ism er
tebb folyója, a m ag y ar k irály ság terü lete és Bosznia között folyik el.
T ehát akkor nekem először evvel az ellenséggel kellett megbirkóznom, és szerencsével is jártam . Mert midőn szembeszállt a m ieinkkel és az átkelést meg próbálta akadályozni, sőt táborhelyünkhöz kö
zeli részeken is kezdett tám adni, akkor az lett a vége, hogy h arci rendben, n y ilt csatában először egyik szárnyán, aztán a m ásikon megtöretett, le- győzetett és m egszalasztatott. Az ellenség közül so
kan kard által vesztek el, sokan pedig a folyóhoz űzve egym áson hanyatt-hom lok keresztülrontottak és egym ást tiporták össze, elsülyedtek v agy a to
longásban elpusztultak. M aga a vezér és szövet
ségeseinek kis csapata naszádokon és sajkákon tu d ta m egm enteni életét. Én azonban, m iután Isten ilyen győzelemmel ajándékozott meg, elhatároztam , hogy a szép siker m ég szebb rem ényeinek nyom ába szegődöm. Felszedtem a táb o rt, átkeltem a Dunán, s folytatva az előnyom ulást az ellenség által m eg
szállva ta rto tt Száva-gázlóhoz vonultam . Ezt köny- nyen bevettem, a m ár m egszalasztott ellenség m a
rad v án y ait onnan elűztem és üldözésükre Szerbiá
nak fordultam . M ert közben a török bevégezve
dől-deprehensi in occisionem et captivitatem devene
runt, anim arum circiter m ilia quindecim de serv i
tute in libertatem pristinam cum arm entis et re bus feliciter reducta sunt. E t haec quidem apud Serviam acta.
Ex qua demum regressus, opus habui eam p a r
tem exercitus, quae laboribus fessa erat, paululum rem ittere, u t am pliori post usui, quiete refecti, ser
v a re tu r; cum p arte autem reliqua, quae vegetior videbatur, et item novis subsidiis coemptis intendi anim um ad recuperationem Bosnae recenti casu amissae, u t cui opem ferre, ne periret, praeventus dolis non potui, ei vel perditae, ope Dei, qui fra u dis dolique vindex est, opportune consulerem. Re
cogitanti quippe m ihi et diligentius consideranti, quantum et quale vulnus C hristiana respublica in eo casu acceperat, non sinebat neceseitas curae d if
ferre remedium, sed mox ac sim ul et p arare pro
visionem, et facere; quae si vel m enstruo tempore neglecta iuisset, num quam similem opportunita
tem redituram , post expertus, astruere ausim . Ac
cingor ig itu r et ad prosequendum opportunitatem hanc coegi p riu s meipsum, quam recte disposue
rim ; praem isi, qui expedirent im pedim enta, secu
tus ipse accessi, et arcem, sive u t com m uniter loquim ur, castrum et oppidum Jaicza nom inatum obsidione circumdedi, quod quidem caput regni illius est et locus tam n a tu ra ipsa, quam arte et ope inter om nia m unitior. Quem cum oppugnare coepissem, prim o fere im petu et prim o agressu incolas oppidi in deditionem accepi factaque irru p tione in oppidum cum hostibus Tureis arm is p u g natum est. H i quoque die eodem, qui q u artu s erat positae obsidionis, a nostris superati, necantur alii, quidam vero in arcem profugere com pellun
tur. R estabat iam arx ipsa expugnanda, in cuius
43 gát elhagyta Bosznia h a tá ra it és m ár vissza is vonult M acedóniába. T ehát m eg kellett tám adni Szerbiát. M egparancsoltam , hogy széltébendiosszá- ban já rjá k be és őket tűzzel, vassal, prédálással pusztítsák. K atonáink a csapatosan barangoló el
lenség közül sokat m egleptek, m egöltek vagy el
fogtak, és körülbelül tizenötezer lelket rabszolga
ságból barm aival és egyébb holm iaival együtt régi szabadságába szerencsésen visszahelyeztek.
Ezek történtek Szerbiában.
V égül is onnan visszatértem és gondoskodtam róla, hogy a seregnek az a része, am ely a m u n kában kifáradt, kicsit pihenjen, hogy a pihenéstől felüdülve, még nagyobb feladat szám ára m aradjon meg. A másik, erősebbnek látszó résszel és az ösz- szevont újabb tartalék k al Bosznia visszaszerzésé
hez láttam , mely az im ént veszett el, m időn csel- szövényektől akadályozva nem tudtam pusztulása ellen segítséget n y ú jtan i. De Isten segítségével, aki a cselnek és a csalfaságnak m egbüntetője, ez al
kalom m al gondoskodtam arról, am i elveszett. Mert am int visszagondoltam és megfontoltam , mekkora, mily nagy sebet kapott ez alkalom m al a keresztény világ, beláttam , hogy az orvoslás szükségessége nem engedi, hogy a gy ó g y ítást halasszam, hanem gyorsan, azonnal cselekednem kell. S a tapasztal
tak ala p já n m erem állítani, hogy ha csak egy hó
nappal is elhalasztottam volna, soha többé nem jö tt volna vissza hasonló jó alkalom . Hozzákészül
tem teh át és a kedvező alkalom felhasználására előbb kényszerítettem m agam , m intsem jól elren
dezhettem volna a dolgokat. E lőreküldtem egyese
ket, hogy a m álhát rendezzék. Én magam követtem őket és a v árat, vagy ahogy általában mondani szoktuk: a Ja jc z a nevű várost és annak erősségét körülzártam , mely valóban ennek a királyságnak
44
.
oppugnatione trim estri fere spatio m agna sollici
tudine laborando m ulta ex coeli intemperie, m ulta ex asperitate hiemis, praeterea ex incom m oditate v a ria p lu riu m reru m plus, quam h ostilia passus, constantia tandem et perseverantia vicim us; ubi com plures ex hostibus conclusi per opportunitatem oppressi fuere, reliqui de vita dum taxat pacti, ad dedendam arcem et sese compulsi sunt. E x quibus prope quadrigentos in vita servatos, bellatores qui
dem robustos et arm is assuetos mecum eduxi, habi
tu ru s eos pro servis ad usum opportunum . Hoc itaque modo et ordine redditis et acceptis castro et oppido Ja ic z a mox m ultorum aliorum castro ru m deditio secuta est. Iam circiter trig in ta m ani
bus meis reddita su n t et totidem vel paulo plura in oboedientiam et deditionem accepi: habebam- que spem indubiam de ceteris, quod ad hoc usque tem pus vel nulla, vel pauca apud m anus hostium contineri potuissent, si tem pestas hiberna m aiori
bus intensa frigoribus am pliores m ihi labores non interdixisset. Quamobrem consultius visum est reducere exercitum, et ad ea, quae uberius agenda sunt, intendere. Redii ergo ex Bosna spe priori felix, re praesenti m ulto felicior; sed ad illam op
p o rtu n itate quadam et diligentia gerendarum re rum in citatu s eram , hanc vero divina p ro p itia tione consecutus sum. Ad u tram que autem augen
dam talis ordo, taliaq u e p rin cip ia p a ra ta sunt, ut ex eis v u ln eri huic, quod C hristiano corpori ex ru in a B osnae inflictum erat, facilius, quam ante salubriusque remedium p a ra ri poterit: quandoqui
dem sane vulnus non iam angulos Europae, non latera sola, sed praecordia ipsa attigerit, potuisset- que ad omnes eius partes infesta correptione dila
ta ri. Q ua in re anim us quidem m ihi ad im penden
dam ampliorem curam prom ptus est, sed u t
minis-a fő helye és m ind term észeti fekvésénél fogvminis-a, mind erődítm ényei és segélyforrásai következ- ményekép valam ennyi között a legerősebb. O stro
molni kezdtem. A város lakói úgyszólván az első heves tám ad ásra m egadták m agukat. B etörve a városba harcolni kezdtünk a törökökkel. Ezek is az ostrom kezdetétől szám ított negyedik napon részben legyőzettek és megölettek, m ás részük kényszerült a v á rb a menekülni. M árcsak m ag át a v á ra t kellett megostromolni. H árom hónapos ostrom alatt nagy gonddal haladtunk előre, azon
ban sok ítéletidő, kegyetlen viharok és egyébb kel
lemetlen dolgoktól többet szenvedtünk, m intsem az ellenségtől, de végül is k itartással, állh atato sság gal győztünk. M ihelyt aztán az összezárt ellenség közül sokat a szerencsés alkalom folytán elnyom tunk, a m egm aradtak puszta életük biztosítása m ellett a v á ra t és m ag u k at m egadni kényszerül
tek. Ezekből m integy 400 edzett és harchoz szo
k ott vitézt v ittem m agam m al életben ta rtv a szol
gának m egfelelő célokra. Ja jc z a erősségének és v árosának á ta d á sá t és átvételét sok más erősség behódolása követte.
M ár körülbelül harm in cat visszaadtak, u g y an annyi vagy még több engedelmesen meghódoló v á ra t á t is vettem, sőt biztos rem ényem volt a többiekre is, úgyhogy a m ostani időpontig semmi sem vagy nagyon kevés m a ra d t volna az ellenség kezén, h a az egyre nagyobb fagyokkal hidegedő tél a további m űveleteknek nem állta volna útját.
E zért okosabbnak látszott visszavezetni a sereget és a bővebb előkészületekre fo rd ítan i a figyelmet.
V isszatértem h át Boszniából az em lített rem ény
től boldogan, de m ég boldogabban a jelen ered
m ényektől; de m íg am a rra az alkalom és cselekvés láza tüzelt, ezt Isten kegyelméből értem el.
Mind-terium quoque opportunum indeficiens sit, opus est auctrice et ad iu trice S an ctitate V estra, quam penes virtus omnis et principatus reru m ducatus
que consistit. Sed hactenus de rebus Bosnae. Nunc de impedimentis, quae hanc curam meam ac eimul intentionem interturbant, conqueri paucis non prae- term ittendun putavi.
E t quidem, Beatissim e P ater, non credo latere S a n c tita ti V estrae, quot quantosque labores su stu lerim ab eo tempore, quo ad huius regni guberna
cula vocatus susceptusque sum, in his, quae ad ipsius regni restaurationem requirebantur, et quam lacerum regnum , quam que turbatum , a ttr i
tum et in omnibus paene m em bris dissolutum sue- ceperim. L aboravi im pigra sollicitudine ad con
solidanda v ulnera eius ruinasque corrigendas, quibus tam ex dissensione interna, quam ab exter
nis hoetibus non modo affectum , sed paene col
lapsum erat. P la c u it Deo nostro favorem adhibere curis meis, secutum que est post m ultos tandem la
bores sudoresque profusos, u t prim um intestina bella consopirentur, deinde ab omnibus quoque ad venis hostibus regnum ipsum p u rg aretu r, ita u t com positis et in tern is et circum vicinis differentiis ad eam eolam curam redactus fui, quae m ihi ad versus C hristianae fidei hostes et hereditaria fuit, et p erp etu a fu tu ra est. H anc ig itu r iam -iam liber ab aliis prosequebar, huic nim irum vacare, huic denique omne studium omnemque operam accom
m odare me coepisse testim onio s u n t ea, quae his diebus superioribus a me gesta su n t; quibus dum occupatus intenderem, et C hristianorum inimicos a C hristianis propulsarem , ecce ex p arte altera in fidi C hristiani in superiores huius regni fines ir ruptione facta, occuparunt com plures sedes et la ti
bula ad usum latrocinii, ex eisque ibidem in hac
kettőnek g y a ra p ítá sá ra olyan sereget gyűjtöttem , a főhadiszállást úgy szemeltem ki, hogy segítsé
gükkel a sebre, m elyet Bosznia elvesztése ü tö tt a kereszténység testén, gyorsabb és hatásosabb o r
vosságot lehet találni, noha ez a seb nem csak E u rópa zugait, oldalait érte, hanem m ár nemesebb szerveit is m egtám adta, és gyorsan, és gonoszul minden részében elharapózhatott volna. Ebben a dologban van hajlandóságom még nagyobbszerű vállalkozásba fogni, de m ivel a segédeszközök sem kielégítőek, szükség van arra, hogy Szentséged cselekedjen és tám ogasson, akinél minden erény, elsőbbség és vezérlet van. No de h agyjuk a bosz
niai ügyeket. Úgy vélem, nem mellőzhetem el, hogy el ne panaszoljam röviden azokat az akadá
lyozásokat, melyek ezen gondomban és szándékom ban m egzavarnak.
Hiszem, hogy nem ism eretlen Szentséged előtt:
hányszor és minő 'fáradalm akat viseltem el az idő
től fogva, hogy engem ennek az országnak a kor
m ányához szólítottak ée én azt kézbe vettem (azok
ban a dolgokban, m elyeket az ország rendbehozása kívánt meg), hogy m ilyen széttépett, zavarokkal teli, elnyom orított, minden tag jáb an széteső volt, am időn átvettem . E rnyedetlen gonddal m unkál
kodtam sebeinek begyógyításán, a romok elta k a rí
tásán, m ert a belső pártharcok és a külső ellenség nem hogy m egrongálták, hanem úgyszólván rom ba döntötték. Úgy tetszett Istennek, hogy kegyelmes legyen gondjaim irá n t és végtére is sok fáradság, veríték árá n eljutottunk oda, hogy először elcsen
desedtek a belháborúk, azután m egtisztult az or
szág a kivülről jö tt ellenségektől, s én a belső v i
szályok és szomszédi nézeteltérések lecsillapultával annak az egyetlen gondnak szenteltem m agam, mely a keresztény h it ellenségeivel szemben szám om ra
mea u tili absentia p lu rim a dam na et nocum enta intulerunt, inferreque et cum ulare non cessant; ita u t pro quorum ego fide et sta tu communi adver
sus infideles depugno, ab his infideliter im pugnor perturborque. Q ua in re, credat S an ctitas Vestra, nihil m ihi m agis m olestum occurrere (potest), quam retrah i a prosecutione curae susceptae et ab usu victoriae p artae nunc m axime opportuno. Iam sane opere pretium foret prosequi iter, quod feli
ciori ferro a p ertu m est, quam reclusum e rat; ea quoque, quae bene quaesita sunt, et tueri diligen
tius et prom overe.
Q uorcirca m ittere haec scrip ta decrevi S an ctitati V estrae g ratis rebus etiam in g ra ta s immiscens, ut utraru m q u e conditione servata, sit unde filiorum profectibus congratularetur, sit etiam unde sollici
tudinem capiat ad consulendum defectibus. Haec etenim duae res praesentem hoc tempore anim um et curam S an ctitatis V estrae exigent, u t et profec
tus ipsi prom overi possint, et defectus impedim en
taque tolli. Meam intentionem certo sciat'S an ctitas V estra eo in clin atam esse, u t fidei catholicae et fidelium defensioni omni opera et omni cura mea serviatur, praesertim si facultas m ihi libertasque adsit, et im pedim enta non obsint. Quorum altera si defuerit, alterum vero obstiterit, cogar vel invi
tus hanc curam meam alio destinatam alio conver
tere. Quin immo p ro testo r ex hac die apud S ancti
tatem Vestram , u t in casu, quo m ihi iniuriis laces
sito necessitas obvenerit arm a haec contra infide
les sum pta adversus infidos fideles retrahere et offensores regni mei e contra offendere id a me iusto dolore pulsato fieri; nec succensere m ihi Sanc
titas Vestra, aut im putare dignum ducat, si adesse non potero obsequio statu s publici, quod pro re d i
mendis p riv a tis p a triae periculis coaretor abesse.
örökség volt és örök kötelesség m arad. H ogy egyéb gondjaim tól im m ár m egszabadulva erre vetettem magam, hogy ennek feküdtem neki, hogy minden törekvésem, minden cselekedetem ennek szolgála
tába állítottam , a rra ott vannak bizonyságul az elm últ napok tettei. Nos m íg én ezekkel voltam el
foglalva és a kereszténység ellenségeit a keresz
foglalva és a kereszténység ellenségeit a keresz