TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY
*}■
27
K AT H O L I K U S E G Y H Á Z I J O G
A CODEX IURIS CANONICI ALAPJÁN
II.
I R T A
Dr.
K É R É S Z Y Z O L T Á N
NYILV. RENDES JOGTANÁR
A PÉCSI M. KIR. ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEMEN
P É C S
A D A N U B I A K I A D Á S A 1 9 2 7
12901 H
Minden jog — a con- pendium-késeítés joga
is fenntartva
/ ( I f .
N Y O M T A T T A A D U N Á N T Ú L E G Y E T E M I N Y O M D Á J A P É C S E T T
HARMADIK KÖNYV.
Egyházalkotmány.
Első fejezet.
Az egyház szervezetének főelvei.
Lapp 38. §. Az egyház lényege s fontosabb ism érvei...335 39 §. A klérus (xAfjpo?, ordo) és a világiak (Adó?, plebs)
rendje ...339 40. § Az egyháztagság (egyházjogi értelemben vett jog
képesség). Életkor. Lakhely. Rokonság (consangui
nitas) és sógorság (affinitas). Az erkölcsi (jogi) sze
mélyek. Az akarathiány befolyása a fizikai és jogi személyek cselekvényeire. Praecedentia...342 41. §. Az egyházi h a t a l o m ...353 42. §. A hierarchia ...357
Második fejezet.
Hierarchia ordinis.
43. §. Az ordinatio. 1. A felszentelő egyénben (ordinator) megkívántató kellékek ... 363 44. §. Az ordinatio. 2. A felszentelendöben (ordinandus,
candidatus) megkívántató k e l l é k e k ... 372 45. §. Felmentés az irregularitas és az egyszerű akadályok
alól ... 390 46. §. A felszentelést előkészítő c s e le k m é n y e k ... 393 47. §. A felszentelés aktusának szabályai, ritualis alaksze
rűségei ... 396
48. §. A klerikusoknak az egyházmegye (szerzetesrend) kötelékébe való felvétele (incardinatio) és abból való elbocsátása (ex ca rd in a tio )... 399 49. §. A klerikusok rendi jogai és k iv á lts á g a i... 403 50. §. A papi rendhez tartozók k ö t e l e s s é g e i... 416’
Harmadik fejezet.
Hierarchia iurisdictioms.
I. Az egyházi hivatalok általában.
Lap
51. §. Az egyházi hivatalok és ja v a d a lm a k ... 431
52. §. Az egyházi hivatalok alapítása (erectio seu consti tutio beneficiorum) ... 439
53. §. Az egyházi hivatalok (javadalmak) megváltoztatása (innovatio beneficiorum) ... 442
54. §. Az egyházi hivatalok betöltése ... 451
55. §. Szabad adományozás (collatio l i b e r a ) ... 458
56. §. Institutio canonica harmadik személy, illetve testü let javaslata (praesentatio és nominatio) alapján. A magyar apostoli király kinevezési j o g a ... 465
57. §. A konfirmált választás ... 472
58. §. Postulatio ...479
59. §. Egyszerű (megerősítést nem igénylő) választás. Az apostoli szék betöltése ... 482
60. §. Provisio extraordinaria: a) pápai reservatio; b) de- volutio; c) elbirtoklás; d) o p t i o ... . 493
61. §. A javadalomba való beiktatás (institutio reális seu corporalis, inthronisatío, installatio, investitura) . . 498
62. §. A kegyúri jog (jus patronatus) lényege és különböző nemei ... 500
63. §. A kegyúri jog tárgyai és a l a n y a i ... 505
64. §. A kegyúri jog szerzésének m ó d j a i ... 507
65. §. A kegyúr jogai és k ö t e le s s é g e i... 512
66. §. A kegyuraság megszűnése és gyakorlásának felfüg gesztése ...518
67. §. A kegyúri jog Magyarországon ... 520
68. §. Az egyházi hivatal m e g ü r e s e d é s e ... 527
69. §. A javadalmasok jogai és k ö t e l e s s é g e i... 536
70. §. Iurisdictio ordinaria és d e l e g a t a ... 544
71. §. A klerikusoknak világi állapotba való visszahelye zése ... 557
Az egyház szervezetének lőelvei.
38. §. Az egyház lényege s fontosabb ismérvei.
Möhler, Einheit der Kirche. 2. kiad. 1843. Kaufmann, Die Einheit, Katholicität und Apostolität der Kirche, dogmatisch und historisch nachgewiesen, 1858, Kellner, Verfassung, Lehramt und Unfehlbarkeit der Kirche (2. kiad.), 1874. Göpfert, Die Katholicität der Kirche, 1876. Söder, Der Begriff der Katho
licität der Kirche und des Glaubens nach seiner geschichtl.
Entwicklung, 1881. Specht, Die Lehre von der Kirche nach d. heil. Augustin. L. még a jelen tankönyv 1. §-ánál elősorolt müveket és a rendszeres dogmatikai s apologetikai irodalom köréből: Chr. Pesch, Praelectiones dogmaticae, 1897., tom. 7.
Schanz, Apologie d. Christentums (3-ik kiadás), 1906. 3. Teil:
Christus und die Kirche, 33. s köv. 1. B. Michelitsch, Elementa Apologetica, 1904., 22. s köv. 1., 135. s köv. 1.
Az egyház lényegére s fe la d a tá ra nézve a sz en t
írásb an K risztu sn ak és az apostoloknak szám os nyi
la tk o z a tá v al találkozunk. E zek szerint az egyház Isten országa e földön,1 K risztus te ste ,2 n y á j,3 am elynek
1 Máté 3, 2.; 4, 17. és 23.; 5, 1. s köv. 6, 10.; 20, 1. s köv.; 22: 1. s köv.; 25, 1. s köv.
2 Róm. 12, 4. s k ö v , I. Kor. 12, 12. s köv., Ezhes. 1, 22. s köv.
:l Máté 28, 19., Ján. 20, 21. Ap. csel. 20, 28.
K é r é s z y Z . : K a t i i , e g y h á z i j o g II. 22
_
HARMADIK KÖNYV.
EG Y H Á Z A L K O TMÁNY.
ELSŐ F E JE Z E T .
elö ljáró i s tan ító i az apostolok és az ő u tó d jaik , akik K risztusnak, m int lá th a ta tla n fő p ászto rn ak vezetése a la tt h ird etik a k eresztén y ta n o k a t és kezelik a sa cra- m entum okat, vagyis az isteni kegyelem lá th a tó eszk ö zeit, jeleit; továbbá a szen tírás az eg y h ázat még Isten községe4 s égi hajlék (BacnXeía tűjv oúpavwv)5 g y an án t is jelöli meg. A zonban sem a szentírás, sem az egyházi törvényhozás az egyháznak h ivatalos m eg
h a tá ro z á s á t nem a d ja . B ellarm in n ak m ár álta lu n k em lített, de nem h ivatalos defin itió ja6 és a szen tírás n y ila tk o z a ta i a la p já n mégis a következő m e g h atáro zá st te k in th e tjü k legm egfelelőbbnek: A z egyház K risztus által az emberi nem megváltására létesített s evégből bizonyos üdveszközökkel felruházott intézet, am elynek láthatatlan feje Krisztus, látható feje pedig a pápa, mint K risztusnak helytartója, illetve az apos
tolfőnöknek, Péternek törvényes utódja.
T eh át az egyház a k eresztén y v allás fe n n ta rtá s á ra s a hívek lelki üdvének eszközlésére nem a hívek á l
tal kigondolt s nem á lta lu k a la p íto tt intézet, hanem K risztus alk o tása, kizárólag az ő tén y k ed ése ú tjá n lé tre jö tt szerv ezet,7 am elynek kötelékébe ta rto z n a k m indazok, kik a keresztség et érvényesen felvették.
A z összes k e resztén y ek — s csakis ezek — ta g ja i a lá th a tó egyháznak.
K risztus a m egváltás végett csak egy eg y h ázat lé te síte tt, ez az egyetlen (una) intézet, m ely á lta l az
4 Máté 5, 14. Ap, csel. 20, 28.
5 Máté 16, 19. I.; Kor. 3, 9. s köv.; Ephes. 2, 19. s köv.
6 De controv. christianae fidei, tom. II, prima controv.
De eccles. milit. lib. III. cap. 2. (Coetus hominum unius et eiusdem fidei christianae professione et eorundem sacramen
torum communione colligatus, sub regimine legitimorum pas
torum ac praecipue unius Christi in terris vicarii Romani Pon
tificis. L. jelen mű 1. §-át.
7 XIII. Leó, Immortale Dei constit. (1885 nov. 1.). Sche
rer, Handb. I. 6. §.
2
<emberiség üdve, m egváltása eszközöltetik.8 Ebből önként következik az a tu lajd o n ság a, hogy az üdvözüléshez m ulhatallanui szükséges, 9 te h á t hogy valóban Isten országa a földön. Továbbá az egyház egyetemes (catholica),10 azaz helyi s időbeli h a tá ro k hoz kötve nincsen, hanem m inden n ép et örök időkre
m agába kell fog ad n ia,11 látható (visibilis) 12 apostoli, m ert K risztus az egyházi h a ta lm a t az aposto lo k ra s legfelsőbb fokon P é te rre ru h á z ta ,13 14római, csalatkoz- hatatlan (quae errare non potest);11 tökéletes tár
saság (societas perfecta), m ely isteni alap ító já-
8 Cyprian, Epist. 70.: Et baptisma unum sit, et Spiritus sanctus unus, et ecclesia una, a Christo Domino supra Petrum origine unitatis et rationis fundata; továbbá Epist. 72, és De unitate eccles. c. 6. (Habere non potest Deum patrem qui ecclesiam non habet matrem.) Ignat. Ad Ephes. c. 5. és Ad Philad. c. 4. Ad Magnes, c. 7, Gratian: c, 18. C. XXIV. qu. 1, és az Unam sanctam bulla záradéka: Porro subesse Romano Pontifici omni creaturae declaramus, dicimus, definimus et pronuntiamus omnino esse de necessitate salutis, c. 1. Extrav.
comm. 1, 8. Möhler, Einheit der Kirche, (2. kiad.) 1843. Rhodes, The visible unity of the cath. church, 1870. Deby, Die eine wahre Kirche, 1879.
9 Origenes (homil.) 3. in Jesum c. 5.: Extra hanc domum, id est extra ecclesiam nemo salvatur.
10 A KdOoAiKq éKxAqaía kifejezést már a szentatyák hasz
nálják; így Ignatius (ad Smyrn. 8, 2.). Irenaeus (contra haeres.
I, 10. Ill, 11. IV, 36. V, 20.). Söder, Der Begriff der Katoli- cität der Kirche und des Glaubens nach seiner geschichtl.
Entwickl. Würzburg, 1881.
11 Et praedicabitur hoc evangélium in universo orbe.
Euntes in universum mundum, praedicate evangélium omni creaturae. Euntes ergo docete omnes gentes. Máté, 24, 14.;
28, 19.
12 Máté, 5, 14.
13 Ephes. 2, 20. Tertullian, De praescript. haeretic. c. 32.
14 Catech. Rom. pars. I. art. 9. c. 14... haec una Ecclesia errare non potest in fidei ac morum disciplina tra-
•denda, cum a Spirito sancto gubernetur."
3 22’
tói m indazokkal az eszközökkel (hatalom s jogo
sítványok) felru h á z tato tt, am ely ek id eális c é ljá n a k m egvalósításához szükségesek,15 végül egyenlőtlenül szervezett társaság (societas inaequalis),16 mivel a) az egyháztagok k é t re n d re oszlanak, t. i. a klerikusokra, ak ik az egyházi hatalo m birtokosai, te h á t az egyház elö ljáró i és a laikusokra, akik az egyházi h atalo m n ak
15 Societas peri erf a-nak az olyan közület mondható, amelynek minden egyéb emberi közületétől különböző célja van s az ennek megvalósításához szükséges eszközökkel ren
delkezik (Cocchi, Comment, in Codicem Iuris Canonici (1921) I. 6. s köv. 1.). Abból, hogy az egyház ily értelemben vett tökéletes társaság, szükségkép következik független, szuverén minősége is. Ezt különösen határozottan hangsúlyozza XIII. Leó Immortale Dei encyklikájában (1885 nov. 1.): „(Ecclesia) socie
tas est genere et iure perfecta, cum adiumenta ad incolumitatem actionemque suam necessaria, voluntate beneficioque condi
toris sui, omnia in se et per se ipsa possidet. Sicut finis, quo tendit ecclesia, longe nobilissimus est, ita eius potestas est omnium praestantissima, neque imperio civili potest haberi inferior, aut eidem esse ullo modo obnoxia. Revera Iesus Christus Apostolis suis libera mandata dedit in sacra, adiuncta tum ferendarum legum veri nominis facultate, tum gemina, quae hinc consequitur, iudicandi puniendique potestate." Leonis Papae XIII. allocutiones, epistolae, constitutiones aliaque acta praecipua (ed. Désclée) II, 151. Az egyházi törvénykönyv az egyház függetlenségét és szuverénitását szintén számos helyen hangsúlyozza, pl. a tanítói hatalom (c. 1322. §. 2.), az egyházi vagyonjog (c. 1495. §. 1.), az egyházi törvénykezés (c. 1553. §. 1.), az egyházi büntetőjog (c. 2214. §. 1.) tekin
tetében. Schönegger, Die souveräne Kirche (Stimmen der Zeit, 1919. évf. márciusi szám, 453. s köv. 1.) J. Müller, Die Sou
veränität der Kirche im Lichte der Wissenschaft und Staaten
praxis (Festschrift der Görresgesellschaft für Fel. Porsch, (1923) 58. s köv. 1.).
. 16 Az egyháznak ebbeli minőségét nyomatékkai hang
súlyozta újabban X. Pius a francia szeparációs törvény ellem kibocsátott Vehementer Nos kezdetű encyklikájában (1906 febr. 10.) Acta S. Sed. XXXIX. (1906) 8. 1.
4
nem részesei, de a k léru sn ak van n ak alávetve; b) m i
vel az elöljárók, a k léru s ta g ja i sem egyenlő, de különböző terjedelm ű hatalom s jogosítványok b irto k áb an vannak; te h á t a re á ju k ru h ázo tt egyházi h a ta lom te rje d e lm e szerin t k öztük bizonyos a lá - s fölé
re n d eltség , azaz rang so ro zat létezik, m ely hierarchi
ának neveztetik.
39, §. A klérus ( KXrjpog, ordo) és a világiak (Xaóq, plebs) rendje,
Scherer, Handb. I. 7. és 8. §. Wernz, Ius decret. I. n. 20. s
líöv. Maroto, Institutiones, I. n. 484. Vermeersch-Creusen,
Epitome, I. n. 200. Haring, Grundzüge d. kath. Kirchenrechts,
I. 49. §. Eichmann, Lehrbuch, 40. §. Hilling, Die Bedeutung d.
Cod. iur. canonici für d. kirchl. Verfassungsrecht (Antritts-
vorles.) 1920.
Á m bár az egyház hivatása, t. i. az em beriség m eg
v á ltá sa , lelki üdvének eszközlése örök időkre s m in
den n ép re szól, az egyházi h atalo m n ak m indazáltal nem az összes em berek, hanem csak az egyház tagjai, a hívők (fideles) v annak alávetve. A z egyházhoz ta rto z n ak pedig vagyis an n ak hívei, ta g jai mindazok, akik
a keresztséget érvényesen vették fel; te h á t az a k ath o lik u so k is, ha a katholikus egyház á lta l érv é
n y esn ek elism ert m ódon v an n ak m egkeresztelve.
A z egyház ta g jai (az összes k ereszteltek ) két rendre oszlanak, ú. m. a papok (KXrjpoc; , ordo) és a világiak (Xaóq, plebs) re n d jé re . A z egyházi h a talo m b an való részesed és csak az előbbieket illeti, míg az u tóbbiak m inden tek in tetb en a lá v annak vetve az egy
h áz törvényeinek, illetv e h atalm án ak , de ebben nem részesed n ek .
A pap i rendhez ta rto z ó k klerikusoknak ( clerici) n ev eztetn ek és pedig, m int S zent Hieronymus m o n d ja, azért, ,,quia de sorte sunt Domini, vel quia
5
ipse Dom inus sors, id est p ars clericorum e s t“.17 H ogy az egyházi h atalo m n ak és pedig ak á r a p o testas o rdi- nis-nak, a k á r a p o te sta s iurisdictionis-nak birtokosai, viselői csakis a k lerik u so k lehetnek, ezt a Codex Iuris Canonici világosan kim ondja. (,,Soli clerici p o ssu n t p o testatem sive ordinis sive iurisdictionis ecclesiasti
cae . . . o b tin ere“ , c. 118.)
A klerik u so k k al szem ben a többi m eg k ereszteltek alk o tják a hívő népet, a világiak re n d jé t (Xaóc,, plebs, laid), m int ahogy a szen tírás és az egyházi aty á k ny o m án m egjelölni szokásba jött. Á m bár a laikusok az egyházi hatalo m b an való részesed ésb ő l kizárvák, s az egyház jogi á llá sp o n tja szerin t első sorban csakis kö
telességeik vannak, m in d azáltal az egyház k ö te lé kébe való ta rto z á su k a la p já n őket bizonyos jogok is m egilletik,18 ú. m. joguk van az egyház jó tétem én y ei
ben való ré sz esed ésre (egyházi m egáldások, az egyház im áiban s áldo zataib an való ré sz v é te l),19 s jogos igé
nyeik tö rv én y telen v isszau tasítása esetén p a n a sz em elésre, illetv e e lő te rje sz tés re (supplicatio); sőt e se t
leg különös jogcím a la p já n k e re se tin d ítá sra is az ille ték es egyházi hatóságnál. De első sorban mégis csupán kötelességeik van n ak s ezek főleg a következők: az egyház tan ait, h itcikkelyeit elfogadni ta rto zn ak , a lá v an n ak vetve m inden tek in tetb en az egyház h a ta lm á nak, főleg az egyházi törvényeknek, az egyházi n ató - 17 Ep. 52. ad Nepotian. 5. (c. 5, C. XII. qu. 1.) Míg Augustinus szerint az elnevezés onnan ered, hogy az apostolok testületének kiegészítése (Mátyás püspökkel) sorshúzás útján történt1; Zsolt. 47, n. 19.; c. 1. D. XXI.
18 Haring, Das Laienelement in der Veri. und Verwalt, d. Kirche (Theologie u. Glaube, 1911. évf. 190. s köv. 1.) R. Senti, Begründung, Rechte und Pflichten des Laienstandes nach der Schrift und dem neuen kirchl, Gesetzbuch, 1919.
19 c. 682.
6
ságok irá n t engedelm ességgel s a papi ren d irán y áb an tisz te le tte l (reverentia) viseltetn i kö telesek (c. 119.).
A klerikusok és a világiak re n d jé n e k m egkülönböz
te té se — m int ezt a Cod. J u r. Can. is kim ondja (c. 107.) — isteni jogon (e x divina institutione) alap u l.
A k léru sb a való felvétel a prima tonsura á lta l tö rtén ik (c. 108. §. 1.); azonban b á rh a ez á lta l a kleri- kusi m inőség m egszereztetik is, még ez nem b izto sítja a k lé ru st illető m egannyi általán o s kiváltságok eln y e
ré s é t (a privilegium canonis azonban á lta la m egsze
reztetik) s ezért tu la jd o n k é p e n az ordináltak tekin t
hetők klerikusoknak, illetve m int ezt a CIC. is m ondja, a klerikusok az ordo á lta l különböznek a világiaktól (,,O rdo ex C hristi institutione clericos a laicis in E cc
lesia di s t i ngui t . . c. 948.).
A szerzetesek vagy klerikusok vagy világiak le
hetnek (c. 107.) s ezért külön rendet nem alkotnak.
A zonban mégis a k ereszteltek n ek egy külön kategó
riá ja g y anánt tek in ten d ő k annyiban, am ennyiben az evangélium i tanácsok (szegénység, szüzesség s enge
delm esség) követésére különleges k ö telezettség et vállalv án , ekép m agukat sajáto s, úgy a k le ri
kusoktól, m int a laikusoktól különböző m ódon szen te
lik Isten n ek szo lg álatára. E rre való te k in te tte l az egyházi törvénykönyv a szem élyi jogot három részben tárgyalja, ú. m. először a klerikusokról, aztán a vilá
giakról s végül a szerzetesekről szól.
E lőzőleg azonban a Cod. iur. can. az összes re n d ek re vonatkozó á lta lá n o s szab ály o k at ta rta lm a z za , ú. m, szól az egyház kötelékébe való felvételről, vagyis az egyháztagságról, az életkorról, a lakhelyről, a r o konságról, a rítushoz tarto zásró l, a fizikai és erkölcsi (jogi) szem élyekről, az ak a ra th iá n y n ak a fizikai s jogi szem élyek cselekm ényeire való befolyásáról és a szem élyek közti ran g so ro zatró l (p raeced en tia).
7
40. §. Az egyháztagság (egyházjogi értelemben vett jogképesség). Életkor. Lakhely. Rokonság (consan
guinitas) és sógorság (aííinitas). Az erkölcsi (jogi) sze
mélyek. Az akarathiány befolyása a fizikai és jogi személyek cselekvényeire. Praecedentia.
A z egyház kötelékébe valp felvétel, vagyis az egy
h áztagság m egszerzése a keresztsét sacram entum ának érvényes felvétele á lta l tö rtén ik (c. 87.). A keresztség egyrészt szen t cselekvény, sacram entum , m ásrészt az egyháztagság m egszerzését biztosító fontos jogi aktus.
Á lta la az egyén az egyház jogi szab ály ain ak lesz a lá rendelve. Ez az a lá ren d eltség pedig a m egkeresztelt egyén szám ára egyrészt bizonyos jogokat biztosít, m ás
ré sz t re á bizonyos k ötelességeket ró. A meg nem ke- re sz te lte k n ek azonban sem jogai nem lehetnek az egy
házban, sem pedig az egyház törvényei őket nem k ö te lezik.20
A keresztség sacram en tu m a eltö rö lh etetlen je lle get (character indeltbilis) eredm ényez. E z é rt aki egy
szer m eg k ereszteltetett, az az egyháztagságot soha el nem veszítheti, sem pedig az egvház kötelékéből ki nem rek eszth ető . A z egyháztagságból eredő jogok bizonyos esetekben (pl. egyházi fenyíték, így excom m unicatio, c. 2257. s köv., szem élyes interdictum , c. 2275.) fo ly tán fölfüggesztetnek ugyan,21 de az egyházhoz ta rto z á s nem szűnik meg; s ám bár az excom m unicált egyénnek az egyháztagságból ered ő jogai teljesen felfüggesztvék, az excom m unicatio az egyház irán y áb an való k ö te le s
ségeit nem érinti. A z érvényesen m eg k eresztelt ak ath o - likusok (haeretici, schism atici) is ta g ja i az egyháznak.
20 De a ius divinum szabályai kötelezik a nem keresz- telteket (infideles) is.
21 A sacramentumokat, kivéve a keresztséget és a gyónást, a súlyos bűnben levők fel nem vehetik.
8
te h á t alá v annak vetve az egyház jogi szabályoknak, de az egyháztagsággal járó jogokból jobbára k irek esztet
nek (c. 87., 1325. §. 2.). E g y éb irán t az akatholikus k eresztén y ek et az egyháztagságból folyó kötelességek egyném elyike (pl. az eljegyzés és a h ázasságkötés tö r
vényes fo rm áján ak m e g ta rtá sá ra való k ö telezettség [c. 1099. §. 2.]) nem terheli.
Életkor. A te rm é sz e te s szem élyek, h a 21-ik é le t
évüket b etö ltö tték , nagykorúak (maiores), különben pedig kiskorúak (minores). A kisk o rú ak ism ét vagy serdültek (puberes), vagy serdületlenek (impuberes) lehetnek. A se rd ü ltség k o rá t a fiúk a 14-ik, a nők a 12-ik életév betöltésével érik el.22 A z ezen koron a lu liak serd ü letlen ek . K özülük a h eted ik életév ü k et m ég be nem tö ltö tte k gyerm ekkorúak (infantes, pueri, parvuli), akiknek a jog szerin t eszük h a s z n á la tá ra való képességük nincsen (c. 88.).
A n agykorúak jogaik te lje s és k o rlá tla n g y ak o rla
tá r a k épesek (c. 89.). K iskorúak ellenben jogaikat szüleik vagy gyám juk ú tjá n gyakorolhatják, de egy
ném ely v onatkozásban ők is lehetnek önjogúak, illetve a szülői vagy gyám í hatalom alól m entesek.23 A gyer-
22 Érvényes házasság kötéséhez azonban férfiaknál a be
töltött 16-ik, nőknél a betöltött 14-ik életév kívántatik meg (c. 1067.). A kódex előtti jog szerint úgy a férfiak, mint a nők a serdültség korának elértével (tehát férfiak a 14-ik, a nők a
12-ik életév betöltésével) érvényes házasságot köthettek.
23 így a keresztség felvétele (c. 745. §. 2. n, 1.), bér
málás (c. 788), oltári szentség (c. 854.), gyónás (c. 96.), utolsó kenet (c. 940.) s a papi rendbe való belépés (c. 971, 973, 976.) szempontjából; a házasságkötést illetőleg pedig a szülőknek s gyámnak csupán tanácsadó joguk van (c. 1034 ). A kiskorú
ság a bűnösségnél a beszámítást egyhítő körülmény (c. 2230), az impuberes poenae latae sententiae alá nem eshetnek (c.
2230.), míg a puberes már bűncselekvény elkövetésére képesek (c. 2209. §. 1—3.) Azon kérdést illetőleg, hogy kiskorúak magukat szerződésileg mennyiben kötelezhetik, az illető hely polgári törvényei lesznek irányadók (c. 1529.).
9
m ekeknek s a ta rtó s lelki betegségben szenvedőknek nincs cselekvési képességük (sui non compos) s ezért az egyház tö rvényeinek nincsenek aláv etv e (c. 12.) s delictum ot nem k övethetnek el (c. 2201. §. 1., 2230.1.
Származási hely (locus originis) és la k h e ly . V alam ely egyénnek származási helye ( locus originis) az a hely, ahol az ő szü letések o r a ty ján ak , tö r
v én y telen szü letésű egyénnél pedig az an y án ak la k h elye vagy vélelm ezett lakhelye (quasidomicilium) volt. L akhelynélküliek (vagi) gyerm ekeinél a sz ü le
tésnek, lelenceknél m e g ta lá lta tá su k n ak helye a sz á r
m azási hely (c. 90.).
Lakhely (domicilium) az a hely, ahol az egyén álla n d ó a n való o ttm arad ási szán d ék k al tartózkodik, vagy ahol m ár tíz év óta m egszakítás n élk ü l lakik (c, 92, §. 1.). V élelm ezett lakhely ( quasidomicilium) az a hely, ahol az egyén oly szán d ék k al tartó zk o d ik , hogy az év nagyobb részét ott fogja tölteni, vagy ahol tén y leg az év nagyobb részében ta rtó z k o d ik (c, 92. §. 2.). E lőbbi esetben az olt való m eg telep e
déssel a lak h ely tü stén t, utóbbi esetben a m eg tele
ped és után félév m úlva szereztetik meg (c. 92. §. 1. és 2).
M indazoknak, akik nem önjogúak, u. m. feleség, kiskorúak, lelki betegek, an n ak lakhelye szolgál la k helyül, akinek h atalm a a la tt állan ak (férj, atya, gyám, gondnok lakhelye) és ez törvényes lak h ely n ek (dom i
cilium necessarium) n eveztetik; de a g yerm ekkort m eg h alad o tt (hetedik életév ü k et betö ltö tt) k isk o rú ak és a feleség quasidom icilium -ot, s a fé rjü k tő l a toro et m ensa e lv á lt nők s a já t lak h ely et is szerezh etn ek (c. 93. §. 2.). A fo g ad alm at le te tt szerzetesek la k h elyéül az a konvent szolgál, am elybe fe lv étettek
(c. 487.).
A lakhely s v élelm ezett lakhely (quasidom ici
lium) az egyházi jog szerin t parochiális (domicilium
10
,,, . i : ' - ..v;. . I
illetve quasidomicilium parochiale) vagy egyházme
gyei lakhely ( domicilium, illetve quasidomic. dioece- sanum) lehet aszerint, am int valam ely parochiához, avagy valam ely egyházm egyéhez (apostoli vikariatus- hoz vagy p raefecturához) való ta rto z á st fejez ki (c. 92.
§. 3.) M indenkinek a lakhelye, illetve quasidom ici- lium a p lebánusa a saját parochusa, an n ak püspöke a s a já t püspöke (suus, proprius episcopus, ordinarius).
A csupán egyházm egyei lakhellyel (vagy quasidom i- cilium -m al) b íróknak épúgy, m int azoknak, akiknek sem parochiai, sem egyházm egyei lakhelyük nincsen (vagi), s a já t p aro ch u sa és püspöke az a parochus s püspök, akinek parochíája, illetve m egyéje te rü le té n tényleg tartó z k o d n a k (c. 94.).
A lakhely és quasidom icilium elv eszíttetik az on
nan vissza nem térés szándékával (animus non rever*
tendi) való eltávozással (c. 95.). A lakhelyéről, illetve v élelm ezett lakhelyéről így eltávozó lakhelynélküli
nek (vagus) tek in tetik m indaddig, míg a c. 92. §. 1.
értelm ében új lak h ely et vagy quasidom ícilium -ot nem szerez (c. 95.). A törvényes lakhely (c. 93. §. 1.) az onnan való eltávozással nem szűnik meg.
V alam ely helyhez való viszonyukat tekintve a term észetes szem élyek lehetnek 1. incolae, akik t, i.
lakhelyükön, 2. advenae, akik quasidcm icilium ukon ta rtó zk o d n ak ; 3. peregrini, akik lakhelyükön vagy quasidom icilium ukon kívül tartó z k o d n a k és 4. vagi, akiknek sem lakóhelyük, sem quasidom icilium uk nincsen (c, 91.).
Rokonság és sógorság. A vérségi k ö te lé k szem p o n tjáb ó l az egyházi jog m egkülönböztet rokonságot és sógorságot. Rokonság ( consanguinitas) k eletkezik több szem élynek egym ástól való leszárm azása által, tö rté n jé k az ak á r közvetlenül, ak á r közvetve, azaz h arm ad ik szem ély ú tján , m ely utóbbi esetben a rokon
ság egy közös tö rzstő l való leszárm azáson nyugszik.
11
A zok, akiknek egyike a m ásiktól szárm azik, egyenes ági, azok pedig, akik v alam ennyien egy közös elő d tő l szárm azn ak le, oldalági rokonok. A z egyházi jog u. n.
utánzóit rokonságot is ism er, am ely törvényesen, il
letve m esterségesen k ele tk e z ett rokoni k ö telék et je lent. E z ism ét lehet vagy lelki rokonság (cognatio spi
ritualis), am ely a keresztségből s á b érm álásból (c.
768., 797., 1079.) e r e d ,' vagy törvényes rokonság (cognatio legalis), am ely adoptio ú tjá n k eletk ezik (c. 1059., 1080.). Sógorság (affinitas) áll fenn az egyik h á z a stá rs és a m ásiknak rokonai között, a h ázas társak a k á r el nem h á lt (m atrim onium tan tu m ratu m ), ak ár elh ált h ázasság (m atrim onium ra tu m et consum m atum )
k ö telékében á llja n a k (c. 97.),24
A rokonság közelebbi m e g állap ítása egyenes ágon rokonságban levő k ét egyén közt a ro k o n ságot közvetítő nem zések szám a a la p já n , vagyis azon szabály szerin t tö rtén ik , hogy annyi fokú a ro konság, a h án y a nem zések szám a vagy ah án y a sze
m ély, a törzs leszám ításáv al (,,tot gradus, quot genera
tiones“; „tot gradus quot personae una dem pta scii, stipite“). O ldalrokonok közt azonban a szám ítás egyiküknek a közös tö rzstő l való rokonsága, illetőleg az ezt közvetítő nem zések a la p já n eszközlendő s h a egyiknek rok o n ság át a közös tö rzstő l több nem zés közvetíti, m int a m ásikét, úgy a hosszabb ágbeli ro-
24 A kódex előtti jog szerint sógorság akár házasságban való, akár házasságon kívüli nemi érintkezés alapján (ex copula perfecta carnali sive licita sive illicita) keletkezhetett.
Ex copula illicita a mai jog szerint sógorság nem származik, sem pedig a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasságból (matrimonium putativum). Jelenleg továbbá a végre nem haj
tott érvényes házasságból (ex matrimonio rato, sed non con
summato) is keletkezik sógorság, míg a korábbi jog szerint a végre nem hajtott házasságból csak quasi affinitas vagy publica honestas származott.
12
konságot közvetítő nem zések szám a a la p já n tö rtén ik a rokonság m egállapítása. A sógorság szám ítása ak á r egyenes, ak á r oldalági legyen az, m indig a m ásik h á z a stá rs m egfelelő rokonsága a la p já n igazodik (c. 97,).
A rítushoz tartozás, A C odex iuris canonici sze
rin t az egyház nyugati vagy latin és keleti (egyesült) eg yházra oszlik (c. 1.), am ely utóbbinál ism ét külön
böző, u. m. görög, örm ény, syr, m arónit, chaldaeus és k o p t ritu s különböztethető meg. Az__egyházi törvény- könyv kánonai csak a nyugati egyházra kötelezők, k i
véve, ha o lyan ren d elk ezést tartalm azn ak , am ely a do log term észeténél fogva a k eleti egyházra is vonatko
zik (c. 1.). így a rítushoz ta rto z á st s az egyik rítusról v alam ely m ásik rítu sra való á tté ré s t szabályozó 98.
kán o n a k eleti egyházat is kötelezi.
A rítushoz ta rto z á s tek in tetéb en a keresztség a határozó; aki te h á t a latin ritu s szerint k e re s z te lte te tt meg, az a latin rítushoz, s aki a keleti rítu s szerint lett m egkeresztelve, az a keleti rítushoz tarto z ik .25 A zo n ban e szabály alól kivétel van az esetben, ha a k eresz
te lé st idegen ritusbeli pap a törvény k ijátszásáv al vagy szükségből (m ert s a já t ritusbeli pap nem volt igénybe vehető) végezte, vagy ha az apostoli szék d is
pensatio ú tjá n m egengedte, hogy v alaki egy m eghatá
ro zo tt ritu s szerin t k eresztel tessék meg, de mégse e rítushoz tarto zzék (c. 98. §. I .) .26
A z apostoli szék engedélye nélkül senki m ás rí
tu sra nem té rh e t á t (c. 98. §. 3,). Szigorúan tiltv a van, 347
25 A c. 765. szerint a gyermek a szülők rítusa szerint keresztelendő meg s ha a szülök különböző rítushoz tartoznak, az atya rítusa szerint, hacsak a partikuláris jog mást nem ren
del. Ha az egyik fél haeretikus vagy schismatikus, úgy a ke
resztelésnek a katholikus fél rítusa szerint kell történnie.
26 így a ruthének Délamerikában a latin ritus szerint kereszteltetnek meg, de a görög rítushoz tartoznak. Congr. de Propag. Fide 1914 aug. 19. döntése (Acta Ap. Sed. VI. 458.)..
13
hogy a papok v alak it m ás rítu sra való á tté ré sre k ény
szerítsen ek (c. 98. §. 2.). A nő a házasságkötés a lk a l
m ával vagy a házasság ta rtam a a la tt tetszés szerin t á tté rh e t férje rítu sá ra ; de a házasság m egszűntével s a já t rítu sá ra té rh e t vissza, hacsak a p a rtik u lá ris jog m ás ren d elk ezést nem ta rta lm a z (c. 98. §. 4.). A z ol- tá ri szentséget, sőt szükség esetén a többi sacram entu- m okat is, a k eresztén y ek bárm ely ritus szerin t felvehe
tik; azonban bárm ily hosszú idő óta k ö v etett ily gya
k o rla t a keresztség ú tjá n n y ert rítu sh o z ta rto z á s te kintetében v álto zást nem eredm ényezhet (c. 98. §. 5.).
Erkölcsi (jogi) személyek. A z egyházi jog a t e r m észetes szem élyeken kívül erkölcsi (jogi) szem élye
ket (personae morales) is ism er (c. 99.), am elyek le h etn ek testületiek (personae morales collegiales) és testületi minőséget nélkülözők (personae morales non collegiales, universitates bonorum). A z előbbiek em beri közületek, illetve egyesületek, m int a k á p talan , bíbornckkollégium , szerzetes rend, egyházi tá rs u la t (societas) (c. 676.) s létrejö ttü k h ö z legalább három physikai szem ély k ív án tatik meg (c. 100. §. 2.). A z utóbbiak jogilag szerv ezett s jogi uralo m g y a k o rlá s á ra képes vagyonösszességek, am elyek in tézetek vagy alap ítv án y o k lehetnek, u. m. az összegyház (c. 100.
§. 1,), az egyetem ek (c. 2332.), sem inarium ok (c. 99.), beneficiumok. (c. 99, 1409.) stb.
A z összegyház s az apostoli szék a jogi szem ély m inőségét isteni ren d elésb ő l (ex ip sa o rdinatione d i
vina) b írjá k ; a többi alsóbb ren d ű jogi szem élyek p e dig vagy az egyházi jog rendeléséből, vagy az ille té k es egyházi h atóság jóváhagyása a la p já n (c. 101. §.
1.). A jogi szem élyek, legyenek a k á r testü letek , ak á r nem collegialis jogi szem élyek, a k isk o rú ak k al azonos szem pont alá esőknek tek in tetn ek (c. 100, §. 3.).
A personae m orales collegiales a k a ra tu k a t h a tá - 14
ro z a th o z a talla l fejezik ki (c. 101.). Ez pedig, hacsak k ife je z e tten m ás nem ren d eltetik , abszolút szótöbbség
gel történik, am ely az érv én y telen szavazatok levoná
sával á lla p ítta tik m eg (c. 167, 169, 170.). H a azonban k étszeri szavazás u tá n sem sikerül abszolút többséget elérni, h arm ad szo ri szavazásnál elég a re lativ szótöbb
ség. És h a ekkor re lativ többséget sem sikerül elérni, úgy az elnök sz a v azata dönt. H a v álasztásró l lenne szó és az elnök döntési jogával élni nem akar, úgy m eg v álaszto ttn ak az tekintendő, aki ak á r felszen te
lésre, a k á r fogadalom tételre, ak á r éle tk o rra nézve idősebb. O lyan ügyeknél avagy cselekvényéknél, am elyek a te stü le t m egannyi ta g já t egyénenkint (úti singulos) é rd ek lik (pl. ha az egyes tagok jól m egszer
z e tt jogairól vagy re á ju k rovandó terh ek rő l lenne szó), a h atáro z a th o za ta lh o z a szavazatok egyhangú
sá g a k ív án tatik meg (c. 101. §. I .) 27
T e stü le ti m inőséget nélkülöző jogi szem élyek a k tu sain ál a különleges (intézeti vagy alapítványi) s ta tútu m o k s a közönséges jognak az illető jogi szem élyre vonatkozó ren d elk ezései lesznek határozók, te h á t pl.
az egyházi ala p ítv á n y o k ra a c. 1182— 1186, sem ina- riu m o k ra a c. 1357, 1368, 1371, a beneficium okra a c. 1476— 1483, a kegyes in tézetek re a c, 1489—94, az apostoli székre a c. 262 rendelkezései.
A jogi szem ély term észetszerű leg s re n d e lte té sé nél fogva á llan d ó létre h iv ato tt (perpetua est). M ind
a z o n á lta l m egszűnik a) h a a törvényes íelsőbbség el
tö rli; b) ha m űködése m ár száz éve szünetel (c. 102.
§, l.j. A collegialis jogi szem ély (testület) pedig m in
den jogával egyetem ben fennm arad, még ha csupán egyetlen ta g ja van is (c. 102. §. 2.). Sőt az utolsó é le t
ben levő tag h a láláv al sem enyészik el, hanem — tö r
vényes fikcióval — továbbra is létezőnek tek in tetik s 27 Reg. iur, 29. in VI.*°
15
csak a te stü le t utolsó ta g já n a k h a lá lá tó l szám íto tt száz év m úlva szűnik meg.
A jogi szem ély e lö ljá ró ja s b árm ely m ás egyházi felsőség (elöljáró) is h iv atali h a tá sk ö réb en á lta lá b a n szab ad o n rendelkezik, te h á t h arm ad ik szem ély h o zzá
já ru lásáh o z kötve nincs, sem an n ak ta n á c sá t k ik érn i nem tarto zik . K ülönösen pedig a p ápa, m int az eg y házi te ljh a ta lo m (plenitudo p o testatis) b irto k o sa (c.
218. §. 1.), te lje se n szabadon g y ak o ro lja a m aga h a
talm át. A z o rd in ariu s (püspök, k á p ta la n i h e ly e tte s stb.) azonban sok esetben a k á p ta la n , a sze rz e tren d e lö ljá ró ja pedig a konvent h o z z á já ru lá sá t ta rto zik k i
eszközölni, vagy legalább annak tan ácsáv al élni. H a a jog azt rendeli, hogy a jogi szem ély e lö ljá ró ja vagy m ás felsöség v alam ely cselekvényt csak bizonyos sze
m élyek hozzájárulásával végezhet, úgy az illető cse- lekvény, h a azt az e lö ljá ró azoknak h o z z á já ru lá sa nélkül végezné, érvénytelen (c. 105. n. 1.). H a azonban az elö ljá ró cselekvényéhez csak bizonyos egyének ta
nácsa szükséges, úgy, ha azok szav azata ellen ére cse
lekszik, a cselekvény nem érvénytelen, hanem csu p án meg nem engedett lesz, feltéve, hogy a ta n á c sa d á sra jo g o síto ttak m ellőzését nyom ós te k in te te k nem indo
k o ljá k (c. 105.).
H a h o z z á já ru lás kinyerése, illetve ta n á c sa d á s vé
gett többekhez (pl. k á p ta la n tagjai, több k egyúr stb.) kell fordúlni, úgy ezek avégből szab ály szerű leg m eg
hívandók; a k á p ta la n , konvent avagy tan ács ily en k o r közös tanácsk o zás és h a tá ro z a th o za ta l céljáb ó l való ü lésre hívandó össze (c. 105. n. 2.).
Az akarathiány befolyása a szem élyek cselekvé
sére. A z a k a ra th iá n y n a k a fizikai v ag y jogi sz e m é ly ek cselekvényeire (egy vagy k é to ld a lú jogügyle
teire) való b efo ly ását illetőleg a m ai egyházi jog a kö
vetkezőket ren d eli:
a) a külső fizikai vagy erkölcsi kényszer, a m e ly - 16
n ek az illető szem ély ellen álln i nem képes (vis abso
luta, m aioris rei im petus, cui resisti non p o test), a cse- lekvényt ipso iure érv én y telen n é teszi (c, 103, §. 1.);
b) súlyos félelem h a tá sa a la tt tö rtén ő cselekvés vagy n y ilatk o zat érvényes lesz ugyan, de a k á r a fél k érelm ére (actio rescissoria, c, 1684— 1686.), a k á r h i
v atalból bírói íté le tte l érv én y telen íth ető (c. 103. §. 2.).
A félelem nek azonban súlyos fenyegetés fo ly tán k e
letk ezettn ek , illetve o ly an n ak k ell lennie, am ely b á to r férfit is m egingat (m etus gravis). E zzel azonos jelen tőségű a m etus relative gravis, t. i. am ely m agában véve m etus levis, azonban könnyebben befolyásolható egyénre (nők, gyerm ekek) gyakorolt h a tá sa folytán súlyos gyanánt, vagyis m int trep id atio m entis veendő.
A félelem nek fenyegetés k övetkeztében elő íd ézettn ek kell lennie, vagyis szükséges, hogy a fenyegetés és a m egtám adott cselekvés közt causalis összefüggés le
gyen. Végül szükséges, hogy a félelem jogellenesen id éztessék elő (iniuste incussus).
B izonyos esetekben azonban a félelem h a tá sa a la tt lé tre jö tt cselekvény — a jog k ife je z e tt re n delkezése szerin t — érv én y telen lesz; m int pl. v á la sz tá sn á l való szavazás (c. 169. §. 1. n. 1. s 166.), hiva
ta lró l való lem ondás (c. 185), novitiatushoz bocsátás (c. 542. n. 1.) s szerzetesi fogadalom (c. 572. §. 1. n.
4.), házasság (c. 1087), házasságkötésnél való assis- tá lá s (1095. §. 1, n.), fogadalom (c. 1307. §. 3.) és b ü n te té s elengedése (c. 2238.) esetén;
c) dolus (m agánjogi csalás, szándékos m egtévesz
té s ) 28 esetében ugyanaz az elv n y er alk alm azást, m int a m etus gravis s relativ e gravis fennforgásánál, t. i. a cselekvény (jogügylet) a sérelm et szen v ed ett k é re l
m ére vagy h ivatalból bírói íté le tte l érvényteleníthető.
28 A büntetőjogi doiusról az egyházi büntetőjog körében fogunk szólni.
Kérészy Z.: Katii, egyh ázi jog II. 17 23
D e bizonyos cselekvények, ha d olus-szal v itettek végbe, érv én y telen ek lesznek, pl. szav azat a v á la s z tá soknál (c. 169. §. 1, 1°.), egyházi h iv atalró l való l e m ondás (c. .185), noviciatusba lépés íc. 542. n. 1), szerzetesi fogadalom (c. 572. §. 1. n. 4.);
d) lényeges avagy oly tévedés, m ely a cselekvény m ú lh a ta tla n fe lté te lé t (conditio sine qua non) érinti, a cselekvényt p ro p te r defeptum consensus érv é n y te lenné (c. 104), nem lényeges pedig m egtám adhatóvá teszi (a c. 1684— 1689 é rte lm é b e n ); de szerződéseknél bizonyos esetekben a lényegtelen tévedés is a cselek vény érv én y telen ség ét eredm ényezi (c. 104.).
Rangsor (praecedentia). M inden h ie ra rch iailag szerv ezett társaság b an , illetve intézetben, te h á t az egyházban is a ran g so rn ak (praecedentia) nagy je le n
tősége van. A különböző fizikai és jogi szem élyek közti ra n g so rra nézve — eltekintve egyném ely h ie ra r
chiai á llá sra vonatkozó különleges szabályozástól (pl.
c. 408 a k á p ta la n ra nézve) — á lta lá b a n a következő szabályok irányadók:
1. V alam ely egyházi szem ély képviselője a k é p viselt szem élynek a ra n g já t élvezi, de zsinatokon s hasonló jellegű gyűléseken (pl. püspöki é rte k e z le te ken) a képviselőket a h asonrangú re n d e s tagok u tán i ülés illeti. 2. A zt, akinek valam ely physikai vagy jogi szem ély fe le tt h a talm a van, ezzel szem ben a p ra e c e d en tia joga is m egilleti. 3. O ly egyházi szem élyek közt, akiknek egyike sem b ír a m ásik fe le tt hatalom m al, a p ra eced en tia tek in tetéb en a h iv atalk o r (tem pus p ro
m otionis), ha ugyanazon időben n y e rté k el a h iv atalt, a felszen telés id eje (tem pus ordinationis) és h a u g y a n azon időben sz e n te lte tte k fel, az életk o r h atáro z. 4, A ritu s különbözősége a p ra e c e d en tia k érd ésén él nem jő figyelem be (c. 106. n. 1— 4.). 5. U gyanazon nem ű s ran g ú jogi szem élyek közt azt illeti a p ra e c e d en tia , am ely ik ennek békés b irto k áb an van s ha a békés b ir-
18
to k iá s vitás, úgy az elsőség a k érd éses h ely en régebben k e le tk e z ett jogi szem élyt illeti. U gyanazon te stü le t (collegium ) ta g ja in á l a rangelsöbbségre nézve a te s tü le ti szabályok, a ztán a jogszerű szokás és m indezek h ián y áb an a közönséges jog rend elk ezései a h a tá rozók (c. 106. n. 5.). 6. A z o rd in ariu sn ak a joga s fe la d a ta m egyéjében a iu rísd ictió ja a la tt levők közt a p ra e c e d en tiá t — a közönséges jog sza
b á ly aira, az egyházm egyei törvényes szokásra és az illető a lá re n d e ltek h iv a ta lá ra való te k in te tte l — meg
á lla p íta n i; továbbá ugyancsak ö jogosult a p ra e c e d en tia körül m egyéjében felm erü lt v iták at sürgős ese
tekben eldönteni és pedig még ex em p tek re vonatko
zó an is, ha ezek m int testü le te k (collegialiter) szere
peln ek (pl. processiók alkalm ával, c. 106. n. 6.).
A püsp ö k döntése ellen a S. Congr. Concilii-hoz lehet felebbezni (c. 250. §. 3), de a felebbezésnek nincs fe l
függesztő hatása. 7. A p áp ai udvarhoz tarto zó k ra n g so rát különös privilégium ok, szabályok és szokások h atáro zzák meg (c. 106. n. 7.). A p raeced en tia-h o z való jog b ü ntetésből elvonható (c. 2291. n. 11.).
41. §. Az egyházi hatalom,
Schneemann, Die kirchliche Gewalt und ihre Träger, (Stimmen aus xMaria-Laach, VII.) 1867. Gitzler, De fori interni et externi differentia et necessitudine, 1867. Wernz, Ius decret.
II. 2. s köv. 1. Scherer, Handb. I. 7. §. L. Schnell, Die Gliede
rung der Kirchengewalten (Theol.-Quartalschrift LXXI. (1889) 387, s köv. 1.) Perathoner, Forum internum und forum exter
num im kirchl, Strafrecht (Theol.-prakt. Quartalschr. LXX.
(1917) 443. s köv. 1.). Maroto, Instit, I. n. 488, 573. és 571.
Sägmüller, Lehrb. 10. §. Haring, Grundzüge, 20. §.
A z egyházi hatalom (potestas ecclesiastica) azok
nak a képességeknek es jogosítványoknak összessége, am elyekkel K risztus az egyházat felruházta avégböl, hogy hivatását, az emberi nem megváltását az idők
19 23*
354
végezetéig teljesíth esse. A z egyházi hatalom , tárg y i ta rta lm á t tekintve, hárm as irán y b an n y ilv án u lh at s ehez k ép est tanító (potestas magisterii), kegy osztó (pót. ministerii sive ordinis) és kormányzó hatalom (pót. jurisdictionis seu imperii) leh et.29 E felosztás a z zal szokott in dokoltatni, hogy úgy K risztus, m int az apostolok p ró fétai (tanítói), papi és p ászto ri (kor
m ányzó) tisztet végeztek.
De helyesebb azon régi, n ev ezetesen aquinói Szent T a m á stó l30 ered ő osztályozás, m ely az egyházi h a ta lom nak két á g a z a tát k ü lönbözteti meg, ú. m, potestas ordinis-1 és potestas iurisdictionis-t,31 A potestas ordi
nis jelen ti a hívek lelki üdvének eszközlésére, te h á t a z egyház sp iritu alis cé lja in a k m eg v aló sítására irán y u ló h a ta lm a t, illetve evégböl bizonyos ü d vközvetítő szen t cselekm ények véghezvitelére való belső k é p e s
ségek egyetem ét. A potestas iurisdictionis (seu regi
minis) pedig egyrészt a potestas ordinis-szal b izto sí
to tt k épességeket feltételező szent cselekm ények vég
zésére való felh atalm azást, m ásrészt az ezen k ép essé- 29 Az egyházi hatálomnak hármas felosztását, amelyet főle£
Walter (Lehrb. des Kirchenrechts aller christl. Konfessionen, 14. §.) hangoztatott nyomatékosan, Krisztus következő nyilat
kozataival indokolják: Data est mihi omnis potestas ín coelo et in terra: euntes ergo docete omnes gentes, .. . docentes eos servare omnia quaecunque mandavi vobis, Matth. 27, 18—20. (pot. magisterii); accipite Spiritum sanctum, quorum remiseritis peccata remittuntur eis et quorum retinueritis re
tenta sunt, Ioann, 20, 21. és: Sic nos existimet homo ut minis
tros Christi et dispensatores mysteriorum Dei, I, Cor. 4, 1, . . . Et tibi dabo claves Regni coelorum, Matth, 16, 19. és 18, 18.
(pot, ministerii); Pasce agnos meos . . . pasce oves meas, loan.
21, 15, 17,, ahol is a nyájlegeltetés alatt a kormányzó hatalom (imperium, regimen) értetik.
30 Summa theol. II, 2. Qu. 39. a. 3. Catech. Rom. P„ II.
c. 7. qu. 6. és 7.
11 A Cod. íur. canonici is a kettős felosztást (dichoto- mia) követi, c. 116.
20
f é k tő l független cselekm ényeknek, ú. m. az egyház k o rm á n y z a tá ra irán y u ló k n ak végzésére vonatkozó jo
gosítványokat ta rtalm azza.
A m ennyiben a p o testas jurisdictionis a belső em b e rt érinti, illetve a híveknek istenhez való viszonyára vonatkozik, iurisdictio fori interni seu conscientiae (poli)-nak m ondatik, m ely ism ét iurisdictio sacramen- talis (poenitentialis) vagy extrasacramentalis lehet?2 A m ennyiben pedig a p o testas iurisdictionis az egyház külső viszonyainak re n d jé t érinti, iurisdictio fori externi-nek neveztetik, am ely lehet törvényhozó, jog
szolgáltató, korm ányzati (igazgatási) és tanítói hatalom . A p o testas ordinis m egszereztetik egy ünnepélyes, sa cram en talís cselekvény, t. i, ordinatio által, am ely b iz to sítja a spiritualis k épességet az üdvközvetítö cse- lekvén yek ( sacramentum, sacrament alia) érvényesen ( valide) való végzésére. A p o testas iurisdictionis m eg
szerzése pedig az illeték es egyházi hatóságtól eredő k án o n szerü felhatalm azás, elk ü ld etés (missio canonica seu legitima) á lta l tö rtén ik (teh át nem a nép v álasz
tá s a avagy az állam részérő l való m egbízatás ú tjá n );
azonban a p áp ai iurisdictio a tö rv én y szerű en lefolyt p á p a v á la sz táss al (c. 160.) s ennek elfogadásával —
iu re divino — m eg szereztetik (c. 109.).32 33
A p o testas ordinis a felszen telt egyéntől el nem vonható, sem pedig ő a z t el nem veszítheti (character
32 c. 1%.: Potestas iurisdictionis seu regiminis quae ex divina institutione est in Ecclesia, alia est fori externi, alia fori interni, seu conscientiae, sive sacramentalis sive extra
sacramentalis.
33 Qui in ecclesiasticam hierarchiám cooptantur, non ex populi vel potestatis saecularis consensu aut vocatione adle- guntur; sed in gradibus potestatis ordinis constituuntur sacra ordinatione; in supremo pontificatu, ipsomet iure divino, adimpleta conditione legitimae electionis eiusdemque accepta
tionis; in reliquis gradibus iurisdictionis, canonica missione, mondja a c, 109.
21
356
indelíbilis ac inamissibilis); azonban az ordót fe l- tételéző cselekvények megengedetten (licité) való végzésére a d o tt feljogosítás m ár elvonható. E g y á lta lá n a p o testas iurisdictionís a m eg állap íto tt egyházjogi fe ltételek szerint korlátozható, sőt el is veszíth ető s az illeték es egyházi hatóság á lta l elvonható. E m ellett bizonyos iurisdíctio g y ak o rlata vagy bizonyos iuris- dictionalis ak tu so k végezhetése nem m indig igényel elő zetes ord in atió t. Illetőleg, b ár a p o testas ordinis re n d szerinti e lő feltétele a p o te sta s iurisdictionis-nak s az egyházi h atalo m e két ága közt bizonyos p a rallelizm u s létezik, de ez a k ap cso lat nem szükségképi. Lehetséges az egyiknek m egszerzése s b irto k lása anélkül, hogy az illető a m ásikkal b irna; sőt lehető, hogy v alak i a po
te sta s o rd in ist legm agasabb fokban b írja és iurisdic- tió ja e g y általán n incsen.34 Továbbá előfordulhat, hogy csupán az egyik h a talo m ra nézve tö rtén ik v áltozás, a m ásik pedig semmi m ódosulást nem szen v ed .35
A potestas m agisterii, am ennyiben vele k ülső k én y tető h atalo m jár, illetve a hívektől engedelm esség követelését feltételezi, re n d sz e rin t a pót. iurisdictionis körébe esik, am inthogy a v atik án i zsinat is világosan re n d e li:36 „Ipso autem A postolico p rim atu (iurisdic- ticnis), quem R om anus P ontifex tam quam P e tri p rin cipis apostolorum successor in Ecclesiam obtinet, su p rem am quoque m agisterii p o testatem com prehendi haec S an cta S edes sem per tenuit, p erp etu u s ecclesiae usus com p ro b at,“
34 Pl. a felszentelt (címzetes) püspöknek és az absolute ordinált maioristáknak egyházi iurisdictiójuk nincsen. Csak iurisdictionalis hatalma van a konfirmált (a káptalan által megválasztott s pápailag megerősített), de még nem consecrált püspöknek, úgyszintén a megválasztott, de még meg nem koro
názott pápának.
35 A letett1 vagy lemondott püspök iurisdictióját elveszti, de püspöki ordója megmarad.
36 Const, dogm. I. de eccl. Christi c. 4.
22
Az egyház uralmi alkata. Az egyház alkotmánya az óllamtanban (s a politikában) megkülönböztetett államformák (monarchia, arisztokrácia, demokrácia) egyikébe sem soroz
ható, jóllehet benne többé-kevésbbé ez uralmi alkatok min- denikének elemei feltalálhatok. Nevezetesen monarchikus az egyház alkotmánya annyiban, amennyiben az egyház látható feje a római püspök, aki mint Krisztus helytartója az egyházi teljhatalmat (plenitudo potestatis), illetve a primátust közvet
lenül isteni rendelésből (iure divino) nyerte. És pedig a pápá
nak ez a teljhatalma nemcsak monarchikus jellegű, de egyúttal abszolút uralom, mert a papa elkatáiozásai s cselekvényei az egyházi hatalom minden más tényezőjétől függetlenek. Azon
ban az egyház alkotmánya egyúttal arisztokratikus is, ameny- nyiben a püspöki hatalom szintén iure divino keletkezett, önálló uralom az egyházban. Végül az egyházalkotmánynak demokratikus vonása abban jut kifejezésre, hogy a klérusba bármely keresztelt férfi beléphet, ha az e részben előírt fel
tételeket igazolja, és hogy az egyházi hivatalok elnyerésének lehetősége jogilag úgy, mint tényleg bárki számára nyitva áll s nem valamely társadalmi osztályhoz tartozástól van felté
telezve.
Az egyház alkotmánya tehát a monarchia, arisztokrácia és demokrácia előnyös sajátságait egyesíti magában; de külön
leges minőségénél s rendeltetésénél fogva ez államformai ka
tegóriák egyikével sem hasonlítható össze. Leginkább mégis az abszolút monarchiával helyezhető párhuzamba, míg a demokratikus uralmi alkat az egyház lényege s berendezésével (hierarchiai szervezetével) legkevésbbé fér össze.37
42. §. A hierarchia.
Wernz, Ius decret. II. 1—24. Maroto, Institutiones, I.
n. 489—481, 573—577. Vermeersch-Creusen, Epitome, I. n. 200—
201. Hilling, Das Personenrecht d. Codex iur. can. 8. §. Wernz- Vidal, Ius canonicum, II. n. 47—56. Sägmiiller, Lehrb. I. 12. §.
A K risztustól szárm azó egyházi h atalo m á lta la
37 Heiner, Kath. Kirchenr. (5. kiad.) 121—123. 1. Míg Chelodi szerint (Ius de personis, 94. 1.) az egyház „habet for
mam regiminis specialem eique unice propriam; ex appella
tionibus vero quae reliquis societatibus tribuuntur, maxime ei conveniret nomen monarchiae temperatae."
23
az ap o sto lo k ra s legteljesebb m érvben P é terre, az apostolfőnökre ru h á z ta to tt.38 A P é te rt illető ezen te l j h atalo m (plenitudo potestatis) a p áp ára, m int P é te r apostol szem élyszerű u tó d já ra szárm azo tt át, kinek ebbeli elsősége primatus honoris et iurisdictionis-nak m o n d atik .39 A z ap o sto lo k n ak a püspökök k o rporative u tó d ja i (successio apostolica) és ez úton szárm azo tt á t re á ju k az apostoloknak. K risztu stó l n y e rt hatalm a.
Szóval az apostoli successio alapján40 a püspökök, é lü kön a p ápával, m int az apostolfőnöknek, P é te rn e k sz e m élyszerű törvényes u tó d jáv al, b írjá k az egyházi h a
talm at, m elynek többi részesei azt, a k á r közvetlenül, a k á r közvetve, m egannyian csakis a p á p á tó l és a p ü s pököktől nyerik.
A z egyház te h á t societas inaequalis, m ert egyházi hatalo m m al nem az összes egyháztagok, hanem csakis az o rd in áltak , vagyis azok a k ere sz té n y ek v an n ak fe lru házva, ak ik re azt a p á p a és a püspökök kisebb-nagyobb m érvben á tsz á rm a z ta ttá k . ,,O rdo ex C hristi in stitutione
38 Máté 16, 18. Ján. 14, 16. Luk. 22, 23. Vatic. Scss. IV.
const, dogm. 1. de Ecclesia Christi c. 1., Professio Catholicae fidei (Codex Iur. Can. LXIV.).
39 can. 218. és 219., Syllab. error, n. 34.; Vatie, sess. IV.
const, dogm. de Ecclesiae Christi (c. 2.).
,0 Az apostolok tevékenysége Krisztus rendelése szerint az egyházban örök időkre szól s ezért az apostolok az általuk vezetett nagyobb községek számára férfiakat rendeltek ki, akik mint az ő utódjaik a községét vezessék és ezek püspököknek éTtíoKOTTOi) neveztettek (bár eleinte az éiriOKOiroi, irpeaßüxepox, émpeXriTaí, bictKOvoi stb elnevezések a keresztény községek vezetőire promiscue használtattak, mivel e tisztségek szigo
rúan elkülönítve nem voltak). Az apostolok által kirendelt püspökök aztán — az apostolok utasítására — a községek vezetésének feladatát kézfeltétellel alkalmas egyénekre, mint az ő utódjaikra ruházták. Clem. Rom. Corinth I. c. 44. Ire- naeus, adv. haeres, 1. III. c. 3., 1. IV. c. 26., 33. Tertull., De praescr. haer. c. 32. A Cod. Iur. Canonici is határozottan ki
mondja, hogy „Episcopi sunt Apostolorum successores ..." (c. 329.) 24
clerico s a laicis in E cclesia distinguit ad fidelium reg i
m en e t cultus divini m inisterium “ , m o n d ja az egyházi törvénykönyv (c. 948.). E nnélfogva az egyház ta g ja i két re n d re oszlanak, t. i. a korm ányzók (xArjpog, clerus) és a nép, laikusok (Xaóq, plebs) rendjére; am az az u r a l
kodó ( ecclesia regnans seu docens), em ez az e n g ed el
m eskedő egyházat ( ecclesia obediens seu discens) a l
k o tja (c. 107., 108., 948.). A z előbbihez tarto zó k , a k léru s ta g jai az egyházi h a ta lm a t ism ét nem egyenlő te rje d e le m b en b írják, hanem az ordinatióval re á ju k az kisebb-nagycbb m érvben öm leszlik át és az egyházi h atalo m viselőinek ez a jogilag re n d e z e tt lépcsőzete, eg y m á su tá n ja egyházi hierarchiának (itpá dpxn, sacer principatus) neveztetik. És pedig a h ierarch ia h a ta l
m át nem a hívek összességétől, se nem az állam tó l, de a h ierarch ia szerveitől, az egyházi hatóságoktól nyeri s összes jogai végső fokban m agától K risztu stó l e re d n ek (c. 109.).41
A z egyházi hatalom k é t alk atelem én ek (potestas ordinis, pot. iurisdictionis) m egfelelőleg a kánon jog m egkülönböztet hierarchia ordinis-1 és hierarchia iuris- dictionis-1. A z előbi a potestas ordinis, az utóbbi a p o te s
tas iurisdictionis viselőinek egym ásutánja, lépcsőzete.
A h ierarch ia ordinis ism ét kétféle, ú. m. hierar
chia ordinis iuris divini és hierarchia ordinis iuris ecc
lesiastici, aszerint, am int isteni ren d e lé se n (ius divi
num ), avagy tö rté n e ti fejlő d ésen (ius hum anum ) nyug
szik. A z isteni jogon (ex divina institutione) alap u ló h ie ra rc h ia o rdinis-nak fokozatai a püspökség, presby- terség és a diakonaius, illetve ministerium (ordines hierarchici, c. 108. §. 3.); míg a h ierarch ia ordinis
41 Cone. Trid. Sess. XXIII. c. 6. de ref.: ,,Si quis dixerit, in ecclesia catholica non esse hierarchiám divina insti
tutione institutam, quae constat ex episcopis, presbyteris et ministris: anathema sit."
többi tag o zatai iure hum ano jö ttek lé tre s ezek: az aldiakonatus, acolythatus, exorcistatus, lectoraius és ostiariatus (ordines non hierarchici).
A p o testas ordinis teljesség e a püspökökre, m int az apostolok jo g u tó d aira v ite te tt át (apostoli succes
sio). De közülök a róm ai püspök, m int P é te r apostol szem élyszerű u tó d ja, az egész v ilágra szólólag b írja azt, míg a többi püspökök .c sa k bizonyos te rü le tre (megye) vonatkozólag. A püspöki és a p resb y teri re n d közt a leglényegesebb különbség, hogy az ordo (kü
lönösen a felsőbb rendek) to v áb b ad ása csakis a püsp ö k ö t illeti. M ivel a püspöki és p re sb y te ri r e n dekkel a m iseáld o zat b e m u ta tá sá ra való, te h á t te r- m észetfölöttí képesség van összekötve, e zért e k e ttő eg y ü tt a sacerdotiumot a lk o tja (Trid. Sess. X X III. de sacr. ord. cap. 1, can. 1.).
A püspökség, presbyterség, diakonatus és aldia
konatus felsőbb rendek (ordines majores) ,42 az acoly
thatus, exorcistatus, lectorctus és ostiariatus pedig al
sóbb rendek (ordines minores seu inferiores, c. 949.).
A z ordines m inores jelenleg nem valóságos rendi fu n k ciókat ta rta lm a z ó állások, hanem csakis a felsőbb r e n dek, főleg a p resb y terség elnyeréséhez szükséges elő zetes fokozatok g y an án t szerep eln ek (c. 973. §. 1.).
A p o testas ordinis az ordinatio által szereztetik meg, de a k léru sb a való felv ételt m ár az ú. n. prima tonsura b izto sítja (c. 108. §. 1.). Ez pedig egy s a já to s sz e rta rtá s, am ely a h a jn a k a fejtető n való leborotvá- lásából, a choruson h aszn áln i szokott öltöny (S u p er- pelliceum ) á tn y u jtá sá b ó l és bizonyos püspöki im ákból áll. V ele azonban semmi sp iritu alis hatalom , illetve ordo nem szereztetik, de a papi re n d k iv áltság ain ak e ln y erése bizto síttatik . A to n su ra te h á t az ordók fel—
42 Az aldiakonatust III. Ince pápa nyilvánította a felsőbb rendek közé tartozónak (c. 9. X. 1, 14.; c. 7. X, 1, 18.).
26
