nak a saecularisatio folytán szenvedett anyagi veszteségeiért nyújtott kárpótlás, de csakis a klerikusnak szolgálatképtelen
sége vagy saját hibáján kívül bekövetkezett elszegényedése esetére. Nacke, Der Tischtitel. Inaug. diss. Paderborn, 1869.
A felsőrajnai egyháztartományra vonatkozólag 1. Schneider, Die partik. Kirchenrechlsquellen 305., 307. 1. Longner, Darstell, d. Rechtsverhältnisse d. Bischöfe i. d. oberrh. Kirchenprovinz (1840) 237. s köv. 1. Sügmüller, Der Tischtitel ín d. Diözese Rottenburg (Theol. Quartalschr. XCI. (1909) 481. s köv. 1.
lében vagyon szerzésére s b írá sá ra k ép telen ek lévén, a szerzetesren d ek tő l n y ern ek e llá tá st vagy éppen kol
d u lá sra u talv ák s ezért o rd in atió ju k — m ár régi idő óta — a szerzetesi fogadalom vagy szegénység címére ftit. professionis religiosae seu paupertatis),20 vagyis abban az esetben tö rtén h etik meg, ha a c an d id atu s igazolja, hogy valam ely szerzetesren d b en az ünnepé- yes fogadalm at lete tte s ekkép a rend á lta l való e l
lá tá sa biztosítva van. A legtöbb ren d h ázb an azonban titu lo m ensae sive congregationis felszen telh etek m indazok, akik az egyszerű fogadalm at letették , illetve akik a congregatióba élethossziglan felvétettek. A no- viciusoknak azonban m inden esetre valam ely m ás k á noni címet kell kim utatniok. A jezsuitáknál az egyszerű fogadalom a cím tekintetéből úgy hat, mint az ünnepélyes.
Végül titulo missionis o rd in á lta tta k azok, akik missiói tevékenységre, illetve a Congr. de p ro p a ganda fide ható ság a alá tarto zó valam ely in tézetn él való sz c lg álattételre m agukat esküvel kötelezték, m i
dőn is e llá tá st a P ro p a g a n d a p én ztáráb ó l n y ertek . M ajd a püspökök m egfelelő egyéb cím hiányában s az apostoli szék engedélyével azo k at is felszentelték, kik íg éretet tettek , hogy az egyházm egyében fognak papi szolgálatot teljesíten i. így fejlő d ö tt ki szokásjogilag a 18. s 19. század b an több helyen az egyházi szolgá
latnak (tit. servitii), vagy az egyházm egyének ftit.
dioecesis) a cím ére, v alam in t a papi házak ( Priester
häuser) a la p já ra való felszentelés.
A z egyházi törvénykönyv a felsőbb ren d ek n él a következő felszentelési cím eket á lla p ítja meg: a) vi
lági k lerik u so k n ál ren d es kánoni cím (titulus verus e t Ordinarius) a javadalom cime (iit. beneficii); ennek hiányában, te h á t kisegitöleg b) tö rtén h etik az o rdina
-20 E cím mint titulus monasterii már a 451. évi chalce- doni zsinaton említtetik, Hilling, Das Personenr. d. Cod. Iur.
Can. 24. 1.
45
lio titulus patrimonii vagy c) iit. pensionis a la p já n (c, 979. §. 1.). A titu lu s patrim onii azt jelenti, hogy a felszen telen d ő n ek m egfelelő m agánvagyona van, míg a titu lu s pensionis-nak tárg y a valaki á lta l biz
to síto tt é le tjá ra d ék , am ely legalább a can d id atu s v ag y o n talan ság a s szolgálatképtelensége esetén fizet
tetik. T itu lu s beneficii, p atrim onii és pensionis h iá n y á b an d) a provinciae sedis apostolicae te rü le té n (rendes eg y h ázk crm án y zati vidékek) titulus servitii dioecesis, e) a. C ongregatio de P rop. F id e h ató ság a alá tarto zó te rü le te k e n pedig tit. missionis a la p já n tö rté n h e tik az ordinatio. A zonban az e cím ekre felszen telen d ő ta rto zik esküvel erő síte tt íg éretet tenni, hogy örökre az illető egyházm egye, illetve a missió szo lg álatáb an fog m aradni. A z o rd in ariu s a ztán k öteles azon p resb y - ternek, akit titu lo servitii dioecesis vel m issionis szen
te lt fel, az ő illő e llá tá s á ra elegendő h iv atalt, ja v a d a l
m at avagy segélyt adom ányozni (c. 981.); f) sz e rz e tesek n él kánoni cím az ün n ep ély es szerzetesi foga
dalom avagy a szegénység cime (tit. sollemnis reli
giosae professionis, seu paupertatis). A z egyszerű fogadalm asok a congregatio a sz ta la cím ére (titulus m ensae com m unis congregationis) vagy más, az illető sz e rz e tesre n d alkotm ánya szerin t m eg állap íto tt cím re
szen telen d ő k fel (c. 982.).
A Cod. iur. canonici rendeli, hogy a cím a c a n d id atu s élete ta rta m á ra b izto síttassák és elegendő legyen a püsp ö k á lta l m eg á lla p íto tt illő h iv atali e llá tá sra . K ülönben a közelebbi szab ály o k m eg á lla p ítá sá t a törvénykönyv az egyes egyházm egyék p üspökeire bízza (c. 979. §. 2.). H a a felsz e n te lt egyén idővel a cím et elvesztené, úgy e llá tá s a céljáb ó l m ás cím ről k ell gondoskodnia, hacsak illő e llá tá sa — a p ü spök n ézete szerin t — m ás úton elegendően b iztosítva nincs
(c. 980. §. 1.).
46
A ki a h atósága alá tarto zó v alam ely egyént az apostoli szék engedélye nélk ü l kánoni cím hiányában tudva szentel fel, úgy maga, m int utó d ai a cím nélkül felszen teltn ek e llá tá sá ró l m indaddig gondoskodni ta r toznak, míg annak e llá tá sá ró l m áskép gondoskodás nem tö rtén ik (c. 980, §, 2.). H a pedig a püspök v a la k it cím nélkül azzal a m egállapodással szentelne fel, hogy ez tőle ellá tá st követelni nem fog (pactum de non p eten d o ), az ily egyezm énynek semmi jogereje n in csen (c, 980. §. 3.).
B) A z elősorolt pozitív k ellék ek en kívül az ordó- n a k m egengedetten való felvételéhez szükséges to vábbá, hogy a can d id atu sn ál ne forogjanak fenn irre- gularitást okozó akadályok. U gyanis a kánonjog sze
rin t olyan egyének, kik az ordót érvényesen felvehe
tik, ennek m egengedetten (licite) való felvételéből ki vannak zárva, ha v alam ely oly hián y b an szenvednek, m ely az o rd in atíó t szabálytalanná ( irregularis) teszi.
A z irreg u laritas úgy a régebbi, m int a mai jog (c. 984. és 985.) szerin t is szárm azh atik valamely fo
gyatkozásból ( irregularitas ex defectu) vagy valamely vétségből firreg. ex delicto). U tóbbi esetben az ordo m egengedett felv ételét akad ály o zó körülm ény a can- d id a tu sn a k valam ely ténye, illetve erkölcsi h ib ája által o k o ztatik és pedig ipso facto úgy, hogy a cselekvény m eg állap ításán ak s a bűnhődésnek k érd ése erészben legfeljebb csak m ásodlagos jelentőségű (pl. hogy jogi, illetv e bírói úton k o n statálv a lett-e a bűncselekvény végbevitele s fenyíték le tt-e reá kiszabva). A mai jog szerin t csak súlyos (peccata gravia), külsőleg n yilvá
nuló (p. ex tern a) és a keresztség felvétele u tá n elkö
v e te tt (post baptism am p e rp e tra ta) vétségből ered irre g u la rita s (c. 986.), kivéve a szándékos em berölést és a m a g zatelh ajtást, m elyekből e feltételek nélkül is irre g u la rita s szárm azik (c. 985. 4°).
M egkülönböztetendö továbbá az irregularitas
47
antecedens és irregularitas subsequens, aszerint, am int az o rdinatio előtt avagy an n ak m eg tö rtén te u tá n ke
le tk e z e tt (c. 968. §. 2.). Utóbbi esetben csak a sz a b á ly szerű en s m egengedetten felvett ordo g y ak o rlatáb an van — a később b ekövetkezett irreg u laritas m iatt — az illető klerikus akadályozva.
A z irreg u laritas avagy a felszentelési egyéb a k a d á ly egy ugyanazon egyénnél sokszorozódhatik, h a te h á t jogi következm ényei nem függnek attól, hogy a c an d id atu s tu d o tt-e ró la avagy nem (c. 988.).
A z irre g u la rita s vagy egyszerű felszentelési a k a d ály egyugyanazon egyénnél sokszorozódhatik, ha többszörös keletk ezési ok, illetve több tén y állad ék , m ely irre g u la ritá st okoz, forog fenn; de nem sokszoro- zódik ugyanazon té n y á lla d é k ism ételten való előfor
d u lásáv al. K ivétel van a hom icidium v o lu n ta riu m -ra nézve, am elynél a té n y á lla d é k k a l az irre g u la rita s is sokszorozódik (c. 989.).
A z irre g u laritas eseteit m ár a korábbi jog is ré sz letesen, ta x a tiv e á lla p íto tta meg. A m ai jog pedig az
irre g u la rita s fogalm át még szűkebb k ö rre sz o rítja am ennyiben a pozitív k ellék ek közé egyném ely o ly a t is sorol, am elyeknek h ián y a eddig irre g u la rita st e re d
m én yezett; m a pedig nem szárm azik belőlük irre g u la ritas, hanem az illető k ellék fennforgása az ordo m eg
engedetten való felv ételén ek pozitív követelm ényéül van előszabva.
A m ai jog szerin t csakis a taxative m egjelölt s m indig tartós (állandó jellegű) akadályok (im pedi
menta perpetua) sorolvák az irre g u laritas esetei közé.
E zektől m egkülönbözteti a m ai jog az ideiglenes (nem tulajdonképeni) vagy egyszerű akadályokat, m elyek bizonyos időleges, átm en eti viszonyból á lla n a k elő
(sim pliciter im pediti, c. 987).
I. Ex defectu irregularisok a m ai jog (c. 984) sze
rin t:
48
a) A törvénytelen születésűek (illegitim i), hacsak utólagos házassággal avagy pápai rescriptum m al nem 5' tö rv én y esíttettek , vagy az ü nnepélyes szerzetesi foga
d alm at le nem te tté k (c, 984. I 0).21
b) A kik olyan testi fogyatkozásban szenvednek,
> am ely m iatt az o ltá rn á l szolgálatot te lje síte n i nem képesek, avagy azt testi d eform itásuk m iatt illően (decenter) végezni nem tu d n ák . A m ár fe lszen telt
[ 9 egyéneknél az irreg u laritash o z súlyosabb testi hiány k ív án tatik meg, m int az o rd ó t még fel nem v ettek - nél. És az előbbiek azo k at az ordóbeli funkciókat, m elyekben a testi fogyatkozás őket nem gátolja, to vábbra is törvényesen e llá th a tjá k (c. 984. 2°).
M ár a IX. G ergely-féle ügylevélgyűjtem ény (c, 2.
X. 3, 6.) szerin t irreg u lariso k azok, akik nec secure p ro p te r debilitatem nec d ecen ter p ro p ter deform ita
tem a lta ris m inisterio defungi v aleant. Éhez k ép est a testi h ián y o k at az irreg u laritas szem pontjából k ét cso-
< p o rtb a szokás osztani, u. m. a) def. corporis p ro p ter debilitatem , am elyek az ordóval járó cselekvények végzését leh etetlen n é teszik vagy nagy m érvben a k a dályozzák, és b) def. corporis p ro p ter deform itatem , am elyek a ren d i funkcióknak illő m ódon való végzést g áto ljá k (undort, nevetséget k elten ek ). A z első cso
p o rtb a tarto zó hiányok m iatt irreg u lariso k a) akik b i
zonyos betegségekben szenvednek, m int a léprások, nehézkórosok, a bort inni eg y általán k ép telen ek (ab
stem ii). p a ra ly tik u sa k stb., b) akik nem ép testűek, m int a m egcsonkítottak, vagyis akiknek egyik k a rja , keze, láb szára, két ú jjá , különösen a m utató vagy
21 Egészen a X. századig a törvénytelen születésűek nem voltak az ordók felvételéből kizárva. A X. század óta az
! incestuosi és sacrilegi felszentelését tilalmazó törvényhozási intézkedésekkel találkozunk. Az 1078-iki poitiersi zsinat aztán az összes törvénytelen születésüeket kizárta az ordók felvé
teléből (c. 1. X. 1, 17.).
K érészy Z .: Kath. eg y h á zi jo g IT. 4 9 25
) 61
h ü v ely k ú j ja hiányzik; a vakok, siketek, nagyothallók, rosszul látó k s dadogok, ha kozások n á lu k nagym érvűek, különösen irr azok, ak ik n ek b alszem e (oculus canonicus) avagy azzal rosszul látnak- A m ásodik
ta rto z ó hiányok m iatt irreg u lariso k a feltűnően hibás vagy rú t te sta lk a tú a k , m int törpék, púposak, bot vagy faláb nélk ü l járn i nem tudó sánták, hüdésesek, v issza
ta sz ító á b rá z a tú ak s ak iknek o rra vagy füle hiányzik vagy m eg van csonkítva stb.
c) A z epileptikusok, örültek és az ördögtől meg
szállottak (epileptici, am entes vel a daem one possessi), vagy akik e lelki betegségekben szen v ed tek (c. 984.
3°).22 A betegség m eggyógyulásával egyik esetben sem szűnik meg az irreg u laritas, hanem ehhez d isp en satio szükséges. H a azonban a betegség az ordó fel
v étele u tán k övetkezett be, úgy az o rd in ariu s m egen
gedheti, hogy az illető k lerik u s, ha kigyógyulása m e g á lla p ítta to tt, az ordóval járó cselek v én y ek et tü s té n t végezhesse (c. 984. n. 3.).
d) A bigamusok, akik t. i. successive k é t vagy több érvényes h ázasság o t k ö tö ttek (c. 984. 4°). E z a d elic
tum régebben bigamia successiva-nak és (bár nem h e
lyesen) bigamia vera-nak is n ev eztetett. (Az eddigi jogban u. n. big. in te rp re ta tiv a m ár nem kép ez irre- g u la rita st okozó ak ad ály t. A bigam ia sim ilitudinaria pedig a mai jogban az irreg. ex d efectu esetei közé v an sorolva).
Az eddigi jog szerint a bigamia vera-n kívül irregularitas ; keletkezhetett a b. interpretativa-ból, t. i. emiatt irregularisok ; lettek azok, akik özvegy vagy deílorált nőt vesznek el, vagy a nemi érintkezést házasságtörő nejükkel folytatják, avagy