Kérészy Z.: Katii, egyh ázi jog II. 17 23
D e bizonyos cselekvények, ha d olus-szal v itettek végbe, érv én y telen ek lesznek, pl. szav azat a v á la s z tá soknál (c. 169. §. 1, 1°.), egyházi h iv atalró l való l e m ondás (c. .185), noviciatusba lépés íc. 542. n. 1), szerzetesi fogadalom (c. 572. §. 1. n. 4.);
d) lényeges avagy oly tévedés, m ely a cselekvény m ú lh a ta tla n fe lté te lé t (conditio sine qua non) érinti, a cselekvényt p ro p te r defeptum consensus érv é n y te lenné (c. 104), nem lényeges pedig m egtám adhatóvá teszi (a c. 1684— 1689 é rte lm é b e n ); de szerződéseknél bizonyos esetekben a lényegtelen tévedés is a cselek vény érv én y telen ség ét eredm ényezi (c. 104.).
Rangsor (praecedentia). M inden h ie ra rch iailag szerv ezett társaság b an , illetve intézetben, te h á t az egyházban is a ran g so rn ak (praecedentia) nagy je le n
tősége van. A különböző fizikai és jogi szem élyek közti ra n g so rra nézve — eltekintve egyném ely h ie ra r
chiai á llá sra vonatkozó különleges szabályozástól (pl.
c. 408 a k á p ta la n ra nézve) — á lta lá b a n a következő szabályok irányadók:
1. V alam ely egyházi szem ély képviselője a k é p viselt szem élynek a ra n g já t élvezi, de zsinatokon s hasonló jellegű gyűléseken (pl. püspöki é rte k e z le te ken) a képviselőket a h asonrangú re n d e s tagok u tán i ülés illeti. 2. A zt, akinek valam ely physikai vagy jogi szem ély fe le tt h a talm a van, ezzel szem ben a p ra e c e d en tia joga is m egilleti. 3. O ly egyházi szem élyek közt, akiknek egyike sem b ír a m ásik fe le tt hatalom m al, a p ra eced en tia tek in tetéb en a h iv atalk o r (tem pus p ro
m otionis), ha ugyanazon időben n y e rté k el a h iv atalt, a felszen telés id eje (tem pus ordinationis) és h a u g y a n azon időben sz e n te lte tte k fel, az életk o r h atáro z. 4, A ritu s különbözősége a p ra e c e d en tia k érd ésén él nem jő figyelem be (c. 106. n. 1— 4.). 5. U gyanazon nem ű s ran g ú jogi szem élyek közt azt illeti a p ra e c e d en tia , am ely ik ennek békés b irto k áb an van s ha a békés b
ir-18
to k iá s vitás, úgy az elsőség a k érd éses h ely en régebben k e le tk e z ett jogi szem élyt illeti. U gyanazon te stü le t (collegium ) ta g ja in á l a rangelsöbbségre nézve a te s tü le ti szabályok, a ztán a jogszerű szokás és m indezek h ián y áb an a közönséges jog rend elk ezései a h a tá rozók (c. 106. n. 5.). 6. A z o rd in ariu sn ak a joga s fe la d a ta m egyéjében a iu rísd ictió ja a la tt levők közt a p ra e c e d en tiá t — a közönséges jog sza
b á ly aira, az egyházm egyei törvényes szokásra és az illető a lá re n d e ltek h iv a ta lá ra való te k in te tte l — meg
á lla p íta n i; továbbá ugyancsak ö jogosult a p ra e c e d en tia körül m egyéjében felm erü lt v iták at sürgős ese
tekben eldönteni és pedig még ex em p tek re vonatko
zó an is, ha ezek m int testü le te k (collegialiter) szere
peln ek (pl. processiók alkalm ával, c. 106. n. 6.).
A püsp ö k döntése ellen a S. Congr. Concilii-hoz lehet felebbezni (c. 250. §. 3), de a felebbezésnek nincs fe l
függesztő hatása. 7. A p áp ai udvarhoz tarto zó k ra n g so rát különös privilégium ok, szabályok és szokások h atáro zzák meg (c. 106. n. 7.). A p raeced en tia-h o z való jog b ü ntetésből elvonható (c. 2291. n. 11.).
41. §. Az egyházi hatalom,
Schneemann, Die kirchliche Gewalt und ihre Träger, (Stimmen aus xMaria-Laach, VII.) 1867. Gitzler, De fori interni et externi differentia et necessitudine, 1867. Wernz, Ius decret.
II. 2. s köv. 1. Scherer, Handb. I. 7. §. L. Schnell, Die Gliede
rung der Kirchengewalten (Theol.-Quartalschrift LXXI. (1889) 387, s köv. 1.) Perathoner, Forum internum und forum exter
num im kirchl, Strafrecht (Theol.-prakt. Quartalschr. LXX.
(1917) 443. s köv. 1.). Maroto, Instit, I. n. 488, 573. és 571.
Sägmüller, Lehrb. 10. §. Haring, Grundzüge, 20. §.
A z egyházi hatalom (potestas ecclesiastica) azok
nak a képességeknek es jogosítványoknak összessége, am elyekkel K risztus az egyházat felruházta avégböl, hogy hivatását, az emberi nem megváltását az idők
19 23*
354
végezetéig teljesíth esse. A z egyházi hatalom , tárg y i ta rta lm á t tekintve, hárm as irán y b an n y ilv án u lh at s ehez k ép est tanító (potestas magisterii), kegy osztó (pót. ministerii sive ordinis) és kormányzó hatalom (pót. jurisdictionis seu imperii) leh et.29 E felosztás a z zal szokott in dokoltatni, hogy úgy K risztus, m int az apostolok p ró fétai (tanítói), papi és p ászto ri (kor
m ányzó) tisztet végeztek.
De helyesebb azon régi, n ev ezetesen aquinói Szent T a m á stó l30 ered ő osztályozás, m ely az egyházi h a ta lom nak két á g a z a tát k ü lönbözteti meg, ú. m, potestas ordinis-1 és potestas iurisdictionis-t,31 A potestas ordi
nis jelen ti a hívek lelki üdvének eszközlésére, te h á t a z egyház sp iritu alis cé lja in a k m eg v aló sítására irán y u ló h a ta lm a t, illetve evégböl bizonyos ü d vközvetítő szen t cselekm ények véghezvitelére való belső k é p e s
ségek egyetem ét. A potestas iurisdictionis (seu regi
minis) pedig egyrészt a potestas ordinis-szal b izto sí
to tt k épességeket feltételező szent cselekm ények vég
zésére való felh atalm azást, m ásrészt az ezen k ép essé-29 Az egyházi hatálomnak hármas felosztását, amelyet főle£
Walter (Lehrb. des Kirchenrechts aller christl. Konfessionen, 14. §.) hangoztatott nyomatékosan, Krisztus következő nyilat
kozataival indokolják: Data est mihi omnis potestas ín coelo et in terra: euntes ergo docete omnes gentes, .. . docentes eos servare omnia quaecunque mandavi vobis, Matth. 27, 18—20. (pot. magisterii); accipite Spiritum sanctum, quorum remiseritis peccata remittuntur eis et quorum retinueritis re
tenta sunt, Ioann, 20, 21. és: Sic nos existimet homo ut minis
tros Christi et dispensatores mysteriorum Dei, I, Cor. 4, 1, . . . Et tibi dabo claves Regni coelorum, Matth, 16, 19. és 18, 18.
(pot, ministerii); Pasce agnos meos . . . pasce oves meas, loan.
21, 15, 17,, ahol is a nyájlegeltetés alatt a kormányzó hatalom (imperium, regimen) értetik.
30 Summa theol. II, 2. Qu. 39. a. 3. Catech. Rom. P„ II.
c. 7. qu. 6. és 7.
11 A Cod. íur. canonici is a kettős felosztást (dichoto- mia) követi, c. 116.
20
f é k tő l független cselekm ényeknek, ú. m. az egyház k o rm á n y z a tá ra irán y u ló k n ak végzésére vonatkozó jo
gosítványokat ta rtalm azza.
A m ennyiben a p o testas jurisdictionis a belső em b e rt érinti, illetve a híveknek istenhez való viszonyára vonatkozik, iurisdictio fori interni seu conscientiae (poli)-nak m ondatik, m ely ism ét iurisdictio sacramen- talis (poenitentialis) vagy extrasacramentalis lehet?2 A m ennyiben pedig a p o testas iurisdictionis az egyház külső viszonyainak re n d jé t érinti, iurisdictio fori externi-nek neveztetik, am ely lehet törvényhozó, jog
szolgáltató, korm ányzati (igazgatási) és tanítói hatalom . A p o testas ordinis m egszereztetik egy ünnepélyes, sa cram en talís cselekvény, t. i, ordinatio által, am ely b iz to sítja a spiritualis k épességet az üdvközvetítö cse- lekvén yek ( sacramentum, sacrament alia) érvényesen ( valide) való végzésére. A p o testas iurisdictionis m eg
szerzése pedig az illeték es egyházi hatóságtól eredő k án o n szerü felhatalm azás, elk ü ld etés (missio canonica seu legitima) á lta l tö rtén ik (teh át nem a nép v álasz
tá s a avagy az állam részérő l való m egbízatás ú tjá n );
azonban a p áp ai iurisdictio a tö rv én y szerű en lefolyt p á p a v á la sz táss al (c. 160.) s ennek elfogadásával —
iu re divino — m eg szereztetik (c. 109.).32 33
A p o testas ordinis a felszen telt egyéntől el nem vonható, sem pedig ő a z t el nem veszítheti (character
32 c. 1%.: Potestas iurisdictionis seu regiminis quae ex divina institutione est in Ecclesia, alia est fori externi, alia fori interni, seu conscientiae, sive sacramentalis sive extra
sacramentalis.
33 Qui in ecclesiasticam hierarchiám cooptantur, non ex