rálisa IX. Gergely idejében és Quígnonez bíbornok VII. Kele
71 Partikuláris rendelkezések sok helyen egyáltalán tilt
ják klerikusoknak a nyilvános színházak látogatását; Rómában pedig cynematographicus mutatványokra (mozikba) nem jár
hatnak (A. A. S. XIII. 498. 1.).
95
részt, még kevésbbé van pedig m egengedve az ak tiv részv étel (c, 140.).
8. T artó zk o d n io k kell az olyan foglalkozásoktól s hivataloktól, am elyek ugyan nem ille tle n e k (licet non in decora), de a papi állás term észetév el s hiva
tásá v a l nem férnek össze (c. 139.). N evezetesen orvosi vagy sebészi g y ak o rlato t az apostoli szék enge
délye n é lk ü l72 ne fo ly tassan ak s olyan polgári köz
hivatalokat, m elyek világi joghatósággal járn ak , ap o s
toli in d u ltu m nélkül ne viseljenek, m int pl. jegyzői s közjegyzői tisztséget, állam fői, m iniszteri, praefectusi, bírói s m ag istratu si á llá so k a t (c. 139. §. 2.). N em v á l
lalk o zh atn ak s a já t o rd in ariu so k engedélye n élkül v ilá
giak v agyonának a k ezelésére s olyan világi h iv atalo k vitelére, am elyekkel szám adási k ö telezettség van összekötve; gondnoki s ügyvédi tisz te t csakis egy
házi tö rv én y szék ek elő tt v á lla lh a tn a k s világi e lő tt csak akkor, ha s a já t ügyökről avagy egyházukéról van szó s ne vegyenek ré sz t o lyan büntetőbírósági tárg y aláso n , m elyek súlyos b ű ncselekvények ügyében folynak és ilyenkor, hacsak nem szükséges, a ta n ú s k o d ástó l is ta rtó z k o d ja n a k (c. 139. §. 3.). A z a lsó h ázban (képviselői k am ara), úgyszintén a felsőházban is v á la sz tá s ú tjá n m and átu m o t csak s a já t püspökük és azon hely p üspökének engedélyével fogadhatnak el, ahol m e g v á lasztattak (c. 139, §. 4.). K ato n ai szo l
g á lato t ö nkéntesen telje síte n iö k csak püspöki enge
d élly el s azon okból szabad, hogy a h a d k ö te le z e tt
ség alól m ielőbb m en tesü ljen ek . A lsó b b ren d ű p ap, aki e tilalo m e lle n é re önként k ato n ai sz o lg álatra v á l
lalkozik, a p ap i rendből ipso iure kiesik, felsőbb
re n d ű e llen p edig a c. 2379. értelm éb en k ell e ljá rn i.
E m e lle tt óv ja a m ai jog a p ap o k a t a b elh áb o rú b an 75 75 Ily engedélyeket különösen a missziói területeken mű
ködő papoknak szokás adni, több-kevesebb megszorítással, Priimmer, Manuale iur. can. 96. 1,
96
avagy a k ö zren d et zav aró m ozgalm akban való ré sz v ételtő l (c. 141. §. 1, 2.),
A z összes klerik u so k n ak és szerzetesek n ek (világi szerzettag o k n ak is) tilos üzérk ed éssel járó foglalko
zást vagy k eresk ed ést űzníök, azt akár s a já t maguk, a k á r m ások ú tjá n s a k á r s a já t m aguknak, a k á r m á
soknak anyagi érd ek ei céljából tegyék (c. 142.). M eg
jegyzendő azonban, hogy itt csak a tulaj donképeni k eresk ed és illetve oly értelem b en való üzérkedés, a d á sv é te l van m egtiltva, hogy a m egvett dolog haszonszerzéssel ad a tik tovább. E llen b en ingatlan.
/ avagy ingó dolgoknak a g azd álk o d ás k eretéb en való ad ásv étele (negotiatio oeconom ica), e z ek ért illő v é
te lá r igénylése nem esik a szóban forgó tilalom alá, hanem csupán az egyenesen ny erészk ed és céljából vagyis oly m ódon tö rtén ő adásvétel, hogy a sze rz e tt dolgon nyereséggel lehessen tú lad n i (negotiatio lu crativ a). Tilos a p én zv áltással ü zletszerű leg való foglalkozás és a b ö rz e já té k (giuochi di b o rsa ).73
Tilos a p apoknak az ord in ariu s engedélye nélkül
— méíg m agánvagyonuk terh ére is — kezességet v á l
lalni (c. 137.).
A klerikusok és szerzetesek, kik meg nem enge
d e tt ü zérk ed ést fo ly tatn ak , az ord in ariu s á lta l m eg
felelő b ü n tetések k el su jtan d ó k (c. 2380).
H A R M A D IK F E JE Z E T . Hierarchia iurisdictionis.
I. Az egyházi hivatalok általában, 51. §. Az egyházi hivatalok és javadalmak.
N. Garcias, Tractatus de beneficiis, 1636. P. 1. c. 1, ss.
Leuren, Forum beneficiale, 1742. P. I, qu. 1. ss. Thomassin, Vetus et nova Eccl. discipl. circa benef. P. II. 1. 1. c. 15. ss,
73 Congr. Off. 1885. ápr. 15.
K érészy Z.: Kath. eg y h á zi jo g U. 9 7 28
432
33. ss. 1. 3. c. 1. ss. Hinschius, Kirchenr. II. 364. Wernz, lu decret. II. 239—245. Maroto, Instit, I. 578—582. Vermeersch Creusen, Epitome I. 226—228. Pöschl, Bischofsgut und Mensa episcopalis, 1908. s köv. é, Eichmann, Lehib. 45. §. Sägmüller Lehrb. (3. kiad.) I. 58. §. (ugyanott 1. a vonatkozó irodalmat)
A z o rdinatióval a p o testas ordinis, illetve á lta lá b an az egyházi h atalo m g y a k o rlására való képesség b ízto síttatik . De hogy e hatalo m tén y leg gyakorolható legyen, ahhoz missio legitima seu canonica vagyis az szükséges, hogy a hatalo m g y ak o rlá sá ra való alany:
jogosultságot az illeték es egyházi hatóság, ren d szerin i a p ü sp ö k az o rd in á lt egyénnek m eg ad ja. K ülönbözik tő le a delegatio és pedig a z á lta l, hogy ez nem a mán b írt h atalo m g y ak o rlá sá ra való alan y i jogosultság
n a k a m egadását jelenti, hanem v alam ely m agasabb egyházhatalm i körbe tarto zó funkcióknak vagyis oly a
n o k n ak a végzésére való m egbízást, am elyeknek te l
je síté sé re a d e leg ált egyén ren d i á llá sá n á l fogvé:
nincs jogosítva.
H a az a h atalm i kör, am elyben foglalt egyházi funkciók végzésére v alak i feljo g o síttatik , a jog által eleve s ta rtó sa n fix iro ztatik : úgy elő áll az egyház, hivatal. T eh át objectiv értelem b en az egyházi hivat a, (officium ecclesiasticum) a la tt az egyházi hatalomnak jogilag meghatározott körét é rtjü k , am ely bizonyo:
egyházi á llással ta rtó sa n s akképen v an összekötve hogy ennek b irtokosa az illető h atalm i körbe esc egyházi funkciókat legitim a m issio a la p já n a m eg
szab o tt terjed elem b en ellátn i jogosítva és kötelezve van. A lanyi értelem ben pedig az egyházi h iv atal je- 5 lenti az objective m eg h atáro zo tt h iv a ta ln a k m egfelelő jogok és kötelességek összességét.
A m ai jog különbséget tesz tágabb és szorosabb értelem b en v e tt vagy tu lajd o n k ép en i egyházi h iv a ta l közt. A z egyházi törvénykönyv szerint ugyanis tágabb értelem ben v ett egyházi hivatal a la tt érten d ő bármely spiritualis célból gyakorlandó tisztség. Szó
-rosabb értelemben v e tt egyházi hivatal pedig minden, 1 akár isteni, akár egyházi rendelkezéssel létesített s
állandó jellegű tisztség, amely a kánonjog szerint töltendő be és a rendi avagy a iurisdictionális hata
lomban való részesedést biztosítja („m unus o rd in a tione sive divina sive ecclesiastica stab iliter consti
tutum , ad norm am sacrorum canonum conferendum , aliquam saltem secum ferens particip atio n em eccle
siasticae p o testatis sive ordinis sive iurisdictionis“ , c. 145. §. 1.), A CIC. szerin t a hivatal m indig szo
rosabb értelem ben veendő, hacsak a szöveg össze
függéséből az ellenkező nem tű n ik ki (c. 145. §. 2.).
T eh át a szorosabb értelem ben v ett hiv ataln ak kellék ei: 1. az állandóság (stabilitas, perpetuitas).
E z é rt a m eg h atáro zo tt időre szolólag avagy csak átm enetileg lé te síte tt egyházi tisztségek (pl, plebánus- h ely ettesi állás) szorosabb értelem ben egyházi hiva
ta lo k n a k nem m ondhatók. A hivatal állan d ó ság át objeciiv és subjectiv értelem ben szokás m egkülönböz
tetni. A perpetuitas obiectiva jelenti, hogy a hivatal állandóan, örökre szóló h a tá lly a l ala p ítta ssé k pl.
p léb án iai tisztség, kanonoki állás, püspökség. A per
petuitas subiectiva pedig azt jelenti, hogy a h iv atalt a n n ak birtokosa élethossziglan és ne visszavon- h ató lag b írja. A zonban ez utóbbi, azaz a subjectiv értelem b en v e tt p erp etu itas a mai jog szerint nem m indenkor tartozik a hiv atal lényegéhez, pl. a sze rz e t
re n d e lö ljá ró já n a k tisztsége valóságos hivatal, b ár csak három évre szólólag nyeri azt s ez idő e lte lté vel e h iv a ta lra m ás v álaszth ató . T eh át vannak olyan valóságos hivatalok, am elyeknél az alanyi p e rp e tu i
ta s nincsen meg. A m ai jog a tartó s, élethosszig- la n ra szóló jav ad alm ak (beneficialis perpetua, inamo- vibilia) m e lle tt ism er nem tartó san , hanem ad nutum visszavonhatólag b e tö ltö tt jav ad alm ak at ( beneficia
; > 99 28*
434
H
amovibilia) is; 2. az egyházi jog szabályai által előírt módon való betöltés. E z é rt oly tisztségek, am elyek az egyházi ható ság tetszése szerin t b etö lth ető k avagy b etö lte tle n ü l hagyhatók, sa já to s értelem ben v e tt egy- - házi h iv atalo k u l nem tekinthetők, m int pl. a p leb án u s- h ely ettesi avagy p ü sp ö k h ely ettesi tisztségek; 3. a rendi avagy joghatósági hatalom bizonyos része legyen a tisztséggel egybekötve. T eh át a szoros é rte lem ben v e tt egyházi h iv atallal állandó, ren d es h a ta lom kell, hogy e g y ü ttjá rjo n s h atalm i köre ne m erő ben a h iv atal ad o m án y o zó ján ak (betöltőjének) az e lh a tá ro z á sa szerin t á lla p ítta ssá k meg.
A z egyház jogi k ódex h a tá ly b a lép te elő tti jog szerin t a valódi egyházi h iv a ta lla l (officium) m indig m eg h atáro zo tt jav ad alo m n ak (beneficium, p raeb en d a) k e lle tt egybekötve lennie s e zért officium és b en e
ficium eddig nem ugyan a forrásokban, de in praxi azonos értelemben szo k tak vétetni, illetve a kódex e lő tti jogban az egyházi h iv a ta lt egész állag áb an officium és beneficium szavakkal volt szokás m eg
jelölni; mégis az előbbi a h iv ataln ak inkább sp iritu alis, az utóbbi pedig m aterialis vagy tem poralis elem ét je le n te tte . S az egyházi h iv ataln ak ugyan a korábbi jog szerin t bizonyos, a h iv atallal ta rtó sa n egybekötött javadalom ból szárm azó illetm ények élvezetéhez való jog szükségképeni, integ ran s elem ét a lk o tta ; m ind- a z á lta l ez a jog, a h iv atallal járó sp iritu alis jogok egyetem ével szem ben (principale), a h iv atal accesso
riu s elem e g y an án t te k in te te tt (beneficium d a tu r i p ro p te r officium ).74 E z é rt nem v o ltak a korábbi jog szerin t sem tulaj donképení h ivatalok az u. n. com- m endák, t. i. v alam ely alap ítv án y b ó l h ú zo tt jö v e d e l
m ek a nélkül, hogy velük egyházi h atalm i funkciók len n én ek egybekötve.
74 c. 15. in Vl-to I. 3.
100
A mai jog te h á t az egyházi h iv ataln ak spiritualis elem ét még inkább k ifejezésre ju tta tja , m időn a ja v a d alo m n ak azzal való egybekötöttségét nem tekinti a hivatal fogalmi kelléke gyanánt, míg a korábbi jog sz e rin t a beneficium a h iv ataln ak n élk ü lö zh etetlen elem e volt. A javadalmas hivatalok (beneficialia officia) a mai jogban csak az egyházi h iv a ta lok egyik kategóriáját a lk o tjá k (c. 1413. §. 2.) s a kódex nem is h a sz n á lja prom iscue az officium és beneficium szavakat, m int a korábbi jog, hanem a k e ttő t álta lá b a n m egkülönböztetve alk alm azza és míg az egyházi hivatalokról (de officiis ecclesiasticis) szóló ren d elk ezések et az első könyv IV -ik címe (can.
145— 195.) tartalm azza, addig a beneficium okról a h a rm a d ik könyv V -ik ré sz XXV. címe (can. 1409—
1488.) a la tti kánonok szólanak. T erm észetesen az egyházi hiv atalo k ró l (officia), szóló ren d elk ezések a hivatalok m indkét k a te g ó riá já ra (t. i. úgy a ja v a d a l
m as, m int a nem ja v ad alm as officium okra) e g y arán t vonatkoznak; de a jav ad alm as hivatalok (officia bene- íicialia) tek in tetéb en még a 1409. s köv. kánonok re n d elk ezései is irá n y a d ó k .75
A javadalom ( beneficium) a mai jog szerin t olyan jogi lény, vagyis intézm ény fens iuridicum), am ely v alam ely hivatalhoz az illetékes egyházi hatóság á lta l állandóan és azzal a re n d e lte té sse l csato ltatik , hogy a n n a k anyagi ellátására szolgáló jövedelm et