rálisa IX. Gergely idejében és Quígnonez bíbornok VII. Kele
75 Éppen mert az egyházjogi kódex a javadalmas egy
házi hivatalokról (beneficia, officia beneficialia) szóló szabá
lyokat a hivatalokra (officia) vonatkozó általános szabályoktól külön tárgyalja, az egyházjogot a kódex alapján feldolgozó tan- és kézikönyvek is jobbára az elkülönített tárgyalást köve
tik. Azonban a szóban forgó jogtételek e két kategóriájának tárgyi összefüggésénél fogva célszerűbbnek véltük a nem el
különítetten való tárgyalást (mint ahogy ezt követik pl.: a Pöschl-, Grosz-Schueller- s részben a Haring-féle tanköny
vek is).
Í01
sítson. (Beneficium ecclesiasticum e st ens iuridicurrr a com petente ecclesiastica au c to rita te in p erp etu u m constitutum seu erectum , constans officio sacro et iure p ercip ien d i re d itu s ex dote officio ad n ex o s
[c. 1409.].)
T eh át a javadalom testületi minőséggel nem bíró jogi szem ély (persona m oralis non collegialis), m elyet az illetékes egyházi hatóság á llan d ó ren d e lte té sse l (in perpetuum ) létesít. Ille té k e s egyházi h ató ság pedig neh án y jav ad alo m ra nézve a p áp a és az o rd i
n ariu s; ellenben a világi h atalo m nem a la p íth a t egy
házi jav ad alm at, hanem csak kegyes a la p ítv án y o k at, am elyek egyházi javadalom m á csak az esetb en leh et
nek, ha az illetékes egyházi hatóság ilyeneknek n y il
v á n ítja. Itt is m egkívántatik 1. a perpetuitas obiectwa (az egyházi hiv atal szám ára örökös dotáció a la p ítá s a ) ; 2. a prepetuitas suhiecUva (élethossziglani e llá tá s biz
to sítá sa a h iv atal v ezető je részére). Á m bár á lta lá n o s szabály, hogy a jav ad alm ak (főleg a világi s nem szerzetes papok részére a lap íto ttak ) élethossziglan szólólag ad o m án y o ztatn ak , ez alól az alap ítási o k irat (lex fundationis), em lék ezetet m eghaladó szokás avagy különös in d u ltu m k iv ételt á lla p íth a tn a k meg (c. 1438.); 3. hogy a jav ad alo m az egyházi hivatal
hoz legyen kötve s illetve annak, m int fődolognak legyen já ru lé k a úgy, hogy a hivatal viselője a ja v a dalom gyüm ölcsét ellá tá sk é p p e n élvezze. T eh át a jav ad alo m m indig egyházi h iv atali tevékenység biz
to sítá sá ra van rendelve. In n en a tem plom szolga, sek resty és, sírásó stb. tisztsége soha nem javadalom , b árh a e llá tá su k a t ezek is egyházi javakból avagy jövedelm ekből nyerik. A h iv atal illetve beneficium vagyoni e llá tá sa (dós) p raeb e n d a -n a k vagy peculium ben eficiale-n ak is szokott neveztetni. A p ra e - b en d ális vagyis jav ad alm i jövedelem hez ta rto z n a k pedig: a) a javadalom á lla g á t alkotó vagyonságok
437
1 i. földek, erdők stb. jövedelm ei; b) ©gyes családok vagy jogi szem élyek szo lg áltatásai (p raestatio n es);
c) a hívek önkéntes adom ányai (oblationes); d ) stó la
jövedelm ek, choruson való szo lg álatért járó d íja k (distributiones) stb. (c, 1410.).
A z egyházi h ivatalok és jav ad alm ak (beneficia seu officia beneficalia, beneficia in specie) lehetnek:
a) Beneficia consist or ialia et non consistorialia a szerint, am int a co n sistórium ban (pl. kard in álság , püspökség, továbbá apostoli adm inistratorok, coad- ju tc ro k és segédpüspökök tisztsége, c. 248. §. 2.).
vagy azon kívül (pl. p léb án iai hivatal) adom ányoz- ta tn a k (c. 1411. n. 1.).
b) Beneficia saecularia et religiosa a szerint, am int az alap ítá sn á l fogva avagy törvényes szokás értelm éb en csakis világi avagy csakis szerzetes pap o k b írh a tjá k (c. 1411. n. 2.).
c) Beneficia duplicia seu residentialia et bene
ficia simplicia seu non residentialia; az előbbiek olyan jav ad alm as hivatalok, am elyekhez helybenlakási kö
te le z e ttsé g fűződik, az utóbbiak pedig olyanok, am e
lyekkel ily k ö telezettség nincs összekötve (c. 1411.
n. 3.). A korábbi (kódex előtti) jog szerint ellenben beneficia duplicia a la tt az oly jav ad alm as h iv atalo k a t érte tté k , am elyekkel lelki gondozási (cura an i
m arum ) vagy igazgatási hatalom , avagy különös k i
tü n te té s já r t együtt, míg az ezekre nem jogosító bene- ficium ok egyszerűeknek (simplicia) neveztettek.
d ) Beneficia manualia seu temporaria, amovi- bilia és benef. perpetua seu inamovibilia a szerint, am int vísszavonhatólag avagy örökre szólólag adom á- n y o z ta tn a k (c. 1411. n. 4).
e) Beneficia curata és non curata a szerint, • i t am int v elük lelki gondozási tiszt (cura anim arum )
103
1411. n. 5.). E lőbbiek közé tarto zn ak pl. a püspökség;
s p léb án iai állás, utóbbiak közé pedig az egyszerű kanonokságok.
A z egyházi törvénykönyvben elő so ro lt e k ateg ó riá k o n kívül még egyéb felosztások is szokáso
sa k u. m.
a) Officia ( beneficia) majora et minora. A z elő b biekkel iurisdictio p e rfecta in foro ex terno, tehát;
püspöki vagy quasi episcopalis joghatóság van össze
kötve, u, m. a p ápaság, püspökség, nullius apáti m éltóság stb., am ely ek p ra e la tu ra e m ajo res-n ek is szo k tak m ondani. K isebb h ivatalok pedig azok, am e
ly ek k el a külső fórum ra vonatkozó joghatóság;
(püspöki s quasi episcopalis iurisdictio) nincs egybe
kötve (kanonokság, pléb án iai állás).
H azai közjogunk szerin t p ra e la tu so k m indazok;
a papok, akiknek az országgyűlés felső h ázáb an ülési - és szavazat]oguk van, u. m. az érsekek, megyés;
püspökök, a pannonhalm i főapát, jászói p ré p o st s a.
zágrábi n ag y p rép o st m int v rán ai p e rje l; de m agánjogi szem pontból a p ra e la tu so k közé sz á m ítta tn a k még m indazok a világi és szerzetes ap á to k és p rép o sto k is, ak ik fekvő javadalom m al k irály i adom ány ú tjá n v a n n a k felruházva.
b) Beneficia compatibilia és incompatibilia, a szerint, am int az illető h iv ataln ak m ás h iv a ta lla l egy kézben való egyesítése lehető, avagy nincs m eg
engedve.
c) Beneficia electiva, collativa és patronata.
Ben. electiva, am elyek k án o n szerü v á la sz tá s ú tjá n , ben. collativa, am ely ek kinevezéssel tö lte tn e k be és ben. patronata, am ely ek n ek b etö ltésén él a co llato r kegyúri bem u tatásh o z van kötve.
d) Dignitates, personatus és officia ahhoz képest, 104
hogy velők külső joghatóság és tiszteleti jogok, vagy csakis ez utóbbiak járn ak , avagy m erőben bizonyos tiszti (közigazgatási) h a tá sk ö r van egybekötve. A ko
ráb b i jogban te tt s főleg a k á p ta la n i állá so k ra v o n at
kozó e m egkülönböztetés h ely ett a kódex szerin t a k á p ta la n i hivatalok leh etn ek a ) dignitates, m elyekkel iurisdictionális rangelsöbbség já r együtt; ß) egyszerű kanonokságok és y) m erőben bizonyos tiszti szolgá
la tta l járó álláso k (beneficiarii inferiores, m ansio- narii, c. 393. §. 2.).
A z egyházi törvénykönyv szerin t (c. 1412.) nem beneficium ck, b ár ezekhez hasonló álláso k a k övet
kezők: 1. a nem in p erp etu u m lé te síte tt plebánus- h ely ettesség ek ; 2. a c ap ellan íae laicales, am elyek nem az illetékes egyházi h atóság á lta l á llítta tta k fel;
3 .a co ad ju to rság o k ak á r u tó d lási joggal, ak ár e n élk ü l létesítvék; 4. a szem élyes pensíók, t. i. v a la m ely javadalom egy részének jövedelm éből ad p e r
sonam s ak á r időlegesen, ak á r élethossziglan biztosí
to tt járandóságok; 5. a com m enda tem poraria, azaz v alam ely egyház vagy kolostor jövedelm einek ad p erso n am v alak ire ru h ázása a nélkül, hogy azzal eg y id ejű leg az illető re az egyházi szolgálat is rá - ru h áztatn ék .
52. §. Az egyházi hivatalok alapítása (erectio, seu constitutio beneficiorum).
Thomassin, Vetus et nova disc. Pars I. 1. 1. c. 54. ss.
Wernz, Ius decret. II. n. 246—253. Hinschius, Kirchenr. II.
378. s köv. 1. Vermeersch-Creusen, Epitome II. 747—750.
Stutz, Gesch. d. kirclil. Beneficialwesens von seinen Anfängen bis auf die Zeit Alexanders III., 1895. I. 1. Vering, Kirchenr.
84. §. Haring, Grundzüge d. kath. Kirchenr. (3. kiad.) II. 164. §.
B árm ely egyházi jav ad alo m n ak az a la p ítá sa csak is az illeték es egyházi h atóság (com petens
aucto-105
rita s) á lta l tö rtén h etik . A z egyházi h iv atal fe lá llí
tá s a ugyanis az egyházi h atalom g y a k o rlásán ak a k tu sa s így term észetes dolog, hogy végbevitelére csakis az egyházi h atalo m viselői és pedig oly te r je delem ben jogosítvák, am ily m érvben e h a ta lm a t b írják .
A p á p á n a k joga van az egész egyházban b á rm e ly jav ad alo m a la p ítá sá ra . K ülönösen pedig neki v an fe n n ta rtv a beneficia co n sisto ríalia (c. 1414. §. 1.), továbbá székes és tá rsa s k áp ta la n o k (c. 392.), v a la m int k á p ta la n i dignitások (c. 394. §. 2.) a la p ítá sa . E llen b en beneficia non c o n sistcrialia-t (a k á p ta la n i m éltóságok kivételével) s a já t te rü le té n az o rd in ariu s is a la p íth a t (c. 1414. §. 2.), míg a generalis vicarius e rre csak különös felh atalm azás a la p já n jo g o su lt (c, 1414. §. 3.). A bíbornokok s a já t cím egyházukban vagy d iak o n iáju k b an le lk é sz e tte l nem já ró h iv a ta lt (beneficium non curatum ) fe lá llíth a tn a k , de nem t e h etik ezt, h a az egyház v alam ely exem pt k le rik á lis szerzetren d h ez ta rto z ik (c. 1414. §. 4.).
A z a la p ítá s k ellékei:
a) iusta causa (t. i, n ecessitas et evidens eccle
siae u tilita s), am ely — b ár azt CIC nem em líti — a hivatal létesítéséhez a dolog term észetén él fogva m eg kívántatik;
b) a h iv ataln ak (de te rm észetesen csak a jav a- d alm as h iv ataln ak , officium beneficiale) m egfelelő vagyonm ennyiséggel (dos, praebenda), ta rtó sa n s oly m ódon való felru h ázása, hogy an n ak jövedelm éből a h iv atal viselője á lla n d ó s illő e llá tá s t n y erh essen és belőle a h iv atal e g y á lta lá n s m inden időre fe n n ta rt
h ató legyen. H a az e c élra k ire n d e lt vagyon pénzből áll, az biztos és jól jövedelm ező in g atlan b a v agy érté k p a p iro k b a fek teten d ő ; s e rrő l az o rd in ariu s — az egyházm egyei vagyonkezelő tanács m e g h a llg
atásá-106
val gondoskodni tarto z ik (c. 1415. §. I .é s 2 .) . P aro ch i- ák at és q u asip aro ch íák at d otatio nélk ü l is lehet a la pítani, feltéve, hogy m ás ú ton (stóla, p árb ér) a p lé b á nos illő s állan d ó e llá tá s a biztosítható (c. 1415. §. 3.):
c) az ala p ítá s elő tt az összes é rd e k eltek hiv as
san ak össze és h a llg a tta ssa n a k meg (t. í. m indazok, ak iknek jövedelm e az a la p íta n i szándékolt jav ad alo m folytán csökkenne avagy terh ei növekednének), m int pl. új püspökségek a la p ítá sá n á l a szom széd p ü sp ö kök, új k á p talan i á llá so k é n á l a k á p talan , új p lé b á n iá kénál a szom széd p arccn u sck stb. (c. 1416.);
d) a jav ad alo m ig a zg atására s jövedelm ének m ikénti felh a sz n á lására vonatkozó szabályok, illetve fe lté te le k (leges fundationis) m eg állap ítása. A z a la p ító az ius com m une-val ellenkező fe lté te le k et is szab h at meg [pl. a jav ad alo m b etö ltésére (c. 1450. §.
2. n. 2.) a vagyon k ezelésére (c. 1521. §. 2.) nézve, avagy a c. 1438. ren d elk ezésév el e lle n té te se t]; azon
ban szükséges, hogy azo k at az ord in ariu s elfo g a d ja és hogy azok tisztességesek (honestae) legyenek, ne ellen k ezzen ek a jó erkölccsel, s a beneficium re n d e l
tetésév el (c. 1417. §. 1.). H a az ord in ariu s a fe lté te le k e t elfogadta, azo k at érvényesen meg nem sem m isítheti, avagy v á lto z ta th a tja , hacsak nem az egy
h á z ra nézve kedvező v á lto z ta tá s céloztatik; de ezekhez is az a lap ító beleegyezése szükséges, illetve a kegyúré, ha k egyuraságról vagy az egyháznak a b em u tatási jogtól való m entességéről lenne szó (c. 1417. §. 2.);
ej az a la p ítá sn a k szab ály szerű o k ira tta l (per legitim um instrum entum ) kell történnie s az ok
m ányban a javadalom székhelye, a vele összekötött vagyon s ennek alk atelem e és a jav ad alm as jogai és kötelességei pontosan k ö rü liran d ó k (c. 1418.);
f) az állam á lta l az a la p ítá s ra vonatkozóan 107
442
n e tá n elő írt követelm ények (pl. az állam fő, tö rv én y hozó testü le t, korm ány h o z z á já ru lása ).
M agyarországon felsőbb egyházi h ivatalok a la p í
tá sa a legfőbb kegyúri jognál fogva — p á p a i h o zzá
já ru lá ssa l — a k irá ly t illeti, m ely jogot k irály ain k Szent Istv án óta folyton gyakorolnak. A lsóbb egyházi h iv atalo k (kanonoki állások, plébániák) ellenben a püspök á lta l h a jd a n a p resbyterium , m a az annak helyébe lépett káp talan consensusával alapíttatnak, de k an o n o k ság o k alap ításáh o z királyi jóváhagyás szükséges.
53. §. Az egyházi hivatalok (javadalmak) megváltoz
tatása (innovatio beneficiorum).
Wernz, Ius decret. II. 254—282. Hinschius, Kirchenr. II.
359. s. k. 1. Vering, Kirchenr. S5. §. Haring, Grundzüge d. k.
Kirchenr. II. 165. §. Eichmann, Lehrb. 195. §. Sipos, Enchiri
dion, 170. §.
A z egyházi hivatalok (jav ad alm ak ), ha az egy
h áz érdeke, java (urgens n ecessitas et evidens u tili
tas) azt k ív án ja, m egváltoztathatók, sőt meg is sz ü n teth ető k . M egváltoztatás (innovatio) a la tt a ja v a d a l
m on eszközölt m inden oly m ódosítás értetik , am ely a k á r a vele járó dolgokra, jö vedelm ekre és k ö te le s
ségekre, a k á r a jav ad alo m jo g állására, különösen b e tö ltési m ó d já ra vonatkozik. Á ltalán o s szabály, hogy a jav ad alo m m e g v á lto ztatására m indig az jogo
sult, ak it annak létesítése megillet. M ivel az állam i k o rm án y t az innovatio beneficiorum éppúgy érdekli, m int a jav ad alo m fe lállítása, ez é rt a m eg v álto ztatás is a k o rm án n y al eg y etértő leg tö rtén h etik . H a z á n k b an pedig, főkegyúri jogánál fogva, a k irály , illetve a k o rm án y v á lto z ta th a tja meg m ind azo k at a ja v a d a l
m akat, am ely ek n ek a la p ítá sa a k irá ly m int főkegyúr jogkörébe tarto zik .
108
A kódex szerin t (c. 1419— 1430.) az egyházi h ivatalok m eg v álto ztatásán ak a következő m ódjai
‘v an n ak : 1. egyesítés (unió), 2. a hivatal székhelyének áthelyezése ( translatio), 3. felosztás (divisio), 4. szét- tagozás ( dismembratio), 5. a hivatal minőségének (nem ének) megváltoztatása (conversio) és 6. meg
szüntetés (suppressio).
1. A z egyesítés (unió) két vagy több, eddig önálló h iv ataln ak oly m ódon való egyesítése, hogy egym ással ta rtó sa n való összekapcsolása, hogy leg
alább az egyik a m aga ö n álló ság át elveszti. A z unió ism ét lehet:
a) u. extinctiva, ha t. i. két vagy több jav ad alo m ból azok egyesítésével egy egészen új javadalom jő létre, a korábbiak úgy tényleg, m int jogilag te lje se n m egszűnvén. De lehetséges az unió extinctiva egy m ár létező hivatal jav ára is aképpen, hogy ez a hiva
ta l m eghagyatik, de állag a egy vagy több m egszünte
te tt javadalom ból egészíttelik ki (c. 1419. n, 1.).
A z unió extinctiva ú tjá n k eletk ezeit, illetve m eg
m a ra d t jav ad alo m ra szálln ak á t a m eg szüntetett jav ad alo m n ak m egannyi jogai és kötelességei; ha pedig ezek m egannyian á t nem vihetők, közülök a jobbak és a kedvezőbbek (c. 1420. §. 1.);
b) u. aeque principalis sive per aequalitatem ( perszonálunió), ha az e g y esített jav ad alm ak te lje s in teg ritásu k b an m eghagyatnak, de jövőben egy u gyan
azon egyén (beneficiarius) igazgatása a lá h e ly e z te t
nek (c. 1419. n. 2.). Ez esetben te h á t az egy esített ja v a d a lm a k közül egyik sem lesz a m ásiknak, illetve v alam ely ik n ek aláren d elv e, hanem m indegyik megőrzi a m aga önállóságát, vagyonát, nevét, jogait és k ö te lességeit (c. 1420. §. 2.);
c) u. minus principalis (per subjectionem, acces
sionem), am időn az eg y esített jav ad alm ak szintén 109
m eg m arad n ak korábbi m ivoltukban, de az egyik, vagy töb b en az eg y esített jav a d a lm a k közül a m ásiknak, illetv e az egy esített jav ad alm ak valam ely ik én ek m int an y aeg y h ázn ak vagy fő jav ad alo m n ak (principale) a lá re n d e lte in e k és an n ak a so rsát o sztják úgy, hogy a k lerik u st, aki a fő ja v a d a lm a t elnyeri, eo ipso az a z z a l eg y e síte tt javadalom , avagy jav ad alm ak is összes jogaikkal s k ö telezettség eik k el m egilletik (c.
1419. n. 3., c. 1420. §. 3.);
d) az incorporatio (bekebelezés) az uniónak az a m ódja, m időn v alam ely jav ad alo m a k á r quoad tem p o ralia, ak á r quoad tem p o ralia et sp iritu alia, valam ely
jogi szem éllyel (egyházi m éltóság, kolostor, k á p ta lan, egyetem , szem inárium ) re a lite r és örökre (in p erp etu u m ) eg y esíttetik (c. 1425.). A C IC ugyan az ily k ép en tö rtén ő eg y esítésre nem h a sz n á lja a korábbi jogban a lk alm azo tt incorporatio elnevezést, hanem ezt is uniónak nevezi. A zonban az így tö rtén ő ja v a d a lo m v á lto z tatá sra az incorporatio m egjelölést a m ai k án o n isták m eghagyják, mivel az egyesítés e m ó d ja te lje se n azonos azzal, am ely re a korábbi jog az in corporatio elnevezést h aszn álta. A z incorpo
ra tio ism ét tö rté n h e tik a) ad temporalia tantum, vagyis iure non pleno, ha t. i. csak az illető h iv a ta l
n ak a jövedelm e (tem poralia) v itetik át az illető jogi szem élyre, m aga a h iv atal (officium sp iritu ale) pedig függetlenségét s m ivoltát m e g ta rtja (m int p é ld á u l p lé b án ián ak valam ely sz e rz e tre n d d e l ak k ép en tö rtén ő egyesítése, hogy az illető p léb án ián ak a jövedelm e
— a parochus co n g ru á já t képező rész levonásával — a sz e rz e tesre n d é legyen; ennek e lö ljá ró ja a z tá n a p léb án ia b etö ltésén él valam ely világi p re sb y te ri p ra e s e n tá lh a t az illeték es o rd in ariu sn ak ; ß) iure pleno, ha úgy a vagyon illetv e jövedelem , m int a hivatal is (a m aga sp iritu alis m ivoltában) á tv ite tik
• 110
a z illető jogi szem élyre, pl. valam ely p arochia egy sz e rz e tesre n d b e in k o rp o ráltatik . A zonban ezzel a b ek e b e le ze tt h iv ataln ak jogi szem élyisége nem szűnik meg, m ert az incorporatio lényegileg conversio je le n tőségével bír, t. i. jogi h a tá sa az, hogy a parochia, am ely eddig beneficium saecu lare volt, m ost szerze
tesiv é (beneficium reg u lare) válik, a szerzetesren d , illetv e kolostor lesz a javadalom p leb án u sa (mint p aro ch u s habitualis) s an n ak e lö ljá ró ja (superior) a lelki gondozás e llá tá s a (cura anim arum ) végett s a já t ren d b eli p re sb y te rt nom ináihat a b etö ltésre jo gosult helyi o rd in ariu sn ak (c. 1425.).
2. A z áthelyezés (translatio) valam ely benefi
cium székhelyének ugyanazon hiv atal te rü le té n egy m ásik h e ly re való átv itele (c. 1421.). A püspök a világi p léb án iai ja v a d a lm a t abban az esetben, ha az n em szerzetesi (beneficium parochíale saecu lare), ugyanazon p aro ch ián ak egy m ásik h elyére viheti át.
Egyéb ja v a d alm ak n ál ellenben a tra n sla tio csak akkor v a n m egengedve, hogy ha a tem plom vagy h ivatali é p ü
let az eddigi helyen (pl. az anyaegyházban) összeom lo tt s azt nem lehet h e ly reállítan i, T ehát ily esetben a javadalom az anyaegyházhoz vagy ugyanazon vagy a szom szédos h ely n ek egy m ásik egyházához vihető á t. A z egyháznál, am elyhez a javadalom átv itetett, leh ető leg ugyanazon szentről (mint az eddigi helyen) e ln e v e z ett o ltáro k s k áp o ln ák em elendők s a korábbi eg y h áz jogai és kötelességei az új egyházra m ennek
á t (c. 1426.).
3. A felosztás ( divisio) egy m ár létező ja v a d alo m n ak két vagy több részre való felosztása (c.
1421.) am inek csakis jogos kánoni indokból lehet helye.
4. A széttagozás (dismembratio) a h iv atallal e g y b ek ö tö tt te rü le tn e k vagy jövedelem nek oly
mó-111
don való sz é td arab o íása, hogy an n ak egy k isz a k í
to tt része eg y id ejű leg v alam ely m ár létező h iv a ta l
hoz, kegyes alap ítv án y h o z (pia causa) vagy egyházi intézeth ez c sa to lta tik (c. 1421.), m ely e ljá rá sn á l egyébként az a hivatal, m elyhez tarto z ó vagyon vagy jövedelem v alam ely része egy m ásikhoz v itetik át, régi m ivoltában m egm arad. Ehhez is alapos kánoni indok fennforgása k ív án tatik , pl. hogy az egyik jav ad alo m n ál jövedelm i felesleg m utatkozzék, a m ásiknak jövedelm ei pedig a javadalom fe n n ta rtá - s á ra elég telen ek legyenek. E gyébként a dism em bra- tió ra a felosztás szab ály ai irán y ad ó k és főleg az é rd e k e lte k é rtesítése s m eg h allg atása m inden esetre m eg k ív án tatik (c. 1427.).
5. A conversio v alam ely jav ad alo m n ak m ás- nem űvé v á lto z ta tá sa (c. 1421. és 1430.). A z o rd in a riu s le lk é sz e tte l egybekötött ja v a d a lm a k at beneficium non curatum -m á, szerzetesit világi klerik u s sz á m á ra re n d e lt jav adalom m á s m egfordítva át nem v á lto z ta th a t (c. 1430. §. 1.). A zonban egyszerű ja v a d a lm a t beneficium cu ratu m -m á a püspök is átv á lto z ta th a t, hacsak ez az ala p ító á lta l k ik ö tö tt feltételek b e nem ütközik (c. 1430. §. 2.).
6. A suppressio a jav ad alo m n ak az a rra ille ték es egyházi h ató ság á lta l való te lje s m egszün
te té se (c. 1421.). A jav ad alm ak m eg szü n tetésén ek joga csakis az apostoli széknek v an fe n n tartv a (c. 1422.); a helyi o rd in ariu so k pedig erre csak igen kivételesen — a k á p ta la n tan ácsáv al s olykor az apostoli szék en gedélyével — v an n ak feljogosítva (pl. c. 2292., c. 394. §. 3.).
A z egyházi h iv atalo k megváltoztatására az apostoli szék jogosult. K ülönösen p edig legtöbb esetben csakis őt ille ti p ra e la tu rá k egyesítése, felo sztása s m egszüntetése (c. 215. §. 1.); de meg
112
'e g y á lta lá n m indenféle, nem csak consistorialis, h a nem egyéb jav a d a lm a k ra vonatkozóan az unio
nes extinctivae, valam int a jav ad alm ak n ak meg-
;a szü n tetése (suppressio), nem különben oly m ódon való dism em bratiója is, hogy csak a jövedelem egy része vonatik el a nélkül, hegy új javadalom lé te síttetn ék . U U gyancsak a p á p á n a k van fen n tartv a szerzetesi java-
• d alom nak világival (ak ár aeque, ak á r minus princi-
\ pialiter) való egyesítése (c. 1422.), valam int szerze-
\ pialiter) való egyesítése (c. 1422.), valam int szerze-