• folyólag a kegyuraság körüli jogviták teljesen az egyházi tör vényszékek elé tartozóknak nyilváníttattak.152 153 Továbbá az egy
háznak — a kegyurakkal, főleg a fejedelmekkel, a tartomány
urakkal és a községekkel folytatott hosszú s heves küzdelmek után — sikerült keresztülvinnie, hogy a kegyuraság teljesen az egyház szabályozása és rendelkezése alá tartozó intézménnyé alakuljon, A tridenti zsinat is ily értelemben, illetve a már
• addig kifejlődött kánonjogi elvek alapján szabályozza a kegv-
■ úri jogot.152 És a patronatus ilyen jogi minőségét a josephinis-mussa! és a rendőrállam igényeivel, illetve a felvilágosodott abszolutizmussal szemben is sikerült az egyháznak megóvnia.
Sőt az egyházi törvénykönyv az ordinarius collator betöltési jogának ezt a korlátozását még inkább hatálytalanítani törek
szik s evégböl megtiltja új patronatusok keletkezését és a kegyúri bemutatást (praesentatio), mely pedig a patronus- nak legfontosabb, leglényegesebb jogosítványát képezi, lehetőleg kiszorítani iparkodik (c. 1450, 1451.).
A kegyúri jog lehet: a) szem élyes fiús patronatus personale) és dologi fiús patr. reale), aszerint, am int v a la m e ly fizikai vagy jogi szem élyt m int ilyet, vagyis szem élyes szerzés a la p já n illet meg; vagy pedig vala
m ely in g atlan n al vagy h iv atallal van egybekötve, úgy, hogy a n n ak kegyúri jogra k é p e síte tt m indenkori b irto k o sá t illeti meg; b) egyházi fiús patr. ecclesiasticum), h a ex titu lo ecclesiastico ered, vagyis valam ely egyházi h iv a ta ln a k a birtokosát m int ilyet illeti meg, vagy ha az egyház vagyonából ala p íto tt h iv atalra vonatkozik, vagy
152 c. 16. X. III. 38.
153 Sess. XXV. c. 9. de ref.
169
ha az a la p ítá s, m elyen a kegyúri jog nyugszik, világi javadalom ból tö rté n t ugyan, de az illető tu la jd o n o s (világi egyén vagy testü le t) azt v alam ely k le rik u sra vagy egyházi te s tü le tre ru h á z ta á t; világi fiús patr.
laicale), ha világi egyént vagy te stü le te t illet, vagy ha k le rik u st vagy egyházi te stü le te t ille t ugyan meg, de ez az egyházi hivatalt, m ellyel a keg y ú ri jog össze van kötve, m agánvagyonából a la p íto tta ; végül vegyes (ius patr. m ixtum ), ha valam ely egyházi hiv atal b irto k o sa vagy egyházi te s tü le t és világi (fizikai vagy jogi) szem ély azt közösen b írják , vagy ha a kegyúri ja v a dalom egyházi s világi javakból vegyesen v an ösz- szealkotva; c) örökös fiús patr. haereditarium), ha bárm ely vég ren d eleti vagy törvényes örököst, családi fiús patr. familiare), ha az alap ító család tag jait, nem
zetségi (ius patr. gentilicium), ha az ala p ító n em zet
ségéből szárm azó k at (az összes atyafíságot) és vegyes fiús patr. m ixtum ), ha v alam ely c sa lá d n a k csakis az öröklésre jogosúlt ta g ja it illeti (c. 1449.); d) ius patr.
singulare és ius compatronatus, aszerint, am int a k egy
u raságot egy fizikai vagy jogi szem ély egyedül b írja , vagy az több jogalanyt in solidum illet.
Végül több állam ban, így h azán k b an s ném ileg A u sz
triáb an is ú. n. államfői kegyurasággal találk o zu n k . N álunk a szen t Istv án id eje óta k irá ly a in k a t m eg
illető főkegyúri jog, m int m ár ré sz le te se n k ife jte ttü k (1. 34. §.), p ápai k iv áltság ú tjá n (és nem a m agánegy
ház elve ala p já n ) k e le tk e z ett ugyan, d e idővel közjogi intézm ény jelleg ét nyerte, am ennyiben sza k a d a tla n g y ak o rlat s positiv közjogi in tézk ed ések fo ly tán a szent korona h ata lm á n a k in teg rán s elem évé lett. A zonban az egyházi jog az állami szuverénitásból folyó, illetve fejedelm i kegyuraságot nem ismer. A világi u ralk o d ó k a kánon jogilag m eg állap íto tt fe lté te le k a la tt sze re z h et
nek ugyan kegyuraságot (de jövőben ők is csak s z á r
m azékos úton, mivel új kegyuraság többé sem m i cím en 170
nem k eletk ezh etik ), azonban az állam fői hatalom ból illetv e a világi szuverenitásból eredő patronátus a ká
non jog szerint nem létezik. És ha nálu n k főkegyúri jog
"alatt nem csak az egyházjogi értelem ben v ett p atro n á- tu sb a n foglalt jogok, de a m agyar apostoli k irály t az
* egyház irányában m egillető jogosítványok egyetem e /é rte tik : úgy kétségtelen, hogy ez az elnevezés nem fedi a kánon jog szerinti kegyuraság fogalm át; de ily
‘értelem b en a főkegyúri h atalo m olyan jogos! tványo- I k á t is ta rta lm a z , am elyek a m agyar k irály n ak egyház
v édelm i jogkörében (ius advocatiae, ius protectionis) fo g laltatn ak . A u sz triá b a n a kath. egyház külső jog
viszonyairól szóló 1874. m áj. 7-iki törvény kim ondja, hogy a m agánkegyuraság alá tarto zó m indazon ja v a dalm ak, m elyek egészben vagy részben az állam - kin cstárb ó l vagy a v allásalap b ó l, avagy egyéb köz
alapból dotálhatnak, fejedelm i kinevezés ú tjá n tö l
te tn e k be.
63. §. A kegyúri jog tárgyai és alanyai.
Wernz, Ius decret. II. n. 409, 410. Cocchi, Commentarium, Lib. Ill, P. V. n. 126. Vermeersch-Creusen. Epitome II. n. 782.
Haring, Grundzüge, II. 173. §. Sipos, Enchiridion, 172., 173. §.
A kegyúri jog tárgyai tem plom ok, káp o ln ák és egyházi beneficium ok lehetnek (c. 1448.), kivéve a p á paságot, bibom okságot, püspökséget s a székesegyházi és szerzetesi p ra e la tu rá k a t. A fejedelm eknek püspök
kinevezési joga (nom inatio) pápai privilégium on s - nem kegyúri jogon nyugszik s p ra e la tu rá k ra nézve a világi k egyúr kijelölési jogot csakis pápai kiváltság s a la p já n g y ak o ro lh at.152
A kegyúri jog alanyai fizikai vagy jogi szem élyek lehetnek. De az előbbiekre nézve m egkivántatik, hogy kánon jogi értelem b en v ett jogképességük legyen, s
ez-152 jy ernz, Ius decret. II. 451. Sägmüller, Lehrb. 80. §.
é rt p a tro n a tu st nem szerezhetnek a meg nem k e re sz teltek , nyilvános ap o staták , eretnekek, schism aticusok, az egyház á lta l k á rh o z ta to tt tikos tá rs u la to k ta g ja i és a d e c larato riu s vagy condem natorius íté le tte l excom - m unikáltak. V agyis ekép k eg y u raság o t szerezh etn ek az összes k atholikusok (világiak, serd ü letlen ek , kiskorúak, nők, tö rv én y telen szü letésű ek is), ak ik az egyházi tö r
vények szerin t kegyuraság szerzésére k ép telen ek n ek (inhabiles) nem n y ilv á n ítta tta k (c. 1453. §. 1.). Mivel kegvúri jog szerzésére nem k ere sz té n y ek képtelenek:
ez é rt a dologi k egyuraságot m indaddig, míg az illető in g atlan nem k e resztén y n ek a kezén van, a n n ak tu la j
donosa (örökbérlője, haszonélvezője) nem gy ak o ro l
h a tja (c. 1453. §. 1.); de a kegyúri te rh e k e t viselni k ö teles. B ár a h aereticu so k (protestánsok) a ius commune szerin t kegyuraság szerzésére k ép telen ek , N ém et
országban és M agyarországon régi szokás szerint p ro testán so k és görög-keletiek is leh etn ek katholikus egyházi jav ak kegyurai.
Z sidók azonban h azán k b an sem leh etn ek k egy
u rak ; e zért ha az olyan in gatlan, am elly el dologi k eg y u raság van összekötve, zsidó k ezére jut, ez a dologi kegyurasággal járó terheket viselni tartozik ugyan, de a jogokat nem g y ak o ro lh atja. M inthogy pedig szám os zsidó földbirtokos a jogok n élk ü l nem v olt h a jla n d ó a kegyúri te rh e k viselésére, az ap o sto li szék m eg
e n g ed te,154 hogy am ennyiben a zsidó a kegyúri k ö te lességeket csak a jogosítványok g y ak o rlásán ak fe l
té te le m elle tt v o ln a h a jla n d ó te lje síte n i, a m egyés p ü sp ö k á lta l nem kifogásolt v alam ely katholikus egyént jelö lh et meg, aki az illető jav a d a lo m ra a p ra e se n ta tió t a s a já t nevében (in proprio nomine) eszközölheti. És ily en k o r nem a zsidó földbirtokos
la4 Congr. S. Officii döntése (1873. máj. 21. és dec. 21.).
Hasonlókép az apóst, széknek a váci püspökhöz intézett válasza (Szeredy, Egyházjog, II. 858. 1.).
172
vagy örökbérlő (haszo n b érlő ), de az u rad alo m szokott a kegyúri jog b irto k o sán ak m ondatni.
V alam ely községet vagy parochiát illető kegyura- ság esetéb en az illető községhez vagy parochiához ta r tozóknál, am ennyiben eddig v álasztás vagy bem utatás ú tjá n való (per electiones vel praesen tatio n es populi) jelölési jogot gyakoroltak, ez továbbra is m egm arad
h at, de a v ála sz tá s csakis a helyi ordinarius á lta l k ije lölt három egyén közül tö rtén h etik (c. 1452.).
M agyarországon szám os városnak van kegyúri joga s ezek a b em u tatási jogot a képviselőtestület, illetve törvényhatósági bizottság ú tjá n g y akorolják.155 N em k ere sz té n y jellegű, pl. zsidó vallási vagy más célú te stü le t azonban kegyúri jogot nem bírhat.
64. §. A kegyúri jog szerzésének módjai.
Blat, Comment. III. 354—357. Vermeersch-Creusen, Epi
tome, II. 782. Cocchi, Comment. Lib. III. P. V. n. 125—127.
Haring, Grundzüge II. 178. §. Eichmann, Lehrb. 197. §. III.
Sipos I., Enchiridion, 173. §
Az eddigi jog (ius commune) értelmében a kegyúri jog eredetileg (originarie) megszerezhető volt: 1. alapítás (fundatio) által és pedig akár az alapító, akár az általa megjelölt személy részére. Az alapításhoz szükséges volt a) telek ( fundus) ado
mányozása b) aedificatio (constructio, exstructio), t. i. az ado
mányozott telken az egyháznak saját költségen való felépítése és d) dós, dotatio, vagyis az egyházi hivatalnak a szükséges anyagi eszközökkel való ellátása. E három aktus együttes végbe
vitele által a kegyúri jog, még ha az alapításnál ki nem köt
tetett is, tehát ipso iure megszereztetik. Ha pedig a különböző r aktusokat (fundatio, aedificatio, dotatio) külön személyek vég
zik, akkor ezek a patronatust in solidum nyerik vagyis ez esetben compatronatus áll elő. De a kegyúri jog csak mindegyik aktus bekövetkeztével lesz megalapítva. Az aedificatióval hasonló jogi jelentőségű volt a reaedificatio, azaz valamely elpusztult,
Í
ö s s z e o m l o t t egyház újraépítése (de nem a puszta restaurálás155 Timon, A városi kegyuraság Magyarországon, 1889.
Wiholovics, A kegyúri jog különös tekintettel hazánkra, 1897.
Kol'ányi, A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban, 1906 173
vagy kibővítés) és a dotatióval a redotatio, t. i. valamely tel
jesen megsemmisült anyagi ellátás megújítása vagy valamely eddigi, a javadalmas ellátására elégtelen dotationak legalább felével való kiegészítése, ha mindez a püspök beleegyezésével történik; 2, elbirtoklás, azaz kegyúri jognak emlékezetet meg
haladó idő óta való gyakorlása, illetve a szabad adományozás irányában való elévülés által. Míg a tridenti zsinat előtt a kegyuraságra nézve a jogszerző elévülés a közönséges előfelté -telek (bona fides, iustus titulus, possessio immemorialis) alatt helyet foglalhatott, addig a tridenti zsinat szerint a patronatus tartalmát alkotó jogosítványoknak emlékezetet meghaladó idő óta való gyakorlása csak helyettesíti a törvényes szerzésmódot, vagyis tényleges állapot, amelyből a törvényes szerzési cím fennforgására lehet következtetni (praesumptio iuris) s így a szerzési cím bizonyítását helyettesíti.156 És a mai jog sem is kiváltságilag adományozhattak; azonban a püspökök adományo
zási jogát már az 1274. évi lyoni zsinat erősen korlátozta.
A tridenti zsinat pedig az apostoli szék kiváltságán gyökerező összes eddigi kegyuraságokat eltörölte, kivéve a fejedelmek s az egyetemek részére adományozottakat és a székesegyházakra vonatkozókat;157 de nem törölte el a pápának azt a jogát, hogy jövőben kiváltsággal kegyuraságot adományozhasson. Sőt a pápa ha nem is kegyúri jogot, de valamely javadalomra vonatkozóan concordata indultum concesserit praesentandi ad ecclesiam vacantem vel ad beneficium vacans, non inde ius patronatus oritur, et privilegium praesentationis strictam interpretatio
nem pati oportet ex tenore indulti, mondja a c. 1471.
174
való á tsz á rm a z ta tá sá ró l lehet szó. így az ered eti szerzés-m ódokról csak annyiban kell m egem lékez
nünk, am ennyiben a jelenleg létező kegyuraságok 9 ez úton k eletkeztek.
A m ai jog szerin t azokat a keresztén y ek et (fide
les), akik egészben vagy részben egyházat alap íto ttak vagy ja v a d a lm a k at dotációval lá tta k el, ezentúl az ordinariusok a k á r időleges, ak á r örök időre szóló és az illető alap ító k áldozatkészségéhez m ért (eorum libe- ra lita te p ro p o rtio n ata) lelki kedvezm ényekben (suff- i rag ia sp iritu alia) részesíth etik vagy az alap ító t legfel
jebb a fu n d á lt jav ad alo m ra vonatkozólag a bem utatás jogának első ízben való g y a k o rla tá ra jo gosíthatják fel (c. 1450. §. 2.). Sőt a kódex még a meglévő p atro n átu - so k at is elnyom ni törekszik, m időn rendeli, hogy az o rd in áriu so k igyekezzenek az eddigi patro n u so k at is reáb írn i a kegyuraságról vagy legalább a p raesen tálás jogáról való lem ondásra, illetve arra, hogy a helyett m erőben lelki kedvezm ényekkel elégedjenek meg ) (c. 1451. §. 1.).
H azai jogunk szerint azonban a kegyuraságról való lem ondás csak úgy volna lehetséges, ha a patro- nusok a kegyúri terh ek viselése alul is felm entetnének, illetv e ezek h ely ett az egyház e llátásáró l m ás úton tö rté n n é k gondoskodás. A z 1816. okt. 1-én 2794. sz. a.
k e lt kir. re n d e le t szerin t ugyanis a kegyuraknak nem áll h atalm u k b an a p a tro n atu sró l önként lem ondani, sőt a kegyúri te rh e k viselésére bírói úton is k én y szerít
hetők.
A k i azt á llítja , hogy őt valam ely javadalom ra v o n atk o zó an kegyúri jog illeti, azt bizonyítani kö te
les, m ert a vélelem m indig a collatio libera m ellett szól (. 1454.),
K egyúri jog teh át a kódex szerint csakis szárma
zéko s módon szerezhető. A z eddig (a kódex h atályba lé p te elő tt) k ele tk e z ett kegyuraságok, m int jól
meg-175
510
szerzett jogok továbbra is érvényben m a ra d n a k ,159 d e új kegyuraság többé sem m iféle cím en nem k eletk ezh e
tik, hanem a jövőben csupán v alam ely m ár létező p a t- rc n a tu sn a k az eddigi tu lajd o n o sró l egy m ásik fizikai vagy jogi szem élyre való á tsz á rm a zta tá sá ró l lehet szó.
Ügy az eddigi, m int a m ai jog szerin t is a kegyúri jog szerzésének származékos módjai pedig: öröklés, ajándékozás, adásvétel, csere és translativ elbirtoklás lehetnek. M int a glossa m ondja:
,,Ju s p a tro n a tu s tra n sire facit novus haeres, R es p erm u tata, donata, v en d itio q u e.“
1. Öröklés ( successio haereditaria). A szem élyhez kö tö tt világi kegyuraság a k á r ex testam en to , a k á r ab in te sta to örökölhető, de több ö rö k ö stársat, b á rh a az o sztály részek nem egyenlőek is, m indig csak in solidum illethet. Ö rökösödési o sztály a la p já n csupán az ö rö k ö stársak egyikére a kegyúri jog á t nem ru h áz
ható (vagyis iudicium fam iliae h erciscu n d ae a kegyúri jog öröklésénél nem fo g lalh at helyet) és a családhoz k ö tö tt p a tro n a tu s a jogosított csa lá d n a k s ai n em zet
ségi a jogosított nem zetség tag ja in a k k ih altáv al m eg
szűnik (c. 1470. §. 1. n. 4.). A vegyes p a tro n a tu s t olyanok örökölhetik, akik örökösök és eg y ú ttal a c sa
ládhoz, illetve a nem zetséghez ta rto zn ak , A dologi k egyuraság az illető in g a tlan n ak a so rsát osztván, az ezt örökségképen m egszerzőre a k egyuraság is á t fog szárm azni. És ha a jószág több ö rö k ö stárs közt d a ra - b o ltatik szét, azok a kegyuraságot csakis in solidum , azaz m int kegyúri tá rsa it (com patroni) fogják kapni.
2. A jándékozás (donatio). V alam ely szem élyes világi p a tro n a tu s világi egyénre ajá n d é k o z ás ú tjá n
159 T. i. a c. 4. értelmében („lura aliis quaesita, itemque privilegia atque indulta quae, ab Apostolica Sede ad haec usque ttempora personis sive physicis sive moralibus concessa, in usu adhuc sunt nec revocata, integra manent, nisi huius Codicis canonibus expresse revocentur“).
176
csak a püspök írásb an a d o tt jóváhagyásával ru h á z ható á t (c. 1453. §. 2.), míg a dologhoz kö tö tt világi k eg y u raság az illető in g atlan n al eg y ü tt az ezt a já n dék ú tjá n n y e rt szem élyre fog átszállni. C saládhoz vagy nem zetséghez k ö tö tt világi kegyuraság el nem r, aján d ék o zh ató , m ert ez a család, illetve nem zetség azon tag jain ak jogát csorbítaná, akik a kegyuraságot a n n a k id e jé n örökölni fogják s ha a család (nem zet-
> ség) kihal, a k eg y u raság m egszűnik s az ordinarius ) sem a d h a t engedélyt az utolsó birtokosnak arra, hogy az ilyen kegy u raság o t a já n d é k ú tjá n m ásra á ts z á r
m aztassa (c. 1470. §. 1. n. 4.). Egvházi kegyuraság- nak világi szem ély részére való elaján d ék o zása m in
dig püspöki jóváhagyást igényel, világiakra pedig a já n d é k o z ás ú tjá n csak p áp ai jóváhagyással ru h áz
h ató át.
3. A dásvétel ( emptio et venditio). A kegyúri jog ius sp iritu ali annex u m s m int ilyen, res ex tra com m er
cium lévén, önm agában ad ásv étel tárgyáúl nem szol
gálhat, m ert ez sim onia lenne s a kegyúri jog m egszűn
té t vonná m aga u tá n (c, 1470. §. 1.), A zonban a dologi kegyuraság az in g atlan n al együtt, am elyhez kötve van, átm egy a rra , ki a z t vétel ú tjá n m egszerezte. De az in g a tla n é rt azon az alapon, hogy vele p atro n atu s van egybekötve, m agasabb v é te lá ra t kikötni nem szabad, m ert ez sim onia g y anánt tek in ten d ő s az ügylet sem m isségét vonná m aga után.
4. Csere f permutatio). M ivel a kegyúri jog ius
& sp iritu ali annexum , ezért szem élyes kegyuraság csakis i m ás kegyúri joggal vagy rés spiritualis-szal (pl.
tized-joggal) s még ekkor is csak az ord in ariu s engedélyével cserélh ető el, m ert ellenkező esetben az ügylet, mint sim onia, é rv é n y telen lesz (c. 1453. §. 2.).
5. Translativ elbirtoklás. V alam ely m ár létező do- I logi kegyuraság a jogosított ingatlannal együtt birto- 1 k o lh ató el s e részben az illető ország polgári jogában
K é r é s z y Z . : K a l h . e g y h á z i j o g I I . 177 33
az in g atlan o k e lb irto k lá sá ra m e g állap íto tt szabályok az irán y ad ó k . K ivételt képeznek az ap o sto li székhez tarto z ó ingatlanok, am elyeknek elb irto k lásáh o z száz évi idő k ív án tatik és egyéb egyházi erkölcsi (jogi) sze
m élyeknek az in g atlan javai, am elyek harm inc évi idő a la tt b irto k o lh ato k el (c. 1508, 1511.). H azán k b an az elb irto k lási idő nem esi ja v a k ra 32, egyh áziak ra 40 s k in c stá ria k ra 100 év; te h á t az ezen in gatlanokkal ö sszek ö tö tt keg y u raság is ennyi idő a la tt b irto k o l
h ató el.
Szem élyes k egyuraság á tru h á z á sáh o z bárm ely m ódon tö rté n jé k az, m indig az o rd in áriu s írásbeli beleegyezése k ív án tatik s az átru h á z á s az alap ítási ok
ira tb a n m eg állap íto tt szab ály o k szerin t tö rtén h etik . H a a dologi kegyuraság az in g talan n al együtt olyan sze
m élynek a b irto k áb a ju tn a, akinek a kegyúri jog szer
zéséhez m egkívántató képessége nincsen, úgy a kegy- u raság fel lesz függesztve m indaddig, míg az új tu la j
donos vagy utilis dom inus szerzésk ép esség et nem nyer, avagy míg az in g atlan dolog szerzési k ép esség gel bíró szem élyre nem m egy á t (c. 1453. §. 3.).
65. §. A k e g y ú r jogai és k ö telesség ei.
Wernz, Ius decret. II. n. 423—434. Blat, Comment. Lib.
III. Pars V. n. 359—373. Vermeersch-Creusen, Epitome II. n.
784—794. Wahrmund, Kirchenpatronatsrecht, II. 64. s köv. i.
Sägmüller, Lehrb. I. 84. §. Haring, Grundzüge, II. 175— 177. §.
Grosz-Schueller, Lehrb. 68—72. §.
A k eg y u raság ta rta lm á t a ius com m une-ben m eg
jelö lt bizonyos jogok és kö telesség ek alk o tják . A zo n b a n ezeket a jogokat és kötelességeket a közönséges egyházi jog nem h a tá ro lja el szigorúan, hanem a kegyúr jogköre és te rh ein ek m érve tek in te té b e n a h elyi szokás is m eglehetősen szerep et játszik.
I. A kegyúr jogai:
178
1. A bemutatási jog fiús praesentationis). A kegy- ú m a k ez a leglényegesebb jogosítványa a z t jelenti, hogy az ü resed ésb en levő kegyúri jav ad alo m ra az
£ an n ak b e tö ltésére jogosult h atóságnál alkalm as k le
rik u st h ozhat ja v a sla tb a (c. 1455. n. 1.) és pedig oly h a tá lly a l, hogy a collator, feltéve, hogy a bem uta
to tt egyén persona idonea, a jav ad alm at annak köteles adom ányozni. E jog an n y ira lényeges elem e a kegy- u raság n ak , hogy e nélkül arró l nem is lehet szó. A kó d ex éppen e jog fokozatos kiküszöbölésével ak ar m egszüntetni idővel m inden p atro n atu st, midőn a püspököket u ta sítja , m iszerint a k eg y u rak at igyekez
zenek reávenni, hogy a bem utatási jogról m ondjanak le és a h e ly e tt suffragia sp iritu alia-v al elégedjenek m eg (c. 1451. §. 1.).
A b em u tatásn ak , ak á r egyházi, a k á r világi, ak ár vegyes p a tro n a tu sró l legyen szó, az illető javadalom m eg ü resed ésére vonatkozólag n y e rt hivatalos é rte sí
té s n a p já tó l szám íto tt négy hónap alatt kell történnie.
C oncursus ú tjá n b etö lten d ő jav ad alm ak n ál (c. 1462, 459. §. 4.) a p ra e se n tá lási idő az alkalm asnak ta lá lt p á ly ázó k n év jegyzékének az ord in ariu s á lta l a kegy
ú rra l tö rté n t közlésétől szám íttatik (c. 1457.).
Eddig egyházi kegyúrnak hat, világi kegyúrnak négy havi ideje volt a praesentatióra.
A zonban az alap ítási o k irat (lex fundationis) v agy törvényes szokás értelm éb en a b em u tatásra rö v id eb b idő is lehet előírva. A z előszabott p raesen-
A zonban az alap ítási o k irat (lex fundationis) v agy törvényes szokás értelm éb en a b em u tatásra rö v id eb b idő is lehet előírva. A z előszabott p raesen-