Az elnöknek nem kell okvetlenül a választó kollégium

hoz tartoznia. V. ö. c. 506. §. 2 140

cím en sz av azásra jogosult v álasztó csak egy szava­

z a to t a d h a t le (c. 170).

A v álasztásb ó l illetv e az aktív szavazati jogból

— még h a a választókollégium ta g ja i lennének is — ki v an n ak zárv a: 1. a jogi cselekvésekre k ép telen ek (gyerm ekek, lelki b e te g e k ); 2. a serd ü le tle n e k (im puberes) (c, 88. §. 2., 3.); 3. a censurával vagy jogi becstelenséggel sú jto tta k , az ezt kim ondó kon- d em natorius vagy d e k la ra to riu s bírói íté le t jogerőre em elkedésétől fogva (c. 2293., 2294.); 4. az eretn ek vagy schism atikus v a llási tá rsu la th o z tarto zó k (c.

2314.), de h a m egtérnek, szav azati jogukat vissza­

nyerik; 5. m indazok, ak ik a k á r közönséges, vagy kü­

lönös jog, a k á r bírói íté le t (c. 2291. n. 11.) á lta l aktív választói joguktól m eg fo sztattak (c. 167. §. 1. n. 1— 5.).

H a a v á la sz tá sb a n oly egyén v e tt részt, akinek nincs ak tív szav azati joga, úgy ennek szav azata érvény­

telen ugyan, de a v ála sz tá s nem lesz érvénytelen, kivéve ha a jo g o su latlan szavazó a v álasztó te s tü le t­

hez nem ta rto zó avagy, d e k la ra to riu s vagy condem - n ato riu s íté le tte l excom m unikált egyén volna (c. 167.

§. 2.); teh át h a a je lö lt az érv én y telen szavazatok levonásával is m eg k ap ta a szükséges többséget, úgy érvényesen m egválasztott lesz.

A v ála sz tá s tö rté n h e tik per scrutinium vagy per compromissum. E lőbbi esetben az összes v á la sz tá sra jogosultaknak írásb eli titkos szav azatáv al megy végbe.

A titk o s szav azással tö rtén ő v á la sz tá st az elnök vezeti s m in d en ek elő tt a v álasztó k k é t szavazatszedőt (scru tato r) k ü ld e n e k ki s ezek az elnökkel együtt — feltéve, hogy ez a kollégium hoz tarto zik — esküt teszn ek arra , hogy tisztü k b en hűségesen fognak el­

járni s a választó g y ű lésen tö rtén tek et, m ég a v álasz­

tás b e fe je z te u tá n is, titokban fogják tartan i.

A szerz e tesre n d e k n é l történő v álasztáso k n ál a scru- ta to ro k a t nem a v álasztó kollégium tag jai küldik, de

141

m aga az alk o tm án y jelöli ki. A scru tato ro k fe la d a ta ügyelni, hogy a szavazás titkosan, egyenként s a p rae- ceden sek figyelem be v ételével tö rté n jé k , továbbá az ö k ö telességük a sz av azatlap o k összeszedése s az elnök jelen létéb en an n ak a m egvizsgálása, hogy a b e a d o tt szav azato k szám a m egegyezik-e a jelen levő választó k szám ával; végül a szavazás eredm én y én ek kihirdetése, illetv e közlése annak, hogy ki m ennyi szav azato t n y ert. A z esetben, ha több szav azatlap a d a to tt be, m int ahány választó jelen van, a szav a­

zás érv én y telen . A v ála sz tá s m egtörténtével, illetve a v áíasztó g y ü lés b efejeztév el a szav a z a tlap o k elége- tendők. A szav azásró l az a ctu ariu s á lta l jegyző­

könyv veendő fel, am elyet kívüle legalább az eln ö k ­ nek és a scru ta to ro k n a k a lá kell írni s a jegyzőkönyv a te stü le t ira ttá rá b a n m egőrzendő (c. 171.).

A szavazás érvényéhez m egkívántatik, hogy az szabadon, titkosan, h a tá ro z o tta n (abszolúte), feltétel nélkül, biztosan (votum determ inatum ) * és ne sim onia- kusan tö rtén jék . É rv én y telen a szavazat, ha az direkt vagy in d irek t kényszer, illetve súlyos félelem s dolus (csalás) m ellett a d a to tt le. A v á lasztás e lő tt a sz av a­

zathoz fűzött fe lté te le k (v álasztási k apituláció) nem létező k n ek tek in te tn e k (c. 169.), A sim oniacus v á ­ lasztás érvén y telen (c. 729.).

H a a v á la sz tá s per compromissum történik, úgy a z t a v ála sz tó k á lta l egyhangúlag s írásb elileg egy vagy több, a k á r a v álasztó kollégium hoz tarto zó , ak á r azon kívüli egyének sorából k ik ü ld ö tt m egbizottak e jtik meg, kik a k a p o tt m egbízás a la p já n az összes v álasztó k nevében v á la sz ta n a k . A m egbízot­

ta k (com prom issarii) a m egbízók (com prom itten­

tes) á lta l tö rv én y esen k ik ö tö tt fe lté te le k e t —

fel-* Tehát a szavazás egy megnevezett személyre s ne kettőre vagy többre disjunctive (pl. A-ra, vagy B-re, vagy C-re szavazok) történjék.

s

142

tév e Hogy ezek a ius com m une-val nem ellenkeznek

— tiszteletb en ta rta n i kötelesek. A közönséges jogba (ius commune) ütköző fe ltételek nem létezőknek te ­ k in tetn ek (c. 172. §. 1— 3.). H a a választó k csak egy szem ély re ru h á z tá k a m egbízást, úgy ez önm agát nem v á la s z th a tja meg; ha többen b ízattak meg, úgy a v á la sz tá s közülük is tö rtén h etik ; de senki a com pro- m issariusok közül s a já t sz av azatát önm agára nem a d h a tja le oly céllal, hogy az ő m egválasztásához szükséges többséget ezzel biztosítsa (c. 172. §. 4.).

A com prom issum m egszűnik: a) annak a választás m egkezdése elő tt (re integra) tö rtén ő visszavonásá­

v al; b) a hozzáfűzött fe lté te le k be nem következése vagy figyelm en kívül h ag y ása és c) a v álasztási aktus érv én y telen ség e esetén (c. 173.).

M eg v álaszto ttn ak az lesz tekintendő, aki a szü k ­ séges szavazatm ennyiséget (c. 174.), nevezetesen — hacsak különös szabályok q u alifik ált pl. k éth arm ad avagy re la tív többséget nem írn ak elő — a szava­

zato k abszolút többségét eln y e rte (c. 101. §. 1. n. 1.).

A szavazás ered m én y ét az elnök kihirdeti (c. 174.).

H a azonban abszolút többséget senki sem nyert, a v álasztási ak tu s ism ételtetik s ha az a m ásodszori szav azásn ál sem volt elérhető, a harm adszori szava­

zásn ál a m egválasztáshoz m ár a re la tív többség is elegendő. És ha a harm ad szo ri szavazásnál a szava­

zato k szám a egyenlő, az elnököt döntési jog illeti, am ellyel h a élni nem ak arn a, m egválasztottnak az lesz tekintendő, aki k o rra, felszen telésre vagy foga­

d alo m ra idősebb (c. 101. §. 1. n. 1.).

A m eg v álaszto tt egyén az eredm ényről az elnök á lta l é rte síte n d ő s kö teles nyolc n ap a la tt nyilatkozni, hogy a v á la sz tá st elfo g ad ja-e (c. 175). H a vissza­

u ta sítja , a v álasztó kollégium egy hónap a la tt köteles a z új v á la sz tá st m egejteni (c. 176.). H a pedig a m eg­

v á la sz to tt a v á la sz tá st elfogadja, úgy ezzel ius ad 143

478

rem -et nyer, t. i. igényelheti, hogy a hiv atal re á ru h áztassék (c. 176. §. 2.). De a ius in re -t csak a v á la sz tá s m egerősítésével szerzi meg (c. 177. §. 4.), m elyet az a rra illeték es h atóságtól a v á la sz tá s elfoga­

d ásátó l szám íto tt nyolc nap a la tt k ell k érn ie (c. 177.

§. 1., c. 35.), m ert e llen esetben a v á la sz tá ssa l n y e rt m inden jogát elveszti, kivéve, h a igazolja, hogy a m egerősítés kérelm ezéséb en jogszerű a k a d á ly gátolta (c. 177. §. I .) 92 A m egerősítést, am elynek írásb elileg k ell tö rtén n ie (c. 177. §. 3.), a co lla to r meg nem ta g a d h a tja , h a m eg v álaszto tt p erso n a id o n ea s a v á ­ lasztás a jog á lta l elő írt m ódon tö rté n t (c. 177. §.

2.). H a a v álasztókollegium az elő szab o tt idő a la tt a v á la sz tá st nem e jte tte meg, vagy v alam ely okból a v á la sz tá si jogot elv esztette (pl. nem alk alm as egyént v á la szto tt), úgy a ja v a d a lm a t a m eg erő sítésre jogo­

su lt egyházi felsőség szabadon fogja b etö lten i (c. 178.).

A m egerősítés kinyerése elő tt a m eg v álaszto tt egyén az illető h iv a ta lla l já ró sem m iféle funkciót érvényesen el nem lá th a t (c. 176. §. 3.) s ha ö n h a ta l­

m úlag az illető hivatal igazgatásába avatkoznék, b ü n ­ tetéssel suj tá tik (c. 2393., 2394.)93

Sőt a m egválasztott s m eg erő sített p ü sp ö k a püspöki ordo-val járó jogokat csak a consecratio m eg tö rtén te u tá n gy ak o ro lh atja, m ely et a confirm á- tiótól szám ítan d ó három hónap a la tt k ell kérelm eznie.

A k á p ta la n á lta l tö rtén ő s az apostoli szék á lta l m eg erő sített v álasztással tö lte tn e k be a püspöki