E R T E K E Z E S E К
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
Kia d ja a Ma g y a r Tudo m á n y o s Ak a d é m ia.
А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T E B
S Z E R K E S Z T I
SZABÓ JÓZSEF
O S Z T Á I.Y T IT K Á II.
V II. K ÖTET. X IV . SZÁM. 1876.
F E L S Ő B Á N Y Á I T R Á C H Y T
WOLFRAMITJA.
I. TÁBLÁVAL.
D R- K R EN N ER JÓZSEF SÁNDORTÓL.
(E lőadta а II I. osztály ülésén 1875. ja n u á r 11-dikén.)
“ O ? J 0 k , | -
B U D A P E S T , 1876.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.' (Az A kadém ia é p ü l e t é b e n .) / "*4
É r t e k e z é s e k
a természettudományok köréből.
Első UOtet. 1867-1870.
I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elem zése. T h a n K árolytól (1867.) Ara 12 kr. — II. A közép idegrendszer szürke O om ányának és egyes ideggyökök e r e d e t e in e k tájviszonyai. L e n h o s s é Jó zseftő l (186 .) Á ra 12 kr. — III. Az á lla tte n y é sz té s fontossága s jelen leg i á llása M agyarországban. Z l á m á l V ilm ostól (1867.) Á ra 30 kr. — IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) Á ra 70 kr. — V. A m a g n etik ai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l G u id ó tó l (1867.) Á ra 30 kr. — VI. A gázok öss enyom liatóságáról. А к i n K árolytól (1867.) Á ra 10 kr. — V II. A Szénéleg- K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 k r. — V III. K ét új kénsavas K áli- K adm ium kettőssónak jegeczalakjairól K r e n n e r G. S ándortól (1867.) Á ra 15 kr — IX . Adatok a liagym áz oktanához. К ó z s а у Józseftől (1868.) Á ra 20 kr — X. F a ra d a y M ihály. A k i n K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 kr. — X I. Je le n té s a L ondon- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteo ritek rő l. S z a b ó Jó zseftő l 1868.) Á ra 10 k r. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r i - v a 1 d s z к у Ján o stó l (1868.) Á ra 1 fr t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás.
F г о m m h о 1 d K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 k r. — X IV . A h ark án y i kénes v iz vegy- elemzése. T h a n K áro ly tó l (1869.) Á ra 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegy- elemzése. L e n g y e l B élátó (1869.) Á ra 10 k r. — X V I. A testegyenészet újabb h aladása s tudom ányos állása n ap jain k b an , h á ro m kiválóbb kóresettel felvilágo
sítv a. B a t i z f a l v y Sám ueltől (1869.) Á ra 25 k r. — X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A n taltó l (1869.) Á ra 30 k r. — X V III. A datok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz B, ó z 8 а у Józseftől (1870.) Á ra 15 k r. — XIX. A silik áto k for- m ulázásáról. W a r t h a V inczétöl (1870.) Á ra 10 k r.
Második kötet. 1870—1871
I. Az á lla ti m un k a és annak forrása. S а у M óricztól (1870) Á ra 10 k r. — II. A mész geológiai és technikai jelen tő ség e M agyarországban. В. M e d- n y á n s z к у D énestől (1870.) Á ra 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes ita lo k kal, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a látto m p u lat o káról.
H i r s c h l e r Ig n ácztó l (1870.) Á ra 80 k r. — IV. A hangrezgés in ten sitásán ak m éréséről. H e l l e r Á gosttól. (1870.) A ra 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r e- g u s s G yulától (1870.) Á ra 12 kr. — VI. A C erato zam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n у i L ajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) A ra 40 kr. — VII. A kettős tor/.szülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B u k u restb en , 4 kőnyom atu á b ráv al.
Á ra 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n G yulától. K ét táb láv al. Á ra 15 kr. — IX. O edogonium diplandrum s a nem zé si folyam at e m oszatnál. J u r á n y i L ajostól A ra 35 kr. — X. T ap asztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g m o n d y V ilm ostól. Á ra 50 kr. — X I. N é
h án y F lo rid ea K ristallo id jairó l. K l e i n G y u látó l. (E gy tábl.) Á ra 25 kr. — X II.
Az Oedogonium dip lan d ru m (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéröl. J u r á n y i L ajos
tól Á ra 25 kr. — X III. Az esztergom i b u rá n y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i kora. H a n t k e n M iksától. Á ra lo kr. — X IV . S au er Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. ta g tó l. Á ra 25 kr. — XV. G órcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l.
Á ra 40 kr.
A
F E L S Ő B Á N Y Á I T R A C H Y T
WOLFRAMSTJA.
I. TÁBLÁVAL.
DR- KRENNER JÓZSEF SÁNDORTÓL.
Előadta a III. osztály ülésén 1875. január II.
BUDAPEST, 18 70.
A MAGY. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.
(Az A kadém ia bérházában.)
B udapest, 187G. Nyomatott az A t h e n a e u m r. társ. nyom dájában.
Л FELSŐBÁNYÁI TRÁCHYT WOLFRAMITJA.
J)H- KRENNER JÓ Z S E F SÁNDORTÓL.
("Előadta a III. osztály ülésén 1875. ja n u á r 11.)
Felsőbánya területének egyik legérdekesebb bánya- helye : Levesbánya. Nagyszerű fölszinbányászat ez, melyhez hasonlót trachythegységben hiába keresünk.
Mint egy nagyszerű kőbányában töretnek a felszínen az ércztartalmu sziklatömbök, melyeknek meddő részeivel — a hasznavehető elkülönítése után — mélyebb, régiebb kivájá- sok töltetnek be.
Ezen bányának egyik oldalán az érczet tartalmazó trachyt már igen is elmállott állapotú, és ugyanott fejlődött ki — mint ismeretes — hófehér földpát, Adular, mely vé
kony erecskékben keskeny hasadékokat tölt ki.
Ha már magában véve az Adular, mint a trachytkőzet- ben újonnan alakult ásvány, figyelmünket nagy mértékben leköti, még nagyobb mértékben teszi azt egy másik ásvány, mely ennek társaságában jelenik meg. A tiszta fehér Adular krystályok mellett tudniillik egy másik ásványnak vékony átlátsztalan, sötét kékesfekete lemezeit látjuk, melyek egészen idegenszerü alakot mutatnak, a mely alak a mostan ismert ásványok egyikével sem hangzik össze.
Midőn ez évnek őszén e leihelyet magát meglátogattam, sikerült nek§m Levesbánya gorczain néhány igen apró, azon
ban szabályosan kifejlődött krystályt talájni, melyek ezen ásvány természete felett világot deríteni hivatvák. Ezeken eszközölt pontos krystálytani vizsgálatok kimutatták, hogy a domináló alakok uj krystályalakok, melyek ismeretes idomok
kal csakugyan nem egyeznek össze; de a mérés és számítás alapján azon eredményhez jutottam, hogy a kérdéses ásvány csak Wolframit vagy egy vele isomorph ásvány lehet, mely-
м. TUD. AKAD. ÉRT. A TERM. TUD. KÖKÉBŐL. 1*
4 K R EN N ER JÓ Z S E F SÁNDOR.
nek alakja ugyan eltér a szász-, cseh- és francziaországi társaiétól, azonban a calcul segítségével ezek alakjaira visz- szavezethető.
Későbben a bővebb anyag már azt is megengedte ne
kem, hogy néhány krystálykát vegytani kísérletekre koczkáz- tassak, és csakugyan ki lehetett mutatni ezekben a Wolfram vas- és mangánnak kémhatásait.
Eddigelé a Wolframit, mely különben is földünkön igen ritka vendég, a földkéregnek csak legrégiebb képleteiből is
meretes : gránit, talkpala, greisen azon kőzetek, melyek tar
talmazzák ; társasága leginkább az ónércz '), itt-ott arsen- kovand.
Nevezetesen a szász-csehországi érczhegységének ónte- lérei: Zinnwald, Schlaggenwald, Ehrenfriedersdorf mutatják nagyobb mennyiségben; azonkívül még előfordulChanteloupon (Francziaország), Cornwalben, végre az Uralhegység és Amerikának néhány helyein.
Trachytból és általában fiatalabb korú kőzetből, Wolf
ramit eddigelé nem ismeretes, és annak előjövetele ilyenben mindenesetre igen feltűnő jelenség.
A mi a Wolframit krystályalakjait általában illeti, erre nézve megegyezés még nem történt. Mig Rose 2) (Berlin, 1845.) Hauy nyomait követve, ezen ásványt rhombosnak nyilvánította, Des Cloiseaux 3 4) (1850.) a chanteloupei, zinn- waldi, schlaggenwaldi és altenbergi krystályok mérése alap
ján, épen úgy mint előtte Beudant és Lewy, egyhajlásunak, Brooke és M illerl ) (1852.) ellenben megint rhombosnak határozták meg ezen anyag alakját.
Des Cloiseaux5) néhány év előtt (1870.) figyelmét ismét erre a tárgyra fordította, ismételvén előbbi méréseit, bevonván vizsgálatainak körébe még az átlátszó válfajt is
0 A W olfram elnevezését, rég en te, a szász bányászoktól nyerte, m ivel h a ónérczekkel d o lg u ztato tt fel, a k k o r az ónnak nagy részét m eg sem m isítette, elrabolta.
2) P oggendorff Annáién. L X IV . 171 és 336. 1.
3) A n n ales d. Chimie Phys. X X V III. 1. 163.
4) M ineralogy. London 1852. 1. 473.
5) A n n ál. Chim. Pliys. XIX. 1. 168.
A FELSŐBÁNY ÁI TRA C H Y T W O L F R A M IT JA . 5
Bayewkaról (Eskatherinenburg, Ural) és oly eredményekhez jutott, melyek előbbi nézeteit támogatják.
Daczára ennek, a Yale colleg-nck hires tanárát Danát *) (1871.) megint a rhomb-rendszer mellett látjuk szót emelni.
A múlt évben végre (1873.) Grotli és Arzruni -) Strassburg- ban is foglalkoztak e tárgygyal, a mennyiben Geuther által előállított mesterséges Wolframit krystályokat és egy schlaggenwaldi Megabasitet vizsgáltak, de vizsgálataik erre a kérdésre nem bir döntő hatálylyal, minthogy kevesebb adatot nyújtanak, mint a mennyi ezen eset eldöntésére szükséges lenne.
Ezen anyag krystályrendszerre feletti bizonytalanságnak oka nevezetesen abban rejlik, hogy a laystályok többnyire tökéletlenül vannak kifejlődve; ép sima lapokkal környezett krystályok a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak.
Mielőtt a szathmármegyei ásványnak behatóbb vizsgá
latával foglalkoztam volna, elhatároztam magamat, pontos vizsgálatok alapján a Wolframiteak krystályrendszerét meg
állapítani.
Ezen czélra néhány Ehrenfriedersdorfi apró krystályt választottam, melyek a nemzeti muzeum birtokában van
nak, és melyek mindazon tulajdonságokat kitűnő mérvben tüntetik fel, melyek ez ásvány krystályrendszerének eldön
tésére vonatkozó kényes kérdések megfejtésében szükségesek.
Az ezen krystályokon két távcsővel ellátott goniometer segélyével eszközölt vizsgálatok azon eredményre vezettek, hogy a W o l f r a m i t csakugyan e g y h a j l á s ú , habár az eltérés a rliombrendszertől nem oly tetemes, mint minőnek azt Des Cloiseaux adja. Ez utóbbi, a véglap eltérését a víz
szintes iránytól, 0-38'-re teszi, mig én a direkt mérésekkel:
melyek, — észlelési hibák lehető kikerülése mellett — a leg
nagyobb pontossággal történhettek, ugyanazon lapnak hajlá
sút az ehrenfriedersdorfi krystályolmál 0° Hl)' 22" találtaim A mi már most a felsőbányái Wolframiteket illeti, erre nézve a következőt legyen szabad mondanom :
M System o f M ineralogy. L ondon e t N ew -Y ork 1871.1. 601.
2) JFoggendorff Annáién. СХ1ЛХ. 1. 235.
6 K R E N N E R J Ó Z S E F SÁ N D O R .
A magyar Wolframitok egészen sajátságos alakot mu
tatnak, melyben ezen ásványfaj különben nem szokott meg
jelenni. Vékony, a főtengely irányában csikóit lemezek, melyek végei meredek, ezen anyagnál még nem észlelt hemidomák által tompittatnak, egyoldalulag élesített vésőkhöz hasonlítanak.
Nagyságuk nem tetemes, minthogy 0\5— 1 mm. vastagságnál, 1— 6 mm. (orthodiagonal) szélességet és 4—12 mm.-nyi hosszt érnek el.
A Pyriten vagy egyenként vagy kis csoportokban ülnek, vagy pedig kinyúlnak az Adularból.
Ezeken a következő 12 alak — a mely közül 6 uj — észleltetett.
véglapok 100 c c P o o
010 ooP oo
001 0P.
prizma 310 о сР З hemidomák 502 1 Р о с
403 ff poo
102 A Р о О
102 --- 2 Poo 101 — P oo
pyramisok 552 5 •1 1P 132 A P i
112 A P.
Ezek közöl a két álló véglapon kívül még a két legme
redekebb hemidoma az uralkodó, ezen Wolframit alakját fel
tételező idomok, a melyekhez azonban némelykor a prizma is csatlakozik, mig a többi felsorolt alakokat mint ritkaságokat kell nevezni.
A leggyakrabban előforduló combinatiókat előtünteti a 4 ábr. mely 100, 010 és 502
a 3 ábr. » 100, 010, 502, 403 és a prizmával a 9 ábr. » 100, 010, 502, 403 és 310 alakból áll.
A FELSŐ BÁ N Y Á I TRA C H Y T W O L FR A M IT JA . 7
Igen sajátságos azon körülmény, hogy az alapprizma 110, mely más lelhelybeli Wolframitokon nem szokott hiányozni, a mienken nem észlelhető, hanem mindig a tompa oszlop (310) által pótoltatik. Ezen prizma lapjai, egymással váltakozó való fellépésük által, vagy combinálva 100 véglap
pal, a főtengelylyel párhuzamos csikozatot okoznak.
Az utóbbi véglap azonban a prizmalapok által tökéle
tesen kiszorittatliatik, mint a
2 ábra, mely 010, 310 és a ritka 001 lapból áll, mutatja.
A két meredek hemidoma 602 és 403 csak igen apró krystályoknál választható szét, nagyobbaknál azonban göm- bölydött lapba folynak össze.
1. ábra mutatja az 100, 010, 102
7. ábra pedig az 100, 010, 101, 102, mig
8. ábra a 100, 010, 102 alakokból áll, ezek csak né
hányszor észleltettek.
A hemidomák jellegének meghatározása, azon körül
ménynél fogva, hogy csak egészen apró krystályok jól mérhető lapokat szolgáltatnak, nagy óvatosságot igényel, sőt az, egy esetben, biztosan nem is lehetséges.
Ez akkor áll be, ha hemidománk közöl a legmerede
kebb, magányosan a vertical övnek lapjaival fellép, mint ez a 4. ábrában van előtüntetve. Az 502 hemidoma ezen esetben, egy netáni 502 alaktól meg nem különböztethető, minthogy az 100, 502 és az 100, 502 normalszögek közti különbség alig 0°5', mig ezen különbség azon mértékben növekedik, mint a főtengely rövidül, azaz: a hemidomák kevésbbé meredekek lesznek.
Azon lehetőség, hogy a magányosan föllépő legmerede
kebb hemidománk alatt talán egy a tevőleges félhez tartozó 502 becsúszott, itt annál kevésbbé lehet kizárva, minthogy az egészen átlátszatlan krystályoknál optikai segédeszközök használatára természetesen gondolni sem lehet.
Ezen szempontból Ítélendő meg a 4. ábra által előtün
tetett combinatió. Azon föltevés, hogy itt is a negatív 502-vel van dolgunk, csak is arra támaszkodik, hogy többszörös doma- ticusan combiuált krystályoknál, csak az találtatott.
8 K U K K N E E JÓ Z S E F SÁNDOR.
A hemipyramis háromfekk, ezek tartoznak a nemleges félhez, és igen ritkák.
Közülök még a meredek 552 a leggyakoi-ibb, mely nem ritkán mint egy egyedüli lap, tehát háromhajlási habitussal, és akkor mindig mint bal lap 552 -— mint az az 5. ábrában van előtüntetve — jelenik meg.
Az 5. ábra által bemutatott combinatióra vonatkozólag mely 101, 010 és 552
lapokból áll, maradnak a 4. ábránál tett fentartások érvényesek.
A 10. ábra által adott alak ellenben biztosan áll 100, 010, 403 és 552
lapokból; épp oly biztosan lehetett azon krystályt meghatá
rozni, melyet a 6. ábra előtüntetett. Ez a képe egy erősen rostozott 5 m. m. széles és 7 m. m. bosszú, a végén négysze
resen fagettirozott táblásszerü krystály, mely :
100, 010, 001, 310, 502, 403, 102, 112 és 132 alakokból áll.
A krystályokon kivitt mérések, kifejezve normalszö- gekben, következő értékeket adtak:
100. 102 = 02» 12-5' 100. 102 = 02» 50-3 100. 101 = 43» 12' 100. 403 = 35» 50-2 100. 502 = 21» 5‘
100. 310 = 1 5 » 28' 010. 112 = 69» 21' 010. 132 = 40» 20' 100. 552 = 42» 41 010. 552 = 52° 5' 403. 552 = 40» 8'
Itt megjegyzendő, hogy 001 mint mindig érdes, a méré
sekhez nem használtatható, és hogy 101 lap — 7. áb r.—
nem ép.
A FELSŐ BÁ N Y Á I TRACH Y T W O L F R A M IT JA . 9
Néhány ehrenfriedersdorfi Wolframit-krystályokon — a melyekkel a felsőbányaiak még a legnagyobb összhangzást mutatnak — kivitt elemek meghatározások alapján határoz- tattak meg a fentebbi indicesek.
A kitűnő tükröző szász krystályok engedtek egészen éles méréseket, és adták a következő tengely viszonyt:
a : b : c = 0 82447 : 1 : 0'86041 és >] = 90 “ 20' 22"
mint tengelyhajlást.
Ezen elemekből, a magyar ásványon észlelt lapok szá
mára a következő normalszög-értékeket lehet kiszámítani.
100. 001 = 89» 39',98"
100. 101 = 4 3 “ 36-8' 100. 102 = 62» 10-8' 100. 502 = 21» 1-2' 100. 403 = 3 5 “ 4S-2' 100. 102 = 62° 42-7' 100. 310 = 15“ 22' 100. 552 = 4 2 “ 20-5' 010. 552 = 52° 21-5' 001. 552 = 73» 45 7' 100. 132 =- 72“ 2b' 010. 132 = 4 1 “ 5' 001. 132 = 54“ 23-5' 100. 112 = 6 4 “ 38 6' 010. 112 = ( 9° 4-7'
001. 112 = 34» 9' 403. 552 = 4 0 “ 3'
Ezen számított adatok mutatnak, a felsőbányái mérés által nyertekhez képest — az 101 lap kivételével — egész jó összhangzást, mi által az ehrenfriedersdorfi ásvány, a ien- ebbi indicesek meghatározásához való felhasználása eléggé igazolva van.
A mi ezen, a traeliytképlet éidekes ÁVolframitjának paragenetikai viszonyait illeti, úgy egyelőre a következő so-
1 0 K R E X N E K ) C Z S I F S Á N Om i;
rozatot k'liet megállapítani: Pyrit. 'U o> ó-amit, Adular, a melynél Adular a legfiatalabb ásva . A Pyrit mutat 100, 120 ; az Adular 110, 101 combinatiót,némelykor 001-gyetis.
A Pyriton sokszor vékony markasitleu;í zkék üinek, egyközö- sen egy vagy két hexaeder-lapboz, rácsozatot vagy hálózatot képezvén.
Ezen markasitlemezkék bekérgezik az Arsenkovandot is, tehát ennél fiatalabbak.
Ezenkívül az arsenkovand — mely utóbbi vékony nyú
lánk oszlopokban 110, 101 és 001-vel, melyek gyakran 011 szerint ékes térdszerii ikrekben jelenik meg-— korviszonyai felett, ép úgy mint a rézkovand, mely sphenoides alak után törekszik, semmit sem lehetett megállapitani.
Említve legyen még, hogy az ehrenfriedersdorfi Wolf- ramit is arsenkovanddal szokott előjönni.
Záradékul itt még két megjegyzés : 1. Wolframit eddigelé a legrégibb formátiókra szorítkozott ásványnak tar
tatott, a melyekben ónérczek állandó kísérője szokott len ni;
ennek előjövetele földtanilag oly fiatal sziklafajban, mint a felsőbányái trachytok, utal bennünket a már többször hang
súlyozott analógiára, mely a régiebb és fiatalabb krystályos kőzetek közt létezik.
2. Wolframit hazánkban eddigelé ismeretlen volt, de ismeretlen mai napig nálunk ón *) i s ; minthogy az utóbbinak társa Wolframit feltaláltatott, úgy nem lennénk meglepetve, hogy ha Felsőbányán az ón-elem, ónércz alakjában feltalál
tatnék.
0 M agnus — Pogg. A nnál. XIV. p. 141 — ugyan vélt a rézb á
n y ái (B ihar m.) B ro ch an titb an ó n t feltalálni, de h atá ro z o tta n tév ed ett, m in t az W erth eim és L udw ig elemzéseiből k itűnik.
Krenmrr Wolframit.
lábra ?ábra J. ábra.
bábra .lábra (lábra. lábra. bábra
!lábra
Autor oUl.
1(1. ábra
fytm.Pa.takij’etirfni?rnú ъп.пгш г •
M T Akad.Éri a l e r m é s z <; II ко ró b ő 1 1876.
Ilnrmndik ktttet. 1873. \ гя I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lb erttó l . . . 20 kr.
II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z я 1 i n z к у F rig y estő l 10 kr.
I I I . Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i h c ICárolytól . 20 kr.
IV. A dat a sz a ru h á rty a gyu rm ájáb a lerak o d o tt festanyag ism er
tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 2 0 kr.
V. Közlemények a m k. egyetem v eg y tan i intézetéből. D r.Flei-
scher és Dr. S teiner részéröl E lő te rje sz ti T h a n K áro ly . 20 kr.
VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját m aga, valam int D r. I. ngyel és D r. R olirbach részérő l. E lő
terjesz ti T h a n K á r o l y ... 10 kr.
V II. Emlékbeszéd F ló r F erencz felett. D r. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.
V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó
J ó z s e f t ő l ... 16 kr.
IX. A gombák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.
X. A datok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajostól . 60 kr.
X I. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé
hez. M i l i á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.
X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.
Negyedik kötet. 1878.
I. A m agyar gom bászat fejlődéséről és jelen á lla p o tá ró l.
K a l c h o r e n n e r K á ro ly ’ó l ... 25 kr.
II. Az A ethyloxalátnak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 11 ó
M á t y á s t ó l ... 10 kr.
II I. A salvinia n atan s sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajostól 20 k r IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . . 10 kr.
V. E g y új m ódszer a fö ld p áto k m e g h a tá ro z á s á ra kőzetekben.
S z a b ó J ó z s e f t ő l ... . . . 80 k r.
VI. A beoosini m árg a fö ld tan i kora. H a n t k e n M iksától . 10 k r.
Ötödik kötet. 1874.
I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y P á lt ó l. . 10 kr.
II. M agyarország téh ely rö p ü in ek futonczféléi. F r i v a l d s z k y
J á n o s t ó l ... t 0 kr.
II I. B eryllium és alum ínium k ettő s sók. W e l k o v S ándortól. 10 k r.
IV. Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról.
F a b i n у i B e z s ő t ő l ... 10 k r.
V. Időjárási viszonyok M ag y aro rszág b an 1871. é v b e n ; k ü lö nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táblával.
S e l l e n z i G u i d ó t ó l ... 50 kr.
VI. A Num m ulitok ré te g z e ti (stratig ra p b iai) jelen tő ség e a dél
nyugati k ö zép m ag y aro rszág i hegység ó -h arm ad k o ri k é p
ződményeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 k r.
V II. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s
s e y A l b e r t t ó l ... . . . 20 k r.
A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k órodai ism eretéhez.
V ili . H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 15 kr.
IX . Tanulm ány a rég i zsidók orv o stan áró l. D r. R ó z s а у
J ó z s e ftő l... • 25 kr.
X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a
d a rtó l ... 15 kr.
XI. A ra k o v á c i sanidintrachyt (?) és fö ld p á tja in a k vegyelemzése. Á ra К о e h A n ta ltó l... 10 kr.
Hatodik kötet. 1875.
I. E m lék b eszéd gr. L ázár K álm án fe le tt. X á n t u s Ján o stó l 10 kr.
П. D o m e r Jó z se f emléke. K a i c h b r e n n e r K árolytól. 12 k r.
II I. E m lék h eszéd T örök János 1. t. fe le tt. É r k ö v ’y A d o l f t ó l . 12 kr.
IV. A Buly- és a hö állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r
A l a j o s t ó l ... 10 k r.
V. V iz sg á la to k a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té
zetéb ő l. D r. F l e i s c h e r A n ta ltó l . . . . . . . 20 kr.
VI. A k n y a h in a i m eteorkö m ennyileges vegy elemzése. D r. T h a n
K á r o l y t ó l ... 10 kr.
VII. A szin érzésrő l indirect lá tá s m e lle tt. D r. K l u g N á n
d o r t ó l ... 30 kr.
V in . E g y felszin ti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l 10 kr.
IX. A m a rg itsz ig e ti hévforrás vegyi elem zése. T h a n K . . 10 kr.
X. Ö t k özlem ény a m. k. Egyet, v e g y ta n i in tézetéb ő l. E lő te r
je s z ti T h a n K ... 20 kr.
XI. A kőzetek tanulm ányozásának m ód szerei stb. Dr. K o c l i A. 30 kr.
X II. N yolcz közlem ény a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből. E lő
te rje s z ti T h a n K. ... . 30 kr.
Hetedik kötet. 1870.
I. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani inté
zetéből. K ö z li Dr. F l e i s c h e r A n t a l t ó l . . . . 20 k r.
II. B á ró P ró n a y G ábor em léke. H a b e r e r n J o n a -
t h á n t ó 1... . . . 12 kr.
III. A lég n y o m ás változásainak p o n to s m eghatározásáról.
S c h u 11 e r A 1 a j о s t ó 1 ... 10 kr.
IV. N égy közlem ény a m. kir. orvosi ta n in té z e tb ő l. B em utatja
D r. T h a n h o f f e r L a j o s ... 50 k r.
V. P ó ly a Jó zsef emléke. Dr. T ö r ö k J ó z s e f t ő l . . . . 10 kr.
VI. T an u lm á n y o k a talaj absortiója fö lö tt. D r. P i l l i t z V i l
m o s t ó l ... 20 kr.
V II. A szőlő öbölye. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . . 10 k r.
V III. Az a g y féltekéinek és a kis a g y n a k m űködéséről. B a l o g h
K á l m á n t ó l ... 40 kr.
IX. K ry st á ly ta n i vizsgálatok a b e lté ri w o ln y n o n . 3 képtáblával.
^ i S z é c s k a y I s t v á n t ó l ... 30 kr.
X í A z 'a g y befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h K á l -
íjSfe, n t ó l ... » ... 10 k r.
XI. K ét iso m ér M o n o b ro m n itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i
B u d o l f t ó l ... 10 kr.
X II. K u b in y i F e ren cz és Á goston életrajzu k . N e n d t v i c h K á -
r о 1 у t ó 1 ... 10 kr.
X III. Je le n té s G örögországba te tt g eo ló g iai utazásairól. Dr.
S z a b ó J ó z s e f t ő l ... 10 kr.
B udapest, 18764 Nyomatott az A t h e n a e u m г. tá rs nyomdájában.
