WOLFRAMITJA. ERTEKEZESE К

16  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

E R T E K E Z E S E К

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

Kia d ja a Ma g y a r Tudo m á n y o s Ak a d é m ia.

А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T E B

S Z E R K E S Z T I

SZABÓ JÓZSEF

O S Z T Á I.Y T IT K Á II.

V II. K ÖTET. X IV . SZÁM. 1876.

F E L S Ő B Á N Y Á I T R Á C H Y T

WOLFRAMITJA.

I. TÁBLÁVAL.

D R- K R EN N ER JÓZSEF SÁNDORTÓL.

(E lőadta а II I. osztály ülésén 1875. ja n u á r 11-dikén.)

“ O ? J 0 k , | -

B U D A P E S T , 1876.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.' (Az A kadém ia é p ü l e t é b e n .) / "*4

(2)

É r t e k e z é s e k

a természettudományok köréből.

Első UOtet. 1867-1870.

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elem zése. T h a n K árolytól (1867.) Ara 12 kr. — II. A közép idegrendszer szürke O om ányának és egyes ideggyökök e r e d e t e in e k tájviszonyai. L e n h o s s é Jó zseftő l (186 .) Á ra 12 kr. — III. Az á lla tte n y é sz té s fontossága s jelen leg i á llása M agyarországban. Z l á m á l V ilm ostól (1867.) Á ra 30 kr. — IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) Á ra 70 kr. — V. A m a g n etik ai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l G u id ó tó l (1867.) Á ra 30 kr. — VI. A gázok öss enyom liatóságáról. А к i n K árolytól (1867.) Á ra 10 kr. — V II. A Szénéleg- K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 k r. — V III. K ét új kénsavas K áli- K adm ium kettőssónak jegeczalakjairól K r e n n e r G. S ándortól (1867.) Á ra 15 kr — IX . Adatok a liagym áz oktanához. К ó z s а у Józseftől (1868.) Á ra 20 kr — X. F a ra d a y M ihály. A k i n K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 kr. — X I. Je le n té s a L ondon- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteo ritek rő l. S z a b ó Jó zseftő l 1868.) Á ra 10 k r. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r i - v a 1 d s z к у Ján o stó l (1868.) Á ra 1 fr t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás.

F г о m m h о 1 d K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 k r. — X IV . A h ark án y i kénes v iz vegy- elemzése. T h a n K áro ly tó l (1869.) Á ra 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegy- elemzése. L e n g y e l B élátó (1869.) Á ra 10 k r. — X V I. A testegyenészet újabb h aladása s tudom ányos állása n ap jain k b an , h á ro m kiválóbb kóresettel felvilágo­

sítv a. B a t i z f a l v y Sám ueltől (1869.) Á ra 25 k r. — X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A n taltó l (1869.) Á ra 30 k r. — X V III. A datok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz B, ó z 8 а у Józseftől (1870.) Á ra 15 k r. — XIX. A silik áto k for- m ulázásáról. W a r t h a V inczétöl (1870.) Á ra 10 k r.

Második kötet. 1870—1871

I. Az á lla ti m un k a és annak forrása. S а у M óricztól (1870) Á ra 10 k r. — II. A mész geológiai és technikai jelen tő ség e M agyarországban. В. M e d- n y á n s z к у D énestől (1870.) Á ra 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes ita lo k ­ kal, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a látto m p u lat o káról.

H i r s c h l e r Ig n ácztó l (1870.) Á ra 80 k r. — IV. A hangrezgés in ten sitásán ak m éréséről. H e l l e r Á gosttól. (1870.) A ra 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r e- g u s s G yulától (1870.) Á ra 12 kr. — VI. A C erato zam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n у i L ajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) A ra 40 kr. — VII. A kettős tor/.szülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B u k u restb en , 4 kőnyom atu á b ráv al.

Á ra 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n G yulától. K ét táb láv al. Á ra 15 kr. — IX. O edogonium diplandrum s a nem zé si folyam at e m oszatnál. J u r á n y i L ajostól A ra 35 kr. — X. T ap asztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g m o n d y V ilm ostól. Á ra 50 kr. — X I. N é­

h án y F lo rid ea K ristallo id jairó l. K l e i n G y u látó l. (E gy tábl.) Á ra 25 kr. — X II.

Az Oedogonium dip lan d ru m (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéröl. J u r á n y i L ajos­

tól Á ra 25 kr. — X III. Az esztergom i b u rá n y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i kora. H a n t k e n M iksától. Á ra lo kr. — X IV . S au er Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. ta g tó l. Á ra 25 kr. — XV. G órcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l.

Á ra 40 kr.

(3)

A

F E L S Ő B Á N Y Á I T R A C H Y T

WOLFRAMSTJA.

I. TÁBLÁVAL.

DR- KRENNER JÓZSEF SÁNDORTÓL.

Előadta a III. osztály ülésén 1875. január II.

BUDAPEST, 18 70.

A MAGY. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

(Az A kadém ia bérházában.)

(4)

B udapest, 187G. Nyomatott az A t h e n a e u m r. társ. nyom dájában.

(5)

Л FELSŐBÁNYÁI TRÁCHYT WOLFRAMITJA.

J)H- KRENNER JÓ Z S E F SÁNDORTÓL.

("Előadta a III. osztály ülésén 1875. ja n u á r 11.)

Felsőbánya területének egyik legérdekesebb bánya- helye : Levesbánya. Nagyszerű fölszinbányászat ez, melyhez hasonlót trachythegységben hiába keresünk.

Mint egy nagyszerű kőbányában töretnek a felszínen az ércztartalmu sziklatömbök, melyeknek meddő részeivel — a hasznavehető elkülönítése után — mélyebb, régiebb kivájá- sok töltetnek be.

Ezen bányának egyik oldalán az érczet tartalmazó trachyt már igen is elmállott állapotú, és ugyanott fejlődött ki — mint ismeretes — hófehér földpát, Adular, mely vé­

kony erecskékben keskeny hasadékokat tölt ki.

Ha már magában véve az Adular, mint a trachytkőzet- ben újonnan alakult ásvány, figyelmünket nagy mértékben leköti, még nagyobb mértékben teszi azt egy másik ásvány, mely ennek társaságában jelenik meg. A tiszta fehér Adular krystályok mellett tudniillik egy másik ásványnak vékony átlátsztalan, sötét kékesfekete lemezeit látjuk, melyek egészen idegenszerü alakot mutatnak, a mely alak a mostan ismert ásványok egyikével sem hangzik össze.

Midőn ez évnek őszén e leihelyet magát meglátogattam, sikerült nek§m Levesbánya gorczain néhány igen apró, azon­

ban szabályosan kifejlődött krystályt talájni, melyek ezen ásvány természete felett világot deríteni hivatvák. Ezeken eszközölt pontos krystálytani vizsgálatok kimutatták, hogy a domináló alakok uj krystályalakok, melyek ismeretes idomok­

kal csakugyan nem egyeznek össze; de a mérés és számítás alapján azon eredményhez jutottam, hogy a kérdéses ásvány csak Wolframit vagy egy vele isomorph ásvány lehet, mely-

м. TUD. AKAD. ÉRT. A TERM. TUD. KÖKÉBŐL. 1*

(6)

4 K R EN N ER JÓ Z S E F SÁNDOR.

nek alakja ugyan eltér a szász-, cseh- és francziaországi társaiétól, azonban a calcul segítségével ezek alakjaira visz- szavezethető.

Későbben a bővebb anyag már azt is megengedte ne­

kem, hogy néhány krystálykát vegytani kísérletekre koczkáz- tassak, és csakugyan ki lehetett mutatni ezekben a Wolfram vas- és mangánnak kémhatásait.

Eddigelé a Wolframit, mely különben is földünkön igen ritka vendég, a földkéregnek csak legrégiebb képleteiből is­

meretes : gránit, talkpala, greisen azon kőzetek, melyek tar­

talmazzák ; társasága leginkább az ónércz '), itt-ott arsen- kovand.

Nevezetesen a szász-csehországi érczhegységének ónte- lérei: Zinnwald, Schlaggenwald, Ehrenfriedersdorf mutatják nagyobb mennyiségben; azonkívül még előfordulChanteloupon (Francziaország), Cornwalben, végre az Uralhegység és Amerikának néhány helyein.

Trachytból és általában fiatalabb korú kőzetből, Wolf­

ramit eddigelé nem ismeretes, és annak előjövetele ilyenben mindenesetre igen feltűnő jelenség.

A mi a Wolframit krystályalakjait általában illeti, erre nézve megegyezés még nem történt. Mig Rose 2) (Berlin, 1845.) Hauy nyomait követve, ezen ásványt rhombosnak nyilvánította, Des Cloiseaux 3 4) (1850.) a chanteloupei, zinn- waldi, schlaggenwaldi és altenbergi krystályok mérése alap­

ján, épen úgy mint előtte Beudant és Lewy, egyhajlásunak, Brooke és M illerl ) (1852.) ellenben megint rhombosnak határozták meg ezen anyag alakját.

Des Cloiseaux5) néhány év előtt (1870.) figyelmét ismét erre a tárgyra fordította, ismételvén előbbi méréseit, bevonván vizsgálatainak körébe még az átlátszó válfajt is

0 A W olfram elnevezését, rég en te, a szász bányászoktól nyerte, m ivel h a ónérczekkel d o lg u ztato tt fel, a k k o r az ónnak nagy részét m eg sem m isítette, elrabolta.

2) P oggendorff Annáién. L X IV . 171 és 336. 1.

3) A n n ales d. Chimie Phys. X X V III. 1. 163.

4) M ineralogy. London 1852. 1. 473.

5) A n n ál. Chim. Pliys. XIX. 1. 168.

(7)

A FELSŐBÁNY ÁI TRA C H Y T W O L F R A M IT JA . 5

Bayewkaról (Eskatherinenburg, Ural) és oly eredményekhez jutott, melyek előbbi nézeteit támogatják.

Daczára ennek, a Yale colleg-nck hires tanárát Danát *) (1871.) megint a rhomb-rendszer mellett látjuk szót emelni.

A múlt évben végre (1873.) Grotli és Arzruni -) Strassburg- ban is foglalkoztak e tárgygyal, a mennyiben Geuther által előállított mesterséges Wolframit krystályokat és egy schlaggenwaldi Megabasitet vizsgáltak, de vizsgálataik erre a kérdésre nem bir döntő hatálylyal, minthogy kevesebb adatot nyújtanak, mint a mennyi ezen eset eldöntésére szükséges lenne.

Ezen anyag krystályrendszerre feletti bizonytalanságnak oka nevezetesen abban rejlik, hogy a laystályok többnyire tökéletlenül vannak kifejlődve; ép sima lapokkal környezett krystályok a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak.

Mielőtt a szathmármegyei ásványnak behatóbb vizsgá­

latával foglalkoztam volna, elhatároztam magamat, pontos vizsgálatok alapján a Wolframiteak krystályrendszerét meg­

állapítani.

Ezen czélra néhány Ehrenfriedersdorfi apró krystályt választottam, melyek a nemzeti muzeum birtokában van­

nak, és melyek mindazon tulajdonságokat kitűnő mérvben tüntetik fel, melyek ez ásvány krystályrendszerének eldön­

tésére vonatkozó kényes kérdések megfejtésében szükségesek.

Az ezen krystályokon két távcsővel ellátott goniometer segélyével eszközölt vizsgálatok azon eredményre vezettek, hogy a W o l f r a m i t csakugyan e g y h a j l á s ú , habár az eltérés a rliombrendszertől nem oly tetemes, mint minőnek azt Des Cloiseaux adja. Ez utóbbi, a véglap eltérését a víz­

szintes iránytól, 0-38'-re teszi, mig én a direkt mérésekkel:

melyek, — észlelési hibák lehető kikerülése mellett — a leg­

nagyobb pontossággal történhettek, ugyanazon lapnak hajlá­

sút az ehrenfriedersdorfi krystályolmál 0° Hl)' 22" találtaim A mi már most a felsőbányái Wolframiteket illeti, erre nézve a következőt legyen szabad mondanom :

M System o f M ineralogy. L ondon e t N ew -Y ork 1871.1. 601.

2) JFoggendorff Annáién. СХ1ЛХ. 1. 235.

(8)

6 K R E N N E R J Ó Z S E F SÁ N D O R .

A magyar Wolframitok egészen sajátságos alakot mu­

tatnak, melyben ezen ásványfaj különben nem szokott meg­

jelenni. Vékony, a főtengely irányában csikóit lemezek, melyek végei meredek, ezen anyagnál még nem észlelt hemidomák által tompittatnak, egyoldalulag élesített vésőkhöz hasonlítanak.

Nagyságuk nem tetemes, minthogy 0\5— 1 mm. vastagságnál, 1— 6 mm. (orthodiagonal) szélességet és 4—12 mm.-nyi hosszt érnek el.

A Pyriten vagy egyenként vagy kis csoportokban ülnek, vagy pedig kinyúlnak az Adularból.

Ezeken a következő 12 alak — a mely közül 6 uj — észleltetett.

véglapok 100 c c P o o

010 ooP oo

001 0P.

prizma 310 о сР З hemidomák 502 1 Р о с

403 ff poo

102 A Р о О

102 --- 2 Poo 101 — P oo

pyramisok 552 5 •1 1P 132 A P i

112 A P.

Ezek közöl a két álló véglapon kívül még a két legme­

redekebb hemidoma az uralkodó, ezen Wolframit alakját fel­

tételező idomok, a melyekhez azonban némelykor a prizma is csatlakozik, mig a többi felsorolt alakokat mint ritkaságokat kell nevezni.

A leggyakrabban előforduló combinatiókat előtünteti a 4 ábr. mely 100, 010 és 502

a 3 ábr. » 100, 010, 502, 403 és a prizmával a 9 ábr. » 100, 010, 502, 403 és 310 alakból áll.

(9)

A FELSŐ BÁ N Y Á I TRA C H Y T W O L FR A M IT JA . 7

Igen sajátságos azon körülmény, hogy az alapprizma 110, mely más lelhelybeli Wolframitokon nem szokott hiányozni, a mienken nem észlelhető, hanem mindig a tompa oszlop (310) által pótoltatik. Ezen prizma lapjai, egymással váltakozó való fellépésük által, vagy combinálva 100 véglap­

pal, a főtengelylyel párhuzamos csikozatot okoznak.

Az utóbbi véglap azonban a prizmalapok által tökéle­

tesen kiszorittatliatik, mint a

2 ábra, mely 010, 310 és a ritka 001 lapból áll, mutatja.

A két meredek hemidoma 602 és 403 csak igen apró krystályoknál választható szét, nagyobbaknál azonban göm- bölydött lapba folynak össze.

1. ábra mutatja az 100, 010, 102

7. ábra pedig az 100, 010, 101, 102, mig

8. ábra a 100, 010, 102 alakokból áll, ezek csak né­

hányszor észleltettek.

A hemidomák jellegének meghatározása, azon körül­

ménynél fogva, hogy csak egészen apró krystályok jól mérhető lapokat szolgáltatnak, nagy óvatosságot igényel, sőt az, egy esetben, biztosan nem is lehetséges.

Ez akkor áll be, ha hemidománk közöl a legmerede­

kebb, magányosan a vertical övnek lapjaival fellép, mint ez a 4. ábrában van előtüntetve. Az 502 hemidoma ezen esetben, egy netáni 502 alaktól meg nem különböztethető, minthogy az 100, 502 és az 100, 502 normalszögek közti különbség alig 0°5', mig ezen különbség azon mértékben növekedik, mint a főtengely rövidül, azaz: a hemidomák kevésbbé meredekek lesznek.

Azon lehetőség, hogy a magányosan föllépő legmerede­

kebb hemidománk alatt talán egy a tevőleges félhez tartozó 502 becsúszott, itt annál kevésbbé lehet kizárva, minthogy az egészen átlátszatlan krystályoknál optikai segédeszközök használatára természetesen gondolni sem lehet.

Ezen szempontból Ítélendő meg a 4. ábra által előtün­

tetett combinatió. Azon föltevés, hogy itt is a negatív 502-vel van dolgunk, csak is arra támaszkodik, hogy többszörös doma- ticusan combiuált krystályoknál, csak az találtatott.

(10)

8 K U K K N E E JÓ Z S E F SÁNDOR.

A hemipyramis háromfekk, ezek tartoznak a nemleges félhez, és igen ritkák.

Közülök még a meredek 552 a leggyakoi-ibb, mely nem ritkán mint egy egyedüli lap, tehát háromhajlási habitussal, és akkor mindig mint bal lap 552 -— mint az az 5. ábrában van előtüntetve — jelenik meg.

Az 5. ábra által bemutatott combinatióra vonatkozólag mely 101, 010 és 552

lapokból áll, maradnak a 4. ábránál tett fentartások érvényesek.

A 10. ábra által adott alak ellenben biztosan áll 100, 010, 403 és 552

lapokból; épp oly biztosan lehetett azon krystályt meghatá­

rozni, melyet a 6. ábra előtüntetett. Ez a képe egy erősen rostozott 5 m. m. széles és 7 m. m. bosszú, a végén négysze­

resen fagettirozott táblásszerü krystály, mely :

100, 010, 001, 310, 502, 403, 102, 112 és 132 alakokból áll.

A krystályokon kivitt mérések, kifejezve normalszö- gekben, következő értékeket adtak:

100. 102 = 02» 12-5' 100. 102 = 02» 50-3 100. 101 = 43» 12' 100. 403 = 35» 50-2 100. 502 = 21» 5‘

100. 310 = 1 5 » 28' 010. 112 = 69» 21' 010. 132 = 40» 20' 100. 552 = 42» 41 010. 552 = 52° 5' 403. 552 = 40» 8'

Itt megjegyzendő, hogy 001 mint mindig érdes, a méré­

sekhez nem használtatható, és hogy 101 lap — 7. áb r.—

nem ép.

(11)

A FELSŐ BÁ N Y Á I TRACH Y T W O L F R A M IT JA . 9

Néhány ehrenfriedersdorfi Wolframit-krystályokon — a melyekkel a felsőbányaiak még a legnagyobb összhangzást mutatnak — kivitt elemek meghatározások alapján határoz- tattak meg a fentebbi indicesek.

A kitűnő tükröző szász krystályok engedtek egészen éles méréseket, és adták a következő tengely viszonyt:

a : b : c = 0 82447 : 1 : 0'86041 és >] = 90 “ 20' 22"

mint tengelyhajlást.

Ezen elemekből, a magyar ásványon észlelt lapok szá­

mára a következő normalszög-értékeket lehet kiszámítani.

100. 001 = 89» 39',98"

100. 101 = 4 3 “ 36-8' 100. 102 = 62» 10-8' 100. 502 = 21» 1-2' 100. 403 = 3 5 “ 4S-2' 100. 102 = 62° 42-7' 100. 310 = 15“ 22' 100. 552 = 4 2 “ 20-5' 010. 552 = 52° 21-5' 001. 552 = 73» 45 7' 100. 132 =- 72“ 2b' 010. 132 = 4 1 “ 5' 001. 132 = 54“ 23-5' 100. 112 = 6 4 “ 38 6' 010. 112 = ( 9° 4-7'

001. 112 = 34» 9' 403. 552 = 4 0 “ 3'

Ezen számított adatok mutatnak, a felsőbányái mérés által nyertekhez képest — az 101 lap kivételével — egész jó összhangzást, mi által az ehrenfriedersdorfi ásvány, a ien- ebbi indicesek meghatározásához való felhasználása eléggé igazolva van.

A mi ezen, a traeliytképlet éidekes ÁVolframitjának paragenetikai viszonyait illeti, úgy egyelőre a következő so-

(12)

1 0 K R E X N E K ) C Z S I F S Á N Om i;

rozatot k'liet megállapítani: Pyrit. 'U o> ó-amit, Adular, a melynél Adular a legfiatalabb ásva . A Pyrit mutat 100, 120 ; az Adular 110, 101 combinatiót,némelykor 001-gyetis.

A Pyriton sokszor vékony markasitleu;í zkék üinek, egyközö- sen egy vagy két hexaeder-lapboz, rácsozatot vagy hálózatot képezvén.

Ezen markasitlemezkék bekérgezik az Arsenkovandot is, tehát ennél fiatalabbak.

Ezenkívül az arsenkovand — mely utóbbi vékony nyú­

lánk oszlopokban 110, 101 és 001-vel, melyek gyakran 011 szerint ékes térdszerii ikrekben jelenik meg-— korviszonyai felett, ép úgy mint a rézkovand, mely sphenoides alak után törekszik, semmit sem lehetett megállapitani.

Említve legyen még, hogy az ehrenfriedersdorfi Wolf- ramit is arsenkovanddal szokott előjönni.

Záradékul itt még két megjegyzés : 1. Wolframit eddigelé a legrégibb formátiókra szorítkozott ásványnak tar­

tatott, a melyekben ónérczek állandó kísérője szokott len ni;

ennek előjövetele földtanilag oly fiatal sziklafajban, mint a felsőbányái trachytok, utal bennünket a már többször hang­

súlyozott analógiára, mely a régiebb és fiatalabb krystályos kőzetek közt létezik.

2. Wolframit hazánkban eddigelé ismeretlen volt, de ismeretlen mai napig nálunk ón *) i s ; minthogy az utóbbinak társa Wolframit feltaláltatott, úgy nem lennénk meglepetve, hogy ha Felsőbányán az ón-elem, ónércz alakjában feltalál­

tatnék.

0 M agnus — Pogg. A nnál. XIV. p. 141 — ugyan vélt a rézb á­

n y ái (B ihar m.) B ro ch an titb an ó n t feltalálni, de h atá ro z o tta n tév ed ett, m in t az W erth eim és L udw ig elemzéseiből k itűnik.

(13)

Krenmrr Wolframit.

lábra ?ábra J. ábra.

bábra .lábra (lábra. lábra. bábra

!lábra

Autor oUl.

1(1. ábra

fytm.Pa.takij’etirfni?rnú ъп.пгш г

M T Akad.Éri a l e r m é s z <; II ко ró b ő 1 1876.

(14)
(15)

Ilnrmndik ktttet. 1873. \ гя I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lb erttó l . . . 20 kr.

II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z я 1 i n z к у F rig y estő l 10 kr.

I I I . Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i h c ICárolytól . 20 kr.

IV. A dat a sz a ru h á rty a gyu rm ájáb a lerak o d o tt festanyag ism er­

tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 2 0 kr.

V. Közlemények a m k. egyetem v eg y tan i intézetéből. D r.Flei-

scher és Dr. S teiner részéröl E lő te rje sz ti T h a n K áro ly . 20 kr.

VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját m aga, valam int D r. I. ngyel és D r. R olirbach részérő l. E lő­

terjesz ti T h a n K á r o l y ... 10 kr.

V II. Emlékbeszéd F ló r F erencz felett. D r. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.

V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó

J ó z s e f t ő l ... 16 kr.

IX. A gombák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.

X. A datok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajostól . 60 kr.

X I. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé­

hez. M i l i á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.

X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.

Negyedik kötet. 1878.

I. A m agyar gom bászat fejlődéséről és jelen á lla p o tá ró l.

K a l c h o r e n n e r K á ro ly ’ó l ... 25 kr.

II. Az A ethyloxalátnak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 11 ó

M á t y á s t ó l ... 10 kr.

II I. A salvinia n atan s sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajostól 20 k r IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . . 10 kr.

V. E g y új m ódszer a fö ld p áto k m e g h a tá ro z á s á ra kőzetekben.

S z a b ó J ó z s e f t ő l ... . . . 80 k r.

VI. A beoosini m árg a fö ld tan i kora. H a n t k e n M iksától . 10 k r.

Ötödik kötet. 1874.

I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y P á lt ó l. . 10 kr.

II. M agyarország téh ely rö p ü in ek futonczféléi. F r i v a l d s z k y

J á n o s t ó l ... t 0 kr.

II I. B eryllium és alum ínium k ettő s sók. W e l k o v S ándortól. 10 k r.

IV. Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á n a k egy m ódjáról.

F a b i n у i B e z s ő t ő l ... 10 k r.

V. Időjárási viszonyok M ag y aro rszág b an 1871. é v b e n ; k ü lö ­ nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táblával.

S e l l e n z i G u i d ó t ó l ... 50 kr.

VI. A Num m ulitok ré te g z e ti (stratig ra p b iai) jelen tő ség e a dél­

nyugati k ö zép m ag y aro rszág i hegység ó -h arm ad k o ri k é p ­

ződményeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 k r.

V II. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s ­

s e y A l b e r t t ó l ... . . . 20 k r.

A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k órodai ism eretéhez.

V ili . H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 15 kr.

IX . Tanulm ány a rég i zsidók orv o stan áró l. D r. R ó z s а у

J ó z s e ftő l... 25 kr.

X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a­

d a rtó l ... 15 kr.

(16)

XI. A ra k o v á c i sanidintrachyt (?) és fö ld p á tja in a k vegyelemzése. Á ra К о e h A n ta ltó l... 10 kr.

Hatodik kötet. 1875.

I. E m lék b eszéd gr. L ázár K álm án fe le tt. X á n t u s Ján o stó l 10 kr.

П. D o m e r Jó z se f emléke. K a i c h b r e n n e r K árolytól. 12 k r.

II I. E m lék h eszéd T örök János 1. t. fe le tt. É r k ö v ’y A d o l f t ó l . 12 kr.

IV. A Buly- és a hö állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r

A l a j o s t ó l ... 10 k r.

V. V iz sg á la to k a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té ­

zetéb ő l. D r. F l e i s c h e r A n ta ltó l . . . . . . . 20 kr.

VI. A k n y a h in a i m eteorkö m ennyileges vegy elemzése. D r. T h a n

K á r o l y t ó l ... 10 kr.

VII. A szin érzésrő l indirect lá tá s m e lle tt. D r. K l u g N á n ­

d o r t ó l ... 30 kr.

V in . E g y felszin ti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l 10 kr.

IX. A m a rg itsz ig e ti hévforrás vegyi elem zése. T h a n K . . 10 kr.

X. Ö t k özlem ény a m. k. Egyet, v e g y ta n i in tézetéb ő l. E lő te r­

je s z ti T h a n K ... 20 kr.

XI. A kőzetek tanulm ányozásának m ód szerei stb. Dr. K o c l i A. 30 kr.

X II. N yolcz közlem ény a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből. E lő ­

te rje s z ti T h a n K. ... . 30 kr.

Hetedik kötet. 1870.

I. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani inté­

zetéből. K ö z li Dr. F l e i s c h e r A n t a l t ó l . . . . 20 k r.

II. B á ró P ró n a y G ábor em léke. H a b e r e r n J o n a -

t h á n t ó 1... . . . 12 kr.

III. A lég n y o m ás változásainak p o n to s m eghatározásáról.

S c h u 11 e r A 1 a j о s t ó 1 ... 10 kr.

IV. N égy közlem ény a m. kir. orvosi ta n in té z e tb ő l. B em utatja

D r. T h a n h o f f e r L a j o s ... 50 k r.

V. P ó ly a Jó zsef emléke. Dr. T ö r ö k J ó z s e f t ő l . . . . 10 kr.

VI. T an u lm á n y o k a talaj absortiója fö lö tt. D r. P i l l i t z V i l ­

m o s t ó l ... 20 kr.

V II. A szőlő öbölye. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . . 10 k r.

V III. Az a g y féltekéinek és a kis a g y n a k m űködéséről. B a l o g h

K á l m á n t ó l ... 40 kr.

IX. K ry st á ly ta n i vizsgálatok a b e lté ri w o ln y n o n . 3 képtáblával.

^ i S z é c s k a y I s t v á n t ó l ... 30 kr.

X í A z 'a g y befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h K á l -

íjSfe, n t ó l ... » ... 10 k r.

XI. K ét iso m ér M o n o b ro m n itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i

B u d o l f t ó l ... 10 kr.

X II. K u b in y i F e ren cz és Á goston életrajzu k . N e n d t v i c h K á -

r о 1 у t ó 1 ... 10 kr.

X III. Je le n té s G örögországba te tt g eo ló g iai utazásairól. Dr.

S z a b ó J ó z s e f t ő l ... 10 kr.

B udapest, 18764 Nyomatott az A t h e n a e u m г. tá rs nyomdájában.

Ábra

2  ábra,  mely  010,  310  és  a  ritka  001  lapból  áll, mutatja.
2 ábra, mely 010, 310 és a ritka 001 lapból áll, mutatja. p.9

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :