• Nem Talált Eredményt

JOGI ELMÉLETEK, JOGI KULTÚRÁK K R I T I K Á K, I S M E R T E T É S EK A J O G F I L O Z Ó F IA ÉS AZ Ö S S Z E H A S O N L Í TÓ J OG K Ö K É B ŐL

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "JOGI ELMÉLETEK, JOGI KULTÚRÁK K R I T I K Á K, I S M E R T E T É S EK A J O G F I L O Z Ó F IA ÉS AZ Ö S S Z E H A S O N L Í TÓ J OG K Ö K É B ŐL"

Copied!
525
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)

JOGI ELMÉLETEK, JOGI KULTÚRÁK

K R I T I K Á K , I S M E R T E T É S E K A J O G F I L O Z Ó F I A ÉS A Z Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó J O G K Ö K É B Ő L

V A R G A CSABA

(4)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara

"Összehasonlító jogi kultúrák" TEMPUS-projektumának közleményei

JOGFILOZÓFIÁK

szerkeszti Varga Csaba

(1364 Budapest, Egyetem-tér 1-3)

(5)
(6)

ISBN 963 462 878 8 ISSN 0865-0349

(C) Varga Csaba

Készült a TEMPUS 02114/1991-1994. számú projektumának keretében és pénzügyi támogatásinak köszönhetően

(7)

TARTALOMJEGYZÉK*

Előszó xv

JOGFILOZÓFIA A JOG ELMELETEI

[Jogelmélet, a jog filozófiája és módszere] 3

[EDGAR BODENHEIMER Jurisprudence The Philosophy and Method of the Law (Cambridge: Harvard University Press 1962) 402 p.]

[ÁJ, IX (1966) 3, 517 518. oldali

[Jogfilozófia] 4

[HENRI BATIFFOL La philosophie du droit (Paris: Presses Universitaires de France 1962) 128 p. (Collection "Que sais-je?" No.

857)]

[ÁJ, IX ( 1966) 4, 737-738. oldal)

[A jogi gondolat] 5

[MICHEL VIRALLY La pensée juridique (Paris: Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence & R. Pichon et R. Durand-Auzias 1960) 225 p.]

[ÁJ, X (1967) 3, 433-437. oldal)

[Jog és rend] 9

[ALOIS TROLLER The Law and Order An Introduction to Thinking about the Nature of Law (Leyden: A. W. Sijlhoff 1969) 90 p.) [ÁJ, XIII (1970) 1, 160-162. oldal)

[Bevezető elemek a jogfilozófiához] 11

[H. A. SCHWARZ-LIEBERMANN VON WAHLENDORF Éléments d'une introduction à la philosophie du droit (Paris: Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence) 103 p. (Bibliothèque de philosophie du droit, volume XXI)]

[ÁJ, XXII (1979) 4, 693-694. oldal)

[A modern jogi gondolat kialakulása] 13

[MICHEL VILLEY Cours d'histoire de la philosophie du droit, IV. Fasc.: La formation de la pensée juridique moderne L'Humanisme et le Droit (Paris: Les Cours de Droit 1965) 158 p.]

[ÁJ, XI (1968) 1, 171-172. oldal]

[A jogi pozitivizmus történelmi alapjai] 15

[ZDENEK KRYSTUFEK Historické základy právniho pozitivismu (Praha: Nakladatelstvi Ceskoslovenské Akademie Ved 1967) 189

[ÁJ, XI (1968) 2, 371 -372. oldal]

[Nietzsche és a jog] 17

[MICHEL VILLEY 'Nietzsche et le droit: Réflexions après la lecture de Gilles Deleuze: Nietzsche et la Philosophie' Archives de Philosophie du Droit XV (1970), pp. 385-389]

[JT, III (1972) 9-10, 20-21. oldal]

[Tudomány, értékek és politika Max Weber módszertanában] 19

[H. H. BRUUN Science, Values and Politics in Max Weber's Methodology (Copenhagen: Munksgaard) 300 p.]

[ÁJ, XXII (1979) 4, 695-696. oldal]

[Jogelmélet és jogszociológia az Egyesült Államokban] 21

[KAZIMIERZ OPALEK i JERZY WRÓBLEWSKI Wspolczesna teoria i socjologia prawa w Stanach Zjecnoczonych Ameryki Polnocnej (Warszawa: Panstwowe Wydawnictwo Naukowe 1963) 320 p.]

[ÁJ. IX (1966) 1. 165-166. oldal]

Az integratív jogszemléletért 22

[JEROME HALL in The Hastings Law Journal, XXVII/4]

[JT, XII (1981) 3-4, 4-5. oldal]

ÁJ Állam- és Jogtudomány; JK Jogtudományi Közlöny; JT Jogi Tudósitá V

(8)

[Fenomenológiai módszer és jogelmélet] 24

(PAUL AMSELEK Méthode phénoménologique et théorie du droit (Paris: Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence 1964) 464 p. (Bibliothèque de Philosophie du Droit. Vol II)]

[Á7,1(1967) 2, 309-311. oldal]

A finn jogelmélet újjászületése 26

[AULUS AARNIO Legal Point of View Six Essays on Legal Philosophy (Helsinki 1978) V + 268 p. (Yleisen Oikeuslieteen Laitoksen Julkaisuja, Publikationer av Inslitutet för Allmän Rättslära 3)]

[ÁJ, XXIII (1980) 1. 127-139. oldal]

[A jogtudomány módszertani problémái] 39

[KAZIMIERZ OPALEK Problemy metodologiczne nauki prawa (Warszawa: Panstwowe Wydawnictwo Naukowe 1962) 363 p.]

[ÁJ, X (1967) 3, 438-439. oldal]

[A jogtudomány módszertani jellegéről] 40

[LESZEK NOWAK Próba metodologicznej charakterystyki prawoznawstwa (Poznan 1968) 205 p. (Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu: Prace Wydzialu Prawa No 38)]

[ÁJ, XIV (1971) 1, 119-120. oldal]

Ideológia és jogtudomány 41

[STIG JÖRGENSEN 'Ideology and Science' in Scandinavian Studies in Law 18 (Stockholm: Almqvist & Wiksell 1974). pp. 87-107]

[JT, VIII (1977) 9-10, 5-7. oldal]

Szükséges-e elmélet a jog gyakorlati kutatásához? 43

[AULIS AARNIO 'On the Significance of Theoretical Studies in Legal Research' in Aulis Aarnio Legal Point of View Six Essays on Legal Philosophy (Helsinki 1978), pp. 50-81 (Yleisen Oikeustieteen Laitoksen Julkaisuja, Publikationer av Institutet för Allmän Rättslara 3)]

[JT, X (1979) 23-24, 5-7. oldal]

A jogi gondolkodás mint "megértő" értelmezés 43

[AULIS AARNIO 'On So-called Hermeneutic Trend in Finnish Legal Theory' in uo., pp. 82-145]

[JT, XI (1980) 9-10, 4-6. oldal]

Lehetnek-e egyáltalán igazak a jogtudományi megállapítások? 49

[AULIS AARNIO Can a Sentence Concerning the Content of a Legal Rule Be Valid?' in uo., pp. 146-185]

[JT, XI ( 1980) 11 -12, 2-4. oldal]

[A jogi dogmatika tudományos értéke] 51

[ALEKSANDER PECZENIK Wartosc naukowa dogmatyki prawa Praca z zakresu porównawczej metodologii nauki prawa (Kraków:

Nakl. Uniw. Jagiellonskiego 1966) 149 p. (Zeszyty Naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego CXXXVII: Prace Prawnicze, Zeszyt 26)]

[ÁJ, XI (1968) 1, 166-168. oldal)

[Funkcionalizmus az amerikai jogban] 54

[JERZY KOWALSKI Funkcjonalizm w prawie amerykanskim Studium z zakresu pojecia prawa (Warszawa: Panstwowe Wydawnictwo Naukowe 1960) 261 p.]

[ÁJ, IX (1966) 4, 740. oldal]

A jog és a kibernetika közötti kapcsolatok alapproblémái 55

[JERZY WRÓBLEWSKI in Bulletin Centra di Giuscibernetica dell'Universita di Torino, (1970) No. 2]

[JT. I (1969) 21-22, 39-42. oldal)

TERMÉSZETJOG, JOG ÉS ERKÖLCS

[Természetjogtól a szociológiáig] 58

[JACQUES LECLERQ Du droit naturel à la sociologie tome I-II (Paris: Editions Spès 1960) 160 & 167 p.]

[ÁJ, X (1967) 1, 163-164. oldal]

A természetjog korszerű értelmezése és határai 60

[AULIS AARNIO 'Eternal and Changing Law: A Survey of Some Problems of Modern Natural Law' in uo.. pp. 186-225]

[JT, XI (1980) 7-8, 4-6. oldal]

[Erkölcsiség és jog] 63

(SAMUEL ENOCH STUMPF Morality and the Law (Nashville: Vanderbilt University Press 1966) 247 p.]

[ÁJ, XII (1968) 2, 192-194. oldal]

[Erkölcsi normák és jogi normák] 65

[ZYGMUNT ZIEMBINSKI Normy moralne a normy prawne Zarys problematyki (Poznan 1963) 222 p. (Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu: Prace Wydzialu Prawa Nr 6)]

[ÁJ, IX (1966) 4, 738. oldal]

(9)

[A jog erkölcsisége] 66

[LON L. FULLER The Morality of Law (New Haven & London: Yale University Press 1964) viii + 202 p. (Storrs Lectures on Jurisprudence 1963)]

[ÁJ, XIII (1970) 2, 407-408. oldal]

[Igazságosság és értelem] 67

[ C H A Ï M PERELMAN Justice et raison (Bruxelles: Presses Universitaires de Bruxelles 1963) 236 p. (Université Libre de Bruxelles:

Travaux de la Faculté de Philosophie et Lettres, Tome XXV)]

[ÁJ, X (1967) 3, 441 -443. oldal]

[Jog, erkölcs és filozófia] 69

[CHAÏM PERELMAN Droit, morale et philosophie (Paris: Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence 1968) 149 p. (Bibliothèque de Philosophie du Droit, Vol. VIII)]

[ÁJ, XIII (1970) 3, 621-622. oldal]

[Jog és társadalomtudományok századunk második felében] 70

[JULIUS STONE Law and the Social Sciences in the Second Half Century (Minneapolis: University of Minnesota Press 1966) 121 p.]

[ÁJ. X (1967) 3, 439-441. oldal]

JOGI FORMALIZMUS, JOGLOGIKA

[A jog alapvető fogalmai] 73

[WESLEY NEWCOMB HOHFELD Fundamental Legal Conceptions ed. W. W. Cook (New Haven & London: Yale University Press 1964) 114 p.]

[ÁJ. X (1967) 1, 163. oldal]

[A jogi normákról szóló információk áramlása] 74

[FRANCISZEK STUDNICKI Przeplyw wiadomosci o normach prawa (Kraków 1965) 114 p. (Zeszyty Naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego CXIX: Prace Prawnicze, Zeszyt 22)]

[ÁJ, IX (1966) 4, 740. oldal]

A jog érvényességének kérdése 75

[KAZIMJERZ OPALEK in Archivum Iuridicum Cracoviense, III (1962)]

[JT, III (1972) 15-16, 15-16. oldal]

[Meghatározás a jogban és a jogtudományban] 77

[JAN GREGOROWlCZ Definicje w prawie i w nauce prawa (Lódz 1962) 99 p. (Lódzkie Towarzystwo Naukowe: Wydzial I, Nr 52)]

[ÁJ, X (1967) 2, 308-309. old.)

[Jogi logikai tanulmányok] 77

[Études de logique juridique publ. par Ch. Perelman (Bruxelles: Établissements Emile Bruylant 1966) 144 p. (Travaux du Centre National de Recherches de Logique)]

[ÁJ, XI (1968) 1, 168-171. oldal]

[Jog és logika, a joghézagok] 80

[Études de logique juridique Vol. II: Droit et logique — Les lacunes en droit, publ. par Ch. Perelman (Bruxelles: Établissements Émile Bruylant 1967) 140 p. (Travaux du Centre National de Recherches de Logique) ]

[ÁJ, XII (1969) 1, 190-192. oldal]

[Lengyel tanulmányok a joglogika köréból] 82

[Études de logique juridique Vol. III: Contributions polonaises à la théorie du droit et de l'interprétation juridique, publ. par Ch.

Perelman (Bruxelles: Établissements Émile Bruylant 1969) 120 p. (Travaux de Centre National de Recherches de Logique) ] [ÁJ, XIV (1971) 1. 89-94. oldal]

[Jogi logika] 88

[La logique juridique (Toulouse: Faculté de Droit 1967) 262 p. (Annales de la Faculté de Droit et des Sciences économiques de Toulouse, tome XV, fascicule 1) ]

[ÁJ, XII (1969) 2, 365-366. oldal]

A joglogikai vizsgálódás lehetőségei az újabb megközelítések tükrében 90

[La logique judiciaire 5e Colloque des Instituts d'Études Judiciaires (Paris: Presses Universitaires de France 1969) 151 p. (Travaux et Recherches de la Faculté de Droit el des Sciences économiques de Paris: Série "Droit privé", No. 6)]

[Études de logique juridique Vol. IV: Le raisonnement juridique et la logique déontique. Actes de Colloque de Bruxelles, publ. par Ch. Perelman (Bruxelles: Établissements Émile Bruylant 1970) 270 p. (Travaux du Centre National de Recherches de Logique)]

[ÁJ, XIV (1971) 4, 713-729. oldal]

Kodifikáció — joghézag — analógia 107

[Le problème des lacunes en droit publ. par Ch. Perelman (Bruxelles: Établissements Émile Bruylant 1968) 534 p. (Travaux du Centre National de Recherches de Logique)]

[ÁJ, XII (1969) 3, 566-572. oldal)

(10)

[A normatív kijelentés és formális szerkezete] 114

[STEFAN GRZYBOWSKI Wypowiedz normatywna oraz jej struktúra formalna (Kraków: Nakladem Uniwersytetu Jagiellonskiego 1961) 155 p. (Zeszyty Naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego: Rozprawy i Sludia. tom XXXIX)]

[ÁJ, X(1967) 1, 167. oldal]

A jog és racionalizálása 115

[ALBERT BRIMO 'La notion de rationalisation du droit dans la sociologie juridique de Max Weber' in Recueil d études en hommage à Chartes Eisenmann (Paris: Cujas 1975), pp. 21-31]

[JT, VIII (1977) 21-22, 5-8. oldal]

A jog mint előrelátás? Kérdőjelek a skandináv jogi gondolkodásban 119

[PREBEN STUER LAURIDSEN On a Fundamental Problem in the Legal Theory of Prediction' in Scandinavian Studies in Law 20 (Stockholm: Almqvist & Wiksell 1976). pp. 177-204]

[JT, IX (1978) 7-8, 4-6. oldal]

Vajon szabályokból áll-e a jog? 122

[RONALD M. DWORKIN Is Law A System of Rules?' (1967) in The Philosophy of Law ed. R. M. Dworkin (London: Oxford University Press 1977). pp. 38-65 (Oxford Readings in Philosophy)]

[JT, X (1979) 7-8, 4-8. oldal]

A jogforrások és érvényességük 127

[ALEKSANDER PECZENIK The Structure of a Legal System' Rechtstheorie, 6 (1975) 1, pp. 1-16]

[JT, VIII (1977) 11-12, 4-6. oldal)

Irányelvek a bírói okfejtésben? 130

[TORSTEIN ECKHOFF 'Guiding Standards in Legal Reasoning' in Current Legal Problems ed. Lord Lloyd of Hampstead & Roger W. Rideout (London: Stevens 1976), pp. 205-219]

[JT. VIII (1977) 19-20, 5-8. oldal]

Visszacsatolás mint a jogi mozgásfolyamatok döntő eleme 134

[TORSTEIN ECKHOFF 'Feedback in Legal Reasoning and Rule Systems' in Scandinavian Studies in Law 1976 22 (Stockholm:

Almqvist & Wiksell 1978). pp. 39-51]

[JT. XI (1980) 15-16, 3-5. oldal)

Jogalkalmazási vagy jogalkotási aktus-e a konkrét jogi ügyek bírósági

eldöntése? 137

[JERZY WRÓBLEWSKI in Scientia, CIII/11-12]

[JT, I (1969) 19-20, 59-60. oldal

Okozatosság és vétkesség a szerződésen kívüli károkozás jogában 139

[ALEKSANDER PECZENIK előadása in Changing Society and New Legal Conceptions World Congress on Philosophy of Law and Social Philosophy (Sydney & Canberra: 1977) (kézirat)]

[JT, VIII (1977) 21-22, 33-36. oldal]

[A bírói döntés] 143

(RICHARD A. WASSERSTROM The Judicial Decision Toward a Theory of Legal Justification (Stanford: Stanford University Press

& London: Oxford University Press 1961) 197 p.]

[ÁJ. X (1967) 2, 311 -312. oldal)

JOG ÉS TÁRSADALOM

[A jogszociológiáról] 145

[EDMOND JORION De la sociologie juridique Essais (Bruxelles: Université Libre de Bruxelles & Éditions de l'Institut de Sociologie 1967) 248 p.]

[ÁJ, XIII (1970) 2, 406-407. oldal]

[Jog a társadalomban] 146

[GEOFFREY SAWER Law in Society (Oxford: Clarendon Press 1965) 215 p. (Clarendon Law Series)]

[ÁJ, XI (1968) I, 165-166. oldal)

Henri Lévy-Bruhl és a jogszociológia 148

[ÁJ, IX (1966) 1, 151-158. oldal]

A jog és az erőszak problémája korunk társadalmában 155

[KARL OLIVECRONA On the Problem of Law and Force in Recent Literature' Rivista Internationale di Filosofia del Diritto, LIII (1976) 4, pp. 548-552]

[JT, VIII (1977) 23-24, 4-6. oldal]

A jog és a társadalom néhány kérdése — skandináv megvilágításban 158

[STIG JØRGENSEN Law and Society (Århus: Akademisk Boghandel 1971) 130 p.]

(11)

A jogpolitika tudományos rangja felé 168

[PREBEN STUER LAURIDSEN Studier i retspolitisk argumentation (København: Juristforbundets Forlag 1974) xix + 668 p.

(Skrifter udgivet af Retsvidenskabeligt Institut ved Københavns universitet)]

[JT. IX (1978) 19-20, 4-7. oldal]

A hasznosság elvének alkalmazása a büntetőpolitikában 171

[PREBEN STUER LAURIDSEN The Utilitarian Principle and the Danish Abolition of Pornography Punishment Foredrag (1979) 7 p. (kézirat)]

[JT, XI (1978) 7-8, 46-47. oldal]

Az argó mint a bűnöző közösségbe illeszkedés mutatója 173

[ULLA BONDESON 'Argot Knowledge As An Indicator of Criminal Socialization: A Study of a Training School for Girls' in Scandinavian Studies in Criminology 2 (Oslo & London: Univ. Forlaget & Tavistock 1963), pp. 74-107]

[JT, IX (1978) 7-8, 38-40. oldal]

A JOG ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMEI

Bevezetés az összehasonlító jogba 179

[RENÉ RODIÈRE Introduction au droit comparé (Barcelone: Subsecrétariat d'État à l'Éducation et à la Science — Institut du Droit comparé 1967) 91 p.]

[AJ. XXI (1968) 2, 626-627. oldal]

Összehasonlító jog és társadalomelmélet 181

[JEROME HALL Comparative Law and Social Theory (Baton Rouge: Louisiana State University Press 1963) 167 p.]

[ÁJ. XI (1966) 4, 732-736. oldal]

A társadalmi rend biztosításának két ellentétes felfogásmódjáról az

igazságszolgáltatásban 186

[RENÉ DAVID 'Deux conceptions de l'ordre social' Ius Privatum Gentium Festschrift für Max Rheinstein, I (Tübingen: Mohr 1969), pp. 53-66]

[JT. II (1971) 9-10, 73-75. oldal)

[A modern állam középkori gyökerei] 188

[JOSEPH R. STRAYER Les origines médiévales de l'État moderne (Paris: Payot 1979) 159 p.]

[ÁJ. XXIII (1980) 2, 307-310. oldal]

Jogátültetés, avagy a kölcsönzés mint egyetemes jogfejlesztő tényező 191

[ALAN WATSON Legal Transplants An Approach to Comparative Law (Edinburgh: Scottish Academic Press 1974) p.]

[AJ. XXIII (1980) 2, 286-298. oldal]

Tehetetlenség és kölcsönzés mint a jogfejlődés döntő tényezői 203

[ALAN WATSON 'Comparative Law and Legal Change' in The Cambridge Law Journal, 37 (1978) 2. pp. 313-336]

[JT, X (1979) 11-12, 4-9. oldal)

Jogrendszerek csoportosítása 209

[AKE MALMSTRÖM The system of legal systems: Notes on a problem of classification in comparative law' Scandinavian Studies in Law. XIII (1969). pp. 127-149]

[JT, I (1970) 9-10, 7-9. oldal]

Kontinentális jog, angolszász jog és a skandináv jogrendszerek 212

[JACOB W. F. SUNDBERG 'Civil Law, Common Law and the Scandinavians' Scandinavian Studies in Law, XIII (1969), pp. 179- 205]

[JT, II (1971) 3-4, 19-21. oldal)

A "Jogforrás és jogalkotás" problematikájához 215

[PESCHKA VILMOS Jogforrás és jogalkotás (Budapest: Akadémiai Kiadó 1965) 497 p.]

[JK, XXIV (1970) 9, 502-509. oldal)

A modern formális jog és kultúrája: kihívások és buktatók 222

[JK. XLIII (1988) 1, 53-55. oldal)

[Jog egy tudományos korban] 224

[EDWIN W. PATTERSON Law in a Scientific Age (New York & London: Columbia University Press 1963) 87 p.]

[ÁJ. IX (1966) 3. 516-517. oldal]

Átalakulóban a jog? 226

[PHILIPPE NONET és PHILIP SELZNICK Law and Society in Transition Toward Responsive Law (New York stb.: Harper & Row 1978) VI + 122 p.]

[ÁJ, XXIII (1980) 4, 670-680. oldal]

(12)

A jog és korlátai 236

[Antony Allott The Limits of Law (London: Butterworths 1980) XXII + 322 p.]

[ÁJ, X X V I I I ( 1985) 4. 796-810. oldal]

Utópiák a jogban és a jogtudományban 250

[JÖRGEN DALBERG-LARSEN 'Efterskrift: Kodifikalionsutopiers og and re utopiera rolle inden for retstaenkningen' in Retfaerd Tidsskrift for marxistisk retsvidenskab (Århus), 1978 No. 8, pp. 86-93]

[JT. XI (1980) 3-4, 5-8. oldal]

A kódex és eszméjének formálódása Nyugat-Európában 254

[JACQUES VANDERLINDEN Le concept de code en Europe occidentale du XIIIe au XIXe siècle Essaie de definition (Bruxelles:

Les Éditions de l'Institut de Sociologie de l'Université Libre de Bruxelles 1967) 500 p.]

[ÁJ, XIII (1970) 3. 613-620. oldal]

A törvényhozó közbenső döntése és a hézagproblematika megoldása a francia

jogfejlődés tükrében 262

[YVES-LOUIS HUFTEAU Le référé législatif et les pouvoirs du juge dans le silence de la loi (Paris: Presses Universitaires de France 1965) 158 p. (Travaux et recherches de la Faculté de Droit et des Sciences économiques de Paris. Série "Droit privé". No. 2)]

[JK. X X V (1971) 1, 42-45. oldal]

A kodifikáció fényei és árnyai a közeljövő tükrében 266

[STEFAN GRZYBOWSKI 'Les lumières et les ombres de la codification à l'avenir prochain' Archívum Iuridicum Cracoviense, II (1969). pp. 81-103]

{JT, 1(1970) 1-2.4-6. oldal]

A jogi formák politikai alkalmazása 268

[PER STJERNQUIST in Scripta Minora Studier etg. av Kungl. Humanistiska Vetenskapssamfundet i Lund, Bd. I

[JT, VIII (1977) 17-18, 4-7. oldal]

Büntetőbíráskodás mint színpadi játék 272

[JOHN C. GILLESPIE in Northern Ireland Legal Quarterly, XXXI (1988) 1]

[JT,XII(1981) 11-12, 27-28. oldal]

Racionalitás és felelősség a bírósági és az államigazgatási döntéshozatalban 274

[TORSTEIN ECKHOFF & KNUT DAHL JACOBSEN (København: Munksgaard) (Scandinavian Summer University)

[JT, IX (1978) 9-10.49-53. oldal)

A jogi érvelés két módjáról Autoritásokban való bizalom vagy nyílt vita? 278

[PER OLOF BOLDING Reliance on Authorities or Open Debate? Two Models of Legal Argumentation' Scandinavian Studies in Law XIII (Stockholm: Almqvist & Wiksell 1969). pp. 59-71 ]

[JT. I (1970) 7-8, 80-82. oldal]

Az igazgatási diszkrécióról és kötöttségéről 280

[DANEL J. GIFFORD in Law and Contemporary Problems (Duke University School of Law), XXXVII/1 )

[JT, DC (1978) 11-12,21-24. oldal]

A jogismerés kérdése a jogalkotásban 283

[R. L. NARASIMHAM 'Ignorantia juris non excusât' Journal of the Indian Law Institute, XIII ( 1971 ) 1, pp. 70-78)

[JT. Ill (1972) 15-16, 17-20. oldal]

A legfelsőbb bíróságok funkciói 287

(STANISLAW WLODYKA The Functions of the Supreme Courts: A Study in Comparative Law' Archivum Iuridicum Cracoviense, III (1970), pp. 129-147)

[JT, II (1971) 21-22, 71-73. oldal]

A börtönrendszer megszüntetése felé? 290

[ULLA BONDESON Fången i fångsamhället Socialisationsprozesser vid ungdomsvardsskola. ungdomsfängelse, fängelse och intemering ( Malmö: P. A. Norstedt u. Soners 1974) 631 Op.]

[JT, IX (1978) 11-12, 51-53. és 13-14, 55-56. oldal)

[Jogi etnológia] 295

[R. VULCANESCU Etnologie juridica (Bucuresti: Editura Academiei Rep. Soc. Romania 1970) 339 p.]

[ÁJ, X V (1973) 4, 659-660. oldal)

[A Kucsi terület szokásjoga] 297

[DURICA KRSTIC Pravni obicsaji kod Kucsa (Beograd 1979) 234 p. (Szrpszka Akademija Nauka i Umetnoszti, Balkanoloszki Insztitut, poszecbna izdana, kniga 7)]

[ÁJ, XXIII (1980) 4, 762-764. oldal]

(13)

JOGI KULTÚRÁK, JOGCSALADOK KONTINENTÁLIS JOG

[Bevezetés az olasz jogrendszerbe] 301

(MAURO CAPPELLETTL JOHN HENRY MERRYMAN & JOSEPH M. PERILLO The Italian Legal System An Introduction (Stanford: Stanford University Press 1967) 462 p.]

[ÁJ, XIII (1970) I. 159-160. oldal]

A Polgári Törvénykönyv múltja és jelene az NSzK-ban . 303

[ROBERT A. ZIEGERT The West German Civil Code, Its Origin and its Contract Provisions' Tulane Law Review, XLV (1970) 1, pp.

48-99]

[JT, III (1972) 19-20, 43-45. oldal]

Andorra alkotmányjogi helyzetéről 306

[GEORGES RIÉRA L'Andorre' Revue Générale de Droit International Public, LXXI1 (1968) 2, pp. 361 -380]

[JT, II (1971) 11-12, 29-31. oldal]

A jogfilozófiai gondolkodás irányai a mai Egyiptomban 309

[SARWAT ANIS AL-ASSIUTY "Les tendances actuelles de la philosophie du droit en Egypte' Revue de Droit Contemporain, XVI (1969) 2, pp. 23-39)

[JT, I (1970) 17-18, 19-21. oldal]

ÉSZAKI JOG

A dán jogfejlődés jellegéről 312

[STIG JÖRGENSEN 'Les traits principaux de l'évolution des sources du droit danois' Revue Internationale de Droit Comparé, XXIII (1971) 1, pp. 65-75]

[JT, III (1972) 9-10. 18-19. oldal)

A jogtudományok fejlődése az északi országokban 314

[STIG JÖRGENSEN in Inchieste di Diritto Comparato No. 6. pp. 505-519]

[JT, VIII (1977) 9-10. 7-9. oldal]

A jogi gondolkodás alakulása Finnországban a XX. században 316

[AULUS AARNIO 'On Finnish Legal Theory in the 20th Century' in Aulis Aarnio Legal Point of View Six Essays on Legal Philosophy (Helsinki 1978), pp. 1-49 (Yleisen Oikeustieteen Laitoksen Julkaisuja, Publikationer av Institutet för Allmän Rättslara 3)]

[JT. XI 5-6, 5-9. oldal)

A jogelméleti gondolkodás helyzete Svédországban 320

[STIG STRÖMHOLM in Social Science Research in Sweden ed. Artur Attman et al. (Stockholm: The Swedish Council of Social Science Research 1972), pp. 142-159 (Scandinavian University Books)]

[JT, VIII (1977) 13-14, 4-7. oldal]

A földhasználat tervezésében alkalmazott jogi eszközök hatékonysága

Svédországban 323

[PER STJERNQUIST in Istituto di Diritto agrario internationale e comparato (Firenze), Atti della Assemblea III]

[JT. VIII (1977) 19-20, 27-29. oldal]

Miért oldották fel a pornográfia tilalmát? 326

[PREBEN STUER LAURIDSEN The Danish Abolition of Pornography Penalties (1970) 8 p. [sokszorosított kéziratos beszámoló)) [JT. XV (1984) 1-2, 45-47. oldal]

DÉL-AMERIKAI JOG

[Az Inka Birodalom civilizációja] 329

[RAFAEL KARSTEN La civilisation de l'Empire Inca (Paris: Payot 7) 272 p.)

[ÁJ, XXII (1979) 4, 696-699. oldal]

A jogi gondolkodás irányai Mexikóban 333

[HECTOR FIX ZAMUDIO 'Mexique (Tendances de la science juridique)' Revue Internationale des Sciences Sociales, XXII (1970) 3, pp. 433^*61]

[JT, III (1972) 17-18,9-11. oldal]

A bíróság és a precedensjog dilemmája 336

[DALE BECK FURNISH 'Court and Statute Law in Peru' The American Journal of Comparative Law, 28 (1980) 3, pp. 487-497]

(14)

SKÓT JOG

A modern skót jog létrejötte 3 3 8

[ALAN WATSON in La formazione storica del diritto moderne in Europa III (Firenze)]

[JT, X (1979) 9-10, 4-7. oldal]

Kodifíkáción vagy precedenseken nyugodjék-e az önálló Skócia jogalkotása? 341

[ALAN WATSON Two-Tier Law: A New Approach to Law Making' The International and Comparative Law Quarterly, 27 (1978) 3, pp.552-575]

[JT, X (1979) 13-14, 5-10. oldal]

SZOCIALISTA JOG

A jogmeghatározás kérdése a '60-as évek szocialista elméleti irodalmában 347

[ÁJ, XXII (1979) 3, 475-488. oldal]

A bírói jogalkotás kérdése a szocialista államokban 3 6 0

[VIKTOR KNAPP 'La création du droit par le juge dans les pays socialistes' Ius Privatum Gentium Festschrift für Max Rheinstein, I (Tubingen: Mohr 1969), pp. 67-84]

[JT, II (1971) 7-8, 15-17. oldal]

A bírósági gyakorlat jogforrási alapjai Esettanulmány (Összefoglaló értékelés a

pécsi járásbírósághoz 1962-ben érkezett polgári ügyek jogforrástani problematikájú felméréséről 3 6 2

[ÁJ, XXXV (1933) 3-t. 245-264. oldal]

A jogászság és társadalmi szerepe a Szovjetunióban 3 8 2

(DONALD D. BARRY & HAROLD J. BERMAN The Jurists' in Interest Groups in Politics ed. H. Gordon Skilling & Franklin Griffiths (Princeton: Princeton University Press 1971), pp. 291-333]

[JT, III (1972) 19-20, 63-66.; 21-22. 77-79.; valamint 23-24, 73-75. oldal]

A védelem joga a Szovjetunióban 391

(JOHN N. HAZARD 'Libéralisation du droit d'etre assisté d'un défenseur dans la législation soviétique' Revue de la Commission Internationale de Juristes, 1971/6, pp. 16-23]

[JT, III (1972) 13-14.73-75. oldal]

A jogpropaganda eredményei Lengyelországban 393

MARIA BORUCKA-ARCTOWA Legal Consciousness in the Changing Society of Poland [sokszorosítás] (Kraków: Universytet Jagiellonski 1973) 25 p.]

[JT, IV (1973) 23-24,63-65. oldal]

Helyzetkép a kubai jogról 3 9 6

[HAROLD J. BERMAN & VAN R. WHITING 'Impressions of Cuban Law' The American Journal of Comparative Law, 28 (1980) 3, pp. 475-486]

[JT. XII (1981) 15-16. 3-4. oldal]

[Kína] 3 9 8

[TCHE-HAO TSEEN La Chine (Paris: Librairie Générale de Droit el de Jurisprudence 1977) 742 p. ("Comment Us sont gouvernés- Tome XXVIII]

[ÁJ, XXII (1979) 4, 699-701. oldal]

Marxizmus-leninizmus és a jog átörökíthetősége: kínai állásfoglalások a

jogrendszer építéséről és a jogátvétel lehetőségéről 401

(ALICE ERH-SOON TAY & EUGENE KAMENKA 'Marxism-Leninism and the Heritability of Law,' FRANK MÜNZEL Chinese Thoughts of the Heritability of Law: Translations,' LIN RONGUIAN 'A Little Discussion of the Geritability of Law' és LI CHANGDAO The Old Law Cannot Be Critically Inherited, It Can Only Be Used as a Mirror' Review of Socialist Law, 6 (1980) 3, pp.

261-291]

[JT, XII (1981) 9-10, 4-6; 19-20. 3-5. és 21-22, 4-5. oldal)

ANGOL-AMERIKAI JOG ANGOL JOG

[Az angol jog] 4 0 7

[RENÉ DAVID Le droit anglais (Paris: Presses Universitaires de France 1965) 128 p. ("Que sais-je?" No. 1162]

[ÁJ, XI (1968) 2, 372-374. oldal]

A jogi reform útjai és lehetőségei Angliában 4 1 0

[R. H. GRAVESON Les méthodes de reforme du droit' Revue Internationale de Droit Comparé, XIX (1967) 2, pp. 353-361]

[JT, II (1971) 11-12. 16-18. oldal]

(15)

Záptojások a Fellebbviteli Bíróságon? 412

[D. R. MIERS 'Rotten Eggs in the Court of Appeal' Northern Ireland Legal Quarterly, XX (1969) 3, pp. 308-314)

[JT, II (1971) 1-2, 36-38. oldal]

Luxus-e az ügyvédség, vagy hasznos szolgálat? 414

[D. O'MALLEY The Bar — A Luxury or a Service?' Northern Ireland Legal Quarterly, XXII (1971) 3, pp. 309-318]

[JT, III (1972) 13-14, 77-78. oldal]

A brit ombudsmanról 417

[J. F. GARNIER 'L'ombudsman britannique' Revue Internationale de Droit Comparé, XXII (1970) 3, pp. 457^66)

[JT, II (1971) 13-14, 31-33. oldal)

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK JOGA

[Az Egyesült Államok joga] 419

[ANDRÉ TUNC Le droit des États-Unis (Paris: Presses Universitaires de France 1964) 128 p. ("Que sais-je?" No. 1159)

[ÁJ, XI (1966) 2, 174-176. oldal]

Állam és egyház viszonyának néhány problémája az USA-ban 422

[JT, XI (1978) 13-14,6-8. oldal]

[Kilátások a Bíróságra] 425

[MAX FREEDMAN, WILLIAM M. BEANEY & EUGENE V. ROSTOW Perspectives on the Court The 1965 Julius Rosenthal Memorial Lectures (Evanston, Illionis: Northwestern University Press 1967) 120 p.]

[ÁJ, XIII (1970) 1. 158. oldal]

Gondolatok az USA Legfelsőbb Bíróságáról 426

[R. V. DENENBERG The US. Supreme Court: An Introductory Note' The Cambridge Law Journal, XXIX (1971) 1, pp. 134-147) [JT, III (1972) 3-4, 75-77. oldal]

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága Johnson elnökségének végén 429

[ANDRÉ MATHIOT "La Cour suprême des États-Unis a la fin de l'administration Johnson' Revue Française de Science Politique, XDC(1969) 2, pp. 261-286)

[JT, I (1970) 7-8. 73-74. oldal]

Nixon terve az igazságszolgáltatás munkájának megjavítására 431

[US. News and World Report / Le M onde, 1971 ]

[JT, II (1971) 13-14. 61-62. oldal]

[Jog és jogászok az Egyesült Államokban] 433

[ERWIN N. GRISWOLD Law and Lawyers in the United States The Common Law under Stress (London: Stevens 1964) 152 p. (The Hamlyn Lectures, No. 16)]

[ÁJ. X (1967) 2, 313-314. oldal]

A jog recepciójának és kodifikációjának története az USA Louisiana

államában 434

[F. F. STONE The Reception of Law in Louisiana' in Legal Thought in the United States of America Under Contemporary Pressures Reports for the VIII Congress of the International Academy of Comparative Law, ed. John N. Hazard & Wenceslas J. Wagner (Brussels: Bruylant 1970), pp. 124-147)

[JT, IV (1973) 15-16,9-12. oldal]

A polgári engedetlenség és a jog 438

[FRANK M. JOHNSON 'Civil Disobedience and the Law' Tulane Law Review, XLIV (1969) 1, 1-13]

[JT, I (1970) 13-14. 27-28. oldal]

Polgári engedetlenség és a jelenkori alkotmányosság Amerikában 440

[WILSON CAREY MCWILLIAMS 'Civil Disobedience and Contemporary Constitutionalism: The American Case' Comparative Politics, I (1969) 2, pp. 211-227)

[JT, I (1970) 13-14, 29-31. oldal]

A polgári engedetlenség helye a mai amerikai demokratikus gondolatban 442

[PAUL F. POWER 'On Civil Disobedience in Recent American Democratic Thought' The American Political Science Review, LXIV (1970) l. pp 35-t7]

[JT, I (1970) 13-14, 31-32. oldal]

INDIAI JOG

India Legfelsőbb Bíróságának konzultatív funkciójáról 444

[C. P. BARTHWAL The Consultative Function of the Supreme Court of India' The Madras Law Journal, CXXXVII (1969) 10, pp.

11-16]

(16)

A felsőbírósági döntések kötelező ereje Indiában 446

[V. A. VENKATACHALAPATHY Binding Force of High Court Decisions' The Madras Law Journal, CXXXVI (1969) 19, pp. 65- 72)

[JT, I (1970) 7-8.75-76. oldal)

EGYÉB JOGOK IZRAELI JOG

Az izraeli jog összetevői és fejlődési irányai 448

[S. GINOSSAR Israel Law: Components and Trends' Israel Law Review, I (1966) 3, pp. 380-395)

[JT, 1(1970) 17-18.22-24. oldal]

TÁVOLKELETI JOG

"Bevezetés a japán jogba" 450

[YOSIYUKI NODA Introduction au droit japonais (Paris: Librairie Dalloz 1966) 285 p. (Institut de Droit compare de l'Université de Paris: Les systèmes de Droit contemporains: No. XIX)]

[ÁJ, XI (1968) 4, 619-625. oldal]

A jogi gondolkodás alakulása Japánban 457

[JUNICHI AOMI 'Japon (Tendances de la science Juridique)' Revue Internationale des Sciences Sociales, XXII (1970) 3. pp. 416-432) [JT, III (1972) 7-8. 81-83. oldal]

Intézmények s eszmék küzdelme Japán modernizálásában 460

(YUJIRO NAKAMURA 'Les institutions et le mouvement des idées dans la modernisation du Japon' Revue Internationale de Droit Comparé. XX 1968) 4. pp. 683-695]

[JT, I (1970) 1-2.64-65. oldal]

Bírói precedens a japán jogban 462

(TAKEYOSHl KAWASHIMA T h e Concept of Judicial Precedent in Japanese Law' in Ius Privatum Gentium Festschrift für Max Rheinstein. I (Tübingen: Mohr 1969). pp. 85-101)

[JT, II (1971)7-8. 17-19. oldal]

Békéltető eljárás a japán jogban 465

[NOBORU KOYAMA Introduction à la conciliation dans le droit japonais' Revue Internationale de Droit Comparé, XXIII (1971) 1, pp. 77-88)

[JT, III (1972) 7-8, 86-87. oldal]

AFRIKAI JOG

A törzsi szokásjog kutatásának helyzete és jelen feladatai 467

[JEAN POIRIER 'Situation actuelle et programme de travail de l'ethnologie juridique' Revue Internationale des Sciences Sociales.

XXII (1970) 3, pp. 509-527]

[JT, V (1974) 19-20. 8-10. oldal)

Az afrikai jog: lehetőségek, utak és erények 470

[KÉBA M'BAYE Le droit africain: ses voies et ses vertus' Revue Sénégalaise de Droit, IV (1970) 7, pp. 5-24)

[JT, I (1970)23-24,15-17. oldal]

Az önálló, egységes és modern afrikai jog kiépítése 473

[K. BENTSI-ENCHILL 'Plaidoyer pour une Commission du Droit african' Revue sénégalaise du Droit, III (1969) 5, pp. 64-69) [JT, I (1970) 11-12, 60-61. oldal]

A jogalkalmazás problémái és a precedensek értéke Kelet-Afrikában 475

[Sir CHARLES NEWBOLD The value of precedents arising from cases decided in East Africa as compared with those decided in England' Eastern Africa Law Review. 11(1969) l. pp. 1-10]

[JT, I (1970) 11-12.62-63. oldal)

Kísérlet a jog megújítására Szenegálban 477

[KÉBA M'BAYE L'expérience sénégalaise de la réforme du droit' Revue Internationale de Droit Comparé, XXI (1970) l. pp.]

[JT, II (1971)7-8, 19-21. oldal]

Tárgymutató 481

Jogforrásmutató 489

Névmutató 495

(17)

Előszó

Közel negyed évszázad elméleti termését olykor kísérő, olykor éppen kényszerűen helyettesítő kritikák, szemlecikkek, beszámolók, ismertetések sorakoznak e gyűjtemény lapjain. Többnyire kisebb írások, melyek eredeti, szétforgácsolt megjelenésükön túl nem láttak napvilágot. Bizonyos mértékig a minden pályakezdésben szükségszerű vajúdás, a saját téma és műfaj kiküzdésének kínja is közrejátszott születésükben. Állandósulásukat a műfaj iránti igény is indokolta. Nem ritka esetben azonban pótlék szerepet is be kellett tölteniök. Ez olyankor fordult elő, amikor önálló kutatást a szocialista tudománypolitika akadémiai hatalmasságai nem támogattak vagy éppen tiltottak, vagy amikor a témakör átfogó feldolgozása érdeklődés híján bizonyult volna idő előttinek.

Nincsen olyan műfaj, amelynek választása felmenthetne a saját lehetőségei szerinti tökélyre törekvéstől. Nincsen olyan műfaj, amelynek magasszintű művelése a tudománnyal közös célokat is ne szolgálhatna. Az itt kötetbe foglalt írások tudósíthattak a világ dolgairól, hozzájárulhattak gondolkodásunk látóterének bővítéséhez. Értékelő s mérlegelő összehasonlításra késztethettek. A hagyományainkra érzékeny s értékeinkre fogékony gondolkodásra nevelést is szolgálhatták. Egyéb feltételek híján erre figyelemmel is születtek a most összegyűjtött írások; ez indokolja kötetbe foglalt együttes megjelentetésüket is.

Mára a világ összezsugorodott, hamarosan a tájainkat még elszigetelő gazdasági és szemléletbéli vasfüggönyök végleges elenyészését is reméljük.

Napirendre került az európai egység, s hinni szeretnénk, hogy a jövő kihívásaival immár majd ideológiai koloncok nélkül nézhetünk szembe. E nagy átalakulásban jogfilozófiai gondolkodásunk is megújulásra vár. Hazai tudományosságunkban

születnek már megalapozó fordítások s a jogbölcselet, jogi kultúra egyes területeinek tanulságait átfogó részfeldolgozások. Összegezéseket pedig - ha csak ideiglenes érvénnyel is - az egyetemi képzés máris kikényszerít. A különféle jogi kultúrák összehasonlító vizsgálata most vált igazán sürgetővé, midőn történelmi helyzetünk a minták közötti választást valóban gondolhatóvá teszi, sőt, ránk is kényszeríti.

Átmeneti korban élünk. Különösen fontos tehát most, hogy a különbözőségeket, a történelem kínálta intézményi mintákban lappangó lehetőségeket világosan érzékeljük. Ezért remélem, hogy a közeljövőben napvilágot láthatnak már az első átfogó összehasonlító feldolgozások korunk jogáról, jogi kultúráiról.

Mindehhez talán valamivel hozzájárulhat az alábbiakban összegyűjtött számos

beszámoló, részterületeket érintő vizsgálódás hajdani problémalátása is. S talán

érzékelhetővé válik annak módszertani üzenete is, hogy jogi gondolkodás,

jogfilozófia, jogösszehasonlítás, jogi kultúrák áttekintése itt egyetlen egységes

látásmód megnyilatkozásává szelídült. Csakis összehasonlító történeti tudás

(18)

alapozhatja meg azt, aminek megfontolását egyáltalán bölcseleti jogtudomány feladatává tesszük.

Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen feltételek közt és megfontolások mellett formálódott az a tudományos érdeklődés, melynek az itt olvasható írások a kísérő (vagy olykor helyettesítő) melléktermékei. Ez választásukat is magyarázhatja, de kulcsot szolgáltathat esetleges mögöttes üzenetükhöz is.

A pályakezdés hajnalán született első dolgozatok egy évtizeddel az 1956-os forradalom eltiprása után, az intellektuális lét és nemlét határmezsgyéjén a fennmaradásért küzdve, az egyedül engedélyezett nyelvként mindent fedő marxizáló retorikán belül a saját mondanivaló önálló kifejezéséért vívódva fogantak. Tán jelképesen is, a magyar akadémiai állam- és jogtudományi intézet akkoriban a belváros szívében, a hajdani kék folyó és az üzleti-kormányzati negyedet határoló kiskörút, vagyis az oly sok bajt látott Duna és a Markó utcai börtön közt volt található.

Nyomorúságunkban ekkor még a kutatói témaválasztás is erkölcsi kiállással ért fel.

Elsőül jobb híján választottam a preambulum kérdését. Korábban alig kutatták, ugyanakkor a normatív tételezés és nem-normatív norma-megjelenítés határterülete izgalmát sejttette.

Hamarosan mégis újra felbukkant az egyetemi évek végén már egyszer kényszerűen elfojtott érdeklődésem, melynek tárgya a jog, nyelvi megjelenítés és logika összefüggése, a kijelentő és leíró mintától eltérő kifejezések sajátossága volt.

Egyetemi doktori dolgozatomban a kellés logikájának eszközszerepét akartam kimutatni, bizonyítva, hogy a megismerés a normatételezésen kívülálló, noha — szociológiailag — előfeltételét képező tevékenység. Témaválasztása eleve védhetetlennek bizonyult; az utolsó pillanatban kellett váltanom, hogy Henri Lévy- Bruhl szociológiai jogfelfogásának marxizáló ízű bírálatával védjem meg diplomámat.

A logika helyét illetően ekkoriban a formalizmus és antiformalizmus nézőpontjai közti francia és belga vita uralta a nyugati terepet. Bármennyire szerencsés voltam abban, hogy magam mögött tudjam Chaim Perelman atyai támogatását, a honi akadémiai berkekben a problematika mégsem volt vállalható. A tudományosság hazai mandarinjai már a kérdésfeltevésben is a lenini visszatükröződési elmélet hallgatólagos ismeretelméleti bírálatát vélték felfedezni, s ezért a puszta érdeklődést is az uralkodó dogma megkérdőjelezéseként értékelték. Talán igazuk is volt, hiszen marxistának gondolt naiv realista világképükben az emberi gondolkodás s a nyelvi kifejezés egyaránt kizárólag a valóság fogalmilag megjelenített másaként, kijelentő- leíró logikai rekonstrukcióban volt értelmezhető. Törekvésem a marxizmustól elhajlás bélyegének közelségébe került, s a megelőzés jegyében lehetetlenítették további kutatását.

Kerülő útként, ismét jobb híján választottam kutatási feladatként a kodifikációs problematikát. Ám ha rászántam magamat, módszertani jelentőségű tanulmányokat szenteltem körbejárásának. Kitartásomban kettős megfontolás játszott szerepet.

Mindenekelőtt túl akartam lépni a moszkovita szellemben primitivizált marxizmus

történetiségének álságán. Hiszen az, amit akkoriban történelmi szemléletnek mondtak,

(19)

beleélés és nyitott esélyű elemzés helyett jobbára marxi vagy Thomas Mann-i szentenciák súlykolására egyszerűsödött. De izgatott a módszertani kérdés is:

miközben vizsgálódásunk egy problematika történeti megfogalmazásának és megoldásának módjaira irányul, miképpen nevesíthetjük tárgyunkat, aminek már fogalmi kifejezése is a történeti válaszadás függvénye? Max Weber hatása alatt ekkoriban még a racionalizációban láttam a fejlődés útját és mértékét. A jog objektivációs fejlődése ezért számomra a formális racionalizáció egyre kizárólagosabb térnyerésével volt egyértelmű.

Monográfiámban mégis azt mutattam ki: a tételezéssel objektivált jog csak korlátozottan tudja megszabni, hogy a gyakorlatban jogként mi érvényesül. Beszédes példát erre a Code civil másfél évszázados utóélete szolgáltatott. A szövegként megjelenített jog "biblikus funkcióijának neveztem a változóan alakuló gyakorlatot.

Eszerint a kanonizált szöveget olykor történelmileg olyan igénnyel hasznosítják, mintha puszta szövegtételezéssel meghatározhatnának utóbb bekövetkező eseményeket és ezek következményeit, máskor viszont csupán azért hivatkoznak ilyen kanonizált szövegekre, hogy a megállapodott korábbi eljárástól elrugaszkodó gyakorlatot igazolják. Noha elméletileg mindkét esetben egyértelmű, hogy a voltaképpeni cél csupán az, hogy az éppen adott (történelmileg szükségképpen változó) aktualizálás törvényesíthetővé váljék. A fenti belátásból arra következtettem, hogy gyakorlatában a jog csakis a társadalmi kihívásra adott eseti válasz terminusaiban értelmezhető.

Ez az akkoriban meglepő eredmény filozófiai igényű tisztázásra ösztönzött. Az ideológiai hegemónia ekkor még megingathatatlannak tűnt. Ezért egyszersmind a modern nyugati társadalomelméletek jogfelfogásainak is megpróbáltam a honi marxizmus fogaimiságában kifejezést adni. További háttérmegfontolásként annak belátása munkált, hogy a törvénypozitivizmus Európában a nemzetiszocializmus bukása után válságba jutott; helyét sem a természetjog, sem a formalisztikus jogi alaptan nem tudta tartósan betölteni; a jogi realizmus kérdésfeltevései (néhány marginális — egzisztencialista — zászlóbontástól eltekintve) megválaszolatlanok maradtak. Áttörésszerű fordulattal kísérleteztem tehát, melyhez trójai falóként az akkori marxizmus leginkább sokoldalú, ösztönző, vitatott iránya, Lukács György posztumusz társadalomontológiája s fogalmi-módszertani kerete szolgált.

Ez a kirándulás kettős tanulsággal járt. Hans Kelsen módszertani szemléletét

ontológiailag újraértelmezve arra következtettem, hogy a jog felépülésében az

érvényesség, működtetésében pedig a törvényesség elve tölt be meghatározó szűrő

(kiválasztó és szentesítő) szerepet. Vagyis érvényességét a törvényesség segítségével

újraépítve, ezeknek az instrumentális elveknek a folyamatos érvényesítésével és

beszámításával létesíti a jog mindenkor újra önmagát. Új döntések befogadásakor

kinyitja, majd jogerősként saját rendjébe emelve ismételten zárja rendszerét. Ezért az

európai kultúrákban a pozitivisztikus jogászi világkép nem egyszerűen hamis tudat,

nem is fedezet nélküli vágy, hanem éppen a jog — Lukáccsal szólva: létszerű -

működtetésének lételméleti tényezője. Az abba vetett hitünk tehát, hogy társadalmi

folyamatokat normatételezéssel befolyásolhatunk, maga is szűrőszerepet játszik

abban, hogy a jog belső mozgása pontosan az adott játékszabályok szerint

("jogszerűen") menjen végbe. A lukácsi gondolatkörnek szentelt könyvem angol

változatát bíráló német filozófus egyenesen korai autopoiétikus megfogalmazást

érzékelt e kifejtésben — noha akkoriban még a fogalom is ismeretlen volt előttem.

(20)

A jog belső világának összetettségét - jogalkotás és jogalkalmazás fogalmi szétválasztását, a jog meghatározásában a törvényhozói tételezés és egyéb tényezők között zajló versengést - a törvénypozitivizmus még valóságosként láttatta. Amikor pedig e pozitivizmus sugallatát hamis tudattá lefokozták, mindez ideologikus konstrukcióvá egyszerűsödött. A fenti meggondolások viszont pontosan azt sugalmazták, hogy itt éppen létszerűen elkülönülő pályáknak az alkalmi találkozásáról, azaz lehetőségei szerint elkülönülő mozgások hatásának az eseti összegeződéséről van szó. Ezért újabb vizsgálódást immár az antropológia területéről indítottam (mesterként ezúttal Leopold Pospísilt tisztelve), ami teoretizáló igényű összehasonlító hátterével már alkalmas volt arra, hogy általánosítson. Itt levont következtetésem szerint az, amit jognak mondunk, többféle összetevő, így mindenekelőtt szabályok, elvek és minták halmaza. Mikor további megkülönböztetés nélkül jogról szólunk, a törvényhozótól lefektetett szabályok, a bírák által feltárt elvek, valamint a közösség példaadó cselekvésével rögzített minták történelmi összjátékára — időleges eredményére, eseti hatásuk egységesítő öszegződésére — gondolunk. Az egyes jogi kultúrák abban különböznek egymástól, hogy az ilyen és hasonló összetevők versengésében melyek kerülnek előtérbe, és miképpen, milyen tartósan rendelik maguk alá a többit.

A jog így adódó belső dinamizmusa alapján viszont arra kellett következtetnem, hogy maga a jogfogalom sem lehet valamiféle zárt, más valóságelemektől élesen elkülönülő "dolog" jelzése. A jog fennállta inkább egyfajta sűrűsödésre utal, ami a társadalmi kontinuumban tartósan, jellegzetes módon bekövetkezik. Viszonylagos egysége ellenére heterogén jelenség hát a jog; fogalma is pusztán viszonyfogalom. Amikor létére, fennálltára, mondanivalójára életbeli helyzetekben rákérdezünk, ez többnyire drámai, mert formális, alternatív kizárólagosságú döntést rejtő választ kell adnunk. Ilyenkor pedig vagy van mércénk, vagy nincs; vagy tudjuk érvényesíteni, vagy nem. Elméletileg azonban a jog kérdése ilyen egyértelmű vagylagossággal, "jog" és "nem-jog" kizárólagos alternatívájára visszavezetve nem kifejezhető. Mert az, amit jognak nevezünk, teoretikusan szemlélve mindig valamilyen módon és mértékben áll fenn. Vagyis: ilyen vagy olyan értelemben; többé vagy kevésbé; adott összetevőknek adott időben jogivá válása vagy a jogiból kiválása mellett beszélhetünk csupán jogról.

Magyarázó elvvé az autopoiézisz számomra a '80-as évek második felében lett.

Először Kelsen jogalkalmazástanának vizsgálatakor értelmeztem a bírói folyamatot autopoiétikus önteremtésként. A jog voltaképpeni mozgását ekkor már a bírói reprodukcióban ismertem fel. Ezért vállalkoztam a bírói ténymegállapítási folyamat természetének vizsgálatára, ami teljes képet majd a normákkal végzett bírói művelet természetének leírásával adhat. Mindezzel a jog valóságteremtő szerepét példáztam. A kísérlet teoretikus érdekessége egy látszatkettősségben rejlik.

Felbukkant már ez a lukácsi ontológia jogfilozófiai tanulságai, sót előképként a kodifikációt illető elemzések kapcsán is. Nevezetesen: míg a kérdésfeltevés ismeretelméletinek tetszett, a teoretikus válasz lételméletinek bizonyult. A búvárkodás ezzel mindennemű emberi gyakorlatban (megismerésben és jogalkalmazásban egyaránt) önvezérlést és önvisszacsatolást, önigazolást és önlezárást tárt fel.

Bizonyította, hogy létszerűen magában a gyakorlati folyamatban határozódik meg a kérdéses gyakorlat kerete, sőt saját törvénye is. Mindez pedig arról vall: Munchausen báró leszármazottaiként társadalmi létünkben voltaképpen saját mindenkori

X V I I I

(21)

gyakorlatunkra hagyatkozunk; és az, ahogyan mindezt átéljük és erre hivatkozunk, további gyakorlatunkban kritériumképző fontosságú.

A szociológiai, a kultúrantropológiai, a lételméleti útkeresés a történelmi önmeghatározódás egyre összetettebb útjait és lehetőségeit villantja fel. Annak belátása, hogy a jogot kettős közeg hordozza, már az említett kodifikációs búvárlatban megfogalmazódott. Az viszont későbbi felismerés volt, hogy ebből a jogot érintő társadalmi törekvések kettős útja, kettős stratégiai lehetősége következik. Hiszen kontinentális kultúránkban egyfelől a jogot szövegként tételezése hordozza. Fogalmi tételezését azonban csakis a társadalmi környezet értékválasztó konvenciói tehetik jelentéstelivé. Bármit akarunk tehát véle, tudnunk kell, hogy melyik hordozó közege

oldaláról közelítünk hozzá. A történelmi tapasztalat azt tanítja, hogy sem megőrzése, sem reformja érdekében nem célszerű pusztán tételes szövege formai alakítására (őrzésére vagy változtatására) hagyatkoznunk. Vagyis: a jog múve mindig és minden vonatkozásában társadalmi. Formaiságának nincs önálló élete. Formális jelzőkövei csupán keretet szabnak annak, csatornákba terelik azt, ami egyébként bennük és általuk érvényre jut.

Ezzel elméleti tapasztalatokban gazdagabban visszaérkeztem három évtizeddel előbbi első mesterem, Michel Villey alapgondolatának igazolásához, amit pedig akkoriban inkább az archaizáló historizmus különcségének kijáró tisztelettel öveztem.

A klasszikus rómaiakról szólva vélte úgy, hogy normális állapotában a jog jobbára

ugródeszkaként szolgál a konfliktusok társadalmilag igazságosnak tartott megoldása

megtalálásához. Ezért ennek utóbb történt meghaladása, a normaközpontú

gondolkodás uralkodóvá válása csupán az emberiség átmeneti civilizációs kalandja, a

voluntarizmus megkísértése volt.

(22)
(23)

JOGFILOZÓFIA

(24)
(25)

A JOG E L M É L E T E I

D o D E N i i E i M E i t , Kdgar: ./ iirixpriulencc. T h e Philosophy ami Method of the Law. ( J o g - elniélot. A jog filozófiája ós módszere.) Cgrn- hritlfîtî (Mass.), H a r v a r d University J'rcss, 190'2.

'.02 p.

A jelen m u n k a első két részét t e k i n t v e a szerző líKiO-ben megjelent, Jurisprudence cfinü k ö n y v é n e k átdolgozásán és kibővítésén alapul, melyhez, ú j k é n t csatolta a jog forrásaival és t e c h n i k á j á v a l foglalkozó h a r m a d i k részt. Célja az, h o g y kézikönyvet a d j o n azok s z á m á r a , akik érdeklődnek „a jog, m i n t a t á r s a d a l m i politika egy eszközének á l t a l á n o s v o n a t k o z á -

s a i " i r á n t . , ,, , . • , .

cicdt t e r m é s z e t j o g i - es mus az „ e r t e k fele irá- n y í t o t t " jogelméleti d o k t r í n á k a t .

A szerző jogelméleti nézeteit elsősorban a jog természete és funkciói címet viselő második

részben b o n t a k o z t a t j a ki. Mivel a jog t á r s a - dalmi f u n k c i ó j á t a r e n d e z e t t s é g és igazságos- ság szintéziseként f o g j a fel, elsőként a rend iránti igényt, m a j d pedig az igazságosság prob- l é m á j á t vizsgálja. E z t szociológiai jellegű ki- fejtés követi, a m e l y b e n t á r g y a l j a a rend és igazságosság közötti viszony, a jog stabilitása és változása, a jog t á r s a d a l m i elemei, az igaz- s á g t a l a n jog érvényessége, végül pedig a szank- ció jelentősége p r o b l é m á j á t . A következő feje- zetben a jogot „ m i n t a social control más eszkö- zeitől m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t " f o r m á t vizsgálja, s e b b e n a k e r e t b e n a jog és h a t a l o m , az igaz- gatás, az erkölcs és szokás közötti viszony kér- désével foglalkozik. A m á s o d i k részt a jog esz- közével t ö r t é n ő szabályozás előnyeinek és h á t - r á n y a i n a k mérlegelése z á r j a le.

A jog forrásait cs technikáit vizsgáló h a r m a - dik részben a szerző külön t á r g y a l j a a jog ún.

formális és n e m - f o r m á l i s f o r r á s a i t — az u t ó b - biak k ö z ö l t önállóan vizsgálja az igazságosság s t a n d a r d - j a i n a k , a n a t u r a r e r u m - n a k , az egyedi m é l t á n y o s s á g n a k , a t á r s a d a l o m p o l i t i k á n a k , erkölcsi meggyőződéseknek és t á r s a d a l m i fej- lődési i r á n y z a t o k n a k , v a l a m i n t a szokásjognak a jogra g y a k o r o l t h a t á s á t . A jog és a t u d o m á - nyos módszer című fejezetben a jogi fogalmak k i a l a k í t á s á n a k , a logikai módszernek és az érték-ítéletek szerepének k é r d é s c s o p o r t j á t t á r - g y a l j a . Az utolsó fejezet az angol-szász bírói e l j á r á s t e c h n i k á j á n a k az egyes kérdéseivel (értelmezés, a stare decisis elve, a ratio decidendi fogalma stb.) foglalkozik.

A célja szerint elsősorban összefoglaló kézi- k ö n y v szerepét betöltő m u n k a igen jó beveze- tést ad az amerikai jurisprudence problémái-

Klsö részében a m ű elmélettörténeti bevezetést ad, amelyben a görög és római jogi nézetek ismertetésén és értékelésén kezdve á l t a l á n o s á t t e k i n t é s t n y ú j t a jogelmélet kialakulásáról és fejlődési irányairól. Viszonylag n a g y teret szentel a L'J. és 20. század jogelméleti irány- zatai ismertetésére, a m e l y b e n a m a r x i s t a jog- elmélettel ,,a jog t ö r t é n e t i és fejlődéstani elmé- letei" cím keretében foglalkozik. Kzt követően külön fejezetben t á r g y a l j a az u t i l i t a r i a n i z m u s t , az analitikus p o z i t i v i z m u s t , a szociológiai és realista jogelméleteket, v a l a m i n t az „ ú j j á -

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Analysis per collections – The richest Cerambycidae collection is kept in the National Museum of Ethnography and Natural History, and consists of 554 specimens belonging to

The glassine trays of individual specimens were documented using the Olympus Camedia C 7070 digital camera of the Lepidoptera collection of Hungarian Natural History Museum

Műfajáról a Javaslat kidolgo- zásában szerepet vállaló Gombár Csaba politológus minősítését felhasználva azt mondhatjuk, hogy amolyan politikai manifesztum, amely

Habitat of Ophraella communa LeSage, 1986 at Hosszú-hegy dűlő, Soroksár, Budapest (photo by Márk Lukátsi).. next to the M5 motor road, various cargo centres and a wholesale market

orientalis species group according to characters stated by John (1963), and is very similar to Thorictus khinjanus John, 1964 and Thorictus walanganus John, 1964, but differs

In Hungary, one species, Leiopsammodius haruspex (Ádám, 1980) has been collected so far, which was described from the vicinity of Szeged on the basis of a single specimen (Ádám

, mint geológus és én mint pedológus szigorúan ragaszkodtunk ahhoz az elvhez, hogy a fosszilis talaj zónákat rétegtani helyzetükre nézve, jól ismert szintek

Abstract – Lyctus cavicollis LeConte, 1866 (Bostrichidae), Silvanus recticollis Reitter, 1876 (Silvanidae), Epuraea (Haptoncus) ocularis Fairmaire, 1849 (Nitidulidae) and