O R S Z Á G O S B Á N Y A M Ű S Z A K I F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G B u d a p e s t A b á n y a h a t ó s á g Ö s s z e á llíto tta ; Dr, K o v á c s M i h á l y o s z t á l y v e z e t ő

35  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

O R S Z Á G O S B Á N Y A M Ű S Z A K I F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G

B u d a p e s t

A b á n y a h a t ó s á g

Ö s s z e á l l í t o t t a ; Dr, K o v á c s M i h á l y o s z t á l y v e z e t ő

(2)

1.

1. A bányahatóság kialakulása, f e jl őd é se ,

A bányahatóság a bányaígazgatás egyik szerve.

A mai bányahatóság t ör té n et i ősét a XIII-XIV. szá­

zadban a bányavárosokban és bányaközségekfeen k i a l a ­ kult bányámés.t.e:ri intézményben k e l l keresni.

A bányamestert a városi /községi/ tanács vá la sz ­ t o t t a , de általában a kamara /a pénzügyi igazgatás állami szerve/ f i z e t t e . A bányamester adta ki a vá­

ros i esküdtek bevonásával a bányászati jogosítványo­

kat és e l l e n ő r i z t e a jogosítványhoz fűződő k ö te l e­

zettségek t e l j e s í t é s é t . Rendelkezett az aknák össze- találkozása, a bányamunkák akadályozása, a biztonság ve sz él y ez te té se , a károk f i z e t é s e és a munkaügyi v i ­ ták ügyében. Elnöke v o l t a bányaszakértőkből a l a k í ­ t o t t /bánya./ bÍróságnak. A bányamester a bányaigaz­

gatás helyi szerve, közérdekű f e lü g y e l e t v o l t . Köz­

ponti bányaigazgatásról ebben az időben meg nem be- s zélhetünk.

A XVI. század e l e j é t ő l megkezdődött a bányaigaz­

gatás központosítása.- A bányaigazgatás uj szerveiként a vármegyei s z e r v e z e t t ő l független, a kamara i r á n y í ­ tása a l a t t á lló bányaigazgatóságokat /Erdélyben bá­

nyabíróságokat/ szerveztek. Feladatuk a különböző v i t á s ügyek eldöntése, valamint a bányamüve leteknek, az aranymosások és malmok termelésének, a műszaki berendezéseknek, s. bányászok és aranymosók szakkép­

zettségének ellen őr zés e, továbbá — a k i r á l y i jövede­

lem növelése érdekében - tanácsadás az eredményesebb termelés eléréséhez.

A bányaigazgatás helyi szerve a bányamesteri in-

(3)

2.

tézmény, formailag nem v á l t o z o t t . Hatásköre azonban a központi befolyás hatására folyamatosan csökkent, Az 1573-ban kiadott Miksa-féle bányarendtartás ezt a folyamatot csak e l ő s e g i t e t t e ,Az intézmény a XVII, század közepére önállóságát már tel je s en e l v e s z í ­ t e t t e , fe la d at a i többségét a bányaigazgatóságok ve tték át. Ez időben a bányamestert már nem a városi tanács v á la s z to t t a , hanem a kamaraispán nevezte ki,

I I . József 1788-ban a bányaigazgatást is megre­

formálta. Bányahivatalokat s z er v ez et t, amelyeknek hatáskörébe bányaigazgatási, valamint a bányászat­

t a l kapcsolatos pénzügyi és igazságszolgáltatási teendők tartoztak, A bányahivatalok bányaigazgatá—

s i és pénzügyi szempontból a magyar udvari kamara, bíráskodás szempontjából az ország f e l s ő bíróságai­

nak voltak alárendelve.

Az 1854-ben k ih i r d e t e t t osztók általános bánya- törvény, amelyet hazánkban is bevezettek, alapvető­

en hatott ki a bányaigazgatás szervezetére, A t ö r ­ vény intézkedett a bányahatóságok megszervezéséről;

elsőfokú szervekként a bányakapitányságokat /és bá­

nyabiztosságokat/, másodfokú szervként a főbányaha­

tóságot nevezte meg. Bányakapitányságot szerveztek Budapest, Besztercebánya, Nagybánya, Oravica, I g l ó , Zalatna, Zágráb székhellyel, A főbányahatósági j o g ­ kört 189o-ig a Földművelés-, ipar- és kereskedelem­

ügyi, 1890-1933 között a Pénzügy, 1933-1935 között a Keré-skedelemügy i , 1935-től az Iparügyi Miniszté­

rium lá t t a e l ,

A törvény szerint ’*A bányahatóságok, a fe l ü g y e l e t fo ly t á n , tartoznak a bányatörvény á l t a l a bányává!-

(4)

lalatokra ruházott kötelezettségek t e l j e s í t é s e f e ­ l e t t őrködni és mindazon esetekben f e l l é p n i , ame­

lyekben a bányaművelés fenntartása, vafey annak a - köztekintetekbeni viszonyai különös intézkedéseket kívánnak’1.

A bányahatóság a fe l ü g y e le t folytán igazgatási és rendészeti feladatokat l á t o t t e l . /: A bányabi- ráskodás a törvényszékek hatáskörébe került, a bá­

nyatulajdonos üzemi és gazdasági viszonyaiba a bá­

nyahatóságnak b el es zól á si joga nem maradt.;/

A bányahatóságok igazgatási f e l a d a t a i között a kutatási és bányaművelési jogosítványok /bányate­

lek, s t b , / megállapítását, a bányatársulatok a l a k í ­ tásával kapcsolatos hatósági feladatokat

f

a bánya­

i l l e t é k e k és szénjogí i l l e t é k e k e lő ír á sá t és n y í l - ványtartását, a bányatérképek f e l e t t i f e l ü g y e l e t e t , a bányászati s t a ti s z t ik á k vezetését, a munkások bérviszonyainak és a társládák keze lés i módjának v i z s g á la t á t k e l l említeni.

A bányahatóságok feladatainak másik csoportját a rendészeti feladatok te t té k k,i» Ezek: biztonsági szabályok kiadása, a biztonsági követelmények, a bányatörvény és végrehajtási szabálya, valamint a munkásvédelmi törvények és rendelkezések megtartá­

sának el le nőr zé se , a súlyos /halálos/ balesetek és üzemzavarok vi z s g á la t a , fontosabb gépi berende­

zések és robbantó anyagok engedélyezése.

A törvény a bányahatóságok számára a bányatör­

vény áthágásainak szankcionálására bírság olá si j o ­ got, i l l e t v e egyéb szankciók alkalmazásának lehető­

(5)

4.

ségét is b i z t o s í t o t t a .

A bányahatóságok fe lü g y el e te csak az un. fenn­

t a r t o t t ásványi nyersanyagok /érc, kén, timsó, konyhasó, g á l i c , per l i t , bauxít, kő- és barnasze­

nek, szénhidrogének/ bányászatára, valamint a kok­

szoló müvekre, és a kohászatra t e r je d t ki.

A bányahatósági feladatok 1945-ig lényegében változatlanok maradtak. A szervezet annyiban v á l ­ t o z o t t , hogy az első világháborút követően négy bányakapitányságot szerveztek: Budapest, Miskolc, Salgótarján, Pécs szék hel ly el , majd Észak-E.rdély és a Felvidék egy részének visszacsatolása után Kassán, Nagybányán és Marosvásárhelyt.

A felszabadulást követő időben, különösen a bá­

nyák állami kezelésbevételét, majd az államosítást követően, a bányahatóságok előzőekben vázolt ig az ­ gatási feladatainak többsége fölösl ege ss é v á l t . A bányakapitányságokra gyakorlatilag csak. a rendésze­

t i feladatok el lá t á s a maradt. A főbányahatóság /az, Iparügyi Minisztérium Bányászati Közigazgatási Osz­

tálya/ alapvető tevékenységét a bányászati terme­

l é s , különösen a széntermelés beindítása, a termelt szén szétosztása, a szénárak megállapítása, a bányá­

szat anyagi és élelmiszerellátásának szervezése, a bértárgyalások folyt atá sa, majd az állemi kezelésbe­

v é t e l l e l , az államosítással összefüggő j o g i és ope­

r a t í v feladatok képezték.

A bányászat állami irányításának kialakítása, va­

lamint a s z o c i a l i s t a bányavállalatok megalakulása után kérdésessé v á l t , hogy indokolt-e fenntartani a

(6)

fflügváltosött körülmények között a bányahatósági f e l ü gy el e té t ,

A Nehézipari Minisztérium - az Iparügyi Minisz­

térium jogutódja - é-730/19é-9 */XI,22./eIn.NIP ,M. szá mu rendeletével a bányakapitányságokat megszüntette Egyben úgy rendelkezett, hogy a bányakapitányságok rendészeti hatáskörében bányarendészeti f elügyelő­

ségek járjanak e l . Bányarendészeti felügyelőség ke­

r ü l t megszervezésre Budapesten, Miskolcon, Salgótar jánban, Dorogon, Tatabányán, Ajkán, Pé csett, Várpa­

lotán, és átmenetileg rövid időre Nagykanizsán és Ózdon, A bányarendészeti felügyelőségeket - a Bá­

nyarendészeti Osztály utján - rövid id e ig a Nehéz­

ipar i Minisztérium Bányászati Főosztálya, majd köz­

vetlenül a nehézipari miniszter i r á n y í t o t ta .

1953. december 10-én a Nehézipari Minisztérium A71187/1953./NIM.É.19./ NIM számú utasításával a bányarendészeti felügyelőségeket bányamüszaki f e l ü — gye tőségekké szervezte át. A várpalotai és ajkai felügyelőségből megalakult a veszprémi Kerületi, Bá- nyamüszakí Felügyelőség /a nagykanizsai és az ózdi bányarendészeti felügyelőség már korábban megszűnt/

Az átszervezés nemcsak a bányahatóság szerveinek elnevezés változását, hanem feladatainak bővülését,

is j e l e n t e t t e . Ez azt a felismerést tükrözte, hogy a bányászat viszonyait szabályozó rendelkezések, különösen az üzemek és a dolgozók biztonságát, a bányászat á l t a l é r i n t e t t egyéb társadalmi érdekek védelmét, az ásványi nyersanyagok védelmét nem l e ­ het kizárólag az é r i n t e t t bányavállalatokra bízni.

A bányahatóság feladata szükségszerűen túlnőtt a rendészeti feladatokon.

(7)

6

A 41/1955,/ V I I .21»/ Mt, számú rendelet a bánya- hatóságot 1955, február 1-el a Minisztertanács /Mt,/ fe lü g y el e te alá helyezte. Meghatározta e g y i ­

dejűleg az Országos Bányamüszakí Főfelügyelőség /OBF/ /a bányahatóság/ f e la d a t á t, hatáskörét és főbb e l j á r á s i szabályait. A Mt, a bányahatóságot szabályzatalkotási, e l l e n ő r z é s i , v i z s g á l a t i , ren­

delkezési és bírság olá si jogkörrel ruházta f ö l ; f e l ü g y e le t é t k i t e r j e s z t e t t e minden bányászati te vé ­ kenységre. A Mt, rendelete később alapul s z o l g á l t a bányatörvénynek a bányahatóságról szóló része kodif ikációj ához.

Az 1950-es évek második f e l é r e l é t r e j ö t t e k a bányászati viszonyok, a bányaigazgatás törvényi szabályozásának p o l i t i k a i , gazdasági és társadal­

mi f e l t é t e l e i ,

A bányászatról, szóló I96O. évi I I I . tv, /Bt./

a már kialakult elvek figyelembevételével á l l a p í ­ t o t t a meg a bányahatóság fe la d a t á t , hatáskörét, helyét az állami szervek rendszerében, valamint ■ szervezetére és eljár ás ára vonatkozó főbb k ö ve t el ­ ményeket. A törvény - indokolása szerin t - a bá­

nyahatóság helyzetének sz il á rd megalapozásával és jogkörének megfelelő megállapításával, intézményes b iz t os ít ék ot kívánt teremteni ahhoz, hogy a t ö r ­ vényben f o g l a l t szabályok, a biztonság és a gazda­

ságosság elve a bányák gyakorlati munkájában minél hatékonyabban megvalósuljanak.

29 A bányahatóság fe l a d a t a .

A bányahatóság feladatát a Bt. a következőképpen

(8)

határozza meg: "A bányahatóság őrködik a dolgozók éle té re és t e s t i épségére, egészségvédelmére, a biztonságos üzemvitelre, az ásványi nyersanyagkész­

l e t és bányavagyon, valamint a f e l s z í n megóvására vonatkozó rendelkezések megtartása f e l e t t . A bánya- hatóság tevékenysége körében intézkedéseket tehet a bányászat á l t a l é r i n t e t t egyéb társadalmi érde­

kek védelmére."

/A feladat - j o g i szempontból - a szerv társa­

dalmi rendeltetését f e j e z i ki . A feladat t e l j e s í t é ­ séhez b i z t o s í t o t t jogosítványokat, j o g i eszközöket, mint például az engedélyezés, az elle nőr zé s, a b í r ­ ságolás, stb. hatáskörnek nevezzük./

A feladatot meghatározó törvényi szöveggel kap­

csolatban mindenek e l ő t t arra k e l l rámutatni, hogy a szövegben szereplő "rendelkezések" szó a l a t t a Bt.-nek /jogszabálynak, szabványnak, határozatnak/

nemcsak valamely konkrét rendelkezését k e l l ért eni , hanem azon rendelkezéseit i s , amelyek általános e l ­ v e t , követelményt fogalmaznak meg.

Az őrködés összefoglalóan a Bt, rendelkezéseinek, elveinek érvényrejuttatását j e l e n t i a bányahatóság rendelkezésére bocsátott j o g i eszközök, valamint nem j o g i eszközök révén. Az őrködés fogalmát nem l e ­ het leszűkíteni csak el le nő rz ésr e, még az ásványi nyersanyagkészletek vonatkozásában sem.

A bányahatóság felad ata ö s sz et et t. Munka- és egészségvédelmi, műszaki-biztonsági, környezetvé­

delmi és általános társadalmi, érdekvédelmi köve te l­

ményeket fogalmaz meg. Nem szorul különösebb magya­

(9)

rázatra, hogy a fe lad at végrehajtása egyrészt bá­

nyászati iparáganként /fel ügy ele t a l a t t á l l ó tevé­

kenységenként/, másrészt egy-egy iparágon belül időben és es e t l e g helyen i s , e l t é r ő bányahatósági tevékenységet /különböző Jogi eszközök alkalmazá- sá t/ igé ny el,

A feladat egyértelmű ismerete a bányahatósági dolgozók számára elengedhetetlen, mert a Jogszabá­

lyok rendelkezéseit az egyedi esetekre úgy k e l l alkalmazni, hogy érvényre jusson a törvényben k i f e ­ j e z e t t , feladatként meghatározott állami c é l , Kü­

lönösen jele nt ős ez abban az esetben, amikor a j o g ­ szabály mérlegelési jo g o t , azaz döntési szabadságot b i z t o s i t a hatóság részére.

A feladat t e l j e s í t é s e mindenekelőtt a hatáskör célirányos gyakorláséval /a j o g i eszközök megfelelő alkalmazásával/ valósul meg. A fe lad at t e l j e s í t é s é t azonban hatékonyan e l ő s e g ít h e t i k az un. nem j o g i eszközök is. Ezek között emlithető a s z i g n a l i z á c i ó , a bányahatóság szerveinek v e z e t ő , propaganda tevé ­ kenysége, útmutatók, tájékoztatók kiadása, a bánya- hatóság feladatával összefüggő mozgalmak szervezése, támogatása, stb.

3. Bányahatósági f e lü g y e le t .

A bányahatóság a bányatörvény alapján hatósági f e l ü g y e l e t e t gyakorol

a/ a fö ld t an i kutatás,

b/ a bányavállalatok és más szervek bányászati tevékenysége,

(10)

9.

c/ a bányavállalatok melléktevékenysége

t

d/ a bányászati tevékenységgel kapcsolatos t á j - rendezési, újrahasznosítási tevékenység, e/ a mélységi vizek fe lsz in reh oz ata la

fe l e t t ,

A törvény felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a bányahatóság fe l ü g y e l e t é t k it er je ss z e egyéb tevékenységekre i s , ha azt az ott alkalmazott

technológiának a bányászatival való rokonsága, vagy a munkálatok fokozott veszélyessége indokolja.

E felhatalmazás alapján a Mt, a bányahatóság f e lü g y e­

l e t ét

a/ a 9/1961. /III.3Q./Korm. számú r en d el e tt el k i ­ terjesztette

- a bányavállalatok termeléssel közvetlenül kapcsolatos tevékenységére,

- a bányászati c é lt szolgáló k í s é r l e t i és v i z s ­ gáló tárókra, a tanbányákra, a laboratóriumok­

ra, továbbá a bányabiztonsági és robbantás­

technikai kutató tevékenységre, valamint a. bá­

nyamentő szolg álat ra,

- a bányászati szakmunkás és technikus képzésre, - a kő ola j- és kőolajtermék távvezetésre,

- az ipari robbantóanyagokra /műszaki követel­

mény megállapít ás/,

- a robbantási tevékenységre,

- az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­

vatal felkérése esetén a barlang-kutatásra és barlangfenntartásra,

(11)

b/ a. 1A/I969

,/III,2.8,/

Korm,számú rendel et te l k i t é r j es z t e t t e

- a f ö l d a l a t t i t ár oló te re kre , - a propán-bután t ö l t o t e l e p e k r e ,

- a nem ásványi nyersanyagok kitermelésére i r á ­ nyuló, bányászati technológiával végzett f ö l d ­ a l a t t i tevékenységre /aknamélyités, alagút és vágathaj tás/,

- a felhagyott bányák nyitvámáradó t é r s é g e i r e ; 0

/

a 19/197.3»/ V I I »18 ■ / Mt. számú r en d el e tte l ki­

t e r j e s z t e t t e az ipari robbantóanyagokra /gyár­

tás, fórgalombahozatal engedélyezése/.

A gázenergiáról szóló 1 9 6 9. évi Y I I , tv , a bánya- hatóság f e l ü g y e l e t é t tovább b ő v í t e t t e , k i t e r j e s z t v e azt a gázelosztó vezetékekre.

A bányahatóság azon - lényegében nem bányászati - tevékenységek, létesítmények vonatkozásában, ame­

lyekre a hatósági fe l ü g y e l e t é t k i t e r j e s z t e t t é k , te ­ vékenysége során értelemszerűen a Bt-ben meghatáro­

z o tt feladat megvalósulását s e g i t i elő.

Abból a tényből azonban, hogy a bányahatóság f e l ­ ügyeletét valamely tevékenységre k i t e r j e s z t i k , nem következik, hogy arra a Bt, anyagi j o g i rendelkezé­

s e i t kellene alkalmazni. A Bt. ilyen rendelkezéseit e tevékenységek során csak akkor k e l l megtartani és megtartatni, ha azt jogszabály k i f e j e z e t t e n e l ő í r j a .

(12)

4, A bányahatóság szervezete

A bányahatóság az Mt. felügy ele te a l a t t működő államigazgatási szerv. Az OBF közvetlen fe l ü g y e l e ­ t é t a Mt. egyik elnökhelyettese l á t j a e l . A bánya- hatóság működéséhez szükséges költségek, valamint a tevékenységből f o l y ó bevételek az állami k ö l t ­ ségvetésben - az Mt. költségvetésében - kerülnek megtervezésre.

A bányahatóság országos hatáskörű és egyben má­

sodfokú szerve az OBF, elsőfokú t e r ü l e t i szervei a KBF-ek. Mind az OBF, mind a KBF-ek önálló hatáskö­

rű államigazgatási szervek, hatáskörüket csak a Mt. YöBhatja e l .

Az OBF

a/ e l l á t j a azokat a feladatokat, amelyek mint országos szervre hárulnak /jogszabályalko­

tás, a biztonsági helyzet általános elemzése, a Mt. és f e l e t t e s állami társadalmi szervek­

kel való kapcsolattartás, nemzetközi kapcso­

latok f e j l e s z t é s e , stb./,

b/ i r á n y it ja és e l l e n ő r z i a KBF-eket, e l l á t v a egyben a KBF-ek hatósági aktusai vonatkozá­

sában a másodfokú szerv fe lad atá t,

c/ e l l á t j a az egész bányahatóság vonatkozásában az alapvető szem él yze ti , munkaügyi és gazdál­

kodási feladatokat,

d/ elsőfokon jár e l jogszabályban meghatározott bányahatósági ügyekben.

(13)

A KBF-ek járnak e l /'kötelesek is e l j á r n i / minden olyan bányahatósági ügyben, amelyet jogszabály nem utal az OBF hatáskörébe,

A báttyahatóság szervei belső sz ervezeti egysé­

gekre /az OBF osztályokra, a KBF-ek csoportokra/

tagozódnak. E belső szervezeti egységek az állam- igazgatási jogviszonyokban nem a s a já t , hanem a szerv nevében járnak e l .

A bányahatóság alapvetően li n e á r i s fe l é p í té s ű szervezet, szervei és belső szerv ez et i egységei egyszemélyi vezetés a la t t állnak. A l i n e á r i s tago­

lás tulajdonképpen vezetési mód, a különböző szintű és fokozatú vezetők kapcsolatának módja. A li ne ár is módon vezete tt szervezetben a függőségi kapcsolatok egyirányúak, v e r ti k á li s a k , vagyis egy személy, egy egység mindig csak közvetlen f e l e t t e s é t ő l vagy f e ­

l e t t e s sze rv tő l kaphat u tasítást. E vonatkozásban a KBF vezetőjének közvetlen f e l e t t e s e az OBF elnöke.

A sz erv ezeti alá- és f ö l é r e n d e l t s é g t ő l e l t é r a s z o l g á l a t i /munkaviszony!, kinevezési, fegyelmi, stb./ j o g i kapcsolat. A KBF-ek vezetőinek., valamint a bányahatóság belső szervezeti egységei vezetőinek s z o l g á l a t i vonatkozású j o g i hatásköre korlátozott.

Az OBF elnökét a Mt,, elnökhelyetteseit a bánya- hatóság f e l ü g y e l e t é t e l l á t ó kormánytag, az OBF, va­

lamint a KBF-ek dolgozóit az OBF elnöke nevezi ki.

A bányahatóság dolgozói vonatkozásában a munkáltatói jogokat részlegesen a KBF-ek és az egyes szervezeti egységek v e z e t ő i , teljeskörüen az elnök gyakorolja.

(14)

Az OBF elnökét a bányahatóság szervezetének k i ­ alakításában kizárólagos jogok i l l e t i k meg, igy:

megállapítja a bányahatóság belső szervezetét, KBF-eket szervezhet és szüntethet meg, megállapít­

hatja a KBF-ek székhelyét, i l l e t é k e s s é g i t e r ü l e t é t , a bányahatóság működésére vonatkozó e l j á r á s i szabá­

lyokat .

5, A KBF-ek irányítása.

A KBF-eket közvetlenül az OBF i r á n y í t j a . Az i r á ­ nyítás c é l j á t az i r á n y í t o t t szervezet zavartalan és eredményes működésének biztosításában, e működéshez szükséges f e l t é t e l e k r ő l való gondoskodásban szokták megjelölni. Emellett az irányitás azt is célozza, hogy az ir á n y ít o t t szervezet működésében - a hatás­

kör sérthetetlenségének elve mellett - érvényesül­

jön az irányitó szervezet akarata, végső soron az az állami akarat, amiért a szervezetet létrehozták.

Az irán yit ás , tartalma szerint lehet szervi /fenntartási/ és a szakmai irányitás. Az irányitás az irányitó szerv aktiv cselekményei utján j og i és nem j o g i eszközök révén valósul meg. Az irányitás j o g i eszközei: a normatív utasítás, a konkrét uta­

s í t á s , a határozatok f e l ü l v i z s g á l a t a . Az irányitás legfontosabb, nem j o g i eszköze az ellenőrzés.

a/ a KBF-ek irányításának alapvető formája az OBF elnöke á l t a l kiadott normativ utasítás. Norma­

t í v utasítás szabályozza a KBF-ek szervezetét,- ügy­

rendjét, a KBF-ek éves t e r v e i és beszámoló j e l e n t é ­ s e i tartalmi követelményeit, a személyzeti, és fon­

tosabb munkajogi kérdéseket, a kü lföld i szervekkel

(15)

való kapcsolattartás rendjét,- a KBF—ek belső e l l e n — őrzését, a pénzgazdálkodás .rendjét, sib. Lényegé - • ben ebbe a körbe tartoznak a rendszeresen ellátandó KBF fe la d a t ot , magatartást e l ő í r ó jogszabályok /sza­

bályzatok/. és körlevelek is,

b/

A

konkrét utasítás általában valamely cselek­

vésre, ritkábban cselekvéstől való tartózkodásra vagy cselekvés abbahagyására vonatkozik, A konkrét uta sí­

tá s sa l olyan feladat kerül kiadásra, amely egyszeri cselekvéssel /cselekvés-sorozattal/ megoldható, A konkrét utasítás köre rendkívül s z é l e s , így utasí­

tás adható ki; ellenőrzés elvégzésére, biztonsági intézkedés megtételére, valamely kérdésben vélemény- e l ő t e r j e s z t é s r e , fegyelmi el já rás lefolytatására., iratok f e lt e rj e sz té sé re ,- j e l e n t é s t é t e l r e , kikülde­

t é s r e , rendezvényen, továbbképzésen való megjelenés­

r e, stb. Alá k e l l húzni azonban, hogy a. hatósági t e ­ vékenység területén az érdemi döntés tartalmára uta­

sítás nem adható, A KBF-ek számára konkrét utasí­

tást az OBF elnöke, i l l e t v e az elnök jogán, az á l ­ t a l a meghatározott körben, az OBF elnökhelyettese, os ztá ly v ez et ői és dolgozói adhatnak ki,

c/ Az irányítás fontos j o g i eszköze a. KBF-ek határozatainak, f e l l e b b e z é s , f e l ü l v i z s g á l a t i kére­

lem, ügyészi megkeresés, f e l ü g y e l e t i ellenőrzés alapján történő felülvizsgálata, és a szükséges in­

tézkedések megtétele, A f e l ü l v i z s g á l a t i jog gyakor­

lására nem hatósági aktusok esetén is sor kerülhet, így pl* az OBF elnöke a KBF vezetőjének egyes sze­

mély ze t i ,munkaügyi , fegyelmi, pénzügyi, stb. dön­

t é s e i t f e l ü l v i z s g á l h a t j a , módosíthatja, vagy meg­

vá lt oz ta th a tj a.

(16)

d/ Az irányítás nélkülözhetetlen nem j o g i es z ­ köze az e 1lenőrzés, Az ellenőr zé ss el az irányitó szerv meggyőződhet a r r ó l , hogy irányitó akarata az i r á n y ít o t t szerv működésében miként érvényesül*

Az ellenőrzés az államigazgatási szervek működésé­

ben a törvényesség és az eredményesség fontos b i z ­ to sít ék a. Az OBF a KBF-ek t e l j e s azakmai működését és szerv i ügyeinek minden f a j t á j á t e l l e n ő r i z h e t i . Az általános és rendszeres ellenőrzés sajátos f o r ­ mája a KBF-eknek állandó személyi összetételű f e l ­ ügyelő bizottságokkal való e l l e n ő r i z t e t é s e ,

Az irányításon b e l ü l i ellenőrzés tipikus f o r ­ mája a jele nt és kérés és a beszámoltatás. A KBF-ek rendszeres beszámoltatása az éves tevékenységről szóló j e le n t é s , a komplex ellenőrzések,, valamint a halálos és súlyos balesetek, üzemzavarok viz sgá ­ l a t a i anyagainak b e te rj esz té se , továbbá a h i v a t a l i értekezleteken való beszámoltatás utján történik,

e/ Az irányítás más, nem j o g i eszközei: a f e l a ­ datok magyarázása, irányelvek, útmutatók kiadása, oktatás szervezése, gyakorlati tanácsadás és s e g í t ­ ségnyújtás a munkához, a KBF-ek vezetőinek és dol­

gozóinak minősítése, a mu«ka rendszeres értékelése, valamint a különböző döntéselőkészitő - információ­

szerző, elemző és szervezési - cselekmények.

6, A bányahatóság hatásköre.

A bányahatóság hatáskörét a feladata t e l j e s í t é ­ séhez b i z t o s í t o t t jogosítványok,, j o g i eszközök /ellenőrzés, engedélyezés, szankcionálás, stb./___

(17)

összessége adja. Más megfogalmazás sz e r i n t , a ha­

táskör azt határozza meg, hogy az ügy tárgya alapul­

v é t e l é v e l , a bányahatóság az adott ügyben elj ár ha t-e vagy nem. A KBF a hatáskörét csak az i l l e t é k e s s é g i területén gyakorolhatja.

Az államigazgatási szervek hatáskörét a jog nagy pontossággal határozza meg; a jogszabályok ugyanis nem általános hatósági jogkört adnak meg, hanem ne­

v e s í t e t t , konkrét hatósági ügyfajták intézésére j o ­ go sí tj á k és kö tel ez ik az államigazgatási szerveket.

A bányahatóság hatáskörét a Bt., a végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a Gt, a szabálysértési t ö r ­ vény és más magasszintü jogszabályok rendelkezései tartalmazzák.

A bányahatóság hatáskörében - Bt.vhr. rendelke­

zése szerint - elsőfokon a KBF-ek járnak e l . Ezt az általános szabályt a jogszabályok esetenként á t t ö ­ r i k és különböző ügyekben az OBF elsőfokú el já r ás át á l l a p í t j á k meg. A KBF-eknek a felügyeletük a l a t t á l l ó tevékenységek biztonsági, stb. helyzetéért fennálló általános fele lő s sé gé bő l következik, hogy az OBF az elsőfokú eljárásaiba az i l l e t é k e s KBF-et vonja be, aktusai kiadása e l ő t t a KBF-et hallgassa meg.

A bányahatóság hatáskörét alkotó jogosítványokat - az azonos j o g i je l l e g ű ügyfajták szerint - a követ­

kező csoportosításban tárgyaljuk: szabályozás, enge­

délyezés, egyéb jogot keletkeztető ügyfajták, ható­

sági kötelezés, szakhatósági közreműködés, szankci- - J onálás, egyéb bányahatósági ügyfajták.

(18)

a/ Szabályozás, Az OBF elnöke a bányahatóság hatáskörébe tartozó ügyekben általános érvényű sza­

bályzatokat adhat ki. A szabályozási jogkör a bá­

nyahatóság egyik legjelentősebb jg-gositványa. A ba­

nyahatóság nemcsak e l j á r á s i , hanem anyagi j o g i e l ő ­ írásokat is tehet, nemcsak a munkavégzés szabályait hanem a létesítmények, gépek, stb. műszaki követel­

ményeit is megállapíthatja. Az OBF elnöke á l t a l k i ­ adott szabályzatok a jogszabályok hierarchiájában a miniszteri utasításnak fe lel ne k meg.

b/ A bányahatóság hatáskörében fontos helyet f o g l a l e l az engedélyezés, Az "engedély" fogalom többféle engedélyfajtát f o g l a l egybe. Ezek - nem elnevezésük, hanem az aktus tényleges j o g i t a r t a l ­ ma szerint - a következők:

- bányatelek megállapítása, a védőpillérek k i j e ­ lölé se /engedélyezése/,

- bányák műszaki üzemi terveinek engedélyezése, - k iv e t t helyen, valamint a bányatelek határán

k iv ü l i kutatás engedélyezése, továbbá a bánya­

telekben előforduló más ásványi nyersanyag k i ­ termelésének engedélyezése,

- a bányaüzem szünetelési és megszüntetési müsza ki tervének jóváhagyása,

- bányászati, k ő o la j - és gázipari létesítmények, gépek, berendezések engedélyezése,

- robbantóanyagok műszaki követelményeinek meg­

á ll ap ít á sa , gyártásának, forgalombahozatalának vásárlásának, tárolásának, valamint a robban­

t á s i munkák engedélyezése.

Az engedély tipikusan jogot keletkeztető aktus.

Valójában azonban nemcsak jo g o t , hanem kö telezettsé

(19)

get is meg állap ít5 az engedélyes a jogát az enge­

délyben /és az irányadó jogszabályokban/ meghatá­

rozottak szerint köteles gyakorolni.

Az engedélyező hatóság egyébként nemcsak az en­

gedély megadására vagy megtagadására jog os ult . Az engedélyben előírásokat is tehet, mintegy az enge­

dély f e l t é t e l e i k é n t . Az engedélyezések ügyében — a robbantóanyagok műszaki követelményeinek megállapí­

tása, valamint a gyártás és fórgalombahozatal enge­

délyezése k i v é t e l é v e l - elsőfokon a KBF-ek járnak e 1 r

c/ A jo g o t , /kötelezettséget/ kel et ke zte tő , mó~

dositó vagy megszüntető egyéb ü.gyfajták között k e l l említeni

- kisebb bányaüzemeknél a Bt. egyes rendelkezé­

sei a l ó l való felmentésadást, i l l e t v e azoktól való e l t é r é s engedélyezését,

- a jogszabályok, /biztonsági szabályzatok és egyéb,hatáskörbe tartozó előírások/ rendelke­

z é s e i t ő l e lt é r é s engedélyezését vagy felmen­

tés adását,

- valamely kö te lez et ts ég t e l j e s í t é s é r e haladék adását, engedély időbeni hatályának meghosszab­

bítását ,

- a bányaüzemek minősítését v i z - , s u j t ó l é g - , vagy szénpor robbanás- és tűzveszély szempontjából, - műszaki szabályzatok, technológiai előírások

j óváhagyását,

- bányák üzemzavarelháritási terveinek jóváhagyá­

sát ,

- a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetének,

(20)

19.

valamint a vonatkozó tilalmak és korlátozá­

sok megállapitását,

- a f e l e l ő s műszaki vezető és helyettese meg­

bízásához való hozzájárulást,

- azon bányavállalatok és ü?emek k i j e l ö l é s é t , amelyeknél bányamentő s z o l g á la t o t , i l l e t v e központi bányamentő állomást k e l l szervezni. '' A jogszabályok /biztonsági szabályzatok, stb./

rendelkezései a l ó l általános felmentésadás, va la ­ mint a bányaüzemek veszély s z e r i n t i minősítése ügyeiben az OBF,. az ügycsoportba tartozó egyéb ügyekben elsőfokon a KBF-ek járnak e l .

d/ Jogszabályok e l ő i r j á k , hogy egyes hatóságok, m ielőtt az ügyfél számára hatósági aktusokat k i ­ adnának, más hatóságok egyet értés ét, hozzájárulá­

sát is megszerezzék. Il yen esetben tehát két ha­

tóság van; az egyik az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóság, a másik - a hozzájárulást adó - un. szakhatóság. A szakhatóság nemcsak a hozzájá­

rulás megadására vagy megtagadására jogosult.

Hozzájárulásában előírásokat is adhat, mintegy a hozzájárulás f e l t é t e l e k é n t , A bányahatóság szakha­

tóságként működik közre.,

- a szövetkezet vagy társadalmi szerv bányásza­

tának tanácsi engedélyezésében,

- á bányavállalattal /a bányahatósági fel ügy e­

l e t a la t t á l l ó tevékenységekkel/ kapcsolatos, nem bányahatósági engedélyköteles létesítmé­

nyek engedélyezési eljárásában,

- a bányavállalat vízhasználatára vonatkozó v í z ­ j o g i engedélyezési eljárásban,

(21)

2 o .

- a mélységi vizek f e l s z í n r e hozatalával kapcso­

latos v í z j o g i engedélyezési eljárásban, - a különösen nagy kárt okozó pinceomlásokkal

kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban., - az újrahasznosítással kapcsolatos tanácsi e l ­

járásban,

■ bányakárokkal, valamint az ép íté si korlátozá­

sokkal kapcsolatos eljárásban,

- a t e r ü l e t i - é s városrendezési tervek jóváhagyá- sában,

~ a t e r ü le tf el h a sz n á lá s i, valamint a t e l e k a l a k í ­ tási eljárásban,

- a természetvédelmi te rületek védetté ny i l vá n í ­ tás i eljárásában^

- a beruházási programok és javaslatok, jóváha­

gyási eljárásában,

Az ügycsoportba tartozó ügyek közül - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - az OBF vé­

leményezi a beruházási programokat és javaslatokat, a t e r ü l e t - és városrendezési terveket , valamint a természetvédelmi területek védetté nyilvánításának t e r v e z e t e i t . Egyéb ügyekben szakhatóságként a KBF-ek járnak, e l . Az OBF egyetértése szükséges ezeken t ú l ­ menően a bányahatóság hatáskörét érintő, más szerv á l t a l kiadandó jogszabályokhoz, szabványokhoz,

e/ Az ellenőrzés . A hatósági ellenőrzés a l a t t azon cselekmények összességét értjük, amelyek az ügyfelek j o g i normákban és egyedi hatósági határoza­

tokban e l ő i r t magatartásának megvalósulásáról i n f o r ­ mációk szerzésére irányulnak. Az ellenőrzés jogköve­

tésre ösztönöz, másrészt a jogszabálysértések f e l t á ­ rásának is eszköze.

(22)

Az e ll e n ő r z é s i cselekmények önmagukban az e l l e n -

::z'özi

j o g i helyzetében változást nem okoznak. Ha ugyanis nincs jog ellenesség, az ellenőrzésnek rend­

szerint nincs j o g i következménye sem. A fontosabb e l le n ő r z é s i módok:

- he lysz ini ellenőrzés /dolgok, tevékenységek megfigyelése, mérés, stb./ egyéni, vagy cso­

portos-, cé le l le n ő r zé s , valamint komplex bá- nyamüszaki szemle utján,

- jele nt és vagy beszámoló kérése /rendszeres, e s e t i , Í r á s b e l i , szóbeli/,

- iratok megvizsgálása /helyszínen vagy bekérés utján/.

Belső tartalmukat tekintve, lényegében az e l l e n ­ őrzések körébe sorolhatók a bányahatósági baleset­

ás üzemzavarvizsgálatok i s ,

A bányahatóság a fe l ü g y e le te a l a t t á l l ó te vé ­ kenységnél, üzemekben, a hatáskörébe tartozó ügyben, korlátozás nélkül tarthat e ll e n őr z és t . Az üzemek rendszeres ellenőrzése, valamint a bal es et - és üzemzavarvizsgálat azonban elsősorban a KBF-ek f e l -

adata. A rendszeresség bi z to sí tá s a érdekében a fon­

tosabb ellenőrzések a KBF-ek éves munkaterveiben meg­

tervezésre kerülnek. Az OBF e l le n ő r z é s e i , valamint baleset- és üzemzavarvizsgálatai kiv ételesek, az utóbbira csak a külön jogszabályban meghatározott esetben kerülhet sor.

f / A hatósági kötelezés. A bányahatóság eljárása során - feladata t e l j e s í t é s e érdekében hatásköre ke­

r et ei n belül - az ügyfélre vonatkozó kötelezést t a r ­ talmazó egyedi határozatokat adhat ki /konkrét ügy—

(23)

en egyedi hatósági aktus/,

A hatósági kötelezésre irányuló ügyfajták ese- én a kezdeményezés joga - általában ~ a hatóságot H e t i /hivatalból jár el/,

A hatósági kötelezés - belső tartalma szerint - ehet: egyrészt meglévő kö te lez et ts ég t e l j e s í t é s é r e aló fe lh ív á s , másrészt uj kö te lez et ts ég elő írása.

Első esetben a hatóság - ha é s z l e l i , hogy az ügy­

el /a felügy ele te a la t t á ll ó tevékenységeket f o l y t a - ó vá l la la t o k , szervek/ jogszabályban, szabványban, tb, e l ő i r t kötelez et ts égé t nem t e l j e s i t i , aktusában ntézkedik es et le g határidő megadásával, a j o g e l l e — es magatartás, tevékenység megszüntetéséről.

Másik esetben a hatóság az ügyf elet olyan maga­

sí tá sr a k ö t e l e z i , amelynek tanúsítása addig nem vo lt ötelessége. A hatóság mindén esetben indokolni t a r ­ ozik az uj kö tel ez et ts ége t tartalmazó határozatát,

A kötelezés kiadási joga alapján a bányahatóság - más módon el nem hárítható, közvetlen veszély,

vagy fenyegető veszélyes károsodás esetén a munka f o l y t a tá s á t megtilthatja, vagy ko rlá to z­

hatja és megszabhatja a munka ujrafe lvé te lén ek f e l t é t e l e i t ,

- intézkedhet az üzemzavarok és balesetek megelő­

zésére ,

- intézkedhet a bányászat /és a fe lü g y el e te a l a t t á ll ó tevékenységek./ á l t a l okozott károk megelő­

zésére, vagy elhárítására, valamint a bányászat /és a fe lü g y e l e te a la t t á l l ó tevékenységek/ á l ­ t a l é r i n t e t t egyéb társadalmi érdekek védelmére.

(24)

A bányahatóság az előzőkben f e l s o r o l t a ^ keretében rendelkezhet;

- létesítmények építésére, átalakítására, lebontá­

sára, f e lü l v i z s g á la t á r a ,

- gépek, berendezések, műszerek beépítésére, kiese rél é sé re , l e á l l í t á s á r a , vafey fe l ü l v i z s g á l a t á r a , - technológiák,, műszaki szabályzatok átdolgozására

kie g és z ít és é re , vagy technológia készítésére, - anyagok használatának korlátozására, tilalmára, - személyek munkavédelmi oktatására,

- adott munkahely létszámának, szakmai összetéte­

lének bi zt os ít ás ár a , vagy a t e l e p i t e t t létszám korlátozására.

A kötelezést tartalmazó aktus kiadása általában a KBF-ek hatáskörébe tart ozi k. Az OBF csak azon ügyek­

ben, vagy ügyek kapcsán adhat ki elsőfokon ilyen ak­

tus t, amelyekben elsőfokú el já rá s ra jogszabály f e l ­ hatalmazza /pl. saját ellenőrzése alapján intézkedik a jogszabályok megtartására, a közvetlen v e sz él y , fenyegető károsodás megelőzésére/ az á l t a l a vég ze tt üzemzavar- és bal es etvizsgálat kapcsán intézkedik a hasonló esetek megelőzésére.

A kötelezést tartalmazó hatósági aktusok különle­

ges csoportját képezik azok az intézkedések, amelyek hiányában a késedelem elhárithatatlan kárral vagy v e s z é l l y e l járna, és amelyeket az 1957. évi IV. tv.

alapján az államigazgatási szervek - tekintet nélkül hatáskörükre és illetékességükre - kötelesek megtenni

g/ Az egyéb bányahatósági ügyek kategóriájába a közvetlen j o g i hatást ki nem v á l t ó , többségében a

(25)

r e g i s z t r a t i v cselekvések sorolhatók. Ezek

- a vizsgáztatás, a vizsgáztatásban való r é s z t - v é t e l ,

- a szakvélemények adása,

- szakértői engedélyek kiadása és nyilvántartása, - bányatelek nyilvántartása, bányatérképek meg­

őrzése

- üzemzavarok, balesetek nyilvántartása, - igazolás az üzemzavarokról és balesetekről,

- robbantási engedélyek, robbantásvezetői, robban­

tómesteri, raktárkezelői igazolványok kiadása és nyilvántartása,

- bányakár igazolás kiadása, igazolás a bányásza­

t i tevékenység szabályszerű v o l t á r ó l .

Az egyéb bányahatósági ügyek közül a vizsgáztatás, vizsgáztatásban való résztvété-1,. szakvélemények adása az OBF hatáskörébe is tart ozi k.

h/ A szankció alkalmazása. A bányahatóság az á l ­ t a l a é s z l e l t , vagy eljá rás a során tudomására ju t o t t jogelle nes magatartások esetében a következő szankció kát alkalmazhatja:

Ha á jogellenesség a hatóság egyedi aktusával e l ­ lentétes magatartás, az 1957.v.évi IV. tv-ben mégha- tá ro zo tt e l j á r á s i és végrehajtási szankciókat alkalma hatj a.

Ha a jogellenes magatartás jogszabály megsértésé­

ből á l l , a bányahatóság saját hatáskörben szabálysér t é s i eljárás keretében ipar i robbanóanyaggal való

(26)

v i s sz aé lé s , munkavédelmi, é p í t é s i , bányászati, tűz­

rendésze t i szabálysértés, valamint a gázenergiára vonatkozó szabályok megszegése miatt elj árhat.

Olyan szabálysértés esetén, amelynek elbirálásár nincs h a t á s k ö r e f e l j e l e n t é s t tehet az i l l e t é k e s szabálysértési hatóságnál.

Szélesebb értelemben a szankcióalkaimazás foga­

lomkörébe t ar t oz ik a más szabálysértési hatóságnál Tize f e l j e l e n t é s olyan szabálysértés miatt, amely­

nek elbírálására a bányahatóságnak nincs hatásköre, : incselekmény elkövetése miatti f e l j e l e n t é s , a f e ­ gyelmi vagy k á r t é r í t é s i elj ár ás kezdeményezése, gaz

iasági bírság kiszabásának indítványozása is.

Szankciók alkalmazására mind az

O B F

, mind a

KBF

jogosult azok figyele mbe vé telév el, hogy az

OBF

azon

-gyek kapcsán jogosult e l j á r á s i és végrehajtási izankciót alkalmazni, amelyben ő jár e l , továbbiak­

ban. csak különösen je le n t ős szabálysértés esetén járhat e l ; gazdasági birság kiszabását csak az

OBF

indítványozhatj a.

k

bányahatósági hatáskor áttekintése kapcsán rá n e ll mutatni, hogy a Bt. széleskörű felhatalmazást iont a bányahatóságnak a hatáskör egyes j o g o s í t v á ­ nyai tartalmának, terjedelmének megállapítására.

- a bányahatóság határozza meg segédüzemi j e l l e ­ gű bányászat esetén a tevékenységi kört és a fe lü g y el e t mértékét, továbbá a bányavállalat melléktevekenygégi körébe tartozó, vi-.szonyla- gos sze rvezeti önállósággal rendelkező üzem

(27)

26.

f e l ü g y e l e t é t átadhatja más szervnek,

- az OBF elnöke határozza meg /jogszabályban/, hogy mely műszaki szabályzatokat és technoló­

giai előírásokat k e li a bányahatóságnak jóvá­

hagynia, milyen időszakonként k e l l a műszaki dolgozóknak biztonságtechnikai vizsgát tenni- ök, mely létesítményre, gépre, berendezésre k e l l a bányahatóságtól engedélyt kérni, milyen üzemzavarokat és baleseteket k e l l súlyosnak tekinteni és ennek figyelembevételével milyen körben k e l l a bányahatóságnak vi z s g á l a t o t ten­

ni, Lényegében az ellenőrzés rendszerességének., gyakoriságának és módjának meghatározása is a bányahatóság hatáskörébe t ar t oz ik .

Mindez a bányahatóság számára lehetőséget b i z t o ­ s i t ahhoz, hogy hatáskörét a fe la d at a i t e l j e s í t é s é - néz optimálisan szükséges mértékben és terjedelemben gyakorolja, lehetőséget b i z t o s i t ahhoz, hogy azzal a j o g i eszközzel é lje n fokozott mértékben, amely adott időben és területen - megítélése szerint - leghatékonyabban s z o l g á l j a a t árg yi célkitűzés vég- : ehajtását.

A bányahatóság és más szervek kapcsolata, A bányahatóság - mint az államigazgatás egyik szerve - tevékenysége során szükségszerűen kapcso­

latba kerül a bíróságokkal, ügyészségekkel és más allamigazgatási szervekkel,- Amig a kapcsolatok a bíróságokkal, ügyészségekkel, a népi el le n ő r z é s s e l ,

tanácsokkal esetlegesek, a mellérendelt államigaz­

gatási szervekkel rendszeres és a mindennapos munká­

ban alapvető .fontosságú.

(28)

2 7

.

Az együttműködés módjára átfogó j o g i szabályo­

zás nincs, azonban nagy számú jogszabály - igy a birósági szervezeti t v . , a büntető- és a polgá ri per-rendt§rtás, a tanácstörvény, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló t v r . , a népi­

el l e n ő r z é s r ő l szóló törvény, az államigazgatási e l j á r á s r ó l szóló törvény, valamint a bányatörvény is - tartalmaz ilyen rendelkezéseket,

A hatályos szabályozás sz eri nt mind a biróságok, mind az államigazgatásiszervek az előttük f o l y ó el já r ás során a tényállás tisztá zás a c é l j á b ó l egy­

mást kölcsönösen megkereshetik, egymástól adatokat, iratokat szerezhetnek be. A bányahatóság vonatkozá­

sában inkább a birósági megkeresés esete fordul el ő , balesetek, üzemzavarok kapcsán indult büntető­

ügyekben, valamint k á r t é r í t é s i és bányakár ügyekben.

A biróságok a bányahatóság dolgozóit h i v a t a l i működésűkkel összefüggő ügyben kihallgathatják, szakértőként k i j e l ö l h e t i k .

Az államigazgatási szervnek a b i r ó i Ítéletekben k i f e j e z é s r e j u t t a t o t t álláspontjához igazodnia k e l l . í z é r t , ha pl . a bíróság valamely károkozást bánya­

kárnak minősít, ezt a bányahatóságnak figyelembe k e l l venni. A bíróságnak az a határozata, amellyel valamely ügyben hatáskörét, vagy hatásköre hiányát á l l a p í t j a meg, az államigazgatási szervre irányadó.

Ilyen eset állhat e lő , ha pl . f e l j e l e n t é s esetén a bíróság azt á l l a p í t j a meg, hogy az adott szabály­

szegés nem v a l ó s i t meg bűncselekményt, hanem csak szabálysértést, amelyben a bányahatóságnak van ha- r áskör e .

(29)

A bányahatóság köteles azokat a bűncselekménye­

ket, amelyekről h i v a t a l i hatáskörében tudomást s z e r z e t t , az elkövető személyek megjelölésével a nyomozóhatóságnál f e l j e l e n t e n i . Erre a bányaható­

ság gyakorlatában főként súlyos üzemzavarok és bal­

esetek kapcsán kerülhet sor. A szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolása esetenként nem egyszerű.

Célszerű ezért - ha az ügyben kétség merül f e l - a f e l j e l e n t é s megtétele e l ő t t a nyomozóhatósággal közvetlenül konzultálni.

Az ügyészségek az általános törvényességi f e l ü r gyelet keretében a szerv tevékenységével kapcsolat­

ban iratokat tekinthetnek meg, i l l e t v e bekérhetnek, valamint a helyszínen v iz sg á la t ot tarthatnak.^ A j o g ­ sértések megelőzése vagy kiküszöbölése érdekében óvással, f e l s z ó l a l á s s a l élhetnek, i l l e t v e f i g y e l ­ meztetést alkalmazhatnak. A büntetőügyekben e l j á r ó ügyészségek megkereséseit haladéktalanul t e l j e s í t e ­ ni k e l l .

A tanácstörvény alapján a tanácsi szervek min­

den szervezetnél e l l e n ő r i z h e t i k a s z o c i á l i s , egész­

ségügyi és munkaügyi he lyzetet, tájékoztatást kér­

hetnek a beruházásokról, továbbá a tanácsi tervezés­

hez szükséges adatokról. A tanács* a végrehajtó b i ­ zottság és a tanácselnök a nem tanácsi szervek ve­

z e t ő i t szükség szerint megbeszélésre hívhatja ösz- sze, tájékoztatás, valamint az együttműködés módo­

zatainak megtárgyalása cé ljá b ól.

A népi ellenőrzés szervei a bányahatóság sz er v ei ­ nek tevékenységét is e ll e n ő r i z h e t i k , Az OBF és a KBF-ek v e z e t ő i t ő l tájékoztatást kérhetnek, tájékoz­

(30)

tatás cé lj á b ó l ülésükre bárkit meghívhatnak. Az e l ­ lenőrzés befejezése után a szerv v e z e t ő i a szüksé­

ges intézkedéseket kötelesek megtenni.

Az államigazgatási munka eredményessége sokszor k ö v e t e li meg olyan államigazgatási szervek együtt­

működését, amelyek egymással mellérendeltségi v i ­ szonyban állnak. Kapcsolatukat az az általános köve­

telmény határozza meg, hogy az államigazgatási szer­

vek egymás eredményes működését kötelesek kölcsönö­

sen e l ő s e g í t e n i . Ebből az is következik, hogy a mellérendelt államigazgatási szervek - megkeresés esetén - akkor is kötelesek egymásnak segítséget nyújtani, ha az adott ügyben a kötelező együttműkö­

dést jogszabály nem is i r j a elő.

Jogszabályok egész sora - köztük a Bt. is — ren­

delkezik úgy, hogy a normativ előírások /jogszabá­

lyok/ kiadásához az i l l e t é k e s miniszterek /országos hatáskörű szervek vezetői/ egyetértése szükséges.

Esetenként együttes jogszabály kiadás is indokolt l e h e t .

A Bt. Vhr. nem teljeskörü fe ls o r o l á s s a l utal ar­

ra, hogy az OBF elnöke általános érvényű szabályza­

tokat adhat ki együttműködve /egyetértésben/

- bányabiztonsági és b a l e s e t v iz s g á l a t i ügyekben az ágazati m in isz te rre l,

- bányaegészségügyi ügyekben az egészségügyi mi­

n i s z t e r r e l és az ágazati minisz ter rel,

- robbantóanyagok gyártása, tárolása, felhaszná­

lása ügyeiben a belügyminiszterrel,

- b a l e s e t s t a t i s z t i k a i ügyekben a KSH elnökével,

(31)

- a f ö l d a l a t t i tűzvédelem műszaki és szervezeti f e l t é t e l e i , továbbá az egészségre ártalmas anyagok és munkafolyamatok, valamint a v i l l a ­ mosenergia f ö l d a l a t t i használata ügyében az

i l l e t é k e s minisz ter rel,

A mélységi vizek felszinr eho zata láv al kapcsola­

tos f e lü g y el e t gyakorlásának a módját az OBF és az OVH elnöke együttesen szabályozza.

Ugyanakkor - amint arra már utaltunk - az OBF elnökének egyetértése is szükséges olyan, más szerv á l t a l kiadott olyan jogszabályhoz, szabványhoz, amely a bányahatóság f e la d a t á t, hatáskörét é r i n t i .

Nagy számú t é t e l e s jogszabály - köztük a bánya- törvény is - e l ő i r j a , hogy bizonyos hatósági aktu­

sok /elsősorban engedélyezések/ kiadása e l ő t t meg k e l l szerezni valamely mellérendált államigazgatási szerv véleményét, hozzájárulását.

A 6/d pontban utaltunk arra, hogy a bányahatósá­

got milyen eljárásokba k e l l bevonni. A Bt. és a Vhr.

szerin t viszont a bányahatóság köteles bevonni

- a fö ld t an i hatóságot a k i v e t t helyen te rv e ze tt kutatás engedélyezésével,

- a földt ani hatóságot, a f e l ü g y e l e t i szervet, a tanácsi szerveket, a vizügyi hatóságot, az Or szágos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt és az egyéb érdekelt hatóságot a bányatelek megállapításával,

- a szakhatóságokat a létesítmények építésének és használatbavételének engedélyezésével,

(32)

- a f e l ü g y e l e t i szervet a bányaüzemek tűzveszély, stb. szempontjából való minősítésével,.

- a tanácsi szerveket, valamint az é r i n t e t t szak­

hatóságokat a védőpillérek meggyengítésével, l e f e j téséve1

kapcsolatos eljárásba.

A mellérendeltségi viszonyban lévő államigazga­

tás i szervek természetesen nemcsak valamely aktus kiadása érdekében működhetnek együtt. Egyes jogsza­

bályok közös e l j á r á s i cselekmények elvégzésére is tartalmaznak rendelkezéseket. így pl: a bányahatóság az üzemzavar és ba l e s e t v iz s g á l a t o t , valamint a rob­

bantóanyagraktárak ell enőrzését a rendőrséggel, vizsgá zta tás t az i l l e t é k e s minisztériummal•egyUtt végez. Emellett a legkülönbözőbb feladatok, szerve­

zési teendők megoldása, vagy egyszerűen csak kö l ­ csönös tájékoztatás, tapasztalatcsere c é l j á b ó l is tarthatnak kapcsolatot.

Az együttműködés sajátos keretek, formák között valósuk meg a különböző szintű, célú állandó vagy alkalmi bizottságokban. A bizottságok többségükben e l ő k é s z ít ő , véleményező, tanácsadó vagy koordinatív funkciót töltenek be. A fontosabb állandó biz ot ts á ­ gok, amelyekben a bányahatóság is r é s z t v e s z , a kö­

vetkezők: az Országos Környezet- és Természetvédel­

mi Tanács, az Országos Munkavédelmi Bizottság, a Bányaegészségügyi és Bányászati Ergonómiai Tudomá­

nyos Bizottság, a Bányászati S z i l i k ó z i s Bizottság, a Gázfelhasználási Tárcaközi Bizottság, A b iz ot ts á ­ gok munkájában a bányahatósági dolgozók nem saját, hanem a bányahatóság képviseletében vesznek rés zt.

(33)

32.

A bányahatóság, f e l a d a t a i e llá t ás a során együtt­

működik a különböző társadalmi szervekkel, különö­

sen a szakszervezetekkel. A Bt. erre k i f e j e z e t t e n kötelező e l ő i r á s t is tartalmaz, amikor kimondja, hogy "A Bt. rendelkezéseit az állami szervek a szakszervezetekkel együttműködve hajtják vé g re ."

Az együttműködés alapvető ke ret eit és formáit a Munkatörvénykönyvnek a szakszervezetek jo g a i ra vo­

natkozó rendelkezései határozzák meg,

A szakszervezeti szervek - jogosítványaik alap­

ján - valójában résztvesznek az államigazgatás f o ­ lyamatában i s , így pl . a SZOT egyetértése szükséges az OBF elnöke á l t a l kiadott szabályzatokhoz.. A szak- szervezetek résztvesznek a bányahatósági bakeset és üzemzavar vizsgálatokban, az engedélyezési e l j á r á ­ sokban, a komplex ellenőrzéseken, a vizsgáztatások­

ban. Emellett a maguk társadalmi igazgatási, meggyő­

ző, nevelő tevékenységükkel, valamint azz al, hogy a munkavédelemmel kapcsolatban irányelveket adnak ki, továbbá a zz a l, hogy a munkavédelem he ly z et ér ől mind a főhatóságokat, mind a v á lla la t ok a t rendszeresen beszámoltatják, e l ő s e g í t i k a bányahatóság f e l a d a t a i ­ nak, ezen belül pedig különösen a munkavédelmi j e l ­ legű feladatoknak a t e l j e s í t é s é t .

A bányahatóság a maga eszközeivel közreműködik a szakszervezeti feladatok végrehajtásában, igy kü­

lönösen a minősitő vizsgálatokban, a különböző szak- sz e r v e z e t i szervekben, és a bizottságokban való r é s z t - v é t e l l e l , a szakszervezetek á l t a l kezdeményezett

mozgalmak támogatásával.

(34)

Felhasznált irodalom;

Aliquander-Bán-Tassonyi: Magyar bányajog Tárkány-szücs-Radnay-Kiss; Magyar bányajog Kiss; Bányajog /egyetemi jegyzet/

Berényi-Maxtonyi-Szamel— Szatmári; Magyar államigazgatási jog /általános rész/

Bérényi-Madarász-Toldi: Államigazgatási jog /általános rész/

Kiss- A magyar bányahatóság száz éves fejlődé se /BKL. 102. év f. 11.sz./

A bányahatóság f e la d a t á t, hatáskörét, e l j á r á s i szabályait tartalmazó jogszabályok.

(35)

B 2 1 3 1 - 2 1 6 4 D £ z V : 2 0 0 p ld ,

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :