H E R M A N N RÓBERT
M E G Í R H A T Ó - E A Z 1 8 4 8 - 4 9 - E S C S A T Á K T Ö R T É N E T E , A V A G Y A Z 1 8 4 8 - 4 9 - E S H A D T Ö R T É N E T Í R Á S P R O B L É M Á I
Előzetes megjegyzések Mohács kapcsán
G y á n i G á b o r vitaindítójában a m o h á c s i csata két, k i v á l ó s z a k e m b e r t ő l , S z a k á l y Fe
renctől és Perjés G é z á t ó l s z á r m a z ó leírásai k a p c s á n veti fel a k é r d é s t , hogy m e g í r h a t ó - e hitelesen egy csata t ö r t é n e t e ? A nagy elméleti j á r t a s s á g r ó l s a legújabb n e m z e t k ö z i szak
irodalomban való tájékozottságról t a n ú s k o d ó t a n u l m á n y t olvasva e l ő s z ö r n é m i l e g el
szomorodtam. E l s ő s o r b a n azért, mert nem korrekt eljárás két olyan historikuson k ö s z ö rülni a n y e l v ü n k e t , akik m á r nem tudnak v á l a s z o l n i ; m á r csak azért sem, mert a m o h á c s i csatáról az utóbbi é v e k b e n k é t újabb, új szempontokat felvető r e k o n s t r u k c i ó is született N é g y e s i Lajos, illetve B . S z a b ó J á n o s t o l l á b ó l .1
Elszomorodtam azért is, mert Perjés c s a t a r e k o n s t r u k c i ó j á r ó l a G y á n i által felhozott k i f o g á s o k z ö m é t m á r olvastam Barta G á b o r , K u b i n y i A n d r á s , Marosi Endre é s S z a k á l y Ferenc cikkeiben - ugyanakkor a vitaindítóban egyetlen h i v a t k o z á s sincs ezekre az írá
sokra. Nota bene, sem S z a k á l y , sem Perjés nem egyetlen s z e m t a n ú i b e s z á m o l ó alapján írta meg a maga c s a t a r e k o n s t r u k c i ó j á t , hiszen h a s z n á l t á k a t ö r ö k kútfőket is; é s Istvánffy M i k l ó s é s Heltai G á s p á r m u n k á i , valamint a Verancsics A n t a l h a g y a t é k á b a n fennmaradt
„ M e m o r i a rerum" is m e g ő r z ö t t n é h á n y , n y i l v á n v a l ó a n s z e m t a n ú k t ó l s z á r m a z ó informá
ciót - m é g ha maguk a s z e r z ő k nem is voltak s z e m t a n ú i az e s e m é n y e k n e k .2 H o z z á t e e n d ő , hogy akadnak m é g , Brodarics Istvánénál ugyan s z ű k s z a v ú b b s z e m t a n ú i b e s z á m o l ó k , s nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l mind a X V I I I - X I X . századi f o r r á s p u b l i k á c i ó k b a n , m i n d a M o h á c s utáni időszak kiadatlan i r a t a n y a g á b a n is lehetne m é g találni ezt-azt a c s a t á r ó l .
N e m tartom s z e r e n c s é s n e k a G y á n i által felhozott példát azért sem, mert a m o h á c s i csatával kapcsolatos m e g v á l a s z o l a t a n / m e g v á l a s z o l h a t a t l a n k é r d é s e k felsorolása nem a l kalmas arra, hogy rajtuk d e m o n s t r á l j u k általában a h a d t ö r t é n e t i (s b á r m i l y e n m á s ) ese
m é n y e k e l m o n d á s á n a k n e h é z s é g e i t vagy lehetetlenségét. N e m akarom itt m e g i s m é t e l n i mindazt, amit V e s z p r é m y L á s z l ó h o z z á s z ó l á s a fejteget3, de kétségtelen, hogy a X V I . s z á z a d k ö z e p é t ő l m é g a nyugati á l l a m o k t ö r t é n e t é h e z k é p e s t igen f o r r á s h i á n y o s magyar t ö r t é n e l e m b e n is sokkal nagyobb m e n n y i s é g ű kútfő áll r e n d e l k e z é s ü n k r e egy-egy ese
m é n y e l m o n d á s á h o z , mint k o r á b b a n ; s például a m e z ő k e r e s z t e s i , a s z e n t g o t t h á r d i vagy a zentai csata t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á n á l (a nagyobb v á r o s t r o m o k a t nem s e m l í t v e ) sokkal t ö b b a s z e m t a n ú i b e s z á m o l ó , mint M o h á c s e s e t é b e n . A X V I I I . századi dinasztikus, a francia forradalmi é s n a p ó l e o n i h á b o r ú k vagy akár saját kutatási korszakom, az 1848—
49-es magyar s z a b a d s á g h a r c e s e t é b e n pedig a kiadott é s a levéltári anyagban t á j é k o z ó d ó
Négyesi Lajos: A mohácsi csata. Hadtörténelmi Közlemények (a továbbiakban: HK), 1994. 4. sz. 62-79. o.;
B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom." I . rész uo. 2004. 2. sz. 443-474. о., I I . rész uo.
2005. 3. sz. 573-624. o.
2
" Mohács emlékezete. (Szerk. Kiss Károly és Katona Tamás.) Budapest, 1976., 1979.
3 Veszprémy László: A középkori hadtörténetírás és forrásai. HK 2006. 2. sz. 517-523. o.
kutató csak kapkodja a fejét az i n f o r m á c i ó k b ő s é g e miatt - noha ettől függetlenül m é g maradnak nehezen m e g v á l a s z o l h a t ó k é r d é s e k . H o z z á s z ó l á s o m b a n két k é r d é s k ö r t kívá
nok körüljárni. E g y r é s z t azt, hogy mennyire k o r s z e r ű vagy nem k o r s z e r ű 1848-49-es h a d t ö r t é n e t í r á s u n k , s milyen i r á n y o k b a tágítható k i annak horizontja: azaz, m i t kellene m é g m e g í r n i ? M á s r é s z t a s z a b a d s á g h a r c tizenegy csatájának k a p c s á n bemutatni azt, hogy milyen eséllyel d o l g o z h a t ó fel, írható meg ezek „ h i t e l e s " története.
1848-49 és a magyar hadtörténetírás
A z 1848-49-es n e m z e t k ö z i é s magyar historiográfia a kezdetekben erőteljesen had
történeti s z í n e z e t ű vagy kimondottan hadtörténeti j e l l e g ű volt. A z e s e m é n y e k k e l egy- i d ő b e n n é m e t és francia földön vagy az a n g o l s z á s z világban megjelent f e l d o l g o z á s o k - nyilván a magyar t á r s a d a l m i és politikai viszonyokban való t á j é k o z a t l a n s á g miatt is - el
s ő s o r b a n a h a d i e s e m é n y e k r e k o n c e n t r á l t a k , hiszen e z e k r ő l jutottak el nyugatra főleg a cs. k i r . é s orosz, majd i d ő n k é n t a magyar hadijelentések is. A z észak-itáliai h á b o r ú befe
j e z é s é t , majd az orosz b e a v a t k o z á s t és a n é m e t forradalmak leverését k ö v e t ő e n az é r d e k lődés é r t h e t ő e n m e g n ő t t , s bizton mondhatjuk, hogy G ö r g e i k a p i t u l á c i ó j á n a k 1849 au
g u s z t u s á b a n l e g a l á b b olyan hírértéke volt a nyugati sajtóban, mint az ezzel n a g y j á b ó l egy i d ő b e n m e g k ö t ö t t milánói b é k é n e k ; s hogy K o m á r o m v é d e l m e é s k a p i t u l á c i ó j a ugyanolyan nevezetes e s e m é n y s o r volt a nyugati k ö z v é l e m é n y s z e m é b e n , mint Velen
c é é . A z 1850-es é v e k b e n - nagyjából a krími h á b o r ú m e g i n d u l á s á i g - mai szemmel néz
ve szinte hihetetlennek t ű n ő é r d e k l ő d é s élt a nyugati világban a magyar e s e m é n y e k k e l kapcsolatban - e l é g , ha az ez i d ő b e n megjelent t ö b b tucat n é m e t , angol é s francia kiad
v á n y r a vagy arra a t é n y r e utalunk, hogy mind Klapka, mind G ö r g e i e m l é k i r a t a i n é g y négy idegen n y e l v ű k i a d á s b a n láttak n a p v i l á g o t .4
A z e l s ő k o m o l y ö s s z e f o g l a l ó k a t a g y ő z t e s e k írták. 1850-ben Julius von Haynau tá
borszernagy, a cs. kir. hadsereg parancsnoka íratta meg az általa vezetett nyári hadjárat történetét vezérkari f ő n ö k é v e l , W i l h e l m Ramming ezredessel. V a l a m i v e l k é s ő b b az
1848-49-es téli é s tavaszi hadjárat f e l d o l g o z á s a is elkészült. Ennek m e g r e n d e l ő j e Alfred zu W i n d i s c h - G r ä t z t á b o r n a g y , 1848 o k t ó b e r é t ő l április k ö z e p é i g az Itálián kívüli cs. k i r . hadsereg f ő v e z é r e , írója Johann N o b i l i a l t á b o r n a g y , W i n d i s c h - G r ä t z v e z é r k a r i f ő n ö k e volt. A munka igen részletesen foglalkozott a cs. kir. csapatok 1848-49 téli sikereivel, s a tavaszi magyar g y ő z e l m e k r ő l csak futólag, afféle sajnálatos f ü g g e l é k k é n t e m l é k e z e t t meg. A W i n d i s c h - G r ä t z é s Haynau között f ő v e z é r k é n t m ű k ö d ő L u d w i g Weiden tábor
szernagy maga írta meg e m l é k i r a t a i b a n másfél h ó n a p o s t é n y k e d é s é n e k történetét. A z er
délyi hadjárat történetét szintén egy r é s z t v e v ő , August von Heydte ő r n a g y készítette el, igaz, csak az 1860-as é v e k elején. Ezeknek egy k o m o l y k ö z ö s e l ő n y ü k volt: a feldolgo-
4 Erről az irodalomról a legalaposabban Kosúry Domokos tájékoztat: A Görgey-kérdés története. Budapest, 1994. I . k. passim, (a továbbiakban Kosúry I - I I . ) A szabadságharc hadtörténeti irodalmáról lásd még Borús Jó
zsef: 1849 hadtörténelmi irodalmának néhány kérdése. H K 1955. 3-4. sz. 167-203. o.; némileg átdolgozva Bonts József: Dembihski fővezérsége és a kápolnai csata. Budapest, 1975. (a továbbiakban: Borús, 1975.) 1 1 - 41. o.; valamint két korábbi tanulmányomat: Eredmények és feladatok 1848^19. hadtörténetének kutatásában.
A Történelmi Szemle 1998. 3-4. számában megjelent írás újraközlése. In: Glaiz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások 1998. I . Budapest, 1999. 97-111. o.: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történet
írásban. Aetas, 1999. 1-2. sz. 62-85. o.
z á s o k írói a saját és a z s á k m á n y o l t magyar iratanyag alapján készítették el m ű v ü k e t , sőt, t ö b b tucat magyar o k m á n y t is k ö z z é t e t t e k .5 Emellett r é s z b e n h a s z n á l t á k azokat az utóla
gos h a d m ű v e l e t i n a p l ó k a t , összefoglalókat, amelyeket fogoly magyar h o n v é d t i s z t e k k é szítettek az aradi v á r b ö r t ö n b e n .6
1850-185l-ben megjelentek a hivatalos orosz összefoglalók is az 1849. nyári hadjá
rat t ö r t é n e t é r ő l .7 A két egykori s z ö v e t s é g e s n é m i l e g ö s s z e is veszett azon, hogy k i t mek
kora rész illet a sikerből. A z o s z t r á k o k érthető m ó d o n igyekeztek minél kisebb j e l e n t ő séget tulajdonítani az orosz hadsereg s z e r e p é n e k ; az oroszok pedig, szintén é r t h e t ő m ó d o n , azt h a n g s ú l y o z t á k , hogy n é l k ü l ü k a es. kir. hadsereg soha nem nyerte volna meg a h á b o r ú t .8
A z első magyar „ t ö r t é n e t i " összefoglalót maga Kossuth írta: a V i d i n b ő l a nyugati magyar d i p l o m á c i a i ü g y n ö k ö k h ö z intézett k ö r l e v e l é b e n foglalta ö s s z e a s z a b a d s á g h a r c v é g n a p j a i n a k történetét - t e r m é s z e t e s e n a maga s z e m s z ö g é b ő l .9 A magyar e m i g r á n s o k részéről t e r m é s z e t e s igény volt, hogy az e u r ó p a i é s amerikai k ö z v é l e m é n y az ő e l ő a d á sukban ismerje meg a m a g y a r o r s z á g i e s e m é n y e k történetét. ( T ö b b e k között ez magya
r á z z a Kossuth a vidini levél gyors közzétételét is, noha maguk az e m i g r á n s o k sem értet
tek vele mindenben egyet.) A „ m a g y a r k é r d é s " e g é s z e n 1852-ig napirenden volt: e l ő b b a magyar é s lengyel e m i g r á n s o k k i a d a t á s a körüli vita fenyegetett n e m z e t k ö z i konfliktus
sal, majd a m a g y a r o r s z á g i m e g t o r l á s keltett k o m o l y h u l l á m o k a t , 1851-ben Kossuth T ö r ö k o r s z á g b ó l történt t á v o z á s a , 1851-1852-ben angliai és amerikai útja foglalkoztatta a k ö z v é l e m é n y t .
A z e m i g r á c i ó b a n ugyan két s z a k m a b é l i t ö r t é n é s z is ott volt ( H o r v á t h M i h á l y é s Szalay L á s z l ó ) , azonban az első k o m o l y ö s s z e f o g l a l ó k a t m é g s e m ők írták. A s z a b a d s á g harc erdélyi e s e m é n y e i n e k történetét Czetz J á n o s v e z é r ő r n a g y , az erdélyi hadsereg egy
kori vezérkari f ő n ö k e , majd f ő p a r a n c s n o k - h e l y e t t e s e írta meg. Czetz c s u p á n a hivatalos Közlöny egyes tudósításit használta, ezért m u n k á j a nem mentes a t é v e s a d a t o k t ó l .1 0
5 [Wilhelm Ramming]: Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. Pesth, 1850.; [Johann Nobili]: Der Winterfeldzug 1848-1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmar
schalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Wien, 1851.; Ludwig Freiherr von Weiden: Episoden aus meinem Leben.
Gratz, 1853.; [August von Heydte]: Der Winterfeldzug des Revolutionskrieges in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Von einem österreichischen Veteranen.; Uő: Der Sommerfeldzug des Revolutionskrieges in Siebenbürgen im Jahre 1849. Von einem österreichischen Veteranen. In: Der Revolutionskrieg in Sieben
bürgen in den Jahren 1848 und 1849. I—II. Leipzig, 1863.
6 Ezekre lásd Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója.. In: Molnár András (szerk.): Hadtör
ténelmi tanulmányok. Zalai Gyűjtemény, 36/1. Zalaegerszeg, 1995. 165-173. o. (a továbbiakban: Hermann, 1995.) Egy részüket magyar fordításban közli: Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. 2. kiadás. Pest, 1862. I—II. k.
7 J. Tolstoy: Relation des opérations de l'armée russe en Hongrie, Paris, 1850.; H[einrich] v[on] Nfeid- hardt]: Bericht über die Kriegsoperationen der russischen Truppen gegen die ungarischen Rebellen im Jahre
1849. Berlin, 1851. I—III.
8 [Wilhelm Ramming]: Ein österreichischer Commentar zu der russischen Darstellung des ungarischen Revolutionskrieges. Pesth, 1851.
9 Közli Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. (S. a. r. Katona Tamás.) Budapest, 1987., 1994.
508-529. o.
10 Johann Czetz: Bern's Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Hamburg, 1850. Megbíz
hatatlan magyar fordítását lásd Czetz. János: Bem erdélyi hadjárata 1848-49-ben. (Ford. Komáromi Iván.) Pest, 1868.
Klapka G y ö r g y v e z é r ő r n a g y , volt helyettes h a d ü g y m i n i s z t e r , K o m á r o m v é d ő j e szintén 1850-ben jelentette meg e m l é k i r a t a i első változatát, amely a függetlenségi harcot, tehát az 1849 á p r i l i s - o k t ó b e r közötti p e r i ó d u s t tárgyalja. A nagy n é p s z e r ű s é g r e szert tett mun
ka négy nyelven (angolul, n é m e t ü l , olaszul és d á n u l ) is megjelent. Klapka m ű v e v a l ó b a n e m l é k i r a t , s csak n é h á n y ponton terjeszkedik túl saját s z e r e p é n e k e l m o n d á s á n . K o m o l y e r é n y e volt, hogy t ö b b tucat, Klapka b i r t o k á b a n lévő o k m á n y t közölt; a n e m z e t k ö z i k ö z v é l e m é n y m e g g y ő z é s é r e pedig a f ü g g e l é k b e n M a g y a r o r s z á g közjogi állására v o n a t k o z ó t ö r v é n y e k e t , királyi rendeleteket stb. tett k ö z z é . "
K l a p k á b a n ekkor f o g a l m a z ó d o t t meg a gondolat, hogy meg kellene írni a forradalom és s z a b a d s á g h a r c ö s s z e f o g l a l ó történetét is. M i v e l ö n m a g á b a n nem érzett ehhez e l e g e n d ő k é p e s s é g e t , az e m i g r á c i ó t ö b b m á s tagját is m o z g ó s í t a n i akarta, így V u k o v i c s S e b ő f ö k o r m á n y b i z t o s t é s i g a z s á g ü g y - m i n i s z t e r t , H o r v á t h M i h á l y vallás- é s k ö z o k t a t á s ü g y i minisztert, Spelletich B ó d o g k é p v i s e l ő t és k o r m á n y b i z t o s t , valamint Teleki L á s z l ó t , a magyar k o r m á n y z a t volt párizsi ü g y n ö k é t . A m i k o r azonban kiderült, hogy V u k o v i c s s H o r v á t h m á r egy nagyobb m u n k á n dolgoznak, Klapka végül is úgy döntött, hogy meg
marad a s z a b a d s á g h a r c katonai történeténél. A z újabb m ű v e t Czetcel k ö z ö s e n írták meg, s ennek időhatárai 1848 tavaszától 1849. május k ö z e p é i g , a tavaszi hadjárat v é g é i g ter
jedtek. Klapka a m a g y a r o r s z á g i , Czetz az erdélyi r é s z e k e t írta. A m ű ugyan i n k á b b had
történeti f e l d o l g o z á s , azonban érinti a s z a b a d s á g h a r c politikai történetét is. Ez a munka is megfelel az e m i g r á c i ó á l t a l á n o s s z e m l é l e t é n e k : a n e m z e t i s é g i mozgalmak interpretá
ciója, G ö r g e i s z e r e p é n e k b e m u t a t á s a m i n d ezt j e l z i k . Ugyanakkor k o m o l y e r é n y e volt, hogy az o s z t r á k hivatalos összefoglaló m u n k á k m e g j e l e n é s e után szakmailag viszonylag m e g b í z h a t ó f e l d o l g o z á s á t adta a h a d i e s e m é n y e k n e k . A folytatás azonban elmaradt. V a l ó s z í n ű l e g ebben szerepe lehetett annak is, hogy ekkortájt tucatjával jelentek meg a kül
földi o l v a s ó k ö z ö n s é g ízléséhez jobban illő f e l d o l g o z á s o k , de talán a k é s z ü l ő m á s ö s s z e foglalókról é r k e z ő hírek is ebbe az irányba befolyásolták K l a p k á t . Mindenesetre ezután m é g é v e k i g foglalkozott az újabb összefoglaló m e g í r á s á n a k g o n d o l a t á v a l , s ehhez t ö b b volt bajtársától is szerzett v i s s z a e m l é k e z é s e k e t és adatokat.1 2
G ö r g e i Artúr tábornok, egy ideig a magyar hadsereg fővezére, a S z e m e r e - k o r m á n y h a d ü g y m i n i s z t e r e 1849 augusztusában a cár követelésére kegyelmet kapott, s a es. kir. ha
tóságok a karintiai Klagenfurtba internálták. Itt kezdett h o z z á 1849 n o v e m b e r é b e n e m l é k iratai m e g í r á s á h o z , amelyek 1852. áprilisában L i p c s é b e n jelentek meg. Görgei ekkor m á r - Kossuth és az e m i g r á n s o k t ö b b s é g é n e k j ó v o l t á b ó l - a magyar s z a b a d s á g h a r c kinevezett árulója volt. í g y aztán nem csoda, hogy emlékiratában volt fegyvertársait nemigen kímélte.
Ugyanakkor nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot, a munka e g é s z é b e n a magyar küz
delem j o g o s s á g a és indokoltsága mellett foglalt állást, bírálta az osztrák k o r m á n y z a t é s a császári udvar politikáját, a fegyverletételt k ö v e t ő megtorlást, s nevetségessé tette Jellacicot és W i n d i s c h - G r ä t z e t . A munka valóban csupán emlékirat, á m olyan adatokat tar-
11 George Klapka: Memoirs of the War of Independence in Hungary. London, 1850. vol. I—II.; Memoiren von Georg Klapka von April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. Az emlékiratokra lásd Lengyel Tamás: Klapka György emlékiratai és emigrációs működése. Budapest, 1936.
12
Georg Klapka: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1851. I—II. k.; Kosáry Domokos: Klapka György és Duka Tivadar. In: Glatz Ferenc (szerk.): A tudomány szol
gálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Budapest, 1993. 319-322. o.; Hertmnn Róbert:
Duka Tivadar visszaemlékezése. Fons, 1997. 2. sz. 149-178. o.
talmaz, amelyek m i n d m á i g a s z a b a d s á g h a r c hadtörténetének nélkülözhetetlen forrásává te
szik. A kötet - hasonlóan a vidini levélhez és Klapka első e m l é k i r a t á h o z - igen komoly nyilvánosságot kapott, hiszen egy-egy német, olasz és svéd, valamint két angol kiadásban jelent meg. Magyar fordítása először 191 l-ben, majd 1988-ban látott n a p v i l á g o t .1 3
A k é s ő b b i összefoglaló m u n k á k hadtörténeti r é s z e i n e k forrásbázisát l é n y e g é b e n ezek a m u n k á k , azaz a hivatalos osztrák és orosz összefoglalók, Klapka, Czetz és G ö r g e i és az alacsonyabb r e n d f o k o z a t ú r é s z t v e v ő k1 4 m ü v e i alkották. ( T e r m é s z e t e s e n a k é s ő b b i szer
z ő k ezek mellett tucatnyi - főleg magyar és lengyel - v i s s z a e m l é k e z é s adatait is h a s z n á l ták.) É r v é n y e s ez Irányi D á n i e l volt k é p v i s e l ő és k o r m á n y b i z t o s és a m a g y a r b a r á t francia publicista, Charles-Louis Chassin 1859-1860-ban megjelent k é t k ö t e t e s , francia n y e l v ű összefoglalójára c s a k ú g y ,1 5 mint W i l h e l m R ü s t o w svájci h a d t ö r t é n é s z 1860-ban megje
lent m u n k á j á r a . Ez u t ó b b i ironikus t á r g y a l á s m ó d j a r é v é n üdítően k ü l ö n b ö z i k m i n d a g y ő z t e s e k , mind a vesztesek h e r o i z á l ó j e l l e g ű b e s z á m o l ó i t ó l .1 6 K l a p k á h o z h a s o n l ó a n j ó n é h á n y kortárs ( k ö z t ü k M é s z á r o s L á z á r h a d ü g y m i n i s z t e r , Puky M i k l ó s és L u d v i g h J á n o s k o r m á n y b i z t o s o k ) k é z i r a t o s v i s s z a e m l é k e z é s e i t is felhasználta H o r v á t h M i h á l y 1865-ben megjelent ö s s z e f o g l a l ó j á h o z ; de a h a d t ö r t é n e t i r é s z e k vázát t o v á b b r a is a m á r említett ö s s z e f o g l a l ó k é s e m l é k i r a t o k a l k o t t á k .1 7
A z 1880-as é v e k b e n született meg a s z a b a d s á g h a r c katonai t ö r t é n e t é n e k egy újabb f e l d o l g o z á s a Gelich R i k h á r d volt h o n v é d vezérkari ő r n a g y tollából. Gelich f e l d o l g o z á s a t é n y a n y a g á t tekintve nemigen haladja meg H o r v á t h M i h á l y vagy R ü s t o w m u n k á i t , azon
ban igyekezett h a s z n o s í t a n i az 1860-1880-as é v e k b e n megjelent e m l é k i r a t o k a t é s fel
d o l g o z á s o k a t , illetve egyfajta hadszervezet történetet is adott. H a s o n l ó a n R ü s t o w h o z , az egyes hadjáratok történetéről ö s s z e f o g l a l ó h a d m ű v e l e t i e l e m z é s t is nyújtott. S z e m t a n ú ként tucatnyi fontos részletet közölt a magyar h a d ü g y i i g a z g a t á s m ű k ö d é s é r ő l i s .1 8
13 Arthur Görgei: Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1852. Band I ' l l . ; i/o: My Life and Acts in Hungary in the Years 1848 and 1849. London, 1852. Vol. I—II.; Görgey Artúr:
Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. (S. a. r. Katona Tamás.) Budapest, 1988. I—II. k.
(a továbbiakban: Görgey Artúr H L ) Születésére lásd Kosáry I . 306-316. o. Fogadtatására lásd Hermann Ró
bert: Görgei emlékiratai és a Kossuth-emigráció Aetas, 1996. 2-3. sz. 40-65. o.
1 4 Ezek közül kiemelendő Franz Kocziczka: Die Winter-Campagne des Grafen Schlik'schen Armeekorps 1848-49. Olmütz, 1850.; K. M. Pataky: Bern in Siebenbürgen. Zur Geschichte des ungarischen Krieges 1848 und 1849. Leipzig, 1850.; Theophil Lapinski: Der Feldzug des ungarischen Hauptarmee im Jahre 1849. Ham
burg, 1850.; Szillányi Péter: Komorn im Jahre 1849 mit besonderem Hinblick auf die Operationen der ungarischen Armee an der oberen Donau und Waag. Leipzig, 1851.; Sigismund Thaly: The Fortress of Komá
rom (Comorn) during the War of Independence. In Hungary during the War of Independence in Hungary in 1848-1849. (Translated by William Rushton.) With a Plan of the Fortress. London, 1852.
1 5 Irányi és Chassin munkájára lásd Csorba Csilla: 1848—49 megítélése Irányi D. - Ch.-L. Chassin:
Histoire Politique De La Revolution De Hongrie című könyvében. In: Csorba Csilla és Gerő András (szerk.):
Nyolc tanulmány a X I X . századi magyar történet köréből. Budapest, 1978. és Spira György bevezetőjét Irányi Dániel - Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. (Ford. Szoboszlai Mar
git.) Budapest, 1989. I - I I . k., újabb közlése A magyar negyvennyolc számkivetettségben született első önélet
rajza. In: Vad tűzzel. Budapest, 2000. 383-411. o.
16 Wilhelm Rüstow: Geschichte des ungarischen Insurrectionskrieges in den Jahren 1848 und 1849. Zürich, 1860. I - I I . k. Pontatlan magyar fordítása: Az 1848-1849-diki magyar hadjárat története. I . k. (Ford. Vértesi Arnold.) I I . k. (Ford. Áldor Imre.) Pest, 1866.
17 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 1. kiad. Genf, 1865.; 2. kiad. Budapest, 1871. és é. п. I—III. к. (A munkának két második kiadása van, a két szöveg megegye
zik, a lapszámozás nem). Horváth munkájára lásd Márki Sándor: Horváth Mihály. Budapest, 1917. 271-284. o., Magyar Országos Levéltár R 216. Vukovics Sebő iratai. Horváth Mihály levelei, és Kosáry I. 364-369. o.
Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Budapest, é. n. [1882-1889.] I—III. к.
G ö r g e y I s t v á n , G ö r g e i A r t ú r ö c c s e 1885-ben kezdte meg h á r o m k ö t e t e s m u n k á j á n a k k ö z z é t é t e l é t . E munka, amely egyszerre volt e m l é k i r a t , vitairat, t ö r t é n e t i f e l d o l g o z á s é s f o r r á s p u b l i k á c i ó , bevallott célja G ö r g e i A r t ú r t ö r t é n e t i s z e r e p é n e k t i s z t á z á s a v o l t . A z igen b ő 1ère eresztett, n é h o l a k r í b i á b a hajló f e l d o l g o z á s azonban m á i g a feldunai hadse
reg t ö r t é n e t é n e k fontos f o r r á s a .1 9
A z e l s ő olyan t u d o m á n y o s f e l d o l g o z á s o k , amelyeket m á r nem r é s z t v e v ő k vagy kor
t á r s a k írtak, csak a s z á z a d v é g é n jelentek meg. A p o l i t i k a é s a h a d t ö r t é n e t i fejezetek k ö zötti e g y e n s ú l y j e l l e m z i M á r k i S á n d o r ö s s z e f o g l a l ó j á t a m i l l e n n i u m i magyar t ö r t é n e t i ö s s z e f o g l a l ó b a n .2 0 Breit J ó z s e f v e z é r k a r i s z á z a d o s egy t é n y a n y a g á b a n minden k o r á b b i nál gazdagabb m u n k á t írt a s z a b a d s á g h a r c katonai t ö r t é n e t é r ő l , amely a b e v e z e t ő fejezet után szinte teljesen n é l k ü l ö z i a p o l i t i k a t ö r t é n e t i f e j t e g e t é s e k e t .2 1 Egyetlen h a d s z í n t é r , a D é l v i d é k 1848-49-es t ö r t é n e t é t írta meg a nyomtatott f o r r á s a n y a g h a s z n o s í t á s a é s a terep ismerete a l a p j á n O l c h v á r y Ö d ö n .2 2 A s z a b a d s á g h a r c egyik l e g v i t é z e b b a l a k u l a t á n a k , a 3.
h o n v é d z á s z l ó a l j n a k a k r ó n i k á j á t - az „oral h i s t o r y " m ó d s z e r é v e l , azaz a r é s z t v e v ő k e t is k i k é r d e z v e - Hegyesi M á r t o n írta m e g .2 3 F ő l e g a saját b i r t o k á b a n l é v ő f o r r á s a n y a g alap
j á n kezdte meg az e r d é l y i h a d j á r a t é s m á s h a d t ö r t é n e t i t é m á k s z a k s z e r ű f e l d o l g o z á s á t G y a l ó k a y J e n ő , h i v a t á s o s katona, egy 1849-es h o n v é d s z á z a d o s f i a .2 4 A katonai f o l y ó iratokban megjelent e g y é b t a n u l m á n y o k l é n y e g é b e n a k o r á b b i cs. k i r . é s magyar ö s s z e f o g l a l ó k a l a p j á n e l e m e z t é k az e s e m é n y e k e t .2 5 K o m o l y h a d t ö r t é n e t i f o r r á s a n y a g o t d o l goztak fel é s k ö z ö l t e k a megye- é s v á r o s t ö r t é n e t i ö s s z e f o g l a l ó k i s .2 6
Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmá
nyok és történelmi kritika. Budapest, 1885-1888. I—III. к. (a továbbiakban: Görgey István I—HL)
Márki Sándor: Az 1848^4-9-iki magyar szabadságharc története. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története X. k. Budapest, 1898. 9-394. o.
1 Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 1. kiad. Budapest, 1897.; 2. kiad. Budapest, 1930. I—III. к. A két kiadás között - az 1910-1920-as évek gazdag történeti termése ellenére - szinte csak tördelésbeli különbségek vannak.
" Olchváry Ödön: A magyar függetlenségi harcz 1848-1849-ben a Délvidéken. Budapest, 1901.
23
Hegyesi Márton: Az 1848—49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Budapest, 1898.
2 4 Gyalókay Jenő: A perlaszi tábor megvétele. (1848. szeptember 2.). Századok, 1915. 274-287. o.; Az er
délyi hadsereg az oroszok betörése idején. (1849. jún. 19-20). Történelmi Szemle, 1915. 71-114. o.; A nagy
szebeni hadosztály felbomlása. H K 1916. 150-187. o.; Görgey mint hadvezér. Századok, 1916. 444-476. o.;
Bem moldvaországi hadműveletei. Történelmi Szemle, 1918. 237-253. o.
25
Csicsery: A podheringi ütközet 1849. évi április hó 22-én. Ludovika Akadémia Közlönye (a továbbiak
ban: L A K ) , 1897. 925-929. o.; Gabányi János: Görgey hadtestének művelete 1849. január -tói február 5-ig.
L A K 1902. 949-968. o.; Homálya: A tavaszi támadóhadjárat [sic!] 1849-ben. L A K 1906. 825-860. o.; Szondái Sréter István: Görgey Vág-menti hadműveletei 1849. június hóban. Magyar Katonai Közlöny (a továbbiakban:
M K K ) , 1910. 1-15.0.
~6 Szentkatolnai Bakk Endre: Az 1848—49iki szabadságharcz alatti események Vízaknán. Budapest, 1880.;
Reizner János: A régi Szeged. I . A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. Szeged, 1884.; Hegyesi Már
ton: Biharvármegye 184849-ben. Nagyvárad, 1885.; Iványi István: Szabadka és vidéke 1848/49-ben. Szabadka, 1886.; Szinnyei József: Komárom 1848^19-ben. (Napló-jegyzetek). Budapest, 1887.; Thim József: Délma
gyarország önvédelmi harcza 1848-1849-ben. Zombor, 1887.; Újhegyi Béla: Budavár keletkezése és hadtörténel
mi múltja. Adalékul a hazai történelemhez. Temesvár, 1892.; Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkorá
ról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896. 1. k.; Szilágyi Farkas: Alsófehér vármegye 1848-49-ben.
Nagyenyed, 1898.; Oláh György: Békésvármegye 1848-1849. Gyula, 1892. I—II.; Nagy Sándor: Háromszék ön
védelmi harcza 1848-49. Kolozsvár, 1896.; Lehoczky Tivadar: Beregmegye és a munkácsi vár 1848-49-ben.
Munkács, 1899.; Herendi József: A Jászkun-kerületek a szabadságharcz alatt 1848- és 1849-ben. Cegléd, 1901.;
Tragor Ignác: Vác története 1848^19-ben. Vác, 1908. (Reprint kiadás, uo., 1998. S. a. r. Zomborka Márta. Az
A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia f e l b o m l á s a a történetírás s z á m á r a is új helyzetet te
remtett. T e r m é s z e t e s t á r s a d a l m i é s politikai i g é n n y é vált a Monarchia s vele a régi M a g y a r o r s z á g f e l b o m l á s á h o z v e z e t ő út történeti á l l o m á s a i n a k é s okainak b e m u t a t á s a . A f e l b o m l á s k e v é s pozitív k ö v e t k e z m é n y e közé tartozott, hogy ennek m e g t e r e m t ő d t e k a l e g a l a p v e t ő b b szakmai feltételei: azaz, a t ö r t é n é s z e k v é g r e hozzájuthattak a Monarchia levéltáraiban lévő legújabb kori magyar iratanyaghoz, így az 1848-49-es iratokhoz is.
Klebelsberg K u n ó kultuszminiszternek k ö s z ö n h e t ő e n a t ö r t é n é s z e k ennek az anyagnak a f e l d o l g o z á s á h o z m e g f e l e l ő anyagi é s politikai segítséget is kaptak. A Magyar T ö r t é n e l m i T á r s u l a t k i a d á s á b a n megindult a Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai (Fontes H i s t ó r i á é H u n g á r i á é A e v i Recentioris) c í m ű f o r r á s k i a d v á n y - s o r o z a t , amelynek megjelent kötetei t e k i n t é l y e s r é s z b e n a X I X . s z á z a d r a , ezen belül 1848^49-re v o n a t k o z ó iratokat és e m l é k i r a t o k a t adtak k ö z r e , sokszor m o n o g r á f i á n a k beillő b e v e z e t ő t a n u l m á nyokkal, illetőleg külön kötetben m e g j e l e n ő f e l d o l g o z á s o k k a l .2 7
A sorozat k ö t e t e i n e k összeállítói és szerzői között voltak s z a k t ö r t é n é s z e k , de kívülál
lók is. í g y a szerb k é r d é s r e v o n a t k o z ó kötetet T h i m J ó z s e f m ű k e d v e l ő t ö r t é n é s z ,2 8 a s z l o v á k mozgalomra v o n a t k o z ó t é s Beniczky Lajos e m l é k i r a t a i t Steier Lajos, egy auto
didakta újságíró rendezte sajtó a l á .2 9 Steier vállalta m a g á r a az 1848-49-es h a d m ű v e l e t i iratanyag, illetve az O r s z á g o s H o n v é d e l m i B i z o t t m á n y é s a k o r m á n y z ó e l n ö k i iroda irata
inak feldolgozását. A szabadságharc revideált története c í m ű n é g y k ö t e t e s munka azon
ban kevesebbet ad, mint amit a c í m ígér: l é n y e g é b e n a G ö r g e i - Kossuth kapcsolat levél
tári forrásokon a l a p u l ó feldolgozását adja. Steier azonban ezt a p r o b l é m á t belehelyezte a katonai é s politikai v e z e t é s közötti viszonyrendszerbe, s egyben - az o s z t r á k iratanyag alapján - az ellenfél politikai é s katonai terveiről is újszerű képet adott.3 0
A hadtörténészek szisztematikusan dolgozták fel a megnyílt új forrásanyagot. G y a l ó k a y Jenő megírta az 1849. téli erdélyi orosz intervenció, majd az 1849. nyári erdélyi hadjárat történetét.3 1 Egy szerzői m u n k a k ö z ö s s é g a Ludovika Katonai A k a d é m i a tansegédleteként feldolgozta az 1849. téli és tavaszi hadjárat történetét. (Igaz, e kötet katonásan olvashatat
lanná is sikeredett.3 2) Önálló m u n k á k születtek a m a g y a r o r s z á g i olasz légió történetéről, a
utószót írta Horváth M. Ferenc; a továbbiakban: Trágár); Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848—49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiad. Zalaegerszeg, 1906.
"7 Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Miskolczy, Steier, Thim és Szekfü az államról és nemzetről. Bu
dapest, 1980.; Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kunó és a Bé
csi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996.
2 8 Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szeib fölkelés története. I. k. Budapest, 1940. II—III. к. Budapest, 1930.
Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I—II. k. Budapest, 1937.; Uő: Beniczky Lajos bá
nyavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és tót mozgalomról. Budapest, 1924.
3 0 Az egyes kötetek: Görgey és Kossuth. Budapest, é. п.; Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következ
ményei. Budapest, é. п.; Haynau és Paskievics. Budapest, é. п. I—II. k.
3 1 Bem. M K K 1922. 485-517. 0.; Az oroszok hadműveleti terve Erdély megszállására (1849). Hadtörténelem, 1922. 193-221. o.; A háromszéki hadjárat 1849. július 16-24. HK 1922-1923. 56-114. 0.; Jellachich hadműveleti tervei 1849 május havában, uo., 1924. 60-89. o.; Kossuth mint hadtudományi író. M K K 1925. 265-274. о.; A debreceni ütközetről (1849. augusztus 2.) HK 1927. 48-82. o.; Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása (1849. Januarius 31. - március 28.) Budapest, 1931.; A segesvári ütközet (1849. július 31.) HK 1932. 187-235. o.;
A besztercei hadosztály harcai 1849 nyarán, uo., 1937. 1-96. o.; Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. Budapest, é. n.
32
" A feldunai hadtest visszavonulásának és az 1849. évi tavaszi hadjáratnak története. Budapest, 1925.
k ü l f ö l d ö n s z o l g á l ó h u s z á r o k 1848-49-es h a z a s z ö k é s é r ő l , a f e g y v e r g y á r t á s t ö r t é n e t é r ő l .3 3 E g y - k é t hasznos életrajzi összefoglaló munka is k i k e r ü l t a t ö r t é n é s z e k m ű h e l y é b ő l .3 4 Egy p á l y á z a t e r e d m é n y e k é n t két kiváló t a n u l m á n y is k é s z ü l t az 1848^19-es t ü z é r s é g r ő l ,3 5 de a sort folytatni lehetne a Hadtörténelmi Közlemények, a Magyar Katonai Közlöny és a Ma
gyar Katonai Szemle tucatnyi m á s c i k k é v e l i s .3 6 Ujabb, k o r s z e r ű , az i m m á r o n r e n d e l k e z é s re álló levéltári anyagot h a s z n o s í t ó hadtörténeti ö s s z e f o g l a l ó munka azonban nem s z ü l e tett.3 7 ( V o l t a k é p p e n m á s , köztörténeti összefoglaló sem, hiszen Szekfü G y u l á n a k a Magyar Történet-ben írott 1848^4-9-es fejezete t é n y a n y a g á t tekintve m e g l e h e t ő s e n s z e r é n y r e sike
redett.) A k ü l ö n b ö z ő népszerű fegyvernemtörténetek, illetve hadtörténeti összefoglalók gyak
ran i n k á b b hőstettek gyűjteményeként, mint tényleges történeti m u n k a k é n t f u n k c i o n á l t a k .3 8 A X I X . s z á z a d i magyar t ö r t é n e t í r á s b a n a s z a b a d s á g h a r c h a d t ö r t é n e t e szinte 1848-49 minden m á s a s p e k t u s á n á l nagyobb h a n g s ú l y t kapott; 1919-1944 k ö z ö t t kezdett helyre
állni a had- é s a p o l i t i k a t ö r t é n e t e g y e n s ú l y a . 1948, a kommunista h a t a l o m á t v é t e l u t á n v i szont ez a t é m a h á t t é r b e szorult. A k e v é s s z á m ú p o z i t í v k i v é t e l k ö z ö t t é r d e m e s m e g e m l í teni K o v á c s E n d r é n e k B e m r ő l s Varga J á n o s n a k az 1848. őszi n é p f e l k e l ő - é s gerilla
h a r c o k r ó l írott m u n k á j á t .3 9 K e v é s b é s i k e r ü l t p l . a G u y o n R i c h á r d r ó l írott n é p s z e r ű ö s s z e f o g l a l ó vagy a Damjanichot f o r r a d a l m á r h a d v e z é r k é n t b e m u t a t ó t a n u l m á n y .4 0
Berkó István: Az 1848/49. évi magyar szabadságharc olasz légiója. H K 1926. 443^-79. o., önálló kiad
ványként: Budapest, 1929.; Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Budapest, 1941.; Bakó Imre:
A Magyar Állami „Országos Fegyvergyár" működése 1848-49-ben. Budapest, 1942.
3 4 Pethő Sándor: Görgey Artúr. A hadmüveleteket leírta Julier Ferenc. Budapest, é. п.; Villányi András:
Bayer ezredes. Budapest, 1937.; Irmédi-Molnár László: Felsőszopori Tóth Ágoston honvédezredes, а X I X . századbeli magyar térképezés úttörőjének élete és működése. A Térképészeti Közlöny 8. számú különfüzete.
Budapest, 1938.; Vidas Géza: Nemescsói Török Ignác tábornok. Székesfehérvár, 1941.
3 5 Szöllösy Sándor: Az 1848-49-i magyar tüzérség megalakulása és szerepe a függetlenségi harc hadművelete
iben. Magyar Katonai Szemle (a továbbiakban: MKSZ), 1935. III. к. 199-223. о.; Kassay Bertalan: Az 1848-49-i magyar tüzérség megalakulása és szerepe a függetlenségi harc hadműveleteiben. MKSZ 1935. IV. k. 209-230. o.
"6 Berkó István: Görgei visszavonulása a bányavárosokra 1849 januárjában. M K K 1923. 78-92. és 159- 170. o.; Berkó István: Az 1848-49-i magyar hadsereg létszáma. MKSZ 1929. 791-801. o.; Tövisházy- Ferjentsik Ottó: A magyar vezérkar (táborkar) 1848-49-ben. MKSZ 1937. IV. k. 200-209. o.; Vidos Géza: A szabadságharc Radetzky-huszárai. MKSZ 1935. IV. k. 208-219. o.; Uő: Székesfehérvár nemzetőrei az 1848- 49. évi szabadságharcban. MKSZ, 1943/IV. k. 165-164. o.; uő.: A szabadságharc Erneszt-gyalogosai. MKSZ 1944. II. k. 4. füzet. 114-125. o.; Godányi Ernő: Jellachich tudósítása az 1849. júl. 14-i hegyesi ütközetről. H K 1924. 220-243. o.; Rubint Dezső: A váci ütközet 1849. április 10. H K 1925. 70-90. o.; Hajnal István: A len
gyel légió utolsó napjai Magyarországon (1849). H K 1925. 91-99. o.; Rédvay István: Az 1849. április 28-i komáromi haditanács történelmi jelentősége. HK 1934. 66-81. o.; Dessewffy Sándor: A Nádor-huszárok szö
kése Csehországból 1848-ban. (S. a. r. Dessewffy Sándor.) H K 1943. 73-98. o.
37
Berkó István - Gyalókay Jenő - Markó Árpád - Pitch Jenő: A magyar katona vitézségének ezer éve.
Budapest, é. n. vonatkozó fejezete (II. k. 223-333. o.) sem tekinthető annak.
3 8 Rédvay István: Az 1848-49. évi szabadságharc. In: Ajtay Endre - Péczely László - Reé László (szerk.):
A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Budapest, 1936. 137-153. o.; Rédvay István:
Az 1848-49. évi szabadságharc gyalogsága. In: Doromby József- Reé László (szerk.): A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Budapest, é. n. 100-121. o.; Reé László: A magyar tüzérség 1715-től 1914- ig. In: Felszeghy Ferenc - Reé László (szerk.): A magyar tüzér. A magyar tüzérség története Budapest, é. n.
[1938.] 70-91. o.; Vidos Géza: A magyar tábori műszaki szolgálat hadtörténelmi fejlődése a világháború kitö
réséig. In: Jacobi Ágost (szerk.): Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban.
Budapest, 1938. 25-27. o.
39
Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Budapest, 1953. (a továbbiban: Varga, 1953.); Kovács Endre: Bem József. Budapest, 1955. Ez utóbbi némileg átdolgozva később újra megjelent. Kovács Endre: Bem a magyar szabadságharcban. Budapest, 1979. (a továbbiakban: Kovács, 1954., ill. Kovács, 1979.)
4 0 Nagy Kálmán: Damjanich, a forradalmi hadvezér. H K 1954. 3-4. sz. 207-261. o.; Márkus László:
Guyon Richárd. Budapest, 1955.
Kossuth s z ü l e t é s é n e k 150. évfordulójára k é s z ü l v e , indult meg Kossuth 1848-49-es m ü v e i n e k k i a d á s a . Noha a k o m m e n t á r o k é s a v á l o g a t á s néhol tükrözi a korszak t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t é t , az 1951-1957 között megjelent öt kötet a z ó t a is a magyar t ö r t é n e t t u d o m á n y egyik legfontosabb f o r r á s k i a d v á n y a .4 1 Barta István a k ö t e t e k „ m e l l é k t e r m é k e k é n t "
t ö b b fontos, hadtörténeti k é r d é s e k e t is érintő t a n u l m á n y t írt Kossuth alföldi toborzóútjai- ról, a magyar é s a bécsi forradalom k a p c s o l a t á r ó l , C s á n y L á s z l ó k o r m á n y b i z t o s i t e v é k e n y s é g é r ő l , az 1849. j a n u á r 2-i h a d i t a n á c s r ó l .4 2 A z 1952-ben megjelent Kossuth- e m l é k k ö n y v b e n egy t a n u l m á n y foglalkozott kimondottan h a d t ö r t é n e t i k é r d é s e k k e l , a korra j e l l e m z ő s z e m l é l e t j e g y é b e n .4 3
A marxista s z e m l é l e t ű szintézis m e g í r á s á t az új t ö r t é n é s z n e m z e d é k egyik tagja, Spira G y ö r g y vállalta m a g á r a . A kézirat első v á l t o z a t a 1955-re készült el, á m a teljes s z ö v e g csak 1959-ben látott n a p v i l á g o t . A t é n y a n y a g á t é s tematikáját tekintve minden k o r á b b i nál gazdagabb m u n k á t azonban olyan ideológiai alapú elfogultság j e l l e m z i , amely ma
n a p s á g m á r szinte h a s z n á l h a t a t l a n n á teszi. K ü l ö n ö s e n nyomon k ö v e t h e t ő ez a h a d t ö r t é neti fejezeteknél, ahol a t é n y e k e t a k o n c e p c i ó h o z igazítva, t ö k é l e t e s e n hamis k é p e s fest p l . G ö r g e i t é n y k e d é s é r ő l . A munka h i v a t k o z á s a i közül csak a M a r x - , Engels-, L e n i n - é s М а о - c i t á t u m o k v i s s z a k e r e s h e t ő k , a többi egyáltalán nem. A s z e r z ő k é s ő b b i ö s s z e f o g l a l ó m u n k á i - a nagy klasszikusok idézeteitől megfosztva - l é n y e g é b e n ugyanezt a k é p e t tük
r ö z i k .4 4 A h a d t ö r t é n e t háttérbe szorulását b e s z é d e s e n mutatja az a tény, hogy a szabad
s á g h a r c h a n y a t l á s á n a k és b u k á s á n a k k e z d e t é v é S p i r á n á l az 1849. évi tavaszi hadjárat vált - azon e g y s z e r ű oknál fogva, mert ez egybeesett a M a d a r á s z L á s z l ó vezette r a d i k á l i s o k nak a politikai vezetésből t ö r t é n ő kiszorításával.
A z 1956 utáni i d ő s z a k b a n h o s s z ú időn át egyetlen kimondottan hadtörténeti j e l l e g ű m o n o g r á f i a született: B o r ú s J ó z s e f Dembinski f ő v e z é r s é g é r ő l írott m u n k á j a .4 5 Szintén B o r ú s írt egy rövid hadtörténeti összefoglalót a s z a b a d s á g h a r c r ó l .4 6 N e m annyira had-, sokkal i n k á b b politikatörténeti m e g k ö z e l í t é s jellemezte a magyar marxista történetírás reprezentatív k é p v i s e l ő i n e k a G ö r g e i - k é r d é s s e l kapcsolatos írásait i s .4 7
Kossuth Lajos összes munkái. X I . Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (S. a. r. Barta István.) Budapest, 1951.; X I I . k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban (S. a. r. Sinkovics István.) Bu
dapest, 1957.; X I I I - X I V . k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I—II. (S. a. r. Barta Ist
ván.) Budapest, 1952-1953. (a továbbiakban: KLÖM X I I I - X I V . ) ; X V . k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki ira
tai. (S. a. r. Barta István.) Budapest, 1955.
4" A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom. Századok, 1951. 443-485. o.; Kossuth alföldi toborzóútja 1848 őszén. Századok, 1952. 149-166. o.; Kossuth és Csány. Századok 1952. 593-687. o.; Die Anführer des ungarischen Freiheitskampfes und die Wiener Oktoberrevolution. Acta Historica Acadenüae Scientiarium Hungáriáé, 1 (1953). 325-386. о.; Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. HK 1955. 2. sz. 66-100. o.
4 3 Balázs József- Borús József- Nagy Kálmán: Kossuth, a forradalmi honvédelem szervezője. In: Emlék
könyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. (Szerk. /. Tóth Zoltán.) Budapest, 1952.1. k. 287-408. o.
4 4 Spira György: A magyar forradalom 1848^19-ben. Budapest, 1959.; Magyarország története I I I . (Szerk.
Mérei Gyula és Spira György.) Budapest, 1975.; Polgári forradalom (1848-1849). In: Kovács Endre (főszerk.) - Katus László (szerk.): Magyarország története 1848-1890. Budapest, 1979. 6/1. k.
4 5 Borús, 1975.
4 6 Bonts József: A szabadságharc honvédserege és hadműveletei 1848-1849. In: Borús József - Andrássy Antal: Örökség. Kaposvár, 1974.
4 7 Pacli Zsigmond Pál: Görgey, Világos után. (Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából). In: Uő: Történet
szemlélet és történettudomány. Budapest, 1977. 354-391. o. (első megjelenése Századok, 1957. 198-226. o.); Varga János: A Görgey-kérdéshez. Valóság, 1960. 3. sz. 94-104. o.; Uő: Az áruló. Történelmi Szemle, 1964. 596-614. o.;
A forradalom és s z a b a d s á g h a r c 125. évfordulója, 1973 historiográfiai j e l e n t ő s é g ű f o r d u l ó p o n t t á vált az 1848-49-es h a d t ö r t é n e t í r á s b a n . Ebben az é v b e n jelent meg ugyanis U r b á n A l a d á r 1965-ben m e g v é d e t t kandidátusi é r t e k e z é s e .4 8 A munka s z ű k e b b h a d t ö r t é neti s z e m p o n t b ó l azért volt fontos, mert tisztázta a n e m z e t ő r s é g m e g s z e r v e z é s é n e k kü
l ö n b ö z ő szakaszait, az egyes n e m z e t ő r s é g i kategóriák közötti k ü l ö n b s é g e k e t , illetve be
mutatta azt a folyamatot, ahogyan a B a t t h y á n y - k o r m á n y az 1848:22. t ö r v é n y c i k k felhasználásával megteremtette a magyar á l l a m ö n á l l ó , reguláris fegyveres e r e j é n e k m a g v á t , az első tíz h o n v é d z á s z l ő a l j a t . Ezzel pedig olyan rendet teremtett a magyar had
s e r e g s z e r v e z é s addigi történeti i r o d a l m á b a n , amely biztos k i i n d u l ó p o n t o t jelenthetett a s z e r v e z é s t ö r t é n e t t o v á b b i , mind helyi szintű, mind o r s z á g o s f e l d o l g o z á s á h o z . U r b á n k ö tetét t ö b b é v t i z e d e s k u t a t ó m u n k a e l ő z t e meg, s m á i g is olyan k é z i k ö n y v , amelynek egyetlen a l a p v e t ő m e g á l l a p í t á s á t sem kellett az eddigi k u t a t á s o k során m ó d o s í t a n i . E z e n k í v ü l az a paradox helyzet állt e l ő , hogy mivel a n e m z e t ő r s é g é s h o n v é d s é g meg
s z e r v e z é s é n e k t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s a k o r csak c s e k é l y é s m e g l e h e t ő s e n e l l e n t m o n d á s o s helytörténeti irodalomra t á m a s z k o d h a t o t t , ez az ö s s z e g z ő i g é n y ű munka szolgált a to
v á b b i a k b a n k i i n d u l ó p o n t u l a h i á n y z ó helytörténeti k u t a t á s o k e l v é g z é s é h e z .
A m u n k á n a k azonban volt egy általános, k ö z t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g e is. B e b i z o n y í t o t t a ugyanis, hogy a B a t t h y á n y - k o r m á n y - az 1948 utáni történetírás által sugallt állásponttal szemben - nem m e g a l k u v ó politikusok g y ü l e k e z e t e volt ( k i v é v e a mindent tisztán látó Kossuthot), hanem olyan k o r m á n y , amely m á r 1848 tavaszán felismerte a polgári átala
kulás v í v m á n y a i t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t , s a t ö r v é n y a d t a l e h e t ő s é g e k e t f e l h a s z n á l v a , megteremtette az ö n v é d e l m i harc feltételeit. Ez a m e g á l l a p í t á s pedig a B a t t h y á n y - k o r m á n y , illetve maga a m i n i s z t e r e l n ö k , B a t t h y á n y Lajos t e v é k e n y s é g é n e k g y ö k e r e s új
r a é r t é k e l é s é h e z vezetett a politikatörténeti irodalomban is.
A k ö v e t k e z ő fordulópontnak 1979-et tekinthetjük. Ebben az évben látott először napvi
lágot Katona T a m á s kétkötetes forrásgyűjteménye, Az aradi vértanúk. A közzétett anyag egy része addig sem volt teljesen ismeretlen a történetírás előtt, azonban vagy ekkorra m á r szinte hozzáférhetetlen k i a d v á n y o k b a n , vagy/és megbízhatatlan s z ö v e g k ö z l é s e k b e n lehe
tett csak olvasni őket. A vértanúk teljes p e r a n y a g á n a k , börtönből írott leveleinek, napló- é s e m l é k i r a t a n y a g á n a k , illetve a kiegészítő forrásoknak a közzététele ráirányította a figyelmet arra, hogy voltaképpen milyen keveset is tudunk az aradi vértanúkról, s általában, a sza
badságharc katonáiról. A kötet előszava pedig olyan történeti k é r d é s e k b e n foglalt állást, mint a k o m á r o m i vagy szegedi összpontosítás vitája, illetve az oroszok vagy az osztrákok előtti fegyverletétel. Ez utóbbi esetében Katona T a m á s m e g g y ő z ő e n bizonyította, hogy el
lentétben Andics Erzsébet állításával, 1849 augusztusában a Haynau előtti fegyverletétel véresebb megtorláshoz vezetett volna, mint az oroszok előtti kapituláció.
A kötet m e g j e l e n é s e egyben egy hosszabb sorozat k e z d e t é t jelezte. Katona T a m á s az e l k ö v e t k e z ő tíz é v b e n saját sajtó alá r e n d e z é s é b e n vagy az általa szerkesztett Bibliotheca Historica c í m ű sorozatban t o v á b b i nyolc 1848-49-es kötetet tett k ö z z é . Modern és meg
b í z h a t ó k i a d á s b a n került a n a g y k ö z ö n s é g elé Klapka G y ö r g y , G ö r g e i A r t ú r é s V u k o v i c s
Andics Erzsébet: 1849 augusztus. (Ismeretlen adalékok az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapja
iról) Századok, 1965. 3. sz. 425^154. o. (újabb kiadása: 1849 augusztus. Ismeretlen adalékok az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól. In: Uö: 1848-1849. Tanulmányok. Budapest, 1968. 361^402. o.)
A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973.
S e b ő e m l é k i r a t a , Paszkevics m a g y a r o r s z á g i hadjáratának orosz összefoglalója, a ma
g y a r o r s z á g i orosz i n t e r v e n c i ó r a v o n a t k o z ó 12 e m l é k i r a t , az ozorai diadalra és Buda visz- s z a v é t e l é r e v o n a t k o z ó irat-, illetve v i s s z a e m l é k e z é s - a n y a g , John A n d r e w B l a c k w e l l an
gol ü g y n ö k m a g y a r o r s z á g i j e l e n t é s e i n e k g y ű j t e m é n y e . Szintén ő tette k ö z é e l ő s z ö r Kossuth 1849. szeptember 12-i vidini l e v e l é n e k hiteles s z ö v e g é t .4 9
Ezeknek a k ö t e t e k n e k nemcsak az volt az e r é n y ü k , hogy addig p u b l i k á l a t l a n vagy ne
hezen h o z z á f é r h e t ő v i s s z a e m l é k e z é s e k és iratok k e r ü l t e k a szakmai é s a n a g y k ö z ö n s é g k e z é b e , hanem jegyzetanyagukban é s b e v e z e t ő i k b e n Katona T a m á s t ö b b , addig vitatott k é r d é s t tisztázott m e g n y u g t a t ó m ó d o n . í g y Klapka és G ö r g e i e m l é k i r a t a i n a k k i a d á s á b a n b e b i z o n y í t o t t a , hogy G ö r g e i - ellentétben a k o r á b b a n u r a l k o d ó felfogással - 1849. j ú n i u s 30-án nem mondta fel az e n g e d e l m e s s é g e t a k o r m á n y n a k . Katona tisztázta azt is, hogy 1849. április végén a magyar fősereg B é c s elleni t á m a d á s á n a k m á r csak a l é t s z á m v i s z o nyok miatt sem voltak meg a feltételei, hiszen a cs. kir. fősereg B é c s előtt t ö b b mint két
szeres l é t s z á m - és t ü z é r s é g i fölénnyel rendelkezett. ( A budai ostrom i n d o k o l t s á g á t meg
k é r d ő j e l e z ő t ö r t é n é s z e k ezzel az érvvel a z ó t a is k é p t e l e n e k s z e m b e n é z n i .5 0)
A negyvennyolcas hadtörténeti k u t a t á s o k újabb m é r f ö l d k ö v é n e k 1983 t e k i n t h e t ő . Eb
ben az é v b e n jelent meg Bona G á b o r kötete, amely nemcsak teljességre t ö r e k v ő adattárat adott a s z a b a d s á g h a r c felső katonai vezetéséről, hanem egyben igen alapos b e v e z e t ő ta
n u l m á n y b a n mutatta be ennek az elitnek a kialakulását, a s z a b a d s á g h a r c egyes szakasza
iban j á t s z o t t szerepét, valamint az elit szociológiai ö s s z e t é t e l é t .5 1 Bona kötete h a t á s o s a n cáfolja mind a h o n v é d s e r e g tisztikarát a katonai ellenforradalom b á z i s a k é n t b e m u t a t ó , mind azt a, N e m e s k ü r t y István által képviselt nézetet, mintha a tisztikar t ö m e g e i t a hiva
tásos k a t o n a f o r r a d a l m á r o k alkották v o l n a .5 2 1988-ban megjelent a s z a b a d s á g h a r c hadse
r e g é n e k s z á z a d o s i karát b e m u t a t ó kötet, a 150. é v f o r d u l ó r a pedig megjelent a f ő h a d n a g y i és hadnagyi k a t e g ó r i a tagjait b e m u t a t ó h á r o m k ö t e t .5 3
Historiográfiai j e l e n t ő s é g ű volt Bona azon összefoglalója is, amelyet a Magyarország hadtörténete I . kötetében írt 1 8 4 8 - 4 9 - r ő l . Egyrészt azért, mert a szabadságharcról az utolsó részletes hadtörténeti összefoglaló 1930-ban jelent meg (az is Breit József X I X . század vé-
Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. Budapest, 1980.; Vukovics Sebő visszaemléke
zései 1849-re. Budapest, 1982.; Alekszandr Petrovics Scserbatov: Paszkevics Magyarországon. (Ford. Gerencsér 'Zsigmond. S.a. r. Katona Tamás.) Budapest, 1984.; Klapka György: Emlékeimből. Budapest, 1986.; Kossuth La
jos: írások és beszédek 1848-1849-böl. Budapest, 1987.; A magyarországi hadjárat 1849. Orosz szemtanúk a ma
gyar szabadságharcról. (S. a. r. Rosonczy Ildikó és Katona Tamás. Ford. Rosonczy Ildikó és Gerencsér Zsigmond.) Budapest, 1988. (a továbbiakban: Rosonczy-Katona); Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Budapest, 1988. [-11. k.; Katona Tamás (szerk.): Budavár bevételének emlékezete 1849.
(S. a. r. Hernuinn Róbert, Pelyach István és Tirts Tamás.) Budapest, 1989.; Haraszti-Taylor Éva - Urbán Aladár (szerk.): Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. (Ford. Katona Ágnes.) Budapest, 1989.
0 Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Budapest, 1998. (a továbbiakban: Spira, 1998.) 515-516. o.
1 Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. Budapest, 1983. 2., átd., bőv. kiad. Budapest, 1987.;
Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3., átd., bőv. kiad. Budapest, 2000.
"~ Nemeskürty István: „Kik érted haltak, szent Világszabadság". Budapest, 1977. - A kötetről Bona írt igen alapos bírálatot. Új legenda születik. Kritikai észrevételek Nemeskürty István 48-as könyvéről. Századok,
1979. 693-707. o. Ld. még Spira György: Amikor a szobordöntő szobrokat emel. (n: Jottányit se a negyven
nyolcból ! Bp., 1989. 399-407. о . - Ugyanakkor az is jellemző tény, hogy Nemeskürty könyvének egyetlen újabb kiadásában sem vett tudomást Bona köteteiről; igaz, a szakirodalom más eredményeiről sem.
5 3 Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988.; Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharc
ban. Budapest, 1998., 1999.
gi összefoglaló munkájának némileg átdolgozott változata volt); másrészt azért, mert Bona szakított a s z a b a d s á g h a r c történetét a belpolitikai e s e m é n y e k alapján k r o n o l o g i z á l ó szemlé
lettel, s visszatért a hadtörténeti periodizációhoz. A korábbi évtizedek Bemet e g y o l d a l ú a n istenítő, Görgeitől pedig m é g a katonai tehetséget is m e g t a g a d ó szemléletével szemben Bona kiegyenlített értékelését adta mindkettőjük ténykedésének, s lehetővé tette egy té
nyekre t á m a s z k o d ó Görgei-értékelés m e g f o g a l m a z á s á t . A munka a nemzetközi e s e m é n y e k k o n t e x t u s á b a helyezte a s z a b a d s á g h a r c hadtörténetét, emellett nem elégedett meg c s u p á n a h a d i e s e m é n y e k felvázolásával, hanem kitért a hadszervezés, a hadseregellátás kérdéseire is.
1994-ben, a K o s s u t h - é v f o r d u l ó n a legfontosabb megjelent munka K o s á r y Domokos
nak a G ö r g e y - k é r d é s r ő l írott k ö n y v e volt, amely gyakorlatilag a s z a b a d s á g h a r c h a d t ö r t é neti historiográfiájának is egyfajta összefoglalóját adja. K o s á r y m o n o g r á f i á j a azért is fontos, mert l é n y e g é b e n m e g í r t a a G ö r g e y - é l e t r a j z n a k a k o r á b b i életrajzi m u n k á k b ó l h i á n y z ó , 1867-1916 közötti fejezeteit i s .5 4
A nyolcvanas-kilencvenes é v e k fordulóján lépett színre az az új h a d t ö r t é n é s z g e n e r á c i ó , amely U r b á n A l a d á r , Katona T a m á s é s Bona G á b o r m u n k á i által kijelölt i r á n y b a n kezdte meg a s z a b a d s á g h a r c h a d t ö r t é n e t é n e k feldolgozását. Tagjainak t ö b b s é g e (Hajagos József, Kedves Gyula, Pelyach István, Zakar P é t e r és jelen sorok írója) Katona és U r b á n t a n í t v á n y a volt, de ide tartozik M o l n á r A n d r á s , a Zala M e g y e i L e v é l t á r igazga
tója, a katonai felsőoktatásból érkezett C s i k á n y T a m á s é s a Z s á m b é k i Katolikus F ő i s k o lán tanító i f j . R a b á r Ferenc is. A z e l m ú l t é v e k során ennek a n e m z e d é k n e k kialakultak az á l l a n d ó f ó r u m a i , így a minden é v április végén K o m á r o m b a n , illetve o k t ó b e r b e n G y ö n g y ö s ö n rendezett k o n f e r e n c i á k . A z e l ő b b i e k K o m á r o m t ö r t é n e t é n e k ü r ü g y é n Klapka
1848-49-es pályájáról, a katonai elit tagjairól, a k o r m á n y b i z t o s o k r ó l , az e m i g r á c i ó r ó l , a s z a b a d s á g h a r c m ű s z a k i s z o l g á l a t á r ó l , az e r ö d h a r c á s z a t kérdéseiről szóltak. A z u t ó b b i a k a m e g t o r l á s t é m a k ö r e ü r ü g y é n az egyes v é r t a n ú k pályáját, illetve Heves megye 1848^49- es történetét tárgyalták, de ide s o r o l h a t ó a Hatvanban 1996-ban rendezett konferencia a tavaszi hadjárat történetéről, illetve C i b a k h á z á n 1997-ben rendezett konferencia a T i szántúl v é d e l m é n e k k é r d é s e i r ő l . E n e m z e d é k m u n k á s s á g á t a Hadtörténelmi Közlemé
nyek, ozAetas és a Fons 1848-49-es t a n u l m á n y a i n kívül i m m á r hat t a n u l m á n y k ö t e t j e l z i .5 5 U r b á n A l a d á r é s Bona G á b o r mellett t ö b b n y i r e e n e m z e d é k tagjai írták a s z a b a d s á g harc történetét b e m u t a t ó n é p s z e r ű ö s s z e f o g l a l ó , illetve az é v f o r d u l ó r a megjelent hadtör
téneti ö s s z e f o g l a l ó fejezeteit i s .5 6
Kosáry I—II.
5 5 Kiss Vendel (szerk.): Komárom és Klapka György 1848/49-ben. Komárom, 1994. (a továbbiakban: Kiss, 1994.); Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga.
Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 13. Hatvan, 1996. (a továbbiakban: Horváth, 1996.); , A z 1848-49-es forradalom és szabadságharc utóélete" című tudományos ülésszak. Vaja, 1996.; Horváth László (szerk.): Egy küzdelmes év katonái. Mátrai Tanulmányok. írták Csikány Tamás, Hajagos József, Hermann Róben, Zakar Péter. Gyöngyös,
1998. (a továbbiakban: Horváth, 1998.); Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Szerk. Bene Já
nos.) Nyíregyháza, 1998.; Magyarország legerősebb bástyája Komárom. Válogatás a Komáromi Napok történész
konferenciáinak előadásaiból 1993-2001. (Szerk. Kiss Vendel.) Komárom, 2003. Közös munkának tekinthető az Eletünk huszár-, illetve a 150. évfordulóra megjelenő vár- és erödszáma ( 1994. 10-11., 1998. különszám).
5 6 1 848-1849. A szabadságharc és forradalom története. (Szerk. az előszót és a kronológiát írta Hermann Róbert, írták: Bona Gábor, Csikány Tamás, Dobszay Tamás, Estók János, Fónagy Zoltán, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Pelyach István, Urbán Aladár, Zakar Péter.) Budapest, 1996.; Bona Gábor (szerk.): A szabadságharc katonai története, (írták Bencze László. Botia Gábor, Csikány Tamás, Hermann Róberté?, Kedves Gyula.) Budapest, 1998.
