A Központi Statisztikai Hivatal Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

478

SZEMLE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉPíTÖlPARl METODIKAI

- BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal Epí—

töíparí Metodíkaí Bizottsága 1966.

augusztus 26—án, Tar Józsefnek, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari főosztálya vezetőjének elnők-

letével tartott ülésén megtárgyalta az állami építőipar 1966. évi éves és 1967.

évi évközi beszámoló,-jelentéseinek ter- vezetét. Az értekezleten a Bizottság ál-

landó tagjain kívül az érdekelt szervek

hivatalos képviselői és több felkért szak—

értő is részt vett.

A Metodikai Bizottság megtár—

gyalta a Központi Statisztikai Hivatal

Építőipari osztalya által összeállított be—

számolójelentés—tervezetet. Az előterjesz—

tés a bevezetőben leszögezte, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal a beszámolási rendszer kialakításánál ez évben is fi-

gyelembe vette a Minisztertanácsnak az

ügyviteli munka egyszerűsítéséről hozott

—— 3055/1965. sz. —— határozatatát.

Ennek értelmében az 1967. évi évközi

beszámolási rendszerben a Központi Sta—

tisztikai Hivatal nem szerepelteti a fő—

vállalkozói szerződések alapján folya-

matban levő építkezések (munkahelyek) adatait tartalmazó negyedéves kérdőívet.

Csökkenti a havonta bekérendő munka—

ügyi (létszám— és bér—) adatok számát és az építőipari műszaki-gazdasági és gépkihasználási adatok megfigyelésének

gakoriságát.

A tervezet ugyanakkor figyelembe vette mindazokat az 1966. év folyamán megje-

lent rendelkezéseket, amelyek szükséges- sé tették egyes mutatók megváltoztatását, illetve új mutatószámok felvételét, első—

sorban az építőipari munkák új elszá—

molási rendje miatt.

Új adatközlést jelent 1967-től kezdő—

dően a havi ,,Termelési, munkaóra- és béradatok" cimű jelentés kiegészítő táb—

lája, amely a vállalatok szerződéssel való ellátottságát mutatja be az év egyes hó—

napjaiban.

Az éves jelentés mutatószámainak csök—

kentése miatt az 1966. évi éves kérdő-

íven nem szerepel az előző évi kérdőíven bekért, a megrendelők iparági besorolá-

sának megfelelően részletezett karbantar—

tási munkák fővállalkozói termelési ér—

téke, valamint az értékesített ipari ter- mékek értéke. Ugyancsak elmarad az

,,Ipartelepi adato " című tábla is

A hozzászólásokat Szikra Rezső (Épí—

tésügyí Minisztérium Beszámolási osz-

tály) nyitotta meg. A havi ,,Termelési,

lakásépítési és létszámadatok" című je—

lente'ssel kapcsolatban megemlítette, hogy a kérdőív új fomájával alapjában egyet—

ért, nem tartja azonban célszerűnek a minisztériumi igényeket szolgáló üres rovatok eltörlését. Javasolta továbbá, hogy az építőipari munkások utolsó napi

létszáma a havi jelentésen ne szere- peljen.

Mivel az 100 000 forint generál'költség-

vetési összegnél kisebb munkák jelentős

részét a tanácsi építőipar végzi, a követ-

kező felszólaló javasolta, hogy a meg—

kezdett, átadott és folyamatban levő építmények adatainál ezen nagyságkate—

gória —— a korábbi évek gyakorlatának

megfelelően — 1967—ben is külön szere—

peljen.

Lökkös János (Országos Tervhivatal

Pénzügyi Főosztálya) szerint a statiszti- kai munka egyszerűsítését jelentené, ha az állománycsoportonként megfigyelt lét—

szám— és béradatoknál a ,,munkások"

állománycsoportjában a ,,14—18 éves

fiatal—korú munkaerő " adatai nem sze—

repelnének. Az Országos Tervhivatal tervmetodíkája szerint ugyanis ezeket

nem a "munkások" állománycsoportjában

tartják nyilván.

Szikra Rezső egyetértett Lőkkös János

javaslatával, mert szerinte az Országos

Tervhivatal által alkalmazott metodika jobban megközelíti a valóságot.

Szücs Béla (Központi Statisztikai Hi—

vatal Területi Főosztálya) javasolta a megkezdett, az átadott és a kivitelezés alatt álló lakások számának területi

részletezés szerinti begyűjtését.

Farkas János (Közlekedés— és Posta- ügyi Minisztérium I. Vasúti főosztálya) kifejtette, hogy adatgyűjtés szempont——

jából az állománycsoportok negyedéves részletes megfigyelése az eddigi havi

közlések helyett nem jelent egyszerűsí—

tést. Jelentőségét mégis abban látja, hogy

ilyen módon a munkáslétszámna vonat—

kozó adatokat a tényleges helyzetnek megfelelően tudják közölni.

Az elhangzott észrevételek figyelembe—

vételével a Bizottság a vitatott kérdések—

ben a következő döntéseket hozta.

A 100000 forint generálköltségvetési

összegnél ldsebb munkáknak külön sor——

ban való szerepeltetésével kapcsolatban úgy határozott, hogy mivel a tanácsi vál—

lalatok tevékenysége az egész állami

építőiparhoz viszonyítva csak kis volu-

ment képvisel, az említett értékhatárt

el nem érő munkáknál az elhangzott ja—

S ZEMLE

479

vaslat-tal ellentétben, az előterjesztésben szereplő összevonást megfelelőnek tartja.

Tekintettel arra, hogy az állami építő- iparban a ,,14—18 éves fiatalkorú kise—

gítő munkaerők" száma az összes foglal-

koztatottakhoz képest jelentéktelen, a havonta történő megfigyelésük felesleges.

Egyébként a Központi Statisztikai Hi—

vatal negyedéves és éves beszámolóje—

lentései továbbra is tartalmazzák a fent említett adatokat. Az elhangzott javaslat alapján a Bizottság úgy döntött, hogy az építőipari munkások hó végi létszá—

mát nem szerepelteti a beszámolójelen—

tésben.

A ,,Jelentőlap a befejezett (átadott) építmények fontosabb adatairól" című beszálmolójelentéssel kapcsolatban a Bi—

zottság elfogadta Szikra Rezső azon ja—

vaslatát, hogy ,,Az átadott építmények

átadási határideje az első szerződés sze—

rint" megnevezésű sort 1967—ben törölje

a beszámolójelentésből.

Mivel több hozzászóló foglalkozott a

,,Jelentőlap" beküldési határidejének kér-

désével, ennek eredményeképpen a Bi-

zottság elfogadta a (tárgyhónapot követő

hó 17. napjára történő beküldési határ—

időt. Ezek szerint 1967-ben a ,,Jelentő—

lap"—ot a ,,Termelési, munkaóra— és bér—

adatok" című havi beszámolójelentéshez kell az adatszolgáltatóknak mellékelniök.

A későbbi határidő lehetővé teszi azt is, hogy az építmények generálköltségvetési összege helyett a Jelentőlapon már a számla szerinti összeg szerepeljen.

A ,,Termelési, munkaóra— és béradato "

című havi beszámolójelentés 1967—ben

első ízben foglalja magában ,,Az építési-

szerelési munkák 1967. évre előirányzott összege és a szerződéses kötelezettségek alakulása" című táblát. A továbbiak so—

rán felvetődött az a gondolat, hogy mivel

a szerződéskötések alakulását a Központi Statisztikai Hivatal Építőipari osztá—lya

1967-ben megfigyeli, a Magyar Beruhá- zási Bank megszünteti az erre vonatkozó

vállalati adatszolgáltatást. (A Bizottság

ülése után ilyen értelmű megállapodás létre is jött a Központi Statisztikai Hi- vatal és a Magyar Beruházási Bank

között.)

Tekintettel arra, hogy az ,,Építőipari

műszaki-gazdasagi mutatók és gépkihasz-

nálási adatok" című beszámolójelentésen

szereplő mutatószámok körét illetően egységes álláspont nem volt kialakítható, a Bizottság úgy határozott, hogy a vitás kérdések tisztázására későbbi időpontban kerül sor. (Az érdekelt szervek később megállapodtak abban, hogy a beszámoló—

jelentést törlik az évközi adatszolgáltatá—

sok közül és ehelyett — lényegesen egy—

szerűbb formában —— 'az éves jelentésben

közlik a műszaki statisztikai jelentésen

szerepelt legfontosabb mutatószámokat.)

A ,,Negyedéves termelési és költség—

; adato " című beszámolójelentés terveze—

tével kapcsolatban Kriska József (Orszá—

gos Tervhivatal) javasolta, hogy olyan kérdések is szerepeljenek a beszámoló—

jelentésen, amelyek alapján megállapít—

ható a Kormány által tételesen kijelölt beruházások építési munkáinak teljesítési összege. A javaslatot a Bizottság elfo—

gadta.

Az évközi beszámolójelentések feletti

vita lezárása után az 1966. évi éves be—

számolójelentés tervezetét tárgyalták meg.

Ennek során Szikra Rezső javasolta 'az ,,Ipari termelés részletezése", valamint

az ,,Anyagfelhasználás" című táblázatok mutatószámainak bővítését. Az értekezlet

elfogadta az indítványt.

Az Építőipari Metodikai Bizottság ülése Tar József zárszavával ért véget.

MAGYAR SZAKIRODALOM

GAZDASÁGSTATISZTIKA

(Szerzők: dr. Benedecki Drechsler László, dr.

Jánosné, dr.

Gyenge Erzsébet, dr.

Kupcsik József, dr. Rácz Albert, dr. Szilágyi György. Szerk.: dr. Drechsler László.) Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966.L 436 oldal.

A Gazdaságstatisztilka második, erősen

bővített kiadásának megjelenése nem—

csak azért figyelemre méltó esemény közgazdasági irodalmunkban, mert olyan kézikönyvet ad az olvasó kezébe, amely-

nek segítségével a magyar gazdaságsta—

tisztikai adatok tartalmáról, értékérőlés

az adatgyűjtés módszereiről tájékozód—

hat, hanem azért is, mert ez a munka a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságstatisztikai oktatásá- nak alapja, így módot nyújt az egye—

temi oktatás helyzetének felmérésére.

A könyv a bevezető fejezet után négy

részre oszlik: a termelés és a forgalom

számbavételének problémájával foglal—

kozó részre, amely az egyes ágazatok

statisztikájának kérdéseit tárgyalja; a