Misszió a ‘Tiszán innem

M

1996

‘B ofiöüi is w to c

M isszió

a ‘Tiszán innem

B o jt o r Is tv á n : M is sz ió a T is zá n i n n en

B ojtor István

Misszió a Tiszánin n e n, 1950-56

Missionin t iiu Cistib is c ia n Church Distr ic t, 1950-56

KAZINCZY FERENC TÁRSASÁG

Megjelent a Kazinczy Ferenc Társaság gondozásában a magyar honfoglalás millecentenáriumának évében

Felelős kiadó: Fe h é r Jó z s e felnök

B ojtor I stván

Misszió a Tiszán innen

*

A Tiszáninneni Református Egyházkerület missziótörténete 1950 és 1956 között

MISKOLC

1996

Lektorálta DK. DR. C S O H Á N Y JÁNOS

és

d r. Ko v á t s Dá n i e l

„M ivel h ogy sokan kezdették rendszerint m egírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek. ..

Tetszék énnékem is, k i e le itő l fogva m indeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy ■ azokról rendszeresen írjak..."

Lukács e v a n g é liu m a 1, 3.

*

„Ezért rátérek arra, ami a jelen leg a legnagyobb, legfontosabb, legelodázhatatlanabb feladata egyháztörténet-írásunknak:

egyházunk története a vörös éra alatt."

Dr. S za b ó Lajos

*

„Tiped ig, akik túléltetek bennünket,

m ondjátok m eg gyerm ekeiteknek, akik közöttetek fognak felnőni, hogy soha n e csüggedjenek,

m ert ím e e korszak szennyes kavargásában is akadtak, akik tudtak becsületesen élni."

P fe iffe r Z o ltá n ü z e n e te a z e lle n á llá s i m o z g a lo m b ó l

ELŐSZAVAK

A történelemben a mi Istenünk cselekszik

Bojtor István könyve két műfajt egyesít; egyházunk történetének egy igen nehéz korszakáról ír, melyre még hosszú ideig vissza fog térni az egyháztörténet-írás. Erről a korszakról a személyes tapasztalatok egyidejűsége és élményei alapján bizonyságtevő módon emlékezik, megtapasztalva Isten üdvözítő munkáját ebben a súlyosan megpróbáló időben. Ha az egyháztörténet-írás teológiai műfaj és feladat, akkor a bizonyságtételnek e feladat végzésében feltétlenül helye van.

Elmélkedhetünk és vitatkozhatunk azon, hogy a történelmi esemé­

nyek vagy egy történelmi korszak helyes megítéléséhez a kortársi mivolt személyes döntéseket feltételező állásfoglalásai és cselekvései, vagy egy nagyobb történelmi távlatból történő visszatekintés nyújt megbízható szempontokat. Az egyház történelmét illetően akár az egyidejűséget, akár a visszatekintés távlatát vesszük figyelembe, nem nélkülözhetjük azt az egészen biblikus értelemben vett prófétai szem­

pontot, hogy a történelemben a mi Istenünk cselekszik, akinek csele­

kedeteit nemcsak később, hanem azokkal egyidejűleg kell megérte­

nünk, hirdetnünk és tudatosan szolgálnunk. A prófétai visszatekintés a jelenleg is munkálkodó Isten igéjét értve biztosít helyes távlatot a meg­

méretés és a megújulást munkáló kegyelem mai tanulságait illetően.

Bojtor István könyvének megírását ezen hitből fakadó szempontok motiválták.

E könyv szemlélteti azt a csak élő hit által felismerhető igazságot, hogy Krisztus visszajöveteléig a legsötétebb történelmi korszakokban sem szünetel Isten üdvözítő munkája az egyház szolgálata révén. Az ember megromlása következtében az emberre szabaduló diabolikus erők félelmetes megnyilvánulásai századunk végén a gondolkodó em­

bert a történelem értelmét illetően kétkedővé és tagadóvá tette. Milyen jó látnunk, hogy e félelmes jelenségekkel párhuzamosan és ezek elle­

nére a hirdetett igén keresztül Isten Lelke gyógyítólag és szabadítólag kiárad, hogy végül azoknak, akik Istent szeretik, valóban minden ja-

vukra van. Az evangélium ügye előrehalad ezen a világon, is ilyen re­

ménységgel vagyunk népünk jövőjét illetően is. Ez is a század törté­

nelme, sőt ez e történelem értelmének kulcsa. Milyen fontos tudni e könyv szemléletes és élmény-szerű leírásaiból is, hogy gyülekezeteink életének Istentől munkált folytonossága nem szünetelt, s aki Isten tá­

mogató és megújító kegyelmének erejével hinni tudott, az nem szégye­

nük meg. Ez örvendetes végeredmény Isten népének boldog megta­

pasztalása e század végén. Meg vagyok győződve arról, hogy e könyv­

olvasásának is ez lesz a gyümölcse.

Dr. Mészáros István,

a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület püspöke, Miskolc

Bizonyságtévő egyháztörténet-írás

Bizonyságtevő egyháztörténet-írásnak nevezhetjük leginkább azt a módszert, amivel e feldolgozás készült. A szerző tanúságtevője azoknak a történéseknek, amelyekről írt. Tanúságtevője úgy, hogy aktív részese volt azoknak. A sűrűjében volt az eseményeknek. Sok minden vele esett meg. De a hittestvéreit érintők is sajátjaiként csapódtak le életé­

ben. Komolyan vették e testvérek az egymás terhét hordozásra vonat­

kozó evangéliumi parancsot. Amit e könyvben közreadott Bojtor István, az mégsem memoár. Bizonyságtétel az egyháztörténet-írás eszközeivel.

Az elmúlt években megnyíltak a levéltárak. Az 1950 és 1956 közötti évek a törvény értelmében kutathatók. Bojtor István kutatott szorgal­

masan a levéltárakban. Olyan dokumentumokat láthatott így, amelyek­

ről az események végbemenésének idején nem tudhatott. Megvilágo­

sodott a levéltári források segítségével sok minden. Megszólaltatta a kortársakat. Emlékirataikat, szóbeli visszaemlékezéseiket, családtagjaik vallomásait tette mérlegre. Gondosan vetette össze a különböző forrá­

sokat, a gyarapodó feldolgozásokat. Élt a történeti kritika fontos eszkö­

zével.

A cím mindössze hét év történetét ígéri. De milyen hét év v olt az?

Tényleg egy önálló egyháztörténeti korszaka a magyar református egy­

háznak. Természetesen Bojtor István szükség szerint ismertette az előzményeket és kitekintett a következményekre. Egyes személyek egész életútját megvilágította, hogy annak a legválságosabb hét eszten­

dőnek idején tanúsított magatartásukat annál jobban kiemelje. A Tiszáninneni Református Egyházkerület és szellemi műhelye, az ősi Sárospataki Kollégium akkori története, bujdosása áll a feldolgozás középpontjában.

1952 elejétől 1957-ig a Tiszáninneni Református Egyházkerület kül­

ső és belső megszállás alatt állt. Az országot idegen hatalom szállta meg. A tiszáninneni egyházkerületet megszüntették és a tiszántúlival egyesítették. Az új néven Tiszavidéki Református Egyházkerületet Deb­

recenből igazgatta Péter János, korábbi tiszántúli püspök. A tiszáninnenieknek ez az időszak kétszeresen nehéz volt. A Tiszántúl részéről történt megszállásnak érezték. Egy teljesen más hagyományok­

kal rendelkező egyházkerület jutott egy másik uralma alá. Kialakult a Tiszáninnen a Tiszántúllal szembeni ellenszenv.

De volt más is. Az ellenállás búvópatakja szeretetben és a misszió reménységében kötötte össze a két kerület evangéliumi hitéhez ragasz­

kodó reformátusait. 1956 tavaszán a Szentlélek fuvallatára országos lelki újulás kezdődött. Nyáron már tehetetlen volt az egyházkormányzat.

Hitvalló magyar reformátusság lépett a világ elé. Szárnyakat kapott a misszió. Messze előtte járt a politikai változásoknak a református egy­

ház.

Ezeket olvasva felmerül bennünk a kérdés, hogy 1989-90-beri miért nem ismétlődött meg ilyen mértékben mindez. A „változást” a régi ve­

zetés vezényelte. Tétova evangélizáció, egyesületi szenezés. Bizonyta­

lanul szólt a kürt, azért készülődtünk lanyhán a lelki harcra? Ezek a gondolatok ébrednek Bojtor István hitet erősítő történeti munkája nyomán. 1956-ban még szolgálatképes volt a régi gárda. A szabad egy­

ház ébredésének katonái bírták és emelték a hit kétélű kardját. Biztosan zengett a trombita. Fakadjon hála és imádság az olvasóban. Zendüljön meg a kürt hívó szava. Gyűljünk a „drága Jézus zászlaja” alá.

Ezt hivatott szolgálni e könyv.

D r Dr. CsohányJános

e g y e t e m i tanár, D e b r e c e n

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

I .

A keresztyén történetírás alapkérdései

1. Teológiai és szekuláris történetírás

A teológiai diszciplínák domináns része a história. A professzionista vagy dilettáns történetírókat vallásosak és világiak kategóriájába is so­

rolják. A keresztyén történészeket általában idealistáknak, a nem ke­

resztyéneket materialistáknak nevezik. De mindkét történész, keresz­

tyén és szekuláris, ugyanazzal a tárggyal, ténnyel, historikummal fo g ­ lalkozik, esetleg ugyanolyan vagy hasonló módszerekkel. Abban kü­

lönböznek egymástól, hogy az események indokát, következményeit, célját más szempontok alapján magyarázzák és értékelik.

A történész feltáró munkát végez. Eseményeket, gondolatokat, ösz- szefüggéseket, a „szív titkait” keresi. Ki, miért, hogyan cselekedett? A történelem „az em beri cselekedetek egyetem é', amit a lélektan mozgat, állapítja meg Dobai István jogtörténész.* 1

A historikusok feladata az események föltárása, regisztrálása, eset­

leg kommentálása. Az ok és okozat összefüggéseit históriai, geográfiai, kronológiai, politikai, vallási szempontok alapján készítik el, a jelen korszak ideológiája, társadalmi és politikai helyzetének szempontjai alapján. „Az egyháztörténelem teológiai tudomány, amelyet egyházi elkötelezettségű és teológia i tanultságú történészek m űvelnek.'" A ke­

resztyén történetírók is a tényekkel dolgoznak, de az ok és okozat összefüggéseit a Biblia mércéje alá helyezik, mert keresztyén konfesz- szió szerint, Isten cselekszik a történelemben direkt vagy indirekt mó­

don.

1 Gesta Hominum, Tűnődések a történelemről, Kolozsvár, 1993- 12. o.

1 CsohínyJános: A történeti kutatás és feldolgozás módszere, Debrecen, 1995. 8. o.

A történelemben mindig lesznek föltáratlan tények, szándékosan is elhallgatott események, egyoldalú spekulációk, amelyek a történetírás permanens buktatói. A keresztyén teológia szerint a történelmet akkor is az Úristen irányítja, ha benne csak az emberi karrier- és hatalomvágy, az önzés, félelem és vak elszántság látszik. „Am i volt, ugyanaz, ami ezután is lesz, és ami történt, ugyanaz, am i ezután is történik; és semm i új d o lo g nincs a nap alatt."*

A tények objektív föltárása, regisztrálása, teológiai vagy filozófiai kiértékelése azért szükséges, hogy a múlt tanulságait leszűrve, egy tisztább, humánusabb világot építsünk. De a szubjektivizmussal, vagy filozófiával történő értékelés vakvágányra vezet az objektivitás hiánya miatt.

2. Egyház és állam

Az egyháztörténelem nem írható világtörténelem nélkül és vice versa sem. Az ige Jézus Krisztusban testté lett és lakozott közöttünk.* 4 A világ és egyház egymással összefonódva halad, mindkettő a megváltás­

ról beszél. A filozófia a „planéták korában is” csak a földiekre néz, az egyház odafönn keresi és onnan kapja a megváltást. A világi és egyházi történetírás néha egymás mellett halad, néha valamelyik felülkerekedik a másikon. Az Ószövetségben „államegyház” volt. Mózestől kezdve Dávid királyon át az uralkodók intézték az egyház dolgait. Templomot építettek, papokat rendeltek, kultuszreformot hajtottak végre.5 * Krisztus az Impérium Románumban végezte el megváltásunkat. Nagy Konstantin császár ediktumától kezdve (313) az állam veszi kézbe az egyházat. A középkorban az egyház intézi a királyok és országok sorsát.0 A racio­

nalizmus korában kiáltották ki a független állam és független egyház eszméjét. Államegyház volt az orosz cárok idején, Hitler birodalmában, valamint Magyarországon a honalapítástól kezdve. 1990-től az egyházi iskolák állami dotációval működnek.

A Magyarországi Református Egyház7 s ebben a Tiszáninneni Re­

formátus Egyházkerület8 1950-56 között vezetőinek egy részével bele­

fonódott az állami tevékenységbe. Ugyanilyen szituáció volt Kelet- Európa többi szocialista államában is.

Amikor az egyház valamilyen államrendszerhez vagy filozófiához kötődik az ige helyett, akkor a világgal és önmagával is meghasonlik.

Az 1950-es években nyugaton is állami, politikai szempontból vizsgál­

b Prédikátor l.,9.

4 János 1.14.

5 Pl. Joás, Ezékiás, Jósiás reformjai II. Kir 12, 1-5. 18, 1-6. 23, 1-25.

A francia klasszicizmus korában XIV. Lajos „állítja helyre* az om ladozó egyház falait. VII.

G ergely (1073-85) pápa eszményképe e gy univerzális teokrácia, pápai főség alatt.

7 A továbbiakban: MRE.

' A továbbiakban: TIRE.

ták a keleten élő egyházak szolgálatát, és fölállították azt a hipotézist, hogy a vasfüggönyön túl nincs egyház. Ilyen szempontból pedig, a keleti egyházak kimondták, hogy a világnak keleti részén él az igaz egyház és az a küldetésünk, hogy meggyógyítsuk a beteges nyugati keresztyéneket. A kommunizmus 1950 után 25 éves agóniát jelölt ki az egyháznak. Mivel az egyház ezt túlélte, ezért meghosszabbították hal­

doklása időpontját.

Amint az előbbiekben láttuk, az egyháztörténészek fő szempontja nem lehet az egyház és állam jó vagy rossz viszonya, hanem csak Isten igéje. Fundamentális kérdésünk, hogy 1950-56 között a református egyház Istennek vagy embereknek engedelmeskedett-e? Isteni, vagy emberi parancsokat hajtott-e végre?

Ha félrehúzzuk ennek a kornak függönyét, akkor olyan kép látszik, hogy az egyházkormányzat maximálisan kollaborált az ateista vezetés­

sel intézményei, missziója, lelkipásztorai feláldozása árán is. Egyházi és világi kooperációval amputálták az egyháztest tagjait. 1990 után sem egyházi vezetők, sem lelkészek sem gyülekezeti tagok nem mea culpáztak miatta.9

Reformátort tétel, hogy „ecclesia semper reformat! dcbet". Az egy­

ház tagjainak és vezetőinek szüntelenül újulni kell. lehet, hogy valaki 1950-56 között becsületes evangéliumi hitvalló volt, de 1956 vagy 1990 után meglanyhult a közössége Krisztussal, és hamis útra lépett. Az is lehet, hogy akik önmagukat és az egyházat árusítgatták 1950-56 között, most bűneiket megbánva könyörögnek bocsánatért, és meg is kapják azt, mint a Krisztusunkat háromszor is megtagadó Péter tanítvány.10 11 Isten minden bűnbánónak megbocsát Krisztus vére hullásáért.

Az 1950-es évek üldözöttjei néhányszor belekeseredtek, mint Illés próféta, aki azért siránkozott, hogy „csak én egyedül maradtam és en­

gem is halálra keresnek”. Isten azonban olyat is lát, ami az emberi szem előtt rejtett. Vigasztalja Illést, hogy „m eghagyok Izraelben hétezer em ­ bert, m inden térdet, m ely m eg nem hajolt a Daálnak és m inden a/kat, am ely m eg nem csókolta azt." 1 Az egyház néha olyannak látszik, mint Jairus megholt leánya, akiről Jézus ezt mondotta, hogy „nem halt meg.

csak aluszik'. És igéjével föltámasztotta.12 Az egyház vérezhet, de Isten sohasem szenved vereséget. Még 1950 és 1956 között sem.

Az egyház és állam viszonyáról kétféle álláspontot különíthetünk el. Az egyik szerint csak szabad, virágzó államban folyik intenzív egy­

9 Dr. Bűt ő s i János 1990 ben végiglátogatta a magyarországi és határon kívüli prominens magyar egyházi vezetőket, akik azt bizonygatták, hogy pozitív tevékenységük nélkül telje sen felmorzsolódott volna az egyház. - Ladányi Sándor .őrségváltás" háttérzenével Confessio, XV. 1991/1.

10 Máté 26, 69-75.

11 1. Királyok 19, 10. 18.

12 Márk 5., 31.

házi élet, mert az evangélium hirdetéséhez szabadság és jólét szüksé­

ges. Vegetáló államban sorvad az egyház. Magyarországon az erősödő kommunizmus kioltotta az ébredés lángját.13 14

A másik teológiai álláspont szerint, az üldözésekben és szenvedé­

sekben megmaradhat, sőt megerősödhet az egyház. Benda Kálmán egyik előadásában arra mutatott rá, hogy történelmünk legsötétebb pontján, 1526 után az ezer sebből vérző, széttépett Magyarországon fényesen ragyogott fel Krisztus evangéliuma.13 A z egyház fölvirágzása vagy sorvadása Isten Szent Lelke kiáradásától függ. Isten a jó és rossz napokban is oszthat áldást vagy ítéletet, mert független az események­

től. Megáldja az engedelmes keresztyént, magára hagyja a kemény szí- vűt. Egyház és állam, mindkettő Istennek eszköze és tulajdona. Az egy­

házban belső, a világban külső módon van jelen. Ahol a gyülekezetben emberi és démoni indulatok dominálnak az Ige helyett, ott csak nomi­

nális látszat formáció működik és az nem Corpus Christi.

Az állam is lehet Isten eszköze, mint például az egyiptomi fáraó, a zsidók exodusa idején.15 * Az állam és egyház csak Isten akaratával és szándékával egzisztálhat. Az egyház és az állam lényege szerint külön­

böző, de Isten szerinti korrelációban élhetnek, kölcsönösen építve egymást. Abnormális szituációban egymás ellenségei.

Hangsúlyos tehát, hogy a keresztyén történetírás az Isten igéje mér­

céjével dolgozik. Csábító lehet az állam és egyház viszonyának kérdése, de ez csak másodrendű. Az egyházat Isten gyűjtötte össze igéje és Szentlelke által a világ kezdetétől, és megtartja a világ végezetéig. Az egyház lényege és szolgálata Jézus Krisztus dicsőítése. Az egyház tagja­

inak kötelessége vállalni, hogy Jstennek kell inkább engedni, bogy nem a z embereknek. M ert nem tehetjük, bogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk. ”17

Tanulmányomnak ez a bibliai vers a nézőpontja - punctus visus - és alaptétele!

J Kocsis: Ébredés és az ébresztés szolgálata a magyar ref. egyházban 1945-50. közön. A Sárospataki Tudományos Gyűjtemények kézirattára. Ugyanez a vélem énye Pintér Károly evangélikus lelkésznek, Budapest, Deák tér. Atra építenek, hogy az üldözéskor a keresz­

tyének kimenekültek Jeruzsálemből. Cselekedetek 8,1. 11,19. A z ellenreformációkor meg tépázták a református egyházunkat, ugyanígy az 1919-es Tanácsköztársaság vagy az 1950-es Népköztársaság idején.

14 Dr. Benda Kálmán. Károlyi Gáspár kora. Hőadás Göncruszkán, 1990 májusában. A zsidók Egyiptomban a .szolgálat házában" is szaporodtak; Exodus 1, 12. 20. Filippi városában a földrengés morajában tér m eg a börtönőr család; Cselekedetek 16, 31-33.

Exodus 7, 3. 4. 14,3.4.

“ Heidelbergi Káté. Bp, 1954. 54. kérdés.

17 Cselekedetek 4, 20. 5, 29.

3. A z egyháztörténelem kritérium a

Az egyháztörténet-írás jellemző kritériuma 1949-től, hogy milyen relációban élt az egyház és szocializmus. Mintha a szocializmus lenne a keresztyénség lényege, illetve mércéje.

Az elmúlt negyven év egyházi-világi történelmét politikai szem­

pontból analizálták a protestáns, római katolikus és világi történészek.

A modem marxista történetfilozófia alapján ítélték meg az egyházat és keresztyénséget. 1990 után is jelentkezett ez a kísértés. Gergely Jenő történész szerint is a római katolikus történetírásnak „i égig központi kérdése az állam hatalom hoz való viszony’'.

Dr. Szabó László Ambrus tanulmányának ugyanez az alapkérdése:

„hogyan találta m eg egyházunk helyét és szolgálatát a szocialista ma­

gyar társadalomban és ... m ilyen eredm ényeket h ozott államunk és egyházunk viszonyának alakulásában az együttm űködéséit folytatott párbeszéd!"18 19

A teonóm teológia leegyszeriísíti a kérdést. Szerinte minden, vagyis a történelem is, a szuverén Isten hatalma alatt létezik. Ezzel szemben Geréb Pál református teológus véleménye, hogy: „A magunk erejéből sohasem tudunk feljutni arra a magaslatra, ahonnan M á th a tó és értel­

m ezhető lenne a történelem ..., ezért számunkra a történet kérdése te o ­ lógia i kérdéd'20.

Az 1990 előtti történetírás kísértése, hogy a világot olyan paradi­

csomnak képzelte, amiben az egyház virágkorát éli. Az 1990 utáni egy­

házi történetírást is megkísértette, hogy az elmúlt negyven esztendőből csak a negatívumokat és mártíriumokat igyekeztek súlypontozni. Ez a történetkritika így abszurd. Tény, hogy az ateizmus az egyház fölszámo­

lását tűzte ki célul, de előfordulhatott jó viszony keresztyén és ateista között anélkül, hogy bármelyik feladta volna hitvallását a diktatúra éveiben. 1949-90 között is cselekedett jót az Isten az egyházban és a világban. A keresztyén történetíró csak a Biblia isteni mércéjével vizs­

gálhatja az egyház- és világtörténelmet vagy önmagát.

Azok a teológusok, akik a kommunizmus berendezkedését vették elsőrendűnek és Krisztust másodrendűnek, általában lojálisak voltak a fennálló politikai rendszerrel. Református történelmünk folyamán álta­

lában mindig így volt. Dicsőítették II. József császárt, Kossuth Lajost, Hitler Adolfot, 194$ után a demokráciát, 1951-től Rákosi Mátyást vagy Ceaucescu pártvezért. Az erről maradt dokumentumok szégyenfoltok az egyház történetében.

Czeglédy Sándor 1942-ben foglalkozik az egyház élete és a világgal való kapcsolata kérdésével. „Az egyház benne van a történelem sodrá-

18 G ergely Jen ő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 1971. Bp, 1985

15 Szabó: Az egyház a nemzet életiben. Studta et Acta Ecdesiastica, Bp. 1983 513-0.

20 G eréb PH. A történet az ige mértéke alatt Sepsiszentgyörgy, 1944. 8.o.

ban..., de. számára az egyetlen imperativus csak Krisztus akarata le ­ h e t.. M ert a történelm i helyzet m indig mást parancsol.” Tegnapelőtt még azt parancsolta, hogy rostálj ki az egyház tanításából minden irra­

cionálist. Tegnap a liberalizmusra kényszerített. Ma a demokráciára, vagy a szocializmus építésére. „Hogy holnap m it parancsol? K i tudna erre feleink" „De ezek em beri érvek. A lényeg az, h ogy a konjunktúra­

egyház tulajdonképpen hitetlen egyház. Nem hiszi, hogyr az egyház Ura a történelem l 'ra. .. Nagy nyomoniság, üldöztetés szakadhat az egyházra .., de rajta a p o k o l kapui sem vehetnek diadal mat." Az új mí­

toszok, eszmék, ideológiák elmúlnak, de Krisztus örökkévaló.21

Az egyház életét és szolgálatát nem vizsgálhatjuk az államhoz, való relációjában. Már csak azért sem, mert nem állapítható meg, melyik államformát, rendsze rt tekinthetnénk zsinórmértéknek. A királyságot, a demokráciát, a kommunizmust vagy az egyházállamot? Ha például a kommunizmus az egyház létének a kritériuma, akkor igaz ennek a korszaknak szentenciája: „ végre az egyház megtalálta helyét az új társa­

dalomban, m ert egyház és szocializmus lényegében ugyanaz?. Propa­

gálták, hogy a világ keleti zónája paradicsomi állapot, míg az imperia­

lizmus a pokollal egyenlő. Ha „demokratikus alapon” vizsgálódunk, akkor az elmúlt negyven év története sötétben tapogatódzás, megalku­

vás.

Ezek után kényes témánknál még rá kell mutatnunk arra a két el­

lentétes véleményre is, amelyek élesen szemben állanak egymással.

Az egyik álláspont szerint súlyos hiba olyan dolgokat kiásni az elfe- ledés mélyéből, amelyek nyugtalanítanak, idegesítenek. A gyógyulni látszó sebek fölmetszésével, a bűnök, tévedések írásban rögzítésével senkinek sem használunk, csak félelmet árasztunk, és fékezzük az elő­

rehaladást. Másik vélemény szerint, ha a bűnöket, tévedéseket meg nem valljuk, ha a kelevényt gyógyító szándékkal föl nem vágjuk, akkor sohasem történik gyógyulás, sem egészséges kibontakozás, mert a múlt terhes bűnei lefékezik az előrehaladást.22

4. A történelem tudom ány forrásanyaga

A történetírás írott dokumentumok, íratlan hagyományok és tárgyi emlékek alapján készül. Mindegyik forrás lehet reális, szubjektív vagy eltorzult. A forrásanyag meghamisítható, kihagyhatnak belőle vagy megsemmisíthetik. Olyan anyag tűnhet el, amely az igazság szempont­

jából döntő. Az írott és az orális históriai forrás egyenértékű. Az a kü­

lönbség, hogy az írott dokumentumok fixáltak. A szóbeliség variálható.

21 C zegiédy Sándor: A történelmi helyzet parancsa. Lelkészegyesület, 1942. 45. sz. 149. o.

22 A tények föltárását evangélikus szaktekintélyek is kötelezd feladatnak látják. .Amikor úgy tekintünk a múltra, hogy tanulni akarunk belőle, akkor e z ... a jövő építése.” (.Benczúr László). .... támaszkodnunk kell mindarra, ami jő és rossz a múltban történt.” (Andorka Rudolf). B enczúr László: ... et nos muramur". Bpest, 1996. 54. o. In: Credo, 1995. 28.o.

Az 1950-56-os események egy részét eltitkolták a hitvalló keresz­

tyének, mert az Államvédelmi Osztály szüntelenül az illegális összejöve­

telek után nyomozott, amiket a hitvallók egzisztenciális okokból elhall­

gattak. De presztízs okokból az Államvédelmi Osztályon és rendőrsé­

gen is tüntettek el anyagokat. A szamizdat iratokat anonim terjesztették.

Az az állítás is kérdőjeles, hogy az egyházkomiányZat által kiküldött

„segítőanyagot’’ (brosúra) minden lelkipásztor „gondosan áttanulmá­

nyozta, a gyülekezettel ismertette, akik olyan szomjasan fogadták, m int vetés a tavaszi záport." Pedig ilyen félrevezető dokumentumokban bőségben válogathatunk.

5. A z Ig e a történelem ben

A világtörténelem emberi cselekményeit kutatják, regisztrálják és értékelik a történészek. A keresztyén teológia szerint nincs független ember és nincs sors, se véletlen, mert minden Isten akarata és terve szerint folyik.

Az egyház különféle ideológiai, politikai, gazdasági rendszerekben végzi speciális szolgálatát. Alkalmazkodik a szituációhoz, de a teológiá­

ját Isten igéje szabja meg. Egyház és világ történelmében voltak és lesz­

nek áldott és szűk esztendők. A keresztyén és nem keresztyén ember történelmi produktuma időleges. Csak a testté lett föltámadott Ige, az Úr Jézus Krisztus örökké ugyanaz.23 * 25

A teológia kardinális kérdése az, hogy lényünket, aktivitásunkat vagy passzivitásunkat ki és mi determinálja? Isten igéje vagy más faktor?

A „szív titkainak" kutatása fontos történelmi elementum, de a szívet és gondolatainkat csak az Úr ismeri egyedül! „A szívek vizsgálója ped ig az Úr.. .aki m egjelenti a szívnek tanácsait "M A végső, tökéletes ítéletet az Úr mondja ki az emberről, történelemről és mindenről.23

6. M ód szer és struktúra

A történetíró akarva akaratlanul szint vall. Megállapításai nemcsak másokra, hanem önmagára is vonatkoznak.

Dr. Csohány János professzor úr ajánlatára a Tiszáninneni Reformá­

tus Egyházkerület missziójának bemutatása előtt, röviden fölvázolom az 1948-56 közötti egyházi és politikai állapotokat, valamint a misszió definíciójának alakulását. Izgalmas kérdés, hogy az akkori egyházkor­

mányzók, lelkipásztorok és gyülekezeti tagok tisztában voltak-é azzal, hogy a Magyar Kommunista Párt által diktált egyházellenes döntéseket Moszkvában hozták a magyar pártideológusoktól és teológusoktól függetlenül? Akkor állították, hogy például az egyházi intézmények fölszámolása, a teológusok fegyelmije, a mezőgazdasági prédikációk

23 Zsidók 13, 8.

22 Példabeszédek 17, 3- I h.orintus 4.,5 25II. Thessalonika 1,5. Jelenések 14, 7

készítése kizárólag „teológiai alapon, h itb eli engedelm ességgel' történt minden állami instrukció nélkül. A föltárt dokumentumok bizonyítják azonban, hogy az egyház teológiájának és intézményeinek átalakítása, fölszámolása állami parancsra készült, a Konvent és a Zsinat asszisztálá- sával. A református konfesszionalisták, a Szentlélek inspirációja által 1950-56 között „ráéreztek" arra, hogy az egyház fölszámolását az állam kezdeményezte, egyházi közreműködéssel?6

1990 után dokumentálták, hogy az állam különféle módszerekkel és eszközökkel diktált a protestáns és római katolikus egyházaknak, akik esély nélkül próbáltak alkudozni.26 27 Legfeljebb annyi „engedmény”

volt, hogy az egyház többet adott a kelleténél.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület fél évtizedes anyagát gyűjtöttem össze missziói szempontból Á quo 1950, ad quem 1956.

Mivel az öt év históriája beleszövődik a magyarországi események anyagába, ezért ismernünk kell a történelmi helyzetet, kicsit hátra te­

kintve, honnan jöttünk, és kicsit előre mutatva, merre tartunk. A beve­

zetést 1949-től kezdtem és az adatok közlését 1956. október 1-jéig folytattam. Az 1956-os szabadságharctól kezdve új fejezet nyílik a Tiszáninneni Református Egyházkerületben, aminek földolgozását dr.

Barcza József professzor úr elvégezte.28 A különböző témákat időrend­

ben csoportosítottam.

Tanulmányom apró részletkutatáson épül, de bizonyos témakörök monografikus feldolgozása - mint például a Sárospataki Református Gimnázium, a tiszáninneni lelkészkörök, az egyházmegyék, esperesek, a hitvalló összejövetelek - egy következő feladat lesz. A bemutatott témák aprólékos kidolgozása szükségtelenül duzzasztotta volna a tete­

mes anyagot. A lényegre igyekeztem redukálni, hogy áttekinthetőbb, megragadhatóbb legyen történelmünknek ez a rövid, de jelentős szaka­

sza, kicsendüljön belőle az evangélium. Lényege, gerince: a missziótör­

ténet a Tiszán innen.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület levéltárának egy része az átszervezések miatt még feldolgozatlan.29 Barcza József és Ladányi Sán­

dor professzorok szakjelölését használtam, és csak szükség szerint más jelölést. Nem valószínű, hogy az iratanyag végleges rendezése után meglepően új adatok, dokumentációk kerülnének nyilvánosságra, mint

26 Kocsis István: Exodus, Pécsely, 1962. SPKT; B o jto t István: Debreceni Krónika. Privát anyag, továbbiakban: Pa.

27 G ergelyJen ő: A szerzetes rendek feloszlatása Magyarországon, Bp, 1990.

28 Barcza József: A z 1956-os forradalom megtorlása a Magyarországi Refomiátus Egyházban Confessio, 1994. I. 90. o. 1994 II. 63.0.

29 Például: az egyházmegyék, egyházkerületek, püspöki hivatalok helyét ebben a fórra dalmi korban, a pillanatnyi igények szerint változtatták, hogy az állami határokhoz igazod­

janak. Barcza József: A z 1956-os forradalom megtorlása a Magyarországi Református Egy házban, Confessio, 1994. 1. 9.

ahogy már az újabb könyvek sem nyújtanak különösen eredetit.30 A tanulmány anyagának nagy része eredeti, először jelenik meg nyilvá­

nosság előtt. A már valahol publikált anyagot csak illusztrációként, a tények megerősítésére használtam.

A jelzett korszak föltárását nehezítette, hogy bizonyos dokumentu­

mok valószínűleg véglegesen eltűntek, az akkori „pozitív és negatív”

szereplők egy része meghall. Az életben maradottak egy része asszimi­

lálódott a mai közgondolkodáshoz és helyzethez egészen annyira, hogy mártírnak tüntették löl magukat.

Egy viharos, ellentmondásos korszak föltárásánál a következő lehe­

tőségekkel, eszközökkel, módszerekkel élhetünk:

a) Csak a levéltári és máshol föllelhető iratanyagot gyűjtjük össze, azt rendszerezzük, és minden magyarázat nélkül szó szerint idézzük.

De még így sem biztos a hiteles tárgyszerűség, mert például ugyanarról a lelkészgyűlésről másképen írt az elnöklő esperes, és a kritizáló lelki- pásztor.

b) Csak szóbeli, orális adatok alapján dolgozunk. De itt is az előbbi probléma jelentkezik, mert az eseményeket más beállításban mondják el különféle gondolkozáséi és pozíciójú emberek.

c) Csak beszéljük el az eseményeket, szükség szerint hivatkozással valakire, valamire, a hitelesítés okából. A nevek és évszámok halmaza nélkül olvasmányosabb és izgalmasabb a történelem. Az ilyen műfaj általában bestseller, különösen az Amerikai Egyesült Államokban.

d ) A szerző vigye bele személyiségét, álláspontját, ami által sokkal életszerűbb a munkája.

e ) A szerző tagadja meg önmagát, hűvös tárgyilagossággal, a kí­

vülálló elfogulatlanságával készítse el tudományos munkáját. Az elgon­

dolás jó, de ez is kivihetetlen, mert a történelmet másként írja például a szakszerű marxista, a szakszerű idealista vagy keresztyén. Másképpen tálalja, és ítéli meg, aki átélte a haláltábort, vagy aki másoktól hallott, olvasott róla.

M isszió a Tiszán innen című tudományos munkámban a fentieket figyelembe vettem, sőt mindegyiket alkalmaztam. Néha csupán nevek felsorolása olvasható, amelyek emberi életeket jelölnek! Néha csak szó szerint idéztem, máskor kommentáltam is Krisztusba vetett hitemről színt vallva. Még a halálba indulók verséből is idéztem, mert általában életünk utolsó pillanataiban mutatkozik meg igazán, hogy mi lakik az ember szívében, és mi volt számára fontos vagy mellékes. Ilyen tudo­

mányos dolgozatban szokatlan lehet a versidézet még akkor is, ha más

30 Szántó Konrád: Az Egyházügyi Hivatal titkai, Budapest 1990. A m eggyilkolt katolikus papok kálváriája, Budapest 1992. A kommunizmusnak sem sikerült A magyar katolikus egyház története 1945-1991. Bp. 1992. Dr. Ladányi Sándor: A református egyház a tnáso dik világháború után. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai, Esztergom 1991 - A református teológiai akadémia helye felsőoktatásunkban. Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetem eken, Bp. 1991.

szakterületen, például a szociográfiában tudatosan alkalmazzák. A sze­

mélyes megszólalások életszerűbbé, hitelesebbé teszik a történelmet.

7. Köszönet

Kutatómunkámban messzemenően segítettek és tanácsoltak Barcza József, Kiss Endre József, Kormos László, Szentimrei Mihály és felesége, Oláh Ibolya. Csohány János egyetemi tanár, promotor úrral való rend­

szeres beszélgetés alkalmán tájékozódást és irányt mutatott arra, hogy áthajózzam egy bonyolult, ellentmondásos korszak zavaros vizein.

Rendkívüli lexikális tudásával, objektivitásával, a református teológia zsinórmértéke nyomán mutatott biztos irányt. Ladányi Sándor egyetemi tanár úr ennek a kornak specialistája. Forrásanyaga, analízise, konklú­

ziói nélkülözhetetlenek a kutató, számára. Biitösi János professzor úr, akivel az elmúlt évtizedekben testvéri közösségben, konkrétan nézhet­

tünk bele a misszió elvi és gyakorlati szolgálatába, óvott a részrehajlás­

tól. Annak a teológiai tételnek rangos képviselője, hogy a Magyaror­

szági Református Egyház jelene, fölvirágzása vagy elfonnyadása ma is szorosan összefügg a missziói felelősségünkkel, tevékenységünkkel!

Köszönetmondással tartozom Fehér József elnök úrnak azért, hogy a Kazinczy Ferenc Társaság vállalta könyvem gondozását, kiadását.

Kováts Dániel főiskolai tanárhoz az évtizedes barátság erős szálai köt­

nek. Lekötelező hálával tartozom neki azért, hogy a lektorálást és a szerkesztést elvállalta, tanácsolt és javított nyelvi, irodalmi és történelmi kérdésekben. Istenünk áldja továbbra is családját és munkáit!

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Miskolcon 1991. XI. 6-án Mészáros István püspök úr elnökletével tartott közgyűlésén Szabó Dá­

niel főgondnok úr indítványozta tanulmányom elkészítését, amit a Közgyűlés elfogadott és elhatározott. Ezúton is köszönöm a bizalmat.

Ezzel a könyvemmel is szeretném kifejezni tiszteletemet a Tiszán­

inneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Református Kollégi­

um31 vezetői, lelkipásztorai és tagjai iránt, de az egész Magyarországi Református Egyház iránt is, a mi Urunk, Jézus Krisztus dicsőségére.

M A továbbiakban a Sárospataki Református Kollégium rövidítése: SRK.

II

A politikai helyzetkép M agyarországon 1945-56 között

1. Koalíciós korm ány

A II. világháború győztes nagyhatalmai, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok Jaltában (1944) és Potsdamban (1945) a lakosság megkérdezése nélkül úgy határoztak, hogy Magyaror­

szágot is Európa keleti részéhez, a Szovjetunióhoz csatolják. így vált Kelet-Európa a Moszkvából irányított ateista, kommunista világrend része. A jaltai döntés részleteiről és kihatásairól csak a beavatottak tud­

tak. A magyar politikai és társadalmi élet 1945-től 1990-ig a jaltai egyez­

mény szerint alakulhatott.

A történelmi események sűrített menete a következő:

1944. december 21-én a Debreceni Református Kollégium oratóri­

umában az ideiglenes magyar nemzetgyűlés képviselőit nyílt szavazás­

sal megválasztották. A koalíciós kormány népi kezdeményezésre szüle­

tett. A lakosság rendkívüli lelkesedéssel takarította el a háborús romo­

kat, és hozzáfogott egy demokratikus államrend fölépítéséhez. Álla­

mosították a nagyobb pénzügyi és gazdasági intézeteket, végrehajtották a földreformot.

Az új demokratikus magyar kormány 1945- I- 20-án Moszkvában aláírta a fegyverszüneti szerződést. Február 24-én Rákosi Mátyás (ere­

deti családi nevén: Róth) visszatért oroszországi száműzetéséből és a Magyar Kommunista Párt főtitkára lett. Április 12-én az utolsó német csapatokat is kiűzik Magyarországról. Májusban befejeződik a II. világ­

háború. November 4-én országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a Kisgazda Párt abszolút többséghez jutott.

A Magyar Kommunista Pált szovjet katonai támogatással vezető sze­

rephez jutott. Kézbe veszi a karhatalmi szerveket, diszponál a rendőr­

ség fölött, amivel a tekintélye erősödik. A nemzetközi és magyar kom­

munista stratégia, Révai József főideológus szerint, nem lehet más, mint

„támogatni a Szovjetunió nemzetközi politikáját”. Aki nem vállalta a kommunista propagandát, azt diszkvalifikálták és rásütötték, hogy re­

akciós. A veterán párttagok m eggyőződésből vállaltak szerepet anélkül, hogy a háttérbe láttak volna. Nem ismerték a jaltai egyezmény határoza­

tát és a szovjet diktatórikus kolonializmust. ő k még a független Ma­

gyarország és internacionalizmus perspektívájában gondolkoztak.

A Független Kisgazdapárt és a köztársaság elnöke Tildy Zoltán re­

formátus lelkipásztor volt. A Nemzeti Parasztpárt népi írókat tömörített magába, akiknek többsége a II. világháború utolsó éveiben Balaton­

szárszón Soli Deo Gloria (SDG) konferenciákon tanácskozott és készült a háború utáni időszakra. A Szociáldemokrata Pártban a centrum mel­

lett jobb és bal szárny alakult ki.

1946. február 1-jén kikiáltják a Magyar Köztársaságot. Március 5-én baloldali blokkot alakítanak. Beszüntetik a nyugati, főleg amerikai se­

gélyek tömegének beszállítását. Politikai pártokba, intézményekbe, üzemekbe és az egyházakba titkos megfigyelőket, kommunistákat ültet­

tek be, és a nyugati államokkal való kapcsolat lehűlt. Elkezdődött - vulgáris kifejezéssel. - a „szalámi politika”. A történelmi művelődési, egyházi, politikai szervezeteket kis lépésekkel fölszámolták. Rákosi Mátyás 1952. II. 22-én tartott beszédében a párfőiskolán brutális őszin­

teséggel ismertette a fölszeletelés módszerét. „Am ikor követeléseket állítottunk fel, ...óvatosan kevéssel kezdtük, hogy az ellenségnek m eg­

nehezítsük, h ogy ellene ... m inden erőt összefoghasson... Utána fo k o z­

tuk a követelést,”32 A koalíciós kormány élén 1946. II. 1-től 1947. V. 31- ig Nagy Ferenc kisgazda miniszter állt, akinek kényszerű lemondása után a „kommunista párt m ár nem is leplezte, h ogy egyeduralomra tör.”33

Az egyház lebontását azzal kezdték, hogy először a tekintélyes, népszerű vezetőket távolították el, azután a missziót és az intézménye­

ket szüntették meg, amihez „új teológiát” kreáltak, hogy a halálra ítélt egyházat „igei alapon, h itb ő l való engedelm ességgel" beszorítsák a tem plom négy fala közé.M

A monstre perek által gerjesztett félelemben a kommunisták pozí­

ciójukat minden vonalon megerősítették. Behozták a fakultatív hitokta­

tást. 1946. augusztus 1-jén bevezetik a forint pénznemet. Jelentős posz­

tokra „szovjet tanácsadók” kerültek. A megfélemlítettek m eggyőződés­

ből vagy opportunizmusból a nemzet érdekei helyett túlélésre vagy egoista érvényesülésre, kiemelt pozícióra törekedtek.

A lakosság megszavaztatása nélkül 1947. február 10-én kötötték meg a párizsi „békeszerződést”, ami az 1920-as trianoni határokat ismer­

te el. E párizsi diktátumig a II. világháború idején az anyaországhoz csatolt területeken magyar közigazgatás folyt.35 A párizsi „békeszer­

ződés” szándékosan kihagyta az újra elszakított magyarság jogait és lehetőségeit. Az utódállamokban, a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken drasztikus magyarüldözés, kitelepítés kezdődött.

32 A fordulat éve, BBC London é. n. 34.

}> Juhász László: Barangolás a magyar múltban. Ez volt a X X század, Lakitelek 1992.

34 A z Út 1950. X havi számai, valamint Barta püspök 1957-ben tartott székfoglaló beszéde.

33 Pl. a Biharkeresztes-Kolozsvár közti vasútvonalat magyarok építették újjá 1945-46-ban.

Rákosi Mátyás főtitkársága és Kádár János (eredeti nevén Lupták?

Csennanek? János) belügyminisztersége alatt átszervezték az Államvé­

delmi Osztályt. Egyházon belüli besúgókat szerveztek. Exponált helye­

ken csak megbízható párttagok ülhettek, akik meggyőződésből, múlt­

beli „botlásuk” miatti félelemből vagy egoizmusból vállalnak kényes szerepet. A hatalomvágy egyházon belül és kívül nagy hatású dopping­

szer. Aki belekóstol, nehezen szabadul belőle.

Új választásokat tartottak 1947. Vili. 31-én. A Magyar Kommunista Párt által kinyomtatott „kék cédulákkal" megbízható helyeken ugyanaz a személy többször is leszavazott, s bár a magyar nép zöme elutasította a kommunizmust, a párt 22,3 %-ot ért el.

így lett a legerősebb. 1947-ben a Csepel Weiss Manlréd művekben 19 ezer munkás dolgozott. Ebből 13 ezer szociáldemokrata volt, a többi más pártok tagja vagy párton kívüli, mégis szovjet utasításra a Magyar Kommunista Párt irányított a Csepel Művekben. 0 A többi párt szétfor- gácsolódott. Moszkva a világ kommunista pártjait fölsorakoztatta az ÚSA ellen, az egész világra kiterjedő kommunista impérium reményé­

ben.

2. A fordulat éve

Rákosi Mátyás 1948-ban kiadott egyik beszédének címe; A fordulat éve. A szovjet hatalmi érdekek és a harmadik világháborúra való fölké­

szülés céljából tovább erősítették a sztálinista egypártrendszert. Fenye­

getések, házkutatások, letartóztatások után 1948. V. 12-én a kommunis­

ta és szociáldemokrata párt „fuzionált". Elnöke Szakasits Árpád, főtitká­

ra Rákosi Mátyás lett, aki 1948-ban kifejtette, hogy „komoly, erőtelje­

sebb szervezetei csak a kommunista pártnak lesznek”. Révai József 1949-ben megmagyarázta, hogy a Népfront-mozgalomból, a polgári demokratikus, többpárti rendszerből el kell jutni „a proletárdiktatúra egypártrendszere fe lé ’. Rajk László határozottabb volt: „A Magyar Kommunista Párt programján k h iil nincs más alapja és talaja sem m iféle más program nak a magyar d olgozó nép számára, ... aki más program ot vall, m int a szocializm us építését, az m ár a magyar d olgozó n ép ellen­

sége."^

Szakasits Árpád szociáldemokrata vezér „attól félt, hogy ha nem en­

g e d a kommunistáknak, a pártfunkcionáriusok százait juttatja börtönbe, m íg így Rákosinak nem szolgáltat o k o t arra, h ogy ártatlan em berek töm egét kínozza meg/’. Szakasits később köztársasági elnök lett, aztán börtönbe vetették szociáldemokrata funkcionáriusok százaival együtt.36 37 38

36 A fordulat é ve, London BBC é. n. 28.

37 B ertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, Debrecen 1992.

38 A fordulat éve, BBC London é. n. 208. - Az 1947-1948-as fordulat é ve és az „ötvenes é ve k '. Társadalmi Szemle, 1989. XLIV cvf. H •.

A két munkáspárt egyesülése után Rákosi az egypártrendszert ké­

szíti elő. „A m i fejlődésünk, hu jó l dolgozunk, oda megy, hogy a többi párt m ellőlünk lassan elsatnyul. Ezt m i siettethetjük... Szóval az elvtár­

saknak látniuk kell, hogy a m i stratégiánk komplikált. Szövetségben vagyunk, és ugyanakkor a szövetségesek likvidálására is irányt k e ll venni."39 40 41 Szövetség és likvidálás volt szaknyelven a marxista dialektika, közszájon pedig: „két lépést előre, egy lépést hátra”.

Minden vonalon elkezdődik a Szovjetunió érdekeinek keresztülvi­

tele. Sztálin generalisszimusz elrendelte a mezőgazdaság kollektivizálá­

sát. Vas Zoltán, a Legfelsőbb Gazdasági Tanács vezetője úgy beszélt, mint Rákosi elvtárs. „Egyszerre ezekkel, m indegyikkel nem tudtunk végezni. A kkor elkezdtük a leggyöngébbekkel, ... letartóztatásokkal, és egyéb nyomással, hogy ezeket rákényszerítsük az önkéntes m eg­

szüntetésre..."30

Az értelmiségiek nyugatra emigráltak. Az USA, Anglia, Franciaor­

szág, úgy kommentálta a magyarországi eseményeket, hogy abba a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak nincs joga beavatkozni. Nyugat nem szólt a magyar helyzetbe, és nem segített az üldözötteknek, mert elismerte „ a szovjet érdekszférába tartozó országok létezését."31 A nyu­

gat a háttérből diplomatikusan „körvonalazta” a Szovjettel szembeni ellenállást. Kelet-Európa „a csatlós államok” közössége a „vasfüggöny”

mögött.

1948. V. 22-én körvonalazottan írják alá az állam és a protestáns egyházak közötti egyezményt, formálisan pedig 1948. október 7-én. Az állam biztosította a legértékesebb történelmi református kollégiumok egyházi kezelésben való maradását Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon.42 Tenke Sándor kimutatta, hogy az alsó fokú hatóságok úgy vették, „mintha az Egyezm ény nem is léteznék... Napról-napra ism étlőd ő egyezm ény ellened' nyilatkozataikkal. Lelkészeknek, gyüle­

kezeti tagoknak, értelmiségieknek az volt a véleménye, hogy az Egyez­

ménynek semmi gyakorlati jelentősége nincs.43 1960-tól az Egyezményt úgy magyarázták, hogy az nem literálisan, hanem spirituálisán érvé­

nyes.

Marx tudományos tétele és a politikai kolonializációs célkitűzések után fokozták az egyház elleni harcot, azzal a hipotézissel, hogy az egyház belátható időn belül megszűnik. Addig „dialektikusán” működ­

het a vallásszabadság, és minden megtehető a vallás fölszámolására. Ez a támadás kívülről befelé haladt. Először az egyházi épületeket, azután

x Juhász László: Ez volt a XX. század , Lakitelek 1993- 226.

40 A fordulat éve, BBC London é. n. 36 o.

41 Uo. 51.0

42 Egyház és világ: 1991. IV. 26. l l . o

45 Révész Imre püspök levele 1948. XI. 12-én Péter Jánoshoz.; Tenke Sándor előadása, Debrecen Doktorok Kollégiuma, 1989. VII. 28, A Confessióban is megjelent.

az iskolákat, majd az egyházi földeket államosították. Utoljára hagyták az egyház legfontosabb funkciójának, az igehirdetésnek dehonesztálá­

sát. Amikor célba vették az Úr igéjének meghamisítását,44 akkor kezdett dörömbölni a casus confessionis, a kötelező hitvallástétel ideje. Az a csodálatos evangéliumi helyzet állott elő Magyarországon, hogy ezek­

ben az időkben az egymással szemben álló rivalizáló református irány­

zatok egységessé váltak a hitvallásban. Tradicionálisak, modemek, pietisták és racionalisták konszenzusra jutottak egymással abban, hogy protestálni, tiltakozni szükséges a hamis tanítás ellen, és bizonyságot kell tenni az evangélium igazságáról.

A múlt fölszámolása és a kommunizmus alapjainak lerakása feszült­

ségében az egyházkormányzat „fölsom kozott a rendszer politika i tám o­

gatására és...elősegíti a s zo ije t blokk külpolitikai objektíváit’, állapítja meg Pungur József.45 46 47 Amikor az idealista egyház materialista ideológiát támogat, ez egyenlőképpen árt az egyháznak és az államnak.

1948-ban az volt a párt jelszava, hogy: „néphez hű kispapok és népellenes nagypapok”. 1950-től megfordították ezt a jelszót így: „a néphez hű nagypapok és megoktatásra szorult, engedetlen kispapok”.

Az egyházi vezetők hamarabb megértették „az idők szavát” mint a lel­

kipásztorok és gyülekezetek.

A Magyarországi Református Egyházban Ravasz László, Révész Im­

re, Enyedy Andor püspököket exkommunikálták. Az evangélikusoknál Kékén András, Kende György lelkészek után Ordas Lajos és Túróczy Zoltán püspököket távolítják el.

A római katolikus egyházban Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás kerül szigon'i és látványos bírósági eljárás alá, mert semmi kilátás nem volt arra, hogy

„

.40

tagok létszámát, az egyház funkcióját minimálták, a fölszámolását pedig maximálták. Gergely Jenő adatai szerint 1950 júniusáig 1200 férfi szerze­

test és apácát telepítettek ki a Jugoszláv határsávból, és június 18-19-re virradó éjjel 2000 apácát és szerzetest internáltak.4' Az egyházi iskolák államosítása kierőszakolt országgyűlési törvénnyel történt. Körülbelül 18000 egyházi pedagógus lett állami oktató.48 A református zsinat az államosítást Bereczky püspök indítványára elfogadta49. 1949. VIII. 20-án életbe lép az új alkotmány. Mindszenty római katolikus hercegprímás kirakat perét 1949-ben befejezik. „Példát statuálnak az igazságos és szi­

44 II. Korintus 4,2.

45 Pungur József. A z állam és a református egyház vizsonya Magyarországon, Bethlen Naptár 1985.

46 B e rté n y i- Gyapay. Magyarország rövid története, Debrecen 1992. 587.0.

47 G ergely Jen ő: A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Bp. 1990. 331 o.

48 PoórJózsef: A protestáns teológia Magyrországon 1945-1985. Bp. 1986. 47.o

48 Egyetlen zsinati tag, dr Szabó Mihály debreceni ítélőtáblái bíró szavazott ellene; B ojtor István. Dr. Szabó Mihály, Pa., és doktorok kollégiumán előadás, Bp 1990

gorú íté le tte l', közben a vádlott, belésulykolt beismerő vallomást tesz arról, hogy „a töprengésben eltö ltö tt hosszú börtönnapok m eggyőzték ré g i álláspontjának helytelenségéről."50

A „tisztogatás” terrorral, törvénytelenséggel folyik. A konstrukciós perek során börtönre jut Szakasits Árpád, Marosán György, Kádár Já­

nos, Rajk László volt kommunista belügyminisztert pedig kivégzik. Ez az akció összefügg az USA-ban letartoztatott kommunista kémekkel.

Azt igyekeztek bizonyítani, hogy nem az USA-ban vannak kémek, ha­

nem a Magyar Kommunista Pártban. A szocializmus ellenségeit párton kívül és párton belül keresik és meg is találják. Rajk Lászlóval együtt másokat is kivégeznek.51 Minden vádlott „őszintén beismeri bűneit”.

Tildy Zoltán volt református lelkész, köztársasági elnök lemond. A sztá­

linista uniformizálás és centralizálás áradatából emelkedik ki Rákosi Mátyás főtitkár és Sztálin József generalisszimusz „a világ lángelm éjű bölcs tanítója, vezére, a lum en m undi'. A teátrálisan megrendezett tö­

megdemonstrációkon csak dicshimnuszok zengtek róla. 1949-ben a megfélemlített lakosság 96-98 %-a a kommunista pártra voksolt.

Ez a „dicsőséges korszak” , krízishelyzetet takart. A z intézmények, az ipar, a kereskedelem, a hivatalok államosítása után a párt önmagát dicsőítette és propagálta. Döntései csalhatatlanok. Amit később korri­

gáltak - mint Rajk László exhumálták, vagy a hortobágyi deportáltakat szabadon engedték -, ott csak a bíróság tévedhetett, a párt soha! A párt lesújt a reakciósokra és fölemeli a „haladó szelleműeket”. A párt által fölemelt egyszerű, de szűklátókörű, esetleg tanulatlan és morális érzék nélküli emberek, vezető állásba kerültek. Az egyházban is. Ezek a sze­

mélyek szó nélkül, rajongva teljesítették a párt rendelkezéseit. Termé­

szetesen látszatból, egoizmusból, egzisztenciális érdekből is cseleked­

tek. A lakosság passzív rezisztenciával, letargikusan meghajlott a pa­

rancsuralom előtt.

1950- ben stabilizálódott a kommunizmus. További területeket hódit el magának, és minden ellenállást felmorzsol. 1950-ben feloszlatják a római katolikus szerzetesrendeket, és augusztus 30-án a Magyar Katoli­

kus Püspöki Kar Egyezményt köt a Magyar Népköztársaság kormányá­

val. Később elveszik az Egyezményben meghagyott református iskolá­

kat is.52

1951- ben a harmadik világháború szele közeledik. Riadóztatják az egész országot, mindenki gyanús, és mindenütt amerikai bujkáló ké­

mek után nyomoznak. A Grősz József érsek ellen indított perrel folyta­

tódik a „tisztogatás”. Ezután a nagyvárosokra kerül a sor.

50 B e rtc n y i- Gyapay. Magyarország rövid története, Debrecen 1992. 587.o.

51 Pl. Szőnyi Tibor, Justus Pál, PálfTy György etc.; P o o r József. A protestáns teológia Magyar országon 1945-1985. Bp. 1986. 48. o.

52 G ergely Jen ő: A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Bp. 1985. 302. o.

Budapestről 12 704 személyt deportálnak embertelen körülmé­

nyekbe. Az Államvédelmi Osztályon iszonyatos kínzásokkal vallatnak.

A keretlegényeket Moszkvában képezik ki.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe 1951. május hó­

napban állítják föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. Általa tudatosítják a szocializmust, orvosolják az egyházi sérelmeket és jelzik az állampolgári kötelezettségeket.* 54 55 56 Direkt és indirekt eszközökkel igyekszik fölmor­

zsolni a történelmi egyházakat. A szabad egyházakat törvényerejű ren­

delettel betiltják. A templomban tartott kultikus istentiszteleten kívül bármilyen vallásos összejövetel „propagandának” minősül, és „szabad államban’’ tilos vallásos „agitációval kényszeríteni” a szabad emberek szabad akaratát. 1951. november 1-jén Budapesten lebontják a városli­

geti római katolikus templomot, hogy „ne rontsa a kommunista ünne­

peken höm pölygő tömeg hangulatát".

1952-ben Rákosi Mátyás főtitkár miniszterelnök lesz. A háboríts hisztéria nyomán, szovjet érdekből fejlesztik a nehézipart, a minőség rovására fokozzák a mennyiséget. A kollektivizált mezőgazdaságban hamar mutatkoznak a krízis jelei. A z élelmiszer jegyre vásárolható.

3. A kom m unista reform ok korszaka

Sztálin generalisszimusz 1953- március 5-én történt halálát a pártsaj­

tó, a nyugati sajtóorgánumok után csak néhány nappal később közli. A vezetést Nyikita Hruscsov veszi át. A z ortodox sztálinizmus megtörésé­

vel ajtót nyit a nyugati államok előtt, és fölállítja koegzisztencia teóriá­

ját. Nagy Imre nemzeti és magyar hangvételű híres rádióprogramját, moszkvai hozzájárulással 1953- július 4-én mondja el. Az országos örö­

met Rákosi azzal csitítja, hogy pártelhajlás történt. A lakosság Nagy Imrét ünnepli, aki az egyházról ezeket mondotta: „Nagyobb türelrnes- séget k e ll tanúsítani vallási kérdésekben. M egengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha e lő fo r­

dult. .. Adm inisztratív vagy más kényszerítő eszköz alkalmazását a kor­

mány elíté li és nem fogja tűrni.”5u Az 1954. V. 24-30. között tartott bu­

dapesti pártkongresszus után alakítják meg a Hazafias Népfrontot. Nagy Imre reformmozgalma terebélyesedik. Moszkva Varsói Szerződés címen politikai-katonai blokkba fogja össze a fennhatósága alatt levő államo­

kat orosz parancsnoksággal.

1955-ben Nagy Imrét kizárják Magyarország egyetlen pártjából.

1956 februárjában a Petőfi Kör rendezvény! szervez Budapesten, amit gyorsan és hivatalosan betiltottak. Posnanban lengyelek „zavarog- tak” a kommunizmus ellen. Moszkvában február hóban ült össze a

5J B e rté n y i- Gyapai: Magyrország rövid története, 1992. 587. o.

54 A továbbiakban: ÁÉH. Létrejött az 1951. évi 1. te alapján. Ref. Egyház 1951.11.13- 55 Református Egyház (továbbiakban: MRE), hivatalos lap, 1951 XI. 13 o

56 M éray Tibor. Nagy Imre élete és halála, München 1981.

híres XX. pártkongresszus, ahol emberarcú kommunizmus formálásával foglalkoztak. Megbátorították a reformer kommunistákat, a magyar nép és a magyar egyházak érdekeiért küzdő keresztyéneket, intellektuele- ket, valamint a konfesszionális keresztyéneket. A szűklátókörű, bigott kommunisták megzavarodtak az abszolút perfekt marxista tézisek meg­

kérdőjelezése miatt. 1956. VII. 18-21. között menesztik Rákosi Mátyás főtitkárt. Gerő Ernő lép a helyébe. Exhumálják és dísztemetéssel reha­

bilitálják Rajk Lászlót. A párt megfogadja, hogy soha többé nem történ­

het ilyen.

A társadalomban és az egyházakban fölhalmozódott problémák robbanásig feszülnek. Nagy Imrét visszaveszik a kommunista pártba. A református egyház gyülekezetei, lelkészei, sőt némely vezetője is sür­

geti az evangéliumi megújulást, új reformációt! Indítványozzák a kom­

munizmussal kollaborált egyházi vezetők lemondását, és az összes egyházi funkció engedélyezését.5

1956. október 23-án vulkánszerűen kitört a magyar szabadságharc. 57 *

57 Ennek a korszaknak egyháztörténeti bibliográfiában rendkívül fontos könyvek: G om bos Gyula-. A történelem balján, Szűk esztendők, Húsz év után, Huszonegy é v után, lgazmon dók, D r Szabó La jos- Kiss B. Júlia: Hittem, azért szóltam.

M agyar lelki ébredés 1945-56 között

III.

1. Definíciók

Egyház - teológia - ébredés: biblikus értelemben összetartoznak, egyik a másik nélkül életképtelen. Az egyház teológia és ébredés nél­

kül csak emberi organizáció, a teológia száraz tudomány, az ébredés önmagában individuális szubjektivizmussá sekélyesedik. Sárospatakon az 1930-as évektől alakult ki az a teológiai irányvonal, hogy ez a három, az egyház, a teológia és az ébredés szorosan összetartozik. Az ébredés szó expressis verbis nem fordul elő a Szentírásban, csak a szinonim kifejezései, pl. Ézsaiás 9 2-ben: „ A nép amely sötétségben ül, lát nagy világosságot"-, Efézus 5.14: „Serkenj föl, aki aluszol és támadj fe l a ha­

lálból'-, I. Péter 2.9: Isten „A sötétségből az ő csodálatos világosságára h ívott e l minket".

Missziói, teológiai interpretációban az ébredés „Isten Szent Lelké­

nek olyan kiáradása, m elynek hatására aránylag rövid id ő alatt töm egek tapasztalják m eg Krisztus m egváltó hatalmát és szentelik oda magukat Isten országa szolgálatára, az egyház közösségében.’’™ Bűnbánó töme­

gek fordulnak Jézus Krisztushoz, bűneiket, gondjaikat, életüket adják át az Úrnak és hit által elfogadják a kegyelemből nyert bűnbocsánatot. A Krisztusban újjászületett egyén és közösség minőségi ember lesz.59 60 Bátran éli, hirdeti a győzelmes, örömteli evangéliumot!

A felébredtek Istennel való közösségre, belső hitéletük ápolására, a bizonyságtételre és szeretetszolgálatra koncentrálnak. Csak ezek után foglalkoznak tudományos, művelődési vagy politikai feladatokkal. A felébredtek számára ez a világ - akár királyság, akár kommunizmus, akár demokrácia, akár köztársaság - elmúlik, „de az Ú r beszéde m eg­

marad örökké.''*’0 Jézus Krisztusba vetett hitben élnek, az egyén és kö­

zösség múlandóságai közepette. Szó szerint veszik Jézus szavát, hogy

„keressétek először Istennek országát és az ó igazságát és ezek m ind megadatnak néktek. ’6l Jézus elismerte Márta asszony szolgálatát Bethá- niában, hogy szorgalmas és sokra igyekszik, de azt is hozzátette, hogy

„egy a szükséges”: - maga Krisztus.62

56 B ütösi János: A koinonia mint az evangelizáció emberi előfeltétele. Teleológiai Szemle 1993/6.

w János 3,3 60 I. Péter 1,25.

61 Máté 6,33.

“ Lukács 10,42.