M agyar lelki ébredés 1945-56 között
3. Bethánia E gyesület
A Bethánia Egyesület 1903-ban alakult Magyarországon. Az ébredés zászlaját hordozta a II. világháború titán. Evangéliumi népmozgalommá duzzadt. Vezetői képzett, karizmatikus, szuggesztív személyiségek vol
tak. A Bethánia Szövetség mellett a Gyülekezeti Közösség, a Bethesda és a Jó Pásztor misszió, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Soli Deo Gloria és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség69 léptek föl evangéliumi programmal, de más vallásfelekezetűek is. A Bethánia 641. Korintus 3,2.
65 Zim ányiJózsef: Készülj Istened elé, 1993.
66 B ojto t István: Zsidó és pogány misszió problématikája, Sárospatak 1951., K o ó l Árum Maria-. G od m oves in a mysterious way, 1993 Zoelermeer.
67 Pl. Nyikolaj orosz metropolita, Debrecen, 1954. január.
68 Pl dr. Czakó Jenő, dr. Kálmán Sándor, Fekete Péter. A pápai és sárospataki teológiai tanárok nem juthattak katedrára! Fekete Péter doktorátusi kérelmét következetesen vissza utasították, és 1993-ban Budapesten kaphatott posthumus doktorságot. Lásd: Török István:
Fekete Péter emlékezete, 1984. Határkérdések szolgálatunkban Bp. 1990. 127. o.
69 A továbbiakban: KIÉ, SDG, MEGDESZ.
gócpontjai Budapesten és környékén, Debrecenben és környékén, Miskolcon és környékén, valamint Szabolcs megyében alakultak ki.
Munkatársi gárdáját Szikszai Béni, Bütösi János, Szűcs Tibor. Fehér Ákos, Kis Antal Jenő, Oláh Béla, Jeney László, dr. Szabó Mihály fémjel
zik. A Dunántúlon Pápán és hatókörében sugárzott az evangélium.
A Tiszáninneni Református Egyházkerületben Enyedy Andor püs
pök tanácsával és segítségével a Bethánia Egyesület és a Gyülekezeti Közösség végzett áldott munkát. A teológiai tanárok, az egyházi veze
tők fontosnak tekintették a missziót. A testvéri közösség oszlopos tagjai voltak: Arday László, Bartháné Kovács Ilona, Benke József, Csorba I.ászló, Kutasi Béla, Orosz Imre, Rívó Károly, id. Szabó Dániel, Szom- bathy Zoltán, Tussai János, Valkó János, Zsombok Margit etc. A Sáros
pataki Református Teológia™ meleg fészket nyújtott a Bethánia Egyesü
let és Gyülekezeti Közösség tagjai részére, de más evangéliumi keresz
tyéneknek is. Szabolcs megyében nagyobbrészt földművesek csatlakoz
tak Krisztus evangéliumához, a munkásosztályból, középosztályból kevesebben. Szabolcsban Borbély Béla (Vencsellő), Farkas László (Nyírgyulaj), Szabó Béla (Apagy), Takács Ferenc (Vaja) jártak az élen. 1 Nyíregyházán Békefi Benő megalakította az Evangelizáció Baráti Társa
ságát és helyet biztosított az Országos Református Szabadtanácsnak. 2 Az állam 1948-49-ben a református egyházon kívül templomot és önálló teológiai intézetet ajánlott fel a Bethánia Egyesületnek, amit visszautasítottak, és a református egyház keretében maradtak.70 * 72 73 74 A Bethánián belül jelentkező látásbeli, gyakorlati és teológiai különbsé
gek 1949 őszén a Debrecenben tartott országos konferencián jelentkez
tek. A közgyűlés 1950 tavaszán határozatképtelenséggel, mégis „önkén
tesen” mondta ki feloszlását.
A Bethániából és más egyesületekből, szövetségekből, a református egyházba átvett missziói munkások konventi arcképes igazolványt kaptak, aminek jelentősége minimális volt; a rendőrségi zaklatások alkalmával figyelmen kívül hagyták. 4 A Bethánia megszüntetése után a megmaradt két egyházi lapban, a Református Egyházban és az Útban
70 Sárospataki Református Teológia, továbbiakban: SRT.
75 B ojtá r I .. Takács Ferenc. Ref. Tiszántúl 1995. I. Takács Ferenc fia, Tamás is teológiái vég zett, felesége Bojtor Emese
72 Békefi Benő kilépett a Bethánia Egyesületből mert nem választották m eg főtitkárnak Szikszai B ent Ahogy én láttam, kézirat. Ébredéstörténer 1890-1974. 1977
73 B orb ély Béla. Tanulmányok a magyar református ébredés köréből, Bp. 1904 IX. 15. Pa.
74 Pl. 1949 októberében Bojt községben Toókos Enikő és Toókos Uzonka evangelizáció után kiléptek a református templomból és azonnal a rendőrségre kísérték őkel. A z ott fel mutatott konventi arcképes igazolványukat semminek nézték. Toókos Uzonkál állásától elbocsátották Ugyanígy jártak el Sólyom Ferenc teológussal Vaja községben, akinek őszin tén megmondták, hogy .kinyírjuk a hívőket*. Sólyom Ferenc. A vajai ébredés története, 1952. Sárospataki Levéltár. A .Debreczen" című napilap izgalmas drámát írt a Bojt község ben végzett .vallási propagandáról".
adták hírül, hogy „megalakult a Református C F . ősszel a főszerkesztő, Fekete Sándor vezércikkének irányvonala, hogy „nem maradhat m eg tehát sem m iféle formában a feloszlott egyesületek külön munkája... A közösség tehát nem h ív ő em berek társasága, m ert ez az egyház, hanem a közösség az é lő egyház funkciója, életm űködésé'. Fekete Sándor ugyanebben a cikkében nekitámad a református evangélistáknak. „Meg vagyok győződve, a gyülekezeti lelkipásztoraink tekintélyes hányada sokkal tisztább, józanabb, tehát biblikusabb egyházi hitet képvisel egy
házunkban, m int evangelizátoraink és m issziói munkásaink többsé
g e ”75 76
4. E g y h á z - ébredés
A Bethánia (CE) Szövetség fölszámolása után a magyarországi re
formátus felébredtek három irányban differenciálódtak. Egy részük kollaborált az állammal. Az egyházkormányzók többsége, sőt a politi
kusok közül is többen - mint pl. Benke Valéria, Kiss Roland - az ébre
désből kerültek ki./u A „felelős őrállók’' az ébredésben kezdték pályafu
tásukat.77 Az alsó- és középosztályhoz tartozó rétegek hűek maradtak az evangéliumhoz, talán mélyebb evangéliumi hitük, továbbá alacso
nyabb pozíciójuk, a kisebb kockázatvállalás miatt. A kollaboránsok Jeremiás 29,7-re hivatkoztak: „Igyekezzetek a varos (Babilon = a világ) jólétén, m ert annak jó lé te lesz a ti jólé tete k ’. Ezek a teológusok fonto
sabbnak tartották a várost, a társadalmat, az emberiséget, mint az igét.
A felébredtek második, kisebb csoportja a szabadegyházakhoz csatlakozott, mert véleményük szerint a református egyház „elárulta az evangélium ot’. Sajnos, hivatalos egyházunk ebben a korszakban mel
lőzte a lelki igényeket, a lelki sérültek, a magánosok, csalódottak gon
dozását. A materiális dolgok megoldását tekintette fő feladatának. A lelkek gondozását a szektákra és kisközösségekre hagyta.
A felébredtek nagyobbik hannada a református egyház kebelében maradt. Az üldözés kezdetén először ijedten összehúzódtak, de 1953- tól kezdve illegális hitvalló összejöveteleken Bibliát olvasnak, azt meg
beszélik, közösen imádkoznak, és elkezdődik az egyházkormányzat hamis teológiájának bírálata. Jézus kijelentését az egyházkormányzókra értelmezték, hogy azok nem pásztorok, hanem béresek, akik nem az
75 A z Út, 1950 X. 19.
76 Kiss Roland 1956 őszén benyújtott lemondását így kezdi: „ismeretes, hogy 1902 óta részt vettem a Szabó Aladár féle ébredési mozgalomban". Pap László. T íz é v és ami utána követ kezett, Bp. 1992. 335. o. - Ugyanígy fordult elő más felekezetekben is. Például Dezséry László evangélikus lelkész-püspök 1957-től a Magyar Rádió irodalmi munkatársa lett, akit már „a háború előtt meghatározóan érintett az ébredési m ozgalom és az evangélizáció ...
saját többszőrt nyilatkozata szerint az ökumené, a misszió és az evangélizáció elkötelezett jévé vált". B enczúr László: „...et nos mutamur", Bp. 1996. 53 o.
77 Bartha Tibor, Békefi Benő, Bereczky Albert, Fekete Sándor, Kiss Roland, Péter János, Virágh Sándor etc.
egyházat képviselik, hanem az állami érdekeket az egyházon belül. És, amint „a Rákosi korszak nem tudta m egtörni a nemzet erejét..., úgy a Bereczky-Péter János féle egyházi vezetőség sem tudta elfojtani az evangélium ból táplálkozó református szellem et’, állapítja meg Bárczay Gyula egyháztörténész.78
A református egyházban maradt lelkészekre és gyülekezeti tagokra súlyos állami és egyházi nyomás nehezült. „A hol az ébredés jelentke
zik, ott szükségszemen bekövetkezik az ateista állam totális hatalmával való összeütközés. Jussunk e l oda, h ogy életem, szolgálatom az Ú.r ke
zébe ajánlom, és elvállalom a súlyos következm ényeket."79 A gyüleke
zetekben maradt felébredtek, az egyén és közösség megmaradását, célját egyedül Krisztus megváltói munkájától várták. A lelki-anyagi ka
tasztrófákból való mélységből csak Krisztus emelhet ki. Életük kockáz
tatásával is látogatták, vigasztalták a csüggedőket. Beszöktek a depor
táltakhoz. Anyagilag segítették a kifosztottakat, és befogadták az üldö
zötteket. Helyenként protestáns keresztyének, az elnyomatás szűk esz
tendeiben itt-ott még római katolikusokkal is együttműködtek az evan
géliumért. Ezért írta és tanította Török István debreceni teológiai tanár, hogy a II. világháború után támasztott lelki ébredéssel segítette át Isten református egyházunkat a „babiloni fogság idején”.80 81 82
1955-től a Tiszáninneni Református Egyházkerület területén is több
felé prófétáit özv. Cséke Lajosné, Matild néni. Ézsaiás könyvéből gyak
ran idézte a 40,1.; 61,4. 7. igéket: vigasztaljátok, vigasztaljátok népem et íg y szól Istenetek’-, „És m egépítik a régi romokat, az ősi pusztaságokat helyreállítják; gyalázatotokért kettős jutalmat vesztek és a szidalom helyett örvendenek örökségükben,”8 A hit valló nyilatkozatot 1956 tavaszán teológiai tanárok, lelkipásztorok és gyülekezeti tagok készítet
ték el. írógépen sokszorosítva terjesztették, családi, baráti, illegális kör
zeti, országos összejöveteleken megbeszélték. Az evangéliumi összejö
vetelek szaporodtak. 1956 nyarán Vaján, a szabolcsi ébredés fészkében ébredési konferenciát rendeztek. A hatóságok és a kíváncsiak döbben
ten figyeltek az ablakokból, hallgatták az erőteljes éneket: „Fel barátim drága Jézus zászlaja alatt Rajta bátran, m egsegít és győzedelm et ad.’’e2
Akkor még nem képzelték, hogy október 23-án lesz a tizenkét éves
„marxista pártszeminárium záróvizsgája”.
78 Bárczay. Megújulás - m egm erevedés - megmozdulás, München 1986. 329.o.
79 Szabó Mihály igemagyarázata Budapesten hitvalló összejövetelen. Tanulmány a magyar ref. ébredés köréből. Bp. 1964. IX. 15 Pa.
80 Török I : Határkérdések szolgálatunkban, Bp. 1990 Egyházkormányzás és ébredés, 6,o 81 B ojtor István. És bocsásd m eg a mi vétkeinket, 1973 SPKT.
82 Református énekeskönyv, 471.