• Nem Talált Eredményt

Csendes napok - evangelizációk

In document Misszió a ‘Tiszán innem (Pldal 148-152)

Misszió a Tiszán innen

2. Csendes napok - evangelizációk

Tiszaszederkényből 1949. IV. 19-én Eötvös Ferenc lelkész írja Enye- dy püspöknek, hogy a községi főjegyző és a bíró el akarják venni a gyülekezeti házat, mert abban a bethánisták evangelizációs összejövete­

leket tartanak. Az államiaknak az a véleménye, hogy a bethánisták olyan „Mindszenty banda", amerikai ügynökség, „akik bibliaórák örve alatt újra háborúra uszítják burkoltan a falusi népet." Szombathy Zoltán miskolci mérnököt bibliaóra után a párttitkár leigazoltatta. Eötvös lel­

kész ajánlja Csorba László püspöki titkárnak és Rívó Károly Kossuth utcai egyházközségi gondnoknak, hogy mindig józanul tájékoztassák a püspököt Tiszaszederkényről.114 Ugyanezen a nyáron Kutasi Béla egy­

házkerületi missziói munkást és dr. Tussay János egyházkerületi misz- sziói előadót evangelizálni hívják Tiszaszederkénybe.115

Prügy községben, Kiss Pál lelkész 1949. VII. 25-én rendez gyüleke­

zeti napot. Cigándra VII. 9-én Tussay hív össze körzeti csendesnapot, amelyre a püspököt is meghívják. Hemádbüdön IX. 25-én tartottak gyülekezeti találkozót.116 Sajókazára Varga Imre lelkész hív össze gyü­

lekezeteket. Kádár József Telkibányán 1950. V. 29-én tart körzeti csen­

desnapot, ami Farkas Elek bevezető igehirdetésével kezdődik. Pányo- kon 1950. VI. 25-én dr. Matusz János lelkész a csendesnap felelőse.

Tomyosnémetiben 1950.pünkösdjén dr. Kiss Lajos lelkész nyolc gyüle­

kezetei gyűjt össze.117

Az alsózempléni egyházmegye közgyűlése elrendeli, hogy minden gyülekezetben missziói bizottság alakítassék.118 Kovács István hemád- szurdoki lelkész, abaúji egyházmegyei missziói előadó presbitereknek szervez konferenciát Pálháza, Abaújszántó és Szikszó vonzáskörzetben.

A püspököt általában meghívják az ilyen alkalmakra, aki örömmel vállal igehirdetést, találkozik lelkészekkel, gyülekezeti tagokkal.

Csorba László püspöki titkár 1951. III. 13-án beszámol Janka Péter alsózempléni esperesnek, hogy az egyházmegye öt gyülekezetében 115 Csorba László. Helyzetünk a belső és külső körben 1953-ban, Pa.

1.4 TiREL 2e 872/1949.

1.5 Uo. 1422-23/1949.

” * Uo. 1486/1949.

1,7 TiREL 5a 418, 488/1950., 749/1950.

118 Uo. 9d 473/1950.

tartottak missziói napot, ahol „(egyház-politikai) kérdésekkel nem fo g ­ lalkozunk, hanem kizárólag le lk i kérdésekkel. ” A missziói munkában azért negligálják egyebek között az egyházpolitikát, nehogy ellentétet szítsanak, hanem közösséget erősítsenek a lelkészek és gyülekezeti tagok között, ahol „heves viták is kialakultak a megbeszélés közben", jegyzi fel Bárdos Zoltán teológus, 1951. III. 6-án, Nagy Ferenc nagyroz- vágyi segédlelkésznek küldött levelében.119

Bárány István taktabáji lelkész a megtértek, felébredtek között ex­

ponált személy volt. Örömmel számol be arról az esperesének, hogy sokfelé hívják evangelizálni. Mivel az „evangelizáció” kifejezés 1950-től ingerli az államiakat, ezért a „gyülekezeti szolgálat’ kifejezést vezették be helyette.120 Meskó Dezső esperes Nagyidán (Velka Ida) 1949- XII. 9- én „nagy lelk i öröm m el olvassa a Református H íradóból és az Ú t-ból a nagy lelk i ébredést a Tiszáninneni Református Egyházkerületben /5.”121

„A Kerületben evangelizációs m unkacsoportok alakultak... Szinte az egész Egyházkerület területén m egszervezett evangelizációs munka folyt. Sokszor ugyanazon időben 10 helyen is... Más Egyházkerületből jötte k munkatársak segíteni, s innen m entek hozzájuk... M indehhez az 1949-ben megalakult Országos M issziói Munkaközösség adott ösztön­

zést és nagy segítséget. Közösen a gyülekezetek és az egyház m egúju­

lásáért lángolt a szívünk. Havonta tartottunk lelkészi bibliaórát...” - emlékezik vissza Csorba László.122

Miskolcon, 1950. IV. 12-14 között a zempléni egyházmegyében fungáló lelkészek gyülekeztek össze Szikszai Béni, Czakó Jenő, Tussay János evangelizációjára, akik nagy erővel hirdették a megfeszített és feltámadott Jézust.123 Taktabájra 1950. VI. 8-ra taktaközi és Szerencs környéki lelkészeket hívott meg Bárány István, valamint Enyedy püs­

pököt.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöki körlevelének fő pontja, hogy minden gyülekezetben tartassék evangelizáció. Bánhorvá­

tiban „a presbitérium ez id ő szerint nem tart alkalmasnak evangeli- z á c ió f. Lenkey Gyula 1949- X. 24-én kifejti Enyedy püspöknek, hogy ő eddig is a megtérést hirdette, és ha sikertelenül, akkor „egy ismeretlen életű idegen m ég nehezebben éri el. Vannak és lehetnek megtérések, sőt éppen az a baj, h ogy m int a spanyol nátha terjed, de sok hamis megtérés van benne..." Bánhorvátiban az eleven református gyülekeze­

tei felelősen és jól gondozza saját lelkésze - véli önmagáról.124 Sátor-119 Uo. 9d 93/1951.

120 Uo. 405/1951., 518/1952. pl.: Szentimrei Mihály vagy Bojtor István lelkészek is csak .istentisztelet végzése" címen evangelizálhatnak, pl. Hídvégardón.

121 TiREL 2e 2132/1949.

122 A keresztre feszített misszió. - Enyedy Évkönyv Sárospatak, 1992.

129 TiREL 9d 113/1950.

124 Uo. 2e 1918/1949.

aljaújhelyen 1949 tavaszán dr. Szabó Mihály debreceni táblabíró evan- gélizált. A gyülekezet tagjai közül sokan megtértek. Dr. Nagy Sándor Béla lelkész felesége is nyíltan bizonyságot tett arról, hogy Jézust Meg­

váltójának elfogadta.125

A felébredt gyülekezeti tagokból erős közösségek alakultak. Szűcs István vajdácskái lelkipásztor 1949. XI. 5-én azért ad hálát Istennek, hogy „az ébredés je le i halvány körv onalakban m ár kibontakoztak. Van egy kis mag, amely a Lélek tüzét nem hagyja kialudni. Közülük kend­

nek k i a lelkipásztor munkatársai"126 Viss községben Bemáth István lelkipásztor visszautasítja az evangelizáció rendezését. Döntésével szemben a gyülekezet 1949. XI. 2-án Enyedy püspöknél szorgalmazza, hogy Pilder Mária Vissen evangelizálhasson.127

Miskolcon a Kossuth utcai gyülekezetben 1950 telén dr. Szabó Mi­

hály egy hétig evangelizál. Hejőcsabán id. Szabó Dániel lelkész ad ott­

hont neki. A reggel 7 órakor kezdődő imaórákra Zsombók Margittal utazik a városba. Néhányszor este kialszik a villany és gyertyával világí­

tanak. A hallgatók létszáma gyorsan szaporodik. Szerda esti evangeli­

záció után három elvtársnő állt Szabó Mihály elé, és elmondták, hogy őket a párt küldte megfigyelésre. Mivel nem prédikált a párt ellen, ezért érdeklődve hallgatták. Csütörtök este két lány vallotta meg, hogy ők csak kíváncsiságból jöttek ide, megnézni a jelenlévőket, de mivel ki­

aludt a villany, ezért kénytelenek voltak hallgatni az evangelizációt és megragadta őket a Krisztus. Szombaton este, nyugtalan lelkű agyon­

kozmetikázott hölgy sírdogált bűnei miatt. Másnap arcfestékeit tűzbe dobálta. Egy év múlva Miskolc-Tapolcán a Missziói Otthonban találko­

zott újra Szabó Mihállyal, és megfiatalodva, kisimult arccal sietett elé.

Sárospatakon 1950 nyárelőn Enyedy Andor püspökkel együtt dr.

Szabó Mihály evangelizált lelkészkonferencián. Figyelmesen hallgatták, csak azt furcsállották, hogy a megtérésről szakteológus helyett egy laikus bíró beszélt.128 Pusztafaluban Kiss Pál lelkész 1951-ben nagy örömmel fogadja dr. Nagy Barna teológiai tanárt és Hörcsik Lajosné nagytiszteletű asszonyt evangelizációra. Ricsén is egy hétig Johanna testvér” hirdeti szuggesztíven a tüzes evangéliumot.12

A Sárospatakon tanuló „debreceni teológusok”130 1950. XII. 20-ig mindenből jelesre kollokváltak, s az egyhónapos tanulmányi szünetben evangelizáltak a Tiszántúl és Dunántúl gyülekezeteiben, amiért igen megneheztelt rájuk Péter János püspök.131

125 B ojtor István. Dr. Szabó Mihály 1990. Pa. Doktorok Kollégiuma 1991. Rövidítve: DC.

126 TiREL 2e 1772/1949.

127 Uo. 1847/1949.

128 B ojtor István. Dr. Szabó Mihály. 1990. Pa DC 1991.

125 Hörcsik Lajosné közlése, 1992. III. 27.

130 Solyom Ferenc, Horváth Zoltán, Debreceni István, Bojtor István.

131 B ojtor István. N égy sárospataki diák kalandozása a Tiszántúlon. Sárospatak 1951. A.

Lak községben 1951. április hónapban „az Úr gazdagon megáldot­

ta” Dóczy Antal ózdi lelkész evangelizációját.132 Koznia Sándor laki lelkipásztor 1949-ben olyan utasítást kér a püspöktől, hogy írásban kötelezze őt bibliakör, vasárnapi iskola és evangelizáció megtartására.

Ugyanis Balázs Ferenc volt kántortanító azzal vádolja őt, hogy az evengelizáció demokráciaellenes. Azt is bejelenti, hogy június 19-re néhány gyülekeztél hívott össze azzal a vággyal, „h ogy a Lélekáradás csodáival teljesedjék m eg az életünk.”133 Nagy- és Kisrozyágy, Pácin, Cigánd, Semjén gyülekezeteiben szívesen fogadják Johanna testvért ’, aki 1951-52-ben többször szolgál a Bodrogközben egyhetes evengeli- záción.134 135 136 137 Karcsán Nagy Ferenc segédlelkész bizonyságot tesz arról Tóth Lajos tanácselnöknek, hogy bánja meg bűneit, és térjen Krisztus­

hoz. A tanácselnök bűnbánat helyett Nagy Ferenc segédlelkész „fejét követeli”, hogy azonnal távozzék Karosáról. Veress Lajos principális 1952. VI. 6-án védelmezi káplánját, hogy „az evangelizálás nem volt bölcsen m egria sztva ", de nem ítélhető el. Janka Péter esperes szá­

monkérésére Nagy Ferenc VI. 12-én „befeleli”, hogy csak annyi történt, hogy „bizonyságot tettem az é lőJézu sróls az... ö rö k életről.”13

Tóth János esperes, 1951. III. 27-én kelt körlevelében, az egyházlá­

togatást előkészítendő, jelentést vár arról, hogy „milyen beállítottságú úgy a lelkipásztor m int a gyülekezet? Volt-e evangelizáció!" Ki, mikor végezte, s ahol még nem volt, ott a lelkipásztort figyelmeztetni kell arra, hogy mielőbb legyen a gyülekezetben.10

Enyedy Andor a Felvidékről kiűzött, evangéliumi lelkületű Ráski Sándort 1949. II. 19-én a Tiszáninneni Református Egyházkerület misz- sziói lelkészének kinevezi. Ráski később hátat fordított Enyedynek.13' 1952-től az ébredés emberei közül többen odaálltak az egyházkor­

mányzat mellé.138 Dr. Szathmáry Sándor professzor állította fel azt a teológiai tételt, hogy az ébredés teológiája az egyházkormányzat teo­

lógiájába olvadt bele és duzzadt nagy folyóvá. Az ébredés teológiája az egyházkormányzat teológiájában kristályosodott ki.139

132 TiREL 7b 478/1951.

133 Uo. 2e 31/1949.

134 Hörcsik Lajosné közlése 1991. III. 27.

135 Uo. 9d 199/1952.

136 TiREL Magyarországi Református Egyház, 7b 332/1951.

137 Uo. 2e 251/1949. - Tóth Gusztáv. Rásky Sándor, A.

136 Kotsis. Exodus, 52. o.

135 Ezt az antagonisztikus teóriát 1968 urán kezdte hirdetni. De Szathmáry Sándor azt is észrevette és megállapította, hogy a teológiákra a .zugkonferenciákon megtért" fiatalok jelentkeztek.

3. Bibliaiskolák, speciális missziók, szövetségek

In document Misszió a ‘Tiszán innem (Pldal 148-152)