Alea jacta est

Debrecen, 1951. X. 17., szerda reggel 6.30, Református Kollégium.

Cseh Lajos pataki teológus izgatottan kopog Kotsis Istvánék diákszobá­

jának ajtaján. Budapestről érkezett az éjszakai vonattal. Lélegzet­

visszafojtva újságolja Kotsiséknak, hogy a pápai teológusok visszatértek Budapestről azért, hogy „kikényszerítsék a pápai teológia visszaállítását.

A z a kérdés, m eg akarjuk-e tenni m i is ugyanezt a pataki teológia visz- szaállítása érdekében." Kotsis István, Kőrössy József, Orosz Imre teoló­

gusokat fölrázza Cseh Lajos beszámolója. Bibliát olvasnak, imádkoznak, és választ kémek Istentől. Egy akaratra jutottak abban, hogy titkos kap­

csolatra lépnek sárospataki tanáraikkal, és megtudakozzák véleményü­

ket. Futárt küldtek Budapestre, Pápára, Patakra tájékozódni. A futárnak olyan feladatot adtak, ha a professzorok nem vállalják ezt a konspirá­

ciót, akkor így táviratozzanak Debrecenbe: „Mari beteg.” Ha a profesz- szorok bizonytalankodnak, akkor ez legyen a szöveg: „Marit várom.”

Ha a professzorok visszafogadják őket, akkor ez a szöveg: „Szombaton mehetünk.” A sárospataki tanárokkal való összeköttetés megteremtése 185 Kotsis, u.o. 34.0.

184 K on cz Sándor Feljegyzés, Sárospatak 1981. A 8314 185 Kotsis, u.o. 35. o.

186 A továbbiakban: DTRE.

187 TiREL 2e 2367/1951.

nehezen sikerült. Medgyessy István akadémiai titkár telefonon kapcso­

latba lépett Farkas László pataki professzorral, aki nem értette, hogy három fiú miért akar „a szupJikádó megbeszélése céljá ból" azonnal Sárospatakra utazni.188

Sárospatak, 1951. X. 18., csütörtök. Kotsis, Kőrössy, Orosz teológu­

sok nagyot szippantanak a jellegzetes pataki levegőből. Otthon érzik magukat, és mélyet alusznak a diákszobában. Közös igeolvasással kezdik a napot, és azt a kijelentést kapják, hogy Istennek van hatalma rá, hogy megmentsen az alkalmatlan és gonosz emberektől, megerősít­

sen és megmentsen a gonosztól.”189

Sárospatak, 1951. X. 19., péntek. Az összes pataki diák által aláírt kérvényt bemutatják professzoraiknak, és sürgetik az iskolai év azon­

nali elkezdését. Darányi Lajos és Nagy Barna tanárok kíséretével utaz­

nak Miskolcra Enyedy Andorhoz. A Tiszai pályaudvartól kerületi autó viszi őket a püspökhöz, aki melegen öleli át a fiúkat, helyteleníti szán­

dékukat, de nem utasítja el. Ugyanilyen kettős magatartással viselkedett Győry Elemér püspök Pápán. Egyszerre mondtak igent és nemet annak az ifjúságnak, amely Budapesten és Debrecenben abszolút egy akara­

ton volt.190 A pataki diákok püspököktől és professzoroktól függetlenül határoztak úgy, hogy visszatérnek Sárospatakra.191

Debrecen, Refonnátus Kollégium, 1951. X. 22., hétfő. Ez a diák­

konspiráció klasszikus példája lehet a professzionalistáknak is! Napo­

kon át „gyakorolják az eltávozást" úgy, hogy reggel vagy délben kisebb csoportokba verődve, feltűnősködve vonulnak a városba, ugyanígy vissza. A Kollégium kapusának fő feladata az ellenőrzés. Hogy mindent figyeljen és jelentsen. Két-három nap múlva napirendre tér a furcsa pataki szokás, a „testületi kivonulás” fölött.

Az eseményeket, döntéseket, feladatokat kettes, hármas csoportok­

ba beszélték meg. Mindig és mindenben egy akaratra jutottak. Barcza József történész úgy emlékezik vissza rá, hogy „az exodus vezetői Isten­

tő l kértek és kaptak kijelentést arra, hogy elhagyják Debrecent. Úgy emlékszem, hogy a patakiak közü l alig hiányzott valaki a kollégium ból.

Mészáros István V. éves hallgató szülei meglátogatására kapott enge­

délyt Pádnba, és az exodus előtti pillanatban érkezett vissza. Nagy Tibor és Szondy Péter tétováztak és maradtak. Szív szerint titokban

’fedezték’ a többieket. - A z ifjúságot 7-8 taggal, 7 csoportba osztották.

Kötelességük volt engedelm eskedni és a vezetők felelősséget vállaltak érettük. Csoportvezető voltam. A felajzott ifjúságot m ár lehetetlenség­

nek tűnt visszatartani. Utoljára Kotsisék hagyták e l a kollégium ot. - A z utcán és vonaton 'nem ismertük egymást' Egyik rész a nagyállomáson,

188 Uo. 2e 1722/1951.

189 II. Thess 3,1-3-190 Kotsis. 4 3.0. 191 TiREL 2e 73/1951.

másik rés/, a Csapókertben ült vonatra. A fülkékben úgy viselkedtünk, úgy néztünk egymásra m int az idegenek."™

Bacskay Iüszló teológus gyülekezeti gondnok gyanúsnak látta a patakiakat. Szabó László Ambrus szénior 1951. X. 22-én reggel 6 ómkor mélyen aludt. A kollégium folyosójára süket csend ült. A Dóczy interná­

tusbán lakó pataki leányok, távozásuk leplezésére hagyták szanaszét a holmijaikat.19J Tóth Endre dékán hétfőn reggel megdöbben a patakiak eltávozásán. Azonnal magához rendeli Nagy Tibor és Szondy Péter teológusokat, akik „csak annyit tudnak", hogy a Tiszáninneni Reformá­

tus Egyházkerület ragaszkodik teológiájához. A távozók elhallgatták előttük a szándékukat, nehogy más valakit bajba keverjenek. A dékán utánuk küldte Nagy Tibort, hogy azonnal forduljanak vissza, és ne veszélyeztessék magukat. Az ifjúság árulásnak tekintette Tóth dékán üzenetét és küldöttjét. „Rontotta a helyzetet, h ogy Budapesten és D eb­

recenben már aznap az utcán is beszéltek róla."'9*

A kivonulók Nyíregyházától a szabolcsi „kisvonaton döcögtek” a Tisza-partig. A Tiszán a csónakon való átkelés közben valaki fölkiáltott:

alea jacta est.'9' A csónakból kiszállva, a Tiszáninnen földjére lépve feloldódtak a félelem görcsei, és a sikeres exodus után földerültek.

Patakon a tanárok örömmel és aggódással fogadták a hazatérőket. A gimnázium vezetősége az étkeztetés miatt problematizáll.

Október 23, kedd, ködös, álmos, fáradt reggel. Enyedy püspök Bu­

dapesten tartózkodott konventi ülésen. Kotsis, Kőrössy, Kulcsár vonat­

tal utaztak utána és az összes sárospataki diák által aláírt iskola­

megnyitási kérvényt személyesen nyújtották át neki. Enyedyt a gyerme­

kei lakásán találták meg. Leverten fogadta őket. „A'em tehetem fiaim Az.

állammal állunk szemben." Neki és Horváth Elemér kerületi főgond­

noknak már mindegy, de „nem akarom, hogy annyi fiatal élet menjen veszendőbe." Tanácsolom, hogy menjetek vissza Debrecenbe. Keserű­

en számolt be a konventi gyűlésről, amely jogtalanul szüntette meg a Sárospataki Református Teológiát.* 194 195 * 193 194 * 196 197 Tudomása szerint, a római katoli­

kus teológiák zavartalanul működhetnek. Erdei Ferenc egyházkerületi főgondnok megfenyegette az akadémiához ragaszkodó Tiszáninneni Református Egyházkerületet, hogy ez egyházszakadáshoz vezet. Meg­

kérdezte Enyedytől, hogy meddig kíván püspök maradni.197 *

A püspök és a teológusok zokogva búcsúztak egymástól Budapes­

ten. Enyedy kívánságára a budapesti teológusok nem utaztak el Sáros­

19i Barcza József, 1993- II. 3. Debrecen szóbeli közlés.

193 TtREL 73/1951.

194 TiREL 2e 1722/1951.

155 ,A kocka el van vetve" - mondotta Róma Cézára a Rubikon folyón átkelve.

lí*1 Bereczky Albert lemarbázta püspöktársát. Csorba László közlése Miskolc, 1993- IV. 10.

197 KőrössyJózsef. A pataki teológusok exodusa. É.n. A Kt 4139, továbbakban: Kőrössy Exodus.

patakra. Enyedy lakásáról eltávozva a Bethesda kórház imatermében beszélgettek a pataki tanárok és diákok. Szabó Zoltán professzor tu­

domása szerint eddig 120 000 ember „tunt e l' Magyarországon, egye­

bek között Papp Béla karcagi lelkész is. Ehhez képest a 78 pataki teo­

lógus „semmi’. Budapesten Tóth Endre dékánnal az utcán találkoztak össze, aki ugyancsak a Konventen ülésezett. Biztatta a három fiút, hogy bátran jöjjenek vissza Debrecenbe, mert nem lesz bántódásuk.

Budapest Keleti pályaudvar, Miskolc-Tiszai, Sárospatak vasútállo­

más. Kotsis, Kőrössy, Kulcsár halálos fáradtan szállnak le a vonatról, vánszorognak az iskolakerten át és úgy érzik, „hogy nincs is értelm e tovább az életnek’.™ Hétfőn, kedden teológus csendesnapokon imád­

koztak, böjtöltek és előadásokat hallgattak. Reggelenként Koncz Sán­

dor, esténként Darányi Lajos prédikált és „igen sokan m egerősödtek, megújultak a hitben ezáltal. ’m Az utolsó sárospataki tanár-diák összejö­

vetel a kisáhítat-teremben volt, Darányi Lajos a 121. Zsoltár 7-8 versét magyarázta. „Az Úr m egőriz téged m inden gonosztól, m egőrzi a te le l­

kedet. M egőrzi az Úr a te k i- és bemeneteledet, m ostantól fogva m ind­

örökké. ” Az áhítat végén összeszedték a holmikat, és kiballagtak a sárospataki állomásra.

F iú k , a z tá n é n e lm e g y e k . B ú c s ú z á s o m n é k t e k n e f á jjo n . F iú k , f iú k I s te n m e g á ld jo n . Ü z e n je te k , ü z e n je te k ! D iá k t a n y á m a t i t t h a g y o m m á r.

N e m le s z h a z á m t ö b b é P a ta k m á r. . * 200 201 202

Összeszorított foggal, némán lépték át a Debreceni Kollégium fő­

kapuját. Senkit sem hibáztattak, sem magukat, sem a csoportvezetőket, sem a szervezőket, sem a professzorokat, sem a püspököt, sem az egy­

házkerületet, sem Istent, sem embert. A debreceni diákok mély tisztelet­

tel fogadták vissza a sárospatakiakat. „Csodálták a bátorságukat, össze­

tartásukat és hitüket

Lenkeyné dr. Semsey Klára professzomőnek évtizedek után is az a véleménye, hogy az exodust „úgy ítélték m eg akkor és azóta is, hogy m eg kellett történnie. "°2

196 Kocsis, i.m. 39 40. o.

195 K őrössy. Exodus 25. o.

200 H. Bathó János pataki énektanár búcsúzó nótája.

201 Barcza József közlése 1993 II.

3-202 Lenkeyné dr. Semsey Klára közlése, Debrecen, 1993. II. 4

11. A z ítélet

Dr. Tóth Endre dékán derűsen nyújtott kezet a patakiaknak:

„felejtsük el, ami történ t’. Garantálható, hogy elmarad a retorzió, hiszen éppen most érkezett Péter János táv irata, hogy „a patakiakat fogadják szeretettel’ - bíztatta őket. Néhány napig feszült csend telepedett a Debreceni Teológiára.

Az első pillanatokban az exodusnak csupán negatív mozzanatait vették számba, a tekintélyes ébredési vezetők. A bethánista Kotsis Ist­

ván testvéri alapon fordult Szikszai Bénihez Budapesten tanácsért, bá­

torításért. Szikszai indulatos lett amiatt, hogy hívő pataki teológusok miért fáradoznak egy halott egyház ébresztgetésén. A szabolcsi ébredés atyjának, Borbély Béla vencsellői lelkésznek ugyanez volt a véleménye.

Vajda Mária Bethánia-egyesületi vezető Debrecenben rosszallta az ex o­

dust, mert hívő pataki teológusok eltértek az evangélium útjáról, és zavaros egyházpolitikai ügyekbe keveredtek, ami méltatlan a keresz­

tyénhez. A tekintélyes keresztyén vezetők nyilatkozataiból látszik, hogy az evangélizálás, térítés, lelkiszolgálat karizmája mellett kevés politikai jártassággal rendelkeztek. A Konvent elnöksége keményen megdorgálta Enyedy püspököt, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület 1951.

X. 15-i nyilvános határozatát Csorba László titkárával Debrecenbe merte küldeni. A püspök azt bizonygatta, hogy ezt a határozatot csak X. 19-én postázták, és X. 18-án történt a kivonulás, vagyis az egyházkerületi határozat postázása nem befolyásolhatta a teológusok döntését.203 204 205

Az exodusban résztvett sárospataki teológusok kihallgatását Pákoz- dy László Márton és Illyés Endre professzorok írásban végezték el. Az 1950-es „fegyelmi ügyben már gyakorolhatták ezt a módszert. Pákozdy hivatkozott is rá, hogy „Bojtorék esetében is ezt az eljárást alkalmaz­

tuk'**. A diákok ú gy‘sejtették, mintha az inkvizítorok bizonytalankod­

nának, és a vádlottakkal szimpatizálnának. Viszont súlyosbította helyze­

tüket, hogy 1950-től minden ügyben destruktív amerikai reakciót szima­

tolt a magyar belügy, és az USA kormánya 1951-ben fogadta el a szo­

cialista államok felforgatásáról szóló törvényt. Tóth Endre puhítgatta Kotsisékat, hogy ha néhány teológust elítélnének, a többiek tekintse­

nek el a kollektív áldozatvállalástól. Pákozdyt is érdekelte: „hogy fo ­ gadnák az ítéleted" Kotsis István Róma 8, 28-cal válaszolt: „Azoknak, akik Istent szeretik, m inden javukra van. ”

203 TiREL 2e 2154/1951.

204 A z írásban föltett kérdések: 1. Kitől, mit, mikor hallott először a pataki tervről? 2. Kitől kapott útiköltséget? 3 Milyen megbeszélésen vett részt? 4. Milyen fogadalmat tett le, kinek a kezébe? 5. Milyen lelkiismereti okok alapján engedett vagy nem engedett a hívásnak?... 14.

Mit csináltak Sárospatakon az ott töltött idő alatt? etc. - Pákozdy dékán bizonygatja Kotsis- nak, hogy a Kar autonóm döntést fog hozni. Kéri, hogy a diákság ne vállaljon kollektív bűnhődést. - Kotsis. i.m. 65. o.

Debrecen, 1951. XII. 8.. délelőtt Református Kollégium. A liszteletes ifjúságot a 18-as terembe hívták össze, l'toljára a tanári kar vonult be látható szorongással. Kállay Kálmán betegségére való hivatkozással távolmaradt, mint 1950-ben „a debreceni teológusok fegyelmi ügyénél.

Czeglédy Sándor és Török István arca ijesztően komor. Az eset után Török István professzor lemondott zsinati tagságáról, amit az egyház­

kormányzat „öntisztulásként” elfogadott. A Teológiai Kar Janka Lajost.

Kotsis Istvánt, Kőrössy Józsefet és Kulcsár Istvánt olyan megszorítással távolította el a teológiáról, hogy semmiféle egyházi állást, még haran­

gozást vagy irodatakarítást sem vállalhatnak. Hét diákot félév-vesztésre büntetlek, s „m ikor m eghallottuk, mintha letaglóztak volna."*" A tizen­

egy elítéltet Tóth professzor a dékáni hivatalba invitálta. ..Sajnálom, hogy ilyen körülm ények között ismerkedtünk m eg' — mentegetőzött. A püspök úr táviratozott, hogy „a patakiakat fogadják szeretettel." azután elrendelték a nyomozást és ...

Czeglédy Sándor összehasonlította az 1950-es és 1951-es fegyelmi­

ket. „Kérem, sajnálom, hogy két éven belül... kétszer sújtott az egyház­

kerületi elnökségi i égzé.é evangéliumi hallgatókra. De hát a „kerületi végzést” miért a Teológiai Kar hirdette ki?

Mészáros Istvánék 52 hallgató aláírásával beadványt szerkesztettek, hogy a Kar enyhítse a drákói ítéletet, mert az exodust közösen szervez­

ték, közösen hajtották végre, és közösen akarnak osztozni a szenve­

désben, „hogy megszabaduljunk attól a nyomasztó és m arcangoló ön ­ vádtól, amely m ost ránehezedik az egész ifjúságra”2'* Ugyanakkor, a debreceni diákok is szolidaritást vállaltak az elítéltekkel, hogy „a volt pataki testvéreink kérését méltóztassék úgy venni, m int a m i kérésün­

ket is. ’*07

Tóth Endre XII. 13-án vasárnap délben magához hívatta a négy

„főbűnöst”, hogy Péter János beszélni fog velük. Hirtelen „furcsán ránk nézett... tűnjetek e l D ebrecenből a legközelebbi vonattal. A püspök úr úgy gondolja, h ogy jelenlétetek izgatólag hat a fiú kra ” A diák-bead­

ványra ez volt a válasz.™ Debrecenben 1951. XII. 14-én tartották az utolsó ige- és imaközösséget a pataki diákok. A lányok szeméből könnycseppek perdültek alá. Tízen kísérték őket a nagyállomásra, hogy elutazzanak Sárospatakra a teljesen sötét jövendő felé. Enyedy püspök és a pataki tanárok óvatosságra intették Janka, Kotsis, Kőrössy és Kul­

csár kicsapott hallgatókat. Megpróbálnak beszélni Péter Jánossal, hogy enyhítse az ítéletet. Szabó Zoltán fejenként 100 Ft-ot nyújtott át nekik.

Végre! Talán megoldódik és helyrejön minden, mint 1950-ben a

„debreceni teológusok fegyelm i ügyében". Péter János december 31-én 205 206 207 205 K ocsis i m. 60. o.

206 TtREL Debrecen 1951. XII 12 207 Uo.

206 K ocsis i m . 62 . o.

fogadta a négy fiút, akiknek a tiszántúli püspök jelentette az utolsó szalmaszálat. Biztosra vették, hogy figyelmesen, részleteiben áttanul­

mányozta ügyüket, megbeszélte tanácsosaival, a teológia tanáraival és megsemmisíti az ítéletet, mint a múlt esztendőben. A diákok még nem sejtik, hogy a püspök független a teológiától, az egyházkerülettől és tanácsosaitól. Ítéletet az ő „előterjesztése alapján” hoztak. Itt csak lát­

szatfüggetlenségről van szó. A négy diák úgy értelmezi, hogy azért hívják őket december 31-re, mert a püspök számára éppen most ez a legfontosabb és legsürgősebb teendő. Reménykedve süppednek a püspöki szoba bőrfoteléibe. A püspök hivatalosan fordul hozzájuk.

Kotsis István az evangéliumról, Krisztus egyházáról, teológiai proble­

matikáról szól, de Péter János félbeszakítja. „Ennek a pataki ügynek összes iratait, okmányait, az e lső betű től az. utolsóig átolvastam. Az egész ügyben ez az e lső keresztyéni hang, amit m egpendítettél ' Kotsis.

Kőrössy, Janka és Kulcsár arra következtetnek, hogy a püspök aligha foglalkozott részleteiben az aktáikkal. Emlékeznek ni. hogy az 1930- ben tartott teológus fegyelminél ugyanezeket a „szakkifejezéseket"

használta, mint például: „ez az első keresztyéni hang". Az a kérdésük, hogy most a „keresztyéni hangból” kell kiindulni vagy az Isten Igéjéből?

1930-ben más volt az egyházi és politikai helyzet. Ezért született komp­

romisszum. 1931. XII. 31-re az egyházi és politikai diktatúra megizmo­

sodott. Ekkor már nem tárgyalnak, hanem parancsolnak. És ha az exo­

dus előtt, alatt vagy' után lett volna „keresztyéni hang”, akkor se marad­

hatnának Debrecenben, mert így döntött a felsőbbség.

Kőrössy még egyszer nekigyürkőzik. hogy „az egyház missziója...”, a püspök leinti, hogy „erre nincs szükség”. Az elítéltek most döbben­

nek rá, hogy a kihallgatás és a tárgyalás előtt már régen ítéletet hoztak, aminek végére 1951. XII. 31-én pontot tesznek. Péter János szükséges­

nek tartja megerősíteni, hogy „egyházi ügyként kezeltük az esetet". De hát milyen ügyként kellett volna? Sajnálkozik azok fölött, akik meg­

gondolatlanul rohantak fejjel a falnak, és saját bűneik miatt zárták ki magukat. Ugyanis az exodusban nem a Konvent, nem a tanári kar. nem az egyházkormányzat, nem az egypárti állam tévedett, hanem kizárólag a négy hitvalló, legjobb minősítésű diák, akiket ráadásul az akadémia ösztöndíjakra jelölt. Világos, hogy a négy „bűnösre” Isten nem bízhatja az igehirdetés szolgálatát. Érdeklődjenek más munkakör után. és ha találnak, akkor a püspök segíteni fog nekik. „Ha majd megtaláljátok az

Ú rtól nektek rendelt helyeteket, értesítsetek. ” Évvége rohan felénk, sietni kell. Imádsággal lezárja a „beszélgetést”, mint tavaly a debreceni­

ekkel. A püspök, illetve a tanári kar döntése végleges. Ez a kerület

„újévi ajándéka" A fiúk lassú mozdulatokkal távoznak a püspökiből.

„Értesítsetek", zakatol bennük a szó. És úgy vannak vele, „mint a nap­

keleti bölcsek, akik az é gi intésre messze kikerülték Heródest. 209

209 Uo. 75,0.

Budapesten sincs bírósági eljárás, kihallgatás, vádemelés vagy véde­

lem. A teológiai kart, a konvcnti iroda, illetve a dunántúli és duna- melléki református egyházkerületek képviseletében Bereczky Albert püspök és Kiss Roland főgondnok helyettesíti, „előre meghozott” ítélet­

tel. Két teológust kizártak, hármat, Cseh Lajost is, eltanácsoltak, nyolc- teológust félév-vesztésre ítéltek. A konventi elnökség farizeus módon megmagyarázza: „Hálaadásban és bűnbánatban fogadja tehát a te o ló ­ gia i ifjúság az egyházkerület elnökségének döntését, m elyet teológiai akadémiáink, abban teológus ifjúságunk és az egész magyar református egyházunk iránti szem tettel hozott."1"1

A Krisztus nevéért kiközösített teológusok - püspöki kifejezéssel -

„megtalálták az Úrtól nekik rendelt helyüket”.

Bárczay Gyula 1942-ben iratkozott a pataki gimnázium angol in- temátusába. Teológiai tanulmányait Patakon kezdi, Budapesten folytat­

ja. 1956. XI. 20-án szovjet katonai engedéllyel ösztöndíjasként Bázelbe utazik. Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1957-ben sürgősen hazarendeli. Pap László teológiai tanár egy diplomata állal

„nyomatékosan tanácsolja” , hogy egyelőre maradjon Svájcban. Az új­

kori egyháztörténet kiváló tudósa lett. A református hitvalló egyház életét, szolgálatait, adatait kutatta. Színvonalas írásai, tudományos mun­

kái magyar nyelven is olvashatóak.210 211

CsehLajos a Budapesti Betonútépítő Vállalatnál kapott állást. 1960- tól a Közlekedési és Post a ügyi Minisztérium megbecsült főtisztviselője.

Hűséges maradt Krisztushoz és lehetőségei közepette szolgált az Úmak.

Janka La jo s Abaújban, Nyomár községben lett igazgató-tanító. Veze­

tésével föllendült az iskola lelki-szellemi-anyagi színvonala. Családos.

Volt diáktársaival levelezik, találkozik az Úrtól kapott békességgel örömmel.

Kő r ö s s y Jó z s e f a pataki teológia egyik szemefénye, reménysége, ösztöndíjra jelöltje volt. A Bethánia Egyesület tagja. Éles eszű, intellek- tuel. Gulyás Katalinnal kötött házasságot, akit 1950-ben a „debreceni teológusok fegyelmi ügyében” vádoltak. Kőrössy a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselője lett, váratlanul hunyt el 1989-ben.

Ko t s is Istvá n b e th á n is ta , jó l k é p z e tt, é le s e s z ű , k o n c e p c ió z u s t e o ­ ló g u s , a k i a z e s e m é n y e k e t á tlá tja , é s s z e r v e z n i tu d . E ltá v o lítá sa u tá n

210 DTRE elnöksége 3632/1951 - Pap László. Tíz év és ami utána következett, Bp. 1992.

88^.0. A budapesti Központi Római Katolikus Hittudományi Akadémián a növendékek kritizálták a szocializmust, ezért ,1959 ben a kormány kívánságára és az egyházi főhatóság egyetértésével 14 főt kizártak... A kb. 100 szeminarista többsége szolidaritást vállalt velük, és az 1959-60-as tanév második félévét bojkoltálták. Az azt követő retorziók hatására az 1960-6l-es tanévre mindössze 17 hallgatója maradt az Akadémiának." G ergely Jenő. A Katolikus Egyház Magyarországon 1944 71. Bp. 1985. 169.0.

211 Pap László. Tíz év, és ami utána következett, Bp. 1992 162-163. o. Bárczay Gyula a TI.

Lelkészegyesület által rendezett emlékülésen tartott előadást a kollaboráns egyházról.

Miskolc, 1995. május 26.

letargiába merült. Isten kiszabadította a csiiggedésből. Komlón, a pécsi Beruházási Bank alkalmazta. Lel kés zi elhivatottságának bizonyosságától képtelen szabadulni. Az 1956-os forradalom egyházkormányzati össze­

omlásában lehetősége nyílik vizsgái befejezésére. Pécsejbe választják lelkipásztornak 1959-ben. Körmendi Ilonával köt házasságot. 1962-ben írja Exodus című remekművét a sárospataki teológusok Debrecenből való kivonulásáról, aminek kiadási jogát nyugati reformátusok kérik tőle. Argentínában missziói lelkész (1987-199.5) magyarok között. Nyug­

díjba vonul 1993-ban, és a három pici gyülekezet pásztora marad.

Veszprémben lakik (8200 Halle út 9. VI. 16.)

Ku l c s á r Is t v á n Aggteleken kapott tanítói állást. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács művelődési osztálya vezető állásra hívja be a jóképességű pedagógust. Családos. A hitet megtartotta.

12. M é rle g

1952-53-ban a sárospatakiak exodusáról sóit bethánistáknak, re­

formátus hitvallóknak, tradicionálisaknak és az cgyházkormányzatnak az volt az általános véleménye, hogy meggondolatlan „diákcsíny" tör­

tént a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Reformá­

tént a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Reformá­

In document Misszió a ‘Tiszán innem (Pldal 91-101)