A Sárospataki Reform átus Teológia
8. A likvidálás problém aköre
Az egyházi és világi felelős őrállók keresztülvitték, hogy a pataki Főiskola kapuit negyven éven át zárva tartsák teológus tanárok és diá
kok előtt. Gyülekezetek, lelkészek, egyházi vezetők keserűen fogadták ezt a döntést. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlése1"
sajnálja, hogy megszüntették a pataki főiskolát.1" A Bihar-érmelléki egyházmegye közgyűlésén 1951. XI. 6-án foglalkoztak a pápai és pataki teológiák megszüntetésével, mert „bezárni az intézetek kapuit... olyan ténykedés, amelyre orcapimlással tekint vissza majd az utókor."u>
Kardinális kérdés volt, hogy a főiskolák megszüntetését a pártállam vagy az egyház határozta-e el. Tóth Endre debreceni teológiai dékán megsúgta Kotsis István pataki teológusnak, hogy a megszüntetés ben
ne volt az ötéves tervben.1" Az állami döntést egyházi köntösben vállal
ta magára a Konvent, „takarékossági” és „fejlesztési” célból, az „evan
géliumi hagyományok megőrzése” jegyében. Péter János 1952. évi püs
pöki jelentésében úgy fogalmaz, hogy „A református egyház négy th eológiai akadémiáját m ár évtizedek óta nem tudja ellátni k e llő szám
ban és k e llő színvonalon theológiai professzorokkal. A z akadémiák fenntartását a nagyarányú államsegélyek m ellett is fogyatékosán tudták biztosítani az egyházkerületek... M ost a szocializmus építése idején ...
az egyház és társadalom egész életének átalakulása azt kívánja, h ogy a theológiai oktatás m in él inkább olyan helyeken történjék, ah ol az új társadalom kialakulásának centrum ai vannk.
Csohány János professzor szerint a háttéradatok és a politikai szitu
áció ismerete feltétlenül szükséges a Tiszáninneni Református Egyház- kerület és magyarországi református egyház történetének feldolgozásá
hoz. Csohány János történész az „elháríthatatlan feladatról” a követke
zőképpen írt: „ Van m ár olyan nyom tatott irodalom a rendszerváltozás óta, ami sok m indent megvilágít. M ár publikált, h ogy 1951. VII. 17-én Kossá István, az Állam i Egyházügyi Hivatal elnöke m agához kérette Péter Jánost és Fint a Istvánt, és megmondta nekik, h ogy ö t feladatot k e ll a református egyháznak megoldania. 1. a diakonissza szervezetek megszüntetését, 2. az egyházi föld ek felajánlását, 3- a kis létszámú gyülekezetek összevonását, 4. a teológiai akadémiák összevonását, 5.
az egyházkerületek összevonását.”.1,6 141 142 143 144 145 146
141 A Dunántúli Református Egyházkerület a továbbiakban: DTRE.
142DTREjkv 1951.X. 11. 25.
143 TiREL 2e 2330/1951
144 K otsis István-. Exodus, 1962. Pa. A. - Á goston István: Adalékok a Sárospataki Theológia megmentése és megszüntetése történetéből 1996. Pa.
145 Péter János második püspöki jelentése. Bp., 1952. 19 o.
146 Levél Bojtor Istvánhoz 1993 IV. 7-én. - Ladányi Sándor: A református egyház a II. világ háború után. Új Forrás, Komárom, XXIII. évf. 1991. 5. sz.
Ravasz László másképpen dokumentál az emlékezéseiben.14' Az Egyházak Világtanácsa gyűlésére Ravasz Lászlót 1956. Vili. 2-án meg
hívták Galyatetőre, ahol fölvilágosította a külföldieket, hogy „az egyház maga ajánlotta fe l a sárospataki főiskolát... amiket ped ig az állam m eg
hagyott nekünk. Ha valaki ellene szólt, félre állították", mint Enyedy Andort.
Koncz Sándor véleménye is a Ravasz Lászlóéval egyezik: Rákosi pártvezér egyik titkárnője az 1970-es évek végén kifecsegte, hogy az állam és egyház közti tárgyalások alkalmával református egyházunk kész lett volna arra is, hogy a négy közül csak Debrecenben maradjon teológia. Szinte Rákosi embereinek „kellett rábeszélni őket arra. hogy a pesti Teológiát ne adják fel... Rákosi azt mondta, m ég ilyen könnyű partnerekkel nem volt d o lg o m . . . 1958. II. 20-án Pap László budapesti professzort beidézték a Állami Egyházügyi Hivatalba, ahol Győry Vil
mos főosztályvezető arra emlékeztetett, hogy Horváth János állami egyházügyi hivatali elnök véleménye szerint „a püspök urak a sáros
pataki és pápai iskolák államosításának kérdésében nem kép\ iselték az egyház érdekeit .™ Horváth János elnök 1951-ben Budapesten úgy bírálta meg Bereczky és Péter püspököket, hogy könnyen feladták a pápai és pataki iskolákat. Az államosítás nem a legfőbb pártvezetés ötlete volt, hanem Horváth Jánosé. Az ő javaslatára Rákosi Mátyás saját
k e z ű ig vezette rá ezt a felírást: „azt hiszem ez helyes”. Révai József elvtárs hozzáírta: „tiszta haszon, feltéve, ha önként mondanak le ”.
Győri Elemér püspök 1958-ban elismerte, hogy a pataki és a pápai iskolák államosításakor a felelős őrállók „nem képviselték az egyház érdekét .™ Koncz Sándor 1957-ben gyakran felutazott a beteg, nyugdí
jas Bereczky püspök látogatására, aki „nagy szemrehányásokat tett ne
kem azért, hogy m iért nem harcoltam jobban Patakért, Pápáért, ő ez utóbbi helyen volt diák. Látja, hogy m ilyen hatalmas hibákat követett el... A megszüntetés adminisztratív körülm ényeit azonban Bereczky Albert nem mondta el... - m ivel Péter János é l”.™
A marxizmus mániákusan pusztította a magyar történelmi és egy
házi értékeket, a „pusztuljon mindaz, am i ré g i' hangzatos jelszóval. A Sárospataki Református Teológia megszüntetésével magyar egyházi és történelmi múltat romboltak le és „az egész magyarországi ébredés leállítása" volt a cél.147 * 149 * 151 152 Az állam a római katolikusoknak is „javasolta az egyházmegyei teológiai főiskolák és szem inárium ok összevonását.
147 Ravasz László. Emlékezéseim, Bp, 1992. 376. o. - Ladányi Sándor: Ravasz László. RE XUI. 1990. 101-103. o.
14“ Feljegyzés, 1951. A 8314
149 Pap László Tíz év, és ami utána következett, Bp, 1992 200 o.
190 Uo. 90. és 260. o.
151 K on cz Sándor: Fel jegy <\ s, 1981. X. 14. A 8314 192 K otsis István. Exodus, Piv.sej 1962. Pa. A 80. o
1952-ben végül is az egyházmegyei szemináriumokat ö t helyre vonták össze... korlátozott kontingenssel."™
Az önmagát istenítő marxizmus neurotikusán gyűlölte Krisztust, Akiről a keresztyén egyházak hirdették, hogy él és uralkodik. A keresz
tyén teológia szerint az egyház Isten megjelenése. Krisztus teste ebben a világban. Ezzel szemben a tudományos marxizmus vallási babonának degradálta a keresztyéneket. Kritikus szemekkel észrevette a keresztyén lelkészek, egyházi vezetők kapzsiságát, uralomvágyát, irigységét, kü
lönféle bűneit, és a kommunizmus javára használta ki ezeket. A pataki és pápai főiskolák megszüntetését a hírhedt szalámipolitikával hajtották végre. A párt-teoretikusok szerint Budapest és Debrecen inkább he
lyezkedik az ország és a nemzetközi érdeklődés látókörébe, ezért vá
lasztották a két kisvárost. De azt már kihagyták a számításból, hogy a kisvárosok intézményei jobban szem előtt vannak, mint a nagyváro
soké. Azt is kifelejtették, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből sokan kivándoroltak Amerikába, akik nosztalgiával emlegették Sárospatakot.
Barth Károlyt elsőként hívták Sárospatakra. Osterhaven professzor Michigan államban Sárospatak tisztelője. Nagy Barna professzor, a Ma
gyarországi Református Egyház153 154 küldöttjeként utazott Amszterdamba, az Egyházak Világtanácsa 1948-ban alakuló gyűlésére. Sárospatak nem
zetközi kapcsolatai világméretűvé terebélyesedtek.
Az illetékes egyházi és világi vezetők azt is kifelejtették a számítás
ból, hogy az 1800-as években kezdődött emigrációs hullámban éppen a felvidékről hajóztak át sokan az Újvilágba.155 A második világháború végétől kezdve ugyancsak főleg a Tiszáninneni Egyházkerületből jutot
tak el USA-ba, ahol tekintélyes vezetőkként szolgáltak. Ezek a jeles férfiak felelősen, kritikusan és segítőszándékkal figyelték a magyaror
szági egyházi eseményeket, különösen azokat, amelyek Sárospatakra vonatkoztak.156
Egyházi és állami vezetőség abban is tévedett, hogy a pápai és pa
taki Teológiák nullifikálását egyszerű rutinfeladatnak képzelte. Az egy
házkormányzatnak anyagi hasznot hozott a főiskolák megszüntetése, mivel az állam fizette a teológiai tanárokat a likvidálás után is. Ez a pénz a konvent zsebébe vándorolt. A Sárospataki Református Kollégi
umnak gyülekezeti és más anyagi bázisa volt. A Lórántffy Zsuzsánna 153 G ergely Jenő. A Katholikus Egyház Magyarországon 1944-71. Bp, 1985. 136.
154 A továbbiakban: RE.
155 Dókus Gábor Fonyból az első önálló magyar lelkész és vezető személyiség South Nor walk-ban, Connecticut. Emlékét ott a Dókus Hall őrzi.
156 Kiem elkedő személyek a következők: Ábrahám Dezső, Babos Sándor, Bárczay Gyula, Béky Zoltán, Berecz Árpád, Bertalan Imre, Bütösi János, Csóványos László és felesége, Endrey Ferenc, Ferenczy Pál, György Árpád, Harsányi András, Havadrőy Sándor, Kálmán Szabolcs, Komjáthy Aladár, Kovács Pál, aki Nagy Barna fogadott fia, Nagy Lajos, Seres Ödön, Szabó István lelkész, Szabó István tanár, Szabó Péter, Tom allyai Márton, Trombitás Dezső, Tüsky István, Vassady Béla, Vatai László, Vitéz Ferenc és Zsíros József.
által hagyományozott szőlő 1950-ben is jól jövedelmezett. Osterhaven professzor írta Észak-Amerikából, hogy ha Pataknak anyagi gondjai lennének, ezt az amerikai reformátusok kifizetik.1-7
Vajon az egyházkormányzat, a Sárospataki Református Teológia fel
adásával véglegesen elánilta az evangéliumot? Farkas László professzor 1951 augusztusában azt válaszolta Kotsis István teológusnak: „nem m erném m inden további nélkül a mai egyházkonnányzatot ám lónak nevezni.'nvs Bereczky püspök 1951-ben burkoltan fogalmazta meg Bu
dapesten, hogy „m indent m egtesz azért, bogy a lehetőségekhez képest, amennyire csak lehet szabadon hangozzék az ig e .,,w Ha elfogadjuk azt a hipotézist, hogy egyházkonnányzóink figyelembe vették a Bibliát és az egyházi javakat, akkor is hozzá kell tennünk azt, hogy sohasem hivatkoztak rá, mint a bibliai próféták, hogy „ezt mondja az Úr!”. Az anyagi helyzetre, a hagyományokra, szervezeti és tanulmányi dolgokra hivatkoztak, ilyen bevezetéssel, hogy „mindnyájunk előtt világos”. 1951 tavaszán abszurdum lett volna, hogy a Konvent elnöksége a pápai és pataki tanárokkal, valamint diákokkal leültek volna imádkozni és a Szentlélek kiáradásáért könyörögni. Néha hivatkoztak csupán az Úris
tenre.
A sárospataki hitvalló tanárok és teológusok, a fő vezetők közül Kőrössy József, Kotsis István és mások ezért fogadták úgy az egyház
kormányzók döntéseit, hogy az „egyes személyek önkényes, magukat m en tő intézkedését nem k e ll feltétlenü l Isten akaratának betudni"™
Jézus Krisztus igéje az, hogy „aki m eg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki ped ig elveszti az ő életét énérettem, megtalálja azt ".'0l
Kit szolgált a Konvent elnöksége? Istent vagy a kommunizmust?
Óvatosan használjuk a csak fehér vagy csak fekete, csak pozitív vagy csak negatív jelzőket. Bizonyosan figyelembe vették mind a kettőt, de a keresztyénségben nincs arany középút, hanem csak keskeny út! Mert
„senki sem szolgálhat két úrnak, m ert vagy az egyiket g y ű lö li és a má
sikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik a másikat m egveti”.™
A Sárospataki Református Teológia államosítása pillanatától kezdve, tanárok és diákok dilemmája lett a casus confessionis, a hitvallástétel.
Bartha Tibor püspök az 1980-ban tartott sárospataki református kollégiumi ünnepélyen arról elmélkedett, hogy az egyházkormányzat Patak likvidálásakor 1951-ben jó döntést hozott. Ezzel szemben Sinko- vits Imre színművész 1981-ben a pápai kollégium emlékünnepén, többezres tömeg előtt kimondta, hogy „Pápát elsodorta az em beri osto- 157 158 159 160 161 * 157 K on cz Sándor. Feljegyzés 1981. X. 14. A 8314.; Kocsis István: Exodus Pecsej 1962. 30.o.
158 Kotsis István. Exodus, Pécsej 1962.
159 Uo. 30.o.
160 Kőrössy József. Exodus, A Kt 4139/6 6.o.
161 Máté 16,25.
16! Uo. 624.
baság és gyái aság'. ‘°3.Ferenczy Károly megmagyarázza ..az egységes szervezés, egységes vezetés áldásait." Koncz Sándor ezzel szemben kritizálja a centralizációt. A központosítás ..adminisztratív úton lőném . Azóta sok adminisztratív hibát fölszámoltak, ezt nem '}'*
Minden rendszerváltáskor történhetik keresztbe intézkedés".
Keresztury Dezső, az 1945 utáni kultuszminiszter semmit sem tudott a pataki iskola fölszámolásáról. Darvas József kultuszminiszter először Koncz Sándortól hallja 1951-ben az iskola likvidálását. Ortutay Gyula kezét mosva sajnálkozott, hogy éppen az ő minisztersége idején szen
vedett csorbát az állam és egyház közötti Egyezmény.'65
Az iskola megszüntetése presztízsveszteség volt az egyházkormány
zatnak. Viszont egymáshoz közeledtek a hitvallók. A Tiszáninneni Re- fonnátus Egyházkerület évszázadokon át sajátos utakon járt. A püspöki hivatal is itt alakult meg utoljára református egyházunkon belül. Állam és egyház szabadulni igyekezett a „kunickodóktól”. Az egyházkor
mányzók úgy adminisztrálták magukat az állam és a gyülekezetek előtt, hogy urai a helyzetnek, és kézben tartják a vezetést. A biblikus, jól képzett professzorok, esperesek, lelkészek, teológusok kiközösítésével, megfélemlítették a maradékot és úgy látták, hogy „megalapozták" az egyházkormányzati teológia egyeduralmát.163 164 165 166 167 Az egyházkormányzókat állami kitüntetésekkel jutalmazták. Ezeknek a kitüntetéseknek kettős haszna volt, mert az egyház által rombolták az egyházat, továbbá bél
és külföldön deklarálták egyházi vezetők kitüntetésével is a „vallás- szabadságot".
A likvidálás Isten büntetése vagy áldása volt-e? Nagy Barna igazgató 1951. VII. 31 -i utolsó jelentésében bűnvallást tett a mulasztásokért. A teológusok is úgy vették, hogy Isten ítélete sújtotta Sárospatakot.
Szondy Péter hívő pataki diák nem csatlakozott a Debrecenből Sáros
patakra visszatérő társaihoz, az enyhítésért folyamodó kérvényt sem írta alá, mert szerinte az Úr büntetését elhordozni kell. Győzelmek, áldások után, nyomorúságok következnek. A hitvallók bármilyen szempontból vizsgálták az eseményeket, egyetértettek abban, hogy minden Isten akaratából történt, és javukra lesz azoknak, akik az Ur hatalmában és dicsőségében reménykednek.
163 Dr. Török István Emlékezés a pápai kollégiumra, Nyékládháza 1982 164 K on cz Sándor. Feljegyzések, Sárospatak 1981 A 8314
165 Uo.
166 Pap László: T íz év, és ami utána következett, Bp, 1992. 86.o.
167 K otsis István: Exodus, 1962. A 8.0.
9. A kivonulás (E xod u s)
A sárospataki diákok 1951 szeptemberétől Budapesten és Debre
cenben folytatták tanulmányaikat. Debrecenből 1951 októberében tes
tületileg visszautaztak Sárospatakra. Ezt a kivonulást Kotsis István könyve alapján Exodus címen jegyzi az egyh á ztörtén elem .N a gy Bar
na teológiai igazgató, kiküldött levelében írta, hogy „Egyházi főhatósá
gaink rendelkezése alapján” 1951 szeptemberétől megszűnik a pápai és pataki teológia. A Sárospatakra küldött felvételi kérelmeket Budapestre vagy Debrecenbe továbbították.
Az 1950-51. tanév' végén a sárospataki teológiai professzorok lét
száma 11 fő. A diákoké 78. (II. év 14, III. év 28, IV. év 24, V. év 12J 1951-ben 13 hallgató végzett. A likvidálás után többen abbahagyták tanulmányaikat, amit „beszámítottak” az illetékesek. Budapestre tizen- ketten iratkoztak, bethánisták és nem bethánisták. Pap László dékán humánus megértéssel fogadta őket. Az ország fővárosa politikailag, társadalmilag, vallásilag szabadabb volt a vidéknél a vörös érában.
Debrecenben bonyolultabb a helyzet. A teológia 1951-ben kivált a tudományegyetem kötelékéből. Az új intézményben új szabályzatot készítettek. Ettől kezdve az akadémia fölöttes szerve az egyházkor
mányzat lett. Tóth Endre dékán mellett Pákozdy László prodékán mű
ködött, aki pontosan egy évvel azelőtt, 1950-ben „intézte el" a debre
ceni teológusok fegyelmi ügyét. Gyanakvással fogadták a többségében hívő 66 sárospatakit. A fizikailag, pszichikailag megviselt pataki ifjúság, valami gyógyulásra, vigasztalásra vágyódott. Világosan látták még ma
guk előtt, hogy az elmúlt évben Sárospatakon milyen szeretettel fogad
ták be a Debrecenből kicsapott diákokat. Valami viszonzást vártak.
Ehelyett Debrecen „egy kicsit az inkvizícióra e m lé k e zte te tt168 169 170
A hívő pataki teológusok között is vibráltak feszültségek. Kőrössy és Kotsis a bethánista ébredést képviselték, Orosz Imre a gyülekezeti megújulásét. Nagy Ferenc hívő, szemüveges és szimpatikus esküdt
felügyelőt mindkét irányzat elfogadta és október 17-én éjjel is éjfélig beszélgetettek egyetértéssel. Szabó László Ambrus szénior érzéketlenül kezelte „az összevont" ifjúságot, akik nagy része passzívan ülte végig az áhítatait. Ingerülten kifakadt rájuk, hogy „inkább m enjenek a kocsmába a teológusok, m int Bérényi Jóskához közösségi órára".170 Fokozódott bennük az ellenállás, mert bármelyik debreceni gyülekezet kórusába csak dékáni engedéllyel énekelhettek. Diák-bibliaórát, diák imaközös
séget csak dékáni engedéllyel tarthattak. Úgy érezték magukat, mint a fogoly, állandó megfigyelés alatt. Ekkor érkezett Enyedy püspök levele 168 Az itt következő adatok nagyobbik részét Kotsis könyvéből idéztem, illetve vettem át.
Pécsej, 1962. Pa A.
169 Uo. 15. o.
170 Uo. 48. o.
amit Budapesten Pap dékán, Debrecenben Tóth dékán olvasott föl. így kezdődött: „Kedves Ifjú Testvéreim !" A pataki Főiskola évszázadokon át Isten dicsőségére plántált, öntözött és most „szünetelő állapotba ke
rü lt’. A Tiszáninnen népét, vezetőit, áldozatkész szeretet fűzte Patak
hoz, ami most „szívünkben fájdalomra v á lto z o ttIsten áldjon meg tite
ket Krisztusban növekedéssel. Áldja meg tanáraitokat és társaitokat.
Legyetek a pataki szellem megszemélyesítői. Ne felejtsétek, a régi szent falakat és magyar népünket. írjatok, s ha lehet jöjjetek, mert haza, visz- szavárunk. „A Tiszáninnem Egy'házkeriilet, volt édesanyátok nevében küld i köszöntését idősebb testvéretek és szolgatársatok. M iskolc 1951.
szept 20. Enyedy A nd or püspök.’" 1'
Debrecenben Péter János püspök diák-csendesnapon nyilvánosan is elolvasta és mindenki könnyekig meghatódott.
Budapestről visszaírják Enyedynek, hogy elsiratták a Teológiát.
„ Tudjuk azt, hogy ... Istennek bűneink, mulasztásaink, engedetlensége
in k miatt m egnyilvánuló ítéletét k e ll tudomásul vennünk', aki bűnbánó
„gyermekeihez lehajlik, ezért m i előre rem énykedünk Istennek ebben a fe lem elő kegyelm ében". Jólesett az „idősebb testvéreinktől érkezett eligazító körlevél, hogy... imádkoznak érettünk... és van hely, ahová m indenkor hazamehetünk.'’ Az Úr dicsőségére kívánunk élni és szol
gálni. „így az Úr előtt imádságban továbbra is egyek vagyunk"
(Budapest, 1951. október.)
Debrecenből IX. 25-én válaszolnak Enyedynek. „Isten gond osko
dik, h ogy az idegenben se legyünk idegenek... A z Úr elvette tőlünk Patakot... Azonban nem vette e l tőlü nk a hitet... Győztes Urunk van."
Sárospatak a második otthonunk volt, „de m erünk a tengeren járni, m ert diadalmas Krisztusunk \an... s m i várjuk hittel, h ogy Isten kegyel
mes lesz h ozzán k.. " n A visszatérés megfogant vágyakozása csírázni kezdett. El innen! „Leírhatatlan fájdalom vett rajtunk e rő t..." Vissza Pa
takra! Istenünk, cselekedj valamit érettünk.171 172 173
Az egyházi közvélemény továbbra is Sárospatakról beszélt. Találgat
ták, hogy az állam vagy egyház szüntette-e meg? Szentimrei Mihály is foglalkozik a kérdéssel.174 175 A Debrecenben tanuló pataki diákok azon vitáznak, hogy az államtól vagy az egyháztól eredt-e a likvidálás. Ha az államtól, akkor egyszerű a képlet, mert az állam ateista, amiből követ
kezik, hogy bűn Debrecenben tartózkodni. „Mert Istennek k e ll inkább engedni m int em bereknek."'1'’ Isten előtt töprengve, arra jutnak el, hogy visszatérnek Sárospatakra. „Eldöntött kérdés volt számunkra, h ogy a
171TÍREL26 1660/1951.
172 Uo. 2e 1722/1951. Sárospataki Református Lapok, továbbiakban SRL 1992. IX.
173 Kocsis, 8. o.
174 M egem lékezés a Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiájának megszüli tetéséről és újraindulásáról. Enyedy Évkönyv, Sárospatak 1992.
175 Cselekedetek 4, 19.
pataki Teológia visszaállításáért minden tőlünk telhetőt megteszünk, akármilyen áldozatot is követel tőlünk."',6 Reálisan fölmérik, hogy az Államvédelmi Osztály1’7 irgalmatlan, de Isten akaratából nincs visszaút.
Darányi Lajos sokszor prédikált nékik arról, hogy Istennek kell enge
delmeskedni még akkor is, ha egyházszakadás lenne a következmé
nye. 176 177 178 * 180 181
Az ifjúság lelkesedését, döntéseit mindig komolyan kell venni, mert Újszászy Kálmán professzor véleménye szerint is „az ifjúság ilyen sors
d ö n tő kérdésekben előbbre járt tanárainál.'"79. Bizonyossá lettek abban, hogy eljött a casus confessionis pillanata, amire Bereczky Albert püs
pök is célzott időnként. Elhatározták, hogy minden pataki diák aláírá
sával kérvényt írnak a Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöksé
géhez, hogy fogadják vissza őket, „mert m eggyőződésünk szerint Isten akarata a Sárospataki Teológia további munkálkodása... éppen ilyen kritikus időben".™ Krisztus egyházában igehirdetőkre van szükség. A világba bizonyságtévők induljanak. Az ősi Akadémiának Isten országá
ért kell megmaradni. Enyedy püspök levelét is így értették: „ha lehet, jöjjetek, m ert haza-, visszavárunk.'’ Újabb biztatást jelentett számukra, a Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlésének 1951. X. 15-i határozata, hogy ragaszkodnak a kerület tulajdonát képező akadémiá
hoz. Izgatottan forgatták a kerületi jegyzőkönyvet, ami arról is szólt, hogy a Konvent törvénytelenül intézkedett, mert az Egyezmény négy teológia működését szavatolta. Visszacsengett ez a két szó, hogy
„bízzuk Istenre" mert az Úr és egyház iránti felelősséggel a kerület
„ragaszkodik Sárospataki Teológiai Akadémiájának fennmaradásá
h o z”.™
A kerületi jegyzőkönyvet Csorba László püspöki titkár postázta Debrecenbe a pataki teológusoknak, ő is részt vett a közgyűlésen.
Stencillel sokszorosították a határozatot. Enyedy püspök bizalmasan kérte, hogy ezt az anyagot juttassák el Budapestre, Debrecenbe, Pápá
ra, de a látszatát is kerüljék annak, hogy püspöki indítványból eredt.
Csorba László borítékolta a jegyzőkönyv másolatot.182 *
A sárospataki diákok tökéletesen egyetértettek abban a kérdésben,
A sárospataki diákok tökéletesen egyetértettek abban a kérdésben,