A fordulat éve

Rákosi Mátyás 1948-ban kiadott egyik beszédének címe; A fordulat éve. A szovjet hatalmi érdekek és a harmadik világháborúra való fölké­

szülés céljából tovább erősítették a sztálinista egypártrendszert. Fenye­

getések, házkutatások, letartóztatások után 1948. V. 12-én a kommunis­

ta és szociáldemokrata párt „fuzionált". Elnöke Szakasits Árpád, főtitká­

ra Rákosi Mátyás lett, aki 1948-ban kifejtette, hogy „komoly, erőtelje­

sebb szervezetei csak a kommunista pártnak lesznek”. Révai József 1949-ben megmagyarázta, hogy a Népfront-mozgalomból, a polgári demokratikus, többpárti rendszerből el kell jutni „a proletárdiktatúra egypártrendszere fe lé ’. Rajk László határozottabb volt: „A Magyar Kommunista Párt programján k h iil nincs más alapja és talaja sem m iféle más program nak a magyar d olgozó nép számára, ... aki más program ot vall, m int a szocializm us építését, az m ár a magyar d olgozó n ép ellen­

sége."^

Szakasits Árpád szociáldemokrata vezér „attól félt, hogy ha nem en­

g e d a kommunistáknak, a pártfunkcionáriusok százait juttatja börtönbe, m íg így Rákosinak nem szolgáltat o k o t arra, h ogy ártatlan em berek töm egét kínozza meg/’. Szakasits később köztársasági elnök lett, aztán börtönbe vetették szociáldemokrata funkcionáriusok százaival együtt.36 37 38

36 A fordulat é ve, London BBC é. n. 28.

37 B ertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, Debrecen 1992.

38 A fordulat éve, BBC London é. n. 208. - Az 1947-1948-as fordulat é ve és az „ötvenes é ve k '. Társadalmi Szemle, 1989. XLIV cvf. H •.

A két munkáspárt egyesülése után Rákosi az egypártrendszert ké­

szíti elő. „A m i fejlődésünk, hu jó l dolgozunk, oda megy, hogy a többi párt m ellőlünk lassan elsatnyul. Ezt m i siettethetjük... Szóval az elvtár­

saknak látniuk kell, hogy a m i stratégiánk komplikált. Szövetségben vagyunk, és ugyanakkor a szövetségesek likvidálására is irányt k e ll venni."39 40 41 Szövetség és likvidálás volt szaknyelven a marxista dialektika, közszájon pedig: „két lépést előre, egy lépést hátra”.

Minden vonalon elkezdődik a Szovjetunió érdekeinek keresztülvi­

tele. Sztálin generalisszimusz elrendelte a mezőgazdaság kollektivizálá­

sát. Vas Zoltán, a Legfelsőbb Gazdasági Tanács vezetője úgy beszélt, mint Rákosi elvtárs. „Egyszerre ezekkel, m indegyikkel nem tudtunk végezni. A kkor elkezdtük a leggyöngébbekkel, ... letartóztatásokkal, és egyéb nyomással, hogy ezeket rákényszerítsük az önkéntes m eg­

szüntetésre..."30

Az értelmiségiek nyugatra emigráltak. Az USA, Anglia, Franciaor­

szág, úgy kommentálta a magyarországi eseményeket, hogy abba a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak nincs joga beavatkozni. Nyugat nem szólt a magyar helyzetbe, és nem segített az üldözötteknek, mert elismerte „ a szovjet érdekszférába tartozó országok létezését."31 A nyu­

gat a háttérből diplomatikusan „körvonalazta” a Szovjettel szembeni ellenállást. Kelet-Európa „a csatlós államok” közössége a „vasfüggöny”

mögött.

1948. V. 22-én körvonalazottan írják alá az állam és a protestáns egyházak közötti egyezményt, formálisan pedig 1948. október 7-én. Az állam biztosította a legértékesebb történelmi református kollégiumok egyházi kezelésben való maradását Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon.42 Tenke Sándor kimutatta, hogy az alsó fokú hatóságok úgy vették, „mintha az Egyezm ény nem is léteznék... Napról-napra ism étlőd ő egyezm ény ellened' nyilatkozataikkal. Lelkészeknek, gyüle­

kezeti tagoknak, értelmiségieknek az volt a véleménye, hogy az Egyez­

ménynek semmi gyakorlati jelentősége nincs.43 1960-tól az Egyezményt úgy magyarázták, hogy az nem literálisan, hanem spirituálisán érvé­

nyes.

Marx tudományos tétele és a politikai kolonializációs célkitűzések után fokozták az egyház elleni harcot, azzal a hipotézissel, hogy az egyház belátható időn belül megszűnik. Addig „dialektikusán” működ­

het a vallásszabadság, és minden megtehető a vallás fölszámolására. Ez a támadás kívülről befelé haladt. Először az egyházi épületeket, azután

x Juhász László: Ez volt a XX. század , Lakitelek 1993- 226.

40 A fordulat éve, BBC London é. n. 36 o.

41 Uo. 51.0

42 Egyház és világ: 1991. IV. 26. l l . o

45 Révész Imre püspök levele 1948. XI. 12-én Péter Jánoshoz.; Tenke Sándor előadása, Debrecen Doktorok Kollégiuma, 1989. VII. 28, A Confessióban is megjelent.

az iskolákat, majd az egyházi földeket államosították. Utoljára hagyták az egyház legfontosabb funkciójának, az igehirdetésnek dehonesztálá­

sát. Amikor célba vették az Úr igéjének meghamisítását,44 akkor kezdett dörömbölni a casus confessionis, a kötelező hitvallástétel ideje. Az a csodálatos evangéliumi helyzet állott elő Magyarországon, hogy ezek­

ben az időkben az egymással szemben álló rivalizáló református irány­

zatok egységessé váltak a hitvallásban. Tradicionálisak, modemek, pietisták és racionalisták konszenzusra jutottak egymással abban, hogy protestálni, tiltakozni szükséges a hamis tanítás ellen, és bizonyságot kell tenni az evangélium igazságáról.

A múlt fölszámolása és a kommunizmus alapjainak lerakása feszült­

ségében az egyházkormányzat „fölsom kozott a rendszer politika i tám o­

gatására és...elősegíti a s zo ije t blokk külpolitikai objektíváit’, állapítja meg Pungur József.45 46 47 Amikor az idealista egyház materialista ideológiát támogat, ez egyenlőképpen árt az egyháznak és az államnak.

1948-ban az volt a párt jelszava, hogy: „néphez hű kispapok és népellenes nagypapok”. 1950-től megfordították ezt a jelszót így: „a néphez hű nagypapok és megoktatásra szorult, engedetlen kispapok”.

Az egyházi vezetők hamarabb megértették „az idők szavát” mint a lel­

kipásztorok és gyülekezetek.

A Magyarországi Református Egyházban Ravasz László, Révész Im­

re, Enyedy Andor püspököket exkommunikálták. Az evangélikusoknál Kékén András, Kende György lelkészek után Ordas Lajos és Túróczy Zoltán püspököket távolítják el.

A római katolikus egyházban Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás kerül szigon'i és látványos bírósági eljárás alá, mert semmi kilátás nem volt arra, hogy

„

vele megegyezésre jussanak'

.40

Az egyház­

tagok létszámát, az egyház funkcióját minimálták, a fölszámolását pedig maximálták. Gergely Jenő adatai szerint 1950 júniusáig 1200 férfi szerze­

test és apácát telepítettek ki a Jugoszláv határsávból, és június 18-19-re virradó éjjel 2000 apácát és szerzetest internáltak.4' Az egyházi iskolák államosítása kierőszakolt országgyűlési törvénnyel történt. Körülbelül 18000 egyházi pedagógus lett állami oktató.48 A református zsinat az államosítást Bereczky püspök indítványára elfogadta49. 1949. VIII. 20-án életbe lép az új alkotmány. Mindszenty római katolikus hercegprímás kirakat perét 1949-ben befejezik. „Példát statuálnak az igazságos és szi­

44 II. Korintus 4,2.

45 Pungur József. A z állam és a református egyház vizsonya Magyarországon, Bethlen Naptár 1985.

46 B e rté n y i- Gyapay. Magyarország rövid története, Debrecen 1992. 587.0.

47 G ergely Jen ő: A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Bp. 1990. 331 o.

48 PoórJózsef: A protestáns teológia Magyrországon 1945-1985. Bp. 1986. 47.o

48 Egyetlen zsinati tag, dr Szabó Mihály debreceni ítélőtáblái bíró szavazott ellene; B ojtor István. Dr. Szabó Mihály, Pa., és doktorok kollégiumán előadás, Bp 1990

gorú íté le tte l', közben a vádlott, belésulykolt beismerő vallomást tesz arról, hogy „a töprengésben eltö ltö tt hosszú börtönnapok m eggyőzték ré g i álláspontjának helytelenségéről."50

A „tisztogatás” terrorral, törvénytelenséggel folyik. A konstrukciós perek során börtönre jut Szakasits Árpád, Marosán György, Kádár Já­

nos, Rajk László volt kommunista belügyminisztert pedig kivégzik. Ez az akció összefügg az USA-ban letartoztatott kommunista kémekkel.

Azt igyekeztek bizonyítani, hogy nem az USA-ban vannak kémek, ha­

nem a Magyar Kommunista Pártban. A szocializmus ellenségeit párton kívül és párton belül keresik és meg is találják. Rajk Lászlóval együtt másokat is kivégeznek.51 Minden vádlott „őszintén beismeri bűneit”.

Tildy Zoltán volt református lelkész, köztársasági elnök lemond. A sztá­

linista uniformizálás és centralizálás áradatából emelkedik ki Rákosi Mátyás főtitkár és Sztálin József generalisszimusz „a világ lángelm éjű bölcs tanítója, vezére, a lum en m undi'. A teátrálisan megrendezett tö­

megdemonstrációkon csak dicshimnuszok zengtek róla. 1949-ben a megfélemlített lakosság 96-98 %-a a kommunista pártra voksolt.

Ez a „dicsőséges korszak” , krízishelyzetet takart. A z intézmények, az ipar, a kereskedelem, a hivatalok államosítása után a párt önmagát dicsőítette és propagálta. Döntései csalhatatlanok. Amit később korri­

gáltak - mint Rajk László exhumálták, vagy a hortobágyi deportáltakat szabadon engedték -, ott csak a bíróság tévedhetett, a párt soha! A párt lesújt a reakciósokra és fölemeli a „haladó szelleműeket”. A párt által fölemelt egyszerű, de szűklátókörű, esetleg tanulatlan és morális érzék nélküli emberek, vezető állásba kerültek. Az egyházban is. Ezek a sze­

mélyek szó nélkül, rajongva teljesítették a párt rendelkezéseit. Termé­

szetesen látszatból, egoizmusból, egzisztenciális érdekből is cseleked­

tek. A lakosság passzív rezisztenciával, letargikusan meghajlott a pa­

rancsuralom előtt.

1950- ben stabilizálódott a kommunizmus. További területeket hódit el magának, és minden ellenállást felmorzsol. 1950-ben feloszlatják a római katolikus szerzetesrendeket, és augusztus 30-án a Magyar Katoli­

kus Püspöki Kar Egyezményt köt a Magyar Népköztársaság kormányá­

val. Később elveszik az Egyezményben meghagyott református iskolá­

kat is.52

1951- ben a harmadik világháború szele közeledik. Riadóztatják az egész országot, mindenki gyanús, és mindenütt amerikai bujkáló ké­

mek után nyomoznak. A Grősz József érsek ellen indított perrel folyta­

tódik a „tisztogatás”. Ezután a nagyvárosokra kerül a sor.

50 B e rtc n y i- Gyapay. Magyarország rövid története, Debrecen 1992. 587.o.

51 Pl. Szőnyi Tibor, Justus Pál, PálfTy György etc.; P o o r József. A protestáns teológia Magyar országon 1945-1985. Bp. 1986. 48. o.

52 G ergely Jen ő: A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Bp. 1985. 302. o.

Budapestről 12 704 személyt deportálnak embertelen körülmé­

nyekbe. Az Államvédelmi Osztályon iszonyatos kínzásokkal vallatnak.

A keretlegényeket Moszkvában képezik ki.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe 1951. május hó­

napban állítják föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. Általa tudatosítják a szocializmust, orvosolják az egyházi sérelmeket és jelzik az állampolgári kötelezettségeket.* 54 55 56 Direkt és indirekt eszközökkel igyekszik fölmor­

zsolni a történelmi egyházakat. A szabad egyházakat törvényerejű ren­

delettel betiltják. A templomban tartott kultikus istentiszteleten kívül bármilyen vallásos összejövetel „propagandának” minősül, és „szabad államban’’ tilos vallásos „agitációval kényszeríteni” a szabad emberek szabad akaratát. 1951. november 1-jén Budapesten lebontják a városli­

geti római katolikus templomot, hogy „ne rontsa a kommunista ünne­

peken höm pölygő tömeg hangulatát".

1952-ben Rákosi Mátyás főtitkár miniszterelnök lesz. A háboríts hisztéria nyomán, szovjet érdekből fejlesztik a nehézipart, a minőség rovására fokozzák a mennyiséget. A kollektivizált mezőgazdaságban hamar mutatkoznak a krízis jelei. A z élelmiszer jegyre vásárolható.

In document Misszió a ‘Tiszán innem (Pldal 26-30)