V.
1. A Reform átus Főgim názium
A Sárospataki Református Gimnázium218 működése az 1950-51-es tanévben a politikai nyomások ellenére is normálisan folyt. A Tiszán- inneni Református Egyházkerület jogszerűen ragaszkodott iskoláinak fenntartásához, amit az állam főfelügyelt. Sárospatakon szerettek volna élő nyelveket (német, angol, francia) tanítani, amihez a misztériumtól engedélyt kémek.219 Az illetékes minisztérium redukálta az egyházi énekek óraszámát.2'2 A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. X.
28-án elrendelte, hogy „református felekezeti gim názium okban egyházi ének tanítását rendkívüli tárgyként h eti egy órában engedélyezi'.221 222
A Sárospataki Református Kollégiumban lelki és anyagi szempont
ból fontosnak tartották a szuplikációt, az adománygyűjtést. Ilyenkor az iskola és a gyülekezet személyesen találkozott egymással. A teológusok a gimnazistákkal együtt 8-10-es létszámú csoportokban látogatták meg a gyülekezetét. Igét hirdettek, kórusban énekeltek, szavaltak, műsort adtak, adományt gyűjtöttek, családoknál aludtak és étkeztek. A kará
csonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepeken a Sárospataki Református Teoló
gia hallgatói legációba mentek, prédikálni. Gimnáziumi diák kísérte őket mint szublegátus, illetve mendikáns. A Konvent elnöksége Berecz- ky Albert és Balogh Jenő aláírásával 1949. év elején írják az új rendet, hogy szuplikálni csak „egyház-főhatósági bizonyítvánnyal leh e t’.212 Év végére már a Belügyminisztérium jóváhagyása szükséges. A miskolci alispán és a rendőrkapitány megígérik az engedély kiadását. Az enge
délytől függetlenül, felsőbb parancsra vagy felsőbb elnézéssel, a
„dialektikus materializmus szabályai szerint” jogsértő hatósági beavat
kozások fordultak elő.
A sajószentpéteri járásban egyszerűen betiltják a szuplikációt. Nagy- Barna közigazgató 1949. XI. 4-én a Konventnél reklamál. Karcsa, Pácin gyülekezeteiben 1949 karácsonyán Takács Béla legátus mellett Bertha László mendikált. A rendőrség igazoltatta őket az utcán, és a mendikáns (szublegátus) 39,50 Ft-ját elkobozta. Nagy Barna 1950. II. 8-án a
püs-218 A továbbiakban: SRG.
219 Tanárkari ülésen nagy vita folyt arról, hogy szabad-e német nyelvet oktatni. Koncz Sán
dor úgy oldotta meg a .dilemmát", hogy vezessék be a .kelet német" nyelvet.
220 TiREL 2e 271/1950.
221 Uo. 1774/1950.
222 Uo.2165/1949.
pöki hivatalon keresztül próbálkozik orvoslásért a Konvent elnökségé
nél.J2i Kalydy Miklós gimnáziumi vallástanár „alázatos engedélyt” kér a Konvent elnökségétől, hogy teológusokkal és gimnazistákkal gyüleke
zetekbe látogasson. Makkai Sándor konventi missziói előadó megvála
szolja, hogy ez nem a Konventre hanem a Tiszáninneni Református Egyházkerületre tartozik.223 224 225
A Sárospataki Református Teológia likvidálása után a Tiszáninneni Református Egyházkerület működése elsorvadt. Enyedy Andor 1952.
január 1-től megvált a püspökségtől. Ettől kezdve a Sárospataki Refor
mátus Gimnázium és a Tiszáninneni Református Egyházkerület helyzete olyan vesztes ökölvívó-mérkőzéshez hasonlított, amelyben a kiütött félnek már csak egy feladata maradt, hogy gratuláljon a legyőzőjének.
A püspök nélkül maradt egyházkerületi tanács statiszta szerepet játszik, a Konvent beintéseire. Horváth Elemér egyházkerületi főgondnok, 1952. VI. 27-én a tanácsülés 3- pontjában olvassa föl a Konventi Elnök
ség 1952. VI. 19-én hozott leiratát a Sárospataki Református Gimnázium megszüntetéséről. A Sárospataki Igazgatótanács véleményének figye
lembevételével a Kerületi Tanács „a következő határozatot hozza: „Fel
kéri az Egyetemes Kon ventet, tegyen lé}léseket az iránt, h ogy a Magyar Népköztársaság Kormánya, a Sárospataki K ollégium Gimnáziumát illesz- sze be a magyar Népköztársaság egységes iskolaren d szerété ’.2 25
1950-től új teológiai zsargonokat használnak, mint például: „fölké
rik az államot”, „vegye át az intézetet” , „illessze be az egységes rend
szerbe". Miután az állam teljesítette az egyház óhaját, és átvett egy inté
zetet, hogy beillessze az egységes rendszerbe, azután a tisztelő szeretet
tel mondott egyházi köszönetnyilvánítás és hála maradt az állam iránt.
A gimnáziumi tanárok egy része új állás után nézett, nehogy áruló megbélyegzettek közé sodródjon. Másik része alkalmazkodott, és beil
leszkedett az új állami vonalba. Kiváló tanárok távoztak más munka
helyre, ahol református, evangéliumi személyiségek maradtak.226
A Miskolcon az 1952. VI. 27-én tartott Egyházkerületi Tanács azt is
„megállapítja, h ogy az egyházkerületi nagykönyvtár, levéltár, adattár és régiségtár... az iskolával nem függenek össze... ezek tehát az egyházke
rület tulajdonában maradnak’.227
223 Uo. 253. és 290/1950.
224 Uo. 802/1950.
225 Uo. 1234/1952.
226 Pl. Demeter Gyula, Dévay Jenő, Mailer Sándor, Palumby Gyula etc. - A Magyarországra látogató külfödi vendégeknek sok mindent megmutattak az épülő Sztálin várostól a terme
lőszövetkezetekig, természeti szépségeket és múzeumokat. De azt nem mondták, hogy Sztálinvárosba nem léphet be lelkipásztor. Azt se mondták, hogy a Pataki Kollégium e gy
kori imatermében bálokat rendeznek, és a volt szószék helyén Sztálin, Lenin és Rákosi képe m osolyog ránk. Bo/cor István. Napló 1954. X.13.
227 TiREL 2e 1324/1952.
A szalámi-politika szerint ezek az intézmények majd később kerül
nek sorra. A z egyházi intézmények államosítása után új teológiai meg
fogalmazásokat készítettek, amely szerint az iskolafenntartás nem tar
tozik az egyház funkciójához. Az állam kötelessége a fizika, a matema
tika, a történelem tanítása. Miután a gimnázium államosításával ezt a terhet az állam levette az egyház válláról, ezért az egyház lényeges funkcióját, vagyis a missziót végezheti.
1952-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület vezetése már nem az egyház érdekeit képviseli az államban, hanem állami utasításo
kat az egyházban. Ebben az időben borították el országunkat a sztáli
nista gyomnövények vadhajtásai. Az 1952-54-es éveket a deportálások, eltüntetések, „tisztogatások” jellemzik. Aki élni akart, meghajolt a hata
lom előtt és nem várta, míg beleroppan a dereka. Az egyházi vezetők cinikusan pocsékolták el az Egyezményben meghagyott gimnáziumo
kat, és a „kiváló és egyházhoz h ű oktatószemélyzetét a legdurvábban lökték e l m aguktól'. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1954 végén szemére veti Bereczky és Péter püspököknek, hogy „nem képviselték az egyház érdekeit ez intézm ények államosítása kérdésében, és elhall
gatták az iskolák nem zeti érdekeit’.™
Barcza József történész a Sárospataki Refonnátus Kollégium 425.
évfordulóján így kommentálja az államosítást: „ Teljesen új fejezetet nyitott az ősi K ollégium életében az 1952-es esztendő, am ikor a magyar d olgozó nép állama átvette az iskolát, és azóta államunk viseli annak anyagi gondjait, irányítja szellem i tevékenységét'. A Rákócziak iskolája évszázadokon át „bőséges ismeretanyagot adott' a diákoknak, „s nevel
te őket a haza és em beriség szolgálatára ”.228 229
2. A Tudományos G yűjtem ények
A Nagykönyvtár 1531-től a Sárospataki Református Kollégium ré
szeként működött. Az első nagy időszakban a Sárospataki Református Kollégium még szakok nélkül olyan egységes iskola, amiben nem volt külön gimnázium, külön tanítóképző és külön teológia. A diák szaba
don választhatott tanárt és tantárgyat. így lett belőle tisztviselő, tanító, jogász vagy lelkipásztor. A kollégiumi részlegek fokozatosan differen
ciálódtak. A Gyűjtemények múltja is az iskola alapításáig vezethető vissza. A Régiségtárat Jakob Sándor rendezte 1931-ben.
Dr. Gulyás József 1928-44. között volt főkönyvtáros (meghalt 1953- ban), gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár. Utódjául Bakos József
fel szemben 1948-ban dr. Újszászy Kálmánt választják főkönyvtárosnak arra is tekintettel, hogy Svédországban járt tanulmányúton és főkönyv
tárosi tisztet csak főiskolai tanár tölthet be. A Sárospataki Refonnátus
228 Pap László: T íz év, és ami utána következett. Bp. 1992. 90. o. 115. o.
229 Barcza József: 425 éves a Sárospataki Rákóczi Gimnázium. Bp. 1956. 10. o. A kollégium története 1919 után. A Sárospataki Református Kollégium története Bp. 1981. 255. o.
Teológia fölszámolása (1951) után a gimnáziumi szertárakat és gyűjte
ményeket egybeolvasztják. Ebben a munkában Farkas László, Koncz Sándor, Nagy Barna, Szabó Zoltán állásnélküli teológiai tanárok segítet
tek. A kollégiumnak két tagozata lett: gimnázium és gyűjtemények. A teológiai tanárok elköltözése után kiváló munkatársak maradtak a Nagykönyvtárban, illetve Gyűjteményekben: dr. Czegle Imre, Bárdos Zoltán, dr. Kiss Pál és a segítőszemélyzet. Mivel az 1948-ban főkönyvtá
rossá választott Újszászynak nincs elhívatása lelkészi szolgálatra, továb
bá pataki lakással rendelkezik, ezért folyamatosan az intézet vezetője marad. A kommunista diktatúra nem óhajtott egyházi könyvtárral együttműködni. Még azt is szükségtelennek látta, hogy a vörös, forra
dalmi ünnepeken az egyházi gyűjtemények dolgozói fölvonuljanak. De azt is tudták, hogy a nagy múltú intézet felsőfokon képzett munkatársa
ival szemben színvonalon aluliak. A tudományos, történelmi, közéleti témák konferenciáin Újszászy Kálmán megjelent és hozzászólásaival öregbítette a Gyűjtemények tekintélyét. Újszászy Kálmán intelligens, spirituális és realista személy, aki a politikai enyhe bal és enyhe jobb között haladva tárgyalóképes partner egyháziakkal és világiakkal. Elfo
gadták őt a radikális evangéliumi hívők, a tradicionális történelmi kál
vinisták és a liberális racionalisták.
A Faluszeminárium és Adattár anyaga páratlan értékű Magyarorszá
gon. A Könyvtár 18000 kötetet kapott a pataki várból. Gazdag néprajzi gyűjteménye világhírű.230 231 Az egyházkerületi és egyházi anyagot begyűj
tötték a Levéltárba. A Főiskola főépületének fele államosítás után egy
házi tulajdonban maradt, és 40 éven át lehetőség volt a bővítésére.
Amikor a könyvtár, a levéltár, a múzeum önálló vezetőt kapott, Újszá
szy Kálmán lett a gyűjteményi igazgató.
A sárospataki teológia megszűnése után a Gyűjtemények Gutten- berg termében tartották a Zempléni Egyházmegye lelkészgyűléseit, amelyen a gyűjtemények dolgozói résztvettek, sőt előadást, áhítatot tarthattak, biblikus, református, tudományos színvonalon. PL Czegle Imre óvatosan kritizált, mondanivalóját precíz református teológiával fogalmazta meg. A munkatársi gárda csöndes egyetértéssel dolgozott.
Néha gyülekezeteket is meglátogathattak, és igét hirdettek. Bátorítgat- ták a csüggedőket, hogy Patak „nem halt meg, csak aluszik”.™
A pártállam 1953-ban elhatározta, hogy fölszámolja a „reakciós”, valamint „klerikális” könyvtárakat. Könyvek ezreit égették el máglyán, hogy elpusztítsák mindazt, „ami régi”. A Tiszáninneni Református Egy
házkerület megszűnése után „Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményei" feliratú bélyegzőt használtak, és az volt a kérdés, hogy „a pataki gyűjtem ényeket az állam vagy egy
ház viszi-e el." Péter János 1954-ben autózott Sárospatakra. Bartha Ti
230 Szentim rei M.\ A TIRE Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, Évkönyv 1989/90. 24.
231 Márk 5, 39. TiREL 2e 2945/1954.
bor, Békefi Benő és Ferenczy Károly kísérték el. Megálltak a nagyterem bejáratánál. Onnan, a püspök hivatalos ridegséggel lépdelt a nagyterem közepéig. Ott döbbenten levette kalapját. Ferenczy odasúgta Ijszászy- nak: „Megmaradtok!" A telefont, „minden külön értesítés nélkül' 1954- ben kikapcsolták. A debreceni Püspöki Hivatal az Állami Egyházügyi Hivatallal együtt folyamodik Miskolc posta-főigazgatóságához. A tele
font 1955. január 2-án visszaadták.232
Missziói szándékkal az exkluzív egyházi könyvtár néhány évig nyil
vános népkönyvtárként működött, hogy a diákokkal és az olvasókkal kapcsolatot próbáljanak létesíteni. Ebből rendőrségi ügy lett 1970-ben, Török István teológus miatt. Török István Budapesten kezdte a teoló
giát 1959-62 között, ahol Békefi Benő professzort megkritizálja. Eltaná
csolták az Akadémiáról. Négy év múlva megengedték, hogy 1967-tól Debrecenben folytassa tanulmányait. Onnan Ujszászy Kálmán veszi maga mellé 1969-ben, Módis László professzor javaslatára. Török István a debreceni „szigoniságok” után meglepődött a pataki „szabad légkö
rön”. A Tudományos Gyűjtemények szobájában lakik. Szentimrei Mi
hály lelkész öt gimnazista gyermeke jár be hozzá, és a Bibliáról beszél
getnek. Az illegális diáktalálkozók létszáma 15-20-ra emelkedik. Mivel a párt és a rendőrség alkalmazottjainak gyermekei is megfordulnak az érdekes összejöveteleken, Török Istvánt hatórás kihallgatásra berende
lik, megfenyegetik, majd szabadon engedik.233 234 *
1950-től továbbfejlődik a gyűjtőkönyvtár, a csonka országból és az.
elcsatolt területekről protestantikák, folyóiratok, teológiai szakkönyvek gyarapításával gondolnak arra az. időre, hátha megnyílhatna az. Aka
démia. 1950-56 között örömmel szolgálták ki a tudományos munkákkal foglalkozó lelkészeket és világi kutatókat. A vendégszobát kedvezmé
nyes áron használhatják az egyháziak. Szívesen jönnek ide a marxisták, és megilletődve távoznak. A Gyűjtemények barátainak száma Pataktól kezdve Miskolcon át a budapesti minisztériumokig megszaporodott. '*
Magyarországon 1954-től újraindul a belföldi turizmus. Különvona
tok futnak be Sárospatakra. A Gyűjteményekbe látogató felnőtt és isko
lás csoportoknak tartott történelmi és tárgyi ismertetésekbe az evangé
liumot is beleszövik. Naponta 10-15 állami iskolás diák használja az.
olvasótermet. Mialatt a pártállam elszeparálta, önmagába fojtotta volna az egyházat, addig Isten lehetőséget adott Sárospatakon is arra, hogy az egyháziakkal, világiakkal, különféle rendű, rangú, koni személyekkel és csoportokkal kontaktust létesítsenek.233
232 TtREL 2e 2229/1954., 216/1955.
233 Török István közlése 1993 I. 27. 1991 ben megválasztják a Sárospataki Kollégium Igaz gatótanácsa elnökének
234 R is k i Sándor Missziói jelentés 1954. TiREL 2e 271/1954. - V ö í'jszászv K Alnún <-m lék k ö n y v Bp. -S p , 1996. 47-77. o.
233 Újszászy Kálmán közlése 1993. I. 14 - Czegle Imre közlése 1993- I 28 án