Nemzetgazdasági mérlegstatisztikák évkönyve, 1958

STATISZTIKAI LRODALMI FIGYELÓ

A táblázat összeállítói szerint a meny—

nyiségi mérleg adatai a termékösszetétel

változásából eredő változások megbecsü-

léséhez nyújtanak segítséget, lehetővé

teszik a ráfordítási koefficiensek részle—

tekbemenő vizsgálatát, az import koeffi—

ciensek alaposabb elemzését és általában az ágazati összefüggések mélyrehatóbb

elemzését.2

A kiadvány a japán ágazati kapcsola—

tok mérlege koefficienseit is elemzés tár—

gyává teszi, valamint külön fejezetben foglalkozik a japán nemzetgazdaság 1951.

és 1954. között bekövetkezett szerkezeti

változásaival.

A mérleg technikai összeállításával kapcsolatban a kiadvány betekintést nyújt

egyes statisztikai problémák megoldásába is. Az 1951. évi tábla összeállításának egyik érdekessége, hogy az 1957. évi ma—

gyar mérleg összeállításánál alkalmazott

eljáráshoz hasonlóan arra törekedtek, hogy a mérleg adatait két oldalról meg—

közelítve, vagyis a termelési és az érté—

kesítési statisztikából párhuzamosan ki—

indulva állapítsák meg. Ez azt jelenti, hogy a mérleg rovatainak jelentős részé—

re két forrásból álltak rendelkezésre ada- tok, amelyeket a munka során természe—

tesen egyeztetni kellett.

A kiadvány arról tanúskodik, hogy Japánban az ágazati kapcsolatok mérlege összeállítására az elmúlt években igen nagy erőfeszítések történtek. A közzétett táblázatok részletesség tekintetében, de

a feldolgozás sokrétűsége vonatkozásában is a tőkés országok mérlegei között ki—

emelkedőknek látszanak.

(Ism.: Kenessey Zoltán) Nemzetgazdasági mérlegstatisztikák

évkönyve, 1958.

(Yearbook of national accounts

1958.) — New York 1959. UN 273 p.

statistics

Az évkönyv a második évfolyama az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által a nemzetgazdasági mérlegekről ki- adott statisztikai évkönyveknek. Az 1957.

évi évkönyv volt az új sorozat első kötete.

Az évkönyv lényegében folytatása az

ENSZ által 1957—ig megjelentetett ,,Sta-

tistics on National Income and Expendi—

ture" sorozatnak, melynél azonban több

2"Érdemes megemlíteni, hogy az 1959-re ké—

szülő szovjet ágazati kapcsolatok mérlegéhez szintén! készül egy ;természetes mértékegysé—

g'eken alapuló mennyiségi táblázat.

759

országra vonatkozóan és részletesebben közli az adatokat.

Jelentős bővülés tapasztalható "az első

és a második évkönyv között: az első 70 ország nemzetgazdasági mérlegeiről kö-

zöl't részletes adatokat, az utóbbi viszont

78 országról. Ez egy összefoglaló nemzet—

közi táblázatot is tartalmaz, amely 83

országról publikál összesített adatokat.

Az évkönyvet az ENSZ Statisztikai Hi—

vatala az egyes országoknak kiküldött kérdőívekre kapott válaszok alapján

állítja össze. A kapitalista országok tel—

jesen vagy megközelítően az ENSZ Sta—

tisztikai Hivatalának javaslata szerint

állítják össze nemzetgazdasági mérlegei—

ket, a népi demokratikus országok pedig a marxi felfogás szerint számított nem—

zeti jövedelem adatokat közlik. A népi

demokratikus országokban a nemzeti jövedelem számítása az egy év folya- mán termelt anyagi javak és termelő

jellegű szolgáltatások alapján történik.

A kapitalista országokban e számításokú az őstermelőknél (a mező— és erdőgazda- ságban, halászatban, bányászatban fog—

lalkoztatottak) felölelik az egész ősterme—

lést függetlenül attól, hogy az cserére

kerül-e vagy sem, továbbá az őstermelők

által termelt egyéb termékeket és szol-

gáltatásokat, amennyiben cserére ke—

rülnek.A többi termelők esetében terme—

lésük cserére kerülő részét, továbbá terme—

lésük saját tevékenységi körükben felhasz—

nált cserére nem kerülő, valamint őster—

melésből eredő termelésük ugyancsak

cserére nem kerülő részét veszik figye—' lembe. E szabályok szerint nemcsak a vállalatok tevékenységét számítják be a termelésbe, hanem a termelésnél veszik számba a vállalatokéval rokonjellegű

háztartási tevékenységet, a farmok ter—

melésének a farmerháztartásokban el—

fogyasztott részét, valamint a mezőgazda—

sági dolgozóknak fizetett természetbeni járandóságot, a tulajdonos által lakott lakások szolgáltatásait, a saját számlára

történő építkezéseket olyan termelők esetében, ahol ez rokonjellegű fő foglal—

kozásukkal.

'A koncepcióbeli, valamint egyéb kii—

lönbözőségekre a kiadvány általános módszertani megjegyzések, valamint jegyzetek formájában hívja fel a figyel—

met az egyes országoknál. Az évkönyv a

nemzeti jövedelmet általában a következő

760

termelési koncepciók szerint közli a ka- pitalista országok esetében:

1. Bruttó nemzeti termék piaci áron számít—

va (Gross national product at market prices).

2. Bruttó belföldi termék piaci áron szá- mítva (Gross domestic product at market prices; bruttó nemzeti termék -— a termelési tényezők külíöldről származó nettó jövedelme).

3. Bruttó belföldi termék a termelési tenye- zők költségén számítva (Gross domestic pro—

duct at factor cost; bruttó belföldi termék piaci áron számítva — a szubvenciók nettó

közvetett adója).

4. Nettó belföldi termék a termelési ténye——

zők költségén számítva (Net domestic product at factor cost; a termelési tényezők költségén számított bruttó belföldi termék -— értékcsök-

kenés).

5. Nemzeti jövedelem (National income; a termelési tényezők költségén számított nettó belföldi termék 4- a termelési tényezők kill- földről származó nettó jövedelme).

A népi demokráciáknál az említett

módszer szerint számított nemzetijövede—

lem—adatok szerepelnek.

Amennyiben mód nyílt rá, az évkönyv

az egyes országokra vonatkozóan a kö—

.vetkező táblázatokat közli:

I. A bruttó nemzeti termék !elhasználása.

:. A bruttó belföldi termék termelése gazda—

sági ágazatok szerint.

3. A nemzeti jövedelem megoszlása.

4. A bruttó belföldi tőkeképzés finansziro- zása.

5. A bruttó belföldi tevői

8. A háztartások és a magán, nem profitra dolgozó intézmények bevételeinek és kiadásai—

nak mérlege.

7. A személyi fogyasztási kiadások megosz- lása és mérlege.

8. Az állam jövedelmeinek és kiadásainak mérlege.

9. Külföldi tranzakciók mérlege.

A standard táblákra, illetve az abban

szereplő tételekre vonatkozóan az év—

könyv részletes módszertani leírást tar—

talmaz.

tökeképzödés össze—

(Ism.: Kármán Tamásné)

Oparin, D. I.:

A bővített űjratermelés

mérlegkapcsolatalnak sokszektoros

sémája

(Mnogoszektornaja szhema balanszovüh szootnosenij raszsirennogo voszproizvodsttva)

Kaliningrad, 1959. 32 p. _

D. I. Opartn professzor, a közgazdaság-

tudományok doktorának új tanulmánya

a kaliningrádi népgazdasági tanács mér- legkapésolatainak a tanulmányozásúhoz kíván módszertani alapvetést nyújtani.

Az igen érdekes munka az adott terület

gazdaságát statikus és dinamikus viszony-

;STATISZTIKAI IRGDALMLE FIGYELÓ

latban, az anyagi és pénzügyi—kapcsola—

tok terén javasolja ábrázolni, alapot azi—

va az elektronikus számológépekkel tör—' ténő tervezés részére.

Oparin professzor tanulmánya tulai——

donképpen az ágazati kapcsolatok mér-—

lege módszerének az alkalmazásátués ki—

terjesztését tartalmazza egy gazdasági körzetre vetítve, de eljárása értelem-'—

szerűen teljes népgazdaság esetére is :!el—

írható.

A tanulmány rámutat arra, , hogy az SZKP XXI. kongresszusa által kitűzött feladatok megvalósítása a tervezés során

alkalmazott számítások meggyorsítását

és pontosabbá tételét kívánja meg. Szerző az általa leírt rendszert a bővített újra—

termelés sokszektoros séniáia egy olyan megoldási módjára tett kísérletként jelzi, amely a tervezési munka megkönnyíté—

sét hivatott elősegíteni._ Ovarin tanulmá—

nyában a Marx által a Tőke II. kötetébén a bővített újratermeléssel kapcsolatban

kifejtettekből indul ki és , hivatkozik

Oskar Lange ismert munkájára az ága—

zati kapcsolatok mérlegéről, amelyben a szocialista termelési viszonyokra alkal-—

mazta Marx elgondolásait. ,

Oparin a népgazdaság össztermelési értékét P—vel jelöli, amely a termelési eszközökre történt ráfordításokra (C), munkabérre (V) és a többlettermékre (S) oszlik meg. Az S egyrészt az adott perió- dusban a nemtermelő szférában dOlgoeók

fogyasztására es az általános társadalmi

szükségletek (kielégítésére "szolgál f("s'l,

másrészt a felhalmozásra (S). A nép—

gazdaság, egészét tekintve tehát P::C—l—

4—V—l—S—l— 8. Az S két részre bontható,a nyereségre (s) és a forgalmi adóra (d).

Ebben az összefüggésben P::C—l—V—g—

Jrs—l—d. Valamely P. ágazat esetére

felírva.

P,zO,,—t02,l0314— son—y... %—

l'om _l' Vox "?" Eoildov

Ugyanezen ágazat esetében a' felhaSzná—

lás felírható akként; 'hogy

P1:011*Ciz4'013* "F'-Ci) "l—

$GIn$V1$l§ %S!

Az Oparin által az ágazati kapcsolatok bemutatására kidolgozott rendszer lénye—

gében megegyezik az ágazati kapcsolatok