Kluge, H.: Kísérlet a megtermelt nemzeti jövedelem előrebecslésére

1 200 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

változások figyelembevétele; b)a megfigye- lés körének kiterjesztése. a reprezentáció nö—

velése, meg nem figyelt tételek (például fu- vardíj, kereskedelmi árrés) bevonása; c) az adatok flexibilitásának növelése abból a célból, hogy különböző igények kielégítésére alkalmasak legyenek; d) az árindexek és az átlagárváltozások konzisztenciája, ami a deflálás és az árszintváltozás összhangjának

megteremtését volna hivatva szolgálni.

(Ism.: Szilágyi GyörgY)

FABRICANT. S.:

ÁRAK A NEMZETGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZERBEN

(Prices in the national accounts framework. A ca- se for cost—benefit analysis.) —- The Review of Inco—

me and Wealth. 1970. 2. sz. 135—142. p.

A Jövedelem és vagyon kutatásával fog—

lalkozó nemzetközi társaság (IARIW) tizen- egyedik konferenciájára benyújtott dolgozat azokkal az erőfeszítésekkel foglalkozik, ame- lyek célja az árakra vonatkozó adatgyűjté- seknek és feldolgozásoknak a nemzetgazda—

sági számlarendszer (SNA) érdekében való továbbfejlesztése. Alapkérdése. hogy az eb- ből származó haszon megéri—e a vele járó költségeket. A szerző erre a kérdésre nem- mel válaszol.

Az áradatok sokféle irányban tökéletesít- hetők. Növelhető a megfigyelés mintája, job- ban figyelembe vehetők a minőségi változá- sok, javíthatók az áralakulást befolyásoló té—

nyezőkre vonatkozó információk, differenciál—

hatók az indexformulák stb. Ezek egyike-má- sika fontosabb, illetve kevésbé költségigé- nyes lehet, mint az SNA konzisztencia-köve- telményeinek kielégítése az árak oldaláról.

Az árstatisztikára forditott anyagi eszközök elosztása a múltban helytelen volt és a je- lenlegi elgondolások egy része még rosz- szabb. Van egy olyan irányzat, mely túlbe—

csüli az összefüggő elszámolások rendszeré—

hez illesztett áradatok jelentőségét. A nem—

zeti számlarendszernek kétségtelen előnyei mellett hátrányai is vannak. A formális kon—

zisztenciára való törekvés gyakran .,Iátszot statisztikákat" eredményez. Az ENSZ Natio- nal Accounts évkönyvének egyes információi ilyenek. Ahhoz, hogy az adatok termelési függvényekben. megtakarítási vizsgálatok—

ban, sőt makromodellekben felhasználhatók legyenek, nem szükséges őket a nemzeti számlarendszer Prokrustes—ágyába szoritani.

Amit eddig az elemzésekből megtudtunk, azt

nem összefüaaő, tökéletesen konzisztens.

nemzeti számlákba illesztett adatrendszerek- ből tudiuk meg. Lehet, hogy a iövőben már nem lehet megelégedni az efféle ,,primitiv"

információkkal. Ma még azonban távolról sincs egyetértés a nagyméretű ökonometriai

vagy más modellek gyakorlati értéke tekin-

tetében. Amig nem eléggé világos ezek ér- téke és adatszükséglete, addig korai volna továbbmenni a nemzeti számlarendszerek ki- dolgozásában.

Megállapítható. hogy sok olyan javaslat megvalósítása. mely az áraknak a nemzeti szómlarendszerekben való szerepe kidolgozá- sára irányul, több statisztikai forrást igényel, mint amit a legfejlettebb országok megen—

gedhetnek maguknak. Még a leggazdagabb források mellett is van azonban egy határ.

amely fölött az áradatok már tovább nem ja—

víthatók. E határok a dinamikus gazdaság természetéből következnek. A költségek tehát gyorsabban növekednek, mint az általuk el- érhető haszon.

Befejezésül a szerző ama gyanújának ad kifejezést, hogy egyetlen ország sem képes teljes mértékben eleget tenni az új SNA ál—

tal támasztott ár- és egyéb információigé—

nyeknek. Idővel ki fog derülni. hogy az ilyen információ kidolgozása igen költséges, és a vele járó haszon" sovány. Ez azonban hama—

rabb és kisebb költséggel ismerhető fel, ha már most megvizsgáljuk- mekkorák a költsé—

gek és mekkora a haszon.

(ism.: Szilágyi György)

KLUGE, H.:

KISÉRLET A MEGTERMELT NEMZET! JOVEDELEM ELÖREBECSLÉSÉRE

(Experiment zur Varausberechnung des produzler- ten Nationaleinkommens.) — Statistische Praxis, 1970. 2. sz. 83—86. p.

A cikkben ismertetett kisérlet célja az e—

gyes népgazdasági ágak és a népaazdasáai áaak összessége által termelt nettó termék előrebecslésére szolgáló módszer'kipróbálá- sa volt. A számításokat 1967. évi összehason- lító árakon, az 1960-tól i967—ig terjedő bá- zisidőszak adatai alapján végezték el négy- féle változatban.

E négyféle változat közül az első ún. köz- vetlen előrebecslési. változat. ami kizárólag az időtől függ, mig másik három ún. közve—

tett változat a nettó termékre ható tényezők—

ből indul ki. A közvetett módszerek alkalma—

zásakor nem a hatótényezők egész bázis- időszakra vonatkozó átlagos hatásából indulu tak ki. hanem mindig a hatótényezőnek a tárgyidőszakot megelőző időszakra vonatkozó szinvonalából. Az eaves számitási változatok eredményeit átlagolták, amivel a téves becs—

lések kiegyenlítésére törekedtek.

A közvetett becslésekhez az alább felso—

rolt mennyiségeket, illetve együtthatókat használták fel:

__ bruttó termék (P)

— foglalkoztatottak száma (B)

— munkatermele'kenyséa (Al -— termelési alapok értéke (G)

STATISZTIKAI lRO DALMI FIGYELÓ

1201

— a nettó termék (N) aránya a bruttó ter- katermelékenységből kiindulni, és a nettó

mértékben: termék növekményét a

i AN : AA, - K /4/

K : A A

P P.

— a nettó termék növekedésének i száza- lékos termelékenységemelkedésre jutó érté- ke:

AN.:. 1

K :v, _ ,l,,,',,_,,,_,

A P, P.

_u—Ld, __1

: r—l

—- a nettó termék növekedésének 1000 DM termelési alapnövekedésre jutó értéke:

AN_

!—

KG— AG_.1000

1

ahol az i index mindenhol az T967., az i—l pedig az 1966. évet jelenti.

A számításokat a következő négy változat—

ban végezték el:

1. Közvetlen előrebecslés a trendfűggvény alapján. Ebben az esetben az extrapoláció az

'"ut

yza's /1/

trendfüggvény alapján történt. melynek para- métereit a rendelkezésre álló idősor alapján határozták meg.

2. Közvetett előrebecslés a bruttó termek növekedése alapján. ltt a KP együttható és a bruttó termék egy P' előrebecsült értéke alapján végezték el a nettó termék értékének

.N;)2P* KP /2/

becslését.

3. Közvetett előrebecslés a foglalkoztatot- tak száma, illetve a termelékenység alapján.

Ez a KB: AN: AB együttható segítségével történik, ami azt mutatja. hogy a foglalkoz—

tatottak számának egységnyi növekedése mekkora növekedést idéz elő a nettó termék értékében. A KB együttható és a foglalkoz—

tatottak számának várható AB' növekedése alapján a nettó termék értékének várható növekménye:

AN : AB, - K

B B /3/

Ha egyes termelési ágakban csökken a foglalkoztatottak száma, célszerűbb a mun-

módon becsülni, ahol AA' a termelékeny- ség vórható növekedése.

4. Közvetett előrebecslés a termelési ala—

pok alapián. Ebben az esetben (: KG együtt- ható és a termelési alapok AG' várható nö—

vekedése alapján történik a nettó termék növekedésének

AN

mAC*-K

,f5/

!

becslése.

A közvetett előrebecslési módszerek csak rövid távú becslésre használhatók, ilyen for—

mában, mivel az alapjukat képező együttha—

tók értéke minden esetben csak két év ada- tai alapján került meghatározásra. Az együtt—

hatók mellett szükséges P', AB', AA' és AG' értékek becslése vagy a bázisidőszak adatainak vizsgálata alapján vagy szakértők bevonásával történhet.

A többféle előrebecslési módszer együttes alkalmazásának előnyeit a szerző a követke- zőkben látja. Mivel e becslési módszerek a népgazdaság legalapvetőbb szintetikus muta- tóin alapulnak, ez az eljárás az előrebecslé- sek komplex megközelítésének tekinthető. A többféle módszer eredményei ezenkivül szin- te "egymást kontrollálják". s így megalapo- zottabbá teszik a számításokat.

Az eljárás alkalmazása során azonban an—

nak több hiányosságára is fény derült. Az e hiányosságokból adódó veszélyek azonban kellő óvatossággal elkerülhetők. ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott mutatószámok az egész bázisidőszakra azonos mértékegység- ben Iegyenek megadva. Nagy gonddal kell megválasztani a nettó termékre ható ténye- zőket is, vigyázni kell arra, hogy minden lé—

nyeges befolyásoló tényezőt figyelembe ve—

gyünk. Problematikus lehet, hogy a hatóté- nyezők valamelyikének tárgyidőszaki értéke alacsonyabb az azt megelőző időszakra vo—

natkozónál. ilyenkor célszerű az egész bázis- időszakra vonatkozó átlagos növekménnyel dolgozni. Végül problémát okozhat a gazda- sági folyamatok fordulópontjának nehéz fel- ismerhetősége, illetve fel nem ismerése is.

A cikk befejező részében a szerző közli és összehasonlítja az egyes módszerekkel kapott becsléseket, és egy olyan eljárást javasol.

ami hibahatárokat szolgáltat a kapott ered- ményekre. E hibahatárok azonban a közgaz- dasági becslések kategóriájába tartoznak, s így nem értelmezhetők valószínűségi ala- pon.

(Ism.: Vita László)