Hamer, G.: A nemzetgazdasági elszámolások revíziója

1 322 STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ

nyeket. A szerző értékeli az Egyesült Államok és Japán között a tőke-munkaerő arányok összehasonlitását is. A tanulmány záró feje4 zete ajánlásokat tartalmaz a fejlődő orszá—

gok számára az input—output analizissel kapcsolatban.

Ugyancsak a fejlődő országokat segíti Henri Aujac tanulmánya, amely különböző elemzési módszereket lsmertet a fejlődő or- szágok részére a gazdaságok elemzéséhez.

A módszereket a gyakorlatban is bemutatja Franciaország textiliparán illusztrálva. A gyakorlati hasznú tanulmányt a textilipari termelés keresztmetszetének ismertetése re-

keszti be.

Vera Cao-Pinna ,,Az ágazatok közötti programozási adatok összeállításának és elemzésének iparilag komplex megközelítése"

c. tanulmányában a Közös Piac országaira vonatkozá input-output táblákat használja fel. Részletesen foglalkozik azzal a kérdés- sel. hogy egy komplex ipari terület kapcso- latban van-e a gazdaság többi részével és e kapcsolat jellegével. lsmerteti az input-out- put táblák tömbösitésére alkalmazható mód—

szereket, amelyek komplex ipari területeket eredményeznek, majd ezeket az aI-matrixo—

kat elemzi.

Az ipari kapcsolatok hierarchikus szerke- zetéről szóló tanulmányát Ernst Helmstc'idter két részre bontja. Először ismerteti az input—

-output táblák háromszögesítésének elméle- tét. majd általános matematikai levezetést ad. A tanulmány második része az elmélet gyakorlati megvalósítását mutatja be és is- merteti az elemzés során leszűrt következte—

téseket.

T. ]. Matuszewski ,,Módosítható három- szögű input—output matrixok" cimű tanul—

mányának alapja Guebec helyzete- illetve beilleszkedése Kanada gazdaságába. A szer- ző az iparfejlesztés paraméter hálózatát szá- mítja ki az input—output analizis segítségé—

vel.

(Ism.: Iványi Tamás) ált

HAMER, G.:

A NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLASOK REVlZlÓJA

(Revision der Volkswirtschaftlichen Gesamtrech—

nung.) -— Wirtschaft und Statistlk. 1970. 2. sz. 57—65 p.

A nemzetgazdasági elszámolások eddigi felülvizsgálatai a Német Szövetségi Köztár- saságban az 1960—1968. évek adataira ter—

jedtek ki, az 1950—1959. évek eredményei- nek korrekciója most van folyamatban.

A felülvizsgálat szükségességének elvi in- dokolása szerint a nemzetgazdasági elszá—

molásoknak a folyton bővülő és változó ak—

tuális igényekhez kell igazodniok. Az idők fo—

Iyamán a nemzetgazdasági mérlegek foga—

lomköre és az egyes fogalmak tartalma mó—

dosul és fejlődnek az elszámolásoknál fel—

használt alapstatisztikák is.

A jelenlegi felülvizsgálat elsősorban két közvetlen célt szolgált: 1. bekapcsolta az elszámolások rendszerébe azokat az új for- rásokat. amelyek a statisztikai adatszolgál- tatás körének bővülése következtében ren- delkezésre állnak; 2. (: volumenszámitások- nál az 1962. évi árakat veszi alapul. ami nö- velte a hosszú idősorok használhatóságát.

A revízió során több olyan változtatás tör- tént. amelynek következtében a bruttó hazai termék szerkezete számottevően módosult.

Egyes tételek megszűntek, másoknál pedig eltérő irányú változások történtek. A jövőben az állami épületek eszmei becsértéke nem szerepel az aktív tételek között. Az illetékbe—

vételek nem úgy fognak szerepelni, mint az állam szolgáltatásainak ellenértékei, hanem mint a lakosságnak az állam felé irányuló jövedelemátutalásai. Az építési beruházások köre bővült. mert a jövőben a magánháztar—

tások beruházásait is figyelembe veszik, Az ágazati változtatások között a legjelen- tősebb a tőzsdéknek és a tőzsdei tevékeny—

séget folytató bankoknak a ..Bankok" ága- zatból az ,,Egyéb szolgáltatások. vállalkozá—

sok és szabad foglalkozások" ágazatba tör—

ténő átsorolása.

A kamatokat a jövőben .— a bankköltsé- gekhez hasonlóan — a jövedelemelosztás ke- retében számolják el. A bankok tevékenysé—

gének értékét továbbra is a bevételek és a kifizetett kamatok különbözete képezi. A bankköltséget (: bankok által nyújtott szol—

gáltatás ellenértékének tekintik, amely a vál- lalatok, a magánháztartások és a külföld fel- használásai között szerepel. A biztosítási kár- térítéseket -— beleértve a lakosság betegség- és balesetbiztositását is — a jövőben jövede—

lemátutalásnak tekintik. Az üzemi bérleti dí—

jakat viszont mint szolgáltatási ellenértéket veszik figyelembe.

Az új mérlegrendszerben a szabadalmak és a szerzői jogdíjak vagyonból származó jövedelemként szerepelnek. Ezáltal maga—

sabb lesz a belföldi bruttó termék értéke. az összes bruttó nemzeti termék értéke viszont nem változik, mert a külföldi jövedelmi kap—

csolatokban ellentétes irányú változások tör—

ténnek.

A tóppénzeket, az öregségi járulékokat —- ezeknek a vállalatok által fizetett részét —a munkáltató által nyújtott ,,kiegészítő szociális juttatások"-nak tekintik. Ezek a múltban

—elsősorban statisztikai adatok hiányában—

nem szerepeltek a nemzetgazdasági elszá—

molásokban.

A honvédelmi kiadások körét kibővítették és a jövőben a polgári védelem költségeit is

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

itt veszik figyelembe: ez azonban csupán a közösségi fogyasztás átcsoportosítását je- lenti.

Az építési és szerelési munkák közötti határ új megvonása a nemzetgazdasági el—

számolások struktúrájának jelentős változá- sát jelenti. A jövőben -— a nemzetközi gya- korlatnak megfelelően — minden olyan tech—

nikai berendezés és felszerelés. amely az épületekkel szoros kapcsolatban van, épi- tési beruházásnak minősül. Ez a változtatás a beruházások szerkezetének számottevő módosulását eredményezi.

A felülvizsgálat eredményei a bruttó ha- zai termék globális összegét 1,6—2,1 száza-

lékkal növelték az egyes években. Az idősor változása viszont még ennél is kisebb, ami abból következik, hogy az egyes évek ada- tai nagyjából azonos mértékben emelked- tek. Az egész vizsgált időszakban — az 1960

—— 1968. években -—a régi számítás szerint 785 százalék volt az emelkedés, a korrekciók u- tán ez 78,i százalékot tett ki. A két számítás eredményében az 1962. és az 1966. években voltak a legnagyobb eltérések. Említésre méltó, hogy a revízíók következtében történt változásoknak egyharmada származott a szó- mítási koncepciók és a definíciók módosítá-

sából.

A nemzeti jövedelemben az elszámolások revíziója elsősorban a ..vállalkozásból és va- gyonból származó jövedelmek" tételében i- dézett elő változást. Ez elsősorban a számí-

1 323

tásoknál felhasznált statisztikai források fej—

lődésének, a megfigyelési kör kiszélesítésé- nek a következménye.

A felhasználási oldalon a revízió hatása szintén jelentős változásokat hozott. A lakos- ság fogyasztása emelkedett, ami főlega bel—

földi áruvásárlásoknál jelentkezik. A szolgál—

tatások értékében ugyanekkor jelentős csök—

kenés következett be.

A közületi fogyasztás növekedett, annak el—

lenére. hogy a középületek eszmei bérét a revízió után nem vették figyelembe.

A magánháztartások jövedelme elsősor—

ban a nem saját munkából. a vállalkozás—

ból és a vagyonból származó jövedelmek ú- jabb számítási módszerei következtében e- melkedett. Emelkedett a folyó jövedelemátu- talások összege is. A rendelkezésre álló jö- vedelmet azonban ezek az emelkedések csak kisebb mértékben növelték, mert a jövőben a biztosítási díj a levonandó tételek között

szerepel. *

Az állam folyó bevételeit elsősorban az il- letékek és a különböző kezelési költségek számbavételében történt változások növelték.

a folyó kiadásokban a nyugdíjalapok és egyes szubvenciós tételek átrendezése idézett elő számottevő változásokat. A revízió az ál—

lami megtakarításokat a kamatok elszámolá—

sának módosítása miatt csökkentette és vál- tozást idézett elő az állami hitelműveletek egyenlegében is.

(Ism.: Puky Erzsébet) lPARSTATlSZTIKA

GARECKIJ. SZ.:

A STATlSZTIKAl MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VALLALATOK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGENEK

ELEMZÉSEBEN

(Opüt primenenija sztatiszticseszkih metodov v analize hozjaisztvennoj dejatelnoszti predprijatij.) —- Vesztnik Sztatisztiki. 1970. 5. sz. 23—30. p.

A vállalatok termelő tevékenységének ha- tékonyságát különféle tényezők befolyásolják.

A tényezők egyrészt operatív feltételektől.

másrészt a vállalati kollektíva tevékenységé- től függnek.

A szerző egy vasbeton termékeket gyártó vállalat számviteli adatai alapján elkészítet—

te az alapvető tényezőktől függő rentabili—

tási szinvonal regressziós modelljét. Az egyenlet paraméterei az elektronikus számí—

tótechnika segítségével könnyen és gyorsan kiszámíthatók.

Az egyenletben az alábbi mutatókat vet- te figyelembe:

1. az állóalap átlagos elhasználódása az erezte—_

ti érték százalékában;

2. az amortizáció átlagos évi százaiéka (a meg—

térüiés gyorsasága);

3. alapokkal való ellátottság (egy főre, ezer rúe belben);

4. energiával való ellátottság (egy munkásra eső felhasznált villamosenergia);

5. a berendezés extenzív kihasználásának muta- iója (egy felszerelt gépre. ezer órában);

6. a berendezések terven kívüli állásideje (egy felszerelt gépre. ezer órában):

71 munkaidő-kihasználási mutató (egy állományi munkásra, órában):

8. munkaerő-hullámzás mutatója (elbocsátások száma a munkások átlagos állományi létszámának százalékában) ;

?. selejtveszteség százalékban a teljes termelési értékhez viszonyitva.

Az egyenlet lehetőséget ad a modellbe bekapcsolt valamennyi tényező hatásának ér- tékelésére.

A modell 9 tényezőjéből az első négy ob—

jektív tényező, a többiek szabályozottnak tekinthetők.

Egy másik egyenlet lehetővé teszi az ered—

mény elméleti nagyságának megállapítá- sát az objektiv tényezők tényleges értéke és a szabályozott tényezők átlaga alapján. Ezt a rentabilitási színvonalat nevezik ,,norma—

tívnak".