Hamer, G.: Pontosságellenőrzés a nemzetgazdasági elszámolások rendszerének kialakításánál

GAZ DASÁGSTATlSZTl KA

HAMER. G.:

PONTOSSÁGELLENÓRZES A NEMZETGAZDASÁGI ELSZAMOLASOK RENDSZERÉNEK KlALAKlTASANÁL

(Genauigkeitskontrollen bei der Aufstellung Volkswirtschaftlicher Gesamtredhnungen.) — Allge- meines Statistísches Archiv. 1970. 1. sz. 76—91. p.

A gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika számára mindaddig érdektelen a nemzet- gazdasági elszámolási rendszer, amíg nem sikerül azt elegendő megbizható számmal kitölteni. A nemzetgazdasági elszámolási rendszer értelmét nem önmagában hordozza, hanem abban. hogy az átfogó jellegű gaz- dasági megfigyelés egyik eszköze. Az ered—

ményekkel szemben támasztott pontossági követelményeket ennek megfelelően végső soron az szabja meg. hogy milyen felhasz- nálási célokat jelölünk ki számára.

A nemzetgazdasági elszámolási rendszer nem saját közvetlen elsődleges adatgyűjté—

sein épül fel. hanem más statisztikai feldol- gozások eredményeire támaszkodik. lgy min—

denekelőtt a gazdasági, pénzügyi és jöve- delmi statisztikákra. Ezek eredményeit, amennyiben szükséges, át— vagy továbbala- kitja, a különböző elszámolási fázisokban egymással kombinálja, a kidolgozott fogal—

maknak megfelelően formálja. és ahol hé—

zagok mutatkoznak az adatforrásokban, azo—

kat becslésekkel kiegészíti. Az elszámolások pontosságát mármost a szerző véleménye szerint a következő alapvető feltételek hatá- rozzák meg. A pontosság mindenekelőtt függ a statisztikai információs bázis állapotától.

továbbá attól, hogy mennyire igazodik a nemzetgazdasági elszámolási rendszer meg—

szabta követelményekhez. Itt az egyes sta- tisztikák minősége és az adatgyűjtési prog- ramokban mutatkozó hézagok jelentősége megnövekszik. Másodszor a pontosság szem- pontjából nagy jelentőségű a nemzetgazda- sági elszámolási rendszer elvi alapjainak és fogalmainak kellő megválasztása; nem utolsósorban azok verifikálhatósága a ren- delkezésre álló statisztikai anyag felhaszná—

lásával. Harmadszor a pontosság függvénye a szerkesztési munka intenzitásának és an- nak az ügyességnek is. ahogyan az alap—

adatokat fel tudjuk használni a gazdasági

folyamatok átfogó és áttekinthető képének kialakításához.

A pontosságellenőrzés feladata kimutatni a hibákat, a valószínűtlenségeket, a bizony— ., talansági tartományokat. a megbízhatóság határait, hogy ily módon az elhárítható hibák és pontatlanságok ellen biztosítani tudjuk magunkat és meg tudjuk határozni, meny- nyiben tesz eleget a nemzetgazdasági el- számolási rendszer a vele szemben támasz- tott követelményeknek. Az eredményeknek.

amennyire csak lehetséges, meg kell egyez- niük azokkal, melyeket a munkadefiníciók kialakítása kapcsán rögzitettünk. A pontos—

ság ellenőrzésének valamennyi rendelkezés—

re álló információt ki kell aknáznia a cél érdekében.

A pontosság ellenőrzéséhez mindenekelőtt a hibák okait kell ismerni. Ehhez a hibale—

hetőségek sokféleségét áttekinthető formá- ban rendszerezzük. Három csoportot külön—

böztetünk meg. Az első csoportba azok a hibák tartoznak, melyek abból adódnak.

hogy az elvek, fogalmak és elhatárolások a nemzetgazdasági elszámolási rendszerben nem voltak megfelelőek. Például a nemzet- gazdasági elszámolási rendszer kategóriái nem elégítették ki egy bizonyos fajta gaz- daságe'lemzés igényeit. A munkadefinício'k maguk is többé-kevésbé pontatlanok. A nemzetközi ajánlásokban, melyeknek kifeje- zett célja a definíciók minél világosabb ki- dolgozása, szintén nem mindig sikerül az egyértelmű meghatározásokat biztosítani. Ho—

gyan várható ezek után. hogy a nemzetgaz- dasági elszámolások. melyek vagy egyálta—

lán nem, vagy csak nehezen megismerhető folyamatokra vonatkoznak. minden vonat—

kozásban és mindig világosak legyenek. A szerző az értelmezésbeli eltérések előfordu- lását. melyet az első ok vált ki. önmagában néhány százalékra becsüli a bruttó hozzá- adott értéknél.

A hibák okainak második csoportja a sta- tisztikai alapanyaggal kapcsolatos. A hibák jelentkezhetnek a megfigyelési terület el—

határolósában. a statisztikai egység megvá- lasztásában, a rendszer egyes pozíciáihoz való hozzárendelésében, a kérdésfeltevések—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 659

ben és értelmezésekben. a megfigyelés mód- jában, az adatszolgáltatók válaszolási haj- landóságában, a felkészülésben stb. A nem- zetgazdasági elszámolási rendszer megíté- lése szempontjából az a fontos. hogy az alapanyag hibái számszerűsíthetők legyenek.

Az alapanyag értelmezhetősége más vonat- kozásban is nehézségekbe ütközhet. (Példá- ul két statisztikai megfigyelés mondanivalója fedi egymást.) A harmadik csoportba tar- toznak végül mindazok a hibák, melyek a számítások folyamán fellépnek és ide tar- toznak azok is, melyek az alapanyag kiegé—

szítése érdekében végzett becslések kapcsán jelentkeznek.

A nemzetgazdasági elszámolásoknál kü- lönös jelenősége van azoknak a pontosság- ellenőrzéseknek, melyek a gazdasági jelen- ségre vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló információt szembeállítják egymással, hogy megbízható eredményekhez jussunk. Ez az ellenőrzés tipikus a nemzetgazdasági el—

számolásokra és sehol sincsenek olyan elő- nyös feltételek számára, mint éppen ezen a területen. Döntő fontosságúak ebből a szempontból az ábrázolás átfogó keretei, melyeken belül az elszámolások a javak mozgását, a jövedelem- és pénzügyi folya—

matokat, a vagyonállományt sokrétűen ta—

golva kölcsönös összefüggéseíkben mutatják meg.

Az átfogó keretek nemcsak lehetőséget kínálnak az ellenőrzésre, hanem egyenesen kikényszerítik azt. Ez lényegében abból a tényből fakad. hogy a bemutatott gazda- sági jelenségek túlnyomóan kétoldalú ügy—

letek következményei. Igy reál- és értékpa- pír-ügyleteknél jelen vannak az eladó és a vevő, a jövedelemfolyamatoknál a jövede- lemtulajdonosok, a hitelműveleteknél a hite- lező és az adós stb.

A rendelkezésre álló információk függet—

lensége a pontosságellenőrzésnél rendszerint nincs biztosítva, bizonyos értelemben nem is szükséges. Csak amennyiben különböző becs—

lések összehosonlításáról van szó, merül fel a függetlenség. mint indokolt követelmény.

Jellemző erre a vizsgálódási területre (: szub- jektív jeilegű megfontolások erős befolyása.

Elsősorban akkor. mikor a számítások vala—

melyik szintjén, a legkisebb számolási elem- től a nagy nemzetgazdasági aggregátumo- kig. dönteni kell a számszerű információk minőségének megitélésében. A nemzetgazi dasági elszámolásokat végül a statisztikai kiindulási adatok folyamatos teljesebbé vá- lása jellemzi. Az első folyó elszámolások, melyek közvetlenül a beszámolási időszak lezárása után készülnek, főként néhány gyor- san rendelkezésre álló adatra épülnek. Sok—

kal nagyobb hézagok áthidalását követelik meg, mint a későbbi számítások. Az informá- cióállománynak állandó gazdagodása is-

7.

mételten újabb és újabb ellenőrzéseket tesz lehetővé és szükségessé.

A pontosságellenőrzés keretei közvetlenül adódnak a nemzetgazdasági elszámolások tartalmából és felépítéséből. Itt nem csupán a társadalmi termék meghatározásának há—

rom útjáról van szó, nevezetesen a terme- lési, elosztási és felhasználási oldalról. ha—

nem a nemzetgazdasági elszámolási rend- szerről a legtágabb érteimben, amint az a számlákban, táblázatokban az input-output táblákig bezáróan megjelenik. Ezen a ke—

reten belül az ellenőrzésnek két kiinduló- pontja van.

Az egyik kiindulás a gazdasági folyoma—

tok egyes fajtáira vonatkozik: a reálfolya- matokra, a különböző jövedelmi és pénz- ügyi folyamatokra. és az ügyletek egyes faj—

táinál a termelés és a felhasználás azonos- ságát veszik alapul. A másik kiindulópont a gazdasági folyamatok egyes csoportjainál részt vevő egységekből indul kizavállalatok- ból, testületekből, magánháztartásokból.

Ezeknek az egységeknek valamennyi ügyle- tére vonatkozik. Minden egyes csoportra ér- vényes a bevételek és kiadások egyenlősé- ge. Mindezek széles körű csoportosítási és kombinációs lehetőségeket biztosítanak a sokoldalú pontosság ellenőrzéséhez.

A tanulmányt számítási anyag zárja be.

Ebben a szerző bemutatja a pontosságellen- őrzés terén fennálló gyakorlati lehetősége- ket és számításainak eredményeit.

(Ism.: Szénásiné, Fabriczkí Magdolna)

PLUSEVSZKU. B.:

A NEMZETl JOVEDELEM SZÁMITÁSÁRÓL (Ob iszcsiszlenii nacional'nogo dohoda.) — Voproszü Ekonomíki. 1970. 10. sz. 79—90. p.

A nemzeti jövedelem kérdéseinek kutató—

sával szoros kapcsolatban van a szocialista újratermelés elméletének. a hosszú távú ter- vezés módszerének, valamint a népgazda- sági mérlegrendszer gyakorlati és aktuális problémáinak kidolgozása. A nemzeti jö- vedelem számitásával kapcsolatos problé—

mák tárgyalását szükségessé teszi az is, hogy fokozódik az érdeklődés a nemzeti jövede- lem nemzetközi összehasonlítása iránt. E mutatónak fontos szerepe van mind a szo- cializmus és a kapitalizmus gazdasági ver—

senyének, mind a KGST-országok integrá- ciója és gazdasági együttműködése problé—

máinak tanulmányozásában.

A szerző cikkében lényegében két téma- körrel foglalkozik részletesebben: egyrészt a nemzeti jövedelem fogalmának, illetve kö—

rének kiszélesítésével kapcsolatos kérdések- kel, másrészt a nemzetijövedelem—számítás gyakorlati problémáival.