98
; VINOT, P.:
NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK A FELHASZNÁLÓK SZEMPONTJÁBÓL
Les Gomptabilités Économioues Nationales du point de vue de l'utllisateur.) — Journal de la Société de Sta- tiatigue de Paris. 1968. 1. sz. 17 ——51. p.
A tanulmány a nemzetgazdasági számvitel Franciaországban alkalmazott módszerének kritikai elemzését tartalmazza; felhasznál ehhez több a tárgyra vonatkozó korábbi köz- leményt és ismertetést.
Vezérfonala a szerzőnek az a meghatáro-
zása, hogy a nemzetgazdasági számvitel fő fel-
adata a kormány gazdaságpolitikájának meg- alapozásához szükséges megbízható és kellő- képpen részletezett információk szolgáltatása.
A szerző ennek az alapgondolatnak jegyében azt vizsgálja, hogy a számvitelben használt fogalmak, a szóhasználat, a csoportosítások és aggregátumok lehetővé teszik-e a —— véle- ménye szerint — vitathatatlan fő feladat tel- jesítését ? A szerző megítélése szerint a nemzet- gazdasági számvitel franciaországi változata jelenlegi formájában nem jól teljesíti ezt a fel- adatot, bár elismeri az erre irányuló erőfeszí- tések útján elért haladást és nem vonja két- ségbe a kifogástalan eredmény elérésének út- jában álló nehézségeket.
A szerző által felhozott kifogások lényegében a kétértelműségeket és a félreérthető osztályo—
zásokat jelölik meg mint olyan okokat, amelyek a gazdaságpolitika irányításához a nemzetgazdasági számvitel megállapításainak felhasználhatóságát kétségessé teszik.
A tanulmány több — az 1964—1967. évi számlák számszerű adataival szemléltetett —- példára hivatkozva bizonyítja kifogásainak gyakorlati helytállását; legfőbb elvi kifogása pedig elsősorban az államháztartás —— társa-
dalombiztosítás — a vállalatok, illetve magán- háztartások, másodsorban a közvetlen munka- bérek, a közvetettek (a társadalombiztosítási szolgáltatásokat sorolja ide) és az adók szám- láinak, tovább az életszínvonal és a jövedelem
fogalmainak keveredése, valamint a külön-
S'I'A'I'ISZ'I'IKÁl IRODALIVII FIGYEIO
nemű tényezőkből heterogén tartalinú cso- portok képzése. E hibák okát részben abban látja, hogy a nemzetgazdasági számvitel meg—
indulásakor — a kellő adatanyagot nélkülözve jobb hiján —— önkényesen végeztek bizonyos (kifogásolható) összevonásokat -— csoportosi- tásokat — és ezeket a további évek során is megtartották az előzőkhöz való hasonlítható—
ság fenntartásának biztositása címén. így azután az egymást követő munkák folyama- tában rögzítődtek és megmerevedtek bizonyos tévedések, melyek következtében a nemzet- gazdasági számvitel számlarendszere áttekint—
hetetlenné, félrevezetóvé és a felhasználható- ság szempontjából erősen csökkent értékűvé vált.
Hibáztatja és hiányolja végül a szerző azt is, hogy a számlarendszert nem kísérik demográ- fiai tájékoztatások, illetve -— bár újabban lépések történtek e hiány kiküszöbölésére —
azok nem olyanok, hogy lehetővé teszik a
számlarendszerben leírt pénzügyi folyamatok megfelelő népességcsoportokhoz kapcsolását, viszonyítását. '
Mivel pedig a gazdaságpolitikát irányító állami szervek a tervkészítéshez szükségkép- pen ezekre az elszámolásokra vannak utalva — és nem várható tőlük, hogy a nemzetgazdasági számvitel szakemberei munkájának felülvizs- gálására vállalkozzanak, mielőtt azt felhasz- nálnák — ezért a szerző haladéktalanul szük- ségesnek ítéli tanulmányában az általa bírált hibák kiküszöbölését a számlarendszerből.
Ezt véleménye szerint annál inkább meg lehet és meg kell tenni, mert a különböző országokban használt módszerek eltérései bi—
zonyítják, hogy egy országon belül is többféle elszámolási eljárás lehetséges, ezért nem sza- bad görcsösen ragaszkodni egy már beveze- tetthez —- amely különben is csak egy a több—
féle lehetséges változat közül —, ha annak hibás voltát felismerték. Hangsúlyozottan ajánlja egyúttal a szerző a nemzetgazdasági számvitelnek legalább az Európai Gazdasági Közösségen belüli egységesítését.
(Ism.: Juhász László)
DEMOGRÁFIA — SZOCIÁLIS STATISZTIKA
GOLD, H.——SCARPITTI, F. R.:
KUZDELEM ATÁRSADALMI PROBLÉMÁKKAL
(Combatting social problems.) New York. 1967.
Holt, Rlnehart and Winston. 580 p.
A mai amerikai szociológiában két irányza—
tot lehet megkülönböztetni. Az egyik — az uralkodó —— irányzat arra az álláspontra he- lyezkedik, hogy a tudományos szempontoknak kell elsőbbséget biztositani a szociológiában, ezért a szociológns ne fogalmazzon meg norma- ' tív megállapításokat arról, hogy milyennek
,,kellene" lennie a társadalmi életnek, struk- túrának, és még tudományos eredményeinek gyakorlati felhasználásával se törődjék. A másik —— kisebbségben levő —- irányzat sze—
rint a szociológusnak segítséget kell nyújtania a konkrét szociális kérdések megoldásában.
Ez a könyv az utóbbi irányzat álláspontját tükrözi, mert a közölt válogatott tanulmá- nyok és az azokat megelőző összefoglaló beve—
zetések elsősorban a társadalmi problémák megoldásának módszereire összpontosítják figyelmüket.
