A Csehszlovák Köztársaság 1957. évi statisztikai évkönyve

362

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

GAZDASÁGI HELYZET; NEMZETI VAGYON, NEMZETI ]ÖVEDELEM STATISZTIKAJA

Ausztria 1956. évi nemzeti jövedelme

Österreichsl Volkseinkommen im Jahre 1956. Wien.

1957, Österr. lnst. [. Wirtschaftslorschung. 23 p.

(Statistische Nachrichten. Heil. 1957. 11. Österreichi—

sches Institut für Wirischaftslorsehung. Monats- berichte. Beil. 51.)

A kiadvány, amelyet az Osztrák Köz—

ponti Statisztikai Hivatal és az Osztrák Gazdaságkutató Intézet állított össze, az 1956. évi statisztikai adatok alapján mu- tatja be, hogyan épült fel a bruttó nem—

zeti termék az egyes gazdasági ágak hozzájárulásából, hogyan részesedtek a különböző jövedelmi csoportok a nemzeti

jövedelemből, és hogyan használták fel a rendelkezésre álló termékmennyiséget

szolgáltatás—fogyasztásra, illetve beruhá—

zásra.

Az egyes gazdasági ágaknak a bruttó nemzeti termékhez való hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy a gyáripar (a kőolajbányászattal együtt) és a kis—

ipar bruttó terméke 1956-ban 11,6 szá—

zalékkal (5,1 milliárd schillinggel), 1951.

évi árakon számítva 7,4 százalékkal (2,8

milliárd schillinggel) volt magasabb, mint 1955—ben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szovjet kezelésben volt vállalatok és a kőolajipari üzemek termelése csak 1955. augusztus közepétől számít Ausztria

bruttó nemzeti termékébe, az ipari fel—

lendülés lanyhulását kell megállapítani.

A mező— és erdőgazdaság termelési ér—

téke részben a gyenge terméseredmények, részben a kitermelt fa mennyiségének csökkenése következtében csak 1,8 száza- lékkal (14,3 milliárd schillingről 14,6 milliárdra) emelkedett, illetve változat—

lan áron számítva 3,5 százalékkal (11,9—ről 115 milliárdra) csökkent az 1955. évihez viszonyitva.

A kereskedelemnek a bruttó nemzeti termékhez való hozzájárulása (10,6, illetve 8,9 milliárd schilling) —— a személyi fo—

gyasztás és különösen a külkereskedelmi

forgalom nagyarányú emelkedése követ—

keztében —— 11,6, illetve 8,1 százalékkal múlta felül 1956—ban az 1955. évit.

A közlekedés teljesítménye — változat—

lan áron — 1956—ban csak 1,6 százalékkal, 10,1 milliárd schillinggel emelkedett,

az 1955. évi 12,7 és az 1954. évi 7,8 száza—

lékos emelkedéssel szemben.

A közszolgálat részesedésének nagy—

arányú emelkedése (22,5, illetve 9,5 szá—

zalék, 1,7, illetve O,5 milliárd schilling), a hadsereg felállításának és a közalkal-

mazottak fizetésemelésének tulajdonít-

ható.

A bruttó nemzeti termék 1956-ban 110,6 milliárd schilling volt, ami 10,1, illetve

5,4 százalékkal magasabb az 1955. évinél.

A 110,6 milliárd schilling bruttó nem- zeti termékből 28,3 milliárdot termék és szolgáltatás formájában exportáltak. Ez- zel szemben az import értéke 28 milliárd schilling volt, így a rendelkezésre álló termék és szolgáltatás volumene 110,3 milliárd, 03 milliárd schillinggel keve—

sebb a belföldön előállított termékek és szolgáltatások értékénél. A rendelkezésre álló termék— és szolgáltatásvolumenböl a magán-, a közfogyasztás és a bruttó be'u- házasok a következő arányban részesed—

tek: 638, 131 és 22,2 százalék (1955-ben 63,0, 12,3 és 230). A beruházásoknak nem—

csak az aránya, hanem változatlan áron számított értéke is csökkent az 1955. évi—

hez viszonyítva (2,7 százalékkal),

A nettó nemzeti termék (a nemzeti jö—

vedelem) 1956—ban 89,6 milliárd schillinget

tett ki, ami 10 százalékkal; változatlan

áron számítva 6 százalékkal volt maga- sabb, mint 1955—ben. (Az 1955. évi emel—

kedés 14, illetve 10 százalék volt.) A bérek

és fizetések összege az előző évektől el—

térően 1956-ban nagyobb mértékben (14, illetve 10 százalékkal) emelkedett, mint az önállók jövedelme (5 százalékkal emel—

kedett, illetve O,1 milliárddal csökkent).

A személyi jövedelmek összege 979 milliárd schillinget tett ki, azaz 11 szá—

zalékkal magasabb volt 1956-ban, mint 1955—ben. Az adók és a társadalombizto—

sítás összegének (18,4 milliárd) levonása után a rendelkezésre álló személyi jöve—

delmek összege 79,5 milliárd schilling

(10 százalékkal haladta meg az 1955. évit), amelyből 704 milliárdot személyi fogyasz—

tásra fordítottak, 9,1 milliárdot pedig iiithakarított a lakosság. A személyi fo—

gyasztás összegét az 1955. évi eliárással becsülték meg, amelynek egyes részleteit

tovább javították, így például az ok—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

tatási, művelődési és szórakozási ki—

adások csoportjában az újságok és

folyóiratok forgalmának változását a sta—

tisztikailag megfigyelt megjelenési pél—

dányszám alapján állapították meg. A bel— és külföldi szabadság idején elköl- tött összegeket, amelyeket eddig nem

derítettek ki megfelelően, a vendégnapok-

ról készített statisztikák és az utasforga- lommal kapcsolatban külföldre került deviza mennyisége alapján becsülték meg. Ezekkel a módszerekkel e csoport—

ban a korábbi 60 százalékos reprezentáció helyett 86 százalékos reprezentációval dolgoztak.

A beruházások összege 1956—ban 24,4

milliárd schilling volt, 2 százalékkal ma—

gasabb, mint 1955—ben (1955—ben 33, 1954—

ben 26 százalékkal haladta meg az előző évit). és az egész rendelkezésre álló ter- mék— és szolgáltatásvolumennek 22 szá—

zalékát tette ki.

Az államháztartási kiadások és bevéte—

lek megállapítására az előző években al—

kalmazott módszert bizonyos mértékben pontosabbá tették, amennyiben az ún.

"Egyéb" testületek (kamarák,

intézetek stb.) gazdálkodásának eredmé—

nyét a Minisztertanács 1956. októberi ha—

tározata alapján az Osztrák Központi Sta—

tisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátott évi számadásokből állapították meg.

Az államháztartási kiadások és bevéte—

lek. megoszlásának ismertetése és rész—

letes csoportonkénti felsorolása után a

fizetési mérleg adatait közli a kiadvány.

Az 1956. évi bevételek 5,6 milliárd, a kia—

dások viszont csak 2,2 milliárd schilling—

;z'el voltak magasabbak az 1955. évinél és ennek következtében a mérleg mintegy 0,3 milliárdos bevételi többlettel zárult az előző évi 3,1 milliárd schillinges hiány-

nyal szemben.

A kiadvány következő fejezete a mező—

és erdőgazdaság 1955. és 1956. évi terme—

lési adataival, azok részletes magyaráza—

tával foglalkozik. Végül pedig a nemzeti termékre, a nemzeti jövedelemre, az ál—

lami, valamint a magánbevételekre és kiadásokra, a tőkeképződés alakulására, a külföldi tartozásokra és követelésekre vonatkozó 1950—1956. évi adatokat mér—

legszerű összeállításban közli.

(Ism.: Domokos Attila)

ga:

nyugdíj— !

363

A Csehszlovák Köztársaság 1957. évi statisztikai évkönyve

Staiistická Roéenka Republiky Ceskoslovenské

1957. (vm.) Statni Urad Statislicky, Praha. 1957.

Orbis. 326 p.

Csehszlovákia statisztikai évkönyve az ország fejlődését 1948—1956. évek részle—

tezésében mutatja be, a legfontosabb

mutatók 1937. évi adatait is közölve. Az

évkönyv beosztása némileg eltér a magyar statisztikai évkönyv beosztásától. A beve—

zető fejezet összefoglalja a csehszlovák népgazdaság fejlődésének legfontosabb mutatóit. Ezt követik az éghajlati jelen—

ségek részletes, területileg bontott táblá—

zatai. Nem tartalmaz az évkönyv igazság—

ügyi statisztikai adatokat, ezzel szemben önálló fejezetben szerepel a pénzügy, adózás és a sportélet statisztikája.

A népességről szóló fejezetből ki kell emelni az ország lakosságának 1960——

1975. évekre vonatkozó becslését, vala—

mint az 1956. január l—re vonatkozó nem—

zetiségi adatokat. Az utóbbi táblázatban a csehszlovákiai magyarság számát 382 575 főre, az ország népességének 3,0 százalékára becsülték. A népmozgalmi fejezetben az újszülöttek vitalitását a csecsemők születési súlyának és hosszá- nak feltüntetésével regisztrálják. A de—

mográfiai adatok közül a természetes sza—

porodás 10—12 ezrelékes alakulása és a csecsemőhalandóság nagyméretű, 1950—

hez viszonyítva közel 50 százalékos csök—

kenése (jelenleg 40,8 ezrelék) emelendő ki. A belső vándorlás statisztikája sokkal részletesebb, mint a magyar vándorlási statisztika. Egyrészt, mivel az 1950—1955, évek átlagában szemlélteti a járásokon, kerületeken belül a vándorlást, másrészt mivel részletesen feltárja a kerületek egy—

másközti be— és kivándorlását. A vándor—

lási statísztikát kiegészíti az országból kí—

vándorlók és az országba bevándorlók adatait feltüntető táblázat.

Csehszlovákia egyike Európa legiparo—

sodottabb országainak. Az ipari termelés

volumene 1956-ban az 1937. évhez képest

közel a háromszorosára növekedett, ezen belül Szlovákia iparáé közel hatszorosára.

Az egy főre jutó elektromosenergiaterme- lés 1956—ban kétszerese volt az 1948. évi

termelésnek, és 1 254 kW órát tett ki. Az

egy főre jutó barnaszéntermelés 1830 kilogrammról 3336 kilogrammra emelke—

(lett, a vasérctermelés pedig 85 kilo—