A Lengyel Népköztársaság 1957. évi statisztikai évkönyve

STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÓ

369

Közgazdasági változások

Kuznels, Simon: Economic change, Selected essays in business cycles, national income, and economic growth, London -— Melbourne —— Toronto. 1954.

lleinemann. Vin., 334) p,

A tanulmánykötet a neves amerikai gazdaságstatisztikus 11 tanulmányát tar—

talmazza. A szerző hangsúlyozza, hogy tanulmányai kifejezetten ,,essay" jelle- gűek.

Az első két tanulmány —— ,,Az egyen—

súlyi közgazdaságtan és a Válságelme'let

viszonya" és ,,A statikus és dinamikus

közgazdasági elméletről" — a közgazda—

ságtan elméleti jellegű kérdéseivel fog—

lalkozik.

A harmadik tanulmány, 1934-ből, a

tőkejavak és a késztermékek viszo—

nyát tárgyalja. Tárgya annak a J. M.

Clark—féle tételnek statisztikai igazo- lása, hogy a tőkejavak kereslete inkább a késztermékek keresletének változási rátájával, semmint az utóbbiak abszolút volumenével halad együtt a gazdasági

válság során. Kuznets az elméleti sémák

és az amerikai vasútügyi statisztika konkrét adatainak összevetése alapján arra a következtetésre jut, hogy a töke- javak keresletében beálló eltolódások lé—

nyegesen csekélyebb változásokat idéznek elő a készáruk keresletében, mint azt Clark tétele alapján elméletileg fel lehe—

tett volna tételezni. Ez utóbbi tehát mint

önálló válságelmélet megdől.

A negyedik tanulmány Schumpeter ,,Business Cycles" című, 1939—ben meg—

jelent művében foglalt elméleti megálla—

pítások kritikai vizsgálatával foglalkozik.

Az idősorok tisztitásából, továbbá az in—

flexiós pontok definiálatlanságából eredő statisztikai módszertani tényezők kihatá—

sait lemérve, Kuznets úgy véli, hogy ez a teoretikus modell nem alkalmas arra, hogy statisztikai analízisek alapjául szol—

gáljon. Annál inkább nem, mert Schum—

peter elméleti modellje eredetileg is csak

az Egyesült Államok, Anglia és Német—

ország válsággörbéinek felületes grafikus ábrázolása alapján jött létre és emiatt általánosításainak érvénye igen kétes.

A közgazdasági fejlődés trendjei és

a gazdasági válságok összefüggésével foglalkozó ötödik tanulmány (1947)

Mitchellnek abból a tételéből indul ki, hogy a válságok csak akkor válnak a gaz- dasági fejlődés egyik fő jellegzetességévé,

ha a nemzetgazdaság fő szervezeti for- mája a kapitalista vállalkozás, illetve az annak megfelelő pénzgazdaság. Ehhez kiegészitő feltételként Kuznets a techno—

lógia magas fejlettségét és a gazdasági fejlődés békés viszonyait teszi még hozzá.

A tanulmány ahhoz a végső következte-

téshez igyekszik eljutni, hogy a gazda—

sági válságok által érintett terület 1880

óta egyre szűkül.

A nemzeti jövedelemmel foglalkozó egyik tanulmány (1947) a nemzeti jövede—

lem fogalma és az ipari struktúra össze-

függéseit vizsgálja. A nemzeti jövede—

lem fogalmának kialakítására a követ—

kező döntő tényezők vannak befolyással:

1. az önellátó és piacra utalt struktúrák,

és közületi gazdasági alapon szervezett

ipari struktúrák. Az indusztrializált és az ipari fejlődés előtti, fejletlen államok

különbségének figyelmen kívül hagyása

arra vezet, hogy számos tétel kimarad a

fejletlen államok nemzeti jövedelméből,

mint például Colin Clark ismert össze—

hasonlításainál is. Ezt főleg a családi jel—

legű házi munka, közte a nők háztartási

munkájának értéke idézi elő és a szolgál-

tatások jelentőségének megnövekedése.

Hasonló a probléma az ipari rendszerrel összefüggő hátrányok felszámolása miatt előálló költségek esetében, mint például közlekedés a munkahelyre, a városi lakás költségei, a bankrendszer, a technikai nevelés költségei, stb. — továbbá a bo—

nyolult államigazgatási és kormányrend-

szer fenntartása. A tőkeképződés vonatko- zásában is mutatkoznak ilyen különb—

ségek, bár ezek elenyészőbbek. Az össze—

hasonlítás végső nehézsége a statisztikai

technikából adódik, miután nehéz a minő—

ségileg nem hasonló jellegű, bár azonos

szükségleteket kielégítő árukra össze- hasonlító árakat találni. Ez szintén a fej—

letlen országok árszínvonalának és nem—

zeti jövedelmének lebecsülését eredmé—

nyezi. A függelék adatai szerint a Liu—

t'éle 1931—1936. évekre számitott kínai nemzeti jövedelem fejkvótája csak 37 amerikai dollár -— Kuznets korrigált szá—

mítása alapján pedig 69 vagy még ennél is több. Befejezésül Kuznets összefoglalja,

hogy mit nem lehet mérni a nemzeti jö- vedelemszámitásokkal.

A hetedik tanulmány a nemzeti jövede—

370

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

lem és a közgazdasági jólét összefüggéseit

kutatja (1949), vagyis az előző tanulmány

zárókérdéséhez kapcsolódik. A nemzeti

jólét legjobb tárgyi bázisának ugyanis a nemzeti reáljövedelmet tartja Kuznets, melyet a korábbiak szellemében a nem—

piaci tevékenység értékével növelni, a

költségjellegű tényezőkkel pedig csökken-

teni kell. Ezek külön vizsgálata azért fontos, mert a költségjellegű elemek nö?

vekedését nem lehet azonosítani a jöve—

delem növekedésével, viszont az előbbie—

két igen. Kuznets idevágó fejtegetéseit három megjegyzéssel zárja: 1. a közgaz—

dasági jólét fokának mértéke nem azonos

a társadalmi jóléttel, 2. a reál nemzeti jövedelem felhasználásánál jólétmérési

célokra a jövedelmek megoszlására figye—

lemmel kell lenni és 3. a nemzeti jövede- lem felhasználhatóságának korlátozott- sága nem szól a iólétmérési törekvések kiterjesztése ellen.

A nyolcadik tanulmány —— mely 1950—ből

datálódik —— a jövedelmek szintjeinek

nemzetközi különbözőségével foglalkozik.

A három csoportba osztott 53 ország fe—

jenkénti jövedelemindexei igen nagy kü-

lönbséget mutatnak, mert az I. csoporté 461 dollár, a lI—é — melybe Magyarország

is tartozik —— 154, a IIl—é pedig csupán 41.

E kép nyerseségével Kuznets is tisztában van s az adatok értelmezésének lehetősé- gét korlátozottnak véli.

Az ipari növekedés lelassulása című

régebbi (1929—es) tanulmány kifejezetten

gazdaságtörténeti jellegű. Tételének sta—

tisztikai beigazolására egyes iparágak termelésének vagy fogyasztásának öt éves növekedési rátáit használja. A közölt 35 idősorból csupán egyetlenegy, a nyersvas—

termelés átlagos növekedési rátája mutat

növekedést, a többi mind csökkenő ten—

denciájú.

A régi és új gazdasági irányzatokról szóló tizedik dolgozat 1941—ből ered. Alap—

problémája az, hogy mely irányzatok ma- radandók és melyek tűnő jellegűek a gaz- dasági fejlődésben. A múlt fontosabb tendenciái Kuznets szerint a következők Voltak: a népesség gyors növekedése és csökkenő növekedési rátája. az ipari rendszer közeledése annak társadalmilag megszabott határaihoz, a technikai fejlő—

dés és a tőkeképzr'idés ütemének fokozot- tabb lelassulása, a versenyző szektorok le- csökkenése a nemzetgazdasági rendszere-

ken belül és végül a szabadkereskedelmí

világrendszer felbomlása.

Az utolsó tanulmány az Egyesült Álla—

mok külső gazdasági kapcsolataival és a

belső amerikai gazdasági viszonyokra

gyakorolt kihatásukkal foglalkozik. Ez a tanulmány —— mely 1948—ban iródott -—

gazdaságpolitikai jellegű. Az első és a má- sodik világháború előtti viszonyok össze—

hasonlítása alapján azzal a megjegyzéssel

zárul, hogy míg az Egyesült Államok a

XIX. században mint másodrendű hata—

lom megformulázott növekedési elmélet—

tel rendelkezett, most, bár már vezető ha—

talom, még mindig nincs világosan kör—

vonalazott növekedési elmélete. A már elért eredmények hangoztatása, különösen a világ többi része felé azonban ma már nem elegendő, mert a negatív elemek túl- tengése jelentős kihatással—van az Egye—

sült Államok jövőbeli nemzetközi gazda—

sági és politikai kapcsolatainak alakulá—

sára.

(Ism.: Horváth Róbert)

A Lengyel Népköztársaság 1957. évi

statisztikai évkönyve

liincznik Statvstycznv. 1957. link. ll W'atrszawa.

1957. Glowny Urzad Statyslyrzny, 532 p.

A Lengyel Népköztársaság 1957. évi sta—

tisztikai évkönyvében a táblázatok száma a két év előtti kötethez képest megkétsze-

reződött és így eddig figyelmen kívül

hagyott problémakörök tárgyalása vált lehetővé.

Az évkönyv beosztása az előző évi anyag tagolásához képest alig változott.

A világföldrajzi adatoknak az évkönyv elejéről a nemzetközi (IV.) részbe való át- helyezése a szerkezet egysége szempont—

jából előnyös. Ugyanezt mondhatjuk el a

II. (gazdaságstatisztika) főrész végén levő

nemzeti jövedelem fejezetnek ugyanezen főrész elejére történt áthelyezéséről is.

A kötet elején elhelyezett összefoglaló táblák az 1937. évi, valamint az 1946. és az 1949. évi helyzethez hasonlítva általá—

nos képet nyújtanak az ország fejlődésé—

ről. (Nagy kár, hogy a területváltozás

miatt az abszolút számokban megadott eredmények 1937—hez nem minden eset—

ben hasonlíthatók.)

A népesség száma 1956—ban 27,5 millió—

ról, 28,l millióra emelkedett. Ez az emel—

kedés teljes egészében a városi népességre