Görögország nemzeti jövedelme az 1953–1955. években

SZEMLE

613

?"

3; A rövidlejáratú gazdasági mutatókkal

foglalkozó munkacsoport ülése. Az ülés, mint ezt korábban jeleztük, a magánosok fogyasztási kiadásainak mutatóival fog ioglalkozni.

4. A megtakarítások statisztikájával fog—

lalkozó munkacsoport ülése. Vitájának alapjául egy Hollandia által készített je—

lentés fog szolgálni.

5. A konferencia:— egy szakértői csopor—

tot állított fel a gazdaságstatisztikában használatos statisztikai egység problema—

tikájának vizsgálatára.

6. A konferencia ezenkívül elhatározta, hogy lehetőség szerint létrehoz egy kisebb csoportot, amely a különböző nemzetgaz- dasági mérlegrendszerek összefüggéseit tanulmányozza, hogy foglalkozni fog a sta- tisztikai szótár kérdésével, és hogy a Tit—

kárság egy közös dokumentumot készít a Arapportőri csoport jelentése, valamint

az egyes országok hozzászólásai alapján a tőkeképződés és a tőkefogyasztás statisz—

tikájáról, amelyet az 1958. évi teljes ülés fog megvitatni.

Az értekezlet újjáválasztotta az elnök—

séget. Az 1957/1959-es időtartamra elnök—

nek a francia Statisztikai Hivatal elnökét, Closon urat választották meg, alelnök—

nek dr. F. Fajfr elvtársat, a csehszlovák

Statisztikai Hivatal elnökét, Barberi pro- fesszort, az olasz Statisztikai Hivatal el-

tisztikai Hivatal elnökét.

A konferencia egészében hasznos mun- kát végzett. A napirenden szereplő nagy—

számú kérdés nem tette lehetővé, hogy figyelmét minden esetben a legfontosabb problémákra koncentrálja. Megakadá—

lyozta ezt néhány esetben az is, hogy a munkacsoportok jelentése, amelyek a vi- ták alapjául szolgálhattak volna, csak késve állottak az értekezlet rendelkezé—

sére. Az értekezleten az egyes országok és így többek között a keleti és nyugati országok statisztikusai közti kapcsolat szívélyes volt, tükrözte az európai orszá—

gok statisztikai hivatalai között az utóbbi esztendőkben kialakult együttműködés kedvező hatását.

Rédez' Jenő

Görögország nemzeti jövedelme

az 1953—1955. években*

Görögország lakosainak száma az 1951.

évi. népszámláláskor 7632 801 fő volt, eb—

ből 3721648 férfi és 3911153 nő. A gaz—

daságilag aktív népesség foglalkozási fő—

csoportok szerinti megoszlását mutatja az 1. tábla. _,

Mint a táblából is látható, az ország gazdasági életében döntő súlya a mező—

gazdaságnak és a halászatnak van. Az iparon belül a nehézipar aránya kicsiny, gyáripara túlnyomó részben könnyűipari termékeket (élelmiszer, textil; ruházat,

lábbeli) állít elő.

A görög nemzetgazdaság struktúráját

A nemzetgazdaság struktúrájában na—

gyobb arányú eltolódás 1953 és 1955 kö—

zött nem volt; csekély mértékben növe- kedett az iparból és a kereskedelemből nyert nemzeti jövedelem hányada, felte—

* A görög nemzeti jövedelem alakulása és a nemzeti jövedelem és termék mérlegrendszerei a koordinációs minisztérium 1956-ban kiadott egyik ielenirsében találhatók. A kiadvány angol címe:

National Accounts of Greece 1953—1955. Athens. 1956.

hetőleg a mezőgazdasági jövedelmek há- nyadának rovására.

1, tábla Az aktív népesség megoszlása foglalkozási

főcsoporiok szerin! 1951—ben

Megnevezés, foglalkozási , . U Össze-

főcsoport Ferfi NO sen

1 yi

Ezer fő

Aktív népesség száma ... 2 329 [ 511 ! 2 839

Százalék

Mezőgazdaság, halászat 49,0 4270 4R,0

Bányászat ... , 05 — 0.5

Ipar ... 14,0 24 ,0 16,0

Építőipar ... . 3,0 — 2,5

Elektromosenergia—, gá víz- és egyéb közüzemi

szolgáltatások ... 0,5 — 05 Kereskedelem, hitel ... 9 0 4,0 7,5 Közlekedés, raktározás, hír-

közlés ... 6)O l.,O 5,0 Szolgáltatások ... 12,0 23,0 14,0 Egyéb foglalkozások ... 6,0 6,() 6,0

Összesen ... 100,0 ] 100,o [ mao

A görög nemzeti jövedelem adatait tar- talmazó nemzeti jövedelem és termék

614 szeme '

mérlegrendszer — nagyjából az amerikai1 mind pedig a jövedelemelosztás síkján rendszert követi — érdekes keveredése kiszámítja, a nemzeti jövedelemhez so—

az ún. tárgyi és személyi módszernek. A rolva az immateriális javakat, a másod—

nemzeti jövedelmet mind a termelés, lagos jövedelmeket is.

2, tábla A nrmwti jövedelem megoszlása a: 1950———1955, években

(1951. évi árakon)

" , A mező- ; , A keres— A pénz—

i . _ l A bányá- Az Az epítő- A közleke- _ és hitel-

, ! gazdasag . . , kedelem

Ev i ban ' szatban iparban iparban desbeu ben gazdálko-

1 __ ! dásban

§ keletkezett jövedelmek a nemzeti jövedelem százalékában

; !

§ sm * o,? [ 204 4,9 ! 6,6 11,0 zs

; zim 1 094 19,6 3.7 l ő,? 10,5 2,9

§ 344 1,0 19;6 3,5 : 7,0 9,9 ao

; aaa Lo 19,6 33; m [ 93 2,6

§ fial) 12 20,6 4,1 ő,; ; 1o,4 2,5

1 355 i 1,2 ! 21,0 4,2 (a,; :, 11,0 2,5

l :

Görögország folyóáron számított nem— olyan kicsi, hogy annak növekedésére

zeti jövedelme az 1953. évi 41529 millió drachmárólg 1955-re 55 022 millió drach—

mára emelkedett. A növekedés döntő rész—

ben a mezőgazdaságon kivüli szektorok- ban kifizetett bérek és fizetések, valamint a profitok növekedésének köszönhető. A mezőgazdaságból eredő nemzeti jövedelem emelkedése az előbbieknél kisebb mér- tékű volt.

A bruttó nemzeti termék (a nemzeti jö—

vedelem, az értékcsökkenés, valamint a közvetett adók együttes összege) értéke a vizsgált időszakban nagyjából a nemzeti jövedelemhez hasonló arányban növeke—

dett, 48 504 millió drachmáról 64 612 mil—

lió drachmára.

A bruttó nemzeti termék felhasználását vizsgálva szembetűnő, hogy míg a ma- gánfogyasztás növekedése 1953 és 1955 kö- zött mintegy 29 százalék (a bruttó nem- zeti termék növekedése 33 százalék) volt, addig. a közületi fogyasztások 59 száza—

lékkal növekedtek, a megtakarítások (tő—

keképződés) összege pedig három év alatt 58 százalékkal emelkedett. Nagy mérték—

ben emelkedett a bruttó nemzeti termék

értéke 73 százalékkal nőtt, de a bruttó

* Az amerikai nemzeti jövedelem és termék mérlegrendszereit lásd a Sumi—u of Current Business c. folyóirat megfelelő éviolyamaibnn, általában a júliusi számban. Magyarul: Kenessey Zoltán——

Nemény Vilmos—Simon Józsefné: A polgári nem- mti jöwdclemstawtisz—lsikák módszertana. Statisztikai Szemle. 1956_ évi 6. sz. SZL—313. old.

? 1 drachma x 0,03'33 CSA dollár (1955).

nem volt jelentős hatással. A görög fize—

tési mérleg különben erősen passzív, a külkereskedelmi deficit a vizsgált idő—

szakban 3 482 millió drachmáról 4820 mil—

lió drachmára emelkedett.

A görög nemzetgazdaságnak a külföld—

del lebonyolított forgalma a következő—

képpen alakult:

3. tábla A külfölddel lebonyo-

lított forgalom az

Megnevezés m'lÓÉS. ! 1954. [ 1955,

évbeaillió drachmában

, (folyóáron)

Forgalom összesen ... ] 7 584 10 290 12 982 ebből: export ... 4 418 6.066 7 570

külföldről származó

jövedelem ... 615 891 1 103 tőkeátutalások . . . . 1 219 1 752 2 331 egyéb ... J 1 332 — 1 581 1 978

A külfölddel lebonyolított forgalomnak legnagyobb részét —— a felhasználás olda—

láról nézve —— az import teszi ki.

A görög államháztartás folyóáron szá—

mított bevételei a vizsgált időszakban 9296 millió drachmáról 13111 millió diachmára, azaz 41 százalékkal emelked—

tek. A bevételek mintegy 95 százaléka adóbevétel volt, az állami vállalatok és üzemek bevételei 1955—ben csak 413 mil- lió drachmát tettek ki.

Az államháztartás kiadásai és megtaka—

rításai a következőképpen alakultak:

SZEMLE

615

ili tábla

! A bevételek felhasználá-

sának megoszlása az Megnevezés _1,953'_l 1954. ] 1955.

évben (százalék)

Közületek felhasználásai .. 61 65 68

Szubvenciók ... 2 1 1

Magánosok (háztartások)

részére történt kiadások 26 23 22

Megtakarítások ... 11 11 9

Összesen ... ! 100 ; 100 ; 100

A tőkeképződe's üteme —— az áremelke—

dések ellenére -— fokozódott, különösen a magántőkeképződés növekedésének hatá—

sára. A bruttó tőkeképződés összege 1953—

ban 5527, 1954—ben 7782, 1955-ben pedig 8742 millió drachma volt, a vizsgált há—

rom év alatt tehát 58 százalékkal növe- kedett. Ezen belül a magántőke—képző—

dés mintegy 65, az állami tőkeképződés pedig csak 2 százalékos növekedést mu—

tat. A tőkeképződe'ssel párhuzamosan a

beruházások értéke és volumene is növe—

kedett, bár meg kell jegyeznünk, hogy a beruházások jelentős hányada improduk—

tív beruházás volt.

A mezőgazdaságba és a gyáriparba be- ruházott összeg elég kicsi. Az új beruhá—

zások mintegy harmada lakás—, illetve lakóházépítésekben öltött testet. Jelentős volument képviselnek ezen kívül a köz—

lekedési beruházások is (döntő részük a hajózásra és a gépkocsiállomány növelé—

Sére esik). A posta- és távíróhálózat fej- lesztésére fordított beruházások összege elenyészően kicsi, 1955-ben például csak 15 millió drachmát tett ki.

A beruházott tőke értékének alakulása arra mutat, hogy a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat és a közüzemi szolgáltatások fejlesztése terén a közeljövőben jelentős eredmények még nem várhatók.

Dr. Vukovich György