KENESSEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÓZSEFNÉ:
A POLGÁRI NEMZETI IÖVEDELEM'STATISZTIKÁK MÓDSZERTANA
A kapitalista gazdasag helyzetének és fejlődésének megértéséhez elen- gedhetetlen a polgári statisztikák tanulmányozása. A tőkés országok statisz— — tikai módszertanának ismerete nélkül viszont a kapitalista országok helyze—
tét jellemző adatokból nem lehet megbizható következtetéseket levonni.
A nemzeti jövedelem nagyságára, keletkezésének forrásaira és felhasz—
nálásának módjaira vonatkozó adatok az egyes országok fejlődését jelző szintetikus mutatók közül talán a legfontosabbaknak tekinthetők. A tőkés országokra vonatkozó nemzeti jövedelemstatisztikák értékelését azonban nálunk rendkivül megnehezíti a polgári módszertan ismeretének hiánya.
[Ezért e tanulmány célja az, hogy röviden és összefoglalóan ismertesse a polgári nemzeti jövedelemszámítás jelenleg legáltalánosabban használt kategóriáit és az ezek közötti összefüggéseket.
Az általános fogalmak ismertetése mellett a tanulmány külön részle—
tezi az Egyesült Államok 1954. évi nemzeti jövedelemszámitási rendszerét és az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisztikai Hivatala által közölt, az egyes országokra vonatkozó nemzeti jövedelemstatisztikákat.
A tanulmány kitér a polgári metodológia hibáira és kritikai megjegy—
zéseket is tartalmaz. Elsődleges célja azonban az, hogy a polgári nemzeti jövedelemstatisztikákat a módszer ismeretében jobban használhatóvá tegye.
A tanulmány Végén található bibliográfia a polgari nemzeti jövedelemsta—
tisztika bírálatával bővebben foglalkozó cikkek jegyzékét is tartalmazza.
I. A polgári nemzeti jövedelemszánlitás módszertana '
E tanulmány nem ismertetheti a polgári nemzeti jövedelemszámítás történetét, csupán arra törekszik, hogy röviden a manapság használatos sta—
tisztikák megértéséhez szükséges metodológiával foglalkozzék. Ezért csak a második világháború utáni frissebb polgári közgazdasági és statisztikai irodalomra hivatkozik s nem tér ki az egyes kategóriák, illetve koncepciók
fejlődésére. ) ' * ;
A meglehetősen szétágazó polgári nemzeti jövedelemszámitási rendszer megértéséhez elsősorban a következő kategóriák ismerete szükséges: "
526 KENESSEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOSWSIMON JÓZSEFNÉ
a) bruttó nemzeti termék (Gross National Product)', 12) nettó nemzeti termék (Net National Product), e) nemzeti jövedelem (National lncome),
d) személyi jövedelmek (Personal Income),
a) rendelkezésre álló személyi jövedelmek (Disposable Personal Income).
Ezek közül a bruttó nemzeti termék számítását tekinthetjük kiinduló—
pontnak, amelyből azgtán a többi kategória levezethető. Először tehát a bruttó nemzeti terméket vegyük szemügyre.
a) Bruttó nemzeti termék
(Gross National Product)
I.
Alvin H. Hansen, a Harvard egyetem politikai gazdaságtan tanára sze—
rint ,,A bruttó nemzeti terméken egy időszakban, általában egy hónap, egy negyedév vagy egy év alatt termelt Összes végtermékek és szolgáltatások
pénzben kifejezett értéke értendő".2
Ebben a meghatározásban különösen fontos szerepet játszik az a körül—
határolás, hogy aláí '
mékek (illetve szolgá
Végterméken (final product) olyan áruk értendők, amelyek kikerülnek a termelési folyamatból és a forgalom területére kerülnek át. Például a tex—
tiláruk esetében végtermékként veszik számba az olyan szöveteket, amelyek kereskedelmi forgalomba'kerülnek, de kizárják a végtermékek fogalmából az olyan szöveteket, amelyeket konfekcionálás céljából feldolgoznak, és ezért más ipari vállalatoknak adnak át. Ezek értékét a készruha értékébe számítják be. Vagyis végterméken az árut olyan alakjában értik, amelyben az a fogyasztóhoz kerül és a végtermék gyártásához felhasznált összes nyersanyag, félkészáru stb. értékét csakis egyszer, a végtermék értékében veszik számba.
Ez a körülhatárolás lényegében azonos azzal a megszorítással, hogy a bruttó nemzeti termék számbavételénél az ,,anyagmentes"3 termelési érték felmérését igyekeznek elérni. Fairchild, Buck és Slesinger ,,A közgazdaság—
tan alapelvei" c. könyvükben erről a következőket írják: ,,A bruttó nemzeti termék értékének kiszámításánál gondosan el kell kerülni a kétszeres és többszörös számbavételt . .. A többszörös számbavétel e problémájának az a megoldása, hogy a termelés minden egyes szakaszában csak a termeléshez hozzáadott értéket (the value added) szabad számbavenni".4
[Ez a médsz r tehát csak az ún. hozzáadott é$é§et Svalngwgggggggyeszi
Áigxelembmwl, g d I's ala "in a taiiüíéles ku őző fázisaiban a
! lhasznált n ersanyagok,rfélkesÉa ui; stb. ért?—§ "a'kéSZtermélÉWértéke'661
,,
) Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon a polgári nemzeti jövedelemszámítás terminológiá—
jára nincs elfogadott egységes jelölés, az általunk javasolt magyar terminus technicus melleit zárójelben közöljük az angol kifejezést is.
* Alvin H_ Hansen: Business Cycles and National lncome. W. W. Norton and Company Inc.
New York, 1951. "
" A magyar statisztikai gyakorlat anyagmenles termelésnek a termelési értéknek :: kö7vellen- és köz—
vetett anyagköltségekkcl és az anyagjellegű költségekkel csökkentett részét tekinti.
4FairchiM-Bur'k—Slrsíngrr: Principles of Economics The, Macmillan Company New York. 1954.
(?S—426. oldi l
A POLGÁRI NEMZETI JÖVEDELEMSTATISZTIKAK MÓDSZERTANA
527
levonásra kerül Ebben az esetben az előbb említett szövet számbavétele a
*ÉóveTlÉÉMzhóMa fonalgyárak számbaveszik az általuk megtermelt fonal értékét, viszont a termelés következő fázisában, a szövetgyártásban a szövetgyárak a kész szövet értékéből levonják a fonalnak, mint nyersanyagnak értékét,_
így a szövetgyár csak az általa a.szövethez adott értéket veszi számba, a konfekcióüzem viszont a szövet értékét vonja le a készruha értékéből és így szintén csak az általa hozzáadott értéket veszi számba.
A két említett módszer bármelyikével számított bruttó nemzeti termék értéke —— elvben —— azonos kell hogy legyen.
Példa (feltételezett pénzegységben számítva):
(Végtermékek alapján számított biuttó nemzeti termék):
Fonalgyártás
Nyersanyag 100
Amortizáció 10
Munkabér 50
Profit 50
—.W_______________
Az áru értéke
összesen: 210
Az áru értékéből levonásba kerül a nyersanyag (100), mint a mezőgazdaság—
ban létrehozott végtermék, amit a mező—
gazdasági bruttó nemzeti terméknél mái számbavettek; maraad 110.
Ebből a gyárak eladnak fonalként aké—
reskedelemnek 55—öt, a szövetgyáraknak szövetgyártás céljára 55-öt.
Szövetgyártás
Nyersanyag 55
Amortizáció 10
Munkabér 50
Profit 50
Az áru értéke
összesen: 165
Ebből a gyárak eladnak szövetként a kereskedelemnek 65—öt, a konfekcióipar- nak IDO—at.
Konfekcióipar
Nyersanyag 100
Amortizáció 10
Munkabér 50
Profit A) 50
Az áru értéke
összesen 210
Textiltermelésben bruttó nemzeti mék összesen 55 4- 65 4- 210 :: 330.
ter—
(Anyagmentes termelési érték alapján számított bruttó nemzeti termék):
Fonalgyártás
N yersanyag l 00
Amortizáció 10
Munkabér 50
Profit ., 50
Az áru értéke
összesen: ' 210
Ebből a fonalgyártó vállalatok IIÓ—et adtak hozzá az áru értékéhez. 100 az elő—
ző termelési folyamat által hozzáadott ér- ték.
Szővetgyártás
Nyersanyag A 11 ()
Amortizáció 1 O
Munkabér ' 50
Profit , 50
Az ám értéke
összesen: 220
Ebből hozzáadott érték (value added)
! 1 O.
Konfekcióipav
Nyersanyag 110
Amortizáció 10
Munkabér 50
Profit ___M i,__ A §?—
Az áru értéke
összesen: 220
Hozzáadott érték 110
Textiltermelésben bruttó nemzeti ter—
mék összesen 110 4— 110 4— 110 : 330.
)Wh
; 528 KENE$SEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÓZSEFNÉ
n. , w
_ Az eddigiek alapján megállapítható, hogy — ellentétben a gyakran fel- merülő tévhittel, amely feltehetőleg az angol kifejezés mechanikus lefordí— _ tásából ered — a bruttó nemzeti termék fogalmát nem lehet a marxista ' ,,társadalmi össztermék" fogalmával egyenlőnek tekinteni. Éppen ezért ál—
láspontunk nem egyezik A. Palcev álláspontjával sem, aki a bruttó nemzeti terméket társadalmi össztermékként fogja fel: ,,Az amerikai hivatalos sta—
tisztika elsősorban a társadalmi össztermék (gross national product) nagy- ságát számítja ki . . ."5
A bruttó nemzeti termék értékét csak a ,,hozzáadott érték", az ún.
anyagmentes termelési érték alapján számítják ki, tehát -—- egyéb okoktól eltekintve — már csak azért sem felelhet meg a társadalmi össztermék ér- tékének.
Ugyanakkor azonban lényegesen eltér nemcsak a marxista értelemben vett, de a polgári módszerekkel számitott nemzeti jövedelemtől is. A mar- xista" értelemben vett nemzeti jövedelemtől való eltérés elsősorban abból ered, hogy a bruttó nemzeti termék értékébe beleszámít:
a) az állóeszközök értékcsökkenési leírása és az üzemfenntartási költ—
ségek. ( !
b) a szolgáltatások értéke. A polgári módszertan nemcsakmaz értékal—
kotó tevékenységet jelentő szolgáltatásokatl— például viz—, gázellátást, te—
herfuvarozást — tekintik a nemzeti termék, illetve jövedelem részének, ha—
nem az összes többi szolgáltatást is —— például orvosi, ügyvédi, művészi te—
wvékenységet, háztartási alkalmazottak munkáját, közigazgatás tevékenysé—
gét, személyfuvarozást stb.
A polgári értelemben vett nemzeti jövedelem és a bruttó nemzeti ter—
mék közti különbség, (amelynek tárgyalására még visszatérünk) elsősorban az a) pontból származik.
Az angol Központi Statisztikai Hivatal 1954. évi évkönyvében található megfogalmazásból ez világosan kitűnik: ,,A nemzet által termelt összes ja- ' vak és szolgáltatások felmérése (bruttó belföldi termékfi), hozzászámítva a
külföldről befolyó nettó jövedelmet alkotja a bruttó nemzeti terméket. A bruttó nemzeti termék nem egyenlő a nemzeti jövedelemmel. Az utóbbit úgy lehet meghatározni, mint az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó nem- zeti terméket".7 '
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a ,,termelés" és a ,,termék" kifejezé- seket a polgári közgazdászok általában a szűkebb értelemben értik, vagyis hasonlóan a nálunk használatos anyagmentes termelési érték fogalmához.
(A statisztikai gyakorlatból is ismert, hogy például a nyugati statisztikában az ipari termelés indexét sem a bruttó termelés, hanem a nettó termelés ——
pontosabban a ,,value added", a hozzáadott érték —— figyelembevételével
számítják ki.) .
Példakéntverre — s általában az előzőekben fejtegetettekre —— idézzük még az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala által a bruttó nemzeti termék fogalmára alkalmazott definiciót: ,,A bruttó nemzeti terméket vagy kiadást itt úgy határozzuk meg, mint a nemzetgazdaság által termelt javak és szolgáltatások piaci értékét, a tartós termelési javak elhasználódását
' A. Palcev: Nemzeti jövedelem a kapitalizmusban, Goszpolitizdat. Moszkva. 1964.
' Az angol kifejezés: grass domestic product.
' Animal Abstract o—i Statistics, Central Statistical Office, Londmi, 1954. 244. old,
m$
A mmm! NEMZETI JÖVEDELEMSTATISZTIKAK uooszsn'mm 529
számbavevő értékcsökkenési leírás levonása előtt. A számbavételi időszak- ban a gazdaságban felhasznált és a gazdaság más ágaiból származó terméke—
ket nem szabad figyelembe venni (angolul: Other business products used up by business in the accounting period are excluded)"B
Idézzük Végül az ENSZ Statisztikai Hivatala definícióját: ,,A bruttó nemzeti termék egyenlő a nemzeti jövedelem, az értékcsökkenési leírás, az üzemfenntartási költségek . . . értékével".9
A bruttó nemzeti termék a polgári nemzeti jövedelemszámítás egyik sajátos kategóriája, amelynek értéke közelebb áll a nemzeti jövedeleméhez
—— bár annál nagyobb -———, mint a társadalmi össztermékéhez.
III.
Ezzel azonban még nem zárhatjuk le a bruttó nemzeti termék ismerte—
tését. Rá kell mutatni arra, hogy a bruttó nemzeti termék számbavétele ——
s a polgári nemzeti jövedelemszámitás egész rendszere —— lényegében azon a koncepción alapul, hogy a nemzeti jövedelem a jövedelmek összessége—
ként fogható fel.
A jövedelmek megállapításánál viszont nem tesznek különbséget ere—
deti és származékos jövedelmek között, s lényegében minden jövedelmet hozó tevékenységet —-— tehát az orvosok, ügyvédek, állami-, bank—, és egyéb alkalmazottak munkáját — is produktivnak tekintenek. Ez a szemlélet, a nemzeti jövedelmet mindenfajta egyéni jövedelem (bér, fizetés, bérleti dij, osztalék, kamatstb.) összegének tekinti, tehát nem tesz különbséget a produktív és nem—produktív munkából, a termelő munkából, illetve a ,,tóke funkciójából" származó jövedelmek között.
A számításnak ez a módszere elkendőzi a produktív és _nem—produktív munka, valamint a munkások munkája és a ,,tőke funkciója" közötti kü—
lönbséget, elrejti az eredeti és származékos jövedelmek közötti kapcsolatot s így megakadályozza —- vagy legalábbis nagyon megnehezíti —— azt, hogy a nemzeti jövedelem elosztásának adott módjáról, az egyes osztályok része- sedéséről a nemzeti jövedelem termelésében és fogyasztásában megfelelő
képet lehessen alkotni.
b) Nettó nemzeti termék
(Net National Product)
A nettó nemzeti termék értékét megkapjuk, ha a bruttó nemzeti ter—' mékből levonjuk az állóeszközök értékének csökkenésére jutó részt, vagyis:
bruttó nemzeti termék mínusz értékcsökkenés : nettó nemzeti termék.
Fairchild, Buck és Slesinger idézett könyve szerint: ,,Mivel a bruttó nemzeti termékből nem vonják le a nemzet termelő vagyonának azt a re'—
szét, amely elhasználódott a termelésben, vagy elavulttá vált, továbbá, amely másként került elfogyasztásra a termelési folyamatban, mindezen le—
írások összegét —— amelyeket értékcsökkenési leírásnak neveznek —— le kell vonni a bruttó nemzeti termékből ahhoz, hogy hű képet kapjunk az évi ter- melésben való tiszta hozzájárulásról. Ezt az eredményt méri a nettó nemzeti termék."10
' Historical Statislics of the United States, 1949. 6. old.
' Supplement to the Monthly Bulletin of Statistics, Definitions and Explanatory Notes, United Nations,
New York, 1952. 94. old. '
" Fairchi!d—Buck—Slesinger: Principles of Economics, the Macmillan Comp. New York, 1954. 428. old.
4 Statisztikai Szemle
530 " KENESSEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÚZSEF'NBÁ
c) Nemzeti jövedelem
(National Income)
A polgári nemzeti jövedelemszámítás mai rendszere az ún. objektív és szubjektív11 felfogás kombinálásának tekinthető.
Az eddigiekben tárgyalt bruttó és nettó nemzeti termék fogalma a nemzeti jövedelem felfogás objektív szemléletét tükrözi, amennyiben a megtermelt végtermékek értékét veszik számba. A nemzeti jövedelem fo—
galmát Viszont a szubjektiv felfogás álláspontjáról lehet megérteni. E fel—- fogás szerint a nemzeti jövedelem a termelő folyamat során (a marxista ér- telemben vett termelésnél szélesebben értelmezett folyamatról van szó) ke- letkezett jövedelmek összege.
A polgári nemzeti jövedelemszámítás rendszerében az egyes tételeket általában kétféle értéken lehet számba venni:
1. Az ún. termelési tényezők költségeit tartalmazó értéken (,,at factor cost");
2. piaci áron, illetve értéken (,,at market prices" vagy ,,at market value").
A termelési tényezők alapján történő számbavétel a polgári közgazda—
ságtannak azon az elvén alapul, hogy —— ellentétben a marxi értékelmélet—
tel ——-— a munka, a tőke, a vállalkozói tevékenység és a természet egyaránt értékalkotó tényezők. Eszerint a végtermék értékét kétféle költségelem: a termelési tényezők "díjazása" és az egyéb költségek alkotják. A termelési tényezők költségei közé sorolják a foglalkoztatottak illetményét, a profitot (a kamatot és a Vállalkozói nyereséget), és a földjáradékot. Az egyéb költsé- gek közé tartoznak mindazon ráfordítások, amelyek a polgári szemlélet sze—- rint nem tudhatók be a fent említett termelési tényezők egyikének sem.
A nemzeti jövedelem kiszámításánál csak azokat a jövedelmeket össze—
ge'zik, amelyek közvetlenül az ún. termelési tényezők működésének ered—
ményeként keletkeztek. Eszerint a nemzeti jövedelmet a termelési tényezők költségeinek értéke alkotja. Ezért a ,,nemzeti jövedelem" kifejezést általá- ban úgy is használják, hogy ,,a termelési tényezők költségein számított nemzeti jövedelem" (national income at factor cost).
A bruttó és nettó nemzeti terméket viszont —— tekintettel arra, hogy a megtermelt végtermékek értékének számbavételéről van szó —— piaci áron mérik fel.
Ezért a bruttó és nettó nemzeti termék az esetek többségében ,,piaci áron számított bruttó, illetve nettó nemzeti termék" (gross ———- net —-- natio—
nal product at market prices).
A termelési tényezők költségeit tartalmazó nemzeti jövedelemhez te—
hát úgy is eljuthatunk, hogy a piaci áron számított nettó nemzeti termék—- ből levonjuk a közvetett adókat és más, nem a termelési tényezők műkö- désének eredményeként létrejövő összegeket, mint például a vállalatok transzfer kifizetéseitm. Ha a bruttó nemzeti termékből indulunk ki, akkor természetesen az amortizációt is le kell vonni.
11 A nemzeti jövedelemszámítás objektív —— vagy Magyarországon használatos elnevezése szerint .,tárgyi" -—— módszere a nemzeti jövedelmet a megtermelt végtermékek értéke összegének, a szubjektiv vagy ,,személvi" módszere pedig a nemzeti jövedelmet a termelés eredményeként létrejövő jövedelmek össze- gének tekinti.
" Ez alatt olyan tételek értendők, amel—yek folyó ellenwilgáltatás nélküli erednek a gazdasági szektorból (például jóléti intézményeknek telt ajándékok).
A POLGÁRI NEMZETI1 JOVEDELEMSTATISZTIKÁK MODSZERTANA
531
A közvetett adókat azzal a megindokolással nem veszik számba a nem- zeti jövedelemben, hogy ezek egyik termelési tényező költségeit vagy jöve- delmét sem jelentik.
Az állami szubvenciókat beleszámítják a termelési tényezők költsé—' geibe.
A piaci áron számbavett bruttó és nettó nemzeti termék és a termelési tényezők költségein, illetve jövedelmén számitott nemzeti jövedelem kö- zött meghatározott kapcsolat áll fenn. Ha a termelési tényezők költségein számitott nemzeti jövedelemhez hozzáadjuk a végtermék piaci értékében szereplő egyéb, az egyes termelési tényezőknek valamilyen okból be nem tudható költségeket, valamint az értékcsökkenési leírást, akkor jutunk el a piaci áron számított nettó, illetve bruttó nemzeti termékhez.
_,A nettó ,gamzstitiygtmmékaés,_.ia,,_nnemz$:iti_,jövedelern közötti különbség te-
haőt viszonylag csi és,,ezéigtwoly ;,szággbanwabolwközvg
lé ' ne.
ver.-see
Ezenkivül a nemzeti jövedelem fogalmával kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a polgári közgazdászok egy része nem a bruttó nemzeti termékből vezeti le a nemzeti jövedelmet, hanem a nemzeti jövedelmet te—
kinti alapfogalomnak.
d) Személyi jövedelmek,
(Personal Income)
A személyi jövedelmek összegét a nemzeti jövedelemből a következő- képpen számítják.
A nemzeti jövedelemből levonják:
1. a részvénytársaságok jövedelmi adóját;
2. a részvénytársaságok fel nem osztott profitját;
3. a tarsadalombiztosítási hozzájárulásokat;
4. a készletváltozási helyesbítéseket.
Az így kapott összeghez hozzáadják a tr'ai'iszít'erkifizetéselu:13 összegét.
A személyi jövedelmek összegét tehát lényegében a különféle forrá—
sokból a lakossághoz befolyó jövedelmek összegének tekintik. Fairchild, Buck és Slesinger szerint a személyi jövedelmek nagysága azt mutatja, hogy a nemzeti jövedelemből mennyi az egyének részesedése.
e) Rendelkezésre álló személyi jövedelmek
(Disposable Personal Income)
A ,,rendelkezésre álló személyi jövedelmek" összege kisebb a személyi jövedelmek összegénél, mivel úgy kapják meg, hogy az utóbbiból levonják a személyi adók összegét.
A rendelkezésre álló személyi jövedelmek összegét ezért úgy tekintik, mint a lakosság tényleges vásárlóerejének kifejezésére a legalkalmasabb mutatót.
*
" Itt számításba kerülnek a gazdasági szektor !ranszfer-kiiizetésein kívül 5— amelvekról az előző oldalon volt szó —— a közületi transzfer—kifizetések is (például a társadalombiztositási juttatások, a: hadvisel-
tek számára kifizetett összegek. az államkölcsönre kifizetett kamatok stb.).
43!
; , 532 KENESSEY ZOLTÁN—NEMENY VILMOS—SIMON JÓZSEFNÉ;
A nemzeti jövedelemszámítás fő kategóriái közötti kapcsolat érzékei—
tetésére Hansen nyomán közöljük az alábbi sémát, amely az Egyesült Álla- mok 1947. évi adatain alapul.
Milliárd derült 1. Bruttó nemzeti termék ... 231,6
mínusz: Értékcsökkenési leírás ... 13,3 2. Nettó nemzeti termék ... 218,3 mínusz: Közvetett adók stb. ... 153 3. Nemzeti jövedelem (termelői költségek alapján számítva) ... 202,5
mínusz: Fel nem osztott profitok ... 6,1
Társadalombiztosítási járulék ... 5,6 234 Részvénytársasági adók ... II,?
plusz: Transzferkifizetések ... 16,1 4. Személyi jövedelmek ... 1952 minusz: személyi adók ... 21,6 5. Rendelkezésre álló személyi jövedelmek ... 173,6
A fenti séma arra is alkalmas, hogy a nemzeti jövedelemszámitás fő kategóriái közötti nagyságrendi arányokat is szemléltesse.
II. A nemzeti jövedelemszámitás rendszere az Egyesült Államokban Az eddigiekben vázlatosan ismertetett kategóriák a polgári nemzeti jö—
vedelemszámitásról csak egészen általános fogalmakat adhatnak. Ezért most a polgári nemzeti jövedelemstatisztikák megértésének megkönnyítésére egy ország —-— az Egyesült Államok —— nemzeti jövedelemtatisztikáit valamivel részletesebben ismertetjük.
Az amerikai rendszer ismertetését egyrészt az Egyesült Államoknak a tőkés Világgazdaságban betöltött szerepe, másrészt az amerikai nemzeti jö—
vedelemszámitási statisztikák bősége indokolja. Ezenkívül figyelembe vet—- tük azt is, hogy az amerikai nemzeti jövedelemszámítás a tőkés világban a legfejlettebbek közé tartozik és hatást gyakorolt más kapitalista országok nemzeti jövedelemszámitási módszereire és gyakorlatára is.
Ismertetésünk az 1954. évre vonatkozó statisztikákon alapul, mivel az 1955—re vonatkozó részletes adatok csak 1956 júliusára várhatók. Forrásunk az Egyesült Államok Kereskedelemügyi Minisztériumának folyoirata, a ,,Survey of Current Business", amely minden év nyarán közli a nemzeti jö—
vedelemszámítás legfontosabb eredményeit az előző évre vonatkozóan.—14 Az Egyesült Államokban a Kereskedelemügvi Minisztérium gazdaság—
statisztikai osztálya a nemzeti jövedelem és termék adatait mérlegformában teszi közzé. A nemzeti jövedelem és termék főösszegét és összetevő részeit ábrázoló összevont mérleget öt további mérleg egészíti ki, melyek célja az alapmérleg adatainak részletezése
A nemzeti jövedelemszámítás céljaira a nemzetgazdaságot szektorokra osztják fel és kimutatják az egves szektorok részesedését a nemzeti jövede——
lemben, illetve nemzeti termékben. Az egyes szektorokban keletkezett jö—
vedelem, illetve termék összegezése adja a nemzeti jövedelmet, illetve ter—
méket.
Minden szektort egy—egy mérleg képvisel, amely az adott szektorban keletkező jövedelmen és terméken kívül megmutatja az egyes szektorok
" NSA-re vouutkuzózn lásd ;; ,,Survey ot Current Business", 1955. júliusi számát.
A POLGAR! NEMZETI JÖVEDELEMSTATISZTIKAK MÓDSZERTANA 533
közötti gazdasági folyamatok (tranzakciók) alakulását is. Az egyes szekto—
rok a következők: gazdasági (business) szektor, személyi (personal) szektor, közigazgatás és külföld. Ez utóbbi szektorra vonatkozó mérleg azt mutatja, hogy az ,,Egyesült Államokon kivüli világgal"15 lebonyolított gazdasági mü—
veletek eredményei hogyan hatnak Vissza a nemzeti jövedelem és termék alakulására.
Az utolsó tábla a tőkeképződést ábrázolja, vagyis szembeállítja egy—
mással a megtakarításokat és a beruházásokat.
A nemzeti jövedelem és termék mérlegrendszerét tehát a következő hat tábla alkotja együttesen:
I. Nemzeti jövedelem— és termékmérleg.
II. A gazdasági szektor jövedelem— és termékmérlege.
III. Személyi jövedelmek és kiadások mérlege.
IV. Közigazgatási bevételek és kiadások mérlege.
V. Külfölddel lebonyolított forgalom mérlege.
VI. Bruttó megtakarítások és beruházások mérlege.
A gazdasági szektorban veszik számba mindazon szervezetek tevékeny—
ségét, amelyek eladás céljából állítanak elő javakat és szolgáltatásokat. Ide tartoznak tehát az összes magánvállalatok, beleértve a mezőgazdasági ter— , melő egységek, az önálló szabadfoglalkozásúak, az ingatlanok bérbeadásá—
ból élők (például háztulajdonosok, földbirtokosok). Itt veszik számba a biz- tosítási társaságokat, szövetkezeteket és a közületi vállalatokat. (A közületi vállalatok tevékenységét tehát nem a közigazgatási szektor mérlege tük—
rözi.)
A személyi szektor lényegében a fogyasztó közönségből áll. Itt veszik számba a nem nyereségre dolgozó intézmények tevékenységét is (vallási szervezetek, sport- és egyéb klubok, iskolák, kórházak stb.), valamint a ma—
gánkézben levő nyugdíj és egyéb jóléti alapokat.
A közigazgatási szektorhoz tartoznak a központi kormány, az egyes ál—
lamok kormányai, a helyi önkormányzatok, valamint az—említett szervek által igazgatott társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai.
A ,,küiföld" szektorban veszik számításba az idegen országokkal, az Egyesült Államok birtokait/al, s nemzetközi szervezetekkel lebonyolított forgalmat, valamint az Egyesült Államok aranyalapjával kapcsolatos mű—
veleteket.
- Mind az öt melléktáblázat a nettó elven épül fel, vagyis nem tartal—
mazza az egyes szektorokon belüli gazdasági egységek egymás közötti for- galmát. Ha például az egyik vállalat aktivál között szerepelnek egy másik vállalat részvényei és ezek után osztalékot vesz fel, úgy ez az osztalékkifi—
zetés a gazdasági szektor táblázatában nem szerepel az osztalékok között.
Itt csak a többi szektor egységeinek, például természetes személyeknek vagy vallási szervezeteknek vagy külföldieknek kifizetett osztalékok szere—- pelnek. (Angolul ezt a ,,consolidated" szó fejezi ki.)
Megjegyezzük, hogy a nemzeti jövedelemre vonatkozó adatok legna- gyobb része általában csak ,,folyó áron" áll rendelkezésre. Az összehason—
lithatóság érdekében azonban a legfontosabb tételek ,,változatlan áron"
számított dinamikáját is közzéteszik.
" Angolul: ,,Resi of the World".
, 534 KENESSEY ZÓLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÓZSEÉNÉ
I. A nemzeti jövedelem és termék mérlege (millió dollár)*
1. Foglalkoztatottak javadal- 22. Személyi fogyasztás ... 236 532
mazása: 23. Bruttó belföldi magánberu—
2. Munkabérek és fizetések 196 244 - házás ____________________ 47 248 3- Kiegészítések --- 11 657 24. Nettó külföldi beruházás ——-266 4. Nem társulati jellegű válla— 25_ Közületi áru.. és szolgálta-
latok jövedelme és készleteí— tásvásárlások ... 76 960
nek átértékelési különbözete 37 876 5. Személyek íngatlanbérleti
jövedelme ... 10 539 6. Társulatok jövedelme és
készleteik átértékelési kü—
lönbözete:
7. Társulati nyereség adó- levonás előtt:
8. Társulati nyereségadó 17 082 9. Társulatl nyereség
adólevonás után:
10. Osztalékok ... 10 008 11. Fel nem osztott nye—
reség ... 6952 12. Készletek átértékelési
különbözete ... —— 227 13. Nettó kamat ... 9542 14. Nemzeti jövedelem ... 299 673 15. Közvetett adók és nem adó—
jellegű kötelezettségek 30252 16. Gazdasági szektor transz—
ferkifizetései * ... 1 221 17. Statisztikai különbözet ———814 18. Le: közületi vállalatok
folyó többletével csökken—
tett szubvenciók ... —108 19. Nettó nemzeti termék 330 440 20. Értékcsökkenési leírás 30 034
21. Bruttó nemzeti termék 360 474 26. Bruttó nemzeti termék 360 474
* Az egyes tételek magyarázatát lásd a táblázatok után.
11. A gazdasági szektor jövedelem— és termékmérlege (millió dollár)
1. Foglalkoztatottak javadal—
mazása:
2. Munkabérek és fizetések 158 084 3. Kiegészítések:
4. Munkaadók társada—
lombíztosításl hozzájá—
rulása ... 3988 5. Munkából származó
egyéb jövedelem 6035
6. Nem társulati jellegű válla—
latok jövedelme és készletei—
nek átértékelési különbö—
zete ... 37 876 7. Személyek ingatlanbérleti
jövedelme ... 10 539 8. Társulatok jövedelme és
készleteik átértékelési kül—
lönbözete :
(A mérleg folytatása az 535. oldalon)
A POUJARI NEMZETI JÖVEDELEMSTATISZTIKAK MÖDSZERTANA
(A IL mérleg folyt—atása)
535
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
."
10.
11.
12.
13.
14.
Társulati nyereség adó—
levonás előtt:
Társulati nyereségadó Társulati nyereség adólevonás után:
Osztalékok
Fel nem osztott nye—
reség
Készletek átértékelési különbözete
Nettó kamat
Gazdasági szektorban kelet—
kező jövedelem
Közvetett adók és nem adó- jellegű kötelezettségek
Gazdasági szektor ferkifizetései
Statisztikai különbözet
Le: közületi vállalatok folyó többletével csökkentett szub- venciók
Nettó termék
Értékcsökkenési leírás Gazdasági szektor bruttó terméke
transz—
III. Személyi szektor jövedelmeinek
Kiadások személyi fogyasz—
tásra:
Közvetlen szolgáltatások vásárlása:
Foglalkoztatottak dalmazása:
Munkabérek és fizeté—
sek
Kiegészítések:
Munkaadók társada—
lombíztosítási hozzá—
járulása
Munkából származó
"egyéb jövedelem Kifizetett kamatok
Személyi szektozban ke—
letkező jövedelem
Nettó vásárlás a gazda—
sági szektortól Nettó vásárlás ről
Személyi adók és nem adó—
jellegű kifizetések
Személyes megtakarítások Személyi kiadások és meg—
takarítások
java—
külföld;
24.
25.
17 082 26.
27.
28.
9 430
29.
6 164
— 227 926 254 897 30 252 1 221
——814
— 108 285 664 30 034
30.
315 698
15.
16.
17.
18.
19.
20.
7 832
21.
22.
23.
86 24.
87
3 235 25.
11 240 26.
27.
223 155 28.
2 137 29.
32 818 30.
18 282
287 632 31.
Nettó eladás:
Személyeknek Közigazgatásnak ' Külföldre
Gazdasági szektornak beruházásra
Készletváltozás
...
szektor bruttó Gazdasági
terméke
Kifizetett munkabérek és fi- zetések:
Gazdasági szektor Közigazgatás
Személyi szektor Külföld
Munkából jövedelem:
Gazdasági szektortól Közigazgatástól Személyi szektortól
Nem társulati jellegű válla—
latok jövedelme és készleteik átértékelési különbözete . . . .
származó egyéb
Személyek ingatlanbérleti jövedelme ...
Osztalékok ...
Személyek kamatjövedelme Közigazgatás transzferkifí—
zetései ...
Gazdasági szektor transzfer—
kifizetései ...
Le: személyek társadalom—
biztosítási hozzájárulása Személyi jövedelem
233 155 41 710 50 100 3 585
——2 852
315 698
és kiadásainak mérlege (millió dollár)
158 084 30 306 7 832 22
6 035 444 87
37 876 10 539 10 008 14 707 14 997 1 221 4 526 287 632
636 KENESSEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÓZSEFNÉ
IV. Közületi szektor bevételeinek és kiadásainak mérlege (millió dollár) 1. Javak és szolgáltatások vá— 15. Személyi adók és nem adó—
sárlása: jellegű bevételek ... 32 818
2. Közvetlen szolgáltatások 16. Társulati nyereségadó 17 082
vásárlása: 17. Közvetett adók és nem adó—
3, Foglalkoztatottak java- jellegű bevételek ... 30 252
dalmazása: 18. Társadalombiztosítási hozzá-
4. Munkabérek és fizeté— járulás:
sek ... 30 306 19. Személyes hozzájárulás 4526
5. Kiegészítések: 20. Munkaadók hozzájáru—
Gi Munkaadók társada— lása:
lombiztosítási hozzá— 21. Gazdasági szektor 3988
járulása ... 1 017 22. Közigazgatás ... 1 017
7. Munkából származó 23. Személyi szektor 88
egyéb jövedelem 444 24. Hiány (—l—) vagy többlet (_) 8. Közületi szektorban ke— a jövedelmi és terméktranz—
letkező jövedelem , 31 767 akcióknál ... 7245 9. Nettó vásárlások gazdasági
szektortól ... 41 710 10. Nettó vásárlások külföldről 3483 11. Transzferkifizetések ... 14 997 12. Kifizetett nettó kamat 5165 13. Közületi vállalatok folyó
többletével csökkentett szub—
venciók ... ——108 25. Közigazgatási bevételek és
14. Közigazgatási kiadások 97 014 deficit ... 57 014 V. Külfölddel lebonyolított forgalom mérlege (millió dollár)
1. Termelési tényezők külföld— 12. USA-val szemben fennálló ről származó nettó jövedelme: külföldi követelések változá—
2. Munkabérek és fizetések 22 sainak egyenlege ... m268 3. Kamat ... 381
4. Osztalékok ... 578 5. Fiókvállalatok nyeresége 788 6. Külföldön keletkező jövede—
lem ... 1 769 7. Nettó vásárlások az USA—tól:
8. Gazdasági szektortól 3585 9. Közületi szektortöl ——3 483 10. Személyi szektortól ———2 137
11. USA—val szemben fennálló 13. USA—val szemben fennálló külföldi követelések változá— külföldi követelések változá—
sainak egyenlege ... -—-266 sainak egyenlege ... —-266 VI. Bruttó megtakarítások és beruházások mérlege (millió dollár)
1. Gazdasági szektor vásárlásai 5 Fel nem osztott társulati
beruházási célokra ... 50100 nyereség (belföldi) ... 6164 2. Gazdasági szektor készlet— 6. Társulatok készleteinek átér-
változása ... ——2 852 tékelési különbözete ... ——227 3. USA—val szemben fennálló 7. Magánvállalatok értékcsök—
külföldi követelések változá- kenési leirása ... 30 034 sainak egyenlege ... ——266 8. Külföldi fiókvállalatok nye-
resége (nettó) ... 788 9. Személyes megtakarítások .. 18 282 10. Hiány (——) vagy [többlet ($)
a közületi szektor jövedelmi
és terméktranzakcióinál —-——7 245 11. Statisztikai különbözet ——814 12. Bruttó megtakarítás és sta—
4. Bruttó beruházás ... 46 982 tisztikai különbözet 46 982
A POLGÁRI NEMZETI JOVEDELEMSTATISZTIKAK MÓDSZERTANÁ 537
Magyarázatok az Egyesült Államok nemzeti jövedelem-
és termékmérlegeihez
A nemzeti jövedelem és termék alakulását kifejező táblázatok mérleg- szerű felépítésével azt akarják szembeállítás útján szemléltetni, hogyan ke—
letkezik a nemzeti jövedelem és milyen célokra kerül felhasználásra. A mérleg jobb oldala mutatja a nemzetgazdaság, illetve az egyes szektorok jö—
vedelmének keletkezési forrását, illetve bevételeit, baloldala pedig a jöve—
delem felhasználását, illetve elosztását. Kivételt képez az utolsó mérleg (megtakarítások és beruházások), mely —-— vagyonmérleg lévén ——- ellentétes szerkezetű. Tekintsük végig ebből a szempontból az egyes mérlegeket.
Az I. táblázat baloldalán szereplő első 13 tétel mutatja a nemzeti jöve- delem elosztását az egyes —— polgári értelemben vett —- termelési tényezők között. Ezek közül az első tétel (2. 4— 3. tétel összege) tiszta munkajövede—
lem —— a munkabérek és fizetések összege, valamint azok kiegészitése, ami alatt a munkaadók hozzájárulása a társadalombiztositáshoz, nyugdíj— és egyéb jóléti magánalapokhoz, s egyéb kifizetések értendők. A fő. tétel mu—
tatja a vállalkozói nyereség összegét (7. 4— 12. tétel) éspedig a következő—
képpen részletezve: adólevonás előtt (8. J;— 9. tétel), adólevonás után (10. —l— 11. tétel). Az 5. tétel a földjáradékkel azonosítható, minthogy ingat—- lanok bérbeadásából eredő jövedelmek összege. A 13. tétel —— kamat ——
pedig a tiszta tőkejövedelem. A negyedik tétel vegyes tétel, mert magábafog—
lalja egyéni és társas cégek folyó jövedelmét, mely tehát részben munka, részben profit, részben földjáradék jellegű jövedelem. A negyedik tételre azért van szükség, mert az abban foglalt vállalatok bevételeiben technikai okokból nem különíthetők el az egyes termelési tényezőkre eső jövedelem—
hányadok. —
A 15—18. tételek alatt olyan jövedelmek szerepelnek, amelyek nem tudhatók be az egyes termelési tényezőknek. E tételeket —— a leglényege—
sebb közöttük a közvetett adó, —— ezért nem tekintik a nemzeti jövedelem részének, hanem ahhoz hozzáadják és az így kapott összeget nettó nemzeti terméknek nevezik (19. tétel). Ezek a jövedelmek mind a gazdasági szektor—
ból erednek.
Az I. számú táblázat baloldala mutatja a termelés költségeit (tehát a.
kiadásokat), jobboldala pedig a termelés eredményét felhasználási irányok szerintés egyben a termelés értékesítéséből eredő bevételeket.
A II. táblázat —— a gazdasági szektor jövedelem— és termékmérlege —- felépítés szempontjából pontosan megfelel az I. táblázatnak, úgy hogy egyes tételei külön magyarázatra nem szorulnak.
A III. táblázat —— a személyi szektor —— elvi felépítése szintén nem kü—
lönbözik az előzőktől. A mérleg jobboldala mutatja a személyi jövedelmek keletkezését (forrását), tehát a bevételeket, baloldala pedig a jövedelmek felhasználását, tehát a kiadásokat. A személyi kiadások egy része közvetlen szolgáltatások vásárlására szolgál, tehát újabb jövedelmek, éspedig munka—
jövedelmek keletkezéséhez vezet. Ennek a tételnek az erejéig —— hozzászá—
mítva az e szektorhoz tartozó egységek által fizetett kamatot, mint tőkejö—
vedelmet —— járul hozzá ez a szektor a nemzeti jövedelem képződéséhez (9.
tétel). Közvetlen szolgáltatások alatt egyrészt a háztartási alkalmazottak, másrészt az ehhez a szektorhoz tartozó egyéb egységek (kórházak stb.) al—
kalmazottainak munkáját értik. A közigazgatás transzferkifizetései (28. té—
538 KENESSEY ZOLTÁN—NEMÉNY VILMOS—SIMON JÓZSEFNÉ
§,
tel) alatt szintén olyan kifizetések értendők, amelyekért nem adnak jöve—
delmet hozó szolgáltatást (például öregségi járadékok, munkanélküli se- gély, katonai nyugdíjak, táppénzek stb.).
A IV. táblázat felépítése szintén megfelel a fentiekben elmondott el—
veknek s különösebb magyarázatra nem szorul.
Az V. táblázat nem egyéb, mint a nemzeti jövedelem— és termékmérleg szükségleteinek megfelelően átalakított fizetési mérleg. Tételei —— a fizetési mérleg tételeivel ellentétben —-— nettó tételek. A táblázat baloldala két fő—
részre oszlik. Az egyik (6. tétel) mutatja az ebben a szektorban keletkező és a nemzeti jövedelem részét képező (külföldön keletkezett és az Egyesült Ál—
lamokba beáramló) jövedelmek összegét ( 2. —l— 3. %— 4_ t 5. tétel).
Az Egyesült Államok gazdasági életét ezeken a jövedelmi tranzakció—
kon kivül érintik ,,az Egyesült Államokon kívüli világgal" lebonyolított egyéb tranzakciók is. A baloldalon szereplő 8., 9., 10. tételek ezekre a tranz—
, akciókra vonatkoznak. A külföld szemszögéből nézve szektorok szerint mu—
tatják a külföldi kapcsolatok egyenlegeit. Ha az egyenleg pozitív, a külföld többet vásárolt az érintett szektortól, mint az USA érintett szektora a kül—
földtől. (Ellenkező esetben az egyenleg természetesen negatív.)
A 8. tétel -—— amely a gazdasági szektorra vonatkozik —— elsősorban a külkereskedelmi tevékenység eredményeit tükrözi.
A 9. tételhez (közületi szektor) elsősorban az USA külföldi katonai és gazdasági segélyeivel kapcsolatos tranzakciók tartoznak.
A 10. tételnél veszik számba többek között a személyek külföldi utazá—
saiból (külföldiek az USA-ban és fordítva) származó bevételeket és kiadá—
sokat, az ajándékokat stb.
A táblázat baloldala tehát a külföld —— mint külön szektor —— az USA—
val lebonyolított tranzakcióit tükrözi. Ezek a tranzakciók egymást részben kiegyenlítik. A tranzakciók végső egyenlege (jelen esetben 9. —l— 10. tétel mínusz 6. 4— 8. tétel) a 11. tételben látható és egyben a jobboldalon mint kiegyenlítő tétel is szerepel.
A külföld és az Egyesült Államok között egy év leforgása alatt lebOv- nyolitott tranzakciók eredményeként a világ többi részének az Egyesült Ál—
lamokkal szemben fennálló követelés állománya emelkedhet vagy csökken- het. Ha az összes tranzakciók végeredménye a külföld számára deficittel zárul, akkor ezt a külföld az USA—val szemben fennálló követelései csök—
kentésével fedezi (az erre vonatkozó angol kifejezés: Net disinvestment in (the United States). Ebben az esetben a ,,disinvestment" pozitív előjelű, vagyis a követelésállomány csökkenését fejezi ki (a külföld szempontjá—
ból).
Negatív előjelű ,,clisinvestment" a külföld szempontjából az USA—val szemben fennálló követelésállomany növekedését jelenti, hiszen a külföld szempontjából befektetésről (angolul: investment) van szó.
Az Egyesült Államok szempontjából viszont a pozitív egyenleg az USA külföldi követelésállományának emelkedését, a negatív egyenleg ennek csökkenését jelzi.
A nemzeti jövedelem (I. táblázat 14. tétel) az egyes szektorokban kelet—- kezett jövedelmek összegezéséből adódik (II. táblázat 17. tétel, lll. táblázat 9. tétel, IV. táblázat 8, tétel, V. táblázat 6. tétel). A Il—V. táblázat nemcsak
? A POLGAR! NEMZETI JÖVEDELEMSTATISZTIKAK MÓDSZERTANA 539
a nemzeti jövedelem— és termékmérleg részletezését, hanem a négy szektor egymásközötti forgalmát is ábrázolja. A gazdasági és személyi szektor áru—
kapcsolata pl. a II. táblázat 26. és a III. táblázat 11. tételében, munkabér—
kapcsolata pedig a II. táblázat 2. és a III. táblázat 16. tételében mutatkozik
meg stb. ,
A VI. táblázat szembeállítja a nemzetgazdaság bruttó megtakarításait a bruttó beruházásokkal. Beruházásokat csak a gazdasági szektorban és kül—
földi viszonylatban vesznek számításba. A VI. táblában az 1. tétel (gazda——
sági szektor vásárlásai beruházásra) ellentétele a II. táblázat 28. tétele, a 2.
tétel (készletváltozás) ellentétele a II. táblázat 29. tétele, a 3. tétel ellenté—
tele pedig az V. táblázat 12. tétele (Egyesült Államokkal szemben fennálló külföldi követelések likvidálása).
A megtakarítások forrásai, vagyis a jobboldal egyes tételeinek ellen- tételei a következők: 5. tétel (fel nem osztott társulati nyereség) — II.
táblázat 13. tétel, 6. tétel (társulatok készleteinek átértékelési különbözete)
—-— II. táblázat 14. tétel, 7. tétel (magánvállalatok értékcsökkenési leírása)
——- II. táblázat 22. tétel, 8. tétel (külföldi fiókvállalatok nyeresége) -—- V.
táblázat 5. tétel, 9. tétel (személyes megtakarítások) — III. táblázat 13. tétel, 10. tétel (államháztartás deficitje vagy többlete) —— IV. táblázat 24. tétel, 11.
'tétel (statisztikai különbözet) —— II. táblázat 19. tétel.
*
Amint az I. fejezetben már leszögeztük, a polgári módszerrel számított nemzeti jövedelem felduzzasztott értékű, többek között azért, mert másod—
lagos jövedelmeket, vagyis a tulajdonképpeni nemzeti jövedelem újrafel—
osztása révén keletkezett jövedelmeket is tartalmaz.
A marxista közgazdasági irodalomban már több kísérlet történt arra, hogy a polgári módszerekkel számitott nemzeti jövedelem tényleges, a mar- xista módszereknek megfelelő nagyságát megbecsüljék. Legutóbb Kolgano'u szovjet közgazdász végzett ilyen jellegű számításokat, amelyeket a Vopro—
szi Ekonomiki 1955. 11. számában közölt.
Kolganov a hivatalos amerikai adatokból igen aprólékos és alapos szá-—
mitásokkal kiszűrte mindazokat a jövedelmeket, amelyek másodlagos, nem a termelés szférájában létrejött jövedelmek. Ennek eredményeként az Egyesült Államokban számítása szerint a tényleges nemzeti jövedelem 1950.
évben 188 792 millió dollár volt, a hivatalosan kimutatott 239 956 millió dollárral szemben.
Kolganov számításai szerint az Egyesült Államok 1950. évi nemzeti jö—
vedelme elsődlegesen a következőképpen oszlott fel.
A termelésben dolgozók jövedelmei ... 106 696 Nyereség, kamat, járadék ... 70 280 Fogyasztási adók ... 12 569 Összesen: 189 545 le: egyéb kiadások ... . ... 753 Nemzeti jövedelem ... 188 792
Az elsődleges jövedelmek megállapítása után Kolganov a nemzeti jöve—
delem újraelosztása után létrejött Végső jövedelmek nagyságát számította
