Oparin, D. I.: A bővített újratermelés mérlegkapcsolatainak sokszektoros sémája

760

termelési koncepciók szerint közli a ka- pitalista országok esetében:

1. Bruttó nemzeti termék piaci áron számít—

va (Gross national product at market prices).

2. Bruttó belföldi termék piaci áron szá- mítva (Gross domestic product at market prices; bruttó nemzeti termék -— a termelési tényezők külíöldről származó nettó jövedelme).

3. Bruttó belföldi termék a termelési tenye- zők költségén számítva (Gross domestic pro—

duct at factor cost; bruttó belföldi termék piaci áron számítva — a szubvenciók nettó

közvetett adója).

4. Nettó belföldi termék a termelési ténye——

zők költségén számítva (Net domestic product at factor cost; a termelési tényezők költségén számított bruttó belföldi termék -— értékcsök-

kenés).

5. Nemzeti jövedelem (National income; a termelési tényezők költségén számított nettó belföldi termék 4- a termelési tényezők kill- földről származó nettó jövedelme).

A népi demokráciáknál az említett módszer szerint számított nemzetijövede—

lem—adatok szerepelnek.

Amennyiben mód nyílt rá, az évkönyv az egyes országokra vonatkozóan a kö—

.vetkező táblázatokat közli:

I. A bruttó nemzeti termék !elhasználása.

:. A bruttó belföldi termék termelése gazda—

sági ágazatok szerint.

3. A nemzeti jövedelem megoszlása.

4. A bruttó belföldi tőkeképzés finansziro- zása.

5. A bruttó belföldi tevői

8. A háztartások és a magán, nem profitra dolgozó intézmények bevételeinek és kiadásai—

nak mérlege.

7. A személyi fogyasztási kiadások megosz- lása és mérlege.

8. Az állam jövedelmeinek és kiadásainak mérlege.

9. Külföldi tranzakciók mérlege.

A standard táblákra, illetve az abban szereplő tételekre vonatkozóan az év—

könyv részletes módszertani leírást tar—

talmaz.

tökeképzödés össze—

(Ism.: Kármán Tamásné)

Oparin, D. I.:

A bővített űjratermelés mérlegkapcsolatalnak sokszektoros

sémája

(Mnogoszektornaja szhema balanszovüh szootnosenij raszsirennogo voszproizvodsttva)

Kaliningrad, 1959. 32 p. _

D. I. Opartn professzor, a közgazdaság- tudományok doktorának új tanulmánya a kaliningrádi népgazdasági tanács mér- legkapésolatainak a tanulmányozásúhoz kíván módszertani alapvetést nyújtani.

Az igen érdekes munka az adott terület gazdaságát statikus és dinamikus viszony-

;STATISZTIKAI IRGDALMLE FIGYELÓ

latban, az anyagi és pénzügyi—kapcsola—

tok terén javasolja ábrázolni, alapot azi—

va az elektronikus számológépekkel tör—' ténő tervezés részére.

Oparin professzor tanulmánya tulai——

donképpen az ágazati kapcsolatok mér-—

lege módszerének az alkalmazásátués ki—

terjesztését tartalmazza egy gazdasági körzetre vetítve, de eljárása értelem-'—

szerűen teljes népgazdaság esetére is :!el—

írható.

A tanulmány rámutat arra, , hogy az SZKP XXI. kongresszusa által kitűzött feladatok megvalósítása a tervezés során

alkalmazott számítások meggyorsítását

és pontosabbá tételét kívánja meg. Szerző az általa leírt rendszert a bővített újra—

termelés sokszektoros séniáia egy olyan megoldási módjára tett kísérletként jelzi, amely a tervezési munka megkönnyíté—

sét hivatott elősegíteni._ Ovarin tanulmá—

nyában a Marx által a Tőke II. kötetébén a bővített újratermeléssel kapcsolatban kifejtettekből indul ki és , hivatkozik

Oskar Lange ismert munkájára az ága—

zati kapcsolatok mérlegéről, amelyben a szocialista termelési viszonyokra alkal-—

mazta Marx elgondolásait. ,

Oparin a népgazdaság össztermelési értékét P—vel jelöli, amely a termelési eszközökre történt ráfordításokra (C), munkabérre (V) és a többlettermékre (S) oszlik meg. Az S egyrészt az adott perió- dusban a nemtermelő szférában dOlgoeók

fogyasztására es az általános társadalmi

szükségletek (kielégítésére "szolgál f("s'l,

másrészt a felhalmozásra (S). A nép—

gazdaság, egészét tekintve tehát P::C—l—

4—V—l—S—l— 8. Az S két részre bontható,a nyereségre (s) és a forgalmi adóra (d).

Ebben az összefüggésben P::C—l—V—g—

Jrs—l—d. Valamely P. ágazat esetére felírva.

P,zO,,—t02,l0314— son—y... %—

l'om _l' Vox "?" Eoildov

Ugyanezen ágazat esetében a' felhaSzná—

lás felírható akként; 'hogy

P1:011*Ciz4'013* "F'-Ci) "l—

$GIn$V1$l§ %S!

Az Oparin által az ágazati kapcsolatok bemutatására kidolgozott rendszer lénye—

gében megegyezik az ágazati kapcsolatok

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYEDÖ

mérlege Magyarországon is alkalmazott sémájával, azzal a különbséggel, hogy az általa javasolt mérlegnek a központi matrixon kivül nem két, hanem négy

761

,,szárnya" van. (Oparin egyébként a maga mérlegét ,,átfogó szárnyas mérlegn "

is nevezi.) A négyszárnyas mérleg sémája a következő:

1 Ön 91! mi] - ' ' (pm (1)le

2 021 (De: (be) ---' (Dan Özvs

" (Dix (Dia (Díj (Dni (Pius

" mm (Dni on] ' - (Dnn CDnvs

N 1 2 1 " (V 4—3)

(Di *Pi ,01 1 011 012 Cl] 0171 sz ÉIVS §; Pl 11 El §").

(De % 02 2 02), 012 Gaj .. Ozn Vzvs Szvs §: Pz Iz' Ez §".

(Di *Pí Oz" i Cu Cíz Ci] Gin Vivs Sívs Ét Pi [í Et §"i

Ön (Pn 0n " Oni On: Onj ' 'Cnn ans Snvs §" P,, In En §?"

Vo Vol Voz Voj Von Vov Vas

d dm due doj don !

idovs *—

d doi doz doj don

P P1 P2 Pi . Pn VS Mvs

Tekintettel arra, hogy a mérleg köz—

ponti matrixa alsó és jobboldali szárnya lényegében megegyezik a nálunk is is- mert mérlegével, csak a baloldali és felső szárny problémájára térünk ki. Mindkét szárny a népgazdaság álló— és forgóalap- jainak a bekapcsolását jelenti a mérleg—

be, a két szárny közgazdasági tartalma azonban természetesen eltérő.

A baloldali szárnyban a) az időszak kezdetén meglevő termelési (álló- és for- gó—) alapok összegét jelöli. Az alapok forgási (sebességét tp , az alapok forgal- mát O jelöli (d,)(p : O). A különböző fajta alapok értékét megszorozva forgási sebességükkel, ' forgalmukat kapjuk, va—

gyis azt az összes ráfordítást, amely a termelési periódusban az adott termék- fajta előállításához szükséges:

Örült 2201] 4" (Vi *",gi) ,. ,

A baloldali szárnyon az alapokra vo- natkozó-an szereplő tételek tehát az addtt szektor termékéből álló alapok összegét mutatják meg az összes szektorokra.vo- :natkozóan együttesen. A felső szárnyban

szereplő tételek viszont az egyes szekto—

rok termelésének a létrehozásánál fel—

használt alapokról .adnak képet, vagyis anyagi "tartalmukat— tekintve heterogén összetételűek, a bal szárnyon szereplő lényegében homogén összegekkel szem- ben. Ez teszi indokolttá azt is, hogy a bal

szárnnyal ellentétben afelső szárny a

központi matrix bontásának megfelelően, a szereplő adatok teljes bontásában ké- szüljön el.

' (Ism.: Kenessey Zoltán)

A pénzügyi források és felhasználások statisztikája, 1948—1958.

(statistics. of sources and uses of finance, 1948—1958.) Paris, 1960, 195 p.

A pénzügyi folyamatok és' kapcsolatok ábrázolását bemutató pénzügyi mérleg—

rendszerek problémái az utóbbi időben

a gazdaságstatisztika' időszerű témái közé kerültek. A közelmúltban1 az Európai

telével rendezett Genfben értekezletet'a—

1 1960. február 29 és március 4 között.