Ausztria nemzeti jövedelme 1950-től 1960-ig

328

Az ismertetett eredmények távolról sem elhanyagolhatók a mintavételi módszerek történetének áttekintésénél. S. S. Zarko-

vié dolgozatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugati szakirodalom ma

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

már helyesebben, a valóságos helyzetnek megfelelőan értékeli a szovjet statisz—

tika —— egyébként még ma sem kielégíd

tően ismertetett — eredményeit.

(Ism.: Tekse Kálmán)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

AUSZTRIA NEMZETI JÖVEDELME

1950-TÖL igen-IG

(Österreichs Volkseinkommen 1950 bis 1960.

Neuberechnung.) —— Stattstische Nachrichten. 13.

Sonderheft. Wien. 1963. 50 p.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi—

vatal és az Osztrák Gazdaságkutató In- tézet közös munkával dolgozta ki ennek

a kiadványnak a számanyagát. A szer-

kesztők hangsúlyozzák, hogy a számítá- sok során és a végeredmények összeállí—

tásában a lehető legnagyobb mértékben

alkalmazkodtak az SNA (Standard Sys- tem ,of National Accounts) rendszerhez.

A legfontosabb végszámok közötti össze—

függés, mint az SNA lrendszenben is, a

következő: . .

'Nemzeti jövedelem (nettó társadalmi ter—

mék termelői áron) — ' ' : 4- közvetlenadók

—— állami támogatások

* 4— értékcsökkenési leírás

; Bmttó társadalmi! termék, (piaci áron)

, , 4— tágabb értelemben vett , importok

—4 tágabb értelemben vett exportok

'_ A rendelkezésre álló javak és teljesitme-

nyek összessége. _

*A nemzeti jövedelemszámítás végsza—

mait —— hasonlóan a magyar gyakorlat—

hoz —' három oldalról építették— fel:

ne a) az egyes gazdasági ágak teljesitmé—

nyelből (a neunzeti jövedelem keletke- zése); *

b) a gazdasági tevékenység javadal—

mazásából (a nemzeti jövedelem felosz-

tása), '

c) a különféle felhasználási célokra tör—

tént kiadások—ból (a nemzeti jövedelem

felhasználása). _

A'A' termelési, jövedelmi és felhaszná- lási adatokra támaszkodó végeredmények a statisztikai adatszolgáltatás hiányos—

ságai miatt nem egyeznek meg tökéle—

tesen egymással, de az eltérés csupán 142 Százalékn'yi. Legpontosabbnak' '—

más Országokhoz hasonlóan — a _ter- melési adatokra támaszkodó számítást tekintik a' szerkesztők. A nemzeti -jöv_e—

delem "felosztásának adatai közül főkép- pen) 44 'az adóstatisztika alapján számí- tott —— tulajdonból és vállalkozásból 'szár—

mazó jövedelemnél lehetnek pontatlan- ságok. A nemzeti jövedelem felhaszná- lási oldalából legkevésbé megbízható a készletek változási adata. Ezért minden végszámot a termelésből kiinduló számí—

tás végeredményeihez igazították a szer—

kesztők és a nemzeti jövedelem felosz- tási és felhasználási oldalán mutatkozó eltéréseket ,,statisztiikai eltérés" (kiigazí—

tás) címen tüntették fel.

A termelési adatokból kiinduló nemzeti jövedelemszámítást folyó és 1954. évi

volumen árakon végezték el. A! volu—

menáras értékeket úgy nyerték, hogy az

egyes évek hozamának mennyiségi ada—

taxit beszorozták az 1954. évi árakkal;

árindexekect (állandó súlyúakat) csak a

legritkább esetekben alkalmaztak.

Népgazdasági áganként és országosan közlik a bruttó termelés volumen— és értékindexsorát, továbbá az ebből szár- maztatott változó súlyú, ,,nem valódi"-

árindexsorát,

A kiadvány a nemzetgazdaság egé—

szére vonatkozó vég'eredmények ismerte- tése és elemzése után részletesen fog—-

lalkozik az egyes ágazatok bruttó tef-

melési értékének számítási módszerével és a vizsgált tíz év alatti alakulásával:

A mezőgazdaságban ezenkívül a nemzeti jövedelem végösszegét is levezeti.

Az egyes gazdasági ágak bruttó ter- melési értékét a piaci áron végzett szá—

mítás után korrigálja az állami támoga—-

tásoklkal és a közvetett adókkal, így eljut-

ágazatonként és országosan a termeloz

áron számított bruttó termelési értékhez:

amely az SNA rendszerben a nemzeti jövedelem kiszámításához szükséges.

A nemzeti jövedelem feloSztásáról

szólva külön-külön foglalkozik a bérek

és illetmények, a tulajdonból és vállal—

kozásból eredő jövedelmek, továbbá, az állam tulajdonból és vállalkozásból eredő

jövedelmének számítási metodikájával $

e jövedelemtípusok alakulásával. _Ez/ek

összege teszi ki az SNA rendszer Sze- rinti nemzeti jövedelmet, vagyis a' ter-

melői áron számított nettó tennelési érf

téket. Mivel a nemzeti jövedelem_ és a

piaci árakon számított bruttó termelési,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

érték közötti láncszemeket a közvetett

adók, az állami támogatások és az érték-

csökkenési leírás alkotják ezek részletes ismertetésére és számítási módszerükre

itt tér ki. Továbbá röviden tárgyalja a rendelkezésre álló személyi jövedelem

számítási módszerét és alakulását.

,,A nemzeti

című fejezetben egyenként foglalkozik az egyes felhasználási formákkal. A la—

kosság fogyasztásával kapcsolatban kü—

lönösen a tíz év élelmiszer- és élvezeti cikk—fogyasztásának mennyiségi és ér—

tékadatait közli részletesen. A készlet-

változásokkal foglalkozó fejezetben közli

az egyes évek készlet—állomány adatait is. Végül ismerteti, hogy a vizsgált tíz év alatt a külkereskedelem egyenlege miképpen befolyásolta a rendelkezésre

álló javak és teljesítmények volumenét.

A kiadvány a táblázatokon kívül az SNA rendszer hat számlájának formá—

jában is összefoglalja az 1950——1960—ig terjedő évek nemzetijövedelem—számítá—

sának legfontosabb végszámait.

(Ism. : File Jenőné) RUBAKOV, o.:

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK NEMZETIJÖVEDELEM—ÖSSZE- HASONLITÁSÁNAK PROBLÉMA!

(Problemü szoposztavlenija

dohoda szocialiszticseszkih sztran. — Plano—

voc Hozjajsztvo, 1963. 5. sz. 78—83. p.

A szocialista tábor optimális gazda- sági fejlődése a nemzetközi munkameg—

osztás további kiszélesítését teszi szük-

ségessé. Ezt a szükségességet felismerve a KGST országok vezetőinek 1962. jú—

niusi moszkvai értekezlete a szocialista

államok közti gazdasági együttműködés további útjaként az éves és távlati nép—-

gazdasági tervek összehangolását jelölte

meg.

A népgazdasági tervek koordinációja

közösen végzett tervezési tevékenységet

igényel. Ehhez az egyes államok szocia-

lista fejlődésének, fő gazdasági sajátos—

ságaiknak mélyreható vizsgálata szüksé—

ges, mely összehangolt és egységes módszer szerint számított gazdasági mutatók nélkül megoldhatatlan. Szer—

ző szerint e mutatók közt nagy—

fontosságú helyet foglal el a nemzeti jövedelem mutatója, mert általános ki- fejezője a társadalmi termelés egész folyamatának, torzítások (halmozódás) nélkül tükrözi az anyagi termelés élő-

és holtmun'ka—ráfordításainak eredményét

és pontosan mutatja a gazdaság fejlődé—

sének méreteit és struktúráját, valamint

8 Statisztikai Szemle

jövedelem felhasználása" .

nacional'nogo *

329

az életszínvonal alakulását. Ezért nem-

zetközi elemzési lehetőségeinek tanulmá- nyozása különösen fontos feladat.

A nemzetijövedelem—mutatók nemzet—

közi összehasonlíthatóságának feltételei

szerző szerint:

1. a gazdasági kategória egységes elvi meghatározása;

2. az egyes államok számítási módsze-

reinek tanulmányozása és e számítások

egységesítése;

3. különböző államok nemzetijövede- lem-mutatói egységes értékelési rendsze- rének kidolgozása.

Bár a nemzeti jövedelem számítása terén a szocialista államok közt fennálló elté-

rések az összehasonlítások során kevesebb

problémát jelentenek, mint a kapitalista államok közti összevetéseknél, hatásaikat figyelmen kívül hagyni nem lehet. A cikk

továbbiakban az e torzításokat kiküszö—

bölő eljárások elveit ismerteti.

Az összeállítási séma eltéréseinek kikü—

szöbölésére a KGST munkacsoportja egy—

séges sémát dolgozott ki és ajánla tag—

országoknak a' nemzetközi összehasonlítá—

sok Számára, ' _

A nemzeti jövedelem volumenét végső felhasználásának (felhalmozás, fogyasztás) adataiból célszerű összeállítani, mert a

nemzetijövedelem—termelés torzított mu—

tatóinak helyesbítése (halmozottság, f*anyag—, munkaigényesség—eltérések, a nemzeti jövedelem újraelosztása külön—-

bözőségeinek stb. kiszűrése) igen bonyo—

lu'lt feladat.

Az egységes értékelést a szocialista tá—

boron belül lközös árbázis hiányában nem lehet nemzetközi árakon megoldani. Gya—

korlati akadályai miatt nem alkalmazható

módszer valamelyik állam árrendszeré—

nek a többi értékelésére történő felhasz-

nálása sem. Elvileg helytelen a hivatalos

valutaátszámítási kulcsok segitségével végzett átértékelés is, mert ezek nem az

egyes államok ánai és árucsoportjai árai—

nak sajátosságait, hanem az államok közti kereskedelmi és fizetési kapcsola- tok jellemzőit tükrözik, Ezért a probléma megoldására ma általában a valuták vá—

sárlóerejének reprezentatív áruminták alapján számított árindex mutatóit al—

llíalmazzák. E számítás képlete a követ—

6202

792

291791 ' _— : 241P2y 1

melyben

a, az áruk mennyiségét, pl az árát, a P

__í hányados pedig a fenti árindexet je-

_ 1

lenti.