Fel kell tárni és fel kell használni az építési költségek csökkentésének tartalékait

K. VINOGRADOV .-

FEL ,KlZLiL TÁRNI És FEL KELL HASZNÁLNI AZ EPITESI KÖLTSÉGEK csöKKENTESÉNEK

TAKTALÉKAITe

A Szovjetunió a Kommunista Párt bölcs irányításával biztosan halad a további gazdasági és kulturális felemelkedés, a dolgozók jólétének állandó

növekedése útján. .

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ötödikrülésszakán hozott törvé—

nyekben, G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö- . kének ezen az ülésszzakon tartott beszédében testesül meg a Kommunista Párt és a Szovjet Kormány politikája. Ez a politika a Szovjetállam hatal- mának minden eszközzel való megszilárdítására, a szovjet nép anyagi jó- lésének további javítására irányul.

A párt és ia kormány szüntelenül gondoskodik a nép jólétéről és a dol- gozók életszinvonalának emeléséről. E gondoskodás újabb megnyilvánulása ,,A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztésér'e vonatkozó intézkedé- sekről" szóló határozat, amelyet az SZKP Központi Bizottságának Plénumán N. Sz. Hruscsev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának előadói beszéde nyomán fogadtak el.

A népjólét emelkedésének alapja a társadalmi termelés szüntelen növe—

lése és tökéletesítése, amit a szocialista gazdaság fejlesztésére irányuló hatal-

mas beruházások biztosítanak. *

Csupán a háború előtti ötéves tervek éveiben mintegy 9000 nagy állami iparvállalatot építettek és helyeztek üzembe. Olyan hatalmas vállalatok kezd—

ték meg a munkát, mint a Magnitogorszki és Kuznecki fémkoha'szati kombi- nátok, a Knamatorszki és Szverdlovszki nehézgépgyárak, a Sztalingrádi, , Harkovi és Cseljabinszki traktorgyára—k, a Moszkvai, Gorkiji és Jaroszlavli autógyárak, a Taskenti és Biarnauli gyapotípari kombinátok, hatialmas hús—

;árúkombinátoík, kenyérgyárak, a Dnyepri, Szviri, Sztalinogorszki, Dubrov- szki, Zujevoi, Bereznikovszki, Cseljabinszki, Sztalinszki villamoserőmi'ívek és más nagyvállalatok ezrei. Újjáépitették és a legmodernebb berendezések- kel és gépekkel szerelték fel laz üzembenlévő vállalatokat.

Az 1946—tól l951-ig terjedő időszakban mintegy 7000 nagy állami ipar- vállalatot állitottak helyre, építettek fel és helyeztek üzembe. Az ipar terme—

lési állóalapjai 1952-ig 77 % -kial növekedtek l940-hez viszonyítva.

Az ország iparosítása során új ipari központok létesültek a Volga men—

tén, az Uralban, Szibériában, Távolkeleten, az ország európai részének északi

' Vesztnlk Sztatisztiki. 1953. 5. sz. 30—40. old.

2 Statisztikai Szemle —— 6—4

0

194 VINO'GRADO

körzeteiben, Kazahasztánban, Közép-Ázsia köztársaságaiban _és a Kaukáze- sontúlon.

Az ötéves tervek éveiben nagy arányokban folyt a középületek és lakó—

házak, kórházak és poliaklinikák, szanatóriumok és üdülők, új iskolák, óvo- dák, bölcsődék, klubok, mozik és más kulturális és jóléti intézmények építése., A háború utáni években a városokban és a munkáslakótelepeken több mint l55 millió négyzetméter alapterületű lakóházat, a falvakban pedig több mint 3,8 millió lakóházat építettek.

A párt és a kormány hosszú ideig főként a nehézipar és a közlekedés fejlesztésére irányította a beruházásokat. Az állam 1929—től 1932-ig beruhá—

zási építkezésekre és berendezések beszerzésére mai árakon számítva az alábbi összegeket fordította: ta nehiézipiarban 638 milliárd rubelt, a közleke- désben 193 milliárd, a könnyűiparban 72 milliárd, és a mezőgazdaságban 94 milliárd rubelt. Ma, amikor a Szovjetunióban hatalmas nehézipart terem—

tettek, minden feltétele megvan annak, hogy a nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján megszervezzék a közfogyasztási cikkek termelésének gyors fejlesztését. Ezzel kapcsolatban a párt és a kormány továbbra is bizto- sítja a nehézipar minden módon való fejlesztését, s jelentősen növeli a beru—

házásokat a könnyűipar és az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság fej—

lesztése céljából. Jelentős mértékben növekednek a lakóházépítéssel, az isko—

lák, gyógyintézetek és gyermekintézmények építésével és létesítésével kap csolatos beruházások. A lakásépítési állami beruházások ezévi teljes ösz- szege majdnem négyszeresen meghaladta a háború előtti 1940. évben erre a célra fordított beruházásokat. A népgazdasági terv 1953-ra az előző évhez viszonyítva az iskolaépítésnek 80 százalékos, az óvodák és bölcsődék épí- tésének 40 százalékos és rá kórházépítésnek 54 százalékos növelését irá- nyozta elő.

A szovjet népgazdaságban megvalósított hatalmas méretű beruházások pénzellátásához nagyösszegű ráfordításokra van szükség. Ezeknek a pénz—

eszközöknek gazdaságos és észszerű felhasználása az építési dolgozók leg—

fontosabb feladsata.

A XIX. Pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irány—

elvei szerint az állami beruházási építkezés teljes terjedelme az ötödik ötéves tervben a negyedik ötéves tervhez képest mintegy 90 százalékkal, az épít—

kezésekre folyósított állami kiutalások összege viszont csak 60 százalékkal emelkedik, a hiányzó 30 százalékot az építkezés önköltségének megfelelő csökkentése útján kell fedezni. Ezt az önköltségcsökkentést a munkatermelé- kenység fokozása, az általános költségek csökkentése és az építési anyagok és berendezések árának leszállítása révén kell biztosítani.

Az építési dolgozók előtt nagy feladatok állanak. Az élenjáró technika meghonosítása, a munkaszervezés megjavítása, és [a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelése révén öt év alatt mintegy 55 százalékkal kell fokozni a munkatermelétkenységet az építőiparban. Az építési munkák költ—

ségeit öt év alatt legalább 20 százalékkal kell csökkenteni. Meg kell rövidí—

teni az építési határidőket és ugyanakkor meg kell javítani az építési munkák minőségét.

A Kommunista Párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik az építőipar fejlesztéséről. A szovjet építkezéseket nagyteljesítményíí, élenjáró technikával szerelik fel. A nehéz és munkaigényes folyamatokat gépekkel végzik. Hatalmas gépesített üzemek épültek épületelemek, félgyártmányok, épületszerkezetek gyártására. Génesítették a bányákban a terméskő, a kő—

FEL KELL TÁRNI AZ ÉPITÉSI KÖLTSÉGCSÓKKENTES TARTALEKAIT 195

zúzalék és a homok kitermelését és feldolgozását. Minden eszközzel meg—

könnyítik a dolgozók munkáját. _

Az építési szervezeteiknek minden lehetőségük megvan arra, hogy gyor- sabban, szebben építsenek és egyúttal csökkentsék az építési költségeket.

Ennek ellenére az építési költség még mindig magas és a legtöbb építési szervezetnél nagy veszteségek mutatkoznak. A munkaszervezés komoly hiányosságai az építési gépek elégtelen kihasználása és az anyagok paztar—

lása következtében az építési és szerelési munkák önköltségcsökkentésére vonatkozó tervfeladatokat nem teljesítik.

Az építési szervezetek munkájával kapcsolatos összes mennyiségi és minőségi mutatószámok megjavítása szorosan összefügg a takarékosság kérlelhetetlen megvalósításával és az önálló elszámolás következetes meg- honosításával az építési szervezetek Vlaliamennyi csoportjában.

Az építésügy megjavítása céljából állandóan fel kell tárnunk és nagyobb *

mértékben kell kihasználnunk az építési költség csökkentésének meglévő tar—

talékait. Az e tartalékok feltárásával kapcsolatos munkában az állla-mi sta—

tisztikai szerveknek is részt kell venniök.

*

A tartalékok feltárásával kapcsolatos munkának elsősorban az építési köitség csökkentésére vonatkozó terv teljesítésének ellenőrzésére kell irá- nyulnila.

Az építési költség csökkentésével kapcsolatos feladatok teljesítésének mértékét a tényleges építési költségeknek a költségvetési és a terv szerinti költséggel való összehasonlítása útján határozzák meg.

Mint ismeretes, az új építkezések költségvetéseit az 1950. július l—től bevezetett árakon állítják össze. A költségvetési normatívákat jelenleg a még 1937-ben összeállított Összevont Költségvetési Normák Kézikönyve (ÖKNK) alapján határozzák meg. Azóta az építőiparban lényeges változások történ- tek. A Szovjetunió építési technikája messze előrehaladt. Az építőiparban széles körben alkalmazzák a gépeket, a munka nagyipari módszereit, és a gazdaságosabb új építési anyagokat és épületelemeiket. Tehát a munkaerő—

ráforditás és az anyagfelhoasználás normái és a munka gépesítésének az Összevont Költségvetési Normák Kézuikövnyvében előirányzott színvonala nyilvánvalóan elavult és nem felel meg az építőipar tényleges helyzetének.

Ennek következtében az építési munkáknak a költségvetésben ez Összevont Költségvetési Normák Kézikönyvében foglalt normák alapján összeállított árjegyzékek és egységárak szerint kiszámított költségeit is magasan állapí- tották meg. A költségvetésekben ezt a költséget csökkenteni kell az építési munkák megszervezésének megjavítása és gépesítésének jelentős fokozása révén, a nagyipari építési módszerek széleskörű alkalmazása, a gyári készí—

tésű (előregyártott) épületelemek, fél gyártmányok, szerkezetek és nagy szer- kezeti egységek felhasználása útján. Az építési munkák költségvetési költsé—

gének az_em1ített intézkedések végrehajtása útján való csökkentési száza—

lékát az egyes minisztériumok és főhatóságok számára különbözőképpen

állapítják meg, a csökkenés százaléka azonban az adott minisztérium (fő—

hatóság) valamennyi építkezésére vonatkozóan egyforma. Az egyes minisz- tériumokban ez a csökkentés az építési munkák azon teljes költségvetési

költségének 5,26——6,45 % a között ingadozik, amelyet az Összevont Költség-

21:

196 * ; *- , ' ' VXNOGRÁD'O

vetési Normák Kézikönyvében előírt normák szerint számítottak ki 1950.

július 1-től érvényes árakon.

Következésképpen az építési munkák 1950. július l-től érvényes árakon

számított költségvetési költsége nem más, mint az Összevont Költségvetési Normák Kézikönyvében foglalt normák szerint összeállított árjegyzékek és egységárak alapján meghatározott költség. Ezt a költséget a szervezési és műszaki intézkedések végrehajtása révén a megállapított leszállítás arányá—

ban csökkentették.

Ezt a tételt az alábbi példával szemléltetjük. —

Tegyük fel, hogy az építési munkáknak az Összevont Költségvetési Nor—

mák Kézíkönyvében előírt normák alapján kiszámított költsége 1950. július l-i árakon 10 689 500 rubelt tesz ki.

Az építési munkák költségvetési költségének a szervezési és műszaki intézkedések végrehajtása útján való csökkentési százaléka abban a minisz- tériumban, amelyhez az adott építkezés tartozik, 6,45%, ami kitesz:

10689,5)ÉÉ,ɧ_ 6 9__ 0 _ ]

100 : 8 90 rube t,

Tehát az építési munkák költségvetési költsége 1950. július l—i árakon:

10 689 500 — 689 500 : 10 000 000 rubel.

Ezeken a költségVetési árakon tervezik az építési munkák terjedelmét és végzik a tervteljesítés számvitelét.

1950, július 1. után megváltoztatták az ánakat és a díjszabásokiat. 1952.

január l—től az anyagok és berendezések nagybani árát, a villamos- és hő—

energia, valamint a teherszállítás díjtételeit leszállították. Az építési költ—

ségvetéseket, az árjegyzékeket, az építési munkák egységárait és a berende—

zések szerelésére vonatkozó ártáblázatokat nem számították át e csökkentett árak és díjtételek alapján, hanem továbbra is az 1950. július l—től bevezetett árakon állították össze őket. A beruházási építkezések pénzellátása és a tel- jesített építési és szerelési munkák elszámolása az említett ár— és díjtétel- csökkentés figy/elembevételével, vagyis az 1952. január l-töl érvényes ára- kon történik. Az 1950. július 1-i ánakon számított építési költségvetési költ- ség és az 1952. január l-i ánakon meghatározott építési költség közötti különbséget, azaz az árak és díjtételek leszállításából eredő megtakarítást, az építtető (beruházó) pénzügyi tervében teljes egészében iígyelembeveszik, mind a házi kezelésben végzett, mind a vállalkozásba adott munkáknál. Az árak és díjtételek csökkentéséből eredő megtakarítás nagyságát minden építkezés számára az építkezés felettes szervezete állapítja meg részletes számítások alapján. Ez alkalommal az építési és szerelési munkákra, a beren- dezésekre és a beruházási munkák és ráfordítások egyéb fajtáira vonlatko- zózan külön-külön határozzák meg a megtakarítás nagyságát.

Tehát az 1952. január l-i) árakon számított építési költséget úgy szá—

mítják ki, hogy az 1950. július 1-i árakon számított költségvetési költségből levonják a nagykereskedelmi árak és díjtételek csökkentéséből eredő meg—

takarítás összegét. ' _

így például, ha az építési munkák 1950. július 1—i árakon számított költ- ségvetési költsége 10 millió rubel, s az adott építkezésnél a nagykereskedelmi

FEL KELL TARNI AZ ÉPITÉSI KOLTSÉGCSÖKKENTES TARTALÉKAIT .— 197

X,

árak és a díjtételek csökkentése révén ia számítások szerint 8 százalékot kell

10 millió x 8 , _A

___—100—_ : 800 000 rubelt tesz ki), az építeSI

munkák költsége 1952 január l—én érvényes árakon kitesz: 10 000 000—

— 800 000 : 9 200 000,rubelt. Ezeken az árakon történik az építkezés finan- szirozása és a teljesített építési munkák elszámolása.

rrrrr

megtakarítani (ami

hatos általános költségek összetételében tervfelhalmozásokat irányoznak elő.

A tervfelhaltmozások normáit és kiszámításuk módját tá kormány állapítja

meg.

Ilymódon az építési szervezetek az elvégzett építési-szerelési munkák elszámolásakor az építtetőktől (megrendelőktöl) megkapják azoknak a terv szerinti felhalmozásoknak az összegét amelyeknek rendeltetése az építke- zések és építési szervezetek pénzügyi terveiben fel van tüntetve

Az állami tervek előírják, hogy !az építkezések és építési szervezetek ter- melési és pénzügyi— gazdasági tevékenységének megjavítása útján csökken- végzett építkezés vagy kivitelező építési——szerelési szervezet számára a munkák költségcsökkentésére hozott konkrét rendszabályok alapján állapítják meg ennek a csökkentésnek a nagyságát, a munkák 1952. január l—től érvé- nyes árakon számított költségeivel szemben.

Következésképpen ahhoz, hogy az építési és szerelési munkák terv sze- rinti önköltségét megállapíthassuk, e munkák 1952. január l-töl érvényes árakon számított költségéből le kell vonnunk a tervszerinti felhalmozásokat és az építési—szerelési munkák költségcsökkentésének az adott évre meg-

állapított összegét.

Vegyünk egy példát. A teljesített építési munkák 1950. július 1——i árakon számított költségvetési költsége 10000 000 rubel a végrehajtott ár— és díj- szabáscsökkentés figyelembevételével pedig, vagyis az 1952 január l-től érvényes árakon— 9 200 000 rubel.

Az adott építkezésnél az általános költségeket 172 százalékban állapi—

tották meg, ebből a tervszerínti felhalmozás az 1950. július l-én érvényes árakon számított közvetlen ráfordítások költségvetési költségeinek 2,7 szá- zaléka. Ez az építési munkák teljes költségvetési költségére átszámítve:

közvetlen költségek — -— — 100 : 117,2 : 85,3%;

általános költségek ——- — —-— 853 X 17,2 : 14,7% ; ebből tervszerinti felhalmozás — 85,3 x 2,7 : 2,3% ;

Ennélfogva a tervszerinti felhalmozások összege az adott példában:

10 000 000 X 23 ___—lv—

: 230 000 rubel.

Ennek az építési szervezetnek az adott évre szóló terve előírja, hogy az építési munkák költségeit az 1950. július 1-től érvényes árakon számított

teljes költségvetési költség 3,2 százalékával kell csökkenteni A teljesített

10 000 000 X 32

munkák terjedelmére az adott példában ez kitesz: W ::

100 : 320 000 rubelt.

A teljesített építési munkák tervszerinti önköltsége ebben a példában - 9200 000 —— (230 —j— 320) :: 8 650 000 rubel. Tehát ebben az esetben az épí-

198 - VINOGRADOV

tési munkák tervszerinti önköltsége az 1952. jan. 1-től érvényes árakon szá- mított költségekhez viszonyitva 8650 : 9200:94%, zaz 1950. július l—től érvényes árakon számított költségvetési költséghez viszonyítva pedig:

8650 : 10 000 : 8650 %.

Az építési és szerelési munkák tervszerinti önköltségét nemcsak a mun- kák költségének teljes összegére vonatkozóan kell megállapítani, hanem az egyes költségtételekre vonatkozóan is. így meg kell állapítani ua tervszerinti önköltséget !az anyagköltségekre, a munkások alapmunkabérére, az építési gépek kihasználásával kapcsolatos kiadásokra, az egyéb közvetlen költsé—

gekre és az általánös költségekre vonatkozóan. Az építési munkák árjegy—

zékei és egységárai, valamint a berendezések szerelésének árjegyzékeí alap- ján, a költségeket az egyes tételenként állapítják meg, 1950. július l—től beve—

zetett .költségvetésí normák és árak szerint. Ahhoz, hogy a tervszerinti költ—

ség egyes tételeivel kapcsolatos költségeket meghatározhassuk, az 1950.

július 1—től érvényes árakon számított költségvetési költségből minden egyes tételnél le kell vonnunk a nagykereskedelmi árak és díjtételek 1952.

január l-én történt leszállításából származó és a tervben előirányzott meg—

takarítás összegét, valamint az építési—szerelési munkák költségének a terv—

ben előirányzott, és a termelési és pénzügyi-gazdasági tevékenység megja- vítása révén elért csökkenése összegét.

Az árak és díjtételek leszállításából származó megtakarítás főként az anyagköltségek tételére (franko munkahelyi naktár) és kisebb mértékben más tételekre, többek között az általános költségekre is vonatkozik.

Az egyes tételeknél a leszállítás nagyságát és összegét az építési-szere- lési munkák költségének csökkentésére vonatkozó feladat teljesítését bizto sító, kidolgozott és végrehajtott intézkedések alapján állapítják meg.

Az építési és szerelési munkák önköltségcsökkentésével kapcsolatos tervfeladatok teljesítésének elemzése céljából a tényleges költségeket min- den egyes tételnél össze kell hasonlítanunk a tervben előirányzott költsé—

gekkel. Az összehasonlítás szemléltetése céljából elemző táblázatot készi-

tünk a következő oldalon közölt séma szerint (a számok példaszerííek és ezer rubelben vannak megadva).

Ha az építési munkák tényleges költségét összehasonlítjuk a tervsze—

rinti költséggel, meg kell állapítanunk, mi az oka a tényleges költségek és a tervszerinti költségek közötti eltérésnek, és ezeknek az okoknak az elemzése alapján ki kell dolgozni és végre kell hajtani a költségek csökkentésére, a termelési és pénzügyi—gazdasági tevékenység megjavítására, valamint az építési szervezetek jövedelmezőségének fokozására irányuló intézkedéseket.

Ismeretes, hogy az önköltség alapvető mutatószám; amely jellemzi mind az építési szervezet, mind pedig bármely termelő vállalat egész munkájának minőségét.

Az építési és szerelési munkák önköltségcsökkentésének döntő feltétele a munkatermelékenység szüntelen emelése az építési szervezetek valamennyi részlegében. Az élenjáró technika bevezetése és helyes alkalmazása az építő—

iparban lehetővé teszi a munkatermelékenység szüntelen fokozását. A tár—

sadalmi munka termelékenységének növelése és az építési munkák önköltsé- gének csökkentése szempontjából óriási jelentősége van az építési termelés helyes és észszerű megszervezésének és annak, hogy a segéd-, kiszolgáló—

és kisegítőszemélyzet csökkentése révén növeljük az alapvető termelési folya—

matokban közvetlenül foglalkoztatott munkások részarányát.

FEL KELL TARNI AZ ÉPITÉSI KÖLTSEGCSCKKENTES TARTALEKAIT ' 199

§ ebből

§ általános költ-

E ségek a terv-

? : inszimng k

.a, _ az e a moz so Terv—

go amit _ építési egyéb nélkul szerinti

, bc go mun ..

M e g n e v e z e s s: m (franko kások gépek kozvet- felhal-

SÉ munka- munka- üzemel- len ebből mazá—

u. . ' ' '

.; .o helyi bére tetésx költ- adml— sok

"gi raktár) koltsé- ségek 55525 mszt-

._..0 gel sen ratív—

7313 gazda-

" s., sági

a: költség

1. A munkák költségvetési költsége

1950 július l-től érvényes árakon 10 000 5 800 2 000 350 380 1 240 485 230 2. A nagykereskedelmi árak és díj-

tételek 1932 január 1—i leszállítása révén elért megtakarítás (az el—

számolások szerint) ... 800 700 —— 20 , 40 40 15 — 3. A munkák költsége 1952 január

1-től érvényes árakon ... 9 200 5 100 2 000 330 340 1 200 470 230 4. A munkák költségének csökkentése

a termelési és gazdasági tevékeny—

ség megjavítása révén (a kidolgo—

zottés végrehajtott intézkedések

alapján) ... . . . ... . . . . 320 170 100 10 20 20 10 —

5. Tervszerinti felhalmozások ... 230 — -—- " — —— -- —— 230

6. A munkák tervszerinti költsége . . 8 650 4 930 1 900 320 320 1 180 460 ——

7. Tényleges költség ... 9 000 5 050 2 050 360 290 1 250 500 —-

8. megtakarítás (—), túlkiadás (e),

a tervszerinti költséghez képest:

összeg... $350 —l-120 —H.50 4—40 —30 —l—70 t40 ——

a tervszerinti költséghez viszo-

nyítva százalékban ... . . . . 4—4,0

—l—2,4 vl—7,9 $12,5 ——9,7 -l-5,9 -l—8,7 —-

A munkatermelékenység növelésének az építőiparban meglévő lehető—

ségeit azonban még nem használják ki teljesen. Sok épitkezésnél a munka- termelékenység növelését a rendelkezésre álló gépek elégtelen kihasználása hátráltatja. A gépek számára megállapított teljesítménynormákat a gép—

állások és a munkaszervezésben elkövetett egyéb hibák következtében gyakran nem teljesítik. Az építőipar gépesítésének számottevő hiányossága

az is, hogy egyes építési munkák, például a vakoló— és szobafestőmunkák

még mindig nincsenek kellőképpen gépesítve. ,

Sok építkezésnél a munkatermelékenység növekedését akadályozza a nem kielégítő munkaszervezés és ennek következtében nagy ta munkaidő- veszteség. Sok építési szervezetben a magas szakképzettséggel rendelkező munkásokat nem saját szakmájukban alkalmazzák.

Ahhoz, hogy az építkezésnél észlelhető hiányosságok valóságos okait m—egállapíthassuk, hogy olyan intézkedéseket tehessünk, lamelyek biztosít—

ják a munkatermelékenység emelését, mindenekelőtt behatóan elemeznünk kell a dolgok tényleges állását. Minden tényt, minden jelenséget gondosan ellenőriznünk kell és más tényekkel és jelenségekkel való kölcsönös kapcso- latukban kell megvizsgálnunk. így például, ha az adott építkezésnél nem tel- jesítik a munkatermelékenység fokozására irányuló tervfeliadatot, meg kell állapítanunk, hogy elérik-e a munkák gépesítésének előírt színvonalát, ki- használják-e az építkezésne'l lévő gépek teljes kapacitását, biztosítják-e a

200 r ' VINOGRADOV ,

munkák számára a kellő mennyiségű építési anyagot és épületelemet, elég intenzíven folyik—e az építési dolgozók szakképzettségének emelésére irá- V nyuló munka, felhasználják-e teljes mértékben a munkások szakképzettsé—

gét, kiadják-e idejében a munkautalványokat a munkásoknak stb.

Csak a munkatermelékenység emelését akadályozó okok és hiányossá- gok minden oldalra kiterjedő elemzése alapján dolgozhatjuk ki és valósít- htatjuk meg a

munkatermelékenység további emelését szolgáló gyakorlati intézkedéseket.

*

A beruházási építkezésben a munkák teljes költségének több, mint a fele anyagköltség. Az olyan anyagokat, mint a cement, fém, kábel, üveg.

festékek stb., az építkezések teljes egészében az ipartól kapják. Kifizetésük

az érvényben lévő állami eladási ánakon történik.

Sok más építési anyagot, valamint számos különböző gyártmányt, fél- gyártmányt és

alkatrészt jelentős mértékben maguk az építési szervezetek állítanak elő,." így például számos szervezet az építkezéseihez szükséges gömbfát és fűrészárut, téglát, meszet, alabástromot, terméskövet, homokot, közúzalékot, kavicsot magia termeli ki, a betont, habarcsot, épületelemeket és

*félgyártmányokat pedig maga gyártja. Ezeknek az anyagoknak és elemek- nek az

önköltsége főként maguknak az építési szervezeteknek a tevékeny—

ségétől függ. A

Az anyagköltségek elemzésekor mindenekelőtt az építési szervezetek által termelt

anyagok és épületelemek önköltségére kell fordítanunk figyel—

münket. Ezen anyagok önköltségének elemzése azt mutatja, hogy az elő—

állítási költségeik csökkentésére, és így az építési költségek csökkentésére is, még nagy tartalékok vannak. Sok építési szervezetben a gazdasági Veze- töknek és a közgazdászoknak a bányák és segédüzemek munkaszervezési és gépesítési kérdései iránt tanúsított közönye következtében a gyártott anya—

gok önköltsége jelentősen meghaladja az iparban gyártott hasonló anyagok

költségét. ,

Abból a célból, hogy megállapíthassuk valamely építési szervezetben készült

anyag magas önköltségének valódi okait, minden egyes lanyagiajta önköltségét külön-külön össze kell hasonlítanunk az adott kerületekre meg—

* állapított állami eladási árakkal. Erre a célra az alábbi minta szerint elemző táblázatot készítenek (a számok példaszerűek):

Az Az adott épi- ,

adott kerület tési szervezet- Tényleges

AZ anyag Mérték— számára ben termelt onkgltsés

megnevezése egység megállapított anyagok tény. az a mm!

állami eladási leges önkölt- EladáSiáf

ár (rubelben) sége, rubelben %-ában

1 2 3 4 5

Homok ... m' 5 9 180

Kavícs ... ,, 40 60 1 50

Kőzuzalék ... ,, 35 50 1 43

Terméskő ... ,, 25 35 140

Stb.

FEL KELL TARNI AZ ÉPITÉSI KOLTSÉGCSÖKKENTES TARTALÉKAIT 201

Az építési szervezetben készült anyagok és épületelemek önköltségének

az állami eladási árral való összehasonlításakor figyelembe kell vennünk azt, hogy az eladási árakban a tervszerinti felhalmozás (nyereség) és a for—

galmi adó is benne van. Ennélfogva az építkezésnél készült anyagok és

épületelemek önköltségének alacsonyabbnak kell lennie az állami eladási

árnál.

Az építési szervezetek segédvállalatai (üzemek, kőbányák, műhelyek) fel vannak szerelve korszerű technikával, ami helyes felhasználás esetén biztosítja a termékek önköltségének jelentős csökkentését. Semmi sem teszi megokolttá, hogy az építési szervezetek segédvállalataiban készült anyagok, gyártmányok, félgyártmányok és épületelemek önköltsége magasabb legyen az ipari minisztériumok vállaliataiban készült ugyanilyen anyiagokés ele- mek önköltségénél. Ha ez mégis előfordul, ennek az a magyarázata, hogy az építési szervezetekben nem foglalkoznak eléggé a segédvállallatok termelési önköltségének csökkentési kérdéseivel.

Az építési költség csökkentésének óriási tartalékai rejlenek az építési anyagok felhasználásában. Meg kell jegyeznünk, hogy számos épitkezésnél

nem fordítanak kellő gondot az anyagok tárolásának és felhasználásának

ellenőrzésére. A munkák teljesitett terjedelmére ténylegesen felhasznált anyagok mennyiségét rendszerint nem hasonlítják össze az anyagfelhasz- nálás megszabott normáival. Különösen vonatkozik ez az úgynevezett ,,öm- lesztett anyagok" tárolására és felhasználására. Az olyan anyagokat, mint az épületfa,vtséglia, kavics, homok, terméskő, közúzale'k stb. nem a tényleges anyagkiadásnak megfelelően számolják el a költségek között, hanem a hónap folyamán elkészített jegyzőkönyvek alapján, az anyagokból érkezett és a raktáron lévő mennyiségekből kiindulva. Az anyagok elkönyvelésének ilyen ,,rendszere" az anyagi értékek felelőtlen felhasználásához vezet. Sok épit—

kezésen például a tégla lerakása alkalmával sok a törlés; az egész építkezés területén szétszórtan hever, a földdel keveredik a homok kxavics, kőzúzalék Sok építkezésen a riaktárosok önkényesen távoltartották magukat az ömlesz—

tett anyagok átvételétől ezeknek az építkezéseknek a főkönyvelői pedig, bevezetve az anyagok jegyzőkönyvek alapján történő elszámolásának ,,rend—

szerét", lényegében megszüntették az anyagok helyes felhasználásának ellen- őrzését, felelőtlenséget vittek ebbe a munkába. Ha az anyagfelhasználást az

— átvételből és a maradványból, és nem a kivitelezésre forditott tényleges fel- használásból kiindulva határozzuk meg, a veszteségek és az improduktív költségek nyilvántartása lehetetlenné válik. Ezért ,,nincs veszteség" , ,,nin- csenek vétkes személyek", ezért nem folyik kellö harc sem e hiba ellen. Az anyagok elkönyvelésének ilyen ,,rendszere" káros a termelésre.

Minden anyagfajtát, függetlenül attól, hogy a raktárban vagy az épí—

tési helyszinen tárolják (ömlesztett anyagok), a raktárosnak át kell vennie és az összes anyagi értékek épségéért viselnie kell a felelősséget. Ha például a tégla lerakásánál törés fordult elő, a raktárosnak külön kell átvennie a törött és külön az egész téglákat, s jegyzőkönyvet kell felvennie a tégla törésében vétkes személyek megjelölésével.

Mind a raktárban őrzött anyagok, mind a szabadban tárolt ömlesztett anyagok kiadása csak az építkezés vezetője és a főkönyvelő által megállapí- tott rendben, igénylések alapján történhet. Helytelen az épitésvezet—őnek ki- _ adott összes anyagokat egyszerre *elszámolni a termelés terhére, amikor * nyilvánvaló, hogy ezen anyagok egy része ténylegesen még nincs felhasz—

nálva.

202 ' ; vmoomnov

Az anyagíelhasználás ellenőrzréSe során fő feladat az, hogy na tényie— '

ges anyagfelhasználást összehasonlítsuk a megállapított normákkal. Ez az

intézkedés fokozza az építkezés dolgozóinak felelősségét és a legszigorúbb tnkarékosságna kötelezi őket az anyagtelhasználásban, az anyagi értékek gondos megóvásában, valamint lehetővé teszi a felhasználási többlet okai- nak megállapítását.

A tényleges anyagfelhasználás összehasonlítását a megállapított anyag—

felhasználási normákkal havonta kell végrehajtani minden elszámolás alá tartozó részlegben, a főbb anyagok tekintetében, az adott hónapban teljesí;

tett munkák jellegének megfelelően. E célból elemző táblázatot kell készí—

teni az alábbi minta szerint (a számok példaszerűek) : ..

Norma szerinti . ' Anyagok tényle es

anyagfelhasz- Tényleges Eltérés a normatól értéke ezer rubel 11 Az anyagok Mérték- nálás a tény— anyag-

megnevezése egység legesen teljesi— felhasz-

tett munka— nálás meg- többlettel-' meg— többlettel- terjedelemre takarítás használás takarítás használás

_— 1 2 3 4 5 l 6 7 8

Gömhla ... m' 200 180 20 -— 2 -—

Fürészelt épületfa ,, 150 l 80 _— aot — 5

Beton ... ,, 500 550 —- 50 —— 6

Habarcs ... ,, 100 110 —- 10 — 1

Tégla ... '. . . ezer darab 1 000 1 020 —- 20 —— 2

Stb.

Az egyes anyagíajták tényleges felhasználásának az anyag-felhaszná- lási normákkal való összehasonlítása alapján állapítják meg a normáktól való eltérés nagyságát, derítik fel az eltérések okait és tesznek gyakorlati intézkedéseket laz észszerű és gazdaságos anyagíelhasználás biztosítására.

*

A beruházási építkezések költségei között jelentős összeggel szerepel- nek a szállítási költségek és a ki- és berakodási munkák költségei. Az épít- kezéseken az erre a célra fordított költségeket nem ellenőrzik kellőképpen.

Az építkezéseknél gyakran elegendő számú dxaru, szállítószalag és más gép van, az anyag be— és kirakodását mégis kézzel végzik. Egyes építkezé—

seknél 'la tervszerűtlenség és nemtörődömség következtében több ízben is átrakják az építési anyagokat. Sok építési szervezet nem használja ki kellő—

képpen a szállítóeszközöket, a tehergépkocsik sokat állnak ki- és berakodás közben, előfordul, hogy ZOO—300 kg súly szállításához nagy raksúlyú teher- gépkocsikat használnak. Emiatt jelentösen emelkednek a szállítási költségek Az önálló elszámolású szállítási szervezetekkel az egységes állami szál- lítási díjtételek alapján számolják el a teherszállítást. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen esetben nem fordulhat elő túlfizetés. A baj azonban az, hogy az építkezéseken rosszul ellenőrzik az odaszállított rakományok mennyiségét, a szállítási távolságot és a ki- és berakodás alatti gépkocsiállást. Az ellátási és szállítási munlka szervezésében mutlatkozó nagy hiányosságok az építke—

zéseken nagy improduktív költségeket okoznak.

FEL KELL TÁRNI AZ ÉPITÉSI KÖLTSEGCSÖKKENTÉS TARTALÉKAIT . 203

Az építkezések iökönyvelöinek és a közgazdászoknak az ellátási és szál- lítási tevékenység elemzésével kapcsolatos gazdasági és statisztikai munka ellenőrzését iokozniok, színvonalát emelniök kell, fel kell tárniok a hiányos- ságokat, gyakorlati intézkedéseket kell megjelölniök és végrehlajtaniok a szállítási és ki— és berakodási munkák költségeinek csökkentésére.

, A szállítási költségek elemzése céljából az alábbi séma szerint elemző

táblázatot kell készíteni (a számok példaszerűek):

Az adott hó- ..1. ; , § Tonnakilométer 3 _n_ 5 : § ':

napban vépko- : N 'a r;————————— 5 a .c: :: a o -A csivalafépít— ítés"; _ÉÉ Ég)- Eg 235 ot: 3)- kezéshez szállí- m ggg áru a %S S. * "5300 551300 VE Az anyagok tott anyagok § ?: o -- E !" e: - 3 J ;) E X Z; "- X 3 .

megnevezés ——————— sar

c d "*

itt;

0

9 as was

.—

ses s?

....

mér— menv— ng E'; 3.3: ;; 3 §?) ; Ez; 8 p,"; 2 ___,1 :;

ték' nyiség % e?! '3—65 45 23 0 S Vág "03 339. 5314 3 0 egység; LVH" m'" 4-3'""" :: v-í M'"V B*V H"

im .! , 2 3' 4 5 6 7 8 9 10 11

Gömh'la ... _. . . . m' 250 175 ) 875 1 000 0,85 744 850 106

Fűrészeltfa ... ,. 200 120 5 600 700 0,86 516 602 36

Tégla ... ezer db. 1 500 5 625 6 33 750 35 000 0,90 30 375 31 500 1 125

Homok ... m$ ' 100 150 4 600 700 0,35 510 595 85

Kavics ... ,, 200 320 7 2 240 2 500 (?,87 1 949 2 175 226

Stb

A tényleges szállítási költségeknek azokkal a költségekkel való össze-

hasonlítása, amelyeket a gépkocsik megtett útja és ia rakományok súlya alap—

ján állapítottunk meg, lehetővé teszi, hogy megállapíthassuk a szállítási költségek kifizetésének és rá szállítóeszközök kihasználásának helyességét.

Ebből a célból különös figyelmet kell fordítani a gépkocsikihasználás megjavítására, a be- és kirakodási munkák gépesítési színvonalának emelé- sére és az építési szervezetek költségcsökkentésére.

*

Az említett példák természetesen távolról sem ölelik fel az építési költ- ségeknek az építkezésnél meglévő összes csökkentési lehetőségeit. Az épít- kezésekne'l például nagy tartalékok rejlenek az építési-szemlési munkák ön- költségének csökkentésére az általános költségek — főként az adminisztra- tív-gazdasági költségek — csökkentése, valamint la veszteségek és impro- duktív költségek megszüntetése révén. Ismeretes, hogy sok építési szerve—

zet még mindig eltűri a normativát meghaladó általános költségeket, vesz- teségeket és improduktív költségeket.

Ma, amikor a Szovjetunióban a népgazdaság újabb hatalmas fejlesz- tését valósítják meg, s ezzel egyidejűleg rendszeresen leszállítják a köz- fogyasztási cikkek árát, és jelentősen csökkentik a lakosság ladó- és illeték- terheit, valamint a kölcsönjegyzést, ia takarékosság rendszere még nagyobb

jelentőségre tesz szert. .,

Az építési szervezetek, a pénzügyi szervek és az állami statisztika min—

den dolgozójának szem elött kell tartania az önálló elszámolásnak az épít- kezéseken való további megszilárdítását, a legszigorúbb takarékossági rend- szer betartását és a gazdaságonbelüli felhalmozási források mozgósítását.