Az építési elszámolások kérdéseiről

ABONYI ISTVÁN: .

AZ ÉPÉTÉSI ELSZÁMOLÁSOK KÉRDÉSElRÖL

JAVASLATOK, ELGONDOLÁSOK

Az építőipari munkák tervezésének és elszámolásának jelenlegi rend— * szere közismerten sok műszaki és adminisztratív munkát igényel. Az épít- kezések vezetői éppúgy, mint a beosztott műszaki alkalmazottak, munka—

idejük nagyrészét különböző nyilvántartások vezetésével töltik, és ez a munka általában nem áll arányban az eredménnyel. Ennek következménye- képpen nem tudnak eleget foglalkozni az építkezések előkészítésével, a munkálatok műszaki szervezésével és a kivitelezés hathatós ellenőrzésével.

Ez a helyzet — lényegileg — nem változott az államigazgatás munká- jának egyszerűsítésére hozott minisztertanácsi határozat Végrehajtása után sem. Nem valósultak meg ugyanis kellő mértékben a határozat azon irány—

elvei, melyek szerint: ,, . .ki kell küszöbölni a felesleges nyilvántartásokat, le kell szűkíteni a felsőbb szervek túlzott adatszolgáltatasi igényeit,. .meg kell teremteni az egységes alapbizonylati rendszert, melyre támaszkodva Szilárd bizonylati fegyelmet kell biztosítani."

E cikk keretében az építési munkák tervezésében, elszámolásában és az ezekkel összefüggő területeken fennálló megoldat an problémák egy ré—

szét kívánjuk bemutatni. A hiányosságok felvetése tán a legtöbb esetben javaslatot is teszünk. A javaslatok megvalósítása —— véleményünk szerint

—— a hiányosságok megszüntetését eredményezné. ,

A hiányosságok feltárásánál és a javaslatok készítésénél nem töreked- tünk teljességre, mert az a megoldandó problémák nagysága miatt egy cikk keretében nem is lenne megvalósítható. Minden bizonnyal számos olyan kérdés bemutatása kimaradt, melynek megoldása a jelenleginél lényegesen egyszerűbb módon biztosítható Úgy gondoljuk, hogy a kérdéssel foglalkozó szakemberek véleményének összegezése után a javasolt módszer esetleg alapját képezhetné olyan tárgyalásoknak is, melyek során az érdekelt ható—

ságok és szervek megteremthetnék az építőipari elszámolások egyszerű, át—

tekinthető, a vezetés—irányítás és ellenőrzés célját egyformán szolgáló rend- szerét.

Az ár- és költségszámítási rendszer hiányosságai

Az építési beruházások elszámolásánál a legtöbb hiba az árképzésnél, valamint a költségvetési tételek összeállításának módjánál található

Ismeretes, hogy az építőipari teljesítések elszámolásánál is alkalmazott változatlan árakat csak — aránylag rövid ideig —— lehet fenntartani. A vál—

tozatlan ár képzésénél alkalmazott anyagárak és műszaki normák az évek

m

860

folyamán változásokon mennek 'át, minek következtében újabb változatlan , árat kell kialakítani. Ma már az 1952. január 1—i normák, szállítási tarifák stb. alapján kiszámított változatlan ár'és a kivitelező vállalat által kifize—

tendő bérek, fuvar- és rezsiköltségek között —— a tarifaváltozások,_norma—

rendezések és a hatósági intézkedések következtében —-— lényeges eltérés található. Néhány költségvetési tétel vizsgálata abból a szempontból, hogy a költségvetésben előirányzott idő és bérösszegek megfelelnek-e ugyanazon költségvetési tételért a munkavállalóknak utalványozott idő, illetve forint- összegnek, a következő eltéréseket mutatta ki:

A költségvetési tétel megjelölése , Idő (óra) [ Forint

, " "nt- -- n a' "

sm. $$$er m tm "ám tagra?

jel MOgHBVEZéB mOIáSi normák nak nyozás normák nak nyozás

egység szerint utalvá- (% ) szerint utalvá- (% )

www? nyozva nyozva

_ _ 1 tömör

l/a Pmcetömb kiemelés . . m$ 1,75' 2,21 1263 4,l7 6,9-5 166,7

l/b Alapfalak ... 1 ma 7,85 SAE lO7,6 16.35 27,4O 167,6 5/b Felmenőfalak ... 1 m3 7,98 7,63 95,6 20,62 26,48 l28,4—

0/0 ; Vasbeton gerendák és ,

koszorúk zsaluzása . . 1 m2 O,73 0,67 9l,8 2,29 2,61 ll4,0

? 28/a-b Betonfalak és oszlopok betonozása (gépíkeve-

réssel) ... 1 ma 5,27 6,89 l30,07 ll,83 21,93 18534 ZS/a—b Válaszfalak tömör

falazótéglából ... 1 mi l,2O l,39 115,8 3,32 4,64 1393

30/a Belső vakolatok '

és meszelések ... 1 ma (ms 0,68 1004) ma' 2,21 1315

Ezek az építtetőnek fel nem számítható többletfizetések nem kismér—

tékben forrásai az építőipar veszteségeinek. Az a tény, hogy egyes esetek—

ben 60—80 százalékkal többet utalványoznak a dolgozóknak a költségvetés—

ben elszámolt, illetve a számlában elszámolható összegnél, megbízhatat—

lanná teszi az építőipar utókalkulációját. Erre vezethető vissza az is, hogy az épületek befejezése után a ténylegesen kifizetett bérköltségeknek a költ—

ségvetésben elszámolt bérekkel való összehasonlításakor nem lehet megál—

lapítani az eltérés okát, vajjon a dolgozóknak többletmennyiséget számol—

tak el, vagy a megváltozott normatételekből adódik az eltérés. _ A kivitelező vállalatok egyrésze a fentiekből eredő veszteségek csök- kentésére különböző módon igyekszik árbevételhez jutni. Egyik ilyen mód- szer az, hogy az 1952. január 1—i műszaki normák alapján készített egység—

árak helyett, a tényleges költségeknek megfelelő egységárakon számolnak.

A kivitelező Vállalatok —— veszteségük csökkentésére —— egyes esetek—

ben egészen helytelennek tűnő költségek felszámításának engedélyezését kérik. Az engedélykérés legtöbbször homályos és olyan körülirásokat tar—

talmaz, melyek megítélése komoly ellenőrzést igényelne. A 43/1. Vállalat például 171 660 forint többletköltséget kíván egyik munkájában felszámí—

tani az alábbi indokkal: ,

,,A legtöbb esetben nem Végleges tervdokumentációk szerint, hanem a munka természetéből adódóan, helyszíni adottságok alapján végzendő, il—

letve elrendelt munkáknak nagy területen szétszórt nem szokványos és ve- z-arzélyesebb, tehát legalább 100 százalékkal több műszaki munkavállalót

AZ ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK' KERDESEImL 861

igénylő munkáknál műszaki többlet létszám béralapja 5 építkezési helyen 1 hónapra 28 610 forint; felmerült 6 hónapon keresztül."

Az építőipari árak helytelen megállapítását igazolja, hogy amíg a ma- gas- és mélyépítőipari vállalatok nagy veszteséget mutatnak ki, a szak— és szerelőipar nagy nyereséggel dolgozik. A 30. sz. Építőipari Vállalat 1954.

III. negyedévi mérlegbeszámolója szerint: '

,,14,9 százalékos nyereséget értünk el akkor, amikor költségvetéseink szerint csupán 3 százalékos hasznot van jogunk felszámítani. Ennek a magas akkumulációnak oka részben még költségnormáink laza voltában, de nagy- részt az anyagtakarékosság vonalán keresendő. Egyes munkák költségveté—

seiben törés címén 5—10 százalékot számítunk fel. Ugyanakkor a jól meg—

szervezett munkamódszer és anyagtakarékosság miatt ez a törési százalék _ egész minimálisra van leszorítva és az itt jelentkező különbözet természet—

szerűleg nyereségként jelentkezik."

Más szakipari Vállalatok nyeresége abból adódik, hogy a költségvetési tételben előírt munkanemeknek csak egy részét végzik el a fővállalkozó és a beruházó laza ellenőrzése következtében. A 47 . sz. Építőipari Vállalat szerint:

,,A szakipari munkáknál mutatkozó nyereség jelentős részben abból adódik, hogy a festőüzemek alvállalkozói szerződés alapján költségvetés szerint számlázhatnak. Nyereségük kialakításában ennek a jó munkaszer—

vezésen, anyagtakarékosságon kívül jelentős befolyása van, mert az egyes festőrészlegek nem tartják magukat a költségvetési kiíráshoz."

A bérelszámolás, a normarendszer és a prémiumfizetés néhány hibája Az építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak bérezési rendszere az elmúlt idők folyamán jelentősen fejlődött. Ennek ellenére azonban mind a munkások, mind az alkalmazottak jelenlegi bérezési rend—

szerénél olyan hibák találhatók, amelyek nem segítik elő a gazdaságos épi- tési módszer megteremtését.

Az állami építőiparban 1949. év után a munkanormák készítésénél je—

lentős fejlődés tapasztalható. A normák darabszámában azonban túl nagy volt a növekedés, ma már több ezer darab normatétel van érvényben. A számszerű növekedés komoly hibákkal járt.

A normamegállapítás és a normarendezés területén sok esetben történ- tek hibák. A jelenlegi normák többsége nem technikai, illetve haladó átlag—

norma. Az 1951. évi normerendezés egy adott időpont átlagteljesítmény szá—

zaléka szerint történt azonos mértékben minden normára nézve, tekintet nélkül arra, hogy a különböző normákat a dolgozók milyen mértékben tud—

ták teljesíteni.

Jelenleg a munkanormák legnagyobb hibája, hogy a túlzottan aprólé—

kos és tagolt normarendeszer a munkák utalványozását, a teljesítmények felmérését és ellenőrzését megnehezíti és ez a szükségesnél nagyobb admi—

nisztrációt von maga után.

Az építőiparban az egyéni darabbérezés rendszere az adminisztrációs munkát növelte, a munkák pontos felmérésén alapuló átvételét, elszámolá—

sát és ennek ellenőrzését megnehezítette. A bérezés e rendszerében egy munkás után átlagosan havonta háromszor 25—30 normatétel kiírását kell elvégezni. Ez igen jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalatokra. Az ad—

minisztrációs munkának ezt a tömegét a fennálló rendelkezések értelmében

^{_ ' 862} ABoN'ri' is ,

a műszaki tervfelbontásnak kell megelőznie olyan módon, hogy ennek alap-—

ján a mukák utalványozása a tárgyhónapot megelőző hó 25—30—8 között megtörténhessen. A felsoroltakon kívül dekádonként —— tehát havonta há—

romszor —— tételesen fel kell mérni az elvégzett munkát. Ezzel azonban a béradaminisztráció még nem fejeződött be, mert—az elszámolás után az el—

végzett munkamennyiségeket a tervielbontási lapokra tételesen vissza kell vezetni.

Az építőiparban alkalmazott bérezési rendszer hibái közé tartozik az is, hogy az egyes premizálási feladatokat nem a bérezés alapelveivel szoro- san és szervesen egybekapcsolva oldottak meg.

Az anyagtakare'kosság érdekében kiadott premizálási rendszer sem tudja a munkásokat mozgósítani a takarékosság megvalósitására, mivel:

a) a premizálási feltételek meghatározása körülményes, nem világos;

b) számvitelileg és gyakorlatilag nincs megoldva a megtakarított anyagmennyiség pontos megállapítása.

A zsaluzóanyag többszöri felhasználását például az Épitésügyi Minisz—

térium 55/1951. sz. körrendelete szerint úgy kell megállapítani, hogy a be- zsaluzás megtörténte után a kibontott anyagot vissza kell vételezni és meg kell állapítani a továbbfelhasználásra alkalmas anyagmennyiséget. A munkahelyek anyagkőnyvelésükben ugyanakkor nem tartják nyilván" azt, hogy az anyagot melyik brigád vette át. A gyakorlatban a brigádok zsaluzó—

anyag megtakarítását visszavételezés nélkül, becsléssel állapítják meg.

Például a 22/2. sz. Állami Építőipari Vállalat MÁVAG építkezésén 1044,5 m2 zsaluzást végeztek el. A visszavételezés nem történt meg és becs—

léssel 6835 m2 zsaluzóanyagot tüntettek fel továbbfelhasználásként. Ezen az alapon számították ki a megtakarítást és ezután fizették ki a prémiumot

is. Hasonlóan jártak el a 41/5. sz. Állami Építőipari Vállalat Felvinczi úti

építkezésén is.

Az érdekeltség hiánya

A beruházások határidőben történő üzembehelyezésének egyik akadá—

lya, hogy a beruházóknak éppen úgy, mint a kivitelezőknek nem döntő ér- dekük a beruházási hitelek gazdaságos felhasználása. A beruházási keretek kimerülése esetén a beruházó hitelkeret—pótigényét —— amennyiben a felet—

tes szervnek hitelkeret rendelkezésre áll, ——- adminisztrativ úton, minden különösebb felelősségrevonás nélkül kielégítik. A beruházók nem bírálják el a kivitelezők többletigényeit megfelelő eréllyel.

A Beruházási Bank jelentése szerint az 1954. évben visszahivott jog—

talan felszámítások összege 207 millió forint. A folyósítások előtti törlések összege kb: 224 millió forint. A visszahívással együtt 1954. évben tehát 431 millió forint volt az az összeg, amelyet a, kivitelezők jogtalanul felszámí—

tottak.

A beruházóknak a gazdaságosság kérdésével szemben tanusított kö- zömbössége azzal is magyarázható, hogy a kivitelező a munka folytatását a hitelkeret kimerülése esetén megtagadhatja és csak újabb kijelölés esetén.

vállalja az építkezés folytatását. Ilyen ,,kellemetlenségek" elkerülése végett a beruházó lazább ellenőrzéssel kívánja az építkezés befejezését lehetővé

tenni, annál is inkább, mivel korlátlan mértékben kapott póthitelt.

Hasonló módon a munkahelyi vezetők sincsenek megfelelően érde—

keltté téve és ez a felelőtlen anyaggazdálkodásban nyilvánul meg.

AZ ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDÉSEIRVOL 863

Például a 49. sz. Építőipari Vállalatnál Komlón, 1954. szeptember 30—án a meg nem felelő szállítási ütemezések következtében a munkahelyeken 3 millió forint értékű elfekvő anyagot tároltak. Ezeket az anyagokat újabb rakodási és szállítási költség felmerülésével kellett egy központi telepre szállítani. Az összegyűjtés során Komló különböző területein több olyan raktárt is találtak, amelyek a könyvekben nem szerepeltek.

A társadalmi vagyonnak ilyen megengedhetetlen laza kezelése nem elszigetelt jelenség.

A vállalatok nemtörődömsége abból is adódik, hogy minden következ—

mény nélkül mutathatnak ki egészen hihetetlennek tűnő veszteségeket.

Például a 43. sz. Építőipari Vállalat a III. negyedévben 23 189 000 fo—

rintos termelési érték mellett 8 176 000 forint veszteséget mutat ki, mely a termelési értéknek 35 százalékát teszi. A veszteség az alábbiakból tevődik

;ossze:

kamat és bírság ... 429 000 Ft kötbér ... 570 000 Ft illeték ... 50 000 Ft különélési pótlék ... 185000 Ft raktárhiány ... 326 000 Ft fuvarozási veszteség ... 575000 Ft rezsi veszteség _ ... 980000 Ft takarók értékesítésénél veszteség 282 000 Ft hitelezési veszteség ... 204 000 Ft garanciális veszteség ... 202 000 Ft készletmozgósítási veszteség .. 502 000 Ft előző éveket illető veszteség . . . . 3 871 000 Ft

A felelősségrevonás hiányát és az érdektelenséget mutatja a 71. sz.

'*Vállalatnál található helyzet is. Hasonló érdektelenség mutatkozik az épít- kezések átadási határidejének teljesítésében. A beruházót irányító hatósá—*

"gok és maguk a beruházók is lazán kezelik a kivitelezési határidőket.

Például a mezőgazdasági építőipari vállalatok legtöbb szerződésükben

*a kezdéstől és az építkezés nagyságától függetlenül befejezési határidőként 1954. december 31-ét adták meg, holott a munkák általában rövidebb idő :alatt befejezhetők és be is fejeződtek.

A kivitelező Vállalatok határidő módosítási kívánalmait a legtöbb eset—- ben kritika nélkül elfogadják és hozzájárulnak a határidők meghosszabbí- tásához. A laza határidők ellenére Sem tartják be a megállapított átadási

időpontokat. *

Például a 49. sz. Építőipari Vállalatnál ,,a határidők be nem tartása és _a munkák minőségi hiánya miatt a'III. negyedévben a Közületi Döntőbizott—

ság 354 000 forint kötbér büntetést szabott ki. A vállalatnak 30 ilyen jog- vitás ügye van folyamatban."

Az elmondottak csak egy kis részét teszik ki azoknak a hibáknak és a (hiányosságoknak, melyeken, jól átgondolt intézkedésekkel aránylag köny;

nyen lehetne segíteni. A következőkben néhány javaslatot, elgondolást ve—

tünk fel, melyek —— ha nem is teljes mértékben —— de Véleményünk szerint ,:alkalmasak az építőipar műszaki és adminisztratív dolgozói munkájának egyszerűsítésére, lehetőséget nyújva ezzel e területen is a gyorsabb, köny- nyebb, jobb, tehát olcsóbb, gazdaságosabb kivitelezésre. Ezek a javaslatok természetesen még —— a szakértők hozzászólásai alapján —— kiegészítésre szorulnak.

_ Végeredményben a gyakorlati alkalmazásuk mutatja majd meg azt,, hogy érdemes volt bevezetésükért vitát indítani, azokat —— a sokszor még merev ,,hivatalos" állásponttal szemben is — elfogadtatni.

;

!:

Az érvényben levő rendelkezések szerint az építési-szerelési munkák—

elszámolása

1. havi átadási jegyzőkönyv;

2, havi tételes jegyzék;

3. folyamatos teljesítményi előleg;

4. végszámla,

alkalmazásával történik.

Havi átadási jegyzőkönyvvel köteles a kivitelező átadni, illetőleg a be—a ruházó átvenni az olyan" építkezéseken végzett munkákat, amelyeknél a generálkívitelezői vállalati összeg a 2 millió forint értéket meghaladja. A jegyzőkönyv útján átadott, illetve átvett munkák mennyisége és egységára a későbbiek során nem vitatható.

Havi tételes jegyzék alapján kell átadni azokat az építkezéseket, ame—a lyeknek generálkivitelezői vállalati összege az 500 000 forintot meghaladja- A jegyzőkönyv felvételére vonatkozó rendelkezéseket havi jegyzék készíté-

sénél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beruházó az elvégzett munka mennyiségének elismerése tekintetében a megállapított kifogásolási

* határidőn belül nyilatkozhat.

_ ; Folyamatos teljesítési előleggel az 500 000 forinton aluli generálkivite—

' lezői munkákat kell elszámolni. Folyamatos teljesítményi előleget a tárgy- hóban foglalkoztatott munkavállalók átlaglétszáma és az egy főre megálla—, pított tervszerinti havi termelési érték szorzata alapján kell kiszámítani. Az ilymódon történő elszámolás mind a kivitelezői termelési értékbe, mind a, beruházási terv teljesítésébe beszámít.

Az Építésügyi Minisztérium és a Közlekedés— és Postaügyi Miniszté—M rium kivitelező építőipari vállalatai az 50 000 forinton aluli generálkivitele———

zői munkákat tcsak ún. végszámlával a munka teljes befejezésekor számol-_

hatják el mind pénzügyileg, mind pedig teljesítés szempontjából.

* Az elszámolások bonyolultságát tetőzi még az a tény is, hogy az alválm.

lalkozó nem köteles minden esetben a fővállalkozóra vonatkozó rendelkezé—

sek szerint elszámolni

1955. évtől kezdve a havi átadási jegyzőkönyvek alkalmazása az eddigi- 1 millió forint helyett 2 millió forintos generálkivítelezői szerződéses mun-—

kákra terjed ki, — miáltal a termelési értéknek kb 30—40 százalékát lehet csak felméréssel megállapítani —- az elszámolások eme bonyolult és sokrétű—' rendszerének revíziója tehát joggal vetődik fel.

A jelenlegi elszámolási mód mellett a műszaki alkalmazottak munka—,, idejük nagy részét a felmérések előkészítésével, havi felméréssel, a szám—

lázással és a vitás ügyek elíntézésével töltik el; A havi felmérés és a számla , készítés a műszaki munkavállalóknál havonta legalább 6—8 munkanapnyi

termelési kiesést jelent. Ez idő alatt az építkezés műszaki irányításával fog—

lalkozni gyakorlatilag nem tudnak. A havi elszámolások rendszere a válla——

latok központjában szintén munkatorlódást okoz, mivel a több példányban készítendő számlákat egy adott határidőre kell elkészíteni és a Beruházási Bankhoz továbbítani. Ugyanilyen munkatorlódást és hatalmas adminisztrá—am

ááá!

AZ ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDESEIROL ' _ * 865;

ciót jelent a Beruházási Banknál, valamint az építési ellenőröknél a havi számlák felülvizsgálása.

Javaslataink kidolgozása során megvizsgáltuk azt, hogy milyen más _ elszámolási rendszer alkalmazásával lehetne ezt a bonyolult és nagyméretű adminisztrációval járó munkát egyszerűbben elvégezni anélkül, hogy az az elszámolások pontosságát, megbízhatóságát lényegesen csökkentené.

' Húsz vállalat 1954. október havi'termelési értékét felülvizsgáltuk abból a szempontból, hogy ha a Vállalatok az érvényben levő rendelkezések be—

tartásával elszámolt termelési értéket a tervezett termelékenység és a tény—y leges állományi létszám szorzata alapján számolták volna el, milyen ősz—*

szegű eltérés keletkezne. A Vizsgálat szerint a havi elszámolások során csak ' néhány százalékos eltérés mutatkozik, ami a negyedéves elszámolásoknál; , "

általában már kiegyenlítődik. —

Tapasztalataink alapján joggal vetődik fel a kérdés, érdemes-e a je—

lenlegi nagy adminisztratív munkával járó havi számbavételi módszert, fenntartani, vagy megelégedhetünk egy-egy nagyobb időszakot (pl. negyed-—

évet), felölelő elszámolási rendszerrel.

A vállalati munka ésszerű megszervezése és a teljesítmények egysze—

rűbb elszámolása és a finanszírozás egyszerűsítése érdekében javasoljuk, hogy az építési munkák elszámolásánál a jövőben —— néhány költségvetési egyszerűsítés egyidejű bevezetése mellett — térjünk át általában a negyed- éves elszámolási rendszerre.

a) Az objektumok költségvetését a jelenlegi elvi felépítettséget meg—- hagyva -— az ésszerűség határain belül — jól határolt, könnyen felismer-—

hető részenként kellene összeállítani. Az objektum ezen elhatárolható ré—

szeire kiirt munkák elkészítése esetén történne az átadási jegyzőkönyv fel—- vétele, tekintet nélkül arra, hogy a munkálat mennyi ideig tart.

' b) Bizonyos összegen (pl. 50 000 forinton) aluli épitkezéseknél ezt a ' megbontást nem kell elkészíteni, hanem az objektum teljes befejezésekor ; kell az átadási jegyzőkönyvet felvenni.

c) Az építési teljesítés havi felmérés szerinti elszámolását meg kell;

szüntetni. A negyedév folyamán a finanszírozáshoz szükséges havi teljesí—- tések kimutatását a munkán jelenlevő átlagos munkáslétszám tervezett ter-—

melékenysége (vagy esetleg más megfelelő mutató) alapján kell elszámolnia cl) A negyedév végén készítendő el a számla, mely tartalmazza egyrészt a befejezett épületrészek végleges elszámolását a felmérési napló alapján, ! , másrészt a befejezétlen épületrészek elszámolását felmérés vagy közös becs—

lés alapján. A teljesítés elszámolását annak befejezéséig halmozottan kell , kimutatni. A befejezett és átadott épületrészeket a további elszámolások fo-

lyamán csak forintban kell kimutatni?

e) Év végén az épitési—beruházások tárgyévi volumene és az építőipari teljesítések pontos meghatározása végett minden befejezetlen munkát téte- lesen fel kell mérni és ezáltal a tárgyévi teljesítményt pontosan meg kell állapítani.

f) Az építkezés teljes befejezésekor végszámlát kell késziteni, mely vég-- számla ——- a későbbiek során ismertetett módon —-— lehetővé teszi a tervezett költségek és a ténylegesen számlázott költségek összehasonlítását. Az objek- tumok műszaki átádását végszámla és esetleges hiányjegyzék készítésével"

kell elvégezni. A végszámla és hiányjegyzék összege alapján kell megálla—

pitani az objektum értékét.

:866 mos—n terv *

A teljesítések ilyen módon való elszámolása minden kétségen kívül nagy adminisztrációs tehertől szabadítja meg az építésvezetőket. A beruházó és ellenőrző szervek felszabaduló idejüket a folyamatosan befejeződő mun—

kák (épületrészek) ellenőrzésére és az átvétel igazolására fordíthatják. Az intézkedések következtében az alábbi egyszerűsítések érhetők el: évenként 8 alkalommal elmaradna a havi átadási jegyzőkönyv, illetve tételes jegyzék és havi számla készítése, munkahelyi impurum (fogalmazvány) összeállí-V

tása, azoknak tételes gépelése. A Beruházási Bank ügykezelésében nagy—

fokú csökkenés jelentkezne, az ellenőrzés sokkal egyszerűbb lenne. Havonta megszűnne az előzetes és végleges ellenszámla: a' vitás ügyek tengernyi mennyisége. Nagy mennyiségű munkától szabadítanánk fel a postát is. A _döntőbizottsági ügyek száma lényegesen kevesebb lenne.

Megszüntethető lenne a kereset-előkészítő ív is. Az építkezések elszámo- lásának egyetlen alapbizonylata a felmérési napló lehetne, mely felmérési

napló átadási jegyzőkönyv joghatályával rendelkezne.

A kivitelező vállalatok munkáját még ennél továbbmenően is kell egyszerűsíteni. Megszüntethető lenne például a vállalatok pontatlan és még felsőbb szinten is tájékozódásra alkalmatlan havi eredmény elszámoltatása.

Célszerűnek látszik továbbá, hogy a munkálatok egyes részeit —— neve—

zetesen azokat a részeket, amelyek a tervkészítéssel vannak szoros kapcso—

latban —— a vállalatoktól elvegyük és átadjuk a tervező irodáknak. A tervező irodák költségvetés—készítési munkáit úgy kell megszervezni, hogy a jelen- leginél egyszerűbb, világosabb és áttekinthetőbb módon végezzék és így a (kivitelezők mentesítése céljából átvett munkamennyiség ne okozzon a ter-

vező vállalatoknál munkatöbbletet.

A tervezőintézeteknek ezt a munkaátvállalást még abban az esetben is el kell végezni, ha az átmenetileg esetleg némely helyen többletmunkát igényel.

A költségvetések ugyanis jelenleg nem tartalmaznak pontos adatokat.

A pontatlanságot nagyrészt az a körülmény okozza, hogy az idomtervek, valamint az anyagkivonatok készítése jelenleg a lOO—as léptékű műszaki dokumentáció alapján történik és a kivitelezési tervtől ennek következtében eltérő. Ez a pontatlanság az organizáció vonatkozásaiban különösebb zavart nem okoz, pontos elszámolásokra azonban természetszerűleg nem alkalmas és így a legtöbb vita s ennek következtében többletmunka alapjává válik.

Ezt kiküszöbölné az a megoldás, hogy a költségvetések És az idomtervek a kivitelező által felülvizsgált műszaki tervek alapján, a kivitelezővel egyez—

tetett és konkretizált feladatokra készülnének és a költségvetés a kivitele—

zővel lefolytatott egységárvita utáni, jóváhagyott egységárakat tartal—

mazná. Ezt a munkát jelenleg két szerv végzi. A tervező a műszaki doku- mentáció alapján elkészíti az idomterveket és a költségvetést; a kivitelező- nek ugyanezt meg kell csinálnia a kivitelezési tervek alapján. Nyilvánvaló tehát, hogy ha egyeztetett és helyes kiviteli tervek és egységárak alapján a tervező iroda készíti el a költségvetéseket, a jelenleg folyó kettős munka,

nagy részében megtakarítható, a számadások minősége pedig lényegesen

javul. '

Az egyszerűsítések végrehajtásával kapcsolatban alapvető kívánalom—

ként merül fel ugyanis, hogy az építkezések beindulásakor műszakilag meg—

alapozott, tervezők által adaptált és a kivitelező részéről felülvizsgált és el—

fogadott kivitelezési tervek és e tervek alapján készült költségvetések áll-

Az ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDESEino—L , 867 jának rendelkezésre. El kell jutni a költségvetés készítésének ama fokára, miszerint a költségvetés az objektum pontos előkalkulációját, illetve ható—

ságilag megállapított árát tartalmazza és jelentse.

A kivitelezési tervektől eltérő mennyiséget és a jóváhagyott egység- _ árak felhasználásával készült összegnél többet elszámolni csak a költség- vetés, illetve a tervek módosítása esetén szabad. Érvényt kell szerezni an—

nak a rendelkezésnek, hogy a tervek módositására. csak a tervet jóváhagyó szerv illetékes. Ennek ellenőrzése a Beruházási Bank egyik fontos feladatát képezheti.

A kivitelezés során felmerülő pót'munka esetén külön költségvetés ké- szítendő és a teljesítéseket a pótköltségvetés alapján kell elszámolni.

Költségvetések szerkezete

A jelenlegi költségvetések kis átalakítással, módositással alkalma- sak arra, hogy az elszámolások egyszerűbbétételét biztosítsák. Az egyes be— '; "

fejezett épületrészek szerinti teljesítmény—elszámolás ugyanis csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a nagyobb volument képviselő munkák munkanemfejezetén belül egyes jellemző épületrészeket elhatárolunk, il— * letve külön tervezünk meg. Ilyen épületrészek lehetnek például alapozás, pince-szint, felmenőfalazatok, tetőráhelyezés stb Azoknál a munkanemfeje—

zeteknél, melyeknek kivitelezési ideje aránylag rövid, ezt a megbontást el—

végezni nem kell. Az illetékes szerveknek kellene épületfajtánként meg—

állapítani a kötelező megbontás mérvét, szem előtt tartva, hogy a bontás ne okozzon felesleges munkatöbbletet, a teljesítmények ilymódon történő elszámolását azonban elősegítse. Ehhez az elszámolási rendszerhez szükséges azonban, hogy a költségvetéseket a kivitelező által felülvizsgált műszaki, tervdokumentációból az egységár fellebbezések elintézése után a kivitele—

zési tervek alapján készítsék. '

A költségek kiírásánál továbbrais figyelemmel kell lenni azokra a munkálatokra, amelyeket általában alvállalkozók végeznek. E munkálatok tervezését ,a költségvetésekben elkülönítve kell végezni.

Költségvetési tételek összetétele

Szükségesnek látszik a költségvetések összetételében bizonyos kisebb arányú változtatás, nevezetesen az, hogy az építőiparra igen jellemző szállí- tási és rakodási költségek mérését lehetővé tegyükh továbbá a ,,szociális teher"-ből kivegyük azt a költségrészt, amely tulajdonképpen a rezsinek egy része kell, hogy legyen. Az egységár ezek szerint négy költségtételre tagozódna:

a) anyagköltség, mely tartalmazza a költségvetési tétel kivitelezéséhez felhasználható összes anyag művi (leadó állomási árak alkalmazása esetén leadóállomási) árát, az Egységes Termékjegyzék alapján. Az anyagok por- lása és törése címén eddig a szállítási költségnél elszámolható kálót is itt kell megtervezni;

b) szállítási és rakodási költség, mely tartalmazza a költségvetési téte- lekhez felhasználható anyagoknak a gyártóműtől (leadóállomási árak alkal-

mazása esetén a leadóállomástól) a munkahelyi raktár, illetve deponiár'g fel—

merülő összes szállítási költséget, valamint a rakodási bért, mely az anya- gok elsődleges szállításakor a szállító eszközre való fel—, illetve lerakodás-

nál" merül fel. A rakodási bérek után felszámítható bérpótlékot, bérkiegé—*

zítő fizetést és SZTK járulékot is itt kell megtervezni, hasonlóan az úg?—

nevezett bedolgozási bérekhez; '

c) bérköltség tartalmazza a költségvetési normák alapján elszámolható ún. bedolgozási béreket. Itt kell megtervezni százalékos kulcs alkalmazásá—

val a bérpótlékokat és a bérkiegészítő fizetéseket, valamint a bérek és bér——

pótlékok együttes összege után elszámolható SZTK járulékot (szociális jut—' _ tatás néven). A szociális juttatások többi részét a reZsiköltségek között kell

_megtervezni és elszámolni (pl. étkezési hozzájárulás);

_ d) gépköltség a költségvetési tételek kivitelezéséhez szükséges gépek gépóra szükséglete alapján megállapított költség. Tartalmazza a gépkezelői _bért, a szociális juttatásokat, az üzem— és segédanyag felhasználást. Építő—A

ipari vállalatoknál rendszeresített gépeknél a gépek értékcsökkenését, kar-' bantartását és kisjavítási költségeit is itt kell elszámolni. '

Az a)—d) pontban elszámolt költségek együttes összege alkotja az úti,.

; nyersköltséget.

A költségvetési normák összeállítása

A költségvetési normák összeállítása jelenleg az 1952. január 1—i mű—

szaki normák, illetve bérek tekintetében az 1952. január l-én érvényben volt bértarifák alapján történik. Ezeket a műszaki normákat az Építéstudo—

* mányi Intézet ,,Építőipari költségvetési normák" (ÉKN) címen összefoglalta.

_, Egy köbméter H. 25-ös cementhabarcsból készített felmenő fal műszaki

normája például a következő: *

sign Költségelemek megnevezése ' Mértékegység Norma

l. Kőműves . . . ... ' Óra 3,80 2. Állványozó ... óra 0,5()

3. Segédmunkás ... óra 5,70

Összesen óra 10,00

I. bérosztályra átszámítva . . óra. 12,80

4. Tégla ... ezer db O,41

5. Folyami homok ... m3 025

6. Égetett mész ... _ (1 0,11

7. 2300-es cement ... (1 056

8. Víz ... ma 0,15

9. Felvónó óra ; Lm

A költségvetési norma forintértéke megállapítható:

a) Az I. bérosztályra átszámított óramennyiségnek az I. bér-osztályra megállapított órabérösszeggel való szorzata útján: az ún. bedolgozási törzs- bér. Ehhez az összeghez szociális teher címén 41 százalékot adnak hozzá.

b) Az egyes anyagféleségeknek a helyszínre adaptált szállítási és rako—

dási költséggel növelt anyag—egységárakkal történő beszorzása útján: az anyagköltség.

A rendeletek szerint a műszaki normák értékeit az azonos jellegű mun-—

kálatok költségvetéseinek készítésénél kötelezően kell alkalmazni, bárhol is

az ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDESEIROL * ' 869

?

történik annak kivitelezése. Ebből következően az elszámolható költségek ;

is állandóak. A műszaki normák szerint elszámolható költségektől függet- lenek az anyagok szállítási és rakodási költségei, melyek mindenkor a helyi viszonyokkal vannak szoros kapcsolatban.

A költségvetések készítésénél, illetve ellenőrzésénél sok aprólékos munkától szabadulnának fel annak készítői, amennyiben külön terveznek meg a költségvetés állandó és külön a változó költségeit. A költségeknek állandó és változó részre való bontása azt eredményezné, hogy a költség- vetések állandó költségtényezőkből álló részét gyorsan, a jelenleginél össze—

hasonlíthatatlanul kevesebb munkával lehetne összeállítani. A költségek változó részének tervezése (a költségvetések adaptálása) a munka megkez—

dése előtt történhetne a kivitelezővel közösen. A költségvetéseknek ilymó- don való tervezése annál is inkább lehetséges, mivel a költségvetésekben az épületrészenkénti elhatárolás lehetővé ,teszi, hogy a szállítási és rakodási költséget az egész épületrészre egy összegben állapítsuk meg. Az épület—

részre megállapított szállítási költség az időközi felmérés vagy százalékos készültségi fok alapján történő elszámolásnál sem okozhat figyelemre méltó eltérést, mivel munkanemfejezetenként ezek a költségek általában azonos súllyal jelentkeznek.

A költségek állandó részét egy árjegyzék tartalmazná. A változatlan árakat tartalmazó árjegyzék elkészítése az alábbiak szerint történne:

a) Szükségesnek látszik a bérelemek kiírási formájának megváltozta- tása. A jelen gyakorlatban a költségvetési normák bérköltség előirányza—

tát aszerint állítják össze, hogy azt milyen szakképzettségű munkás végzi;

például kőműves, állványozó, segédmunkás stb. Az így megállapított mű.-—

szaki normaórákat azonban első bérosztályú normaórákra számítják át. Ez a gyakorlat azonban nem vált be, mivel a költségvetési tétel nem bírálható el aszerint, hogy azt milyen képzettségű munkás végzi, az elbírálásnál sok—

kal jellemzőbb a munka technológiai folyamata. Ezek a folyamatok lehet—

nek például előkészítés, kiszolgálás, állványozás, bedolgozás stb.

A csoportosításnak ez a rendszere megfelel a komplexnorma utalvá- nyozás kívánalmainak is, mivel ezáltal a költségvetés szerinti bérösszeg összehasonlítható lesz az utalványozott bérek összegével. A műszaki idő—

norma mellett fel kell tüntetni a bérnormák szerint fizethető bér összegét is.

A költségvetési tétel egységére elszámolható törzsbérek után százalé—

kos kulccsal kell megtervezni a bérkiegészítő fizetés és bérpótlék, valamint

az SZTK járulék összegét. -

b) A költségvetési tétel műszaki norma előírás szerinti anyagfelhaszná—

lását forintértékben is ki kell mutatni. Az ,,Építési anyagok ára az építési munkák költségvetésének összeállításához" című könyvben a ,,Termelői"

és ,,Rendeltetési állomási" árat úgy kell megállapítani, hogy az ott feltün—

tetett változatlan árak az anyagok szállításánál felmerülő törési és porlási

költségeket is tartalmazzák. '

c) A gépköltség tervezése gépműszakórák alapján történjék, figyelembe-:

véve a gépek tervezett kihasználását. A gépműszakóra költséget a gép—költ—

ség főbb tényezőire bontva kell feltüntetni. Az egyes tételekhez szükséges gépórákat többféle gépkihasználási százalék fígyelembevételével kellene megállapítani. Ebben az esetben a tervező már a tervkészítésnél figyelembe- vehetné és a kivitelező számára kötelezően előírhatná az objektum kivitele—- zésénél elérhető, illetve elérendő gépkihasználási százalékot.

_ %A költségvetési tétel állandó részét tartalmazó normaösszeállítás java—?

salt formája az alábbi lehetne: ' ' '

Felmenőfalak

Elszámolási mértékegység: 1 ml

Mél'ték— (lemmtha lm res H. 25 K'Jlt( S(%gtálCII)ok Illcgnvvez/ , ése egy ség, _——______mm_____norma- , Ft

Bedolgozás ... óra 2,54 lO,'76 Állványozás ... óra 0.115) l,54 Kiszolgálás ... úr a 431 l3,56 Előkészítés ... Óra. O,83 2,59

Összesen 8,17 28,45

28,1 % szociális juttatás ... 79'199

Összes bér: 36,44

Tégla ... ezer db 0,41 136,94

F olyami homok ... m3 0,25 13,80

Égetett mész ... 01 O,1 1 2,30

BOD-as cement ... (; (),86 16,34

Víz ... m3 0, 1 5 0,02

Anyag összesen 169540

Felvonó ... óra. 1,10 12,63 Változatlan ár ... . . ...

A költségvetés összeállítása

_, A költségvetéseket a kivitelezési tervek alapján kell összeállítani. A költségvetések összeállítása két munkamenetben készüljön. A költségvetési tételek állandó (változatlan) részét tartalmazó költségeket kell a költség- 4 Vetéskészítés első szakaszában előirányozni. Az összes költségvetési tételek felsorolása után megállapítható a tervezett objektum változatlan ásom készí—

tett adaptálás nélküli nyersköltsége. Ez a nyersköltség az anyagok, illetve nagyobb munkagépek szállítási és rakodási költségeit nem tartalmazza.

Az anyagok szállítási és rakodási költségeinek megállapítása, illetve tervezése az egyes költségvetési tételek műszaki anyagszükséglete alapján , készített részletes anyagkivonattal történik, például a következők szerint:

A költségvetés kivitelezéséhez szükséges anyag megnevezése és mennyiségi egysége

A M'

Kís- Folva— '

méretü Bánya— mi Bánya- Salak Égetett Építőkő Cement

307' íalazó— homok homok kavics mész 300—as száma tégla

1000 db gu3 l mg ml m3 (; m3 —.— g

1. l 45,1 27,5 12,1 945

2. l

1

4. ;

1—57-ig 380,0 307,0 211,0 408,0 376,0 467,0 106,0 577,2

AZ ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KÉRDÉSEIHOL , ; ' * 871

Az anyagkivonat készítésének előírása nem jelent új feladatot. A kivi—

telező vállalatok anyaggazdálkodásához szükséges annak ismerete, hogy mi—

lyen mennyiségben, milyen minőségű anyagokat kell beépíteni az objekf tumba. Ugyancsak szükséges a tervezőknek is ennek ismerete az organizá—

ciós terv készítésénél a depónia képzéshez. A jelenleg készülő anyagkívo—

natok a költségvetések megbíZhatatlanságán túlmenően nagyfokú lazaságo—

kat is tartalmaznak, mivel sok esetben nem a költségvetési tételek szerint elszámolható anyagok mennyiségét tartalmazzák, hanem legtöbbször ,,hází normatívák" felhasználásával készítik. Szükséges tehát egy olyan anyag—

kivonat, amely a kiviteli tervekre támaszkodva szilárd alapja legyen az anyaggazdálkodásnak és lehetőséget adjon az anyagfelhasználás jogosságá- nak ellenőrzésére is.

Ezen anyagkivonat alapján kell elkészíteni a szállítási és rakodási költ—

ségösszesítő táblázatot. Az épületrész elkészítéséhez szükséges anyagok egy—

ségére a jelenlegi módszernek megfelelően kell kiszámítani a szállítási és rakodási költségek összegét. Az épületrész összes szállítási és rakodási költ—, ségének kiszámítása az alábbi táblázat szerint történhet:

E só im eső Összes mennyiségre

SOP Az fmvag megnevezése Mennyiségi szgislíszélges gy 'L' elfálámomndó szám ( , egysege mennyiség szállítási rakodási szállítási rakodási

költség költség költség , költség

1. Kisméretű tégla . . . 1000 db 380 51,52 4,45 * 19 577,60 1 69130

2. . Bánya, és folyami '

homok ... m3 518 18.56 4,45 9 614,08 2 305,10

3. Bánya kavics ... m3 408 18,56 4,45 7 572,48 1 815,60

4. Salak ... 1113 — 376 7,20 l,12 2 707,20 421,12

5. Égetett mész ... 01 467 1 ,42 0,61 (mau 284,87'

6. Építőkő ... m3 106 12,21 5,89 1 29426 62434

Bedolgozott anyagok —— —- —— —-

Gépek száll. költsége —— —— — ——

Egyéb száll. költség —— 4— —— ——

Összesen -— _ __ ...

Föld és törmelékfuvar —. -——— —— —— 1

Mindösszesen

, Az épületrész elkészítéséhez szükséges összes anyag szállítási és rako—

dási költségeinek megállapítása után a gépek szállítási kölségét kell meg- tervezni, külön a gépeknek munkahelyre való felvonulását és külön tétel- ben a gépeknek a munkahelyről való levonulását.

A felvonulási költségekben előirányzott egyéb szállítási és rakodási költségeket is itt kell megtervezni megbontva felvonulásra és levonulásra.

A föld— és törmelékfuvar szállítási költségét ugyancsak külön tételben kell megtervezni. A szállítási és rakodási költség összesítő végösszege adja az épületrész költségvetési értékének változó részét. A kimutatott szállítási és rakodási költséget a költségvetési tételek után külön tételben kell elszá—

molni.

372 ABONYI ;swm

A költségvetési tételek változatlan és változó részének összege adja a

költségvetés nyersköltségét. A nyersköltséget az előírt százalékos rezsi—

kulccsal — mely a munkahelyi adottságokból származó költségeket is tar-

*talmazza — megemelve rendelkezésre áll az objektum tiszta jövedelem nél- A'küli tervezett költsége.

A nyers— és rezsiköltségek együttes összege után számítható fel az elő—

írt tiszta jövedelem. A nyers- és rezsiköltségek haszonnal növelt összege adja az objektum tervezett költségét. A költségvetés az elmondottak szerint az alábbi formában készíthető el:

Tervezett Elvégzett

téllel Mem" Egvség-

ebr- A tétel 10í1'ása nyiSégi 'm— ' mennyi- összeg mennyi- összeg

száma egység ség Ft ség '

l 2 3 4 5 6 7 8

4/3 25. §. /c felmenőfal tégla, falazó

cementhabarcs /f. 350/K, 100 ,

kg/m2 tégla* ... m3 218,57 105 22 949,85

Összesen változatlan rész 576 438,40

Szállítási költség ... _ ' 141 570,oo

Rakodási költség ... 17 546,00

Nyersköltség 735 554,40

2094, rezsiköltség ... 147110,88

. . 882 665 28

O " ,

3 Á, tiszta. lovedelem ... 2 647,76

Összesen 885 313,04

* Az Építőipari Költségszámltási Normák c. kézikönyv leírása alapján.

A közölt forma megfelel annak a kívánalomnak kielégítésére is, hogy az építkezések végén egy olyan végszámla álljon rendelkezésre, melyen összehasonlítható az építkezés tervezett és elszámolt költsége.

Elszámolás az építkezés befejezése után

" Az építkezés befejezése után Végszámlát kell készíteni. A végszámla objektumonként készül. Tartalmazza az elvégzett teljesítések részletes fel—

sorolását a költségvetésben feltüntetett sorrendben,

Azoknál az építkezéseknél, amelyeknek költségvetése felülvizsgált mű—

szaki tervdokumentációkból az egységár—fellebbezések elintézése után, a

"kiviteli tervek alapján készült, a Végszámlának az eredeti költségvetéssel kell megegyeznie. Ilyen esetben külön végszáímlát készíteni nem kell, ha—

nem az eredeti költségvetés pótolja azt.

Abban az esetben, amennyiben — átmenetileg —— olyan költségvetése-—

iket használnak, melyek nem a kivitelezési tervek szerinti mennyiségeket tartalmazzák, végszámlául a Tervező Iroda által megfelelő példányban sok- szorosítva készített költségvetést kell felhasználni és az elvégzett mennyi- ségeket ezen kell elszámolni. A végszámla készítése ilyen esetben két me—

netben történik:

AZ ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDESEIRDL 873

a) Az eredeti költségvetési kiírások és egységárak alapján el kell szá—

molni a ténylegesen velvégzett mennyiségeket. Az elvégzett mennyiségek adatait a felmérési napló szolgáltatja. Azoknál a tételeknél, melyeknél va—

lamilyen okból egységármódositás vált szükségessé, az elvégzett munkákat az eredeti egységáron kell elszámolni és e munkák többletegységárát _ a költségvetés végén kell beállítani. (Például az alapárok kiemelésénél 450 m3 föld kitermelését írja elő a költségvetés másodosztályú talajból 6,78 forintos egységárban. Tényleges munkálatok során 471 m3 földet kellett kiemelni, melyből 320 m3 másodosztályú, 151 m3 harmadosztályú föld volt. Az egész elvégzett mennyiséget, tehát a 471 m3—t el kell számolni az elfogadott 6,78 forintos köbméterenkénti egységárral, majd a költségvetési tételek felsoro- lása végén a 151 m3 másod- és harmadosztályú egységár közötti különbséget kell elszámolni.)

A Végszámla eddig a költségeknek csak a változatlan részét tartalmazza (anyag, bér 4— szociális juttatás, gépköltség).

b) (A költségek változó részét (anyagszállítási és rakodási költség) külön kell elszámolni, az eredeti költségvetésben megtervezett százalékos arány-a ban. (Például eredeti részköltségvetés állandó részének összege: 100; az anyagok szállítási és rakodási költségének összege: 14,5; a végszámla ál—

landó költségének összegéhez is 14,5 százalékos szállítási és rakodási költsé—

get kell hozzászá'molni. Természetesen a gépek és a törmelék szállítási költ- ségeit külön kell figyelembe venni.)

_ Elvként kellene kimondani, hogy egységár módosítás egyedül akkor számolható el, amikor az a talajviszonyok előre nem látható változása miatt

vált szükségessé. 'A

A nyersköltség összege után kell a rezsit és a rezsivel növelt nyerskölt—

ség összege után a hasznot elszámolni.

Pótmunka elszámolása csak új, meg nem tervezett objektumrész kivi- telezése esetén merülhet fel. Ebben az esetben is a már ismertetett módon kell eliárni; új költségvetés készítendő és az elszámolást e költségvetés fel- használásával kell foganatosítani.

Rezslköltség elszámolása

A jelenlegi rezsikulcs megállapítása sem elvileg, sem gyakorlatilag nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek. Elvi hibája, hogy munka—

nemenként kerül elszámolásra, tehát egy költségvetésben a rezsiköltséget csak hosszas keresgéléssel lehet megállapítani. Gyakorlati hibája, hogy a megadott százalékok sok esetben szűknek, néhány esetben viszont lazának bizonyulnak. Hibája továbbá a rezsikulcsnak, hogy a tényleges rezsit ilyen módon (munkanemenként) a számvitel még megközelítő pontossággal sem tudja rögzíteni.

Elvileg leghelyesebb lenne a költségvetés végén egy olyan rezsikulcsot alkalmazni, amely fedezné az objektum kivitelezéséhez szükséges összes rezsiköltségeket mind az építőipari, mind a szakipari és szerelőipari mun—

kákhoz. Amennyiben Magyarországon olyan komplex építőipari szervezetek lennének, melyek az építkezéseket minden külső segítség nélkül saját ma—

guk kiviteleznék, e rezsikulcs használatának semminemű akadálya nem lenne. A mi viszonylatunkban azonban az építés—szerelési munkákat egyes speciális vállalatok végzik, mely vállalatoknak a rezsiigényessége egészen különböző. (5—től 50 százalékig a nyersköltségre vetítve.)

2 Siaiisztikai Sam,—xm

' su mert ;;wm

Az a megoldás sem lenne célravezető, hogy a generál kivitelező kapjon _az objektumra bizonyos összegű rezsit (illetve százalékot), azzal a feltétele- zéssel, hogy ebből a rezsiösszegből köteles mind a saját, mind az elval—

lalatba kiadott munkák rezsiszükségletét fedezni. A téli költségek elszámo- lását például hasonló módon oldották meg, melyből kifolyólag egyes kivi—

telező építőipari vállalatoknál az alvállalkozói és generál vállalkozói rezsi—f kulcsok különbözősége következtében nagyobb összegű nyereség keletkezett jogosulatlanul.

A rezsikulcsot főbb épületfajtánként külön kellene megállapítani a munkálatok magas— és mélyépítőipari részére, (például útak, vasútak, ipari, épületek, mezőgazdasági épületek, lakóépületek stb.) a szak— és szerelőipari munkákra viszont jellegük szerint (például bádogos, üveges, festő, villany—

szerelő, vízvezetékszerelő stb.). E javaslat a rezsimegállapitás jelenlegi rend- szerétől csak annyiban tér el, hogy megszüntetni kívánja a munkanemen—

kénti rezsikulcsot, melynek mérése nem lehetséges. A javasolt rezsielszámo—

lás bevezetése esetén az idők folyamán megfelelően ellenőrzött tényszámok is állnának a rezsikulcsot megállapító hatóságok rendelkezésére. Nem len——

nének ezek a hatóságok kitéve annak, hogy a rezsimegállapitás a feltevések.

vagy még rosszabb esetben alkudozások árán történjék.

A rezsikulcs megállapításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jelenlegi ún. munkahelyi adottságokból származó költségek is fedezetet nyerjenek a megállapított rezsikulcsban. A munkahelyi adottságokból szár- mazó költségeknek a rezsiköltséggel való közös elszámolása és megtervezése feltétlenül ösztönözni fogja a vállalatokat éppúgy, mint a minisztériumot a helyes munkaerőgaZöálkodásra is.

Rezsigachálkodás

Az épület (építmény) rezsije az építkezés egyes szakában nem jelent—

kezik mindig egyenlő százalékos mértékben. Az építkezés befejezésekor jós-'

; val magasabb a rezsiszükséglet (nyersköltségekre vetítve), mint a magas termelékenységet kimutató előregyártott vasbeton szerkezetek beemelésé—

nél. Éppen ezért így az építkezés egészére megállapított rezsikulcs a rezsi——

gazdálkodás menetközbeni ellenőrzésére nem alkalmas. Az építési idő egyes szakaszaiban objektumonként, vállalatonként ezen keresztül a minisztérium egészére is a rezsiköltség igényesség különböző. A rezsigazdálkodás ellen—' őrzésére tehát a minisztériumoknál külön rezsigazdálkodási—tervet kell ké—

szíteni, mely az építés—szerelési munkák önköltségi tervének szoros és ősz—

szefüggő részét képezi.

A Minisztertanács által a minisztérium részére jóváhagyott rezsiköltség összegét a minisztérium igazgatóságokra osztja fel. A minisztérium a rezsi-—

alap leosztását elvégezheti egytételben, illetve százalékban, vagy külön ál- lapítja meg a központi igazgatási költségként felhasználható rezsiösszeget és külön a munkahelyi rezsit. Az igazgatóságokra leosztott rezsialapot az igazgatóság negyedéves ütemezésben osztja le a vállalatokra. Ez a leosztás, semmiesetre sem jelentheti a százalékos kulcsoknak egyszerű negyedéves bontását, hanem figyelemmel kell lenni a nyersköltség összegének idény—

szerű változására. A minisztérium a vállalat által felhasználható rezsit két tételben állapitja meg:

Az! ÉPITÉSI ELSZAMOLASOK KERDESElROL 875

a) a központi igazgatási rezsiköltségek fedezésére felhasználhatót egy összegben. Ennek betartását abszolút módon kell ellenőrizni, nem függ te- hát a termelés volumenétől;

b) a munkahelyi rezsi fedezésére felhasználható összeget a nyersköltség százalékában.

A vállalatokra leosztott negyedéves rezsikulcsokat a vállalatok felül—- bírálják és ellenjavaslattal élhetnek. Az ellenjavaslatban a vállalatok a' jóváhagyott éves rezsikulcs figyelembevételével más negyedéves bontást is javasolhatnak. A visszajelentés után a felügyeleti szerv részéről jóváhagyott terv a vállalatra kötelező hatállyal bír. A vállalatok a munkahelyi rezsit az egyes építkezések között az építkezések készültségi fokának az építkezés rezsiigényességének és az építésvezetők javaslatainak figyelembevételével osztják fel.

A munkahely, vállalat, igazgatóság rezsigazdálkodásának ellenőrzése a tényszámoknak a leosztott tervszámokhoz való hasonlításával történik. A minisztérium rezsigazdálkodásának ellenőrzése a tényszámoknak a minisz—

tériumokra megállapított százalékos kulcs alapján elszámolható rezsikölt—

ségekhez való viszonyitással történik. "

Ayrezsigazdálkodásnak ez —a módja ösztönző lesz mind a vállalatokra, mind pedig a minisztériumokra. Az építésvezetőségek a kivitelezett létesit- mény fajtájának megfelelő és egy adott időpontban a létesítmény készült—

ségi fokától függő rezsikulcsot kaphatnak tervként. *

Komplex normák alkalmazása a munkások bérezésénél

A teljesítménynormák elszámolásának egyszerűsítéséhez szükség—

szerűen hozzátartozik a munka utalványozásának és átvételének racionali—

zálása. A munkák utalványozásának jelenlegi elaprózottsága sok esetben elvonta a műszaki dolgozókat a munka közvetlen irányitásától, a minőség

és a gazdaságosság ellenőrzésétől. A munkavállalók munkaidejüknek egy- részét arra fordították, hogy a munkautalványozásnak ebben a labirintusá—

ban kellőképpen eligazodjanak. *

Az utalványozás éppúgy, mint az elvégzett munkamennyiségek igazo—

lása, illetve felmérése sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb és nem utolsó sor—

ban gazdaságosabb lenne, amennyiben az utalványozást a munka folyama- tának megfelelően — a munkanormák összevonásával —— végeznék.

* A normatételek összevonásánál fő szempontnak kell lennie, hogy a normatételeket munkafázisonként vonjuk össze, de csak annyira, ameny—

nyire azokat egyidőben végzik. A felmenőfalak készítésénél például időbeli- leg először a bedolgozáshoz szükséges anyagok előkészitése történik. Az előkészítésre járó bért tehát külön tételben lehet utalványozni,. ugyanígy az állványozás is külön munkafolyamat. A kiszolgálás és bedolgozás elválasz- tásának és külön tételben való utalványozásának szükségessége is felmerül—

het. !

( A komplex normák alkalmazása a már több helyen bevezetett kísérleti építkezéseknél nagyon jól bevált és a munkások érdekeltségét éppúgy elő—

segítette, mint amennyire az elvégzett teljesítmények ellenőrzése sokkal egyszerűbb lett.

,

— A komplex normák alkalmazásánál egy brigádnak egyszerre egy na—

gyobb szerkezeti rész elvégzése is utalvánvozható, amelynek felmérése az eddigi részfelméréssel ellentétben sokkal megbízhatóbb és egyszerűbb. A

99

876 ABOXYI is'rvaix

munka végleges átvétele csak az utalványozott mennyiségek teljes elszá—

molásakor történik. A bérszámfejtés idejében az elvégzett munkák teljes egészére és a folyamatban levő munkák készültségi fokának megfelelő ré- szére folyósítható a bér.

Új premizálási rendszer

A dolgozóknak a racionális termeléshez fűződő érdekeltségét nagyban elősegíti a helyes premizálási rendszer. Ezen elvből kiindulva az építőipar- ban prémiumot kell fizetni:

az építkezések átadási határidejének betartása, illetve előbbrehozatala;

az építkezés gazdaságos kivitelezése esetén.

Határidőre történt átadás, illetve határidő lerövidítése miatti pré- mium csak abban az esetben fizethető ki, ha a kivitelezett létesítmény vég- számlája kiviteli tervek alapjá _ készülő költségvetések felhasználása ese- tén az eredeti költségvetés, ille ve jóváhagyott módosított költségvetés vég- összegét, egyéb esetekben az eredeti költségvetés összegét 5 százalékkal nem haladja meg.

A végszámla összegével szemben elért önköltségcsökkentés után a meg—

takarított összeg százalékában, de a megtakarítás nagyságának megfelelő progresszív alapon premizálási alapot kell létesíteni. A premizálási alapból kell jutalmazni:

a) az előre kitűzött és valóban megvalósított feladatokat,

b) az építkezés megkezdésekor a meghatározott jutalmazási tervnek megfelelően az építkezéseken dolgozó munkavállalókat.

A premizálási alap egy részét a központi munkavállalók premizálására kell forditani olymódon, hogy az egyes objektumoknál elszámolt premizá—

lási alap egy részéből vállalati prémiumalapot kell létesíteni, amely pré-—

miumalapból a vállalat központjának dolgozói

a) az előre kitűzött önköltségcsökkentési célok megvalósítása esetén,

; b) határidőre történő átadások, illetve határidő megrövidítések esetén,

c) egyéb esetekben premizálhatók.

Önköltségcsökkentési prémium határidő elhúzódása esetén is fizethető.

Béralapmérés

A béralap ellenőrzése kétféleképpen történjék:

a) A folyamatos (időszakonkénti) béralapvizsgálat negyedéves idő- szakra terjedjen ki. Külön kell mérni a rezsibéreket, amelyeket fixösszeg—

ben kell megállapítani és külön a munkások bérét, melyet a költségvetési nyersköltség százalékában kell megállapítani és ellenőrizni. A béralap mé—

résének ez a formája általában a jelenlegi rendszernek megfelelő, de nem

tökéletes. " '

b) A bérfelhasználás tulajdonképpeni ellenőrzése az objektum, illetve az építkezés befejezése után a költségvetésben elszámolt bérekkel való ösz- szevetéssel történik.

Az anyagszállításként tervezett anyagoknak saját üzemben történő elő- állítása, kibányászása esetén az előállításra fordított bérek elkülönítve keze—

lendők. Ilyen esetekben a számvitel ezt a tevékenységet elkülönítve mu- tassa ki. Az ilyen módon felmerült bérek nem növelik —-— az elszámolás és összehasonlítás alapját szolgáló —— bérek összegét.