LUKÁCS OTTÓ:
A BERUHÁZÁSOK-ÉPíTKEZÉSEK STATISZTIKÁJA
A szocializmus építésének egyik fő jellegzetessége a termelés szakadat—
lan növekedése. A termelés növekedésében, a gazdasági és kulturális fej—
fíejlődésben nagy szerepet töltenek be a beruházások. Szaburov elvtárs a
SZKP XIX. lkongnesszusán mondotta: ,,A népgazdasági beruházás volt min—dig és marad ezután is a Kommunista Párt által kitűzött, fontos távlati
gazdasági feladatok megoldásának alapvető módszere, a népgazdasági ágak
fejlesztési ütemének és irányának egyik fontos meghatározó tényezője".1 A beruhMások-építkezések szoros összefüggésben vannak az összes nép- gazdasági ágalkkal és azok fejlődésével. Pl. vaskohászatunlk fejlődése össze- függ a Sztálin Vasműnépítésével, a Diósgyőri Rekonstrukcióval, stb. Az egyes népgazdasági ágak fejlődésének vizsgálatánál elengedhetetlen teháta népgazdasági ág keretén belül történő beruházások vizsgálata,
k Magyarországon ötéves tervünkben 85 milliárdot fordítunk beruházá-,
so ra.
W beruházások létesítése és az építőipari termelés egymással szorosan
összefüggenek. Az építőipar fejlődése lhatározza meg a beruházások fejlő- dését. Molotov elvtárs kifejtette, hogy ,,Az építőipar kérdései nálunk min-dig nemcsak gazdasági kérdések, hanem politikai kérdések is voltak. Ez ért- hető is. A szocializmus holnapja mindenekelőtt annak az építésnek a sike-
reitől függ, amelyet ma végzünk . . . Az építés méretei és jellege körüli harc—nak mindig mély pollitiikai jellege volt"!
Ugyanúgy, mint a népgazdaság többi ágában, a beruházások-építkezé—
seknél is igen nagy jelentősége van a számmitelnek, a statisztikának.
A beruházások—építkezések statisztikája a gazdaságstatisztilka egyik
aga.
A beruházások—építkezések statisztikájának legfontosabb feladata a népgazdasági terveik teljesítésének ellenőrzése. A beruházások statisztikája vizsgálja a beruházások terjedelmét és összetételét, az állóeszközök üzembe—
helyezését és azok kapacitását. Vizsgálja továbbá a beruházások-építkezé—
sek statisztikája az építőipart, mint az anyagi termelés külön ágát, amely épületeket, létesítményeket hoz létre. Az épitőiparon belül a statisztika fog- lalkozik az építési termelési költségek vizsgálatával, a munkaerő, a munka- bér, a munkatermelékenység kérdéseivel és 'az építőipar gépesítésének kér—
déseivel, '
d
1 M. Z. Szaharov: Az SZK(b)P XIX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szol- gáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez. Társadalmi Szemle, 1952 október, 1065. old.
? V. M. Molotov: Cikkek és beszédek. Partizdat. 1937, 141. old., oroszul.
rumos: A BERUHÁZÁSOK-EPITKEZESEK STATISZTIKAJA 281
Azt a gazdasági szervet (vállalat, állami gazdaság, stb.), amelynek
részére a beruházási tervet jóváhagyják, építtetőnek, beruházónak nevezzük.Az építtető rendelkezik a beruházásra kijelölt pénzügyi eszközökkel, műszaki tervvel és költségvetéssel. Tekintettel arna, hogy ő felel a beruházási terv teljesítéséért, az ő kötelessége az összes beruházási munkák számvitelének
megszervezése.
Al beruházások általában két részből tevődnek össze: kivitelezői munká-
ból (építés, gépek lszerelése) és gépek, berendezések, stb. beszerzésébőli Egy új gyár létesítésénél pl. az építési (munkák értéke 12 millió Ft, a gépek és egyéb berendezések beszerzési költségei 8 millió Ft, tehát az egész beruhá- zás értéke 20 millió Ft. A legtöbb beruházás és minden jelentős beruházás építkezéssel függ össze, ezért szükséges a beruházásokat és az építkezé—seket együttesen vizsgálni.
Az építési és szerelési munkák két módon hajthatók végre:
1. az építtető által, tehát saját termelésben, vagy a szokásos elneve- — zéssel: házilagosan,
2. külön kivitelező szervezet által, tehát az építtető a munkákat egy kivitelező szervezetnek adja át (vállalatba adás).
Az építési és építés-szerelési munkákat általában építőipani kivitelező
vállalatok végzik el, míg a szerelési munkákat részben az építőiparhoz tar-
tozó vállalatok, részben ipari vállalatok. Ezek a vállalatok az építtetővel megkötött kivitelezési szerződések alapján dolgoznak.
A beruházások-építkezések statisztikai beszámolási rendszere mind a
beruházók (megrendelők, építtetők), mind a kivitelezők tevékenységének
vizsgálatára kiterjed. Miután a beruházások általában az állóa—lapok növe—lését jelentik, így népgazdasági beruházásnak nevezünk minden olyan be- ruházást (építés, beszerzés, stb.), amely a népgazdaság állóalapját növeli;—
Népgazdasági beruházások pli az új létesítmények. Egy vállalat állóalapja növekedhet olyan módon is, hogy a vállalat egy másik vállalattól szerzi be
az állóalapot jelentő létesítményt vagy gépet, stb., tehát úgy, hogy ezzel a népgazdaság állóalapjai nem növekedtek. Ezt az állóeszközök könyvjóvá—írással történ-ő átadásának nevezzük. Amennyiben az átadás nem szocialista
szektorból történik, akkor az kiegészítő beruházás. Az állami tervezés és sta- tisztika Magyarországon a népgazdasági beruházásokra vonatkozik.
A beruházásaik—építkezések statisztikájának számbavételi egysége épít-
tető esetén általában az építtető szervezet (vállalat, állami gazdaság, stb.), mig a kivitelezői számbavételi egység Magyarországon az építési vállalat, illetve, amennyiben a vállalat tröszt alá tartozik, akkor számbavételi egy- ség az építőipari tröszt.Megfigyelési egység a megfigyelés céljától függően a kivitelezői szer—
vezeteknél lehet tröszt, vállalat vagy maga az egyes építkezés.
A beruházások-építkezések statisztikája terjedelem szempontjából tel—
jes, miután az összes népgazdasági beruházásokra kiterjed. A teljesség biz—
tosítása nagy szervezési feladatot jelent, mert beruházási tevékenységet a
népgazdaság minden ágában, minden minisztérium és főhatóság területén ,
végeznek. Beruházó majdnem az összes ipari, közlekedési, mezőgazdasági,—belkereskedelmi vállalat, stb.
,,A beruházások—építkezések statisztikája folyamatos statisztika, miután mind az építtetők, mind a kivitelezők kötelesek havonta beszámolni a terv teljesítésérőt.
!. A BERUHÁZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE
"A'* beruházásoknál —- minthogy az objektumok az esetek túlnyomó több—
ségében egyedi jellegűek — az egységes állami kibocsátási árak rendszerét
alkalmazni nem lehe Itt minden egyes objektum árát külön—külön, az egyedi kalkuláció alapján kel meghatározni (kiszámítani); E számítás eredményéta műszaki tervhez csatolt költségvetésben rögzítik.
A beruházások—építkezések statisztikájának egyik fő sajátossága az,
LUKÁCS orre " '
hogy mutatószám—rendszere nemcsak az országos beruházási és építési terv _
mutatószámaival, hanem a beruházások költségvetésének mut_atószámaival
is a legszorosabb kapcsolatban áll.
A beruházási szervezetek a műszaki tervek és a műszaki tervek alapján
elkészített költségvetések szerint végezik, illetve végeztetik el a beruházást.
Az építkezés tervét is a költségvetésből kiindulva kell megállapítani, s ennek megfelelően a költségvetés egyik alapja a terv teljesítését ellenőrző statisz- tikai mutatószámoknak is. Például a fköltségvetésekben szereplő egységárak alapján határozzák meg az elvégzett építési munkák terjedelmét, vagy pl.
,az építkezések önköltsége vizsgálatakor a tényleges költségeket a költség—
vetés szerinti költségekkel hasonlítják össze.
A költségvetés a beruházás költségeinek és terjedelmének megállapítá- sára szolgáló
alapokmány, amely meghatározza a' beruházás végrehajtásá—
hoz szükséges eszközök teljes összegét, alapját képezi a megrendelő 'és a ki—
vitelező közötti elszámolásoknak, fontOS szervezési tényezője az építkezés lebonyolításának, kiindulópontja az önálló gazdaságos elszámolás és az
építkezésre felhasznált eszközökkel való takarékos gazdálkodás megvalósí- tásának, alapja a fegyelemnek.
Az ü. n. általános költségvetés tartalmazza a beruházás összes költsé-
geit: az építési és szerelési munkákat, a gépi és egyéb berendezések beszer—zési költségeit és az egyéb költségeket (tervező—kutató munkák, új káderek
képzésének költségei, stb.). Az építkezés költségeinek költségvetési kalkulá-
cióját az építmény (objektum) kivitelezéséherw szükséges egyes munkák(földmunka, falazás, stb.) költségeinek előirányzása útjánvégzik el. Az
egyes munkák költségeinek előirányzásánál az ü, n. költségszámítást nor- mákból indulnak ki, amelyek egységesen szabályozzák, hogy egy-egy építő- ipari munkarészlet kivitelezése ellenértékének kiszámításához milyen meny—nyiségeket kell a kalkuláció során figyelembevenni. Az anyagnormák meg-
határozzák, hogy pl. 1 köbméter felmenő téglafal árának lkalkulációjánál
hány darab téglát, hány köbméter homokot, vizet, hány mázsa" meszet,
cementet, stb. kell számítanLA falazás munkaerönormája a számításba
veendő munkamennyiséget szabályozza: meghatározza —— munkaórákban kifejezve — hány kőműves munkaórája, állványozó és segédmunkás munka-—órája szükséges pl. 1 köbméter fal kivitelezéséhez. A gépi normák a szűk—
séges gépi munka mennyiségét határozzák meg órákban kifejezve.
Ezeknek —— az anyag-, munkaóra—, stb, mennyiségeket meghatározó ——
normáknak és a megfelelő áraknak (a tégla, homok árának, a kőműves, segédmunkás órabérének) a szorzata és e szorzatok összegezése útján kap—
juk meg egyes munlkák, szerkezeti elemek (pl. ] köbméter fal) költségvetési egységárát.
Ha a munka—fajták, szerkezeti elemek fenti módon kiszámított, a köz—
vetlen költségeket visszatükröző költségeihez hozzászámítjuk az adott épít—
kezésre megállapított általános költségeket (ü. n. ,,rezsiköltségeket"), akkor
A BERUHÁZÁSOK-BPH'KBZBSEK STATISZTIKA-IA 283
nyerjük az objektum költségvetési önköltségét. Az objektum költségvetési
önköltségéhez a tervezett felhalmozást hozzászámítva, kapjuk meg az ob-
jektum költségvetési értékét.Egy-egy épület árát tehát meghatározzák:
l. a normák (anyag, munkaidő, gép),
2. az érvényben lévő árak és3. az általános (rezsi-) költségek mértéke.
Ezek a tényezők időről—időre változnak. Ahhoz, hogy tervezni, a tervet ellenőrizni lehessen, továbbá, hogy a beruházási építkezések terjedelmét dinamikájában vizsgálhassuk, szükséges ezeket a. változásokat kiküszöbölni.
Éppen ezért alkalmazzák a változatlan költségvetési rendszert és árakat.
Ez azt jelenti, hogy a költségvetések készítése és az építkezések terjedelmé-
nek elszámolása változatlan normák, változatlan árak és változatlan rezsi- kulesok alapján történik. Ugyancsak változatlan áron kell, hogy történjék a gépi és egyéb beszerzések és az egyéb költségek tervezése és számba- vétele is.
H. A BERUHÁZÁSOK TERJEDELMENEK ES ÖSSZETÉTELÉNEK
* STATISZTIKAI VIZSGÁLATA
A beruházások terjedelmét egy adott időszakra a népgazdasági terv irányozza elő. A népgazdasági terv az egyes beruházások költségvetései
"alapján készült el, így 'a beruházások terjedelmébe tartoznak általában mindazok a munkák és beszerzések, amelyeket a költségvetés tartalmaz.
A beruházási építkezés-ek terjedelmének statisztikai vizsgálatánál rend- kívüli jelentőségű annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mely esetben lehet és kell a teljesített beruházások terjedelmébe beszámítani egy munkát, vagy
beszerzett berendezést. *
Az építési munkáknál —— amelyek a beruházások terjedelmének közel
60%-át teszik ki —— teljesített beruházásnak számítanak mindazok a be—számolási időszak alatt elvégzett munkák, melyeket a havi átadás—átvételi jegyzőkönyv tartalmaz. Az építtető és a kivitelező köteles minden hónap végén tételes felmérés alapján (tehát annak felmérése alapján, hogy hány köbméter falat építettek, vagy hány köbméter földet emeltek ki, stb.) jegyző- könyvet készíteni az elvégzett munkák mennyiségéről és értékéről. Az épít- tető és a kivitelező köteles a jegyzőkönyvet aláírni és csak a mindkettőjük által aláírt jegyzőkönyvben szereplő tételek számíthatók a teljesített be- ruházások terjedelmébe. Magyarországon az átadás-átvételi jegyzőkönyv bevezetése most van folyamatban. Jelenleg a teljesített beruházások terje- delmébe való beszámítás alapja a megrendelő által elfogadott számla
(kereset) .
A beszerzéseket két cseportra osztjuk:
l. szerelést igénylő gépek beszerzése.
2. egyéb beszerzések.
A beszerzések két részre bontását indokolja az, hogy a szerelést igénylő
gépeknél a számbavétel más elvek alapján történik, mint általában a beszer—zéseknél. Minden beszerzett gépet vagy berendezést a megrendelő (be- ruházó) köteles műszakilag felülvizsgálni és szabályszerűen átvenni. Át- venni csak teljesen kész, műszakilag megfelelő gépeket, berendezéseket sza—
bad. Tehát általában egy beszerzett gép vagy egyéb berendezés akkor szá—
mit a beruházások teljesített terjedelmébe, ha azt a megrendelő szabály-
szerűen átvette. ' '
284 — LUKACS orro
A szerelést igénylő gépeket a megrendelő átvétele után még nem sza-
bad a beruházások teljesített terjedelmébe számítani. Ezeknek a gépeknek
értéke csak akkor számít a t—erjedelemlbe, ha a gépet szerelésre kiadták. Ezzel ' az utasítással a statisztika feszítő 'erőt kíván adni, hogy a beérkezett gépe——
ket ne hevertessék kihasználatlanul, hanem azonnal adják ki szerelésre.
A beruházások—építkezések teljesített terjedelmének vizsgálata egyrészt a terv teljesítése, másrészt a beruházások évenkénti növekedése szempont—
jából fontos, Mindkét szempontból alapvető a beruházások-építkezések oso-
portosítása. ,
A beruházások—építkezések fontosabb csoportosítársai a következők:
1. Összetétel szerinti csoportosítás. '
2. Népgazdasági ágak" és beruházó (építtető) minisztériumok szerinti
csoportosítás. '
3. Rendeltetés szerinti csoportosítás.
4. Nagyságrendi csoportosítás.
5. Kivitelezők szerinti csoportosítás.
]. Ahhoz, hogy a beruházási tervet a beruházások—építkezések költséget szempontjából megalapozzák, a beruházásokat az építési munkák, szerelési munkák, gépi— és egyéb beszerzések, stb. költségeinek különválasztásával tervezik. Ennek megfelelően a statisztikai beszámolójelentések a.beruházá—
sok terjedelmét a következőképpen csoportosítjá—k:
A teljesített beruházások összes terjed-elme:
ebből: a) építési munkák, b) szerelési munkák,
c) szerelést igénylő gépek és technológiai berendezések,
d) szerelést nem igénylő gépek és technológiai berendezések,
e) egyéb berendezések, st—bi,
f) egyéb (tervezési és kutatási munkák, stb.).
2. A beruházási tervet minisztériumok és egyéb főhatóságok szerint
állítják össze. Ez a csoportosítás tehát vállalati beruházások csoportosítását _jelenti. Pl, az összes beruházások, amelyket a Kohászati Minisztérium vál- lalatai végeznek, a Kohászati Minisztérium tervében szerepelnek, függet—lenül attól, hogy a kohászat fejlesztését szolgálják—e vagy sem. Lehet
ugyanis a Kohászati Minisztériumnak'pl. gépgyára és így annak fejlesz-
tését kszolgáló beruházások is a Kohászati Minisztérium tervében szere-pelne . _
Éppen ezért nem elegendő a beruházásoknak a minisztériumok szerinti csoportosítása, hanem szükséges a beruházást végző vállalatokat népgazda-
sági ágakba is sorolni. Ilyen módon a fent említett gépgyári beruházások
a gépgyártás iparágban jelentkeznek.Minden egyes népgazdasági ágban tehát számbavesszük az illető ág-
hoz tartozó beruházásokat, függetlenül attól, hogy melyik minisztériumhoz
tartoznak. A népgazdasági ágak szerinti csoportosítás jelentőségét az adja meg, hogy különbözőképpen fejlődnek az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, stb. A népgazdasági arányokban (pl. ipar és mezőgazdaság aránya) be—következő legfontosabb változásokat éppen a beruházások ágazatok szerinti különböző elosztásával hozzuk létre Pl. az ipar beruházásai jóval nagyobb mértékűek voltak a három— és ötéves terv folyamán, mint a mezőgazdaságé és ez járult hozzá ahhoz, hogy agrár—ipari országból ipari-agrár országgá
lettünk.
a
A" BERUHÁZÁSOK-ÉPITKEZESEK STATISZTXKÁJA 285
3. A beruházási statisztikának feladata annak vizsgálata is, hogy a be—
ruházások milyen célt szolgálnak, A beruházási cél lehet pl, termelés, ha gyárat építünk, vagy szállítás, ha vasútvonalat l—étesítünk, vagy gyógyítás, ha kórházat építünk, stb. A népgazdasági ágaik vagy minisztériumok sze- rinti csoportosítás nem ad világos választ erre a kérdésre, mert pl. a komlói bányavállalat — mely a íbányászathoz tartozik, mint népgazdasági ághoz ——
épít lakásokat, kultúrházat, orvosi rendelőt stb.; melyek a termelést szol- gálják ugyan, de nem termelő beruházások. A cél, a rendeltetés szerinti csoportosítások kérdése, rendkívül bonyolult, Általában rendel—tetés szerint
célszerű a következőképpen * csoportosítani:
a) termelő beruházások (pl. gyárak építése),
b) közlekedési beruházások (vasútvonalak, utak, stb.), 6) kereskedelmii beruházások (áruházak, csarnokok, stb.), d) lakásépítések,
e) kulturális és szociális beruházások (kulturházak, sportlétesítmények, iskoláik, stb.),
f) egészségügyi beruházások (kórházaik, rendelők),
g) egyéb kommunális beruházások (csatornázás, városrendezés, stb.).
A beruházások ilyen módon való csoportosításánál nehézséget jelent az egyes csoportok elhatárolása, mert hiszen az üzemi épület—ben is lehet lakás vagy kulturális szociális beruházás, stb.
4. Az egyes beruházások a népgazdaság szempontjából nem egyenlően
fontosak. Más jelentősége van egy nagy gyár építésének, mint pl. egy kisebb mezőgazdasági gazdasági épületnek. Éppen ezért a beruházásokat két nagy csoportra osztjuk:a) Értékhatáron (limiten) felüli beruházások. Ezek azok a beruházások, amelyek egy meghatárózott értékhatáron felül vannak.
(9) Értélkhatáron (limiten) aluli beruházások. Ezek azok a beruházások,
amelyek egy meghatározott értékhatáron alul vannak.Az értékhatár a különböző iparágakra vagy népgazdasági ágakra különböző lehet.
*Az értékhatáron felüli beruházások közül általában még kiemelik a
legfontosabb építkezéseket, melyekre a párt és a kormány különös súlyt helyez, amelyekkel különösen foglalkozni kíván. Ilyen kiemelt építkezések nálunk pl. a Sztálin Vasmű, a komlói építkezés, az inotai építkezés, föld—alatti építése, stb.
5. Az építési munkákat (kivitelező minisztériumok szerint is csoportosit- juk. Ez a csoportosítás arra szolgál, hogy ne csak azt állapítsuk meg, hogy melyik beruházó nem teljesítette a tervét, hanem azt is, hogy a lemaradások melyik kivitelező munkájával függnek össze.
III. A BERUHÁZÁSOK UZEMBEHELYEZESENEK SZÁMBAVÉTELE A beruházások célja, —— mint fentebb kifejtettük —— sokféle lehet. Uze—
' mek építésének célja a termelés bővítése, vasutak, utak építése a szállítás
növelését szolgálja, lakóházak, kórházak, iskolák, stb. építése a dolgozó nép
szociális és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgálja, stb. A beruhá—
zások céljának megvalósulása a beruházások végleges —— a célnak meg-
felelő —— használatbavételével, üzembehelyezésével kezdődik el.
A termelő beruházások üzembehelyezésével megindul a termelés. Pl.
1952. évben üzembehelyezték a diósgyőri nalgykohót és ez a kohó azonnal
286 LUKÁCS: A BERUHÁZÁSYDK-EPITKEZESBK srariszruwa
nyersvai—sait kezdett termelni. A közlekedési beruházások üzembehelyezéSével*
megindul a forgalom. üzembehelyezés a lakásoknál azt jelenti, hogy be—_
költöznek a lakók, kórházaknál, hogy megkezdik a 'betegápolást, iskoláknál a tanítást, stb;
' Az üzembehelyezett beruházások statisztikai számbavétele a követke—
zőkre terjed ki:
1. az üzembehelyezett állóeszközök terjedelmének statisztikája. Azt vizsgáljuk, hogy a beszámolási időszak alatt milyen mértékben bővült a nép- , gazdaság állóeszközeinek terjedelme, az egyes népgazdasági ágak álló-
eszközei milyen mértékben (növekedtek és hogyan alakult az állóeszközök összetétele. A számbavétel értékben történik.
2. Az üzembehelyezett kapacitások és az üzembehelyezett létesítmények természetes mértékegységben történő számbavétele. A természetes mérték- egységben történő számbavétel olyan mutatószámok segítségével történik, melyek kifejezik az állóeszközök termelőképességét vagy rendeltetését, Igy pl. ipari termelő beruházásoknál az üzembehelyezett kapacitásokat mérjük:
a szénbányászatban naponta termelhető szén mennyiségével tonnában, vagy a kohászatban nyersvas, acél mennyiségével tonnában, stb. A mezőgazdasági állattenyésztési épületek jellemzőjeként az l állatiérőhelyet használjuk, tehát pl. üzembehelyeznek egy 200 férőhelyes tehénistállót. Lakásépítésnél az üzembehelyzett lakások számára vagy 'm2 lakófelületre terjed ki a
számbavétel, stb. ,
3. 'A' statisztika vizsgálja azt is, hogy az üzembehelyezések az előírt határidőben következtek-e be vagy sem. Nem közömbös a népgazdaság szempontjából, hogy pli egy termelő kapacitás mikor lép be, a késés ugyanis
a termelési terv nem teljesítését vonhatja maga után. Ezért a statisztikának
feladata kimutatni, hogy melyek a tervben előírt határidőre üzembehelye—zett beruházások é—s melyek nem.
A statisztikában üzembefhelyezettnek jelenteni egy beruházást csak
akkor lehet és kell, ha az ú. n. üzembehelyezési jegyzőkönyvet felvették. Az üzembehelyezési jegyzőkönyv jelentősége abban rejlik, hogy csakis olyan objektumokról szabad ilyen jegyzőkönyvet felvenni, amelyek a tervben elő- irt követelményeknek megfelelnek és üzemeltetésük, kapacitásuk kihaszná—lása biztosítva van.
'
A beruházások—építkezések statisztikájának különös jelentőségét (és fon- tosságát meghatározza az, hogy a beruházási terv teljesítése előmozdítja egyrészt a népgazdaság gyors és arányos fejlődését, másrészt a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Ezért a beruházások- építkezések statisztiikájával foglalkozók elsőrendű feladata harcolni a be- ruházások helyes és kellő időben való megvalósulásáért. Harcot kell foly—
tatni a beruházásoknál a tervszerűtlenség és pazarlás ellen, a normák be- tartásáért, az anyag-, a munkaerő—takarékosságe'rt, a gépek jobb kihaszná—
