A beruházások elemzéséről

NYILAS ANDRÁS:

A BERUHÁZÁSOK ELEMZÉSIÉRÓ'L

MEGJEGYZÉSEK SÓKY DEZSÖ: A NÉPGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK STATISZTIKAI ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE1 CÉMÚ CIKKÉHEZ

A népgazdaság fejlesztésére az első ötéves terv időszakában mintegy 67 milliárd forint beruházást fordítottunk. Ez az összeg meghaladja az öt—

éves terv utolsó évének nemzeti jövedelmét. E hatalmas méretű beru—

házások sok esetben nem voltak elég hatékonyak.

A második ötéves terv beruházásainak tervezésekor és megvalósítása—

nál már fel kell használnunk az első ötéves terv tapasztalatait. Az eddiginél hatékonyabban, gazdaságosabban kell felhasználnunk a beruházásokra for- dítandó minden egyes forintot. Azt kell építenünk, ami a legszükségesebb, ami a leghatékonyabban szolgálja népgazdaságunk fejlődését, a szocializ—

mus alaptörvényének érvényesülését. Összpontositani kell a rendelkezésre álló eszközöket a beruházások határidőre való teljesítésére. Csökkentenünk

kell az építkezések költségeit. '

Ilyen és hasonló gondolatok vetődnek fel, ha a Statisztikai Szemlében felolvassuk Sóky elvtárs cikkét a beruházások elemzéséről. A beruházás—

statisztikai elemző munka alapvető feladata ugyanis, hogy ezekre a kérdé—

sekre választ adjon, vagy legalább is megkísérelje, hogy ezeket a kérdése—

ket megválaszolja.

Sóky elvtárs cikke kétségkívül dícséretreméltó kezdeményezés.' Nem vitás, hogy a cikk néhány kérdés felvetésén keresztül rámutat arra, milyen lehetőségek vannak a beruházások elemzése területén. A cikk azonban leg—

nagyobbrészt nem az elemzés lehetőségeire ad választ, hanem inkább a be—

ruházási statisztika metodikai kérdéseit tárgyalja. Ebből a szempontól sok esetben igen helyesen bírálja az adott beruházási statisztikai beszámoló——

rendszert, sőt a beruházások tervezésének jelenlegi módszerét is. Ilyen vo—

natkozásban helyes irányt ad a beruházási statisztika továbbfejlesztésére, a beruházások beszámolórendszerének megjavítására, de éppen ebből adódik Sóky elvtárs cikkének hiányossága. A cikk címéből következtetve ugyanis az olvasó az előbb felvetett kérdésekre akar választ kapni. Ehelyett azonban nagyrészt módszertani fejtegetésekkel foglalkozik Sóky elvtárs. A cikkéből megállapítható, hogy Sóky elvtárs az adott körülményeket figyelembevéve nem is törekszik másra, mint arra, hogy egyelőre a beruházási statisztika alapvető módszertani hibáinak és hiányosságainak megjavításával, kiküszö- bölésével emelje az elemző munka szinvonalát.

1 Lásd; Statisztikai Szemle. 19354 9—9. sz. (iga—7115. old,

10 1 2 NYILAS ANDRÁS

Véleményünk szerint azonban a beruházások elemzésének munkája nem korlátozódhat az adott beruházási statisztikai beszámolási rendszerre.

még abban az esetben sem, ha a rendszer kétségtelenül meglevő hibáit ki- javítottuk. .

E gondolatok alapján a következőkben néhány megjegyzéssel egészít—

jük ki Sóky elvtárs tanulmányát.

' Sóky elvtárs szerint a népgazdasági beruházások jelentősége eléggé ' közismert. Véleményünk szerint a beruházások fontosságát és súlyát még mindig nem ismerjük eléggé. Különösen Vonatkozik ez a megállapítás válla—

latainkra, magukra a beruházó szervekre.

Az, hogy a beruházások jelentősége általában még nem teljesen Vilá—

gos, részben azzal magyarázható, hogya közgazdászok még nem tárták fel a beruházások összefüggéseit, nem mutattak rá kellő súllyal arra, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése — különösen hosz—

szabb időszakot tekintve — sok tekintetben függ a beruházásoktól. Sóky elvtárs is idézi cikkének előszavában Szaburov elvtárs ismert megállapitá— w sát a beruházások jelentőségéről. Egy—két ilyen ismert általános megállapi—

táson túlmenően azonban még közel sincsen feltárva részleteiben a beruhá- zások közgazdasági jelentősége, összefüggése, helye a gazdasági vezetésben.

A másik ok pedig, amiért gazdasági funkcionáriusaink nincsenek és nem is lehetnek tisztában a beruházások jelentőségével az, hogy jelenlega beruházást tervező és irányító szervek általában önálló részleget képvisel- nek egy—egy irányító egységen belül. így például a beruházásokkal első- , sorban és csaknem kizárólag egyetlen önálló szerv —-— osztály, főosztály ——

foglalkozik az Országos Tervhivatalban, néhány minisztériumban, de a Központi Statisztikai Hivatalban is. Azoknál a minisztériumoknál pedig, ahol a beruházásokat a termelési igazgatóságok bonyolítják le, a beruházá—

sok megvalósítása általában kevéssé függ össze az illető igazgatóság terme-—

lési feladataival. Éppen ezért azoknak a részlegeknek, amelyeknek érdekeit közvetlenül szolgálják a beruházások," a beruházások tervezéséhez, meg—

valósításához, számbavételéhez igen kevés közük van, sok esetben csak annyi, hogy a tervekhez és statisztikához adatokat szolgáltatnak a beruhá—

zási részlegnek. Erre a hiányosságra már számos határozat rámutatott és / ennek kiküszöbölése érdekében felhívták a figyelmet arra, hogy például a beruházások tervezésénél ,,meg kell hallgatni az érdekelteket is". Miután pedig gazdasági vezető szerveinknél az egyes ágazati részlegek nem gazdái saját beruházásaiknak, a beruházásokat nem tekintik saját problémáiknak, nem ismerik azok jelentőségét. A beruházás ,,jelentősége" tehát leszűkül egyetlen osztály, egyetlen részleg, a beruházásokkal foglalkozók problé—

májává. '

A beruházások tervezésének, megvalósításának és számbavételének ilyen szervezete visszavezethető arra, hogy gyakorlatilag alig van össze- függés, kapcsolat a különböző termelési, termelékenységi, önköltségi és fej—

lesztési tervek, valamint a beruházási tervek között. Sem a vállalatnak, sem az irányító szervek termelési igazgatóságának nem közvetlen anyagi érdeke, hogy milyen legyen a beruházás, hogy minél előbb üzembe helyez—

zék azt. Számos példát lehetne idézni arra, hogy milyen jelentős felelős—

ségrevonásban van része az illető vállalatnak, iparági igazgatóságnak vagy minisztériumnak, ha valamely termékből vagy ágazatban nem teljesítették

BERUHÁZÁSOK ELEMZÉSÉRIÖIL ' 1013 e a tervet, akár csak néhány százalékkal lemaradtak az előirányzattól. Ha , azonban egy—egy beruházás üzembehelyezése hónapokig, sőt évekig elhúzó— .

dik —— ami a népgazdaság számára általában sokkal nagyobb kárt jelent, mint pár százaléknyi lemaradás az egyes cikkek vagy ágazatok termelési"

tervének teljesítésében —, a legtöbb esetben elmarad a felelősségrevonás. A beruházások "jelentőségét elsősorban azzal lehetne emelni, ha a termelési tervek előirányzatai összhangban lennének a beruházások üzembehelyezé- sének tervével, másodszor pedig azzal, ha a beruházások üzembehelyezésére megállapított határidő be nem tartása esetén az eddiginél sokkal nagyobb felelősségrevonás érvényesülne.

Helytelen tehát az a szemlélet, amely a beruházást Önálló gazdasági tevékenységnek tekinti. A beruházási statisztikai elemző munkának véle—

ményünk szerint abból az elvből kell kiindulni, hogy a beruházás nem öncél és nem is cél, hanem eszköz, a szocializmus alaptörvényének eszköze, a szo— ' cialista újratermelés bővítésének eszköze. Ezeken az alapvető szemponto—

kon túlmenően a beruházás nemcsak a ,,legfontosabb távlati gazdasági fel—

adatok megoldásának fő módszere" és nemcsak ,,a népgazdaság különböző ágainak fejlesztési ütemét és irányát határozza meg", hanem a rövidebb időszakokra vonatkozó termelési és termelékenységnövelő, önköltségcsök—

kentő és egyéb, például műszaki fejlesztési feladatok megvalósításának

egyik alapvető és legfontosabb eszköze. _

Ebből az elvből kiindulva, a beruházások elemzésének elsősorban arra kell választ adni, hogy a beruházások hogyan járultak hozzá a szocializ- mus alaptörvényének érvényesüléséhez, az egész népgazdaság és a külön—

böző ágazatok fejlesztéséhez. Ez a célkitűzés kétségkívül rendkívül általá—

nos, de mivel ez a beruházás alapvető célja, ebből kell kiindulni.

Részleteiben erre a kérdésre akkor kapunk választ, ha sorravesszük a _ beruházások összefüggéseit az egyes népgazdasági ágakkal, elsősorban az iparral.

k A beruházások és az ipar összefüggésének az elemzése értékes követ—

keztetésekre ad lehetőséget. Ennek során megállapítható, hogy a beruházá—

sok mennyiben járultak hozzá az ipari termelés növekedéséhez, a termelé—

kenység emeléséhez, az önköltség csökkentéséhez, a műszaki színvonal fej—

lesztéséhez stb. Az ipari beruházások elemzése ad választ arra, hogy az egyes ágazatok fejlesztése milyen eredményeket hozott, mennyire volt gaz- daságos. Természetesen e következtetések megállapítása igen részletes elemző munkát kíván. Figyelembe kell venni a vonatkozó ágazatok és az ipar egészének — az előbbieken kívül -— olyan adatait is. mint a műszaki színvonal mutatói, kapacitás és kapacitáskihasználási adatok, állóeszköz—

állomány, pénzügyi és mérlegadatok, anyagellátás helyzete, külkereske—

delmi, mezőgazdasági, szállítási, értékesítési vonatkozású adatok stb

Ugyanilyen módszer szerint vizsgálhatjuk a többi ágazatot is. Ezzel kapcsolatban még néhány példa.

A mezőgazdasági beruházások elemzése területén különösen fontos an—

nak megállapítása, hogy a beruházások hogyan és mennyiben járultak hozzá a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez, mit eredményezett a mezőgazdaság gépesítése (termésátlagnövelés, munkaerőfelszabadítás stb.), milyen összefüggés volt az állatférőhely-beruházások és az állatállomány növekedése között stb. A mezőgazdasági beruházások elemzésének arra a

1014

kérdésére is választ kell adnia, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezé—

, sével kapcsolatos beruházások mennyiben voltak eredményesek, milyen mértékben szolgálták a mezőgazdasági termelés növelését.

. Eléggé ismeretlen terület példáula közlekedési beruházások elemzés—§:

a beruházások alakulásának és a közlekedés teljesítményének együttes.

párhuzamos vizsgálata,

Eddig még csak kisérleteket sem tettek arra, hogy a beruházások és a külkereskedelem összefüggéseit, kölcsönös hatásait teljességében, vagy akár részleteiben feltárják. Ezzel kapcsolatban kívánatos volna annak megállapi—

tása, hogy az egyes beruházások, a különböző ágazati beruházások hogyan illeszkednek be a baráti országok nemzetközi munkamegosztásába. Nem vé—

gez ünk még arra vonatkozóan sem számításokat, hogy a beruházások ho—

gyá—i, segítették elő a külkereskedelmi tervek teljesítését, a külkereskede—

le fejlesztését stb. '

A szociális, kulturális, egészségügyi beruházásoknak, lakásépítkezések—

nek a vonatkozó területtel való összefüggése sincs kellöképpen feltárva.

Néhány példa: az egészségügy adatainak és a különböző egészségügyi be—

ruházások adatainak együttes vizsgálata, az oktatási statisztika és az okta—

tási beruházások elemzése, a népmozgalom alakulása és a lakásépítkezések összefüggése stb.

Az ágazati beruházások elemzésének eredményei kiinduló adatokat szolgáltathatnak a beruházások népgazdasági szinten való elemzéséhez, és;

viszont: a beruházások népgazdasági szinten való elemzése szempontokat

adhat a beruházások ágazati elemzéséhez.

A beruházások népgazdasági szinten való elemzésére a különböző nép—- gazdasági mérlegek nyújtanak lehetőséget. A beruházási statisztikai elemző Munka továbbfejlesztésének —— véleményünk szerint —— egyik fő iránya ' annak feltárása, hogy milyen összefüggések vannak a beruházások és az egyes népgazdasági mérlegek között. Néhány példa ezekre az ösSzefüggé—

sekre: a beruházások és a nemzeti vagyon, valamint az állóalapok alaku—

lása; a beruházások és a nemzeti jövedelem, valamint a társadalmi termék—

mérleg; a beruházások és a munkaerőmérleg stb. közötti összefüggések és

kapcsolatok elemzése. —

Az előbbiekben vázoltak a megvalósult beruházásokkal és az üzembe—

helyezett állóeszközökkel kapcsolatos elemzés lehetőségeire utaltak. A be—

ruházások elemzésének másik nagy területe magának a beruházási tevé—

kenységnek, a beruházások megvalósításának Vizsgálata.

Az elemző munkának e téren sem szabad a beruházási statisztika adott rendszerére korlátozódnia. A beruházások megvalósításának elemzésénél , sem szabad —— véleményünk szerint —- önálló gazdasági tevékenységnek te—

, kinteni a beruházást.

A megvalósítás szempontjából a beruházás több ágazat tevékenységé—

ből tevődik össze. Az építési beruházások megvalósítása elsősorban épitő—

' ipari tevékenység, de az építési beruházások elemzésénél feltétlen figye—

lembe kell venni még több más ágazat, így elsősorban az építőanyagipar tevékenységét. A gépi beruházások megvalósítása a gépipar és a külkereske—

delem tevékenységének eredménye. A beruházások gazdasági és műszaki terveit a tervező irodák és vállalatok készítik el. Ilyenformán a beruházá—

sok megvalósítása az építőipar, a gépipar, a külkereskedelem, a tervezőiro—

BERUHAZASOK ELEMZESÉROL ; 1015

dák együttes tevékenységének eredménye. A beruházások megvalósításá—

nak elemzése akkor helyes, ha e területek tevékenységének értékelésén ke—

resztül világítúnk rá a beruházások teljesítésének és üzembehelyezésének lemaradására, a lemaradást előidéző okokra.

A beruházások megvalósításának elemzése tehát —— a tervteljesités egyszerű mérésén és elemzésén túlmenően —— ugyancsak akkor lesz ered—

ményes, ha azt a különböző ágazatokkal összefüggésben vizsgáljuk.

A beruházásoknak átlagosan mintegy 60 százaléka —— tehát több mint a fele —— épités (építőipari tevékenység). A beruházások megvalósításának elemzése tehát elsősorban az építőipari statisztikával van kapcsolatban.

Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban és a szovjet tapasztalatok alapján nálunk is a Központi Statisztikai Hivatalban egy főosztályhOZ tartozik az építőipar és a beruházás.

A beruházási statisztikai elemző munka továbbfejlesztésének igen fon—

tos területe a beruházások és az építőipar összefüggéseinek részletes vizs—

gálata. E munkának első lépése az ún. sakktáblaszerű kimutatás, amelynek oldalrovata a kivitelező hatóságokat tünteti fel, fejrevata pedig a beruházá-—

sokat irányító minisztériumokat. Ez a tábla kimutatja, hogy az egyes épí—

tési hatóságok milyen mértékben teljesítették kötelezettségeiket a külön—

böző megrendelőkkel, beruházó minisztériumokkal szemben. Természetesen e területen sem állhat meg az elemző munka a tervteljesítés mérésénél.

Részleteiben meg kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek gátolják a be—

ruházási építkezések időbeni megvalósitását, meggyorsítását, tervszerűsé—

gét stb.

Igen fontos például annak vizsgálata, hogy milyen összefüggés van a beruházások üzembehelyezési és az építőipar átadási tervének teljesítése között, mennyiben akadályozza a beruházások üzembehelyezését az épüle—

tek, építkezések át nem adása, illetve a beruházások üzembehelyezése az építkezés befejezését. Annak a vizsgálata sem érdektelen, hogy a folyamat- ban levő építkezések mennyiben gátolják a már üzembehelyezett beruházá—

sok kapacitásának kihasználását.

A beruházások összetételének másik jelentős tényezője a gépi beruhá- zás. A gépi beruházások megvalósításának elemzése a beszerzés jellegének megfelelően kettős: a gépi beruházások és a gépgyártás összefüggésének vizsgálata, valamint a gépi beruházások és a'gépimport elemzése. Sóky elv- társ e témánál azt fejtegeti, hogy azért nincs meg a lehetőség a gépi beruhá—

zások és a gépipar, valamint a gépimport közötti összefüggések elemzésére, mert nincsenek összhangban a különböző területeken alkalmazott fogalmi meghatározások. Ez természetesen igaz és az ilyen jellegű elemzés csak ak—

ko'r lehet megközelítően teljesértékű, ha tisztázzuk és egyértelműen hatá——

rozzuk meg a különböző területeken alkalmazott, lényegében azonos, foglal—

makat. Ez azonban nem jelenti, hogy az elemző munkát a fogalmi problé—

mák megoldásáig elhanyagolhatjuk. Részben megközelítő közgazdasági becsléssel még teljességében is össze lehet hasonlítani e területek adatait, de részleteiben —— az egyes fontosabb gépekre vonatkozóan —— megközelítő pontossággal figyelemmel lehet kísérni az összefüggéseket. A fejlődés irá—

nya feltétlenül az, hogy a gépi beruházások alakulását részletes gépmérle—

gek alapján elemezzük.

1016 NYILAS ANDRAS,

A beruházások elemzésének következő területe az ún témakör szerinti elemzés. A beruházások témakör szerinti elemzésén azt értjük, amikor az elemzés a beruházás egyes mutatóira (pl. teljesítés, üzembehelyezés stb),a beruházási terv teljesítésére, a beruházások arányaira terjed ki. Ez a terü- let már eléggé ismert, számos értékes tanulmány jelent meg e problémák—

kal kapcsolatban. Azonban —— mint sokan mások —— Sóky elvtárs is túlzott jelentőséget tulajdonít a beruházások ilyen jellegű elemzésének

Egy példa ennek bizonyítására.

Sóky elvtárs azt írja, hogy ,,A beruházások tervezésének és teljesíté—

sének egyik legfontosabb vizsgálati módszere a népgazdasági ágak szerinti megoszlás elemzése" Ebből azt a következtetést vonja le: ,,Ez az elemzés mutatja a népgazdaság különböző ágainak fejlesztési ütemét és irányát, a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődése törvényének érvényesülését a be—

ruházásokban, . . ." Véleményünk szerint önmagukban ezek az arányok nem adnak választ a feltett kérdésekre: nem mutatják meg a fejlesztés ütemét, nem adnak választ arra, hogyan érvényesül a beruházásokban a népgazda—

ság tervszerű (arányos) fejlődésének törvénye. Hogy a kérdésekre Választ kaphassunk, a beruházások szerkezetén kívül még igen sok más tényezőt is figyelembe kell venni, többek között azokat az összefüggéseket, amelyekre az előbbiekben utaltunk.

Sóky elvtárs cikkének címében is kifejezésre juttatta, hogy nem tö- rekszik teljességre. Mégis említésre méltó, hogy a beruházások témák sze—

rinti elemzésének köréből hiányzik egy olyan jelentős kérdés tárgyalása.

mint a beruházások területi elemzése. Ennek vizsgálata az egyes területi egységek, megyék, tájegységek fejlesztésének elemzése szempontjából je—' lentős. De annak megállapítása is fontos, hogy a beruházások telepítése mennyire felelt meg a gazdaságossági szempontoknak (szállítás. értéke—

_ sítés, nyersanyaglelőhely stb.). '

Végezetül Sóky elvtárs helyesen hivja fel a figyelmet a beruházások elemzésének egyik igen fontos területére, a megvalósult beruházások gazda—

sági értékelésére. Egy—egy beruházás gazdasági elemzése már önmagában is értékes, azonban az ilyen jellegű elemzés akkor válik igazán értékessé, ha azt nem csak egy vagy kevésszámú megvalósult beruházásra vonatkozóan Végezzük el, hanem legalább is valamennyi jelentősebb létesítményre. így lehetőség nyílik arra, hogy a beruházások gazdaságosságára népgazdasági szinten is választ adjunk." *

A beruházások elemzésének főfeladatait, az elemző munka továbbfej—

lesztését mindezek alapján a következőkben foglaljuk össze:

1. A megvalósult, üzembehelyezett beruházások területén:

a) az ágazati beruházások vizsgálata, szoros összefüggésben a vonatkozó ágazatok tevékenységének mutatóival;

b) a népgazdasági beruházások összefüggéseinek elemzése a különböző népgazdasági mérlegekkel. '

2. A beruházások megvalósítása területén:

a) a beruházási tevékenység és az építőipar, a gépgyártás és a külkeres—

kedelem összefüggéseinek elemzése;

x

A BERUHÁZÁSOK ELEMZÉSERIOL ' 1017

b) témaszerinti Vizsgálatok: a beruházások teljesítésének, üzembehelye- zésének, befejezetlen állományának alakulása. '

3. Az egyes beruházások gazdasági értékelése.

S u:

Néhány megjegyzés a metodikai kérdésekhez.

Igen helyesnek tartjuk, hogy Sóky elvtárs megoldandó problémaként tárgyalja a beruházások árkérdését. A beruházások beszámolási rendszeré—

ben jelenleg alkalmazott árak kétségtelenül gátolják a beruházások elemzé—

sének munkáját. Az árkérdés azonban nemcsak olyan vonatkozásban nehe—

ziti meg a beruházások elemzését, mint ahogy Sóky elvtárs irja (a cikk a dinamikai elemzés szempontjából tárgyalja a változatlan beruházási árak kérdését), hanem elsősorban úgy, hogy a beruházások jelenlegi árrendszere ; akadályozza a beruházások és a népgazdasági mérlegek közötti összefüggé—

sek, arányok elemzését. Ilyen vonatkozásban az árkérdés nemcsak a beru——

házási eszközökre vonatkozik, hanem egész árrendszerünket érinti.

Ismeretes, hogy jelenleg a beruházási eszközök árszínvonala jelentősen alacsonyabb például a fogyasztási cikkek árainál. Igy, ha a jelenlegi árszín—

vonal alapján vizsgáljuk a beruházások arányát a nemzeti jövedelemben, akkor a beruházások részesedése jelentősen alacsonyabb, (mint ha az ará—

nyokat a valóságos értékviszonyokat tükröző árak figyelembevételével szá—

mítjuk. ,

A jelenlegi árrendszer nagymértékben gátolja a beruházások gazdasági értékelését is.

Az árak jelenlegi rendszere miatt nagyon nehéz annak megállapítása, hogy egy beruházás mennyire jövedelmező és mennyire gazdaságos a nép—

gazdaság számára.

A beruházások változatlan árszínvonalának kialakításán túlmenően te—

hát a beruházások elemzésének egyik elengedhetetlen előfeltétele, hogy az elemzés számos területén, különösen a népgazdasági arányok, mérlegek, vizsgálatánál és elsősorban a beruházások gazdasági értékelésénél reális ár- arányokat alkalmazzunk.

Sóky elvtárs cikkében a beruházások ágazati csoportosításának megja—

vítására javasol módszert. Nem veszi azonban azt figyelembe, hogy az eset—

legesen helyes közgazdasági szempontokat a csoportosítás gyakorlati meg— x valósitásánál sok esetben nem is lehetséges következetesen megvalósítani.

Ilyenformán a csoportosítás legtöbb esetben megállapodás, konvenció kér—

dése. Az ilyen arányok sohasem lehetnek pontosak, abszolút értékűek, csu—

pán a tendenciát tükrözhetik. Elvben helyes az a célkitűzés, hogy a beruhások sok ágazati csoportosítása arra a kérdésre adjon választ, hogy ,,a beruházá—

sok milyen hányada szolgálja például az ipart", gyakorlatilag azonban sok esetben nem lehet pontosan megállapítani, hogy végülis melyik beruházás ,,szolgálta" az ipart. Ugyanez vonatkozik a beruházások jellege szerinti cso—

portosításra is. Ha következetesek akarunk lenni, akkor például egy textil—

gyári beruházást, számos ágazat közt kellene felosztani (pl. a javítóüzemet a gépgyártáshoz, a teherautót a közlekedéshez, a raktárt a kereskedelemhez, "

az öltözőt a szociális feladatok ágazatához stb. kellene számitani).

A jelenlegi csoportosítás alapja a Vállalati besorolási jegyzék. A meg- levő vállalatok összes beruházásából pedig külön ki kell mutatni az ún.

;, Statisztikai Szemle

1018 ( ' NYILAS ANDRAS _ kommunális jellegű beruházásokat (lakásépítkezés, szociális és kulturális

beruházások). Ennél részletesebb csoportosítást célul tűzni, véleményünk ' szerint, nem volna reális, csupán feleslegesen bonyolulttá tenné az adat—

szolgáltatást. Egyébként sem az jellemző iparvállalatainkra, hogy mindegyik külön erőművet, iparvasutat, kőbányát stb. létesít s ha igen, úgy ez a beru—

házás is elsősorban és közvetlenül a beruházó vállalat hovatartozása szerinti ágazatot fejleszti, annak tevékenységét segíti elő.

Más kérdés annak Vizsgálata, hogy a befejezett építkezések hogyan osz—

lanak meg például ipari épületekre, irodákra, lakásokra stb. Ennektvizsgá—

latára pedig lehetőséget nyújt az építőipari statisztikában alkalmazott ún.

tételrend, amely az átadott épületeket és építményeket rendeltetésük sze- rint csoportosítja. A beruházások jelleg szerinti csoportosítását ezen az ala—

pon kellene tovább fejleszteni. Természetesen nem érdektelen kérdés az,

"hogy egy adott beruházási összegből mennyi szolgálta a termelést közvet—

lenül (alapberuházás: szerelőcsarnok, műhelyépület stb.), mennyi vesz részt közvetve a termelésben (irodaépület, utak, munkavédelmi beruházások stb.), s mennyi az a beruházás, amely nem vesz részt a termelésben (lakás, szociális—kulturális létesítmények stb.).

A beruházások szerkezetének, ágazati arányainak vizsgálatára a jelen—

legi csoportosítás is megfelelő lehetőséget biztosít. A jelenlegi rendszer — a vállalati besorolási jegyzék szerinti csoportosítás —— alapján kimutatható, hogy az egyes ágazatokban milyen összegű beruházásokat valósítottak meg.

Ugyanakkor azáltal, hogy az így csoportosított beruházásokból levonjuk a kommunális beruházásokat, választ kapunk arra, hogy az egyes ágazati be—

ruházások milyen összegűek voltak. Az arányok előbbi módszer szerinti vizsgálata az ún. komplex—módszer, amelynél egy iparvállalat összes beru-—

házását úgy tekintjük, hogy az teljes összegben azt az ágazatot fejleszti, amely ágazatba az illető vállalat tartozik. A másik módszert —— amelynél a kommunális beruházásokat levonjuk a vállalat összes beruházásaiból —— a beruházások rendeltetés szerinti csoportosításának nevezzük. A beruházások szerkezetének, ágazati arányainak vizsgálatára e két módszert együttesen kell alkalmazni. A módszerek külön—külön való alkalmazása helytelen következtetésre ad lehetőséget és torzítja az arányokat.

Hasonló jellegű probléma a beruházások termelő és nemtermelő jelleg szerinti csoportosítása. Sóky elvtárs a jelenlegi gyakorlat helyett egy szov—

jet javaslatot ajánl a pontosabb csoportosításra. Ez a javaslat azonban lé—

nyegében nem különbözik a nálunk alkalmazott gyakorlattól. Sóky elvtárs [a jelenlegi rendszerben azt hibáztatja, hogy a közlekedési és kereskedelmi beruházásokat közgazdasági számítások alapján osztjuk fel termelő és nem termelő beruházásokra. A cikkben közölt javaslat ismertetéséből azonban nem tűnik ki, hogy a közlekedési beruházásokat hogyan lehetne pontosab—

ban felosztani, hogyan lehet például azt pontosabban megállapítani, hogy az ún. nyomvonaljellegű beruházások (utak, vasútvonalak), hidak, biztosító—

berendezések, állomások stb. épitési költségeiből mennyi terheli a személy—

szállítást (nemtermelő jellegű beruházás) és a teherszállítást (termelő jellegű beruházás). A jelenlegi díjbevételi arány szerinti megosztás —— bár kétség—

telenül nem pontos -—— véleményünk szerint a célnak megfelel. A kereske—

delmi beruházások pedig —— a jelenlegi rendszerben is —-— megosztás nélkül teljes egészében termelő jellegűek. Erre az ismertetett javaslat sem ajánl más módszert. Az anyagi termelés egyéb ágainak, valamint a szolgáltatá—

A BERUHAZASOK ELEMZÉSERJUL 1019 soknak beruházásait, jelenlegi rendszerünk sem hanyagolja el, miután a be—

ruházási statisztika a népgazdasági beruházások teljes számbavételére tö—

rekszik.

Sóky elvtárs helyesen veti fel, hogy a beruházások és az építőipar kö—

zötti összefüggés egyik alapvető akadálya az építés fogalmának hiányos, pontatlan, nem egyértelmű meghatározása. Emiatt nincs meg annak lehe—

tősége, hogy az építőipar építési tevékenységét és a beruházások épitési tel—

jesítését egybevessük. A probléma megoldását abban látja, hogy pontosan, hiánytalanul, egyértelműen kell meghatározni az építés fogalmát mind a beruházási, mind pedig az építőipari statisztikában. Véleményünk szerint a helyes elvnek következetes megvalósítását ez esetben is gyakorlati akadá- lyok gátolják. Ez az akadály a költségvetés és az elszámolás adott rend- szere. Elsősorban tehát a költségvetés elkészítésének rendszerében és a számlák, a havi átadási—átvételi jegyzőkönyvek, elszámolások összeállításá—

nál kell meghatározni és következetesen érvényesíteni azt, hogy mit lehet és mit kell építésként megtervezni és elszámolni. A beruházási és építési statisztikának ezt követően az a feladata, hogy/'a költségvetés és az elszá—

molás rendszerénél érvényesített elvek következetes alkalmazását meg—

követelje.

A tanulmány részletesen foglalkozik a beruházások belépő kapacitá—

sának kérdésével. Véleményünk szerint a beruházások belépő kapacitásá—

nak. számbavétele jelenleg, kevés kivételtől eltekintve, csak az újonnan lé—

tesített vállalatoknál lehetséges. Az első ötéves terv időszakában mintegy 75 új vállalatot létesítettünk. évi átlagban tehát 15 új vállalatot helyeztünk üzembe. Évente 15 új Vállalat belépő kapacitásának felmérése pedig nem jelenthet különösebb problémát még akkor sem, ha azt helyszíni ellenőr- zéseken állapítjuk meg. Természetesen helyes az, ha e felmérésekre is egy—

séges és világos szempontokat dolgozunk ki. , ,

Külön önálló és rendkívül bonyolult probléma azonban annak megálla—

pitása és statisztikai számbavétele, hogy a bővítések hogyan növelték a vál—

lalat. a vonatkozó ágazat kapacitását. Ez az a feladat, amelynek megoldá—

sára mindezideig még csak kísérletek sem történtek. Véleményünk szerint a megoldás egyik iránya az lenne, ha a beruházási statisztikában a vállalat végtermékében lehetne kifejezni azt, hogy az üzembehelyezett beruházás milyen mérvű kapacitásbővülést eredményezett. Ha például egy textilüzem- ben egy kártoló, vagy előfonógépet helyeztek üzembe, úgy nem a kártoló, illetve előfonógép kapacitását kell jelenteni belépő kapacitásként, illetve kapacitásbővülésnek. hanem azt, hogy a beruházás által milyen mértékben bővült a textilvállalat végfonókapacitása. Ennek megállapitása igen nehéz, és sokirányú műszaki számítás szükséges hozzá. De feltétlenül el kell ér—

nünk, hogy egyelőre a nagyobb és jelentősebb bővítéseknél fel tudjuk mérni és ki tudjuk mutatni a beruházások eredményeként bővülő kapacitás mér—

tékét.

Végül még egy metodikai kérdés: Sóky elvtárs szerint a beruházási sta—

tisztika és az egyes ágazati Statisztikák fogalmi meghatározásai nem egysé—

gesek. Az egységes fogalom hiányára mutat az, hogy például a beruházási statisztika szerint ez év első három negyedében fele annyi bölcsődei férő——

helyet ruháztunk be, mint amennyit fejlesztésként az egészségügyi statisz—

tikában jelentettek. Hasonló tendenciájú eltérések mutatkoztak számos más területen is. Más adatokat mutat ki például az üzembehelyezett energia-

51k

1020 NYILAS: A BERUHÁZÁSOK ELEMzssamL

termelő gépegységekről, építőipari gépekről, bányagépekről stb. a beruhá—

zási statisztika, mint iparstatisztika. Nem egyeztethető össze még mérleg—

szerűen sem (a kiselejtezések és a helyreállítások iigyelembevételével) a közlekedési eszközök állományváltozása a beruházási és a közlekedési sta—

tisztikában. A különböző területek azonos adatainak és fogalmainak egysé—

gesítése egyrészt az adatszolgáltatás teljességét is biztosítaná, de azt is ered—

ményezné, hogy a kölcsönös ellenőrzés következtében az adatok azíeddigiek—

* nél pontosabbak, megbízhatóbbak lennének. Mindez nagymértékben emelné a beruházások elemző munkájának szinvonalát.

(a

*

Sóky elvtárs cikke figyelemreméltó, értékes gondolatokat vet fel. An—

nak ellenére, hogy általában nem tűz ki új _teladatokat a beruházások elem—

zése terén, azzal hogy számos, az elemzés munkáját gátló metodikai kérdés megoldására tesz kísérletet, nagymértékben hozzájárul a beruházási tájé—

koztató és elemző munka megjavításához. E téma keretében azonban fel-—

tétlenül fel kellett volna hívni a figyelmet arra, hogy a_beruházások elem- zésének jelenlegi módszerei már nem kielégítőek, még akkor sem, ha azt metodikailag megjavítjuk. Bár a beruházások elemzésének e hozzászólásban javasolt továbbfejlesztése nem kimondottan a beruházási statisztika fel- adata, mégis e témakörbe tartozik, mivel Véleményünk szerint a beruházá—

sok elemző munkája nem szűkülhet le az adott beruházási statisztikai rend—

szerre, a tervteljesítés mérésére. E területen is érvényesíteni kell a statisz—

tikai elemzés alapelveit: az adatok teljességében, összefüggésében, változá—

sában való elemzését. ' '

,;