A sándorfalvi beruházásokkal (2006-2011) kapcsolatos lakossági elégedettség vizsgálata
Tudományos diákköri dolgozat Készítette: Schmidt Alexandra
A dolgozat felépítése
1. Bevezetés, témaválasztás indoklása, hipotézisek
2. Irodalmi áttekintés, Sándorfalva történeti bemutatása
3. Anyag és módszer, kutatás célja és módszertana
4. Népesség és városfejlesztés kapcsolatának vizsgálata, lakásállomány és népességszám alakulása, migráció, infrastruktúra, Európai Uniós beruházások
5. Saját felmérés és eredményeinek értékelése
Források száma 49
Bevezetés
Témaválasztás indoklása
Hipotézisek:
H1: Feltételezem, hogy a válaszadók 50%-a nem elégedett az önkormányzat tevékenységével, a beruházások jellegével, vagyis szerintük a beruházások előtti szolgáltatások színvonala magasabb volt, mint jelenleg.
H2: Feltételezem, hogy a válaszadók 80%-a gondolja úgy, hogy a fejlesztések hozzájárulnak a betelepülők számának növekedéséhez, valamint a jelenlegi lakónépesség megtartásához.
H3: Feltételezem, hogy a beruházásoknak köszönhetően a megkérdezettek 50%- ának nőtt az életszínvonala.
H4: Véleményem szerint a válaszadók 70%-a nem tudja megítélni, hogy a
megvalósult beruházások fenntartása milyen anyagi terhet ró az önkormányzatra.
Sándorfalva rövid bemutatása
Alföld déli részén, Pusztaszeri Tájvédelmi körzetben
Területe: 55,8 km2
Népsűrűség (2010): 147,16 fő/km2
Alapítója: Pallavicini Sándor gróf 1879-es tiszai nagyárvíz (Algyő)
I-II. világháború alatti fejlődés
Nagyközség 1970-ben
Város 2005-ben
Primer kutatás
386 kérdőív
20 kérdés:
- Nyitott, zárt típusú kérdések, minősítő skálák - Demográfiai jellegű
- Életszínvonal változásra vonatkozó
- Beruházások fenntarthatóságára vonatkozó
1. Hipotézis
Az önkormányzat városfejlesztő tevékenységével való elégedettség
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
40
72
156
74
44
0 50 100 150 200
Válaszadók száma (fő)
Gyenge (1) Megfelelő Jó Nagyon jó Kiváló (5) Minősítés
Városfejlesztő Nonprofit Kft és a helyi önkormányzat városfejlesztő tevékenységének értékelése
1. Hipotézis
Városképpel való elégedettség
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
4%6%
30%
16%
35%
27%
23%
35%
8%
16%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5) Minősítés
Városképpel való elégedettség mérése
Városkép a beruházások előtt Városkép a beruházások után
1. Hipotézis
Oktatás színvonalával való elégedettség
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
1%1%
16%16%
35%
39% 42%
33%
6%
11%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5) Minősítés
Oktatás színvonalának változása a beruházások hatására
Oktatás színvonala a beruházások előtt
Oktatás színvonala a beruházások után
1. Hipotézis
Szociális intézmények szolgáltatásainak színvonalbeli változása
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
3%1%
24%
17%
49%
33%
22%
37%
2%
12%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5) Minősítés
Szociális intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalának értékelése
Színvonal a beruházások előtt Színvonal a beruházások után
1. Hipotézis
Közlekedéssel való elégedettség
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
5%
10%
21%19%
37%
30%30% 29%
7%
12%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5) Minősítés
Közlekedés színvonalának változása
Közlekedés a beruházások előtt Közlekedés a beruházások után
1. Hipotézis
Kulturális lehetőségek számának alakulása
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
7%
18%
29%
23%
35%
26%
23% 22%
6%
11%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5)
Minősítés
Kulturális lehetőségek számának alakulása a beruházások hatására
Kulturális lehetőségek a beruházások előtt
Kulturális lehetőségek a beruházások után
1. Hipotézis
Szabadidő-szórakozási lehetőségek számának változása
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
10%
18%
27% 26%
36%
27%24%
18%
3%
11%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
Válaszadók aránya (%)
Gyenge (1)
Jó Kiváló (5) Minősítés
Szabadidő-szórakozási lehetőségek számának alakulása a beruházások hatására
Szabadidő-szórakozási
lehetőségek a beruházások előtt Szabadidő-szórakozási
lehetőségek a beruházások után
2. Hipotézis
Fejlesztések népességmegtartó - növelő hatása
Ön szerint a beruházások hozzájárulnak a népesség számának növekedéséhez?
69; 18%
189; 49%
128; 33%
Igen Nem Részben
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
3. Hipotézis
Beruházások hatása az életszínvonalra
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés Az Ön életszínvonalában bekövetkezett-e valamilyen változás a
beruházások hatására?
93; 24%
293; 76%
Igen Nem
3. Hipotézis
Beruházások hatása az életszínvonalra
Milyen jellegű a változás?
42; 45%
51; 55%
Pozitív Negatív
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
4. Hipotézis
Beruházások anyagi fenntartása
A válaszadók véleménye a beruházások jövőbeni finanszírozásáról
57; 15%
173; 45%
156; 40%
Saját forrásból Külső forrásból Nem tudja megítélni
Forrás: Saját gyűjtési eredmény alapján, saját szerkesztés
Primer kutatás eredményei
1. hipotézis: a megkérdezettek 50%-a elégedett a helyi önkormányzat városfejlesztő tevékenységével, a másik 50% a fejlesztések előtti
szolgáltatások színvonalával elégedettebb volt. A hipotézis igazolódott.
2. hipotézis: a megkérdezettek 80% - a helyett csupán 51% gondolja, hogy a fejlesztések hozzájárulnak a népességmegtartásához és
növeléséhez. A hipotézis nem igazolódott be.
3. hipotézis: a megkérdezettek 24%-ának életszínvonalbeli
változásából 55%-uknál negatív irányú volt, így a feltételezett 50%-nak nem nőtt az életszínvonala. A hipotézis nem igazolódott be.
4. hipotézis: A válaszadók 70%-a helyett csak 40%-a nem tudta
megítélni, hogy a beruházások fenntartására az önkormányzat milyen forrást fog felhasználni. A hipotézis nem igazolódott be.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Schmidt Alexandra
E-mail: schmidtalexandra89@gmail.com