A beruházások koncentrációjának vizsgálata

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIÓJÁNAK VlZSGÁLATA

DR. HAJDU OTTÓ

A beruházások koncentrációján a szakirodalomban elfogadott meghatározás alapján (7) a beruházások olyan megvalósítását értjük. amelynek során a rendel-

kezésre álló eszközöket a különböző célok között nem egyenletesen — egyenlő arányban - osztják szét, hanem az eszközök számottevő részét kevés számú helyen.

illetve néhány ágazatban vagy erőteljes fejlesztésre kijelölt területen. viszonylag rövid időtartam alatt használják fel. A kiemelt telepítési hely. a súlyponti ágazat vagy terület és az időben sűrűsödő tevékenység a beruházások koncentrációjának egy-egy fontos, sajátos megjelenési formáját, fajtáját jelölik. E definicióból kitűnik.

hogy a beruházási koncentráció fogalma a hagyományos statisztikai megközelité-

sen túl -- mely legjobban az egyenlőtlenség. a szóródás fogalmakkal írható le -—

magában foglal egy ún. szervezettségi megközelítést is, ami a kivitelezői kapaci- tások koncentrálását, a kivitelezői tevékenység optimális megszervezését jelenti. s

a beruházások megvalósítási idejére is kihat.

A beruházások koncentráltsága tehát összetett jelenség, amelynek a követ-

kező négy megjelenési formáját különbözteti meg a szakirodalom (10):

az előkészítő—kivitelező kapacitások koncentrációját; , a beruházási eszközök célirányos. teljes költségelőirányzat szerinti koncentrációját;

a beruházási javak felhasználásának (elosztásának) koncentrációját;

...:

a beruházási tevékenység időbeni koncentrácrojat.

A fenti elhatárolással egyetértve rá kell mutatnunk egy további lényeges vizs-

gálódási területre is, a beruházások abszolút értelemben vett koncentrációjára,

amin a folyamatban levő. az üzembe helyezett, az újonnan indított stb. beruházások számát fogjuk érteni. Nem mindegy ugyanis, hogy a beruházási eszközök hány be—

ruházás között oszlanak meg egyenletesen vagy egyenlőtlenül. * A koncentráció statisztikai értelmezésénél maradva s a termelő jellegű beru-

házások körét tekintve, pusztán logikai úton is megállapíthatjuk hogy a beruházási koncentráció szoros összefüggésben van a termelés koncentrációjával oly módon, hogy a termelés koncentrálódása -— többek között -— a termelő beruházások kon- centrálődását is maga után vonja. Ez természetes, hiszen nagyobb kapacitású ter—

melőegységek létrehozása nagyobb beruházási tevékenységet kíván meg. Ezért azok

az indokok. melyek a nagyvállalatok létjogosultságát igazolják, egyben a termelő beruházások nagyfokú koncentrációja mellett is szólnak. ellenben azok a szempon- tok. amelyek a kis- és középvállalatok szükségességét támasztják alá, a termelő

beruházások dekoncentráltsága mellett is érvelnek.

E beruházások nagyságrendi struktúrájának tehát ugyanazon okokból kellene tagoltnok és kiegyensúlyozottnak lennie. amiért a vállalati méretstruktúrának. Kon-

DR. HAJDU: 'A BERUHÁZÁSOK KONCENTRAClÓJA

235

centrált célfeladat vagy nagy kapacitású termelőberendezés (például a vaskohá- szatban vagy a villamosenergia—iparban) természetesen nagyléptékű tőkelekötést igényel, ugyanakkor a profilrugolmasság. a piaci igényekhez való gyors alkalmaz-

kodóképesség stb. a rövidebb idő alatt elkészülő, hamarabb megtérülő kis- és kö-

zépberuházásokat is igényli. Közismert tény (lásd (2). (8). (12)). hogy a magyar vállalati struktúrában viszonylag alacsony a kis- és középüzemek aránya, amiből

számítások nélkül is következtethetünk a termelő beruházások meglehetősen ma—

gas nagyság szerinti koncentrációjára. Ez viszont. mivel a beruházási költségek nagysága a megvalósítási időnek meghatározó tényezője. a logikai lánc szerint a megvalósítási idők nagyfokú koncentrációjára engedne következtetni, aminek azon- ban a valóságban az ellenkezője tapasztalható.

A vázolt problémák kapcsán e tanulmány kettős célt tűzött maga elé:

egyfelől, hogy javaslatot tegyen egy újszerű koncentrációs mérőszám használatára. s gyakran alkalmazott más mutatókkal való összehasonlitása révén jellemezze azt;i

másfelől. hogy néhány egymást kiegészitő, egzakt mutatószám segítségével nyomon kö—

vesse és elemezze a beruházási koncentráció egyes megjelenési formáinak időbeni és egy- máshoz viszonyított alakulását, különös tekintettel az 1975. és 1983. közötti időszakra.2

A sokféle koncentrációs mutató más-más nézőpontból méri a koncentráció

fokát. Az alkalmazásra kerülő mutató kiválasztásakor első szempontként mérlegel- nünk kell. hogy a mutató az abszolút vagy a relatív koncentráció vizsgálatára al-

kalmas, vagy esetleg a statisztikai értelemben vett koncentráció e két megjelenési formáját egyidejűleg követni tudja. Az abszolút koncentráció mérésekor elemzé- sünk központjában a megfigyelési egységek száma, átlagos nagysága áll. mig a

relatív koncentráció számszerűsítésekor figyelmünket az ismérvértékek különböző- sége. szóródása, az értékösszegből (például költségvetési összegből) való egyenlőt-

len részesedése felé fordítjuk. A vizsgálati cél ilyen értelemben való meghatáro- zása után döntésünket a választásban az egyes mérőszámok speciális tulajdonsá- gai determinálják. Az elmondottakat szem előtt tartva alapvető tehát. hogy egy új mérőszám konstruálásakor vagy egy már meglevő mutató alkalmazásakor választ adjunk arra, hogy az illető mérőszám milyen aspektusból méri az egyenlőtlenség fokát. abszolút vagy relatív elemzési eszköznek tekinthető-e. mennyiben tesz eleget bizonyos formai, matematikai, közgazdasági követelményeknek, s végül milyen spe- ciális tulajdonságokkal rendelkezik.

A beruházások koncentrációjának vizsgálata elsősorban a relatív koncentráció

mérését követeli meg, de a beruházások számának, átlagos nagyságának figye- lemmel kísérése is fontos, hiszen napjainkban a beruházások visszafogására irá-

nyuló törekvés figyelhető meg. Ennek megfelelően olyan mérőszámok kerültek ki-

választásra. melyek elsősorban a relatív koncentráció fokát számszerűsítik, de ér- tékükben a beruházások száma is kifejezésre jut.

A FELHASZNÁLT MÉRÖSZÁMOKRÓL

Az alábbi néhány mutató vázlatos ismertetése két okból is elengedhetetlen.

Egyrészt ezen eszközök formai és tartalmi ismerete nélkülözhetetlen az eredmények

értelmezéséhez. Másrészt az e tanulmányban javasolt, a Gini—féle átlagos abszolút

különbség analógiájára szerkesztett, de közgazdasági mondanivalójában újszerű —

* Ezúton is köszönetem! fejezem ki, dr. Kerékgyártó Györgynének, a Marx Károly Közgazdaságtudo- mányi Egyetem docensánek a módszertani kérdésekben tett értékes- és'zrevételeiért. tanácsaiért.

! b 3 Erre az időszakra vonatkozóan ugyanis koncentrációs számításokat nem találhatunk a szakiroda- om an.

2.

235 " ' * ' "DR/HAJDÚ one

általam .,átlagos páronkénti arány" mutatójának nevezett —- mérőszámmal 'való

összehasonlítást is lehetővé teszi. '

A koncentrációs mérőszámok közös tulajdonsága. hogy értékkészletük szél-lső

értékei az extrém koncentrációs állapotokhoz tartoznak. s az adott koncentrációs

szint értelmezése ezen viszonyítási alapok segítségével válik lehetővé. '

A relatív koncentráció teljes hiányáról akkor beszélnénk, ha minden egyes beruházás azonos arányban részesedne például az összes költségből, illetve a tel—

jes koncentráció elméleti állapotában egy beruházás emésztené fel a beruházások-3 ra fordítható finanszirozási eszközöket, miközben a többi beruházás részesedése

zérus lenne. - ' V

Az abszolút koncentráció szélső eseteinek a megfogalmazása már problema—

tikusabb, hiszen nehéz megmondani. hogy hány folyamatban levő, illetVe befeje—

zett beruházás számit kevésnek vagy soknak. E kérdés megválaszolására nem is vállalkozunk, csupán a tendenciára fordítunk figyelmet.

Az alkalmazott mérőszámok formai. matematikai jellemzőit az 1. tábla tar-

talmazza. A mutatók statisztikai értelmezése az alábbiakban foglalható össze.3

1. A Gini-féle átlagos abszolút különbség

A koncentráció jelenségét az ismérvértékek egymástól mért átlagos távolsá—

gában ragadja meg, s az egyenletes/* eloszlástól való eltérés mértékét fejezi ki.

Standardizált értéke a Lorenz—féle területarón'nyal geometriailag is interpretálható.

de jelentős hátránya. hogy teljesen különböző eloszlások esetén is jelezhet ugyan—

olyan fokú koncentrációt. Relatív mutató, bár normált formájában az egységek

száma is kifejezésre jut. '

2. A Rosenbluth-índex (Hall—Tideman—féle változat)

E mérőszám és a Gini—féle koncentrációarány között az alábbi összefüggés ir—

ható fel:

1

R'zYN—mi—GJH /1/

A Rosenbluth-index értékében tehát mind az abszolút. mind a relatív koncent-

ráció foka kifejezésre jut. ugyanis teljes abszolút vagy teljes relativ koncentráció esetén éri el maximumát, az 1—et, mig az ismérvértékek egyenletes eloszlása —-xa

relatív koncentráció teljes hiánya —- esetén minimumát, az 1/N-et.

3. A Herfindohl—Hirschman-index

E mutató tulajdonképpen a megfigyelési egységek értékösszegből való része- sedéseinek súlyozott átlaga. ahol súlyként a részesedések szerepelnek. Ennek kö-

vetkeztében ez az index a nagyobb ismérvértékekkel rendelkező egységek körében végbement változásokra érzékenyebben reagál. A HH-index standardizált formájá-

ról belátható. hogy az az értékösszegből való részesedések relatív szórásnégyzeté—

nek és a sokasági számosság l—gyel csökkentett értékének a hányadosa. A HH; ina

dexre tehát az abszolút és a relatív koncentráció fokának növekedése is növelő—

leg hat.

3 A koncentrációs mutatókról részletesebben lásd (12). — '

* Az "egyenletes" eloszlást nem a wlószinűságolméletben definiált értelemben. hanem az értékösszeg-

ből való egyenletes részesedés értelmében használjuk. '

1.tábla Azalkalmazottkoncentrációsmutatókformaijellemző? Amérőszám Mutató minimálismaximális(a;;)intervaliumra SZÓmüáSíO'SOTHMUSO,,standardizáltalakia erteke AGini-féleátlagosabszolútkülönb-1NN.—1G' '——_—-—-1——_G:—_—————————

s e g . . . . . . . . . . . G — _ Z Z V ' *1 3 0 Z X N * 2 X ( 1 — 1 / N )

ARosenbluth—index(Hall—Tidemon- féleváltozat)...Rl:

'-

—1 J

_ R I — 1 / N m , ' * m

,.

Z

,.

! r-—__—'t

X

T

,.

4.

Z

2 N.?

h——-J

N

HH—1/N 1HHS:m—

_ !

N AHerfindahl-Hirschmun-index..HH:.ZViz

::

..

!!

N — 1 - c c r — ( 3 N 1 — 3 N J A W 3 , , , , 3 N * — 3 N — 1 — 1 _

AHorvath-feleatfogoindex...CCI:yN*Zy,?[HU—Yí)]Na1CCI;__'l—(3Nz—3N-HVN3ízi N R Redundancia...R::2y,—logNy,-0](M:-!NR,:logN i:1 *Atáblábanhasználtielö'sek: x;—azi—edikberuházásismérvértéke(i:1.....Nésx,§x;§...§XIV). _NN X:_Z'1xí/Nésmaxi/"21x; [:l:

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIOJA

237

238 * ' , DR. HAJDU OTTÓ

4. A Horváth-féle átfogó index

A mérőszám értékét két hatás alakítja ki. Egyrészt az értékösszegből való leg- nagyobb részesedés mértéke. másrészt a legnagyobbnál kisebb részesedések HH—

indexének transzformált nagysága, amely transzformációra azért van szükség. hogy

mérsékelje a HH-index kisebb egységekkel szembeni viszonylagos érzéketlenséget.

Az abszolút és a relatív koncentráció egyidejű mérésére alkalmas.

5. Redundancia

A redundancia egyenlőtlenségi mutatót az entrópia egyenletességi mérőszám- bál származtatjuk úgy. hogy az entrópia aktuális értékét kivonjuk lehetséges maxi—

mumából. log N-ből:

N 1

www—ZHMm

iz'l ,"

A redundancia az ismérvértékek megoszlási struktúrájában fellelhető egyen- lőtlenséget méri. s rendelkezik a dezaggregálhatóság előnyös tulajdonságával. Ez

azt jelenti, hogy csoportosított sokaság esetén felbontható az átlagos csoporton belüli és a csoportok közötti egyenlőtlenségnek. vagyis a belső és külső redundan-

ciának az összegére:

Rsniü IH

ahol:

G

RB: 2 Yg Rg

gz1

G Y N Y

R ;: _.L. lo % ________L

K £1Y gwgv

Ny 6 G

Yg—JZyi. Y::EYg. Z NgzN

iz'l gzl g:1

g — a csoportok szóma (9 x 1, ..., G).

Az R-mutató maximális értéke az elemszám függvénye, ezért megoszlanak a vé- lemények. hogy az abszolút vagy a relatív koncentráció mérőszámának tekinthető—e.

6. Az átlagos páronkénti arány

E mérőszámról, mivel —- a szerző tudomása szerint — e tanulmányban kerül először alkalmazásra. bővebben is szót ejtünk.5

Tekintsük az xi, xz, xN sokaságot, melyben feltevésünk szerint xi § Xg §

§ . . . § xN.

Képezzük a

N— N N—1 N

, Z Xi/Xj : E 44)" /3/

1

.:1 jzí—i—1 iz1 ;:m

a:

5 E mutatónak a többitől részletesebb ismertetése tette fölöslegessé e mérőszám 1. táblában való sze- repeltetését.

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁClÓJA

239

kifejezést. mely valamennyi ismérvértéket a nála nagyobb ismérvértékek százaléká- ban jellemez. A mutatót a 2. tábla segítségével szemléltetjük.

2. tábla O mérőszám szerkezeti felépítése

57322" *? X3————-*'J'————'W Összesen

11 *M'z *1/Xa———*f/*j———X1/*// '1

"2 leia— — Ja,/Ifj — -— XzI/w (:

! x ,

! x ! ]

,?- X (x%); .. ..a-314, ([

! xx ! l

! x : !

' xx ! '

x,y-1 )W-f/w "fH

Összesen 02 03 — _ - _ aj ————— O,; a A O mérőszámnak több fontosabb tulajdonsága van.

a) A teljes egyenlőség állapotában

(2 .; ( 2 ) : N(N—1)/2

N

mivel ilyenkor xi : X2 . . . : xz. Ezzel szemben az elméleti teljes koncentráció ese-

tén O : 0, mivel ekkor xi : Xg z' . .. : xN_1 : O és xN)0. teljesül. (Azokhoz a

törtekhez. melyekben zérussal kellene osztani. megállapodás szerint O—t rendelünk.) Ugyanakkor a mérőszám konstraakciójából az is következik. hogy értéke nem eshet kívül a két szélső állapothoz tartozó értékek által határolt intervallumon. tehát

0 § O § N(N—1)/2.

Látható, hogy G a koncentráció fordított mutatója, mivel az egyenlőtlenség növekedését O csökkenő értékei jelzik, amint azt a későbbi számítások is alátá- masztják.

A fenti relációkot figyelembe véve természetesen 0 (OH) intervallumra stan-

dardizált formája is előállítható:

20

Ez az érték viszont nem más, mint a m,,— hányadosok számtani átlaga, vagyis (2, :: a. lgy olyan mérőszómhoz jutottunk, amely közgazdaságilag azt fejezi ki, hogy a sokaságban a kisebb egységek a nagyobbaknak átlagosan hány százalé—

kát képezik. E mutató előnye tehát, hogy úgy bir közvetlen tárgyi jelentéssel, hogy már ebben a formájában a (on) intervallumra standardizált, bár még egyenletes—

ségi mérőszám. Komplementere azonban már a koncentráció fokáról tájékoztat, s relatív mérőszámnak tekinthető:

0§1—05§1

b) A O-mutató számítási rendszeréből következően megőrzi a Gini-féle átla-

gos abszolút különbség azon tulajdonságát, hogy kisebb egységeket nagyobb

súllyal szerepelteti, mint a nagyobb egységeket.

240 * * mt. mamut—ro

Ezt—kitűnik— akkor. ha G-t-az alábbi formában írjuk fel:

N—1 N—1 N

O: Z Ai: E (2 1/Xj]xi

iz1 is! lar—H

A legkisebb egységek láthatóan két hatás eredőjeként kapnak egyre súlyo-

zottabb szerepet. Egyrészt azáltal. hogy minél kisebb x.- ismérvértékekhez érkezünk el, az 1/x; hiperbola egyre több helyettesítési értékét adjuk össze az aktuális súly

kiszámításakor. Másrészt azáltal, hogy a kisebb értékek felé haladva egyre kisebb ismérvértékek reciprokait. tehát_egyre nagyobb számokat kapcsolunk be az illető súlyokba. A G-mutatóban viszont a súlyok a kisebb értékek felé haladva lineárisan

növekszenek:

N

G : Z (N1L1—2í)x,-/N1

ízt

c) A mérőszám értéke nem változik, ha az egyes ismérvértékeket mind ugyan- azzal a számmal megszorozzuk. Ez jogos elvárás, hiszen a konstanssal való szor-

zás az eloszlást nem változtatja meg.6

el) A G-mutató egyenletes eloszlások között is különbséget tesz, hiszen az egyenlőség esetében felvett értéke az elemszám függvénye. E tulajdonsága alap- ján az abszolút koncentráció változásának a nyomon követésére is alkalmas.

e) Az átlagos páronkénti arány (es) olyan eloszlások között is különbséget

tesz, melyeknek Lorenz-görbéi a diagonálisra szimmetrikusak. tehát a hozzájuk tar—

tozó Lorenz-féle területarányok egyenlők. (A Lorenz—görbe a kumulált relatív gya- koriságok függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket. ezért egy egységnyi oldalú négyzetben helyezhető el.) E tulajdonság érzékeltetése érdeké- ben az átlagos páronkénti arány mutatóját oszták/közös gyakorisági sar esetére is

megfogalmazzuk:

2—1 s _ -

2- 2 2: finn/xi

es : ::1 i:l-l—1

m._ /

N(N—1 ) /5'

ahol:

i —- az osztályközök száma (i : 1. ..., g),

[; —— az i-edik osztályközhöz tartozó gyakoriságok száma, x,- — az i—edik osztólyköz átlagos értéke,

a a

2 f: : 2 f] :: N

ís1 jz1

Az /5/ képlet egyszerű átalakításokkal az alábbi alakra hozható:

a 2 N 851 23 1 2

: —————_ - _— — 6

: N—1 i:1 y'jzi—M y,— P, , ,

ahol:

y,— — az i-edik osztályközhöz tartozó relatív értékösszeg, Pi — a i-edik osztályközhöz tartozó relatív gyakoriság.

6 E tulajdonság miatt nem szükséges egy adott év beruházásainak költségeit ugyanazon árindexszel deflólni. hiszen a mérőszám számitott értéke nem változik meg.

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIÓJA

A 3. tábla két fiktív eloszlást tartalmaz.

3. tábla

Tükrözött valószínűségeloszlások

A—eloszlós B-eloazlós

Az sorszámaosná'lyköz Relatív l Kumulólt reloliv Relatív ' !Kumulál! relativ ' gyoko- érték- gyoko- ' érték- gyuko- érték- gyako- érték—

riság összeg rísóg összeg risóg összeg risóg összeg

1. . 0.25 0,05 0.25 0.05 0.15 0.05 0.15 0.05

2. . 0.35 0.15 0.60 O,20 0.15 0.05 0.30 0.10

3. . 0.20 0.30 0.80 0.50 0.20 0.10 0.50 0.20

4. . 0.10 0.20 0.90 0.70 0.30 0.20 0.80 0.40

5- - 0.05 0.15 0.95 0.85 0.15 0.35 0.95 0.75

6. . _ 0.05 0.15 1,00 1.00 0.05 0.25 1.00 1.00

Összesen 1,00 ! 1,00 , —- ! -- 1,00 ; 1,00 ; —— * —-

241

Az A- és (: B—eloszlás egymásnak olyan értelemben tükörképe. hogy :: B-elosz—

lás relativ gyakorisága az A-eloszlás relatív értékösszege. illetve a B-eloszlás rela—

tív értékösszege az A-eloszlás relatív gyakorisága, továbbá a B-eloszlás 1. osztály—

köze az A—eloszlás utolsó osztályköze. a B—eloszlás 2. osztályköze az A-eloszlás utol—

só előtti osztályköze stb. Ez az eljárás azt eredményezi. hogy a kumulált értékek alapján ábrázolt A és B Lorenz—görbék tengelyesen szimmetrikusak az átlóra, s így

Lorenz-féle területarányuk megegyezik. (Lásd az ábrát.)

Az A-eloszlás esetén —A/ó/ alapján — számitott átlagos páronkénti arány:

Tükrözött eloszlások

o——o 14 -:/asz/ás cum—o á —e/asz/is

GSM) .: - 23%

N—1

a(a; L' rím)

" :

l

— I

J

.. I

I [

___ I

I

'— I

,

-.. Ál

",

__ ",I'l,

,,

., '*'/(

[(ma [[na]

míg (: B-eloszlás esetében ugyanezen mutató értéke:

(2503) : ^{- 37,1}

N—1 %

242 DR. HAJDÚ OTTÓ

A /6/ képletből az is leolvasható, hogy az átlagos páronkénti arány akár az A-, akár a B-eloszlás esetében is különböző értékeket venne fel a sokaság számos—

ságának. tehát az N/(N—1)-es szorzónak a függvényében. Ennek természetesen kis számosságú sokaságok esetén vanvesak jelentősége.

f) Egy N elemű alapsokaságból visszatevés nélkül n elemű mintát véve s a

mintaelemek rendezett xi § xg .. . § x,. halmazát tekintve a Osk mintabeli átla—

N

gos páronkénti arány (k : ,1. .. . , (n )) az alapsokasági Os torzítatlan pontbecs-

lését nyújtja :7

E (ask) : es [7]

Ezt könnyen beláthatjuk, ha meggondoljuk :: következőket:

—— a mintabeli :; arányok csak olyan értékeket vehetnek fel. amely értékek az alapso- kasági (; arányok között megtalálhatók;

— minden alapsokasági :; arány szerepel valamely mintában;

— egy adott cm sokasági arány annyi mintában fordulhat elő. ahányléleképpen az N—2 sokasági x értékből n—2 számút ki tudunk választani, hiszen x,- és x,- rögzítése után még N—2 számú elemből húzhatunk, s a mintában még n—2 számú szabad hely van.

Ezek után

,2 (NJ) ,",2WW,(N—2] Mil—j) www—._-_.

mask) :f,:,"l,"",1)N ,,,,,, : n—2 2 : n!(N—n)! '05 20,

(H) ('I)

AZ ÁTLAGOS PÁRONKÉNTI ARANY A SZÁMITÁSOK TUKRÉBEN

A módszertani bevezetőben vázlatosan jellemzett mutatók értékeit a szocialis- ta szervek által üzembe helyezett fontosabb beruházások megvalósítási idejére és üzembe helyezésének költségére vonatkozóan számítottuk ki. egyedi adatok alap—

ján.

A számítások eredményeit a 4. és az 5. tábla tartalmazza. E két tábla adatai alapján a következőket állapíthatjuk meg:

-— a beruházások vizsgált körében a megvalósítási idők csekély mértékben, az üzembe helyezett beruházások költségei azonban jelentősen koncentráltaks.

—— a felhasznált mérőszámok mindegyike egyértelműen jelzi a két ismérv koncentrált- ságában jelentkező lényeges különbséget;

— a koncentráció mértéke a vizsgált időszakban állandóságot mutat.

A koncentráció mértéke kismértékű ingadozásának irányát azonban az egyes mutatók nem minden esetben jelzik egyformán. Ez az abszolút és a relatív koncent- ráció egyidejű lellépésének és az egyes mérőszámok erre való érzékenységének tulajdonítható elsősorban. Az abszolút koncentráció ugyanis két mérési skálán is befolyásolhatja e mutatók értékét. Egyrészt az eredeti, másrészt a standardizált

mérési skálán.

7 E tulajdonságot azért hangsúlyozzuk, mert a mérőszám módszertani jellemzéséhez felhasznált szám- anyog egyedi beruházásokra vonatkozik, melyek a megfelelő évkönyvekben természetesen nem teljeskörűen álltak rendelkezésre.

3 Már itt megjegyezzük. hogy a megvalósítási idők koncentrációjával nem valamiféle — a népgazda- ság rendelkezésére álló összidőből való — egyenlőtlen részesedést. hanem a megvalósítási idők szóródását

kívánjuk jellemezni.

Aszocialistaszervekáltalüzembehelyezettfontosabbberuházásokmegvalósításíidejénekkoncentrációjd'

4.tábla Év 1970.. 1971.. 1972.. 1973.. 1974.. 1975.. 1976.. 1977.. 1978.. 1979.. 1980.. *AszámításokalapjáulaKözpontiStatisztikaiHivatalBeruházási szolgáltok.

G s

..0.32482 ..0.28232 ..0.32724 ..0.32093 ..0.32413 ..0.35608 ..0.29444 ..0.30572 ..0.32625 ..0.31957 ..0.27171

! i

R l s

0.00088 0.00327 0.00142 0.00136 0.00177 0.00201 0.00727 0.00534 0.00320 0.00226 0.00417

i

H H S

0.00094 0.00233 0.00157 0.00098 0.00127 0.00279 0.00486 0.00405 0.00250 0.00183 0.00297

c a , 0 0 1 9 6 6 0 0 1 9 0 4 0 . 0 2 7 8 5 0 0 0 9 1 3 0 . 0 0 8 8 8 0 0 4 0 3 0 0 0 3 0 9 7 0 . 0 3 3 4 7 0 . 0 2 1 5 2 0 . 0 1 5 2 8 0 . 0 3 2 2 8

R s

0.02962 0.02640 0.03275 0,02815 0.02956 0.04195 0.03306 0.03504 0.03452 0.03126 0.02785

84845,1 4331.1 32613.0 32697,5 20050,7 20654,7 929,1 1882,9 62252 12116,1 23522

!'

O s

0.57446 0.60660 0.55603 0.54784 054806 055225 0.58212 0.56700 0.54969 0.56827 0.60067

1 - O s

0.42554 0.39340 0.44397 0.45216 0.45194 0.44775 0.41788 0.43300 0.45031 0.43173 0.39933 Aszocialistaszervekáltalmegvalósítottfontosabbüzembehelyezettberuházásokköltségénekkoncentráci'ja*

A beruhá- zások szóma'

5 4 4 1 2 0 3 4 3 3 4 6 2 7 1 2 7 4 5 7 8 2 1 5 1 2 0 7 _ 8 9

építőipariadatokc.kiodvúnyaibonmegjeient,egyediberuházásokravonatkozóadatok 5.tábla Év

G s R f , H H , c a s R s

*0

O s 1 - 0 ;

A 'beruhá- tások 'száma 1970.. 1971.. 1972.. 1973.. 1974.. 1975.. 1976.. 1977.. 1978.. 1979.. 1980.. *Aszámításokadatbázisátlásd4.táblánál.

..O,77310 ..0.74451 ..0.75110 ..0.75932 ..0,70188 ..0.82498 ..0.79446 ..0.73753 ..0.77790 ..0.79066 ..0.62055

0.00622 0.02371 0.00872 0.00904 0.00861 0.01691 0.06350 0.03313 0.02267 0.01792 0.01804

0.03184 0.06042 0.04225 0.03145 0.02391 0.10099 0.13676 0.08926 0.08899 0.06175 0.05615

0.15536 0.23072 0.17597 0.13302 0.12058 0.32203 037999 029775 029777 0.22170 0.23051

0.25600 0.26433 0.26500 0.25399 0.19967 0.38006 035490 028357 0.32456 0.30963 0.19430

506929 2424.1 21596,3 21416.0 13321.7 14031.4 589.9 1258,9 43172 86722 1733.ó

0.34322 0.33951 0.36820 0.35882 0.36413 0.37516 0.36967 0.37908 0.38121 0.40674 0.44270

0.65678 0.66049 0.63180 0.64118 0.63587 0.62484 0.63033 0.62092 0.61879 0.59326 0.55730

544 120 343 346 271 274 57 82 151 207 89

A' BERUHÁZÁSOK KONCENTRACIÓJA

243

244 A - na,.mnu one

Az eredeti mérési skálára két—két mutató kapcsolatát hozzuk példaként:

1. a G, és az RI mutatók lil' szerinti összefüggését.

2. a CCI- és a HH-index l8/ szerinti kapcsolatát:

N

cc: : yN Jr 2HH — zyf, — 21 y,? fal

!: _

Az első esetben a relatív koncentráció (G; ) növekedése Rl növekedésének iró-

nyába. viszont az abszolút koncentráció csökkenése (N növekedése) a Rosenbluth—

index értékének csökkenése irányába hat. illetve fordítva. A két index adott körül- mények között tehát ellentétes irányban is mozoghat. A második esetben pedig a HH-index növekedése (csökkenése) ellenére is csökkenhet (nőhet) a CCl-index ét-

téke. a negatív előjelű tagok megfelelő nagyságú abszolút értéke mellett.

A mérőszámok eltérő irányú alakulása még úgy is bekövetkezhet, hogy azíob—

szolút koncentráció jelentős megváltozása egy adott mutató eredeti mérési skálá—

ján a lehetséges legkisebb és legnagyobb érték egymástól való távolságát nagy- mértékben megváltoztatja. ami pedig e mutató standordizálása során a viszonyi- tási alapot képezi. Ezért. ha azxabszolút és a relatív koncentráció együttes hatása- ként egy mutató értéke az eredeti mérési skálán például valamelyest megnő. ot- tól még a (O;1) intervallumon mért értéke csökkenhet. ha az abszolút koncentráció csökkenése (dekoncentráció) eredményeként a viszonyítási alap nagyobb mérték—

ben nőtt (lásd például az R és az Rs indexeket).

A mondottak alapján világos. hogy egyes koncentrációs mutatókkal szemben

nem lehet automatikus követelmény. hogy adott koncentrációs színvonalon a ki—

sebb ingadozások irányát is párhuzamosan kövessék. Sőt, az ellentétes változási irányok a különböző típusú mérőszámok létjogosultságát igazolják. Természetesen azon mérőszámoknak. amelyekre az abszolút és a relatív koncentráció egyforma módon hat (lásd RI— és HH-indexek) megegyező irányú változásokat kell jelezni.

A 4. és az 5. táblában szereplő koncentrációs mutatók egymáshoz viszonyított alakulását a közöttük számított lineáris korrelációs együtthatókkal jellemeztük.

A megvalósítási idők koncentrációértékei alapján számolt korrelációs mátrixok:

G. R:, HH. cas R, 0 0,

Gs 1.000 —O,588 —0.394 -0,035 0.659 0.435 --0.848

R:. 1.000 0.951 0.504 0.113 -0.679 0.447

HH, 1.000 0.721 0.387 —0.669 0.356

R : ca. 1.000 0.667 -—0,342 0.214

Rs 1.000 -—0,122 —0.433

0 1.000 —0.231

_a; 1.000

Az üzembe helyezett beruházások költségeinek koncentrációértékei alapján számolt korrelációs mátrix:

G, Rls HH. ca, R. 0 0.

65 1.000 0.208 0.428 0.365 0.862 0.213 —0.491

Rls 1.000 0.869 0.824 0.510 —O,596 0.066

HHs 1.000 0.988 0.796 —O.567 0.151

n : ca, 1.000 0.765 —0,585 0.213

R. 1.000 —0.177 —0.133

0. 1.000 —-0.457

0; 1 ,000__

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRAClÓJA

245

A korrelációs mátrixokban az' önkorrelációk kivételével a Og5—n'él nagyobb aba szolút értékű elemeket dőlt számokkal jelöltük. ) ., ' , ' '

A koncentrációs mérőszámok előzőkben—kiemelt párosításaít tekintve G; és ng

között meglepően alacsony abszolút értékű negatív. illetve mégváratlanabb pozi—

tív korrelációt, viszont Rl; és HHs. valamint HHs és CCIS között mindkét mátrix- ban a várakozásnak megfelelő igen szoros pozitív korrelációt tapasztalunk.

**Mível azonban jelen tanulmány az átlagos páronkénti arány behatóbb jel- lemzését tekinti céljának, ezért figyelmünket elsősorban a DS mérőszámnak az összes többivel. illetve kiemelten a vele rokonnak mondható Gini—féle koncentráció-

aránnyal való kapcsolatára fordítjuk.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a koncentráció fokát rendkívül szemlé- letesen kifejező Gs mutató értékéhez nagyságrendileg az átlagos páronkénti arány komplementere áll a legközelebb az alkalmazásra került mérőszámok közül. (Lásd a 4. és az 5. táblát.) Ugyanakkor a változások irányát tekintve e két mutató eseté—

ben is hol megegyező. hol ellentétes tendenciákat találunk. Míg a megvalósítási idők koncentrációértékei alapján számított korreláció —O,848. addig az üzembe he—

lyezett beruházások költségeinek koncentrácíóértékei alapján számszerűsített kor—

reláció csak ——O,491. (A negatív előjel azt fejezi ki, hogy G; a koncentrációnak egye- nes. a Os fordított mutatója.) A magyarázat abban rejlik, hogy míg Os értéke adott elemszám mellett az ismérvértékek egymáshoz való relatív viszonyától függ, addig C; az ismérvértékek egymáshoz való abszolút viszonyát és az átlagos nagyságot hasonlítja össze relatív módon. Ezáltal az ismérvértékek csekély mértékű egymáshoz való ,.közeledését" az átlagos szint csökkenése ellensúlyozhatja, sőt túl is szárnyal—

hatja. ami Os és G; egyidejű növekedésében. illetve csökkenésében jelentkezhet.

Érdekes eredmény továbbá. hogy O; -nek O-val való korrelációja mindkét mát—

rixban negatív. Az ismérvértékek egyenlőségének csökkenése ugyanis a megfigye4 lési egységek számának növekedése mellett "ment végbe. ezért G értéke nőhetett.

6. tábla

A szocialista szervek által

1970 és 1980 között üzembe helyezett fontosabb beruházások megvalósítási ideje

Az A [meg-_ A beru- átlagos

Sorszám ""IÉÉÉOS' hálásak vallóiígtősi

(hónap) szama idő

(hónap)

1. - 12 439 896

2. 13— 24 909 18.30

3. 25— 36 700 30,00

4. 37— 48 347 41.71

5. 49— 60 163 53.18

6. 61 —- 72 68 65.12

7. 73— 84 35 77.66

8. 85— 96 13 90.69

9. 97—108 9 101.56

10. 109—120 3 11300

11. 121— 7 210.71

Összesen

2693 28.13

A 4. és az 5. tábla alapján Os -t úgy értelmezhetjük. hogy a szocialista szervek

által megvalósított fontosabb beruházások körében a rövidebb idő alatt befejezett

246 -' on. HMDU erto

beruházásokra fordított idő átlagosan 54..78——60 67 százaléka volt a hosszabb idő alatt befejezett beruházások megvalósítási idejének. a vizsgált időszak folyamán.

Az üzembe helyezett beruházások költségeire vonatkozóan a kérdéses átlagos arány 33. 95 és 44 27 százalék között mozgott 1970- től 198049.

7. tábla

A szocialista szervek által

1970 és 1980 között megvalósított fontosabb üzembe helyezett beruházások költségei

A beru-

, Alex?- A bsmhó- 35552:

Sorszam költsége zosok költsége

(millió forint) szóma (millió

forint)

1 . —- 25 1 553 10.70

2. 25— 50 493 3535

3. 50— 100 335 68.69

4. 100— 200 152 13952

5. 200- 500 92 31 3.23

6. 500—1000 33 70929

7. 1000— 35 238453

Összesen 2693 79.45

Az átlagos páronkénti arány utolsó módszertani jellemzéseként tekintsük a 6.

és a 7. táblát. E táblák az 1970 és 1980 közötti időszak alatt megfigyelt 2693 fonto-

sabb beruházást csoportosítják a megvalósítási idők. valamint az üzembe helye—

zett beruházások költségei alapján. 5 tartalmazzák az átlagos megvalósítási időket

és az átlagos költségeket is nogyságcsoportonként. Ezen átlagos értékeket egyedi adatokként kezelve kiszámítottuk Os értékeit mindkét csoportosításban úgy. hogy az x; és az x,— (i :: 1. . . . , N és i : 1, . . . . N) értékeket kettőjük egyszerű számtani átlagával helyettesítettük, mesterségesen növelve ezáltal az egyenlőséget. (Az i : i eset az alapodotokra vonatkozó Os értéket számszerűsíti.)

8. tábla

Átlagos páronkénti arányok a megvalósítási ídőre'

(százalék)

N 1 2 3 4 5 6 7 a 9 10 11

l

1 . 43.30 44.52 46.28 47,18 4856 49.53 50,88 51 .99 53.05 54.07 56.53

2 43.30 44.22 45,ó4 46,31 47.63 48.46 49.66 50.45 51.59 53.36

3 43.30 44,03 45.07 45.70 46,76 47.53 48.45 49.21 50.31

4 43.30 43.92 44.76 45,3O 46.18 46.75 47.67 48.00

5 43.30 43.86 44.58 45.05 45,76 46.33 46.32

6 43.30 43.82 44.45 44.80 45.47 45.05

7 43.30 43.80 4427 44,7O 44.12

8 43.30 43.75 44,19 43.53

9 43.30 43.74 43.31

10 43.30 43.34

1 1

43.30

'X;BX5:(x;—l-Xj) (2 helyettesítéssel.

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRACIÓJA 247

9. tábla

Állagos páronkénti arányok a beruházások költségeire'

(százalék) .

N

:

1 2 a 4 5 s 7

1 18.77 22.09 27.38 i30,63 31.44 31.75 28.27

2 18.77 20.86 324.38 26.53 27.70 24.89

3 18.77 ; 20.64 23.39 25.36 23.32

4 § 18.77 20.58 23.29 22.60

5 § 18.77 20.60 21.82

6 ! 18.77 20.67

7 ] 18,77

* Xí2Xj:(Xí—f-Xj)/2 helyettesítéssei.

Ezután az x; és az x,— (i 2 1, . . . , N—1 és i : i—H, . . . . N) értékeket összead-

tuk, mesterségesen növelve ezáltal az egyenlőtlenséget, miközben az ismérvértékek szóma eggyel csökkent. Az eredmények a 10. és a 11. táblában találhatók.

10. tábla

Átlagos páronke'ti arányok a megvalósítási ídőre'

(százalék)

N' 2 3 4 s 6 7 a 9 10 11

x_

.

1 . J42.70 41.90 41.39 41.02 40.73 40.50 40.31 40.11 39.95 40.23

2 40.85 39.83 39.12 38,58 38.13 37.67 37.31 37.19 37.68

3 38.68 37,61 36.78 36.00 35.27 34.92 34.90 35.57

4 36.51 35.34 34.29 33.54 33.28 33.34 §34,12

5 34.20 33.09 32.44 32.25 '32.37 33.19

6 32.36 31.79 31.65 31.81 32.65

7 31.53 31.43 31.62 32.42

8 31.54 31,75 32.49

9 32.05 32.77

10

3331

* Jr.-30 és x,yzxu—Xj helyettesítéssel.

Megjegyzés. Az eredeti adatokra Os ; 43.3 százalék volt.

". !óbia

Átlagos páronkénti arányok a beruházások költségeire'

(százalék)

xm

2 3 4

. 17.33 16.26 11597 15.94 15.93 1596 14.63 13.13 12.80 12.73 12,79 ' 12.72 11.69 11.44 11,52 12.20 11.33 11.39

- ' 12.28 11.96

) ' 13.29

GUI-bum—

*' át.-20 És maxi-Hg helyettesítéssel.

Megjegyzés. Az eredeti adatokra 03 : 18.77 százalék vo".

És

243 - , * on. Hmm: aaa

A 8. és a 9. táblából leolvasható, hogy bármely i % ] indexpár esetén nőtt az egyenlőségi mutató értéke. és ez a növekedés annál- nagyobb volt. minél ,.távolab- bi" ismérvértékeket egyenlítettünk ki egymással rögzített i vagy rögzített ] eseté—

ben. _ _

Ezzel szemben a 10. és a 'llftábla az mutatja, hogy bármely i ; " indexpár esetén csökkent az egyenlőségi mutató értéke. 5 ez a csökkenés annál nagyobb volt, minél távolabbi ismérvértékeket adtunk össze rögzitett 5 esetén. illetve annál

nagyobb, minél közeleb—bieket rögzitett ; esetén.9

A mondottakat összefoglalva kijelenthetjük, hogy az elméleti megfontolások és a konkrét számítások alapján az átlagos páronkénti arány alkalmasnak látszik egyenlőtlenségek adott szempontból való jellemzésére, ezért a további vizsgálatok-

ban e mérőszámra is támaszkodni fogunkl0

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIÓJA, 1965—1983

_ A tanulmány első részében ismertetett mérőszámok közül a további elemzések során Csák néhányat s azokat is némileg más formájukban alkalmazunk. A muta- tók körének szűkítését az eredmények áttekinthetősége, a számítási algoritmuso—

kon való formai változtatást pedig a rendelkezésre álló adatbázis teszi szüksé—

gessé, mely kizárólag osztályközös gyakorisági sorokból áll.

Az 1965—1983. évi beruházások koncentrációjával kapcsolatos következtetése—

inket az alábbi képletekre alapozzuk:

:1j:—1

5—1 g ,

2 ()s*i[i:1 ;:HJfI f) xl/Xl] /[N(N'1)/2]

ahol

i,— —a nagyságcsoportok száma (i : !, .... g), l,- —-az í—edik nagyságcsoport számossága.

p,- —az i-edik nagyságcsoport relativ számossága.

y,— - az i—edik nagyságcsoport relativ értékösszege, ÉL' —-az i—edik nagyságcsoport átlagos értéke.

X — a főátlag,

N : Ef,-

E mutatók alapján a folyamatban levő és az üzembe helyezett beruházásokra.

valamint a kivitelező építőiparra vonatkozóan végeztünk számításokat.H

9 Ez az eljárás természetesen nem egzakt bizonyítás. csupán empirikus alátámasztása annak. hogy az átlagos páronkénti arány szélső értékei között megfelelően teagál az egyenlőség színvonalában beállt vál- tozásokrar

") Az átlagos páronkénti arány iellemzése a fentiekkel nem tekinthető lezártnak. Olyan lényeges prob- lémákra kell még a további kutatásokban választ adni. hogy például nevezetes valószinűségeloszlások ese—

tén a mérőszám kifejezhető—e az illető eloszlások paramétereivel, s ha igen. milyen matematikai formulával.

" Ezúton fejezem ki köszönetemet Bélyácz Ivánnak, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docen- sének. Dudás Jánosnak, a Központi Statisztikai Hivatal főasztályvezetőjének segitő észrevételeiért. valamint a Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztálya és Számitóközpontjo munka—

társainak. akik az üzembe helyezett beruházások 'körére vonatkozó adatokkal Voltak segítségemre.

A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIÓJA

' 249

A folyamatban levő beruházások koncentrációja

A beruházások koncentrácmjoval foglalkozó szakirodalomban.:.p a nagyságrendi koncentráltságra vonatkozó egzakt számításokat csupán az 1975. évvel bezárólag

találunk. s többnyire csak a Gini—féle koncentrációarány alapján (10). Az emlitett

számítások a beruházási költségek relatív koncentráltságát jellemzik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azonban, hogy a beruházások abszolút koncentráltsága legalább ilyen fontos vizsgálódási terület. s erre vonatkozóan is rendelkezésre áll- nak tömör mutatószámok.

A teljesség kedvéért tekintsük a 12. táblát.

12. tábla

Az állami szektor folyamatban levő beruházásainak teljes köllségelőírányzat szerinti koncentrációja

Év 6; 0. (százalék) Rs R,

1965 . . . . . . . 0.821 13.83 0.416 0.00233

1966 . . . . . . . 0.815 13.26 0.405 0,00223

1967 . . . . . . . 0.820 13.10 0.412 0.00192

1968 . . . . . . . 0.843 12.98 _ 0.468 0.00190

1969 . . . . . . . 0.858 13.38 0.510 0.00170

1970 . . . . . . . 0.849 13.53 0.489 0.00138

1971 . . . . . . . 0.843 13.71 0.482 0.00128

1972 . . . . . . . 0.851 13.10 0.496 0.00119

1973 . . . . . . . 0.857 13.70 0.523 0.00138

1974 . . . . . . . 0.852 13.28 0.600 0.00125

1975 . . . . . . . 0.782 20.18 0.460 0.00074

1976 . . . . . . . 0.653 19.03 0.370 0.00341

1977 . . . . . . . 0.703 18.80 0.369 0.00041

1978 . . . . . . . 0.798 15.93 0.429 000088

1979 . . . . . . . 0.793 16.21 0.420 0.00087

1980 . , . . . . . 0.799 18.76 0.435 0.00095

1981 . . . . . . . 0.804 15.91 0.440 0.00102

1982 . . . . . . . 0.826 16.21 0.485 0,00114

1983 , . . . . . . ' 0.826 15.29 0.479 0.00113

Megjegyzés. A számítások az 1965 és 1975 közötti időszakra az egymillió. 1976-ra a 100 millió. az 1977 ésG.1983és 0,közöttiközöttidőszakraa lineárispedigkorrelációaz 5 millióértékeforintnál—0.771. nagyobb beruházások alapján készültek.

Forrás: itt és továbbiakban a Statisztikai időszaki közlemények sorozatban megjelent Beruházási——

épitőipari adatok és a statisztikai évkönyvek megfelelő kötetei.

E táblából a következőket olvashatjuk ki.

— A Gini-féle

koncentrációarány az állami szektor építéssel összefüggő, folyamatban levő beruházásainak teljes költségelőirányzat szerinti nagyon magas relatív koncentrációját mutatia. mely a vizsgált időszakban csak kevéssé ingadozott. Ez az ingadozás nem volt ugyan szignifikáns, bizonyos tendenciák mégis megfigyelhetők: 1965-től 1969-ig növekedett a kon—

centráltság. 1970-től 1974-ig gyakorlatilag szinten maradt. 1975—ben és 1976—ban csökkent.

majdállt be1978—tólújra. E1983-igmegállapításokat aújra nőtt, s 1983—banrelatív redundancia-értékek (RS) is alátámasztják.tulajdonképpen az 1965-ös koncentrációs szint

— Az átlagos páronkénti arány (05) mutatója szerint a megfigyelt 19 év alatt a kisebb beruházások teljes költségelőirónyzata a nagyobbaknak átlagosan 12—20 százalékát tette csak ki, aminek komplementere szintén magas relativ koncentrációra utal.

-— A

Rosenbluth—index rendkivül alacsony abszolút koncentrációt jelez, hiszen a magas relativ koncentráció mellett az alacsony RI-értékek csak a beruházások nagy száma miatt alakulhattak ki.

3 Statisztikai Szemle

250 DR. HMDU OTTÓ ,

A magas fokú nagyságrendi relatív koncentráció pozitív jelenség annyiban.

amennyiben a beruházási célok hatékony megvalósítását segíti elő. Problémát oz

jelent. hogy adott szintű relatív ko ncentráció különböző abszolút ko ncentrációs szín- vonaluk mellett is kialakulhat. s a beruházási célok nagyon magas száma hátrái—

tathatjo a jelentős nagyságrendi koncentrációban rejlő előnyök (például a koopeé ráció, a fajlagos költségek és az építési hányad csökkenése. kisebb forgótőkeJÉ—J

kötés stb.) kihasználását.

A folyamatban levő beruházások konkrét abszolút koncentrációs színvonaláról

a 12. tábla Rl-értékei már tájékoztattak. a 13. és o 14. tábla viszont e beruházások

számának alakulásába is betekintést nyújt. '

13. tábla Az állami szektor folyamatban levő beruházásainak száma

nagyságkategóriánke'nt

140 l 11—50 ] 51.400 1 tai—500 ) sor-

Ev

Összesen millió forint közötti beruházások

Szám szerint

1965 . 1258 569 141 198 41 2207

1970 . 2406 1257 303 295 75 4336

1975 . 2504 1514 453 479 138 5088

Index: előző időszak : 100

1965 . —- —— -— — : — --

1970 . 191 221 215 149 183 " 196

1975 . 105 * 120 * 150 5 162 , 184 I ' 117

14. tábla Az állami szektor folyamatban levő beruházásainak száma

nagyságkategórr'ánként az 1980-as években 5—25 1 26—100 [ 101—1000 l 1001-—

Év Összesen

millió forint közötti beruházások

Szám szerint

1980 . 2374 1 1527 ] 833 I 109 4843

1981 . 2444 1253 781 104 4582 _

1982 . 2402 1240 764 k 108 4514

1983 . 2529 ) 1234 k 746 96 4605

lndex: előző év : 100

1980 . -— — —- 1 — —

1981 . 103 82 94 95 95

1982 . 98 99 98 104 98

1983 . 105 ; 99 1 98 89 102

Már 1965-ben is magas. 2207 volt a folyamatban levő beruházások száma, 5 ez 1970-re. majd 1970-ről 1975-re előbb 96, majd 17 százalékkal nőtt, és ennek eredményeként 1975—ben már 5088 ber

A legnagyobb arányú növekedés

millió forint közötti beruházások, 1970—ről 1975-

beruházások körében volt tapasztalható. E folyamat 1

uházás állt megvalósítás alatt.

1965-ről 1970-re a 10—50. illetve az 50—100 re pedig az 500 millió forint feletti 975-ről 1980—ra megfordult