szama
1983 0.493 24.3 76.3 332
" A termelő beruházások teljes köréből az ipari. az építőipari. valamint a mező- és erdőgazdálko—
dási beruházásokra terjedt ki o vizsgálok.
" A csoportosítás az üzembe helyezett beruházások költségei alapján történt. Az osztályközök alsó
20. tábla
A 25 millió forintnál nagyobb befejezett termelő beruházások koncentráltságo
Az üzembe helyezett beruházások
O-Gs (százoslék) RS dtom GS (százalék) RS űlési idő
mnlho (honap)
forint)
1971 . 0.689 27,1 0.296 215 0.362 48.8 0.067 50
1972 . 0.597 34.5 0.210 1 19 0.266 55.8 0.032 42
1973 . 0.754 31 .8 0.402 231 0.301 53.1 0.044 48
1974 . 0.531 362 0.151 146 0.226 58,6 0.018 45
1 975 . 0.608 37.9 0.252 131 0.358 46.1 0.056 47
1 976 . 0.623 34.1 0.232 152 0.318 50.5 0.040 46
1977 . 0.718 352 0.394 168 0.331 47,1 0.033 39
1978 . 0.704 352 0.366 183 0.342 46.0 0.041 38
1979 . 0.665 369 0.311 161 0.332 503 0.051 41
1.980 . 0.694 32,7 0.322 186 0.286 51 .7 0.029 41
1981 . 0.621 31 .8 0.213 158 0.285 52.8 0.034 43
1982 . 0.533 34.0 0.120 110 0.323 46,7 0.030 36
1983 . 0.725
32.1 0.357 183 0.339 47.8 0.041 38
korreláció értéke 4.374, míg a megvalósítási idők esetén -—0.914.
Megjegyzés. Az üzembe helyezem beruházások költségei esetén G. és O, mutacák között a lineáris
256 * - az. HAJDU arra
21. tábla
A 25 millió forintnál nagyobb üzembe helyezett termelő beruházások száma, 1983
A beruházások száma
beruházá-Az üzembe helyezett sok
szó-beruházások költsége """—úmmf'w mának
(millió forint) index!
meg-'1971. év .—_— darab oszlása
?: 100.0 (százalék)
"Osszesen 335,4 * 332 mao
Mivel az üzembe helyezett beruházások két alapvető dimenziójának laza kor—
relációs kapcsolatából, valamint a dimenziók koncentrációjának lényeges eltéré—
séből a beruházások megvalósítási idejének elhúzódására, ebből pedig
megtérü-lésük időbeli kitolódására következtethetünk. ezért mindenképpen meg kell
győ-ződnünk arról. hogy ha számításainkat külön a termelő beruházásokra is elvégez—zük. nem kapunk—e az előzőknek ellentmondó eredményeket.
Az adatok azt bizonyítják. hogy az üzembe helyezett beruházások teljes vizs—
gált körére vonatkozó megállapításaink a termelő beruházások csoportjára is ma—
radéktalanul érvényesek.
Az üzembe helyezett beruházások összefoglaló jellemzéseként tehát a követ-kező főbb megállapításokat tehetjük:
- az üzembe helyezett beruházásokat jellemző mutatók tekintetében az 1971 és 1980 közötti időszakban nagyfokú stabilitást figyelhetünk meg;
— az üzembe helyezett beruházások költségei a megvalósítási idők szóródásának csak meglepően kis hányadát magyarázzák meg (az üzembe helyezett beruházások költségeinek relatív koncentrációja a közepesnél valamivel magasabb. és így jóval nagyobb fokú. mint a megvalósítási idők csekély mértékű relatív koncentrációja. ugyanakkor a folyamatban levő beruházások teljes költségelőirányzat szerinti koncentrációjánál alacsonyabb fokú);
— a 25—100 millió forintos nagyságrendű beruházások az üzembe helyezett beruházá-sok számának jelentős hányadát képviselik;
— az üzembe helyezett beruházásokról kialakult összkép a termelő beruházások köré—
ben is érvényben marad.
Koncentráció a kivitelező építőiparban16
Az üzembe helyezett beruházások megvalósítási idejének hosszát
nagymérték-ben befolyásolja a kivitelező építőipar tevékenységének szervezettsége, koncent—
ráltsága, ütemessége, a kivitelezői kapacitások optimális struktúrában való le—
kötése a különböző beruházási célok között stb. Nem hagyhatjuk ki tehát vizsgá—
latunkból azt, hogy a kivitelező építőiparra vonatkozó eredmények hogyan
illesz-kednek be eddigi gondolatmenetünkbe. Tekintsük a 22. táblát.** A kivitelező építőiparra. annak szervezeti struktúrájára, szabályozási rendszerére, illetve ezeknek :: koncentrációra gyakorolt hatására tett megállapításaink terjedelmi okokból természetesen nem lehetnek maradéktalanok. hiszen e téma külön tanulmányt érdemelne. Ezért az alábbiakban csak néhány gondolat felvetésére vállalkozhatunk, melyek körének kibővítése. a megállapítások részletesebb kifejtése 'a további
kutatás témája. , '
A BERUHÁZÁSOK KONCENTRÁCIÓJA 257
22. tábla A kivitelező építőipar által átadott 2 millió forint feletti
építmények koncentrációja '
; Az Ésífíáziiíge'é** ! A megvalósítási idő
Év ! koncentrációs értékei
A 22. tábla adatai igazolják, hogy a kivitelező építőiparban a ráfordítások a közepesnél valamivel erősebben. a megvalósítási idők viszont csak nagyon kevéssé koncentrálódtak.
Az egyes építmények költségei lényegesen nagyobb mértékben szóródnak, mint a megvalósítási idők. Ez kétségtelenül jelentős faktora az üzembe helyezett beru-házások esetében tett hasonló megfigyelésünknek. hiszen az üzembe helyezett be-ruházások építési hányada 45 százalék körül mozog. Mivel a kis beruházások vár-hatóan kisebb volumenű épitőipari tevékenységet igényelnek. ezért az előzők alap—
ján logikusnak látszik. hogy a kis beruházások megvalósításának elhúzódásában a viszonylag kisebb költségű építmények relative hosszabb idő alatt való megvaló-sitása erőteljes szerepet játszik. Az előzőkben láttuk, hogy a népgazdasági szem—
pontból már jelentős, de még kicsinek minősíthető 100 millió forint alatti beruhá-zások az üzembe helyezett beruházásoknak meglehetősen nagy, mintegy 73 száza-lékát képezik, s közülük soknak relative hosszú időt vesz igénybe az üzembe helye-zése.
E tény első pillantásra kétségtelenül azt a megoldást sugallja, amit Szász Ti—
bor javasolt (10). Véleménye szerint a nagyságrendi koncentráció .,egyenletesebbé"
tétele érdekében csökkenteni kell a kis beruházások számát és arányát. A kis be-ruházások számának csökkentésével egyetérthetünk annyiban, amennyiben a túl-fűtött beruházási kereslet mérséklésére mind az újonnan inditott nagy-, mind a kis beruházások számának csökkentése kivánatos. A kis beruházások arányának csök—
kentése az egészen belül azonban véleményünk szerint már nem lenne ilyen egy-értelműen pozitív döntés; Egyrészt —— amint erre a bevezetőben már utaltunk —- a vállalati méretstruktűra rugalmasabbá tétele feltételezi és igényli a kisebb beru—
házásokat is. Másrészt a kis beruházások elhúzódásából származó hátrányok ki-küszöbölésére nemcsak arányuk csökkentése lehet a megoldás. A kis beruházások ellen az egyik legfőbb indok az. hogy az előkészítő és a kivitelező kapacitások szét-forgácsolódnak. mig a kevés számú nagyberuházás előkészítése nem köti le olyan
nagy mértékben a kivitelezők rendelkezésre álló kapacitásait.
E probléma feloldásához akkor jutunk el, ha megvizsgáljuk az építőipari kivite—
lező szervezetek abszolűt értelemben vett koncentrációját. Az építőipari kivitelező szervezetek az építőipari vállalatokat. szövetkezeteket és közös vállalatokat foglal-ják magukban. Az építőipari kivitelező sZervezetek száma 1970—ben 488, 1983—ban viszont már csak 319 volt. (Az építőipari kivitelező Vállalatok száma 117-ről 120-ra nőtt, a szövetkezeteké 260—ról 156-ra, a közös vállalatoké pedig 111-ről 43-ra csök—
kent.) Kétségtelen. hogy a kivitelezők viSzonylag alacsony száma is közrejátszik a