A beruházások–építkezések statisztikai megfigyelésével kapcsolatos munkálatok szervezése

(1)

NIKLAI ADAM :

A BERUHÁZÁSOK-ÉPITKEZÉSEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSÉVEL KAPCSOLATOS

MUNKÁLATOK SZERVEZÉSE

A népgazdaság fejlesztésének alapvető módszere a szocializmusban a beruházás — a népgazdaság egyes ágai állóalapjának bővítése a gazdasági célkitűzésekben meghatározott arányok és ütem szerint. A szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése a népgazdaság minden területét

átfogó beruházásokon keresztül is megnyilvánul.

A beruházások gazdasági életünk fejlődésében betöltött döntő szerepe megköveteli, hogy gazdálkodásunknak ezt a területét a statisztika állan- dóan megfigyelje. A statisztika főfeladatai e téren az arányos és tervszerű fejlődést visszatükröző tervek teljesítésének ellenőrzése, a beruházások meg- valósított terjedelmének és összetételének vizsgálata. Minthogy a szocializmus építése során a beruházásokra fordított összegek az akkumuláció leg- jelentősebb részét képezik, elsőrendű fontosságú ezen összegek gazdaságos felhasználásának, a beruházások terjedelmének döntő részét megvalósító építőipar tevékenységének megfigyelése.

A statisztikai megfigyelésnek ez a területe igen nagy terjedelmű és sokrétű. Éppen ezért jól kiépített statisztikai szervekre, e szervek gyors—

ütemben fejlődő, tökéletesedő munkájára van szükség a feladatok hiányta- lan megoldásához ,

A beruházások helyesen felépített szervezeten keresztül történő meg- figyelését biztosítja a statisztikai feladatok végrehajtásának decentralizá- lása, részben a beruházók felett felügyeletet gyakorló, a tervek teljesítéséért felelős minisztériumokhoz, tőhatóságokhozjés tanácsokhoz, részben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal területi igazgatóságaihoz. A decentralizálás után a munkálatokat az említett szervek beruházási igazgatóságain, illetve osz- tályain, valamint a KSH Igazgatóságain megalakult beruházás- statisztikai

' csoportok végzik el.

A decentralizálás, illetve az igazgatóságok szakcsoportainak szerve—

zése párhuzamosan haladt a beruházások—építkezések statisztikájának új alapokra fektetésével, a szovjet tapasztalatokra épült új beszámolási rendszer kialakításával. így e csoportok létrehozásának különös jelentőségét

éppen az határozza meg, hogy működésük első szakaszának legfontosabb

feladata aberuházások-építkezések új beszámolórendszere keretében tör—

ténő adatszolgáltatás hitelességének és pontosságának biztositása.

A feladat jelentőségét fokozza az, hogy az új beszámolási rendszer be- vezetésével egyidejűleg megszűnt a beruházó és kivitelező szervezetek adat—

szolgáltatási kötelezettsége a Központi Statisztikai Hivatalhoz, a Hivatal

(2)

640 NIKLAI ADAM '

tehát az adatgyűjtés, a feldolgozás és az elemzés terén ettől kezdve a minisztériumok és az igazgatóságok munkájára támaszkodik.

Az újonnan létrehozott statisztikai szervek feladata, hogy a beruházá- sok-építkezések területén megszervezzék a felügyeleti, illetőleg területi szer—

vek tájékoztatását, fokozott mértékben foglalkozzanak a tanácsok beruhá— ' zási tevékenységének ellenőrzésével, ilyen irányú statisztikai munkájuk fej- lesztésével, általában biztositaniok kell, hogy a vezetés a beruházások—

építkezések irányításával kapcsolatban is a statisztika megbízható adataira

támaszkodhasson. _ '

A beruházási—építőipari statisztikai csoportokra háruló feladatok sok—

rétűsége és nagysága munkájukban nagyfokú tervszerűséget követel meg;

Célszerű ezért mégvizsgálnunk, hogy napi feladataik teljesítése *mellett mukájuk szinvonalának állandó fejlesztése milyen módon oldható meg.

Az egyes időszakokban elvégzendő munkálatok helyes tervezése meg- követeli, hogy meghatározzuk időrendileg, mely főfeladatok alkotják a munkatervek súlypontját. Ebből a szempontból az alapvető munkák tekin- tetében helyes a következő sorrend betartása.

]. Feldolgozási munkák, tájékoztatás megszervezése.

2. Az ellenőrzési tevékenység megszervezése és fejlesztése.

3. Az elemző munka kialakítása.

' A feldolgozások, tájékoztatók meghatározott terv szerinti készítése megadja az időszakonként elvégzendő munkák gerincét, mely köré a többi elvégzendő feladatot csoportosítjuk. A helyes módszerekkel végzett ellen—

őrzéssel biztosítjuk az adatszolgáltatás, így az összesítések minőségének is állandó fokozatos javulását. Megfelelő minőségű adatok birtokában áttér- hetünk a statisztikai munka lényegének, a tervteljesítés, a beruházások végrehajtásában mutatkozó tervszerűség, a beruházásoknál fennálló hiá- nyosságok és a beruházások gazdasági, kulturális kihatásainak elemzésére.

Az elmondottak időbelileg természetesen élesen nem határolhatók el, mert a kialakuló konkrét helyzet az egyik vagy másik alapvető feladat körébe tartozó munkát előtérbe hozhatja, illetve az egyes feladatok, azok továbbfejlesztése a későbbiek során sem hanyagolhatók el.

I.

A feldolgozási munkák helyes szervezéséhez mindenekelőtt ismerni kell az egyes statisztikai szervek által készítendő jelentések, az általuk veze- tendő állandó jellegű nyilvántartások adatszükségletét. Ezek ismeretében kell a feldolgozási táblákat és a feldolgozások ütemtervét úgy elkészíteni, hogy a táblázatok, azok összesítései egyidejűleg tartalmazzák mindazokat az adatokat, melyek ezen adatigények kielégítéséhez szükségesek. —

Minthogy azonban különösen a beruházási számanyag igen nagy ter- jedelmij, a beszámolójelentések feldolgozása, a feldolgozások áttekinthető- sége megköveteli, hogy a táblázatok az abszolút számokon kívül néhány olyan főbb viszonyszámot is tartalmazzanak, melyek az összesítések belső tartalmának már bizonyos mértékű elemzését biztosítják. Igy pl. beruhá- zónként fel kell tüntetni a beruházási terv egészére, ezenbelül az építési munkák, a munkásvédelmi-, lakásépítési-, egészségügyi—, szociális- és kul- turális beruházások tervének teljesítési százalékát is. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a nagyterjedelmü számanyagból a tájékoztatás számára egyszerű át—

tekintéssel ki tudjuk emelni a beruházások kivitelezésében kiugró eredmé—

(3)

A BERUHÁZÁSOK-ÉPITKEZÉSEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE 631

nyeket, jelentős lemaradásokat, a beruházások rendeltetése szerinti csopor- tosításában a tervvel sze-mben mutatkozó eltéréseket.

A beruházások—építkezések statisztikájának legfontosabb feladata annak a megfigyelése, hogy az átadásra előirányzott épületeket időben át—

adták, az üzembehelyezendő létesítményeket időben üzembehelyezték-e. Az erre vonatkozó tervek betartása biztosítja az egyes népgazdasági ágak tervben meghatározott arányos ütemű fejlődését, ezért szükséges, hogy a beruházások—építkezések statisztikájával foglalkozó csoportok az erre vonat—

kozó adatokat folyamatos nyilvántartásokon vezessék. E táblázatok a tájékoztatás, elemzés céljait akkor szolgálják helyesen, ha az állóalapok bővülésére vonatkozó (üzembehelyezési) adatokat a létesítmények rendel- tetése szerint (ipari, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi stb.) csoporto- sítják. Célszerű ezeket a táblákat úgy szerkeszteni, hogy a rendelkezésre álló beruházási tervekből az iizembehelyezendő létesítmények jellemző ada—

tait külön rovatokba előre bevezetjük, megjelölve az üzembehelyezés tervezett időpontját is. A táblázaton megszerkesztett havonkénti összesítő sor tájékoztatást ad a hónap végéig kialakult helyzetről, a tervszerint üzembe- helyezendő, illetve a ténylegesen üzembehelyezett létesítmények értékére vonatkozóan. E táblázat. felhasználásánál természetesen nem szabad figyel—

men kívül hagyni, hogy a megfigyelés nem terjedhet és nem is terjed ki minden létesítményre, de a fontosabb beruházások alakulására, az állóala-

pok tervszerü bővülésére rámutat. *

Hasonló tartalmú táblát kell szerkeszteni a kivitelező építőipar által átadandó, illetőleg átadott épületekről is. Mindkét táblázat lehetőséget nyújt az átadásoknál, illetve üzembehelyezéseknél történő lemaradások kimuta- tására.

Az üzembehelyezésről, illetve az átadásról szerkesztett táblázat össze- függ, lehetőséget ad bizonyos mértékig annak megfigyelésére is, hogy az épületek átadása után az üzembehelyezés, (használatbavétel) jellegének és a követelményeknek megfelelő időn belül megtörténik-e (pl. lakóépületek az átadás után közvetlenül, iskolaépületek legkésőbb a tanév megkezdése előtt stb.). Az összehasonlításnak ez a lehetősége a Központi Statisztikai Hiva- tal területi igazgatóságain korlátozott, oly értelemben, hogy csak a terü—

letükön folyó beruházásokat figyelik meg, míg a megfigyelésük alatt álló

*építőípari szervezetek más igazgatóságok illetékességéhez tartozó beruhá—

zások kivitelezésével is foglalkoznak. Nehézséget okoz még a két táblá—

zat összehasonlításánál az is, hogy azonos létesítményeket a beruházók és kivitelezők gyakran különböző megnevezésekkel jelölnek meg. Feltétlenül szükséges ezért annak biztosítása, hogy a beruházó és kivitelező szervezetek beszámolójelentéseikben és az azok alapját képező okmányokban az egyes létesítményeket a szerződés, illetve műszaki tervben használt meg- nevezésekkel egyöntetűen jelöljék meg. .

Mind a beruházási, mind az építőipari adatok feldolgozásánál, nyil- vántartásánál fontos, hogy az év, illetve negyedév kezdetétől halmozott adatokon legyen a hangsúly. Jellegzetessége ugyanis ennek a területnek, hogy a benne végbemenő változások nagyarányúak, havi időközökben tör- ténő vizsgálatuk ezért megtévesztő lehet. Az építőipar termelésén belül pl.

a különböző anyagígényü, bérigényü munkafaj'ták (arányának megválto—

zása az egyes hónapokban, jelentősen befolyásolja a termelési érték nagy- ságát, míg hosszabb időszakokra vonatkozóan e változások kiegyenlítődnek, így az összehasonlítás lehetővé válik. (Ez egyik főoka annak, hogy a beru-

(4)

642 * unom ADAM

házásokíépítkezések statisztikájában dinamikus vizsgálatokra túlnyomóan

az évkezdettől számított, vagy negyedévre vonatkozó adatokat használ- * 'uk fel.

J A teldolgozási munkák jó megszervezése biztosítja, hogy a beruházá—

sok—építkezések statisztikájával foglalkozó csoportok a beszámolási idoszak után egyre rövidebb idő alatt adjanak rendszeres tájékoztatást a felugye- leti és területi szerveknek a beruházások-építkezések helyzetéről.

A tájékoztatási tevékenységet azonban célszerű két részre osztani: az előbb említett rendszeres időközi tájékoztatókra és az alkalmanként egyes témákat vagy egyes területek helyzetét feltáró dolgozatokra.

A tájékoztatók első típusának rendeltetése, hogy rendszeres áttekin- tést adjon a beruházások—építkezések gazdasági helyzetéről, felhivja a figyelmet feltűnő jelenségekre, eredményekre, hiányosságokra. Bowden világosan és konkrétan mutat rá azokra a területekre, ahol a felugyeletr, vagy területi szervek beavatkozására van szükség vagy azokra, melyeknek eredményeit ismerni szükséges. Jellegéből fakadóan tehát a tájékoztatónak ez a fajtája rendszeresen ismétlődő; a több gazdasági, műszaki eseményekre vonatkozó táblákat, és e táblák belső tartalmát röviden ismertető szöveget tartalmaz. A tájékoztatót a helyzetet megvilágító kisebb, alkalmanként szer—

kesztett táblázatok egészíthetik ki.

A beruházások—építkezések tájékoztatóinak rendszeres táblaanyagában a következő fő témáknak kell szerepelniök:

l. üzembehelyezés. Ezen belül:

a) szabályszerűen üzemeltetésre átvett,

b) szabályszerűen üzemeltetésre-át nem vett, de használatba vett, c) üzembehelyezésre előirányzott, de iüzembe 'nem helyezett létesít—

mények. .

II. A beruházási terv teljesítése a beszámolási hónap végéig, a terv- nek megfelelő rendeltetés szerinti bontásban, .

III. A fontosabb beruházások tervteljesítése létesítmények szerinti bon—

tásban, külön feltüntetve az építési beruházások tervteljesítését.

Az építőipar állandó témáit a termelés, a létszám, a munkabér, a ter—

melékenység —— az ezek nagyságát befolyásoló munkaidőkihasználás, munkaerőtorgalom, normateljesítés, gépesítés és gépkihasználás alakulásá- nak vizsgálata alkotja. %

Mindkét területen a táblázatoknak rá kell mutatnia a tervteljesítésben

elért szinvonalra, emellett azonban dinamikus mutatóSzámokat is tartal- nazzanak.

A dinamikus mutatószámok számításánál —— különösen a területi szer—

veknél —--— kellő megfontolással kell eljárni. Az általuk megfigyelt szervezetek teve'kenysége ugyanis mint már említettük, túlterjed az igazgatóságok területén. A termelés és az ezzel összefüggő mutatószámok dinamikája például az építőiparban ebből kifolyólag semmi esetre sem a szóbanforgó területek építkezéseinek terjedelmében beálló változásokat és annak hatá- sait mutatja. Ettől függetlenül , egy-egy építőipari szervezet tevékeny—

ségének terjedelme is a kivitelezés alatt álló építkezések számától függően alakul. Igy az időbeli változások mutatószámai nem tisztán gazdasági tevé- kenységük eredményességétől függnek. Ez természetesen csak korlátozza, de nem szünteti meg a dinamikus mutatószámok alkalmazásának lehető- ségét, mert a megfigyelt szerv, vagy szervek termelékenységére munkaügyi, műszaki viszonyaira vonatkozó adatok időbeli változásainak vizsgálata a

(5)

A BERUHÁZÁSOK-ÉPITKEZESEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE 643

területtől elvonatkoztatva alkalmas a megfigyelt egységek gazdasági mun—

kájának jellemzésére.

A tájékoztatók másik típusának alkalmazása szorosan összefügg az elemző munka kifejlesztésével, ezért erről a későbbiekben, az elemző mun- kával kapcsolatosan beszélünk.

A tájékoztatók mindkét típusának szerkesztésénél különösen két szem—

pontot kell szemelőtt tartani. Egyrészről nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a statisztikával szemben támasztott főkövetelmény a tárgyila- gosság, tájékoztatóinak, dolgozatainak szövege tehát csak számadatokra épített elemzés eredménye lehet, —— akár beszámolójelentések számanyaga, akár vizsgálatok alapján szerkesztjük azokat. Semmiesetre sem támaszkod—

hatunk tehát az adatszolgáltatók írásbeli vagy szóbeli ,,magyarázkodására", hanem arra kell törekednünk, hogy megállapításaink tárgyilagos, számokkal kifejezhető tényeket tükrözzenek. Anyaghiány miatt csökkenő termelésről például csak akkor beszélhetünk, ha megállapítottuk, hogy a termelési tervben előírt építési munka anyagszükséglete valóban nem áll a vállalat ren- delkezésére és ez nem a vállalat hanyagságából következett be. Ez számok—

kal kifejezhető, mint az is például, hogy a tervezett termelékenységtöl való elmaradást a gépesítésnek a tervezettnél alacsonyabb foka, vagy a gépek "

helytelen kihasználása okozza. Ha a tájékoztató szövegében e megállapí- tásokat hiteles számokkal alátámasztjuk, akkor eleget teszünk a tárgyila- gosság követelményének.

Másrészről állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a beszámolójelen-

tések jelenleg csak a területi, illetőleg felügyeleti szervekhez érkeznek be.

A Központi Statisztikai Hivatal a népgazdaság egészére vonatkozóan a beruházások helyzetét, valamint az építőipar tevékenységét csak akkor lát—

hatja és bírálhatja helyesen, ha ezek a szervek a hozzájuk beérkező szám—

anyagban mutatkozó tendenciákra, feltűnő jelenségekre tájékoztatójukban, a Hivatal figyelmét időben felhívják. A Hivatal munkájának eredményes—

ségét befolyásolja, hogy a hozzá beérkező jelentések szerkesztői időben meg—

látják és jelzik—e az intézkedést igénylő jelenségeket.

II.

A tájékoztatók, dolgozatok tartalma, minősége attól függ, hOgy a be—

ruházások—építkezések statisztikájával foglalkozó szervek milyen mértékben , harcolnak a megbízható, hiteles, gyors ada'tszolgáltatásért. Ennek a harc- nak legfontosabb eszköze az állandó tervszerű ellenőrzés. Még mielőtt azonban erről a kérdésről beszélnénk, tisztáznunk *"kell az ellenőrzés fogalmát.

El kell ugyanis választanunk a gyakorlatban rendszerint egy név alatt emle—

getett, az adatszolgáltatás utasítás szerinti összeállítására, hitelességére vonatkozó ellenőrzéseket, az egyes gazdasági jelenségek háttereinek feltárá- sára vonatkozó vizsgálatoktól. Ez utóbbiról ugyancsak későb, az elemző munka fejlesztésével kapcsolatban kell beszélnünk. ,

A két fogalom szétválasztásának különös jelentősége van a beruházá—

sok-építkezések statisztikája területénf— annak jelenlegi állapotában. Az új

beszámolási rendszer ugyanis több vonatkozásban feszített követelmények elé állítja az adatszolgáltatókat. Uj megfogalmazását adja az üzembehelye—

zésnek, a beruházások teljesítését az eddig szokásostól és a tervtől is el—

térő bontásban vizsgálja, új mutatószámokat határoz meg a gépesítés vizs—

gálatára, viszont az eddigi utasításokkal ellentétben nem adja meghatáro—

(6)

644, NiKLAI , ADAM , L

zását olyan fogalmaknak, melyeknek tisztázása nem is a statisztika, hanem a műszaki tervkészítés, az egységes költségvetések szerkesztésének feladata.

A beruházások—építkezések új beszámolórendszere egységes tartalmának—

alapja általában a jó, egységes költségvet—ési rendszer. Hogy mi tartozik a ,,földmunka" vagy az ,,árkolás" fogalma alá, annak meghatározása nem a statisztika feladata, hanem a, költségszámítási normatívák helyes meghatá- rozásából következik. Az építési munkák tervteljesítésének mérésénél alkal—

mazott árakat, azok színvonalát, tartalmát, nem a statisztika, hanem a vál—

tozatlan árrendszerben készült költségvetések határozzák meg.

Ezeknek a követelményeknek teljesítése a vállalatok belső adatszolgál- tatási rendjének, bizonylati rendszerének megváltoztatását is magával

vonja. Az ellenőrzések fő célja tehát ebben a helyzetben annak megállapí—

tása, hogy adatszolgáltatóink a meglévő bizonylatokból az utasításnak meg- felelően gyűjtik—e ki az adatokat, célja, hogy feltárja azokat az. eltéréseket, melyek a beszámolójelentések utasítása és a jelenlegi vállalati bizonylati rend között fennállnak. Nem elégséges tehát annak ellenőrzése, hogy a be- számolójelentések adatai bizonylati adatok-e, hanem vizsgálni kell a bizonylatok tartalmát is. Vizsgálni kell pl., hogy az alkalmazott költségvetési árak összetételükben, árszínvonalukban az összeállításuknál alkalmazott normák szempontjából megfelelnek—e az előírásoknak. A teljesitett építő—

ipari munkák terjedelmének forintban kifejezett mértéke függ attól, hogy helyes költségvetési árakat alkalmaztak—e, vagy sem.

Emellett természetesen nem hanyagolható el annak vizsgálata sem, hogy a jelentések összeállításakor a megfelelő bizonylatokat alkalmazták-e.

A beruházásoknál gyakori jelenség, hogy a teljesítés adatainak összeállí- tásához az elfogadott számlák helyett a Bank terhelési adatait, az építő—

iparban a keresetek helyett különböző munkahelyi jelentéseket használnak fel, ezek pedig jelentősen eltérnek a statisztika által jelenleg egyedül el- fogadható keresetek, számlák szerinti értéktől Hasonlóan meg nem felelő módon állítják össze sok esetben a műszaki, munkaügyi, egyéb adatokat is, ami a statisztika számainak eltorzulásához vezet.

A beruházási statisztika dolgozóinak különleges feladata az ellenőrzés terén az építési munkákra vonatkozóan bevezetésre kerülő havi átadás- átvételi jegyzőkönyvek összeállításának vizsgálata. Ezen okmánynak a sta—

tisztika szempontjából a jelentősége éppen abban áll, hogy a megrendelő és kivitelező közös jegyzőkönyvben, a beszámolási hónapot közvetlenül követve lerögzíti az elvégzett munkák terjedelmét és értékét, megszűnnek az utólagos és nagymértékű számlamódosítások, így a teljesítmények méré- sére a statisztika is az eddiginél gyorsabb, biztosabb bizonylatot kap. Meg- szünteti ez a rendszer a termelési érték állandó visszamenőleges módosi- tását, ezzel a statisztika megálapitásait, a gazdasági tevékenység elemzé—

sét biztosabb alapokra helyezi. Alapvetően fontos tehát, hogy e jegyzőköny

veknek utasítás szerinti összeállítását a statisztikai szervek állandóan ellenőrizzék.

A vázolt viszonyok között a tervszerű ellenőrző munkának különös s7erepe van. A beszámolójelentések rendszerének megváltoztatása a beru- háZások tervezésének, költségvetési és számviteli rendszerének a szijet—

tapasztalatok alapján való továbbfejlesztésével párhuzamosan, bizonyos—

mértékig azt megelőzve, haladt. A már megjelent statisztikai utasításoknál és a megjelenő rendeleteknél fokozott mértékben kell arra figyelni, hogy a rendeletek, utasítások értelmezése, alkalmazása során kialakuló gyakorlat

(7)

A BERUHÁZÁSOK-EPITKEZESEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE ' 645

egységes legyen. A beruházások, túlnyomó részét kivitelező építőipar nagy terjedelme, a sok különböző hatóság irányító tevékenysége, és egyes rende-

letek egyéni értelmezése megnehezíti az egységes gyakorlat kialakítását.

A statisztikusoknak éppen ezért e kérdést a legéberebbenkell figyelniök, ellenőrzéseik során hatékony módszerekkel fel kell tárni azokat a jelensége—

ket, melyek a rendeletek, utasítások végrehajtásának egységes gyakorlatát, ezzel az egységes tartalmú statisztika biztosítását veszélyeztetik.

Az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása tervszerű munkával érhető csak el. Az ellenőrzési tervek készítésénél célszerű a következő szempontok

szerint eljárni: .

l. az ellenőrzendő téma kiválasztása,

2. az ellenőrzendő adatszolgáltatók körének kijelölése és ütemtervek összeállítása,

3. összefoglaló jelentés szerkesztése.

A beruházások-építkezések statisztikája számanyagának sokrétűsége miatt nem lehet eredményes a beszámolójelentés teljes anyagának egyidejű vizsgálata. Különösen az építőiparban nehéz ilyen módszer alkalmazása, ahol a különböző témákkal kapcsolatos alapbizonylatok a nagy terjedelmű és erősen tagolt szervezet különböző osztályain, több Éelszórt munkahelyen találhatók csak meg. Ezért ellenőrzés céljára egyes témákat kell kijelölni.

így pl. célszerű a beruházások építési teljesítésének, illetve az építőipar ter- melési értékének ilyen zárt téma formájában való mélyreható ellenőrzése.

Ebben a vonatkozásban ellenőrizni kell a munkahelyeken felvett havi át-

adási—átvételi jegyzőkönyveknek, illetveia ,,felmérési naplónak" adataitól kezdve a kereseteken, számlákon és az ezekre épülő vállalati statisztikai

— jelentéseken keresztül egészen az adatszolgáltató tröszt adataiig azok uta- sítás szerinti összeállítását, az egyes bizonylatok és az ezekre épülő jelen-

tések tartalmának hitelességét, bírálnunk kell, hogyan ellenőrzi a tröszt, illetve vállalat a hozzá érkező adatokat stb. Egyidejűleg célszerű megvizs- gálni, hogy a beruházók jelentéseiben egyes munkahelyekre vonatkozóan az építőiparral azonos teljesítést jelentettek—e, a mutatkozó eltérések okait feltárva.

Az így kiválasztott témák ,,zárt" jellege természetesen nem jelenti azt, hogy a termelési vizsgálatok során az ahhoz kapcsolódó egyéb jelensé—

gekkel egyáltalán nem foglalkozunk, de azok mélyreható vizsgálatába nem helyes bocsátkoznunk, mert időnket és figyelmünket elvonja ellenőrzésünk tulajdonképpeni tárgyától.

, A bizonylatok szervezése, vezetésének ellenőrzése, a mulasztások meg- torlása, helyes módszerek alkalmazásának kiszélesítése a felügyeleti ható- ságok feladata. Ezért helyes, ha a Központi Statisztikai/Hivatal igazgató- ságai által ellenőrzött adatszolgáltatók körét egy-egy időszakban egy-egy minisztérium vagy főosztály, igazgatóság területére határozzukmeg.

Az ellenőrzendő terület kiválasztása történhet azon az alapon, hogy egy—egy minisztérium felügyelete alá tartozó adatszolgáltatóknál hosszabb

idő óta

rendellenességeket észleltünk, de lehet Véletlen kiválasztás is. Ilyen zárt területeken végzett ellenőrzések hatékonysága nagyobb, mert koncent- rálva tudunk az intézkedésre hivatott szerv előtt a feltárt kérdésekre rámu- tatni, így lehetőséget nyújtunk egységes intézkedésekre, egy meghatározott

területen az adatszolgáltatás minőségének jelentős megjavítására.

Az építőipari trösztök vonatkozásában ezt a módszert úgy alkalmaz—

zuk helyesen, hogy a trösztnél elfekvő vállalati jelentések alapján egy vál-

3 Statisztikai Szemle — 3-1 *-

(8)

646 NIKLAI ADAM

lalatot emelünk ki. Ennek a vállalatnak azután minden egyes munkahelyén vizsgáljuk a kijelölt témát, ezzel a trösztnek lehetőséget adunk a vállalat—

nál teendő hatékony intézkedésre.

Az ellenőrzések során felvett jegyzőkönyvek nagy száma, az azokban szereplő kisel')b—nagyobb jelentőségű észrevételek az anyag áttekinthetősé—

gét megnehezítik. Ezért helyes az időnként elvégzett munka eredményét (_bsszetoglaló jelentésben rögzíteni. Célja ennek, hogya súlyponti, intézke—

dést igénylő észrevételeket összefoglalja és rámutasson a vizsgált terület tevékenységére általában jellemző kérdésekre. Az összefoglaló jelentéseket az elvégzett munka után azonnal az intézkedésre hivatott szervek rendelke- zésére kell bocsátani. Igen fontos feladata ezeknek az összefoglaló jelentések—

nek, hogy ne csak a mulasztásokat, a büntetendő cselekményeket tárja fel, hanem rámutasson a felügyeleti szervek rendelkezései ésa statisztikai uta- sítások esetleges ellentmondásaira is, megfelelő javaslatokat tegyen a sta—

tisztika és a bizonylati rend összehangolására.

Az ellenőrzések eredményességének feltétlen követelménye a jól szer—

kesztett helyszínen készült jegyzőkönyv, melyet az ellenőrzött szerv tele—

lős személyei is aláírnak. A jegyzőkönyvek sematizálása nem volna célra—

vezető, de helyes valamilyen rendszer kialakítása, pl. ,a következő formában:

a) az ellenőrzött adat a beszámolójelentés szerint, b) az ellenőrzés során megállapított helyes adat, e) az eltérés okai pontokba gyűjtve,

d) az esetleges mulasztásértjlelelősök megnevezése, 0) javasolt intézkedések, "

)7) egyéb észrevételek.

A jegyzőkönyvek szerkesztésénél alapvetően fontos, hogy megállapí—

tásaink tárgyilagosak, számszerűek legyenek, ne tartalmazzanak ,,magya—

rázkodásokat", csak a tények megállapítására szorítkozzanak.

Az ellenőrzést végrehajtó Szerveknek megfelelő idő elteltével az ellen—

őrzött területeket ismét meg kell látogatniok annak megállapítására, hogy a hiányosságok kiküszöbölésére szükséges intézkedések megtörténtek—e.

illetve, hogy az intézkedéseket az ellenőrzött szervek végrehajtották-e.

Az ellenőrzési tevékenység eredményessége igen nagymértékben függ az ellenőrzést végző dolgozók felkészültségétől. Nem elegendő az adatok helyességének elbírálásához, a helyes vagy helytelen módszerek, intézkedé—

sek feltárásához csak a statisztikai utasítások formai ismerete. Különösen áll ez a beruházások—építkezések terén, mert ennek számvitele, tervezése, szervezése gyors ütemben változik még. Állandóan figyelemmel kell tehát kísérni a megjelenő rendelkezéseket, tanulmányozni kell ezeket abból a szempontból, hogy a bennük foglaltak összhangban vannak-e a statisztikai utasításokkal, hogy végrehajtásuk hogyan befolyásolja a statisztika szám—

; anyagát. Célszerű ezért a rendeletekről rövid, áttekinthető kiVonatokból álló, gyüjteményt szerkeszteni a tájékozódás, visszatekintés megkönnyítésére.

A beruházások-építkezések új beszámolórendszerének utasításai általá—

ban nem foglalkoznak a megfigyelt jelenségek részletes fogalmi meghatá—"

rezásával. Ez nem is szükséges, mert pl. az egyes építőipari munkák fogalmi körét, a termelési értékbe beszámítható tételeket, a terv- és tényszámoknak megfelelő részletezését a költségvetési rendszer meghatározza. A statisztika a teljesítés adatait átadás—átvételi jegyzőkönyvek, illetve számlák alapján veszi számba ezeket pedig a költségvetés szerint állítják össze. Ellenőrzé—

seink során tehát a termeléssel kapcsolatban vizsgálnunk kell a statisztikat

(9)

A BERUl'lAZASOK-ÉPYTKEZÉSEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE 6§7

adatok és a számlák, illetve jegyzőkönyvek egyezőségét, ezentúl pedig azt, hogy az aiapjukat képező költségvetések a rendelkezéseknek megfelelően, helyesen kerültek-e összeállításra. Ehhez természetesen ismernünk kell a költségvetések készítésének elvi alapjait és alapvető eszközeit: a költségszá—

mítási normákat és azok alkalmazásának szabályait. Általában teljesen ott—

honosnak kell lennünk az összes megfigyelt jelenségek alapvető bizonyla- taira, azok készítésének módjára és tartalmára vonatkozó rendelkezések között.

III.

Az adatszolgáltatás minőségének megjavításáért folytatott harcban el—

ért eredményekkel egyidőben a beruházások-épitkezések statisztikájával fog- lalkozó csoportoknak hozzá kell kezdeni az elemző munka fejlesztéséhez.

A beruházások—építkezések statisztikai számanyagának sokrétűsége miatt az elemzés módszerei, fajtái is igen széleskörűek. Ezért ennek kiilön dol—

gozat témáját kell képeznie, itt csak néhány szempontra hívjuk fel a figyelmet, támpontot adva e munkálatok alapjainak megteremtéséhez,

Mint már említettük: a beruházások-építkezések statisztikájának első—

rendű feladata a tervek teljesítésében mutatkozó hiányosságok feltárása, elemzése. Ahhoz, hogy a nagyterjedelmű számanyagokból helyesen tudjuk kiválasztani a fontos, intézkedést igénylő jelenségeket, feltétlenül tájéko- zottnak kell lenni az adott beruházás gazdasági kihatásairól. Ez pedig csak a szóbanforgó gazdasági terület helyzetének ismeretében képzelhető el.

Fontos ezért, hogy a beruházási statisztikusok az általuk megfigyelt gazda- sági területek irányítását, ellenőrzését statisztikai megfigyelését végző szervekkel szoros kapcsolatot tartsanak fenn, tanulmányozzák és ismerjék saját minisztériumuk, megyéjük stb. területén jelentkező gazdasági problé—

mákat. A beruházások által érintett gazdasági területek irányítóival és sta—

tisztikai szerveivel fenntartott helyes kapcsolat veti fel azokat a kérdéseket, melyeket a beruházási tervek teljesítése birálatánál figyelembe kell venni.

Az elemző munkának természetesen nemcsak az egyes szervekkel való kooperáció vagy az érintett gazdasági területek alapos ismerete az alapja, a beruházások-építkezések statisztikai számanyaga önmagában is tartalmaz lehetőségeket döntő fontosságú kérdések vizsgálatára. így a beruházások gazdaságos kivitelezésének fontos kérdése az e célra rendelkezésre álló ter—

melőerők koncentrált felhasználása, a kivitelezési és az üzembehelyezési határidő lerövidítése. A kivitelező építőipar munkaügyi helyzetének, bér- gazdálkodásának, termelékenységének, normateljesítésének mélyreható'vizs—

gálata pedig a gazdaságos, gyors kivitelezések fontos tartalékait tár- hatja fel.

A statisztikai munkának ez a része is megköveteli, hogy meghatározott témák aiapján központi kérdésekre hívjuk fel a figyelmet. Azokat a problé- mákat kell feltétlenül a vizsgálat tárgyává tenni, melyek az összesítések- ből számitott mutatószámok arányait befolyásolják. Ha például azt tapasz- taljuk, hogy az építőipar termelési, termelékenységi tervét nem teljesíti, béralapját túllépi, az átlagbérek és a teljesitményszázalék viszont emelked—

nek, tehát a normalazulás jelei mutatkoznak, '— feltétlenül a normateljesi—

tés mutatószámait kell vizsgálat tárgyává tennünk.

Ilyen vizsgálatok lebonyolításánál fontos, hogy mielőtt következteté- seinket kidolgoznánk, széleskörű anyagot gyűjtsünk, mely elemzésre, és általánosttásokra alkalmas.

.;

(itt

(10)

648 * mmm: A BERUHÁZÁSOK—BPITK—EZESEK STATISZTIKAI MEGFxGYELssa *

Nem követelmény azonban, hogy a Vizsgálatok több adatszolgáltatóra terjedjenek ki. Ha a beszámolójelentések folyamatos vizsgálata során meg—

figyeljük, hogy egyik vagy másik szervezet munkájában feltűnő jelenségek mutatkoznak —— különösen áll ez a nagyfontosságú és nagyterjedelmű beru- házásokra —— ezek monográfikus elemzését készithetjük el —- részletes, a tevékenységnek fő területeire kiterjedő vizsgálat után.

A vizsgálatok anyagának feldolgozása, értékelése képezi a tájékoztató tevékenység egyik részét. Ezért fontos, hogy a kiadásra kerülő anyag szer-

kezetében áttekinthető, világos legyen. Bevezetőül helyes táblázatosan bemutatni azokat a jelenségeket, melyek a vizsgált témára felhívták a figyel-

met. Ezután rá kell világítani azokra a területekre, ahol a vizsgált jelenség intézkedést igénylő mértékben jelentkezik, majd rá kell térni az okokxelem— ' zésére, számszerű bemutatására. Az ilyen természetű tájékoztatók tartalma teljes akkor, ha a rendellenességek megszüntetésére, vagy jó eredmények kiszélesítésére megfelelő javaslatokkal zárul.

*

A Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságaíra külön feladatot

ró a tanácsok statisztikai munkájának fejlesztése. A tanácsokkal tartott kap-

csolatnak a segítségnyújtás, az építő bírálat szellemében kell alakulnia, nem

tévesztve azonban szem elől, hogy az igazgatóságok saját területükön a statisztika egységének, hiteleSségének őrei és ezeket a követelményeket a taná- csokkal szemben is biztosítani kell. Végeredményben azt kellvelérnünk, hogy a tanácsok épitési-, beruházási igazgatóságai, vagy osztályai ugyanazokat a funkciókat lássák el saját területükön, mint az igazgatóságok az egész

megyére vonatkozóan. ,

A beruházások-építkezések új beszámolórendszerének bevezetése után a beruházási statisztikai csoportokban meg kell indulni a munkálatok terv- szerű fejlesztésének. Ennek alapvető feltétele az, hogy minden egyes csoport a saját területén legmesszebbmenőkig gondoskodjon a statisztikai fegyelem

beartásáról. Állandó építő bírálattal javítsa az adatszolgáltatók munkájá—

nak minőségét és ott ahol ez szükségesnek látszik, megfelelő fegyelmi intéz—

kedésekkel is biztosítsák munkájuk alapvető feltételét, a szilárd statisztikai fegyelmet. Ez elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a beruházás-statisztikai csoportok jól működjenek.