A statisztikai szakvizsgák új szabályozása: 1. A statisztikai vizsgák új rendje; 2. A m. kir. miniszterlenöknek 1934. évi 5.760. számú rendelete a statisztikai szakvizsgák szabályozása tárgyában; 3. Statisztikai Vizsgabizottság

(1)

ll. szám. ——966— ₁₈₃₄ anyaga mindaddig nem is lesz teljesnek

mondható, amíg a történeti forrásanyag teljes felkutatása véget nem ér!. Ez a körül—

mény azonban nem tarthat Vissza attól, hogy ne törekedjünk legalább is a kéznél levő források által nyujtott adatok feldol—

gozására, annál is inkább, hiszen az ilyen jellegű munkák úgyszólván teljesen hiá—

nyoznak.

A modern statisztika a szellemi tudo—

mányok közé tartozik, de a történeti sta—

tisztika még fokozottabban. A tudományok

közül pedig éppen a szellemi tudományok azok, amelyek. a fejlődés menetét legerő—

sebben e'rzik s a szellemi tudományok ter—

mékei vannak leginkább kitéve a korán bekövetkezhető elavulás eshetőségének. A történeti statisztikai feldolgozás azonban, ha szigorúan az adatokból megállapítható számokhoz ragaszkodik, a későbbi történet- írás számára is mindig felhasználható s a mult megismerés-éhez mindenkor értékes adatokat szolgáltató forrásmunka marad.

) H. Pálfy Ilona dr.

A statisztikai szakvizsgák új szabályozása.

La nouvelle réglementaiioa des examens de statistigue en Hongrie.

1. A statisztikai vizsgák új rendje.

Le nouveau régime des examens de statistigue.

Resume'. Au cours de la réforme générale du service statistigue officiel Iiongroís, les examens de statistigue íurent nouvellement re'glemente's. D'apres la loi statistigue, on ne peut employer, en gualile de fonctionnaire, Lau: organismes se livrant á une aetivité statistigae officielle, gue les personnes (]ai, ayant fait un service pratigae de dear uns a F()ífice central de statistigue ou aa Bureau de sla- tistíaae de la ville de Budapest, ont suhi avec sac- ees l'examen de statistigue de d eg re infér ie u r.

En outre, les fonctionnaires de l'O/fice central de statistigue n'y peuvent etre nommés ('1 aa poste dirigeant ('r'z partír de la Vle elasse de traitement) gue s'ils ont satisfaít a l'e.r(unen de statistigue de degré supériear.

Sur la base d'un projet elabore' par le Conseil General Hongrois de .S'tatistiaae, le présidenl du Conseil des ministrrs a, par un (leeret pris (les le 5 juillet de l'annee en cours. réglementű les examens de statistigue. La nouvelle commission d'examen étant constituée depuis, rettc reglenientalion, apres van période transitoire, entrera, pour tous ses points, en vigueur aa dévai de 1935.

Elle élévera notablemeat le niveau de Pius-trac- Iion des fonctionnaires du servire staiistigae officiel. On troavera ci-dessoas le torte integral du dánret ;] relatif.

a:

A statisztikai szolgálat ellátásához kii—

lönleges szakismeretek szükségesek. Azért már az 1897. evi XXXV. tve. gondoskodott arról hogy rtl Központi Statisztikai lliva—

talba véglegesen csak oly tisztviselő le—

gyen kinmrzbeti'). aki megfelelő szakkép- zettségét az erre a célra rendelt vizsg—án igazolta. A törvénynek ez a rendelkezése,

magasabb szinvonalra helyezte a statisztiv kai tisztviselők ]nlllőSi'lÓSÖi s ezzel nagy

mértékben hozzájárult statisztikai szolgá—

latunknatk mind belföldön, mint külföl- dön általái'ios elismert ki'-tűnő tevékenysé- gébez.

A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929. évi XIX. t.-e. a tisztviselők szakképesítése terén újabb lényeges előre—

haladást jelent. A törvény a szakvizsga—

ikötvelezettzséwget kiterjesztette valamennyi hivatalos statisztilmi szerv tisztviselői ika—

l'ána, kimondván, hogy a törvény életbe- lőpte után rendszeres statisztikai tevő- kenysóget folytató hatósz'igok és hivatalok statisztikai sz:,ikniunlu'ikia állandó beosz- tásban csak oly tisztviselőket alkalmazlmt- nak. akik a statisztikai szakvizsgát letet—

tók. A multtal szemben fejlődést jelent továbbá a törvénynek az a rendelkezése is amely szerint a Központi Statisztikai l—liviatálnz'il szakvizsgával nem rendelkező tisztviselőt ;me'g ideiglenes minőségben sem lehet alkalmazni. A multban ez, sajnos, több ízben fordult elő és a régi tör—

vényan az a rendelkezése. hogy .az ideig—

lenesen kinevezett tisztviselő abban az esetben, ha egy (xv alatt a szakvizsgát le nem teszi. z'illásából elmozdítlmto. a gya—

korlatban nem bizonyult hatálytmnnk. Az új törvénynek a statisztikai szakképesítés teren tett legjelentősebb reformja azonban abban áll. hogy a Központi Statiszti- kai Hivatal tisztviselői részére a kineve—

zés előtt megkívánt vizsgán felül a ve—

zető állásokba való kinevezés előtt le—

teendő felsőfokú szakvizsgát rendszeresí- tett. Ugyanakkor tehát, amikor a köz- igazgatás minden ágazatában :: fogal- mazói személyzet számára újonnan előírt

(2)

11. szám. ... 967 —

1934 __

gyakorlati vizsga a közigazgatási személy- zet képesítésének színvonalát arra a mér—

tékre emelte fel, amelyet a Statisztikai l—livatalnál már egy emberöltő óta meg—

kívántak, az új statisztikai törvény a fel- sőfokú vizsga beiktatásával továbbra is biztosítja a Statisztikai Hivatal tisztvise- lőinek a közigazgatási tisztviselőkénél ma—

gasabb fokú minősítését.

A statisztikai törvény szalkvizlsgálatork

szerint a statisztikai szabályzatát a miniszterelnök ál—

lapítja meg. A miniszterelnök felhívta az Országos Statisztikai Tanácsot, hogy e vizsgák szabályozásának kérdésében tegyen javaslatot. A Tanács a kérdést tudományos szakbizottság elé utalta, mely négy—

tagú albizottságot küldött ki a javaslat tervezeté- nek elkészítésére. A tudományos szakbizottság elnökének, Laky Dezső dir. egyetemi tanárnak el- nöklete alatt összeülő albizottság tagjai a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke, Kovács Alajos

(tr. helyettes államtitkár, a Székesfővárosi Sta—

tisztika-i Hivatal igazgatója, Illyefalui I. Lajos dr.

és a Tanács főtitkára voltak. Az albizottság mun- kájának elvégzését késleltette az a körülmény, hogy ugyanakkor az 1929. évi XXX. t.-c. rendel—

kezései értelmében a közigazgatási személyzet ré- szére is készült vizsgaszabályzat és kívánatos volt, hogy a statisztikai szakvizsga szabályai az álta—

lános közigazgatási vizsga szabályaival összhang- ban legyen. A kiküldött albizottság tervezetét 1933, június hó 22-én terjesztette a tudományos szakbizottság elé. A szakbizottság beható tárgya- lás után kisebb jelentőségű módosításokkal ma—

gáévá tette az albizottság tervezetét.

Tekintettel arra, hogy a közigazgatás rende—

zéséről szóló 1929. évi XXX. t.-ci időközben az 1933. évi XVI. t.-e.-kel némi módosítást szenvedett és hogy ennek folytán a közigazgatási gyakorlati szakvizsga szabályzatában is változások történtek, a statisztikai vizsgaszabályzat tervezetének további tárgyalása egy ideig ismét függőben tartatott. Az utóbb említett törvény egyébként a statisztikai szakvizsga tekintetében is tartalmazott rendelke- zést, amennyiben 39. §-ában kifejezetten megál- lapította, hogy a, közigazgatási fogalmazói sze—

mélyzet részére előírt gyakorlati vizsgára vonat- kozó rendelkezések ,,nem vonatkoznak a hivatalos statisztikai szolgálatnál rendszeresített főiskolai képesítéshez kötött állásokra". A Tanács intéző—

bizottsága rövid előkészítő tárgyalás után a tudományos szakbizottság tervezetét a Tanács 1934. évi február hó l-ére összehívott teljes iilé—

sének napirendjére tűzte. Az azért

Országos Statisz-

tikai Tanáos elnökének, Kenéz Béla dr.—nak elnők-

lete alatt tartott teljes ülésen Laky Dezső dr. rész- letesen ismertette és megindokolta a tudományos

szakvizsgaszabályzat tervezetét, melyet az ütés—, számos értékes hozzászólás után némi módosítás- sal elfogadott és a miniszterelnök elé terjesztett.

Az Országos Statisztikai Tanácsban törté-nt beható előkészítés után s a Ta- nács szakvéleményének meghallgatásával bocsátotta ki a m. kir. miniszterelnök 1934. évi június hó 26—án a statisztikai szakvizsgák szabályzatát tartalmazó 5760/

M. E. számú rendeletét. A rendelet a Bu- dapesti Közlöny július hó 5-i számában történt kihirdetésével lépett életbe.

A rendeletet alább teljes szövegében közöljük. Azért itt csupán néhány fontosabb es újszerű intézkedését emeljük ki.

A szabályzat a törvény intézkedéseinek megfelelően körvonalazza a szakvizsgák célját és megállapítja azok fajait. Esze—

rint a statisztikai szolgálatnak mind fo——

galamazási, mind pedig tiszti szakán a szakvizsgának két fokozata van: még pe-

dig alsófokú vizsga és felsőfokú vizsga.

A szabályzat részletesen meghatározza minden egyes vizsgának tárgyát és a vizs- gák lefolytatásánál követendő eljárást. A régi statisztikai vizsgánál, mely a most rendszeresített alsófoki'l vizsgának felel meg, a szóbeli vizsga tárgyai a fogalma- zási és a tiszti vizsga részére egységesen állapíttattak meg. A különbséget a két szóbeli vizsga színvonala között csupán a gyakorlat fejlesztette ki, amennyiben a cenzorok a fogalmazó jelö—ltektől mé—

lyebbre ható ismeretek igazolását kíván—

ták, mint a tiszti jelöltektől. Az új sza—

bályzat kOitÓVÓlÉISthtI a két szak vizsga—

tátrgyait. A tiszti vizsga anyagát meg—

hagyja a régi keretek között, a fog—almauii vizsgáét azonban lényegesen kibővíti. így szélesebb körű ismereteket kíván a jelölt- töl a közigazgatási és pénzügyi jogból, kö—

telezővé teszi az államszámviteltan ele—

meinek ismeretét és a közgazdaságtan te—

rén különös súlyt helyez a gazdaságpoli—

tikára és a 'társadaloimpolitikárt. A felső- fokú vizsgák tárgyai kizárólag statisztikai természetűek ugyan, a vizsga azonban ter- mészetszerűen megkívánja w-r-Wkiilönösen a jelölt speciális szakmájában ——- a teljes jártasságot az összes velük összefüggő tn—

domány—ágakban is.

A vizsga kiterjeszkedik a nyelvismeret megállapítására is. Fontos ez azért, mert a statisztikai szolgálat nem szorítkozik pusztán a belföldi adatok gyűjtésére és feldolgozásána. hanem figyelemmel kell

(3)

11. szám. 968 ——

kísérnie a külföldi adatforrásokat is. egy—

részt a magyar adatoknak a külföldiek—

kel való összehasonlítása céljz'iból, más—

részt pedig azért, hogy a külföldi közálla- potokról kellő tájékoztatz'ist nyerhessíink.

Fontos továbbá a külföldi statisztikai munkásság figyelemmel kísérése azért is.

hogy a statisztika módszereinek fejlődését megismerhessük, a külföldi tapasztalato- kat értékesíthessiik és a nemzetközi sta—

tisztika művelése tekintetében a törvény által megszabott feladatoknak megfelel—

hessiink. lilengedthetetleniil szükséges ten hát. hogy a statisztikai szolgálatban alkalmazott tisztviselő megfelelő nyelvismeret- tel bírjon. A jelölt VirtlitlSth'tSí'll'tt van bízva.

hogy a hazánkban szz'imbajövő negy világ—

nyelv ú. m.: a nemet. az angol. a francia.

vagy az olasz nyelv közül melyikből kí—

'áfn vizsgázni. Módja van a jelöltnek a kötelező egy nyelven kívül több nyelvben való jártasságát s ezáltal szélesebb körű képzettségét is igazolni. A nyelvvizsga a tisztivizsga mindkét fokozatában idegen nyelvű szövegnek magyar nyelvre fordi—

tásából, ,a fogalmazói vizsga alsó fokoza- tában pedig magyar nyelvű szövegnek ide—

gen nyelvre való fordí'tásából áll; mind—

három esetben a Vizsga írásbeli reszeA ben. A felsőfokú fogalmazási vizsga al—

kalmával a szükséges nyelvismeret igazo—

lása már nem közvetlenül. kiilőn fordítási feladat elvégzésével történiki hanem azál—

tal. hogy a jelöltnek a külföldi statisztikai irodalomban való teljes tájékozottságát

kell kinmttatniza.

A szabályzat tekintettel van arra. hogy a statisztikai ismeretek köre egyre bővül és már ma is alig lehetséges. hogy valaki ennek az ismeretkörnek minden terén a legapróbb részletekig menően teljes tájé- kozottsággal bírjon. Miként a tudomány minden ágában. úgy a statisztikálmn is a speciálizálr'nlásnak folyamatát észlelhet—

jiik. A statisztika minden ágazatában egy—

formán otthonos statisztiknsnak típusa egyre ritkul és helyét a statisztikai hiva—

talokban specialisták: a demografusok. a gazdaságstatisztikusok. a szuoeiáls—tatiszti—

kusok stb. foglalják el. Különleges jellege miatt a városi statisztika művelése is egé- szen sajátos ismereteket igényel. Ez utóbbi körülményt a szabályzat már az alsófokú vizsgáknál is figyelembe veszi. amennyi—

ben kimondja. hogy a városi szolgálatban álló jelöltektől különösen a vizsgaanyag- nak a 'árosokra. nevezetesen a fő'árosra

1934 vonatkozó részét kell kérdezni. A felső vizsgánál a szabályzat természetszerűleg már jóval messzebbmem'ien számol azzal a körülménnyel, hogy a jelölt ismeretköre hivatalos szolgálatán—ak folyamán nem bö—

vülhe'tett ki egyformán a rendkívül szet—

ágaző statisztikai tevékenység minden irá—

nyában. Amikor azért kötelezővé teszi, hogy a jelölt, a statisztika egesz mezején áttekintéssel és lt'ijt'tlx'OZOttSággttl bírjon, egyben megállapítja. hogy a jelöltet tiize—

tesen, a statisztikának abból az ágazatá- ból kell vizsgáztatni, amellyel behatóan foglalkozott és amelyet vizsgálati kérvé—

nyében ilyenek megjelöl.

Az új statisztikai szakvizsga magas—abb színvonalát biztosítja a szabályzat a vizs- gálati időnek meghosszabbíta'isá'al is. A szóbeli vizsga minimális időtartama egy óráról másfél órám emeltetett fel. Az írás- beli vizsganak régebben mm;; órában meg—

állapított tartama az alsófokú fogalma—

zási vizsgz'mz'il 10—— 12 órára az alsófokú tiszt—ivizsgánál pedig 8 órára terjeszte- tett ki. A fogalmazási vizsgának tovább- menő meghosszabbítását jelenti az is hogy a jelölt mennyiségtani feladatát nem úgy mint eddig a statisztikai értekezés megírására kitűzött napon vegzi elj hanem az írásbeli vizsgának második napján. Az írásbeli vizsgának ez a második napja.

mely egyébként a fordítási munkz'ilatok elvégzésére van szánva s amelynek idö tartama az elsö napi vizsgáéval azonos újabb többletként járul a meghossz—abbf tott vizsgaidőhöz.

A felsőfokú tisztivizsga időtartama és eljárási szabályai megegyeznek az alsó—

fokú tisztivizsga időtartamz'wal és szabá- lyaival.

A felsőfokú fogalmazási vizsgánál kö- vetendő eljárás azonban lényegesen eltér a többi vizsgák lebonyolítása tekintetében előirt szabályoktól. A szabályzatnak sok tekintetben teljesen újszerű rendelkezései a legnagyobb mértékben itt juttatják ki—

fejezésre a vizsgareforn'mak azt a célját.

hogy fokozottabb követelményeket álla—

pítván meg a statisztikai személyzet rá- termettségének és képzettségének vizsgá—

latánál. annak színvonalát minél maga—

sabbra emelje. Ez a vizsga már kifejezetten önálló tudományos tevékenység igazo—

lását kívánja a jelölttől. A vizsgaeljárás bizonyos fokig hasonló az egyetemi ma—

gánta-nátrsá—g elnyerréséfnet előírt eljáráshoz.

Az írásbeli vizsga a jelölt tudományos dol—

(4)

" 7171. szám: W

gozatának elbírátz'tsából áll, melyet hat hó- nap (alatt kell elkészítenie. A vizsgabizott- ság mérlegeli és fémjelzi a jelölt korábbi tudományos mnnkz'tsságz'tt is. A vizsga ily—

képen tudományos minősítést ad a jelöltek—

nek. A szóbeli vizsga egyébként nem nyil—

vános és időtartama legalább két óra.

A statisztikai szakvizsgákat a Bud;—

pesten szervezett Statisztikai Vizsgabizott- ság előtt kell letenni. A Bizottság elnökét, helyettes elnökét és tagjait a miniszterel- nök nevezi ki, Az első ízben f. évi decem—

ber hó 3—án kinevezett Bizottság névsorát alább közöljük. A miniszterelnök. miként említettük, már a szakvizsga szabályzat megállapításánál az Országos Statiszti- kai Tanács meghallgatásával járt el. A Tanácsnak. mint véleményező szervnek kapcsolatát a sza—kvizsgz'ilatok ügyéhez új—

ból kifejezésre juttatja a miniszterelnök a Vizsgabizottság első elnökségének kineve—

' Ziésénél, amidőn a Tamies elnökét a Bizott—

ság elnöki tisztségébe, a Tanács másodelnö- két pedig a Bizottság helyettes elnöki tiszt—

ségébe helyezi. A most első ízben kinevezett Bizottságnak az elnökökön kívül 22 tagja van. A Bizottság megbizatása n'n'iködésén—ek ez első időszakában csupán három és fél esztendőre szól. Az egyes szaxkvizsgátk öt tagból álló vizsgáztató bizottság előtt foly—

nak le, melynek hivatalból tagjai a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke, valamint alelnöke és abban az esetben. ha a jelölt városi hatóságnál van alkalmazva, a Szé- kesfővárosi Statisztikai Hi ratal igazga- tója is.

A szabályzat megszigorítja a vizsgám- bocsájta's feltételeit is A régi rendszerű sta—

tisztikai szakvizsgáknál csupán három havi előzetes statisztikai gyakorlati szolgálatot kívántak meg. Alapos gyakorlati szakisme—

rete'k elsajátítására ez az idő rövidnek bi—

zonyult. Az új szabályzat azért az előzetes gyakorlati szolgálat tartamát két esztendőre ' hosszabbította meg. A gyakorlati időt a Központi Statisztikai Hivatalban, vagy Szé- kesfővárosi Statisztikai Hivatalban kell el—

tölteni. Csak kivételesen és a miniszterel- nök külön engedélyével számítható be leg—

feljebb egy esztendővel az a szolgálati idő.

melyet a jelöl-t egyéb hivatalos statisztikai szerveknél töltött. Feltételk—ént kiköti to—

vábbá a szabályzat, hogy a jelöltnek ez alatt

1934

az idő alatt kielégítő szolgálati eredményt kell felmutatnia, amely-et hivatali főnöké—

nek bizonyítványával tartozik igazolni.

A felsőfokú vizsgát hat évvel az alsó- fokú vizsga vabszolválása után lehet letenni.

A jelölt tehát rendszerint csak 30. életévének elérése után "kérheti a felsőfokú vizsgára bo- csájtásátt.

Új intézkedése még a szabályzatnak, hogy abban az esetben, ha a jelölt csupán egy tárgyból nem ért el kielégítő vizsgaered- ményt, úgy három hónap után javítóvizs- gát tehet. A vizsga megismétlésére a határ—

időt eddig a Vizsgabizottság szabta meg, s az túlnyomórészt 3—6 hónap között moz—

gott. Ezentúl a vizsga megismétlése csak egy esztendővel a sikertelen vizsga után lehet—

séges.

Már a régi vizsga szabz'tlyzata is intéz—

kedik aziránt. hogy a vizsgálatra készü—

lők eéljaira a szükséges ismereteket tar- talmazó kézikönyvek készüljenek. Sajnos.

ebben a tekintetben még ma is igen érzé—

keny hiányok mutatkoznak. Az új sza—

bályzat azért megismétli ezt a rendelke- zést és a Központi Statisztikai Hivatal.

illetőleg a Széwkest'ővz'írosi Statisztikai Hiva- tal kötelességévé teszi, hogy a szükséges kézikönyvek elkészítéséről gondoskodjék.

Az államháztartás minden terén egy- öntetűen érvényesülő takarékossági elvek—

nek megfelelően megszünik a jövőben a statisztikai szakvizsga jelöltjeinek eddig nyujtott az .a kedvezmény, hogy nem tar- toztak vizsgadíjat fizetni. Az új szabály- zat alapján a miniszterelnök 100 pengő- ben állapította meg a statisztikai vizsgák- nak a jelöltek által fizetendő vizsgadíjat.

A vizsgarendelet több átmeneti intéz—

kedést is tartalmaz, amelyeknek értelmé—

ben a már szolgálatban lévő alkalmazot- tak az alsófokú szakvizsgát még a régi szabályok szerint tehetik le, az újonnan rendszeresített felsőfokú szakvizsgabizo—

nyítvány elnyerése pedig az idősebb és már hosszabb szolgálati idővel rendelkező tisztviselők részére megkönnyíttetik. Az átmeneti rendelkezéseknek hatálya a sza- bályzat kibocsátását követő hat hónapi időre szól s így a statisztikai szakvizsgák új rendje 1935 január hó ö—ével válik ál- talánosan kötelezővé.

Dobrovits Sándor dr.

(5)

ll; szám. —— 970 —— * 1934

2. A m. kir. miniszterelnöknek 1934. évi 5.760. számú rendelete a statisztikai

szakvizsgák szabályozása tárgyában.

Décret na 5.760—193-1, pris par le president du Conseil des ministres de Hongrie au sujet de la réglementaiion des examens de siaiistigue.

A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929:XIX. te. 7. §. ának második bekezdésében foglalt ren—- delkezés alapján a statisztikai szakvizsgák szabályozása tárgyában a következőket rendelem:

Sur la base de la disposition inse're'e a l'article 7, deuxieme alinéa, de la loi XIX de 1929 concernant le service síatisiigue of/iciel, je (lécréte ce gm' suit au sujet de la réglementaimn des examens de staiistigne:

C H API THE [)REM [ E R . .Do'spositions yénérales.

But (les examens de statistigue.

Article I".

Les examens de statistigue ont pour but de permettre aux fonetionnaires apparte—

naní au service de statistigue —— ou désireux (Pembrasser la carriere de statisticien offi—

ciel -— (le rendre compte de leurs eonnais—

sam-es ihéorigues et pratignes utiles dans le service statistígue et, en général, de don- ner la mesure de leurs capacités.

Espeees (les examens de statistigne.

Article 2.

II existe (Jeux especes (Fearamens de sta—

iisiigue;

]" liexamen de r é (1 a e t i 0 11 s ta t i s—

t i g n (? pour le personnel rédaeleur (Ill service siaiisiigue;

2" [*examen (l'o [ f i e i e r (1 e s t a i i s—

fig n e pour le personnel staiisiigue du service statistigue.

Tant l'eramen (le rédaetion slatisfigue gue lleramen d'officier de statistigue (( deux (legrés: liea'amen de degré inferieur et l'erm—

men (le degré supéríeur.

Chagne examen eomporle une éprenve éeriie el une éprenve orale.

CHAPITRE DEUX.

I. Dewamen de reduction, stat/lstigue.

l. [foramen (le degré inférieur.

.Val'ieres de liexamen.

Ariiele 3.

[jea-amen (le rédaetion statistigne porte, fm degré infériezlr, sur les matieres sni-

vanies:

ELSÖ FEJEZET.

Általános rendelkezések.

A statisztikai szakvizsgák célja.

1. §.

A statisztikai szakvizsgák célja, hogy azokon a statisztikai szolgálat körében mil—

kxödő tisztviselők —— illetőleg azok, akik statisztikai szolgálatra kívánnak lépni m—

számot adjanak a statisztikai szolgálat kö—

rében szükséges elméleti és gyakorlati is—

mereteikről és általában képességeik mér—

tőkéről.

A statisztikai szakvizsgák fajai.

2. §.

Kétféle statisztikai szakvizsga van:

1. a szakában

vizsga,

? zi

statisztikai szolgálat fogalmazási statisztikai fogalmazási szak—

slatisztikai szolgálat statisztikai szakában statisztikai iiezii szakvizsga.

Mind a statisztikád fogalmazási szok—

vizsgának, mind a Statisztikai tiszti szuk—

vizsgának két fokozata van: iii—égpcdig alsó—

— fokú vizsg-ii és felsőfokú vizsga.

Mindegyik vizsga írásbeli és szóbeli rész—

hől áll.

MÁSODIK FEJEZET.

l. A Statisztikai fogalmazási szakvizsga.

7. Az alsófokú vizsga.

A vizsga tárgyai.

3.§.

Az alsófokú statisztikai Vizsga tárgyai:

fogalommá

(6)

11. szám.

1" Théorie et histoíre de la statistigue, en particulier les méthodes statistigues et les éléments de la statistigue mathématigue.

20 Statistigue appliguée; situation géné- rale de la Hongrie et statistigue de la Hon—

grie; connaissance approiondie des regles juridigues concernant la documentation statistigue et llorganisation de la statistigue officielle en Hongrie.

30 Systeme du droit administratif et financier; éléments de la gestion des nnan—

ces publigues.

40 Economic politigue, en particulier ses rapports avec la politigue éeonomigue et la politigue sociale.

Les candidats au service diune adminis- tration munícipale sont interroge's avec un égard particnlier aux villes de Hongrie et

surtout a la eapitale.

Épreuve écrite.

Article 4.

La dllre'e de liépreuve écrite de liexanien de reduction statistigue est, au degré in/"é—

rieur, de deux jours.

Les jo'urs de Pépreuve sont (: fixet de telle facon gue les deux jours de (lépreuve e'crite soient sépare's par un jour, et gue le deuxieme jour de lle'preuve écrite et liépreuve orale soient séparés par au moins un jour.

Article 5.

Le premier jour de llépreuve écrite, le candidat doit écrire un essai en hongrois sur une guestío'n tire'e de la statistigue.

Le deuxiéme jour, il doit re'soudre un probléme de mathe'matigues dont le sujet appartient également á la statistigue, et traduire un texte hongrois traitant guelgue guestion de statistigue en allemand, en anglais, en francais ou en italien, a Sun Choir.

En dehors de cette traduction obliga- toire, le candidat peut, s'il le demande, tra—

duire en une ou plusieurs autres langues un texte designe' a cet effet par le president de la Commission dieccamen.

Article 6.

Les thémes pour ltépreuve e'crite sont choisis par le president gizi les enferme dans

—971— 1934

1. a statisztika elmélete és története, kü- lönösen tekintettel a statisztika módszer- tanára és a illennyise'gtani statisztika ele—

meire;

2. alkalmazott statisztika; Magyaror- szág közállapotainak ismerete és Magyar- ország statisztikája, a magyar statisztikai adatgyüjtésekre és a magyar hivatalos statisztikai szervezetre vonatkozó jogsz-abá- lyok alapos ismerete;

3. a közigazgatási és pénzügyi jog rend—

szere; az államszámviteltan elemei;

4. a közgazdaságtan, különös tekintettel a gazdaságpolitikára és a társadalompoli- tikára.

A városi hatósági szolgálatban álló je—

löltektöl a felsorolt tárgyakat a hazai vá—

rosokra s főleg a székesfővárosra való kü—

lönös tekintettel kell kérdezni.

Az írásbeli vizsga.

4. §.

Az alsófokú statisztikai írásbeli vizsga két napra terjed.

fogalmazási

A vizsga időpontját úgy kell kitűzni, hogy az írásbeli vizsga két napja közé egy napi időköz, az írásbeli vizsga második napja és a szóbeli vizsga közé legalább egy napi időköz essék.

5. §.

Az írásbeli vizsga első napján értekezést kell készíteni magyar nyelven valamely sta—

tisztikai tárgyú kérdésről.

Az írásbeli vizsga második napján a statisztika köréből vett mennyiséwgtani fel—

adatot kell megoldani és statisztikai tárgyú magyar szöveget kell a jelölt választása szerint ném—et, angol, francia vagy olasz

nyelvre lefordítani. '

E kötelező fordításon felül a jelölt "ké- relmére egy vagy több más idegen nyelvre is fordíthat a vizsgabizottság elnöke ál- tal kijelölt magyar szöveget.

6. §.

Az írásbeli vizsga tárgyául szolgáló fel- adatokat a jelölt részére az elnök választja

69

(7)

11. szám. __ 972 —— 1934 une enveloppe portant le nom du eandidal

et gat les remet ainsi aa seerétaire de la Commission.

Le jour de l'épreuve écrile, á I'heare ef au llien fixés, le eandidat se présente che:

le secre'iaire de la Commission d'examen.

Le secrétaire remef au eandidal Ilenveloppe reg-ne du president en presence du com—

missaire (article 8). Le eandidat onvre ["en—

veloppe, remef an seerétaire le theme (]a'il en fire, et le secretaíre inserit aa verso el d l'enere le nom du eandidat; país il rend le theme au eandidaf.

Article '7.

Ijépreuve écrile a lieu a huis elos. Pour chague theme, il fan! laisser 10 henres aa candidai. A la demande molivée da ean—

didaf, le eo'mmissaire peut profonger de deux Iteares an plns la dnrée de [léprenve eeriie.

En faisant sa composition, le irarididal est antorise' () se servir des (,lceessoires mis ása disposition par le president de la Com—

mission dlexamen; ef pour la tradnetion.

il peut se servir de dielionnaires. Pendant lyépreuve écrite, le eandidai ne peut sientre—

ienir avee [)ersonne aa sujet de son travail.

Article 8.

Un eommissaire nommé par le president de la Commission d'examen veille sur le bon ordre de I'e'preuve éerite. An besoin, le eommissaire est feleve el remplaeé par an autre.

Le eommissaire adresse un averfisse- ment an candidai ani enfreini le reglement et iniorme le president de la Commission diexamen sans Iarder, mais en tout cas avant le commencement de ["éprenve omle.

de liiniraction ani a été eommise. Le pré- sident (ou son suppleanf) examine le eas

——- en entendanf aussi le candidat inté—

ressé —; si l'infraetion a été grave, il inter—

dit an candidat de eontinner I'épreave ef.

lorsane le eandidaf est fonetionnaire public, il pol-fe la chose par éerif ;; la eonnaissanee de ses superienrs.

Anelln reeoars ne peut elre exereé contre les mesures prises par le president de la Commission d'examen sur la base de l'ali—

ne'a precedent.

Le eandidaf ainsi eliminé ne peut etre, admis a reeommeneer I'eprenve avant ["ex—

piration d'un délai de Irois mois,

ki :s a jelölt nevével ellátott borítékba zárva, átadja a vizsgabizottság titkárának.

A jelölt az írásbeli vizsga napján a ki—

tűzött időpontban és helyen jelentkezik a

vizsgabizottság titkáránál. A titkár az elnök—

től kapott borítékot a vizsgabiztos (8. §)

jelenlétében átadja a jelöltnek. A jelölt fel—

bontja a borítékját, az abból kivett feladatot átadja a titkárnak, aki a feladat hátsó lap—

jára tintával feljegyzi a jelölt nevét és a feladatot visszaadja a jelöltnek.

Az írásbeli feladatot a jelölt zárt helyen dolgozza ki. Mindegyik feladat kidolgozá—

sara 10 órai időt kell engedni. A jelölt in- dokolt kérésére a vizsgabiztos az írásbeli vizsga tartamát legteljebl') két órával meg—

hosszabbíthatja.

A jelölt a feladat kidolgozásánál a bi zottság elnöke által rendelkezésre bocsátott segédeszközöket. az idegen nyelvű feladat kidolgozásánál pedig szótárakat haszm'ilhat.

A vizsga ideje alatt a jelölt feladatának megoldásáról senkivel sem taníicskozhatik.

Az írásbeli vizsga rendje felett a vizsgabiztos őrködik, akit a vizsgabizottság el—

nöke rendel ki, Szükség esetén a biztost ma—

sik 'áltja fel.

A vizsgabiztos a szabaly ellen vétő jelöl—

tet figyelmezteti és a felmerült szabalyta—

l'ans—ágról a vizsgabizottság elnokenek ha—

ladéktalanul, legkésőbb azonban a szóbeli vizsga megkezi'lese előtt, jelentést lesz. A vizsgabizottság elnöke (helyettese) az ilyen esetet w a jelölt személyes meghallgatása mellett ———— megvizsgálja, súlyos szabálysér—

tés esetóben a jelöltet kizárja a vizsga foly- tatásátúl és ha a jelölt közalkz'ilmazott, fel—

ügyeleti hatóságát irásban értesíti.

A vizsgabizottság elnökének az előző be—

kezdés alapján tett intézkedése ellen nincs helye jogorvoslatnak,

A vizsga

rom hónap előtt vizsgara.

folytatásából kizárt jelölt bá- újabb

nem bocsátható

(8)

———973——— 1934

Article 9.

Su composition terminée, le candidat Iu signe et la remet uu eo'mmissaire avec Fen- veloppe et le theme; puis il guitte immedia- tement la sulle de l'e'preuve.

Si le temps fia'é pour lte'preuve e'crite _s,e'coule sans oue le cundidat ait terminé sa teomposition, celui—ci la remet telle guelle mais signée (,lll commissuire surveillant.

Le commissuire note sur la composition altheure de la remise et en signe toutes les ieuilles.

Le co'mmissuire met les compositions, les themes et ljenveloppe dans une enve—

_Ioppe spéciale et les envoie au secrétaire de la Commission dtecramen gui les fait pur—

venir sans turder uu membre de la Commis—

sion désigne' par le president pour rex-amen des eompositions.

Article 10.

La Commission, apres avoir entendu le rapport sur la composition du candidat, délibére d huis clois si elle admet celui-ci () lte'preuve orale.

On devra tenir compte du résultat de ,lte'preuve e'erite en établissant la note á don—

ner á Pépreuve orale.

Si la Commission est dkwis gue le re'- .sultat de Pépreuve écrite njest pas tel' gue le candidat ait des chances de succés á lie'preuve orale, le cundidat peut au bout de trois mois demander son admission á

une nouvelle e'preuve écrite.

Ue'preuve e'erite peut étre recommencée

deux fois.

Épreuve orale.

Article 11.

Lte'preuve orule est publioue.

Le president prend les mesures néces- saires pour assurer le bon ordre de llépreuve orale.

Article 12.

Uépreuve orule est organisée sépure'ment pour chague cundidat.

Elle dure uu moins une heure et demie.

9. §;

A jelölt a kész dolgozatot net/aláírásával ellátja, .a borítékkal és a feladattal együtt átadja a vizsgabiztosnak s azután a vizsga helyiségéből azonnal távozik.

Ha a feladat kidolgozására megszabott idő eltelt anélkül, hogy a jelölt dolgozatá—

val elkészült volna, a dolgozatot, úgy, amint van, névaláírásával ellátja és átadja a vizs- gabiztosnaak.

A vizsgabiztos a dolgozatra az átvétel időpontját feljegyzi és a dolgozat minden ívét aláírja.

A vizsgabiztos a dolgozatokat a felada- tokkal és a borítékkal együtt külön borí- tékba zárja és a vizsgabizottság titkárávhoz küldi, aki azokat haladéktalanul eljuttatja a vizsgabizottság elnöke által a dolgozatok elbírálására kijelölt vizsgabizottsági taghoz.

10. §

_ .

A vizsgabizottság a jelölt írásbeli dolgo- zatáról eléje terjesztett szakbírálat alapján zárt tárgyaláson dönt afelett, hogy a jelöl—

tet szóbeli vizsgára bocsátja-e.

Az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga eredményének megállapításánál fi—

gyelembe kell venni.

Ha a vizsgabizottság az írásbeli vizsga alapján nem tartja a jelöltet szóbeli vizs—

gára bocsáthato'nak, a jelölt három hónap elteltével újból kérheti irásbeli vizsgára bo—

csátását.

Az írásbeli ismételhető

meg.

vizsga ketszer

A szóbeli vizsga.

11. §.

A szóbeli vizsga nyilvános.

A vizsga zavartalan menetének biztosi- tásáról az elnök gondoskodik.

12. §.

Mindegyik jelölt külön tesz szóbeli vizs—

gát.

A szóbeli vizsga időtartama legalább másfél óra.

69*

(9)

1 1. szám.

az

Article 13.

Les membres du jury ínterrogent le candidat dans ltordre fiace' par le president.

Le president determine aussi le temps pendant leguel chague membre du jury pose les guestions au candidat; il peut lui—

méme poser des guestions.

Article Ill.

Le president prononce la clóture de liépreuve orale.

Le jury établit le résultat de l'examen

—— en pesant tant le produit de liépreuve écrite gue les observations íaites au cours de Pépreuve orale —; siil y a divergence de vues au sein du jury, la resolution est príse á la majorité des voice, et le president e'nonce la sentence sur—le—ehamp.

Article 15.

Le jury e'tublit pour elmenne des matieres la note mériiée par le candidat et, sur la base de ces notes, il arréte á Funanimite' ou á la majorite' des voice la mention géné—

rale gui traduit le résultat de l'examen ei gui sera portée sur le certificat. Au degré infe'rieur, Peacumen de stutistioue peut don—

ner lieu aux mentions: excellent, bon, sa- tisfaisanf.

Article 16.

Si le jury trouve gue le candidat est insu/fisamment prépuré (zu point de vue dtune des matieres de I'lexamen, il le ren- voie pour se présenter () nouveau dans trois mois á un examen portant sur cette mutiére.

Sí llinsuűisance constate'e sle'tend á plusieurs matieres, le eandidat sem invite' a se représenter pour liecmmen entier.

Pareillement, tout liexamen doit étre recommence' si Ie eandidat fait preuve d'une preparation insuűisante en voulant réparer l'éehec subi sur une matiere.

Demmen peut étre recommence' au bout dlune année () co'mpter de Péliminu—

tion du candidat.

Liexamen peut étre recommencé deux fois.

En cas de circonsiances exceptionnelles motivant une indulgence spéeiale, le pré—

sident du Conseil des ministres peut, sur les propositions concordantes du chef hierar—

—974——— 1934

m:

13. §.

A vizsgabizottság tagjai .az elnök által megállapított sorrendben kérdezik a je- löltet.

Az elnök határozza meg azt az időt is, amelyet a bizottság egyes tagjainak a két- dezésr—e kell fordítaniok; az elnök is intéz- het kérdéseket a jelölthöz.

14. §.

A szóbeli vizsgát az elnök vekeszti be.

A vizsga eredménye felett a bizottság

——- az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes

mérlegelése alapján ———— véleményeltérés esetében szótöbbséggel határoz és az elnök az eredményt nyomban kihirdeti.

15. §.

A bizottság a jelöltet minden egyes vizs- gálati tárgylkörből külön minősíti s e mi—

nősítések alapján egyhangúlag vagy szó—

többséggel állapítja meg a vizsg'aered—

mény általános minősítési fokozatát, m-e- lyet a vizsgabizonyítványban fel kell tün—

tetni. A minősítés fokozatai az alsófokú statisztikai szakvizsgaknál: jeles, jó, meg—

felelő.

16. §.

Ha a vizsgabizottság a jelölt készültsé—

gét a vizsga egy tárgyából nem talalja a jelölt képesítésére kielégítőnek, a jelöltet az illető tárgyból három hónap mulva te hető jsavítóvizsgára utasítja.

Ha pedig a jelölt készültsége a vizsgá—

nak több tárgy-ából nem kielégítő, a jelöl—

tet az egész vizsga megismétlésére kell uta- sítani.

Ugyancsak az egész vizsga megismét—

lésére kell utasítani azt a jelöltet is, akinek készültsége a javítóvizsgán nem volt ki—

elégítő.

lsmétlővizsgát az ismétlővizsgára uta—

sítástól számított egy év mulva lehet tenni.

A vizsga két ízben ismételhető.

Kivételes méltánylást érdemlő esetben a miniszterelnök a jelölt hivatali főnöké—

nek és a vizsgabizottságnak egybehangzó ajánlása alapján megengedheti, hogy a je-

(10)

11.' szám.

chigue du candidat et de la Commission dtexamen, autoriser le candidat apres Pécllec de sa deuxiéme tentative de réparation a se représenter encore une fois a Pexpiration d'un délai diun an compte a partir de la deuxieme tentative infructueuse.

2. Dexamen de degré supérieur.

M atiéres de l'examen.

Article 1 7.

Llescamen de re'daction statistigue porte, au degré supe'rieur, sur les matieres sui—

vantes:

IO Connaissance 'approfondie de la sta—

tistigue de la Hongrie et des ouvrages hon—

grois sur la staiistigue.

20 Statistigue économigue de IJEurope, et plus spécialement celle des grandes Puis—

sances.

30 Coup dloeil sur les principales don- nées de la statistigue internationale; initia—

tion aux principales publications (officiel—

les et privées) de ltétranger sur la statistigue.

Le eandidat doit élre interroge' a fond sur les guestions de la branche de statis—

tigue dont il a approfondi liétude et guiil a désignée comme telle dans sa reguéte de—

mandant son admission a [lexamen Épreuve e'crite.

A rticle 18.

L'épreuve écriie de l'examen de re'dac—

tion statistigue eonsiste, au degré supérieur, dans la presentation (Pane these. Le sujet de la these est ehoisi par le president de la Commission diexamen en tenant compte .dans la mesure du possible des desiderata du candidat et de la nature de son poste dlemploi et apres avoir conféré avec le chef du eandidat pour choisir si possible un champ de reeherches dont la documenta—

tion soit a la disposition du service auguel le candidat est attaché.

Le candidat doit faire sa these dans un délai de six mois ;; compter de la date mi le sujet lui en a été indigué, et a llexpira- tíon de ce délai, il doit la présenter en exemplaire dactglographié au president de la Commission diexamen.

La Commission, aprés avoir entendu le rapport de deux de ses membres désignés () cet (Wet sur la these du candidat, se pro—

——975— 1934—

lölt a vizsgát a második sikertelen ismétlő vizsgától számított egy év muva mégegy- szer megismételhesse.

2. A felsőfokú vizsga.

A vizsga tárgyai.

17. §.

A felsőfokú vizsga tárgyai:

statisztikai fogalmazási

1. Magyarország statisztikájának és a magyar statisztikai szakirodalomnak tüze—

tes ismerete;

2. Európa gazdasági statisztikája kü—

lönös tekintettel a nagyha-talmakra;

3. áttekintés a fontosabb nemzetközi statisztikai adatokban; tájékozottság a külföldi statisztikai irodalom főbb termé—

kei (hivatalos és magánkiadványok) te—

kintetében. '

A jelöltet tüzetesen kell vizsgáztatni a statisztikának abból az ágazatából, amely- lyel a jelölt behatóan foglalkozott és ame—

lyet vizsgálati kérvényében ilyennek meg—

jelöl,

Az írásbeli vizsga.

18. §.

A felsőfokú statisztikai fogalmazási vizsga írásbeli része valamely statisztikai szaktannlmány kidolgozásában áll. A szak- tanulmány tárgyát a vizsgabizottság el—

nöke jelöli ki a jelölt kívánságának és szol- gálati beosztásának lehető figyelembevéte—

lével és a jelölt főnökével folytatott előze—

tes tanácskozás után lehetőleg oly statisz—

tikai tárgykörből, amelynek anyaga ren- delkezés—ére áll annak a hivatalnak, amely- nel a jelölt működik

A szakt—anulmányt a tárgy kijelölésétől számított hat hónap alatt köteles a jelölt kidolgozni és írógéppel írt példányban megbírálás végett a vizsgabizottság elnöké- nek tartozik bemutatni.

A vizsgabizottság a jelölt szaktanul—

mányá-ról a vizsgabizottságnauk erre a célra felkért két tagja által előterjesztett bírálat

(11)

ll. szam. — 976 —— 1934 nonce a [mis elos sur l'admission du eun—

dídat a llépreuve orale. Si la Commission s'est prononeée pour lladmission, le prési—

dent [ízre le jour de I'épreuve orale.

Si la Commission estime (lue la these du candidat ne justi/ie pas son admission á [lépreuve orale, [lépreuve écrite peut élre redemande'e au bout d'un an. Si cette deu—

xieme épreuve se termine encore par un éehec, [léprenve éerite ne peut plus étre renouvelée.

Épreuue orale.

Article 15).

L'e'preuve ()rale de llex'amen de reduction statistigue au degré superieur n'est pas publigue. Elle dure au moins deux heures;

par ailleurs, les dispositions des articles !?

a 14 (In présent déeret s71ppliguenl, mu—

Iaíis mutandis, a llépreuve orale de Petra—

men de réduetion statistíaue au degré stl-—

périeur.

f.;r'lirfle 90.

Si le jurg n'a pas trouvé a [lép:—enne orale la preparation du candidat suffisante, le eandidat peut se représenter une fois au bont d'une année a eompter de son eelzee pour subír un nouvel examen.

La disposition (lui fair [lobjel du sizriiennl alinéa de Ilariíele 16 slappliflue aussi au renouvellement exceptionnel de I'm—amen de rédaetion statistigue du degré sur—értem.

I!. Ilewamen elso/licier de statistw'gue.

]. L'examen de degré infe'rieur, Maliéres de I'e.ramen.

A_rlíele 21.

Lleacarnen dloffieier de statistirjue por/e, au degré inféríeur, sur les matieres sni- vanies:

10 Tlle'orie et hisloire de la siatislígue.

20 Statisíirlue de la Hongrie; eonnaissanee des regles _iuridiaues eoneernant les enauéz'es sfafistíaues ()ffieielles et I'm-gam—

sation de la statisiigue officielle en Hongrie.

30 Éle'rnents du (Imi! administralif et

financier.

40 Élémenis de l'émnomie politigue.

Les candidals an service d'une adminis-

alapján zárt ülésben dönt afelett, hogy a jelölt szóbeli vizsgára bocsátható-e. Ha a vizsgabizolttsz'g a jelöltet szóbeli vizsgára lmesátotta, a vizsgabizottság elnöke a szó—

beli vizsgán határnapot tűz ki.

Ha a vizsgabizottság a szaktanulmány alapján nem tartja a jelöltet szóbeli vizsgára bocsáthatónak, a jelölt egy év elteltével új—

hól kérheti í'ásl'wli vizsgára bocsátását.

A másodízben nem sikerült írásbeli vizsga többé nem ismételhett'i meg.

A szóbeli vizsgm 19. §

A felsőfokú statisztikai fogalmazási?

szóbeli vizsga nem nyil 'ános. ldőtartama legalább két ó*a; a jelen rendelet 12—14.

§-aiban foglalt rendelkezések egyébként a felsőfokú statisztikai fogalmazási szóbeli?

vizsga tekintetében is n'iegl'elelően irány—

adók.

20. §

Ha a vizsgabizottság a jelölt készültsé—

gét a szóbeli vizsgán nem találta kielégítő—

nek, a jelölt a sikertelen vizsgát követő egy év elteltével a vizsga letételére egy ízben újra jelentkezhetík.

A 16. §. hatodik bekezdésének rendel—

kezése a felsőfokt't statisztikai fogalmazási Vizsga kivételes megismétlése tekintetében—

is megfelelően irányadó.

II. A statisztikai tiszti szakvizsga.

I. Az alsófokú vizsga.

A vizsga, tárgyai.

21. §

( .

Az alsófokú statisztikai tiszti tár" at:

0

x izsga

]. a statisztika elmélete és története;

2. Magyarország statisztikája; a magyar hivatalos statisztikai adatgyűjtések és a magyar hi 'atalos statisztika szerveze—

tére vonatkozó jogszabályok ismerete;

3. a közigazgatási jog ('s pénzügyi jog elemei ;

4. a közgazdaság an alapismeretei.

A fárosi ltatím'tgi szolgálatban álló je—