Az építési önköltség elemzésének tapasztalataiból

(1)

V. BELKIN .'

Moszkva Város Statisztikai Hivatala Beruházási Statisztikai osztályának vezető közgazdászt)

AZ ÉPíTÉSI ÖNKÖLTSÉG ELEMZÉSÉNEK TAPASZTALATAIBÓU'

Moszkva Város Statisztikai Hivatala a beruházási statisztika terén végzett munkája során, a teljesített munka terjedelmére, a munkások lét—

számára és a munkabérre vonatkozó beszámolási adatok elemzésén és hite-

lességük ellenőrzésén kivül, nagy figyelmet fordít a minőségi mutatószámok s nevezetesen az építési és szerelési munkák mutatószámlainak elemzésére

és megbízlnatóságuk ellenőrzésére. a, ,

Az építési önköltség csökkentésének az ötéves terv beruházásai sikeres teljesítéséhez szükséges eszközök jelentős részét kell biztosítania.

Az építési önköltség színvonala szintétikus, összesített eredménye annak?

hogy milyen mértékben teljesítették a beruházási munkálatok tervét. a munka—

ügyi tervet, az építési és szerelési munkák gépesítésével összefüggő terv—

feladatokat, és milyen mértékben tartották be az anyagfelhaasználási normá- .kat. Ez az oka annak, hogy a Statisztikai Hivatal az építési költségeket egy—

részt az önköltségre vonatkozó beszámolójelentés (28. ber. sz. minta), más—

részt pedig az épitési és szerelési munkálatok tervének (l. ber. sz, minta), az építési munkaügyi tervnek (26. ber. sz. minta) teliesitésére, az építkezések gépesítésére és az énitögéoek kihasználására (25. ber. sz. minta), valamint az építőanyagok beérkezésére és felhasználására (27. ber. sz. minta) vonat- kozó beszámolójelentés vizsgálata lalapján elemzi, Az építési önköltség elemzéséhez az építési szervezetek évi beszámolójelentése tartalmazza a leg—

teljesebb anyagot.

A statisztikai beszámolóielentés adatainak tanulmányozásán kivül az önköltség elemzésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a Statisztikai Hiva—

tal dolgozói ismerjék azokat a konkrét tényező—ket, amelyek az építkezés hely- színén megdrágítják, vagy olcsóbbá teszik az építkezést, hogy tanulmányoz—

zák a könyvelési és az operatív-technikai számvitel okmányait.

Az évi és a folyamatos beszámolóielentés adsatai szerinti építési önkölt- ségnek az épitési és szerelési munkák önköltségére vonatkozó beszámoló—

jelentés (28. ber. sz. minta) alapján történő elemzésénél mindenekelőtt globálisan és költségtételenként megállapítiák a drágulás (vagy megtakarí- tás) összegét. Ezután vizsgálják meg a ráfordításokat tételenként jellemző beszámolójelente'st.

Az anyagköltségeknek van a legnagyobb aránylagos súlyuk, Ezért rend—

kivül fontos, hogy részletesen elemezzük az e tétellel kapcsolatos költsége-

' Vesztnipk Szta'tisztiki, 1953, 4. az. 63—68. old.)

(2)

BELKINzt AZ ÉPITÉSI ÖNKOLTSÉG ELEMZÉSENEK TAPASZTALATA! 995

ket. Az elemzéshez a 27. ber. számú évi és folyamatos beszámolójelentést használják. Meg kell jegyeznünk, hogy az évi beszámolójelentés adatokat tiarta'maz mind a felhasznált építőanyagok íaitánkénti mennyiségéről, mind értékükről, eltérően a folyamatos beszámolójelente'stől, lamely értéki mutató- számokat nem tartalmaz.

A drágulás (megtakarítás) az ,,Anyagok" tételben a következők ered-' ménye lehet: először, ha több anyagot használnak fel (taklarítanak meg), mint amennyit a normák megállapítanak és másodszor, az építőanyagok árváltozása. Az építkezés egyik sajátossága, hogy az anyagok értékét inanko építkezési raktár állapítják meg és így abban a szállítási költség is benne van. Ezért az építkezésen felhasznált anyagok egységára két részből tevődik össze: a

kiboesátási árból, amelyen az anyagot az építési szervezet az ipar—

tól beszerzi és az anyagszátlítással összefüggő kiegészítő költségekből.

E kiegészítő költségek nagysága ielentős mértékben íiigg az adott énítési szervezet szállítási-raktározási gazdaságának racionális vezetésétől. Követ—

kezésképpen az ,,Anyao'lff'lltsógelc" tételnél jelentkező költségek elemzése céliából meg kell vizsgálnunk, először, a megállapított anyuagtelhasználási normák teljesítésének, és másodszor az építési szervezet által felhasznált anyagok értékváltozásának kérdését.

Az építkezés által teljesített meghatározott összetételű munkára fordított adott anyagfajták felhasználási normái az összevont költségvetési normák kézikönyvéből megállapíthatók. A főbb építőanyagok egyes fajtáinak tény—

leges felhasználását pedig a 27. ber. számú évi és negyedévi beszámoló- jelentések tartalmazzák. Az építőanyagfelbasználási normáknak a tényleges anyaglelhasználással történő összehasonlítása útján megítélhetiük, hogy az adott építési szervezet mennyire gazdaságosan használja fel az anyagokat.

A Statisztikai Hivatal által végzett önköltségelemzés azt bizonyítja, hogy számos épitési szervezetben az anvagtelbasználás költségvetési norma- tíváit erősen túlméretezték. Az építkezés gépesítése és gyáriparszeríívé tétele, az olyan intézkedések mint példuál a tégla konténerekben (téglaszállító keretekben) való szállítása, stb., lehetővé teszik a tényleges anyagköltségek:

nek ielentős csökkentését ia költségvetésben előirányzott költségekhez képest.

Meg kelliegyeznünk, hogy az építkezés munkahelyi raktárai és a szállí- tók közötti távolság megváltozása befolyásolta az anyagköltséget. A költség- vetésben előirányzott és a tényleges anyagszállítási távolság közötti"

különbséget az elemzés során külön kell figyelembevenni. Meg kell vizsgálni az építést _ i'; g drz'mulását is, amely 48 szállított anyagok és énítőelemek gyenge minősége miatt következett be. Rendkívül nagyok például az ipar által szállított építőelemek hibáinak — az egyenetlenség, a zsírtoltok, a rozsda —— kijavítására fordított költségek. Ugyanakkor az elemzés szempont—

jából rendkivül fontos annak a megtakarításnlak a tanulmányozása is, amely abból származik, hogy la tervekben előirányzott anyagokat és építőelemeket

korszerűbb és hatékonyabb anyagokkal és építőelemekkel helyettesítik.

A közvetlen költségek tételei közül az ,,Anyagok" című tétel után a leg- jelentősebb a ,,Munkások alapbére" című tétel. Az említett tétellel kapcso—

latos költségek elemzésére a 26. ber. számú építési munkaügyi beszámoló- jelentést használják. E beszámolójelentés első fejezetének adatai alapján meghatározzák a munkabéralap tekintetében megálltapítdtt terv teljesítési százalékát az építési és szerelési munkákon foglalkoztatott egy munkásra

(3)

"996

semm

WWW—MVH7. M. . az_", , ." ,_ , .,_ . .,.Am-—Ni,....A....__.4.____..._i.._.._. .,, "mem—W 4—._...____M._N—-... ... _———A.....V__-—,...2M

számítva. A 26. ber. számú beszámolójelentés második fejezetében foglalt

mutatószámok lehetővé teszik a termelési terv teljesítési százalékának meg—

állapítását. Az egy munkásra eső teljesítmény jellemzi a munkatermelékeny-

ség színvonalát, amely erősen befolyásolja az építkezés ö nköltségét. A munka—

bér—terv teljesítési százalékának és az egy munkásra eső teljesítmény mutató- számának összehasonlítása lehetővé teszi a munkabér területén a viszony- llagos túlkiadás (megtakarítás) százalékának megállapítását.

Az önköltség ,,Épitési gépek üzemeltetési költsége" című tételében fog-

lalt ráfordítások elemzése során figyelembe kell vennünk, hogy az építkezé- sek gépesítési színvonala jelenleg jóval magasabb, mint amikor a költség- vetési egységárakat összeállították. A karosdarukat toronydaruk, a tégla

függőleges szállítására szolgáló kezdetleges szállitóktaso —kat — tökéletesített

koniénerek váltották fel, számos, azelőtt kézzel végzett munkát pedig gépe-

sítettek. Ennélfogva nem szabad a tényleges költségeknek az e tételben elő-

irányzott költségvetési tételekkel való összehasonlítására szorítkoznunk.

A gépesítés színvonalának emelkedése következtében az ,,Építési gépek üzemeltetési költsége" című tételben foglalt ráfordítások rendszerint meg—

haladják a költségvetési normatívákat. Az építési és szerelési munkák gépe—

sítése, természetesen, más tételeknél is befolyásolja az önköltség csökkenését, nevezetesen a munkabér- és anyiagráfordításokat csökkenti. S mégis helytelen volna, ha azt állítanánk, hogy az ,,Építési gépek üzemeltetési költsége"

tételénél bekövetkezett drágulás csupán a gép—esítési színvonal emelkedésének következménye. Ezt a drágulást gyakran az építőgépek és gépezetek elég- telen kihasználása okozza. A gépek kihasználását a ,,Beszámoló az építkezés gépesítéséről és az építőgépek kihasználásáról" (25. ber. számu minta) adatai alapján vizsgálhatjuk meg.

A beszámolási évre vonatkozó és a beszámoló első részében foglalt adatokat az előző évi adatokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a főbb építési-szerelési munkák gépesítési színvonala milyen mértékben emel—

kedett. E beszámoló első és második részében foglalt adatok alapján meg—

állapíthatjuk, hogy az építőgépeket és gépezeteket termelés és idő szem—

pontjából milyen mértékben használták ki.

A közvetlen költségek tételei közül —— amint ezta neve is mutatja ——

az ,,Egyéb közvetlen költségek" tétel a leginkább összetett. Az ebben a tételben kimutatott különböző ráfordítások méreteire és a költségvetési normatívákhoz viszonyított túllépések és megtakarítások okaira vonatkozóan mind a folyamatos, mind az éVi beszámolójelentés alig tartalmaz adatokat.

Ennélfogva az ,,Egyéb közvetlen költségek" tételben foglalt ráfordításokat csak az építési szervezet vizsgálatának eredményeképpen nyert anytag alap- ján elemezhetjük.

Amint a Vizsgálatok adatai mutatják, ennél a tételnél a drágulás egyik 'íő oka a nagyarányú objektumok közötti és építkezésen belüli szállítás. Az objektumok közötti és építkezésen belüli szállítás—okna fordított költségek nagyságra, például, függ attól, hogyan helyezkednek el az építkezés terü—

letén aaz épületelemeket és a félkészterm-ékeket előállító vállalatok, a rak—

tárak és más ideiglenes létesítmények, hol vannak a kőbányák, vannak-e bekötő utak stb. A felesleges, objektumok közötti és építkezésen belüli szállí—

tásokat sok esetben az építési szervezet elégtelen termeiésiés ellátási tevé-

kenysége okozza. _

Az ,,Egyéb közvetlen költségek" címíí tételnél ;) drágulás egyik ténye—

,zője a villamosenergia vásárlására fordítandó eszközök nem gazdaságos

(4)

AZ (ÉPITÉSI ÖNKÖLTSÉG ELEMZESÉNEK TAPASZTALATAI 997

felhasználása, az energiagazdaság és a vízellátás észszeríitlen megszerve- zése. Igy, például, egy építési szervezet vizsgálata során megállapították, hogy teljesen helytelenül szervezték meg az áramgazdálkodást a lakóházak építkezéseín. Nevezetesen, az építkezésen nem szereltek fel árammérő—órá—kat.

Ezért az építésvezetőség nem a tényleges fogyasztás, hanem az igénybevett

gépezetek és berendezések összegezett teljesítőképessége alapján fizette a villamosenergiát. Az ilymódon bekövetkezett drágulás tetemes összegre rúgott. Egy másik építési szervezet nem gondoskodott arról, hogy az épít- kezés területén idejében lefektessék a vízvezetékcsöveket. Tartályokban és vödrökben hordták a vizet, ami szintén költségtöbbletet okozott.

Az önköltség elemzésében külön hely illeti meg az általános költségeket.

Az építkezéséltalános költségei még igen magasak. Számos építési szer-

vezet erősen túllépi a kormány által megállapított rezsiköltség-normá—kat.

Az általános költségek drágulásának fő tényezője ;a beruházási munkák ter- vének nemteljesítése. Az általános költségek magukban foglalják az admi-

nisztratív-gazdasági és kommunális költségeket, ia kiegészítő munkabért, a szervezett munkástoborzással kapcsolatos költségeket stb., azaz az olyan rá- , fordításokat, amelyek nem függenek attól, hogy milyen mértékben teljesítik a beruházási munkák tervét. Ilymódon tehát az általános költségek méretei alapjában véve állandóak. Következésképpen az általános költségek arány—

lagos súlya [az önköltség teljes összegében a beruházási munkák tervének túlteljesítése esetén csökken, nem teljesítése esetén pedig emelkedik, Ennél- fogva az általános költségek megállapított normáit leginkább az olyan épí- tési szervezetek lépik túl, amelyek nem teljesítik a tervet.

Az általános költségek elemzésekor figyelembe kell vennünk, hogy a költségvetésben megállapított összegük (amelyet a 28. ber. sz. beszámolási minta második részében tüntetnek fel), és za minisztérium által jóváhagyott tervben előirányzott (a fenti beszámoló harmadik részében feltüntetett) ösz- szegíik gyakran nem egyezik. Az általános költségeknek a kormány által az adott minisztérium számára jóváhagyott egységes normatívái esetén e költ- ségek limitjeit az egyes építési szervezetek számána külön—külön állapítják

meg.

Mint már említettük, az önköltség elmélyült elemzése céljából, a Statisz- tikai Hivatalhoz beérkező beszámolójelentés vizsgálata mellett az egyes, építési szervezetek vizsgálati (adatfelvételi) anyagát is fel kell használnunk.

Az építési szervezetek vizsgálata során az önköltség elemzésével összefüggő ' munkát az alábbi sorrendben végezzük.

Az önköltség elemzése céljából mindenekelőtt az építkezési munkálatok- kal és a berendezés szerelésével kapcsolatos ráfordításokról nem egy összeg- ben, mint ahogy ezt az érvényben lévő 28. ber, számú beszá—molójelentés tartalmazza, hanem külön-külön fejezetenként kell adatokkal rendelkeznünk.

Számos építési szervezetben végrehajtott vizsgálat tanúsága szerint erre azért van szükség, mert az építési munkáktól eltérően a szerelési munkák igen jövedelmezők, és ezért a különböző munkák eredményeinek összegezése útján nyert átlagok nem adhatnak helyes képet a munkák költségeiről.

Az építési és szerelési munkák önköltségére vonatkozó, fejezetek szerint részletezett adatokat tételenként megkapjuk a könyvelési-számvitel tanyaga alapján, ha laz építési szervezetekben _az építési munkám, a fémszerkezetek szerelésére és a berendezés szerelésére fordított költségeket külön számlákon tartják nyilván.

',3 Statisztikai Szemle —— 3—7

(5)

998 mama *

rip.

szerelési munkákra fordított költségek részletes tanulmányozása megmutatta, !!

hogy míg az építési munkáknál jelentős munkabér-túllépés volt, a szerelési munkáknál viszont a munkabér tekintetében megtakarításokat értek tel. Ez a megtakarítás fedezte az építési munkákkal kapcsolatos költségtöbbletet.

Ezek szerint az építési és szerelési munkákra vonatkozó összesített adatok a dolgok állása tekintetében helytelen következtetésekhez vezethetnek.

Miután az építési és szerelési munkák költségeinek nagyságát külön—

külön megállapították, tételenként elemzik a költségeket.

Ennek, az elsőleges számviteli okmányok alapján végzett elemzésnek (a végrehajtási sorrendje ugyanolyan, mint a beszámolójelentés anyagai

alapján végzett elemzésé.

Az anvagköltségek elemzése céljából összegyűjtik a szállítóleveleket és ezek alapján megállapítják az anyagok értékét a szállitóknál. Ezt az értéket—' összehasonlítják a költségvetésben feltüntetett lanyage'rték'akel. A költség- vetési értékből előzetesen levonják 'azt az összeget, amennyivel az anyagok nagykereskedelmi ára a kormányrendelet alapján végrehajtott árleszállitás következtében csökkent.

Az okmányszerű elemzés lehetővé teszi azt is, hogy megállapítsuk a kőbányákban termelt anyagok és az építési szervezet segédűzem'eiben ter—

melt épületelemek értékét. E termékek értékét az analitikus számvitel szám——

lái alapján állapítják meg, amelyeket minden termékfajtáról külön vezetnek.

Az anyagok és az építési szervezet segédüzemeiben készült épületelemek értékének összehasonlítása az ipari kibocsátási áraikkal és költségvetési érté-—

kükkel (levonva :a kormány által elrendelt csökkentést), lehetővé teszi, hogy a ráfordítások e neméne'l meghatározzuk a megtakarítás vagy túllépés mér-A

tékét.

Az okmányszerű elemzés azt is lehetővé teszi, hogy az anyag—szállítás normaszerinti és tényleges távolságát összehasonlíthassuk; Ebből a célból Összehasonlítják a költségvetésben feltüntetett anyagszállítási távolságot a menetlevelekben feltüntetett tényleges távolságokkal. Az önálló elszámolású;

gépkocsifuvarozó vállalatokat igénybevevő építési szervezetek vizsgálata során, a teherszállítás tény—leges távolságát a szállítás megfizetéséről szóló kétoldalú számlák alapján állapítják meg.

A munkabérköltségek elemzéséhez la munkautalványokat használják fel., A munkabérköltségek okmányszerű elemzése útján feltárhatók a munkabér- túllépés olyan okai, amelyek csupán a beszámolójelentés vizsgálata útján, nem deríthetők fel. így, például, az egyik építési szervezet vizsgálata során a betonmunkákra és a tégla-nakásna vonatkozó munkautalványok megvizs- gálása azt mutatta, hogy az anyagoknak a befalazás helyére való hordásáért'v kifizetett munkabér meghaladja a költségvetési normatívákat. Ugyanakkor

az építkezésen toronydaru volt, amely —— mint ismeretes —— nemcsak a függő- leges, hanem a vízszintes teherszállítást is biztosítja. A munkautalványokon feltüntetett adatok elemzéséből azt a következtetést kellett levonni, hogy a

darut nem használják ki. Ez ia körülmény volt az egyik oka annak, hogy ezen az építkezésen a munkák ,,A munkások alapbére" című önkö—ltségtétel tekintetében megdrágultak.

Az építési gépek üzemeltetési költségének elemzése céljából a következő operatív-műszaki és könyvelési okmányokat használják fel: a gépész műszak—r jelentését, az elszámoló szervezet közvetlen tulajdonában lévő építési gépek üzemeltetési költségeire vonatkozó számlákat, a bérelt és a gépkölcsönzőf

(6)

AZ ÉPITÉSI 'ONKÖLTSÉG ELEMZESÉNEK TAPASZTALATAI 999

állomásoktól kölcsönzött építési gépek bérére vonatkozó számlákat. A költ- ségek felosztása a saját építési gépek üzemeltetési költségeire és a bérelt

építési gépekkel kapcsolatban felmerült költségekre, az elemzés céljána olyan igen értékes anyagot szolgáltat, amely a beszámolójelentésből nem tűnik ki.

Az egyes költségek nagyságát meghatározó tényezők nem egyformák. Míg a saját építési gépek üzemeltetési költségeinek nagysága nemcsak kihasz- nálásuk fokától, hanem megfelelő karbantartásuktól is függ, a bérlettel össze"

függő költségek a bérlet tarta—mától, azzaz csaknem teljesen az építési gépek

kihasználási fokától függnek.

Az építési szervezeteknek az önköltség elemzése céljából történő vizsgá—

lata során nemcsak a számviteli—statisztikai, hanem a tervezési okmányokat:

is felhasználják. Ilyenek például, a műszaki-szervezési intézkedések tervei.

A műszaki-szervezési intézkedések terve az építési önköltség csökkentése ter-

vének és a felhalmozási tervnek is alapjául szolgál. Az építési szervezetek a

műSZaki szervezési intézkedések megtervezésekor kötelesek azok gazdasági

hatékonyságát is kiszámítani. Ki kell számítaniok az önköltség minden téte-

.lére vonatkozóan, hogy ezeknek az intézkedéseknek bevezetése milyen meg—

takarítással jár. Ezért az építési önköltség csökkentésére vonatkozó feladat indokoltságának ellenőrzése során, feltétlenül meg kell ismerni a műszaki—

szervezési intézkedések végrehajtási tervét, tisztázni kell, hogyan teljesitik

ezeket az intézkedéseket.

Az önköltség—beszámoló össZeállítását és elemzését lényegesen meg- nehezíti az építési önköltségről szóló beszámolójelentés (28. ber, számú minta) kitöltése tárgyában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által kiadott utasítás bizonyos mérvű pontatlansága és hiányossága. Az épí—

tési és szerelési munkák önköltségére vonatkozó beszámolójelentés mintáját nemrégen megváltoztatták. E minta második részében az összes költségtéte-

leknél új mutatószámokat vezettek be —— a tervben előirányzott költségek

szerinti ráfordítások mutatószámait. Ugyanakkor az utasítás e rovatok kí- töltésére nem terjed ki. Ennek következtében a 28. ber. számú beszámoló- _ jelentést a különböző építési szervezetek különbözőképpen töltik ki, ami rontja az építési önköltségről szóló beszámolás minőségét. Az építési önkölt- ségről szóló beszámolójelentés összeállítására vonatkozó utasítást meg kell javítani.

A statisztikai lanysag elemzési színvonalának emelése, .az anyagnak gya—

korlati következtetések levonására, a rejtett tartalékok feltárására való fel—

használása — ez ma a statisztikai szervek legfontosabb feladata. Több figyelmet igényel az építési önköltségnek a beszámolási adatok alapján való vizs—

gálata is. '