5 Í 7 8 0
• 111. ÉVFOLYAM, 11. SZAM. BUDAPEST, 1953 NOVEMBER 20.
A M A G Y A R N É P K Ö Z T A R S A S A G M I N I S Z T E R T A N A C S A M E L L E T T M U K Ö D O O R S Z Á G O S T E S T N E V E L É S I É S S P O R T B I Z O T T S Á G H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E
Tartalomjegyzék
oldal 245 246 246
247 Személyi rész:
Kitüntetések
Felmentések és kinevezések Minősítések
OTSB határozatok:
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság 1953 október 30-i ülésének ha'tározata a test- nevelés és sport 1953. évi fejlesztési tervé nek III. negyedévi teljesítéséről
Utasítások:
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8.800—29/1953. OTSB sz. uta- sítása az 1953. éwégi beszámoló jelentések
elkészítéséről — — Az Országos Testnevelési és Sportbizottság
elnökének 8.800—27/1953. OTSB sz. utasí- tása a társadalmi sportszövetségek évi mun- kájának értékeléséről
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8800—32/1953. OTSB sz. utasí- tása a megvei ifjúsági válogatott keretek
felállításáról 253 Az Országos Testnevelési és Sportbizottság
elnökének 8.800—31/1953. OTSB sz. utasí- tása a labdarúgó játékvezetők rtiinöstéséről 255 Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8.800—28/1953. OTSB sz. utasí- tása a versenyek és mérkőzések jegyzőköny- veinek leadásáról
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8.800—26/1953. OTSB sz. utasí-
oldal tása az Országos Társadalmi Módszertani Sportfényképész Bizottság megalakításáról. 256 Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8810—7/1953. OTSB sz. utasí-
tása a sportszervezetek bejelentési kötele-
zettségérő! és nyilvántartásáról 256 (Tájékoztató a sportszervezetek bejelentési
kötelezettségéről és nyilvántartásáról szóló 8810—7/1953. OTSB számú utasításhoz.) 258
249
251
255
SZEMÉLYI RESZ
KITÜNTETÉSEK
263 264 266 267 Hivatalos közlemények:
Biztosítsuk a téli sportidény jó előkészítését.
MHK-közlemények
Tájékoztató az egységes sportminősítési szabályzat 4. pontjához
Tájékoztató az átigazolásokról
Tájékoztató „a legjobb síjárőr" címért fo-
lyó megyei, budapesti verseny rendezéséhez 267 Biztosítsák a fővárosi sportkörök a minősí-
tési igazolványképek kedvezményes felvételét 268
Tájékoztató a szakdokumentációról 268
Okirat megsemmisítés 268 Könyvszemle (az 1953. október hónapban
megjelent sportkönyvek ismertetése)
pegyelmi határozat
Melléklet az OTSB-elnökének 1953 szeptem- ber 15-1 fegyelmi határozatához
Mellékfoglalkozású edzők adóztatása Melléklet:
Az önkéntes sportegyesület minta alapsza- bálya
269 270 271 282
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a miniszter- tanács javaslatára a sport terén végzett kiváló mun- kájuk elismeréséül:
Fehérvári Béla, a Sportoktatási Hivatal helyet- tes vezetőjének, Kovács József, a Népköztársaság ki- váló sportolójának (Nyíregyháza), Kovács Pál, a Népköztársaság kiváló sportolójának és Sidó Ferenc, a Népköztársaság kiváló sportolójának a „SZOCIA- LISTA MUNKAÉRT" ÉRDEMÉRMET;
Aradi Gyula, a Testnevelési Főiskola tanárának, Bacsóba Péter, a nyíregyházi VTSB elnökének, Ber zétei Gyula, az OTSB főelőadójának, Gróf Ödön úszóedzőnek, Sákovits József, a Népköztársaság ki-
váló sportolójának, Stumes Lipót motorsportolónak, Tóth István, az OTSB előadójának és Tumpek György, a Népköztársaság kiváló sportolójának a MAGYAR NÉPKÖZTARSASAGI SPORTÉRDEMÉREM arany fokozatát;
Bogdanovics Endre megyei TSB-előadónak (Kecskemét) a MAGYAR NÉPKÖZTARSASAGI SPORTÉRDEMÉREM ezüst fokozatát adományozza.
Kelt Budapesten, 1953 november 5-én.
Dobi István s. k„
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
elnöke.
Darabos Iván s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
titkára.
A R A 2 F O R I N T
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 246
FELMENTÉSEK ÉS KINEVEZÉSEK Az Országos Testnevelési és Sportbizottság el-
nöke Molnár József előadót jelenlegi beosztása alól felmentette és az OTSB Elnökségének Titkársága ve- zetőjének 1953. október hó 20-i hatállyal kinevezte,
Kovács Gézát a Sportoktatási Hivatal Módszer- tani és Programm Osztályának vezetése alól íelmen- teWe és a Tornaosztály vezetőjének 1953 október 15-i hatállyal kinevezte;
Tóth Dezsőt a Sportoktatási Hivatal Tarnaosztá- lyának vezetése alól felmentette és a Nehézatlétikai osztály vezetőjének 1953 október 15-i hatállyal kine- vezte;
Nádori László főelőadót a Sportoktatási Hivatal Módszertani és Programm Osztály ideiglenes vezeté- sével 1953 október 15-i hatállyal megbízta;
Schwallner Andrást a Sportoktatási Hivatal Ne- hézat'.étikai osztály vezetése alól 1953 október 15-i hatállyal felmentette;
Zilahi Józsefet a Sporoktatási Hivatal Techni- kai osztály vezetése alól 1953 november hó 15-i ha- tállyal felmentette.
Szabó István főelőadót a Sportoktatási Hivatal Technikai osztály vezetésével 1953 november 16-i ha- tállyal ideiglenesen megbízta.
MINŐSÍTÉSEK Az OTSB elnöke 8800—22/1952. OTSB számú
utasításban hagyta jóvá az új, egységes sportminő' sitési rendszer szabályzatát. Ezen utasítás 12. pontja szerint: „A Magyar Népköztársaság Érdemes Spor- tolója címet az Országos Testnevelési és Sportbizott- ság adományozza a sportkör kérése, az illető sportág országos társadalmi sportszövetségének javaslata és a Sportoktatási Hivatal előterjesztése alapján." Az utasítás 13. pontja szerint: „Sportolókat az I. osz<- tálvba az OTSB minősíti a sportkör kérése, a járási
(városi) TSB, Budapesten a BTSB felterjesztése, az illető sportág országos társadalmi sportszövetségének javaslata, valamint a Sportoktatási Hivatal előter- jesztése alapján."
Az OTSB Közlöny jelen számában és a továb- biakban közöljük azon sportolók névsorát, akiknek
1953. évben a Magyar Népköztársaság Érdemes Spor- tolója címet adományozták, illetőleg az I. osztályú minősítést nyerték.
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója
Név:
László Sándor Pénzes Gyula
Kovács László Nagv László
A Mag-yar Népköztársaság Érdemes Sportolója
Név:
Balogh Béla Bánsági Teréz Béke Györgv Bucsányi Ida Csányi Györgv Galambos Klára Hanzsér István Hárshegyi György Hagya István Kovács Gizella Kréiner (Krasznai) Sándor
L'pták Gvörgy Németh Ida Pálffy Béla Rácz Zoltán
Atlétika:
Szül. év: Sportkör:
1925. Bp. Dózsa 1926. Bp. Dózsa
Kajak:
1932. Bp. Vörös Logobó 1930. Bp. Vörös Logobó
Szül év: Sportkör:
Atlétika:
1934. Nyíregyházi Lokom.
1930. Bp. Dózsa 1933. Bp. Dózsa 1935. Bajai Dózsa 1922. Bp. Dózsa 1932. Bp. Vasas 1923. Bp. Dózsa 1929. Bp, Dózsa 1932. Bp. Dózsa 1936. Bajai Dózsa 1932. Bp. Dózsa 1929. Bp. Dózsa 1936. Bp. Dózsa 1929. Bp. Dózsa 1933. Bp. Dózsa
Név:
Szigeti Zoltán Vagyócki Imre Szöllősi Éva
Szül. év:
1932.
1932.
Mükorcsdlya:
1935.
Sportkör:
Bp. Vörös Logobó Bp. Vörös Logobó
Vida Gábor 1929. Bp. Honvéd Otizás:
Kádas Gézy 1926. Egri Fáklya sportoló:
Név; Szül év: Sportkör:
Retezár Imre 1933. Bp. Dózsa Sík Józsefné 1917. Bp. Dózsa S. Sós Klára 1933. Bp. Dózsa Scheffer Katalin 1933. Bp. Dózsa
Szüle Ágnes 1934. Szeksizárdi Bástva Szatmári Jánosné 1933. Bajai Dózsa Szekeres Mária 1935. Bajai Dózsa Szentgáli Lajos 1932. Bp. Dózsa Tiikovszky Ibolya 1933. Bp. Dózsa Villányi Judit 1934. Bp. Dózsa
Jégkorong:
Duppai Károly 1929. Építők-Metró Haléczius Miklós 1934. Bp. Kin'zsi Pozsonyi Lajos 1932. Bp. Kin'zsi Simon László 1935. Bp. Kin'zsi Springer Györgv 1933. Építők Metró Tóth István 1935. Építők-Metró
(Folytatjuk)
OTSB H A T Á R O Z A T O K
AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG 1953 OKTÓBER 30-1 ÜLÉSÉNEK HATAROZATA
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1953. ÉVI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK III. NEGYEDÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL
( Kivonat)
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság 1953 október 30-i ülésén tárgyalta a sportkörök félévi je- lentéseinek összesített, a megyei (budapesti) test- nevelési és sportbizottságok által felterjesztett beszá- moló jelentéseit.
Az eredményt a beszámoló jelentések alapján százalékosan a következőkben ismertetjük.
Sportköri tagok, szakosztályi tagok
A nyilvántartott sportköri tagok száma 86.4%-a az előirányzatnak. A sportköri tagokból rendszeres tagdíjfizető 62%-a a meglévő tagságnak. A sportköri tagdíjfizetés területén lényegesen nagyobb eredmé- nyeket lehetne elérni, jobb gazdasági szervező ós po- litikai nevlő munkával. Az itt mutatkozó lemaradás elsősorban annak itudható be, hogy a sportszervezetek nem fordítanak megfelelő gondot a tagdíjfizetésnek — mint a bevételi források legjelentősebbjének — fokozá- sára és rendszeresebbé tételére.
A szakosztályi taglétszám megoszlása a 11 kiemelt sportágban
Sportág % az évi tervhez viszonyítva
Atlétika 75.3
Torna 66.2 .
Üszás 80.3
Kerékpározás 69.1
Birkózás 65.7
ökölvívás 66.9
Súlyemelés 50.4
Kosárlabdázás 78.0
Labdarúgás 92.1
Röplabdázás 78.5
Vívás 80.0
A szakosztályi taglétszám — a június 30-i álla pothoz viszonyítva — nem mutat különösebb növe- kedést, vagy csökkenést. Egyedül úszásban volt közel 900 főnyi létszámemelkedés ezen időszakban, ami a III. negyedévre eső uszodák közti postaversenyek
eredményének tudható be. ' Minősítés
A minősítési terv 1953 szeptember 30-ig elért teljesítését a 8 kiemelt sportágban (atlétika, torna, úszás, kerékpározás, birkózás, ökölvívás, súlyemelés és vívás) együttesen és osztályonként az alábbi szá- mok mutatják:
Mulató
Érdemes és I. o.
II. o.
III. 0.
Ifjúsági o.
Teljesítés % -ban 89.4 59.7 35.9 57.8
A labdajátékokkal együtt a tervteljesítés országos viszonylatban 71.4% (a TSB-khez benyújtott minő- sítési kérelmeket alapulvéve).
A minősítési terv teljesítése a 8 kiemelt sportágban szervezetenként a következő:
(A bejegyzett számok %-ban mutatják a tervteljesí- tést.)
Mutató Atléta Tornász Ü szó Szakszervezet 63.5 30.9 39.8
Falu 90.7 19.0 8.8
Munkaerőtart. SE 74.7 23.4 34.9 Haladás SE • 66.2 46.0 43.1
Közép isk. 62.8 18.8 38.0
Szpártákusz SE 34.1 — 7.7
Kerékpározó Birkózó ökölvívó Súlyemelő Vívó 38.7 55.4 52.3 27.5 41.1 15.8 4.5 3.0 3.1
1.8 38.3 46.5 46.3
— 30.5 28.0 50.0 85.5
41.3 — 63.4 34.6
1.200.0 — — —
A szakszervezeti sportkörök minősítési tervtelje- sítésénél szembeötlő lemaradás mutatkozik a torna, úszó, kerékpározó, súlyemelő és vívó sportágakban.
A szakszervezeti sportegysületek elhanyagolták és nem hajtották végre az OTSB utasítását e sportágak foko- zottabb fejlesztésére vonatkozóan.
A falusi sportköröknél — az atlétika kivételével
— igen nagyfokú lemaradás mutatkozik valamennyi feltüntetett (kiemelt) sportág minősítési tervének tel- jesítésében. Ez egyrészt anyagi feltótelek hiányának, másrészt a TSB-k nem kielégítő munkájának tudható be. Szerepet játszik itt a fényképek nehéz beszerzése különösen az ifjúsági és a III. osztályban. A Munka- erőtartalékok SE-nél a kerékpározásban mutatkozó nagyfokú lemaradás annál is- inkább feltűnő, mert ennek az egyesületnek az OTSB jelentős számú ke- rékpárt juttatott. Nem k'elégítő a Munkaerőtartalékok SE minősítési tervének teljesítése — az atlétikai sportág kivételével — a többi kiemelt sportágban sem.
A Haladás SE-nél az ökölvívás és birkózás, a középiskoláknál pedig a torna, úszás és kerékpározás minősítési tervének teljesítésében nagyarányú a le- maradás.
A Szpártákusz SE minősítési tervteljesítésében észlelhető nagy aránytalanságok oka, hogy a terve- zés alkalmával az egyesület még nem rendelkezett szilárd statisztikai adatokkal, amelyekre a tervet reá- l'san ráépíthette volna.
A megyék közül jó eredménvt ért el a minősítési terv teljesítésébeti Budapest mellett (amely az első helyen áll e munkában) Hajdú, Zala és Borsod.
Nagyfokú a- lemaradás Fejér, Komárom, Veszprém és Szolnok megyében.
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 248
A minősítési terv teljesítését sportáganként összesen (tehát valamennyi osztályban együtt) az alábbi táb-
lázat szemlélteti:
AZ MHK-terv teljesítése szervezetenként
(A bejegyzett számok a. %-os tervtel jesítést mutatják.) Mutató Qj MHK-jélvényes Ismétlő MHK-
Mutató Teljesítés %-ban jelvényes
Atléta 66.6 Szakszervezet 111.2 70.8
Tornász 23.2 Falu 99.8 56.1
Üszó 34.9 Munkaerőtart. SH 228.2 101.1
Kerékpározó 28.8 Haladás SE 96.8 63.3
Birkózó 49.4 Szpártákusz SE 150.3 129.6
ökölvívó 45.7 Középiskolák 133.2 84.1
Súlyemelő 25.8 Altalános iskolák 121.7 —
Kosárlabdázó 110.5 A Munkaerőtartalékok SE-nél mutatkozó nagy-
Labdarúgó 150.6 aranyu tervtúlteljesités jórészt a laza tervezésnek Röplabda
Vívó
77.4 43.5
tudható be, de ugyanakkor a jó munkát is tükrözi az eredmény.
A minősítési terv teljesítése a 4 súlyponti sportágban osztályonként
Atlétika Torna Mutató
Érdemes és II. o.
III. o.
Ifjúsági o.
összes
Úszás Kerékpár 62.9 121.7 121.1 55.6 62.7 35.6 72.1 32,1 48.0, 19.2 27.2 18.1 96.3 23.9 36.5 15.5
66.6 23.2 34.9 28.8
a lemaradások A minősítési táblázatok szerint
különösen a torna-, úszó-, kerékpározó- ési súlyemelő- szakosztályokban, itt is elsősorban az ifjúsági és III.
osztályú sportolók minősítésénél mutatkoznak. E le- maradások oka egyrészt a központi minősítésekkel járó nehézségekben, másrészt a nem kielégítő munká- ban található meg. Oka a lemaradásnak a kevés- számú minsitőverseny is. A teremsportoknál megvan a lehetőség a lemaradások kiküszöbölésére, vagy legalábbis a lemaradás arányának csökkentésére.
Ugyanakkor valamennyi sportszervezetnek valameny- nyi sportágban sürgősen el kell kezdenie a minősíté- sekkel járó teendők hdladékialan végrehajtását is.
MHK
Az MHK-terv teljesítése fokozatonként
Mutató Teljesítés %-bun 132.5
124.1 60.7 68.4 98.8 LMHK-fokozat
Uj M H K L-fokozat ü j M H K II.-fokozat Ismétlő M H K I.-fokozat Ismétlő A H K IL-fokozat
Az ismétlő próbázásoknál mutatkozó lemaradás oka, hogy a spoitszervek lebecsülték az ismétlő pró- bázások jelentőségét, könnyűnek vélték a terv telje- sítését esi későn kezdtek el a tervteljesítés előkészíté- sét, majd végrehajtását.
Az új M H K II- fokozatú jelvényesek száma az M H K II .fokozat szintjeinek erősségét és a nem eléggé alapos tervezést bizonyítja.
A megyék közül Szabolcs, Fejér és Békés értek el jó eredményt, s a legalacsonyabb tervteljesltés Zala, Veszprém és Szolnok megyéknél tapasztalható.
Az új jelvényesek száma azonban e megyéknél is 100 százalék körüli.
Társadalmi aktívaképzés
A társadalmi altivaképzés 1953. évi tervét az alábbiak szerint teljesítették a sportszervezetek orszá- gos viszonylatban:
Mulató Félévi tervteljesítés
• % -ban Kiképzett sportköri vezetők, szervezők 53.3 Kiképzett társadalmi edzők a 11 ki-
emelt sportágban 90.6 Kiképzett III. o. versenybírák a 11 ki-
emelt sportágban 58.8 A 4 kiemelt sportágban a tervteljesítés %-ban
Sportág Társadalmi edző I I I. o. verseny- bíró 80.9 54.9 33.6 34.0
a következő hónapok Atlétika 84.4
Torna 107.1 Üszás 108.6 Kerékpározás 111.7
r A fenti táblázatok szerint
folyamán a I I I . osztályú versenybíróképzést kelt elő- le rbe helyezni és megvalósítani, mégpedig azokban a sportágakban, ahol kisebbarányú a tervteljesítés.
A társadalmi aktívakéozés tervteljesítése szerveze- tenként %-osan
(A tanfolyamot végzettek hovatartozásának figt/elem- bevételévél.)
Mutató Sportköri Társadalmi III o. ver- vezető edző senubiró
47.2 88.9 66.3 54.2 123.4 38.1 130.0 59.3 36.4 12.0 43.0 60.8 24.0 44.0 24.0 132.8 66.0 116.3 Szakszervezet
Falu
Munkaerőtart. SE Haladás SE Szpártákusz SE Középiskolák
A fenti táblázat csak azt szemlélteti, hogy a meg- jelölt sportszervezetek részéről %-ban kifejezve meny- nyien végeztek társadalmi aktívaképzö tanfolyamot.
A tanfolyamokat azonban Budapest kivételével főleg a TSB-k szervezik és rendezik meg, ami akadályozza a falu felé kifejtendő erőteljesebb munkájukat. A jö- vőbe^ fokozatosan át kell adni a tanfolyam megren- dezésének feladata t, vidéken is egy-egy erősebb te- rületi elnökségnek, sportkörnek.
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 249
A megyék közül jól oldotta meg a társadalmi aktívaképzés feladatát Baranya, Csongrád és Békés megye, ugyanakkor hiányos a munkája Nógrád, Ko- márom és Szolnok megyének.
A megyék között kiirt szocialista versenyben a III. negyedévi beszámoló jelentések alapján az érté- kelés eredményeként a következő sorrendet állapította
meg az Országos Testnevelési és Sportbizottság:
1. Szabolcs megye, 2. Baranya megye, 3. Békés megye, 4. Budapest, 5. Csongrád megye, 6. Vas megye, 7. Pest megye, 8—9. Somogy megye, 8—9. Zala megye, 10. Borsod megye.
11. Győr megve, 12—13. Hajdú megye, 12—13. Bács megye, 14. Nógrád megye, 15. Heves megye, 16. Szolnok megye, 17. Tolna megye, 18. Fejér megye, 19. Veszprém megye, 20. Komárom megye.
U T A S Í T Á S O K
AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 8800—29/1953. OTSB SZ. UTASlTASA
AZ 1953. ÉVVÉGI BESZÁMOLÓ JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL I.
ALTALANOS TUDNIVALÓK A BESZÁMOLÓ JELENTÉSEKHEZ Az Országos Testnevelési és Sportbizottság de-
cember hónap első felében küldi meg a fe'.sőbb sport- szervéknek azokat a jelentési nyomtatványokat, ame- lyeknek a jelen utasítás szerinti felhasználása bizto- sítja a testnevelés és sport 1954. január 1-i állapoté nak, az addig elért eredményeinek felmérését.
Az évvégi jelentések célja kettős: egyrészt vala- mennyi állami és társadalmi sportszerv.beszámoltatása a közvetlen felsőbb szervek felé az évi tervteljesítés- ről. Másrészt statisztikai adatszolgáltatás a következő évi fejlesztési terv elkészítéséhez.
Ewégi beszámoló jelentésre kötelezett szervek: a sportegyesületi, iskolai és egységes falusi sportkörök (melyek az OTSB által jóváhagyott alapszabály sze- rint megalakultak és bejelentési kötelezettségüknek ele- get tettek), a sportegyesületek területi és országos elnökségei, a járási, városi, budapesti kerületi és me gyei (budapesti) tanácsok VB Oktatási osztályai és valamennyi testnevelési és sportbizottság.
Az éwégi beszámoló jelentéseket a következő, egységes mintájú nyomtatványok felhasználásával kell elkészíteni:
a) „Sportkörök II. számú jelentése", amely nyom- tatványt a sportköröknek kell kitöltenilök.
b) „összesítő kimutatás a testnevelési és sport- mozgalomról". E nyomtatványt a sportköri jelentések ellenőrzött adatai és a személyi nyilvántartás, vala- mint pályakataszter alapján a felsőbb szerveknek kell kitölteniök.
c) „Jelentés a társadalmi káderképző tanfolyamok megrendezéséről".
E nyomtatványon valamennyi felügyeleti sport- szervnek összesítő kimutatást kell készíteni a felsőbb sportszervek felé a megrendezett tanfolyamokról. Te- hát az évvégi jelentésben — e nyomtatvány mintájára, annak fejlécként való felhasználásával — az 1953. év- ben megrendezett összes tanfolyamot fel kell sorolni s valamennyi rovatot pontosan ki kell tölteni.
A jelentési nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos tudnivalókat a nyomtatványokon lévő utasítások tar- j talmazzák. Ezen utasításokat a jelentésre kötelezett
szervek a kitöltés előtt gondosan olvassák el.
A jelentési nyomtatványok kitöltésénél az illető sportoló sportköri tagsága mérvadó.
Az összesítést végző sportszervek az „összesítő kimutatás" „MHK-jelvényesek" rovatába csak azok-
nak az adatait vehetik be, akiket valamely sportkör jelentett MHK-jelvényeseknek.
Az évvégi beszámoló jelentések adatainak a való- ságot kell tükrözniök. A sportkörök csak olyan adato- kat írhatnak be a jelentésekbe, amelyek a sportköri munkanaplók bejegyzéseivel és az azokhoz csatolt bi- zonylatokkal (versenyjegyzőkönyv, stb.) igazolhatók.
Szükséges, hogy a sportegyesületi országos és területi elnökségek, a megyei oktatási osztályok gon- dosan készítsék fel sportköreiket a beszámoló jelenté- sekre, a TSB-k pedig irányító, segítő és ellenőrző mun- kájukkal biztosítsák a jelentések eredményes elkészí- tését.
II.
A TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZERVEZETEK FELADATAI AZ ÉVVÉGI BESZÁMOLÓ
JELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOSAN 1. Sportegyesületek
A sportegyesületi sportkörök a „Sportkörök II .sz.
jelentése" nyomtatványt pontosan — a hátoldalon lévő utasítás gondos elolvasása után és a sportköri munka- naplók adatai alapján — töltsék ki.
A jelentést 1 példány egyidejű megőrzésével küld- jék meg:
a) az illetékes járási, városi (budapesti kerületi) TSB-knek,
b) a másodpéldányt — melyet az illetékes alsóbb TSB láttamozott — a sportegyesületek területi elnök- ségeinek.
Határidő: január 4.
A sportegyesületek területi elnökségei a sport- körök által január 4-ig hozzájuk beküldött jelentése ket megyénként csoportosítsák és összesítsék a szak- szervezeti összesítő kimutatások felhasználásával.
A jelentésnek magába kell foglalni:
a) az összesítő kimutatásba bejegyzett adatokat:
b) az 1953. évben általuk, vagy felügyeletük alatt megrendezett társadalmi káderképzö tanfolyamok téte- les felsorolását.
A számszerű jelentéshez csatolják azok szöveges megokolását, mely az évi tervteljesítés elemzését és a legeredményesebben, valamint a legrosszabbul mű-
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 250
ködött sportkörök konkrét megjelölését tartalmazza.
Az így elkészített beszámoló jelentést küldjék meg a sportegyesületeik országos elnökségeinek és a megyei összesítő 1 példányát az illetékes Szakszervezetek Megyei Tanácsának is tájékoztatás végett.
Határidő: január 12.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a területi elnö- köknek a megyénkénti összesítés mellett az egész terü- let összesítőjét is el keli kószíteniök és a megyei össze- sílökkel együtt kell megküldeniük az országos elnök- ségeknek. Az összesítő kimutatásba csak a TSB k ál- tal látamozott és ezáltal igazolt adatokat vehetik csak be a területi elnökségek.
A sportegyesületek országos elnökségei a területi elnökök által felterjesztett beszámoló jelentés adatait dolgozzák fel országos viszonylatban, ugyancsak a szakszervezeti összesítő kimutatás felhasználásával.
A beszámoló jelentésnek ftiagába kell fogfólnia:
a) az összesítő kimutatásba bejegyzett adatokat;
b) az 1953. évben megrendezett valamennyi tár- sadalmi káderképző tanfolyam tételes felsorolását.
A számszerű jelentéshez csatolják annak szöveg- szerinti megokolását, mely tartalmazza az évi terv- teljesítés értékelését s az országos viszonylatban leg- eredményesebben és legrosszabbul működött sport- körök névszerinti megjelölését.
A sportegyesületek országos elnökségei a fentiek szerint elkészített beszámoló jelentésüket küldjék meg az OTSB-.nek. (A szakszervezeti sportegyesületek egyidejűleg a SZOT Testnevelési és Spontösztályának is kötelesek megküldeni, mégpedig megyénkénti rész- letezésben is.)
Határidő: január 20.
2. Iskolai testnevelési és sporlszervek Az iskolai sportkörök a „sportkörök II. számú je- leintése" nyomtatványt a hátoldalon lévő utasítás sze- rint, a sportköri munkanapló adatai alapján töltsek ki, s a jelentést — egy példány egyidejű megőrzésével '— küldjék meg:
a) a járási (városi, budapesti kerületi) TSB-knek:
b) égy példányt, melyet az illetékes alsóbb TSB láttamozott, a járási (városi, Bp. kerületi) oktatási osztályoknak, illetve csoportoknak.
Határidő: január 4.
A 'járási (városi, budapesti kerületi) oktatási osztályok, illetve csoportok az iskolai sportkörök által január 4-ig hozzájuk beküldött jelentések alapján, is- kolatípusonkénti csoportosításban (tehát külön az ál- talános ós külön a középiskolai sportkörökről) össze- sítő jelentést készítenek az iskolai összesítő kimuta- tások felhasználásával. A jelentés tartalmazza:
a) az iskolai összesítő kimutatásba be jegyzet t adatokat;
b) az 1953. évben megrendezett társadalmi ká- derképző tanfolyamok tételes felsorolását.
A számszerű jelentéshez csatolják azck szöveges megok.olását, mely az évi tervteljesít ds elemzése mel- lett nev szerint megjelöli a legeredményesebben és leghiányosabban működött sportköröket is. Az így el- készített és a járási (városi, Bp. kerüfoii) TSB-kel egyeztetett beszámoló jelentéseket megküldik a megyei
(budapesti) oktatási osztályoknak.
Határidő: január 12.
A megyei (budapesti) oktatási osztályok az al- sóbb szerveiktől beérkezett összesítő kimutatások ada- tait ugyancsak iskolatípusonként összesítsék megyei viszonylatban. A jelentesnek tartalmaznia kell:
a) az iskolai összesítő kimutatásba bejegyzett adatokat (külön az általános és külön a középisko- lákra);
b) az 1953. évben megrendezett társadalmi ká- derképző tanfolyamok tételes felsorolását.
A számszerű jelentéshez csatolják azok róvid szöveges megokolását, mely tartalmazza az évi terv- teljesítés értáielését, ennek kapcsán a megyei viszony- latban legeredményesebben és legrosszabbul működőit sportkörök megnevezését. A fentiek szerint elkészített jelentést megküldik az Oktatásügyi Minisztérium Test- nevelési és Sportosztályának.
Határidő: január 20.
3. Falusi sportkörök
A falusi sportkörök a „Sportkörök II. sz. jelen- tése" nyomtatványt töltsék iki gondosan, s az 1953 évben felmerült, írásba foglalt javaslatukkal együtt küldjék meg az illetékes járási TSB-knek.
Határidő: január 4.
4. Testnevelési és sportbizottságok A járási (városi, budapesti kerületi) TSB-k a tár- sadalmi aktívák bevonásával ütemtervszerint ellen- őrizzék és segítsék a felügyeletük alá tartozó sport- körök jelentéssel kapcsolatos munkáját (elsősorban a sportköri munkanaplók vezetését) a jelentési időszak egész tartama alatt és pzt megelőzőleg is.
Határidő: december 1—január 12-ig A jelentési nyomtatványokat értekezlet keretében juttassák el a falusi sportköri elnökökhöz és nyújtsa- nak segítséget azok kitöltéséhez.
Határidő: dec. 20., illetve január 4.
A járási (városi, budapesti kerületi) TSB-k de- cember hónap folyamán sportkörönként és osztályon- ként készítsenek névjegyzéket a minősített sportolók- ról a társadalmi szövetségek bevonásával. A sport- körök áltat hozzájuk beküldött.és a névjegyzékek alapján az adatok hitelessége szempontjából felülvizs- gált és kijavított jelentések adatait összesítsék és készítsék el beszámoló jelentésüket. Hasonlóképpen készüljenek fel az MHK új és ismétlő jelvényesek.
valamint a társadalmi aktívák jelentett számainak ellenőrzésére is.
A beszámoló jelentésnek magában kelt foglal- nia:
a) az „összesítő kimutatás (IV. számú)", „a szakszervezeti összesítő kimutatás", „az iskolai össze- sítő kimutatás" (külön az általános és külön a közép- iskolai sportkörök), és a „községi, falusi összesítő ki- mutatás" bejegyzett adatait;
b) az 1953. évben általuk vagy felügyeletük alatt megrendezett társadalmi káderképző tanfolyamok tételes felsorolását.
Felhívon a figyelmet arra, hogy az a) yontban megjelölt „összesítő kimutatás (IV. számú)" jelentés- nek az összes sportkörök jelentési adatait tartalmaznia kell, tehát ebbe a Szpartakusz és egyéb sportkörök adatait is be kell venni, amennyiben ezek az adatok a valóságnak megfelelnek.
Az elkészített beszámoló jelentést a bizottsági ülés tárgyalja le s a jóváhagyott összesítő jelentést
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 251
a bizottsági ülésen felvett jegyzőkönyv másolatával együtt küldjék meg a megyei (budapesti) TSB-knek.
Az összesítő kimutatások egy példányát meg kell kül- deni az illetékes járási (városi, budapesti kerületi) statisztikai felügyelőségeknek is.
Határidő: január 12.
A megyei (budapesti) testnevelési és sportbizott- ságok a társadalmi aktívák széleskörű bevonásával szervezzék meg az éwégi beszámoló jelentések mjm- kálatainak folyamatos segítését, rendszeres ellenőrzé- sét. Helyezzenek súlyt főképpen a megelőző ellenőrzé- sek gondos megszervezésére (december l-től január 4-ig), mert ezáltal idejében elháríthatok az észlelt hiányosságok. A megyei (budapesti) TSB-k az OTSB által megküldött nyomtatványdkból a szükséghez ké- pest lássák el a járási, városi (budapesti kerületi) TSB-iket és közös megbeszélésen ismertessék a jelen- téssel kapcsolatos tennivalókat. A sportegyesület és iskolai sportkörök részére, valamint ezek felsőbb szer- vei részére a nyomtatványokat az OTSB a sportegye sülét országos elnökségeken és az Oktatásügyi Mi- nisztérium Testnevelési és Sportosztályán keresztül küldi meg.
A megyei (budapesti) TSB-k különösen hívják fel a figyelmét az alsóbb TSB-knek arra, hogy a
„függetlenített vezetőkre'^ a „sportlétesítményekre", valamint a „minősítésekre", „MHK jelvényesekre" és
„társadalmi aktívákra" vonatkozó rovatok kitöltésére már december 15-től kezdődően készüljenek fe!>. Az alsóbb TSB-k a sportkörök által felterjesztett jelenté- sek másodpéldányát is kötelesek láttamozni a területi
elnökséghez való továbbküldés előtt, ami szükségessé teszi az észrevételezett hibák kijavítását a meglévő bizonylatok alapján. A jelentések adatait csak az ellen- őrzés után összesíthetik és csak az ellenőrzött jelenté- seket láttamozhatják.
Az összesítő jelentésnek tartalmaznia kell:
a) az „összesítő kimutatás (ÍV. számú)", „a szak- szervezeti összesítő kimutatás", „az iskolai összesítő kimutatás" (külön az általános és külön a középisko- lai sportkörök), és a „községi, falusi összesítő kimuta- tás" bejegyzett adatait;
b) az 1953. évben általuk vagy felügyeletük alatt megrendezett társadalmi káderképző tanfolyamoR te- teles felsorolását.
Az elkészített beszámoló jelentést a bizottsági ülés tárgyalja le s a jóváhagyott összesítő jelentést a bizottsági ülésen felvett jegyzőkönyv másolatával és a számszerű jelentés szöveges megokolásával együtt küldjék meg az OTSB-nek. Az összesítő kimutatások egy példányát meg kell küldeni az illetékes megyei (budapesti) statisztikai igazgatóságnak is.
Határidő: január 20.
Felhívom valamennyi beszámoló jelentésre köte- lezett szerv vezetőjének figyelmét, hogv a legnagyobb gondossággal készüljenek fel a beszámoló jelentésekre és a legszigorúbban követeljék meg az utasítás mara- déktalan végrehajtását az alsóbb szervektől és mun- katársaiktól.
Bpdapest, 1953 november 14.
Hegyi Gvula s. k.
elnök.
A Z O R S Z Á G O S T E S T N E V E L É S I ÉS S P O R T B I Z O T S A G E L N Ö K É N E K 8800—27/1953. O T S B S Z A M Ü U T A S Í T Á S A
A T A R S A D A L M I S P O R T S Z Ö V E T S É G E K É V I M U N K A J A N A K É R T É K E L É S É R Ő L I.
A Társadalmi Sportszövetségek 1953. évi sport- programmunk végrehajtása terén értékes működést fejtettek ki. Tevékenységük során hozzájárultak a sportágak tömegesítéséhez, a tömegrendezvények jó előkészítése, lebonyolítása révén segítséget nyújtottak a tömegoktatás módszereinek kiszélesítéséhez.
Országos Társadalmi Sportszövetségeink jelentős munkát végeztek a válogatott versenyzőink előkészí- tése, az edzéstervek kidolgozása és a végrehajtás el- lenőrzése terén.
Az országos bajnokságok, nemzetközi versenyek túlnyomó többsége zavartalanul bonyolódott le, a jó rendezés biztosította a jó eredmények eléréséinek fel tételeit, a rendezés kulturáltsága pedig kielégítette a nézők igényeit, méltó volt sportmozgalmunk tekin-
télyéhez. i A következő év eredményes munkájának egyik
fontos feltétele, hogy értékeljük az elmúlt év munká- ját, vonjuk le az eredményekből, hiányosságokból a tapasztalatokat és ezeknek a tapasztalatoknak hasz- nosításával tovább kell emelni a társadalmi sportszö- vetségek munkájának színvonalát.
Testnevelési és Sportbizottságaink munkájánál nélkülözhetetlen erőt képviselnek a Társadalmi Sport- szövetségek. Gondosan kelt tehát az évi tevékenysé-
gükről szóló értékelést elvégezni. Csak így tud az ér- tékelés komoly segítséget adni a további munkához.
Az értékelés során ugyanis felvetődnek olyan elvi kér- dések, mint pl: a Testnevelési és Sportbizottságok és a Társadalmi Sportszövetségek kapcsolata, a Társa- dalmi Sportszövetségek helyzete, feladata, munka- módszerei, az alsóbb Társadalmi Sportszövetségek viszonya a felsőbbekhez stb. — amelyek tisztázása meg fogja javítani a TSB-k és a Társadalmi Sport- szövetségek kapcsolatait, munkamódszereit.
A Társadalmi Sportszövetségek, mint sportmoz- galmunk vezetésének társadalmi szervei, az elmúlt 3 év során sok gyakorlati tapasztalatot szereztek. Ezek- nek a tapasztalatoknak tervszerű feldolgozása az évi munka értékelésén keresztül nagy segítséget fog nyúj- tani a. Társadalmi Sportszövetségek munkájának eredményesebbé tételéhez.
II.
1. Az Országos Társadalmi Sportszövetségek 1953. épi munkájának értékelése.
Az Országos Társadalmi Sportszövetségek sport- mozgalmunk társadalmi vezetésének legfelsőbb szer- vei. Célkitűzéseik, munkájuk szervesen kapcsolódik tehát az OTSB célkitűzéseihez, munkájához. Az ér- tékelést valamennyi sportágban az alábbi szempontok alapján végezzük:
252 . Budapest, 1953 november 20.
a) Va!t-e a Társadalmi Sportszövetségnek (to- vábbiakban TSZ) évi programmja, milyen mértékben segítette elő a TSZ prognammja az OTSB 1953. évi programmjának megvalósítását?
b) Milyen elvi jelentőségű segítséget adott a sportág tömegesítésének megoldásához — alapfokú segédletek, útmutatók kidolgozásával — az ifjúsági, a kezdő, III. osztályú sportolók előkészítéséhez, tö- megversenyek szervezéséhez adott módszertani anya- gok kidolgozásával?
c) Résztvett-e a TSZ a válogatott keretek évi edzéstervének kidolgozásában, a válogatott keret munkájának ellenőrzésében? Milyen intézkedéseket javasoltak az I. osztályú és éredmes sportolók tudá-
sának növelésére?
d) Milyen volt a TSZ elnökségének, bizottságai- nak kapcsolata az OTSB illetékes osztályaival, ön- álló főelőadóival. Az elnökség, a bizottságok műkö- dése az osztályok előtt álló feladatokra épültek-e?
e) Az elnökség és bizottsági ülések rendszere- sek voltak-e, határozataikat hogyan hajtották végre?
f) Milyen a (kapcsolata a TSZ-nek a játékve- zető, illetve versenybíró-tanáccsal. Milyen a játék- vezető, illetve versenybíró-tanács működése?
g) Milyen segítséget nyújtott az Országos Tár- sadalmi Sportszövetség a megyei, budapesti, járási, városi, Budapest-kerületi társadalmi sportszövetsé- geknek munkamódszereik megjavításához?
2. A megyei társadalmi sportszövetségek 1953.
évi munkájának ériéklése.
A megyei társadalmi sportszövetségek munkáját az ajábbi pontok szerint kell értékelni: atlétika, torna, úszás, kerékpár, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, asztalitenisz, birkózás, ökölvívás sportágak- ban:
a) "Volt-e a TSZ-nek évi munkaterve?
A munkaterv elősegítette-e a megye területén a sportágban a fő feladatok teljesítését?
b) Milyen segítséget adott a TSZ a sportkörök- ben folyó edzői, oktatói tevékenység megjavításához?
Ellenőrzések, értekezletek, tapasztalatcserék, tovább- képző előadások, tanfolyamok segítették-e a sportok- tatási munka megjavítását?
c) Az MHK-jelvényesek, kezdő sportolók rend- szeres foglalkoztatása érdekében tett-e a TSZ kezde- ményezést? V
• d) A megyei ifjúsági, felnőtt válogatott keretek összeállításában, előkészítésében milyen tevékenysé- get fejtett ki?
e) A tömegversenyek, megyei bajnokságok és versenyek előkészítéséhez, lebonyolításához milyen segítséget adott?
f) Milyen módszerbeli segítséget nyújtott a já- rási, városi TSZ-ek működéséhez? Milyen segítséget nyújtott a járási társadalmi szövetségek választá- saihoz?
g) Működik-e rendszeresen az elnökség, illetve
a bizottságok? A hozott határozatok végrehajtását ellenőrzik-e? Van-e a társadalmi sportszövetségnek elnöke, elnökhelyettese, titkára? Milyen bizottságok működnek, illetve nem működnek?
3. A járási társadalmi sportszövetségek 1953 évi munkájának ériékelése.
Az OTSB 1953 január 23-i határozatának értel- mében most folynak a járási, városi, Bp. kerületi TSB-k mellett működő társadalmi sportszövetségek választásai. Működitek azonban társadalmi aktívák, társadalmi bizottságok eddig is a TSB-k mellett. Az ő munkájuk értékelése, valamint a választások folya- mán szerzett tapasztalatok nagyjelentőségűek az alsó- fokú sportvezetés munkájának megjavításában.
Az alábbiak szerint kell az értékelést elvégezni atlétika, torna; úszás, kerékpár, labdarúgás sport- ágakban:
a) Társadalmi sportszövetség, illetve társadalmi bizottság működött a TSB mellett? Mikor alakult meg a társadalmi sportszövetség, illetve a bizottság?
Volt-e munkatervük, hogyan készítették azt, van-e meghatározott ülésrendjük?
b) Kezdeményeztek-e tömegversenyeket (atléti- kai mezei futóversenyek, MHK-számokból rendezett versenyek stb.)?
c) Milyen segítséget nyújtottak a spontkörök szakosztályainak sportoktatási munkájához (sportköri versenynaptárkészítés, minősítési szabályzat ismerte- tése, edzések ellenőrzése, MHK-próbázók felkészí- tése) ?
d) Milyen társadalmi sportszövetséget választot- tak, a választás hogyan segítette elő a TSB munká- ját, milyen társadalmi sportszövetségek választása szükséges még?
III.
1. A járási, városi, Bp. kerületi társadalmi sport- szövetségek 1953. évi munkájának értékeléséről szóló beszámolót a társadalmi sportszövetség elnöke, a bi- zottsági elnökök bevonásával készítse el. A TSB-el- rvök a beszámolót, észrevételei csatolásával, 1953 de- cember 15-ig küldje meg a megyei TSB elnökének.
A beküldött anyagot a megyei TSB elnöke és sportokiatási előadója tanulmányozza át, dolgozza fel, majd január 31-ig küldje vissza észrevételeivel a járási TSB elnökének.
2. A megyei társadalmi sportszövetségek 1953.
évi munkájának értékeléséről szóló beszámolót a tár- sadalmi sportszövetség elnöke a bizottsági elnökök jelentése alapján készítse el. A játékvezető és ver- senybíró tanácsok elnökei beszámolóját külön kell csatolni a társadalmi sportszövetség beszámolójához.
A fenti anyagot a megyei TSB elnöke észrevételei csatolásával 1954 január 20-ig küldje be a Sportok- tatási Hivatal illetékes osztályának, önálló főelőadó- jának.
A Sportoktatási Hivatal egyes osztályai, önálló fő- előadói a beküldött anyagokat tanulmányozzák át,
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 253 dolgozzák fel és észrevételeikkel küldjék vissza a me-
gyei TSB elnökének 1954 február hó 15-ig.
3. Az országos társadalmi sportszövetségek 1953.
évi értékeléséről szóló beszámolókat a bizottsági el- nökök részletes jelentései alapján a társadalmi sport- szövetség elnöksége állítja össze. A beszámolót bi- zottsági tagokkal kibővített elnökségi ülésen jóvá kell hagyatni. A Sportoktatási Hivatal illetékes osztályai-
nak vezetői, önálló főelőadói a beszámolókhoz készít- sék el észrevételeiket. A beszámolókat és az ahhoz készített észrevételeket 1954 január hó 15-ig adják be a Sportoktatási Hivatal vezetőjének.
Budapest, 1953 november 16.
Hegyi Gyula s. k.
elnök AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 8800-32/1953 OTSB SZ.
UTASÍTÁSA A MEGYEI IFJÚSÁGI VALOGATOTT KERETEK FELÁLLÍTÁSÁRÓL 1. A l OTSB 1953. évi programmja meghatá-
rozza, hogy atlétika, torna, úszás, kerékpár, labdarúgás, ökölvívás és vívás sportágakban foglalkoztatni kell a legjobb edzők bevonásá val az ifjúsági válogatott kereteket. Az ifjú- sági válogatott keretek munkájának célja — az OTSB programmja szerint — egyes elmaradt sportágakban és elmaradt verseny- számokban a fiatal tehetségek fejlődésének segítése, valamint a XV. nyári olimpiai játéko- kon és más nemzetközi versenyeken sikeresen szerepelt sportágak további minőségi fejlesz- tésének segítése.
A fenti célok megvalósításának elősegítése ér- dekében fel kell állítani a megyei ifjúsági vá- logatott kereteket az alábbi sportágakban:
atlétika, torna, úszás, kerékpár, labdarúgás, birkózás, ökölvívás.
2. Azok a megyék, amelyek nem rendelkeznek megfelelő számú és minősítésű sportolókkal az OTSB Sportoktatási Hivatala illetékes osztá lyának engedélyével eltekinthetnek az ifjúsági válogatott keret felállításától.
3. A megyei ifjúsági válogatott kereteket a me- gyei társadalmi sportszövetségek ifjúsági bi- zottsága és edzőtanácsa véleménye alapján a társadalmi sportszövetség elnökségének javas- latára kell felállítani.
4. A megyei ifjúsági válogatott keret tagjai le- hetnek azok az ifjúsági korban lévő tehetséges sportolók, akik legalább az „Ifjúsági sportoló"
minősítést megszerezték. Nem ifjúsági korban lévő versenyzők közül azok lehetnek kivételes esetben az ifjúsági válogatott keret tagjai, akik 25 éves életkori nem haladták meg és legalább 11. osztályú minősítéssel rendelkez- nek az illető sportágban. Indokolt esetben ser- dülő versenyzők is felvehetők a válogatott keretbe.
Az ifjúsági válogatott keret tagjai a „megyei ifjúsági válogatott kerettag" címet viselik és erről az illetékes megyei TSB-től írásbeli érte- sítést kapnak.
5. Az ifjúsági válogatott keretek létszáma nem haladhatja meg az atlétikában 60 férfi, 60 nő,
tornában 20 férfi, 20 nő, úszásban 20 férfi, 20 nő, kerékpározásban 20 férfi, labdarúgás ban 25 férfi, birkózásban 25 férfi, ökölvívás- ban 25 férfi létszámot.
6. A megyei ifjúsági válogatott keretek névsorát 1953. december 15-ig össze kell állítani és a válogatott kerettagok 1953. évi legjobb eredmé nyeik közlésével* együtt meg kell küldeni a Sportoktatási Hivatal illetékes osztályának.
7. a j A megyei TSB az illető sportág társadalmi sportszövetsége ifjúsági bizottságának* vala- mint az elnökségnek javaslatára jelöljön ki egy edzőt a válogatott keret munkájának irányítá- sára, illetve az edzések vezetésére. Erről a ki- jelölt edzőt írásban értesítse, közölje azonkívül írásban a kijelölt edző nevét a Sportoktatási Hivatal illetékes osztályával is. Az utánpótlás válogatott keret edzője lehetőleg a megye- székhelyen tartózkodó és aktív edzői tevékeny séget folytató szakember vagy testnevelő ta- nár legyen. A kijelölt edző munkájának meg- segítése érdekében lehetőség szerint foglalkoz - tatni kell segédedzőt is.
b) A válogatott keret irányításával megbízott edző december 15-ig köteles összeállítani a vá- logatott keret edzéstervét. Az edzésterv 1 évi időre vázlatosan határozza meg a feladatokat, részletesen pedig a soronlévő edzési időszak feladatait kell kidolgozni. Az edzéstervet a tár- sadalmi sportszövetség edzőtanácsa és elnök- sége tárgyalja meg, hagyja jóvá. A válogatott keret edzője, havonta köteles beszámolót ké- szíteni tevékenységéről. A beszámoló egy pél- dányát a megyei TSB-nek, a másik példányát pedig a Sportoktatási Hivatal illetékes osztá- lyának kell megküldeni.
c) A válogatott keret edzője vegye nyilvántar- tásba a keret tagjait. A nyilvántartás adatai:
név, lakcím, foglalkozás, életkor, sportág, ver- senyszám, legjobb eredmények, sportköri edző- 8. A megyei TSB gondoskodjék arról, hogy a vá-
logatott keretek tagjai havonta sportorvosi vizsgálaton vegyenek részt.
9. Az OTSB Sportoktatási Hivatalának illetékes osztályai készítsenek részletes útmutatót a vá-
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 254
logatott keretek szakmai munkájának megse- gítésére. Lássák el szakanyagokkal a keretek edzőit, gondoskodjanak arról, hogy a társa- dalmi sportszövetség tagjainak kiutazásai ré- vén ellenőrizzék és segítsék a válogatott kere- tek munkáját.
A válogatott keretek munkájának beindításá- nál a keretek edzői az egyes sportágakban az alábbi szempontokat vegyék figyelembe:
Atlétika: A válogatott kerettagok havonta egy al- kalommal tartsanak közös edzést a keret vezetőedzője által kijelölt helyen. A válogatott keretedzéseken a kerettagok technikai felkészültségét kell ellenőrizni és a sportköri edzéseken végzett munkát kell meg- beszélni. A sportköri edzések száma január l-ig heti kettő legyen, január 1-től heti három, melyek közül egy mezei — vagy síedzés.
November, december havi edtzések anyaga felel- jen meg az átmeneti időszak jellegének. Változatos, sok futkosást igénylő gyors játékok; emellett fokoza- tosan gieg kell kezdeni az általános tesi erőt fejlesztő gyakorlatok beépítését az edzések anyagába. Az át- meneti időszak vége felé — december vége — meg kell kezdeni a speciális erőgyakorlatok beiktatását.
Az edzéseket, ameddig csak lehet, szabadban tartsuk.
Torna: A válogatott kerettagok havi egy alka- lommal vegyenek részt közös edzéseken. A közös ed- zések gyakorlatanyaga: az ifjúsági I. osztályú és fel- nőtt II. osztályú minősítő gyakorlatanyag megbeszé- lése, gyakorlása. A sportköri edzések száma heti kettő. Gyakorlatanyaga: a minősítő tornaversenyek gyakorlatai, az egyes szereken a gyakorlatrészek ala- pos tanulásával. A sportköri edzéseken kell összeállí- tani a szabadonválasztott gyakorlatot is. Edzésen- ként három versenyszeren kell gyakorolni.
Üszás: Havi egy alkalommal tartsanak az ifjú- sági válogatott keret részére közös edzést, amelynek anyaga a versenyzők technikai felkészültségének el- lenőrzése, technikai tudásuk csiszolása legyen. Sport- köri edzéseket heti négy alkalommal kell megtartani.
Nagy figyelmet kell fordítani a négy úszásnem gya- koroltatására, különösen a hát- és mellúszás fejlesz- tésére.
A jelenlegi — átmeneti — időszakban tornatermi edzéseken nagy gondot kell fordítani az úszók általá- nos testi erejének növelésére. A tornatermi edzések száma hetenként legalább egy legyen. Ez esetben három úszóedzést kell tartani.
Kerékpár: A válogatott keret tagjai havi egy közös edzésen vesznek részt. Az edzés anyaga a ver- senyzők állóképességének és technikai felkészültségé nek ellenőrzése.
Heti két alkalommal kel! sportköri edzésen részt- vénni. Az edzések anyaga az első két hónapban — az edzés kezdetétől számítva — fokozatosan emelkedő edzéstáv 30 km-ig. A következő két hónapban a táv
60 km-ig emelkedjék. Edzés közben két-három alka- lommal négy-öt kilométeres gyorsframú kerékpározást kell közbeiktatni. Február hó végéig — a rossz idő beálltával — tornatermi edzéseket kell tartani. Ezeken az általános testi erő növelésére, ruganyosság, gyor- saság fejlesztésére kell törekedni.
Labdarúgás: Havi egyszeri közös edzést kell tar- tani. A közös edzés anyaga: a válogatott keret tagjai technikai felkészültségének ellenőrzése.
November, december hónapban hetenként egy ed- zést kell tartani a sportkörben, majd januártól kezdve heti három edzést kell beállítani. Az időszaknak meg- felelően az edzések anyaga a játékosok általános testi erejének növelése, valamint a technikai alapele- mek oktatása.
Birkózás: Havonta egy alkalommal kell közös edzést -.tartani, amelynek anyaga a versenyzők tech- nikai felkészültségének ellenőrzése, fogásgyakorlások és edzőmérkőzések révén.
Heti két alkalommal kell sportköri edzést tartani, amelyeknek anyaga kötött, illetve szabadfogású bir kózásra oszlik annak megfelelően, hogy melyik bir- kózásnemben folynak a versenyek.
A sportköri edzéseken a fogások pontos elsajá- títására, kivitelezésére kell törekedni. A fogások ta- nulásánál az úgynevezett súlyponti fogásokra fordít- suk a legnagyobb figyelmet. Ezek kötöttfogásban:
állásban csipődobások, hátraesések és hátrakerülések.
Térdelőhelyzetben: karfelszedések, járom, térdelő és állófelemelések, karhúzások. Szabadfogásban: állás ban páros combfogás állva és térdelve, térdelő gáncs, boka és nyakfogás, karberántás. Térdelőhelyzetben kettős lábfeszítés féljárommal, lábkulcsok átgördülés- sel, féljárommal, álló és térdelőfelemelés, valamint húzás lábkulccsal.
ökölvívás: Havonta egy közös edzést kell tartani.
Ezeken a versenyzők technikai és állóképessógi fel- készültségét kell ellenőrizni. Sportköri edzések száma heti három legyen. Ezek anyaga 1—12 edzésig, ököl- vívó alapállás, előre-, hátralépések, oldallépések, el- hajlások, hátrahajlások, bal-, jobb-egyenesütés, bal-, jobb-horogütés.
Üj mozdulatelemre csak akkor térjünk át, miután a tanultakat helyesen végre tudjuk hajtani. Az edzé- sek előkészítő és ievezető részében gimnasztika játé- kok révén biztosítsuk a versenyzők sokoldalú testi ki- képzését.
10. Az OTSB gazdasági osztálya tervezze be 1954. évi költségvetésébe a megyei ifjúsági vá- logatott keretek működéséhez szükséges anyagi fedezetet.
Budapest, 1953 november 16.
Hegyi Gyula s. k.
elnök
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 255 AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK
8800-31/1953. OTSB SZ. UTASITASA
A LABDARUGÓ JÁTÉKVEZETŐK MINŐSÍTÉSÉRŐL A labdarúgó játékvezetők elméleti színvonalának
növelése, fejlődésük lemérése és új minősítési foko- zatuk megállapítása céljából szükséges az összes labdarúgó játékvezetők újbóli minősítése.
E rendelkezésem végrehajtására az alábbi utasí- tást adom ki:
1. Az utasítás hatálya kiterjed — az eddigi minősítésre való tekintet nélkül — az összes működő játékvezetőkre, partbírákra és mind azokra, akik a labdarúgó társadalmi sport- szövetségek elnökségében és bizottságaiban, vagy mint játékvezető ellenőrök (továbbiakban:
játékvezetők) működnek.
2. A játékvezetőket előzetes előkészítés után vizs- gára kell bocsájtani és a vizsga eredményéhez képest minősíteni kell.'Az előzetes előkészítés 3 előadás meghallgatásából és az előadásokat követő csoportos tanulásban való részvételből áll. Az előadásokat 1953 november 30-ig kell megtartani. Az egyes előadásokat követő cso- portos tanulás során az előadások anyagát 10—15 létszámú csoportokban 3 alkalommal kell megtárgyalni. A osoportos tanulást 1953 november 16 és 1954 január 15 között kell le- bonyolítani.
3. A minősítés vizsga alapján történik. Minősítési vizsgára csak az bocsátható, aki a 3 előadást lehallgatta és a csoportos tanulásban 3 alka- lommal résztvett. A vizsgabizottság ettől csak kivételesen indokolt esetben tekinthet el.
4. A minősítési vizsgák lefolytatására az orszá- gos és minden megyei (budapesti) labdarúgó társadalmi sportszövetség Játékvezető Tanácsa a szükséghez képest egy vagy több vizsgáz- tató bizottságot szervez. A vizsgáztató bizott- ság 2 tagból áll. A vizsgáztató bizottság tag- jait az oktatási bizottság tagjaiból, valamiiit a már sikeres vizsgát tett országos játék- vezetőkből kell kijelölni.
5. Az országos játékvezetők — az országos társa- dalmi labdarúgó sportszövetség, a többi játék- vezetők a területileg illetékes megyei (buda-
pesti) társadalmi labdarúgó sportszövetség vizsgáztató bizottsága előtt tesznek minősitési vizsgát.
6. A minősítési vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga mindkét részét folyamatosan kell megtartani. Az országos játékvezetőket 1954 január 4—14. között, a többi játékvezetőket Budapesten 1954 január 4-től február 28-ig, vidéken 1954 január 15-től március 10-ig kell levizsgáztatni.
7. A vizsgáztató bizottság a vizsga eredménye alapján az illető minősítési bizottságnak a mi- nősítési fokozat megállapítására javaslatot tesz. A javaslat alapján a játékvezető eddigi minősítési fokozatában megerősíthető vagy magasabb vagy alacsonyabb minősítési foko- zatra javasolható, esetleg a játékvezetői minő- sítéstől teljesen megfosztható. Országos játék- vezetői minősítést akkor is az országos társa- dalmi labdarúgó sportszövetség Játékvezető Tanácsának minősítési bizottságához kell fel- terjeszteni, ha a vizsgát megyei vizsgáztató bizottság előtt tették. A minősítési bizottság döntését az OTSB, illetőleg a megyei TSB hagyja jóvá.
8. A visszaminősített, illetőleg a minősítésüktől megfosztott játékvezetők 1954 június 30-ig kérhetik új minősítési vizsgára bocsátásukat.
9. Az országos játékvezetők nyilvántartásáról az Országos Társadalmi Labdarúgó Sportszövet- ség Játékvezető Tanácsa, a többi játékvezető nyilvántartásáról a megyei (budapesti) társa- dalmi labdarúgó sportszövetség Játékvezető Tanácsa köteles gondoskodni.
10. Az előadások, a csoportos foglalkozások és a minősítési vizsga anyagát az egyidejűleg ki- adott módszertani útmutató tartalmazza.
Budapest, 1953 november 16.
Hegyi Gyula s. k.
elnök
ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 8800-28/1953. OTSB SZ. UTASÍTÁSA A VERSENYEK ÉS MÉRKŐZÉSEK JEGYZÖKÖNYVEINEK LEADASARÓL
Az OTSB keretén belül működő eredmény-nyil- vántartás pontossága és teljessége érdekében az aláb biakat rendelem el:
a) világbajnokságon, főiskolai világbajnokságon, Európa-bajnokságon résztvevő magyar csapatok és egyéni versenyzők eredményeit;
b) nemzetközi és nemzetek közötti versenyeken és mérkőzéseken résztvevő magyar csapatok és egyéni versenyzők eredményeit;
c) országos bajnokságokon, OTSB által rende- zett versenyeken, I. 0. versenyen részvevő versenyzők eredményeit, illetve az eredményeket tartalmazó ver- senyjegyzőkönyveket és eredménylapokat az OTSB illetékes osztálya, illetőleg a versenyt rendező szerv- köteles a verseny, mérkőzés lebonyolítása után 1 hé- ten belül leadni az OTSB Sportoktatási Hivatal mód- szertani és programm-osztályára.
Budapest, 1953 november 12.
Hegyi Gyula s. k elnök.
232 Budapest, 1953 szeptember 20. 256
AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 8800—26/1953. OTSB SZAMU UTASITASA
ÁZ ORSZÁGOS TARSADALMI MÓDSZERTANI SPORTFÉNYKÉPÉSZ BIZOTTSÁG MEGALAKITA- SAROL
A módszertani és oktatómunka színvonalának emelése céljából elrendelem az Országos Társadalmi
Módszertarii Sportfényképész Bizottság (a továbbiak- ban: Bizottság) megalakítását.
A Bizottság céljára, feladatára, jellegére és meg- alakítására az alábbi rendelkezések az irányadók:
1. A Bizottság az OTSB módszertani és pro- rammosztálya mellett működik és állófényképész, so- rozatfelvevő és pergőfilmes csoportokra tagozódik.
2. A Bizottság célja, hogy:
a) fényképezés útján elősegítse a legjobb spor- tolók, edzők, bírák és más szakemberek fejlődését, fokozza a sportbéli eredményeiket és mindezek révén példaképül szolgáljanak a tömegek felé,
b) a szakmai oktatásnál és a sportolók nevelésé- nél hatásosan alátámasszák testnevelésünk és spor tunk fejlesztését.
3. A Bizottság feladata:
a) állófényképezéssel, sorozatképekkel és pergő- képekkel a legkiválóbb sportolók tapasztalatainak, eredményeinek és mozgásformáinak megörökítése,
b) a magyar tudományos és oktató sportfényké- pezés megalapozása és fejlesztése.
4. A Bizottság munkáját előre elkészített terv szerint végzi. *
5. A Bizottság költségeinek fedezéséről a Sport- oktatási H vatal módszertani és programmosztály költségvetésén belül kell gondoskodni.
6. A Bizottság társadalmi jellegű. Tagjai mun- kájukért fizetést nem kapnak; ez nem zárja ki, hogy a munka sajátos természeténél fogva a végzett tevé-
- kenység figyelembevételével tiszteletdíjban részesül- jenek.
7. A Bizottság munkáját — a Sportoktatási Hi- vatal módszertani és programmosztály vezetőjével egyetértésben — az elnök irányítja.
8. A Bizottság elnökét a Spottoktatási Hivatal módszertani és programmosztály vezetőjének javas- latára,
tagjait pedig a Bizottság elnökének — a Sport oktatási Hivatal módszertani és programmosztály vezetőjével egyetértésben előterjesztett — javaslatára az OTSB elnöke nevezi ki.
A tagok személyére vonatkozó javaslatot előze- tesen bizottsági ülésen kell megtárgyalni és annak tárgyában a Bizottságnak állást kell foglalni. Tag- nak olyan személy javasolható, aki testnevelés] szak- képzettséggel rendelkez'k, ezenkívül a gyakorlati fényképezésben, sorozatfelvételezésben, vagv filme- zésben készített eddigi munkájával ilyenirányú szak- mai jártasságát is bebizonyította.
9. A Bizottság és tagjai — a jelen utasításban megállapított eltérésekkel — az országos társadalmi sportszövetséggel, illetőleg annak tagjaival azonos elbírálás alá esnek.
A Bizottság tagjai — ebben a minőségükben — az OTSB által kiállított fényképes igazolványt kap- nak.
A B'zottság elnöke — a Sportoktatási Hivatal módszertani és programmosztály vezetőjével egyet- értésben a munka természetéhez képest — esetenként
látja el a tagokat az egyes sporteseményekre műkö- dési felhatalmazással.
Budapest, 1953 november 16.
Hegyi Gyula s. k., elnök.
AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 8810-7/1953. OTSB SZAMU UTASITASA A SPORTSZERVEZETEK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉRŐL ÉS NYILVÁNTARTÁ-
SÁRÓL A sportszervezetek eddigi nyilvántartása nem volt kielégítő. A TSB-k nem tartották be a sportszerveze- tek nyilvántartása tárgyában kiadott 96.318/1951.
OTSB számú utasításban előirt rendelkezéseket. En- nek következtében a ny lvántartás nem volt megbíz*
ható és áttekinthető. Az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozott az eddigi nyilvántartási rendszer részbeni módosítása, a nyilvántartás egy- szerűsítése, ami megkönnyíti a nyilvántartások veze- tését és b:ztosftani fogja a nyilvántartások megbíz- hatóságát és áttekinthetőségét.
Ezért az idevonatkozó edd'gi rendelkezések ha- tályon kívül helyezése mellett a sportszervezetek nyilvántartását az alábbiakban szabályozom.
A nyilvántartást vezető szervek 1.
(1) Az OTSB nyilvántartja:
a) az országos jellegű sportegyesületeket, ezek területi szerveit és sportköreit (sportegyesületi sport- körök),
b) a községi (falusi), termelőszövetkezeti sport- köröket,
c) iskolai sportköröket,
d) az 1951 január 1. napja előtt létesült és jelen- leg is működő sportegyesületeket (át nem szervezett sportegyesületek).
(2) A megyei, budapesti város:, járási, városi é • budapesti kerületi TSB-k nyilvántartják a saját terü- letükön működő összes
a) sportegyesületi sportköröket,
b) községi (falusi), termelőszövetkezeti sportkö- röket,
c) iskolai sportköröket.
A nyilvántartáshoz szükséges nyomtatványok
2.
A nyilvántartást az alábbi nyomtatványok fel- használásával kell végezni:
a) nagy karton, b) bejelentő ív, c) kis karton, d) törzskönyv.
Budapest, 1953 november 20. ?57
Sportszervezetek bejelentési kötelezettsége 3. §.
Országos sportegyesületek
(1) Az országos sportegyesület az alakuló köz- gyűlés megtartásától számított 8 napon belül köteles
a) a sportegyesület nevét, székhelyét, címét, tele- fonszámát és az országos elnökség elnökének nevét,
b) a sportegyesület területi, megyei, városi szer- veinek címét és telefonszámát, továbbá a területi, me- gyei és városi választmányok elnökeinek nevét az OTSB szervezési főosztályához bejelenteni.
(2) A bejelentéshez csatolni kell:
a) a választmány, az országos elnökség, felül- vizsgáló bizottság, továbbá a hivatali szervezetben alkalmazottak névsorát,
b) a területi, megyei, városi választmányok és elnökségek tagjainak névsorát,
c) valamennyi sportkör nevét, székhelyét és cí mét tartalmazó kimutatást,
d) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének 1 pél- dánvát.
Sportkörök 4. §•
(1) A sportkör elnöksége köteles a sportkör meg- alakulását az illetékes TSB től kapott sportköri be- jelentő íven — az illetékes járási, városi, Budapesten a kerületi TSB-nek — a megalakulás után — 8 napon belül bejelenteni.
(2) A bejelentéshez az alakuló taggyűlés jegyző- könyvének 1 példányát, továbbá az elnökség és felül- vizsgáló bizottság tagjairól szóló kimutatást csatolni kell.
(3) A járási, városi, budapesti kerületi TSB a sportkörtől beérkező bejelentő ívet aláírással és pe- csétjével ellátja és 3 napon belül megküldi az illetékes megyei TSB-nek, illetve a BTSBnek. A (2) bekez- désben felsorolt iratokat megőrzés végett irattárba
teszik. I?
(4) A megyei TSB, illetőleg a BTSB a hozzá beérkező bejelentő ívet aláírással és pecsétjével el- látja és 3 napon belül megküldi az OTSB szervezési főosztályának.
Változások bejelentése 5. §.
(1) Az országos jellegű sportegyesület elnöksége a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt adatokban beálló mindennemű változást 8 napon belül köteles az OTSB szervezési főosztályának bejelenteni.
(2) A sportkörök a sportkör nevében, címében és az elnök személyében történő változást, a változástól számított 8 napon belül kötelesek az illetékes járási, városi, budapesti kerületi TSB-nek bejelenteni. A ját rási, város', budapesti kerületi TSB-k a sportkörök által bejelentett változásokat negyedévenként, a ne- gyedévet követő hónap 5. napjáig kötelesek összesítve az illetékes megyei TSB-nek (BTSB-nek) jelenteni.
Ezek alapján a megyei TSB-k (BTSB) negyedéven- ként1, a negyedévet követő hó 15. napjáig kötelesek az OTSB szervezési főosztályához összesített jelentést
beadni. v
(3) A sportkör elnökségében és a felülvizsgáló bizottság tagjaiban beálló változást a járási, városi budapesti kerületi TSB-knek ugyancsak be kell jelen- teni. Ez a jelentés a TSB-nél marad.
Megszűnés bejelentése 6. §.
(1) Az országos jellegű sportegyesületek, vala- mint az 1. § d) pontjában említett sportegyesületek ny'lvántartásból való törlését az OTSB rendeli el és foganatosítja.
(2) A sportkör megszűnését - - az illetékes szerv f(3) bekezdésl jóváhagyása vagy határozata alapján
— a megszűnt sportkör elnöksége 8 napon belül kö- teles az illetékes járási, városi, Budapesten kerü!eti TSB-nek bejelenteni és a bejelentéshez a sportköri bejelentő ív igazoló szelvényét mellékelni. Ha a sport- kör elnöksége a bejelentést elmulasztja, az illetékes járási, városi, Budapesten a kerületi TSB köteles ezt a körülményt — a sportegyesület országos elnökségé- től kapott vagy bekért határozat alapján — jegyző- könyvbe foglalni.
(3) A sportegyesület országos elnöksége a sport- kör megszüntetéséről, a megyei TSB a községi (fa- lusi), termelőszövetkezeti sportkör megszüntetésből, a megye' tanács (budapesti tanács) oktatás' osztatva pedicr az iskolai soortkör megszüntetéséről Vöt°les az illetékes járási, városi, budapesti kerületi TSB-t ha>- ladéktalanul írásban értesíteni. Elvben pedig felhívja a megszűnt soo'tkör elnökségét a megszűnés bejelen- tésének teljesítésére.
Sportkörök átszervezése 7. §•
(1) Sportkör átszervezésének tekintendő, ha a) egy vagy több sportkör egy már működő sportkörbe beolvad,
b) két vagy több sportkör egyesül és helyettük új sportkör alakul,
c) valamely sportkört más sportegyesületbe szer- veznek át.
(2) Egymagában a sportkör nevének megváltoz- toztatása nem jelenti sem a sportkör átszervezését, sem annak megszűnését.
(3) A sportkör átszervezése — a sportkör tag- gyűlésének határozata alapján, vagy anélkül is — a 6. § (3) bekezdésében megjelölt szervek hatáskörébe tartozik.
(4) Beolvadás vagy egyesülé^esetén a beolvadt, illetve az egyesült sportkörök megszűnnek.
(5) Két vagy több sportkör egyesülése, vagy va- lamely sportkörnek egyik sportegyesületből másik sportegyesületbe történő átszervezése esetén az át- szervezett sportkört új sportkörnek kell tekinten' és bejelentésére nézve a 4. §-ban foglaltak szerint kell
Egyéb rendelkezések 8. §.
Az OTSB vagy a TSB-k által rendezendő valar mennyi bajnokságban, versenyen, mérkőzésen csak az a sportkör vehet részt, amely adatszolgáltatási, illető- leg bejelentési kötelezettségének eleget tett.
