Tej-, tejtermék- és tojástermelés az Európai Gazdasági Közösség országaiban a háború előtt és 1950–1959-ben

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

797

pontra vonatkozóan megállapították a kü—

lönböző jövedelmű háztartások fogyasztási struktúráját és ebből kiszámították az egyes termékek fogyasztásának jövedelem—

rugalmasságát. Másrészt pedig az 1950——

58 időszak fogyasztási adataiból országon—

ként szintén megállapították a fogyasztás—

rugalmasság együtthatóit.

A fentiekben vázolt fogyasztásrugalmas—Á sági vizsgálatok alapján a fejenkénti fo—

gyasztás becsléséhez termékenként kivá- lasztották a fogyasztási függvénytípust.

Egy—egy termékre az összes országban azo—

nos függvényt használtak, a paraméterek

értékét azonban országonként változtatták.

Ily módon a Várható fejenkénti fogyasztás—

növekedést, a várható jövedelemnövekedés

alapján országonként három különböző jö—

vedelmi helyzetre, (magas, közepes és ala—

csony) számították ki. Egyes esetekben a jövedelmen kívül még egyéb tényezőket is figyelembe vettek.

A fejenkénti fogyasztás és az országon—

ként előrebecsült népszaporodás alapján megállapították az összes várható keres- letet. Ezt szembeállították a várható ter-

meléssel és azoknál a termékeknél, ame—

lyeknél a túltermelés veszélye mutatko—

zott, újabb számításokat eszközöltek. Az eredeti feltételezés ugyanis minden ter- méknél az volt, hogy az árarányok válto—

zatlanok, a túltermelés veszélyét rejtő áru—

csoportoknál azonban egy esetleges árcsök—

kenésnek a fogyasztás alakulására gyako- rolt hatására vonatkozóan is végeztek szá—

mításokat.

A munkálat adatainak publikálása álta—

lában országcsoportonként történt és a fő—

hangsúly a nyugat-európai országokon

van, a szocialista tábor országainál csaka termelés várható növekedését elemezték.

Az összeállítás azonban ily módon is ér—

dekes kísérlet a mezőgazdasági termelés—

ben és élelmiszerfogyasztásban jelenleg

ható tényezőknek és a különböző tervek _ célkitűzéseinek szintetikus elemzésére.

(Ism.: Ujhelyi Tamás)

*

Tej-, tejtermék— és tojástermelés az Európai Gazdasági Közösség

országaiban a háború előtt és 1950—1959—ben

(Die Erzeugung von Milch, Milcherzeugnissen und Hühnereiern in den Lándern der EWG, Vorkrieg, 1950—1959.) — Agrarstatistische Mitteilungen. Statistisches Amt der Europai- schen Gemeinschaften. 1960. 11. sz. 3—215. p.

A nyugat—európai gazdasági közösségek:

Közös Piac, EURATOM és a Montánunió

statisztikai szerveit összefogó közös sta—

tisztikai hivatal a legutóbbi években kiad-

ványsorozatot indított a tagországok mező—

gazdasági termelőkapacitásáról és terme- léséről.

Minthogy a Közös Piac célkitűzése a tag—

országok gazdaságainak teljes összeolvasz—

tása, ezért tervbe vették a statisztikai

adatfelvétel és a publikáció teljes egybe—

hangolását is. A legutóbbi időben hatal- mas munkát végeztek a tagországok sta—

tisztikáiban alkalmazott meghatározások

összegyűjtése, rendszerezése és közös ne—

vezőre hozása terén. Az eredményeket ki—

adványsorozatban publikálják, amely egy—

egy tárgykörre vonatkozóan közli —- egy—

séges felépítésben —— a tagországok eredeti adatait és eredeti fogalom—meghatározá-

sait, ezenkívül pedig olyan összefoglaló

táblákat, amelyekben számítások segitsé—

gével megkísérelték a statisztikai rendsze—

rek eltéréséből adódó különbségek kikü- szöbölését. Az egy-egy fogalom különböző

meghatározásának szembeállítása tábláza—

tos formában rendkivül áttekinthető, nem—

csak a vonatkozó országok statisztikájával

foglalkozó szakemberek részéről _tarthat érdeklődésre számot.

A tej— és tejtermék-termelési adatok

összehasonlításánál számos nehézség mu—

tatkozott. A legfőbb ezek közül az ún. tej- Zsír probléma. Ez abból adódik, hogy a tej

több összetevő, zsír és fehérje keveréke, amelyek külön—külön vagy esetleg egymás után is feldolgozhatók. Ezért kettős szám-

bavétel lehetősége áll fenn és az egyes te'j—

termék—mennyiségekből visszaszámított tej—

mennyiség meghaladja az illető ország tel—

jes tejtermelését. A nehézség áthidalására

az Európai Közös Piac országai három

különböző megoldást alkalmaznak. Az

NSZK—ban, Belgiumban és Luxemburgban külön teljes tej, külön sovány tej mérleget

készítenek. Minden tejtermék gyártási fo- lyamatnál megállapíthatjuk a teljes tej

felhasználást és a soványtej—termelést, il—

letve fogyasztást. (Hasonló módszert al—

kalmaz a FAO és az OEEC is.)

A második megoldási módnál külön mérleget készítenek a tejre és külön a tej-

zsiradékra, E rendszer az előbbinél meg-

bízhatóbb, amennyiben az egyes termelési folyamatokban ténylegesen felhasznált teimennyiségekkel dolgozik, az előző meg—

oldásnál alkalmazott ,,sovány tej" fogalom zsírtartalma viszont ingadozhat.

Olaszországban a tejfeldolgozás legfon—

tosabb ágazata —— ellentétben a többi or- szággal _ a sajtgyártás és a vajtermeiés

csak mint egy melléktermék. Az alkalma-

zott eljárás végeredményeként teljes tej és

vajmérleget készítenek,

A tej— és tejtermék—mérleg készítése te—

rén mutatkozó különbségek következtében

798

STATISZTIKAI IRODA'LMT FIGYE'IJÓ

nem lehetséges az egyes országok mérle- geinek egyszerű összegezése. Ezért a pub—

likációban a mérlegeket egységes alapra, az elsőnek említett rendszerhez hasonló

módszer szerint számították át. A számítá—

sok eredményét táblázatok és a tejfeldol—

gozás menetét ábrázoló diagramok szem—

léltetik.

A tanulmány bőségesen ismerteti az egyes országokban alkalmazásra kerülő

felvételi rendszereket, azok végrehajtásá—

nak időpontját és publikálását.

A toiásterme-lési statisztikák összehason—

lításánál az adatok különböző megbizható-

sága okoz problémát. Az NSZK—ban és

Hollandiában hasonló rendszer szerint dol—

goznak: az NSZK-ban évenként egyszer, Hollandiában kétszer végrehajtott számlá—

lás során megállapítják a tojőállományt.

Ezt követően a szezonális tojóállomány-

hullámzást és tojástermelést representatív felvételek, illetve reprezentativ adatszol—

gáltató üzemek útján figyelik és a kétféle adatok kombinálásából állapítják meg a

havonkénti tojástermelést. Belgiumban és Luxemburgban szintén tartanak állat—

számlálásokat, de ezek megbízhatósága lé—

nyegesen kisebb, így például Belgiumban körülbelül 59 súmlékos alábecsléssel szá—

molnak. A tojáshozam ba'slését a föld—

művelésügyi minisztérium illetékes szervei a szakkörökhől nyert értesülések alapján

végzik. A tojástermelési adatok Francia—

országban és Olaszországban a legmegbiz—

hatatlanabbak. Ezekben az otszágokban

nem tartanak rendszeres bammfiszámlá—

lást. ezért mind az állomány. mind (a 'co—

jáshozam megállapítása becslések alapián

történik. amelyet Franciaországban .a föld-

művelésügyi minisztérium, Olaszországban pedig, a statisztikai hivatal végez.

A kiadvány végkövetkeztetésként mee—

állaoítja, hogy az Európai Gazdasági Kö—

zömée országai—nak vonatkozó statisztikai adatai nem tekinthetők vésérvéovesekoek.

hanem osuoán az elkövetkezendő munká—

latok "nélkülözhetetlen alaniául szolgálnak.

(Ism.: Ujhelyi. Tamás) Vihljaev, A.:

A mezőgazdaság változatlan áron számított bruttó termelési értékének

megállapítása.

(0 metodah lszcsiszlenija valovoj produkoii szel'szkogo hozjajsztva v szoposztavimüh cermh.) — Vesztnik sztatisztiki, 1960. 10. sz.

say—ni. p.

A, cikk tárgya a szovjet mezőgazdaság bruttó termelési értékének változatlan áron való megállapítása általában és a

számítás módszerében az utóbbi időszak—

ban bevezetett fontosabb egyszerűsítések.

A múltban a termelés értékelésénél összehasmxlító, változatlan kárként az BMG—W. évi, majd az 1951., illetve 3956.

évi átlagárakat alkalmazták. 1958 óta az 1958. évi árakat alkalmazzák. Az 1958. évi átlagárakat a következőképpen állapítdt—

ták meg: az árutermelést tényleges eladási áron értékelték, a termelés eladásra nem kerülő hányadát a szovhozok és kolhozok terméke—mél tényleges termelési költségük- nek megfelelő termelői áron, az egyéb gaz—

daságoknál pedig átlagos eladási áron vet—

ték számba.

A brut-tó termelési érték megállapításá—

hoz a termelés volumenét természetes mér—

tékegységben, ágazatonként és gazdaságon—

ként állapítják meg. A termelés helyes ér—

tékelése cellából figyelembe veszik a minő—

ségi összetételt is, a növénytermelésnél

például művelési áganként a növényeket.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatala korábban a Szovjetunió egész terü—

letére érvényes változatlan árakat állapí- tott meg, a minőségük alapján megkülön—

böztetett rendeltetésük szerint egynemű

termékekre. Az 1958. évi Változatlan árak megállapításakor már nem minden eset—

ben tettek ilyen megkülönböztetést, ha—

nem egysézes árat hagytak jóvá, például

az összes illóolaitartalmú, a gyógynövé—

nyekre, valamennyi déli gyümölcsre, a különböző minőségű teákra, a tavaszi és

őszi gabonafélékre, az egy nyári és az

évelő füvek vetőmagjaira.

Abban az esetben, ha valamely termék aránya a mezőgazdaság össztermelésén

belül jelentős, vagy amikor egyes növé- nyek ára befolyásolja a termékcsoport át- lagos árát, akkor termékenként meghatá-

rozott árat alkalmaznak.

Az évelő ültetvényeket korábban a ter—

mőrefordulásig évenként külön—külön ér—

tékelték. Az 1958. évi árak megállapításá—

nál növényfajtánként határozták meg eey

hektár évelő növény telepítésének értékét és egy hektár még nem termő évelő nö—

vény fejlődésének évi értékét.

Eeyszerűsitették továbbá a növényter—

melés befejezetlen termelése állományá—

nak megállapítását is. (A számítások eey—

ségessé tétele céljából készített mintákat

a cikk mellékletei tartalmazzák.) Az új módszer szerint közvetlen számításokat

kell végezni az év végén, változatlan áron

értékelve az őszi vetések területét. illetve az év elején megállapított adatokhoz vi—

szonyított változást, gazdaságcsoporton- ként.

Az állattenyésztés bruttó termelési érté—

kének megállapításánál a legnagyobb ne—

hézséget az állatállomány feilődéséből szár-

mazó termelési érték megállaoitása okozza.

Ide tartozik a beszámolási időszak termé—