Az európai mezőgazdaság 1965-ben

(1)

796

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Szerző bemutatja a tőkés államokban használatos volumenarány—mutató kiszá- mítását és tartalmának elemzésénél meg—

említi, hogy a cserearány—mutatókhoz ha-

sonlóan ez sem mutatja a kereskedelmi mérlegben a javulás vagy romlás változá—

sait, hanem csak az export fizikai volume—

nének az import fizikai volumenéhez vi—

szonyított előnyös vagy hátrányos voltát.

A szocialista államok tőkés államokkal folytatott külkereskedelmének fejlődése szempontjából lényeges probléma a keres—

kedelmi mérleg és a fizetési és a valuta—

alap—forgalom sokoldalú kapcsolatainak elemzése. Az eddig tárgyalt mutatók erre

nem alkalmasak. Ezt az ún. külkereske—

delmi fizetési viszonyok mutatójával (terms of payments) —— egy megadott időszakra—

érhetjük el. Két index hányadosából kap- juk meg.

amelynél a számláló a határidő fejlődési

indexe, a nevező pedig a követelés és tar—

tozás viszonyindexe,

A fizetési viszonyindexet nagyban befo-

lyásolja a tokés piac gazdasági és konjunk—

turális ingadozása. Kiszámítása lehetőséget

ad a tőkés államokkal folytatandó külke—

reskedelem irányítására, ennek következ—

tében lényeges devizamegtakarítást lehet

eszközölni. így ez az index egyúttal a kül—

kereskedelem gazdaságosságának mutatója is.

A tőkés államokban használatos külke—

reskedelmi indexek hiányosságai általában a kimunkálás módszereiből, az adatfelvé—

telek és az indexek országonként változó

különféleségeiből adódnak. Sokkal kedve—

zőbb a helyzet a szocialista államokban, ahol jelenleg a KGST keretén belül egy—

séges módszeren dolgoznak és ezeknek a gyakorlati alkalmazása nagyban hozzájá—

rul a külkereskedelmi indexek képzésének tudományos megalapozásához.

(Ism.: Pallós Emil)

MEZÖGAZDASAGI STATISZTIKA

Az európai mezőgazdaság 1965-ben

(European agriculture in 1965.) By Committee on Agricultural Problems. (Hn.) 1960. Economic Commission for Europe — FAO. lla—HB p.

A mezőgazdasági termelés és élelmiszer—

fogyasztás Várható alakulásának nagy je—

lentősége van az egyes országok gazdaság—

politikájának szempontjából. Ezért, az

ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Mezőgazdasági Albizottsága 1958. novem—

beri ülésén határozatot hozott, a mezőgaz—

dasági termelés várható alakulására vo-

natkozó adatok összegyűjtéséről. Az ada—

tok összegyűjtésével és elemzésével az EGB és FAO Mezőgazdasági Osztályát bízták meg. A munkát az OEEC ésa Közös Piac illetékes szerveinek bevonásával ké—

szítették el, az elkészült anyagot pedig

szakértői véleményezés céljából bemutat—

ták az érdekelt országoknak.

A vizsgálat alapvető célkitűzése annak felmérése, hogy mekkora lesz a legfonto—

sabb mezőgazdasági termékek termelése és

fogyasztása az 1963—65 időszakban ——

amennyiben továbbra is a jelenleg érvé—

nyesülő irányzatok folytatódnak.

A termelés várható alakulásának becs—

lése volt az egyszerűbb feladat. Az 1949/53, 1954'58 időszakból kiindulva, a termelés

trendjét extrapolálták, az így kapott alap—

adatokat pedig többirányú vizsgálatnak

vetették alá. Ennek a vizsgálatnak folya-

mán az alap-trendet módosító tényezők—

ként, az egyes termékeknél és országoknál különböző tényezőket kapcsoltak be: igya termelési kapacitásokat, éghajlati, terme- lés—technikai és biológiai feltételeket, a termeléstechnikai fejlődésnek és a ráfordí—

tások növekedésének várható ütemét stb.

A termelés becslésénél az észak— és nyu—

gat—európai országoknál szorosabban tá—

maszkodtak a trend extrapolására, mint a dél—európaiaknál. Az utóbbiaknál ugyanis

feltételezték, hogy jelenleg még csak a me-

zőgazdasági termelés rohamos fejlesztésé—

nek alapjait rakják le és az elkövetkező

időszakban a fejlődés meggyorsul. Ezért a dél—európai országoknál nagy súllyal érvé—

nyesitették a termelés fejlesztésével kap—

csolatos különböző elképzelésekben és kor- mányprogramokban kifejezésre jutó té—

nyezőket. A szocialista tábor országainál a tervadatokat állították be.

A mezőgazdasági termékek várható fo-

gyasztásának becslése bonyolultabb fel—

adat. Ennél a fő cél annak megállapítása volt, hogy Nyugat—Európa várható gazda—

sági fejlődésének milyen hatása lesz a me- zőgazdasági termékek fogyasztására. Az alapkérdés, a várható jövedelemalakulás—

nak a fejenkénti élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatása. Ezt három módszer seeít—

ségével vizsgálták. Egyrészt a háztartás—

statisztikai felvételek adataiból, másrészt

különböző jövedelmi színvonalú országok fogyasztási mérleg adataiból adott idő—

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

797 pontra vonatkozóan megállapították a kü—

lönböző jövedelmű háztartások fogyasztási struktúráját és ebből kiszámították az egyes termékek fogyasztásának jövedelem—

rugalmasságát. Másrészt pedig az 1950——

58 időszak fogyasztási adataiból országon—

ként szintén megállapították a fogyasztás—

rugalmasság együtthatóit.

A fentiekben vázolt fogyasztásrugalmas—Á sági vizsgálatok alapján a fejenkénti fo—

gyasztás becsléséhez termékenként kivá- lasztották a fogyasztási függvénytípust.

Egy—egy termékre az összes országban azo—

nos függvényt használtak, a paraméterek

értékét azonban országonként változtatták.

Ily módon a Várható fejenkénti fogyasztás—

növekedést, a várható jövedelemnövekedés

alapján országonként három különböző jö—

vedelmi helyzetre, (magas, közepes és ala—

csony) számították ki. Egyes esetekben a jövedelmen kívül még egyéb tényezőket is figyelembe vettek.

A fejenkénti fogyasztás és az országon—

ként előrebecsült népszaporodás alapján megállapították az összes várható keres- letet. Ezt szembeállították a várható ter-

meléssel és azoknál a termékeknél, ame—

lyeknél a túltermelés veszélye mutatko—

zott, újabb számításokat eszközöltek. Az eredeti feltételezés ugyanis minden ter- méknél az volt, hogy az árarányok válto—

zatlanok, a túltermelés veszélyét rejtő áru—

csoportoknál azonban egy esetleges árcsök—

kenésnek a fogyasztás alakulására gyakorolt hatására vonatkozóan is végeztek szá—

mításokat.

A munkálat adatainak publikálása álta—

lában országcsoportonként történt és a fő—

hangsúly a nyugat-európai országokon

van, a szocialista tábor országainál csaka termelés várható növekedését elemezték.

Az összeállítás azonban ily módon is ér—

dekes kísérlet a mezőgazdasági termelés—

ben és élelmiszerfogyasztásban jelenleg

ható tényezőknek és a különböző tervek _ célkitűzéseinek szintetikus elemzésére.

(Ism.: Ujhelyi Tamás)

*

Tej-, tejtermék— és tojástermelés az Európai Gazdasági Közösség

országaiban a háború előtt és 1950—1959—ben

(Die Erzeugung von Milch, Milcherzeugnissen und Hühnereiern in den Lándern der EWG, Vorkrieg, 1950—1959.) — Agrarstatistische Mitteilungen. Statistisches Amt der Europai- schen Gemeinschaften. 1960. 11. sz. 3—215. p.

A nyugat—európai gazdasági közösségek:

Közös Piac, EURATOM és a Montánunió

statisztikai szerveit összefogó közös sta—

tisztikai hivatal a legutóbbi években kiad-

ványsorozatot indított a tagországok mező—

gazdasági termelőkapacitásáról és terme- léséről.

Minthogy a Közös Piac célkitűzése a tag—

országok gazdaságainak teljes összeolvasz—

tása, ezért tervbe vették a statisztikai

adatfelvétel és a publikáció teljes egybe—

hangolását is. A legutóbbi időben hatal- mas munkát végeztek a tagországok sta—

tisztikáiban alkalmazott meghatározások

összegyűjtése, rendszerezése és közös ne—

vezőre hozása terén. Az eredményeket ki—

adványsorozatban publikálják, amely egy—

egy tárgykörre vonatkozóan közli —- egy—

séges felépítésben —— a tagországok eredeti adatait és eredeti fogalom—meghatározá-

sait, ezenkívül pedig olyan összefoglaló

táblákat, amelyekben számítások segitsé—

gével megkísérelték a statisztikai rendsze—

rek eltéréséből adódó különbségek kikü- szöbölését. Az egy-egy fogalom különböző

meghatározásának szembeállítása tábláza—

tos formában rendkivül áttekinthető, nem—

csak a vonatkozó országok statisztikájával

foglalkozó szakemberek részéről _tarthat érdeklődésre számot.

A tej— és tejtermék-termelési adatok

összehasonlításánál számos nehézség mu—

tatkozott. A legfőbb ezek közül az ún. tej- Zsír probléma. Ez abból adódik, hogy a tej

több összetevő, zsír és fehérje keveréke, amelyek külön—külön vagy esetleg egymás után is feldolgozhatók. Ezért kettős szám-

bavétel lehetősége áll fenn és az egyes te'j—

termék—mennyiségekből visszaszámított tej—

mennyiség meghaladja az illető ország tel—

jes tejtermelését. A nehézség áthidalására

az Európai Közös Piac országai három

különböző megoldást alkalmaznak. Az

NSZK—ban, Belgiumban és Luxemburgban külön teljes tej, külön sovány tej mérleget

készítenek. Minden tejtermék gyártási fo- lyamatnál megállapíthatjuk a teljes tej

felhasználást és a soványtej—termelést, il—

letve fogyasztást. (Hasonló módszert al—

kalmaz a FAO és az OEEC is.)

A második megoldási módnál külön mérleget készítenek a tejre és külön a tej-

zsiradékra, E rendszer az előbbinél meg-

bízhatóbb, amennyiben az egyes termelési folyamatokban ténylegesen felhasznált teimennyiségekkel dolgozik, az előző meg—

oldásnál alkalmazott ,,sovány tej" fogalom zsírtartalma viszont ingadozhat.

Olaszországban a tejfeldolgozás legfon—

tosabb ágazata —— ellentétben a többi or- szággal _ a sajtgyártás és a vajtermeiés

csak mint egy melléktermék. Az alkalma-

zott eljárás végeredményeként teljes tej és

vajmérleget készítenek,

A tej— és tejtermék—mérleg készítése te—

rén mutatkozó különbségek következtében