Balevszkij, D. – Conev, Szt. V.: A népszámlálási anyag reprezentatív feldolgozásának tapasztalatai a Bolgár Népköztársaságban

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö

1051

Balevszkij, D.—Conev, Szt. V.

A népszámlálási anyag reprezentatív feldolgozásának

tapasztalatai

a Bolgár Népköztársaságban

(Opitőt ot reprezentatimata. razrabotka na ma—

terialite ot prebroiavaneto na naszelenieto v NR Bölgarija.) —-— Sztalísztika, 1959. 2. sz. 28—38. p.

Bulgáriában a legutóbbi népszámlálást az 1956. december 1—i állapotnak megfele- lően hajtották végre. Az előzetes eredmé—

nyek gyors megállapítása érdekében a népszámlálási anyag ötszázalékos repre—

zentációs feldolgozását határozták el, az—

zal a céllal, hogy ezen anyagot négy hó—

nap alatt feldolgozva 1957 májusában tájékoztassák az illetékes állami és párt—

szerveket a népszámlálás előzetes ered—

ményeiről.

Szerzők a reprezentatív feldolgozás eredményeit a teljes népszámlálási anyag eddig feldolgozott eredményeivel hasonlit- ják össze, és következtetéseket vonnak le a reprezentatív feldolgozás használhatósá—

gára vonatkozóan.

A tapasztalatok között elsősorban a reprezentatív feldolgozás részletességének a jelentőségét hangsúlyozzák. Véleményük szerint nem kell túlságos aggodalommal tekinteni a reprezentatív úton kiválasz—

tott, Viszonylag kisszámú egység feldol-

gozása elé. Kétségtelen, hogy a várható

esetén, egyes ismérvek esetében aránylag magas is lehet (10 százalék, esetleg több).

A bolgár feldolgozás tapasztalatai azon—

ban azt mutatják, hogy kellő óvatosság—

gal az ilyen eredmények is igen jól hasz- nálhatók. Előnyösebbnek tartják, ha ilyen

eredmények rendelkezésre állnak, és az

illetékes szervek maguk döntik el, hogy az adott hibaszázalék mellett az adatokat felhasználják—e, mintha egyáltalán nem állnak rendelkezésre adatok.

A reprezentatív feldolgozás részletessé—

gének a foka függ attól is, hogy a feldol—

gozandó ismérvek hibahatárának a meg- állapitása milyen munkaigényt jelent.

Jugoszláviában például az 1953. éVi nép- számlálás előzetes reprezentatív feldol—

gozásánál csak mintegy harminc mutató pontosságát határozták meg. A bolgár feldolgozás során Mahalanobís indiai pro—

fesszor módszerét alkalmazták, amely igen eredményesnek bizonyult. Az összes mu—

tatók pontosságának a megállapítása ez—

zel a módszerrel nem vett több időt igénybe, mint 15—20 napot.

Szerzők cikkükben az alkalmazott mód—

szereket és egyes eredményeket számsze-

rűen is közlik. így például a városi és

falusi lakosság nemek szerinti megoszlá—

sára vonatkozóan, egybevetve a reprezen- tatív feldolgozás és a teljes népszámlálási , anyagot, az eredmények a következők

maximális hiba a részletes feldolgozás voltak.

A városi és a falusi lakosság neme): szerint Bulgáriában A férfiak A nők ! A férfiak A nők l

' :

száma ! A tényleges A várható

; eltérés maximális hiba

, a reprezentatív a teljes népszámlálási '

Népesseg feldolgozás anyag

:

$ a férfin; a nők a férfiak ! a nők

alapján ! 1

! száma tekintetében

Városi . . 1 264 148 1 264 891 1 276 670 1 279 40122 522 —14 510 18 148 11 544 Falusi . . 2 529 257 2 552 229 2 522 686 2 534 952 6 571 ]7 277 33 176 28 184

Összesen ! 3 783 405 , 3 817 120 3 799 356 3 814 353 115 951, 2 767 31 928 13 884

Szerző közlése szerint az előzetes rep- reprezentativ feldolgozása ésszerű és

rezentatív feldolgozás adatai a végleges

eredményektől országos szinten átlagosan

mindössze 0,72 százalékkal tértek el.

Összefoglalásul a szerzők arra a követ—

keztetésre jutnak, hogy az adatok előzetes

hasznos eljárásnak bizonyult. A reprezen- tatív feldolgozáshoz szükséges munkála—

tok nagyobb részét ugyis el kellett volna végezni a teljes anyag feldolgozása idején, a kiegészítő munkálatokat pedig

1052

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

úgy szervezték meg, hogy azok a végleges feldolgozás menetét ne késleltessék. Vég-

eredményben viszonylag nem nagy erő—

feszítés révén az állami és pártszervek röviddel a népszámlálás időpontja után rendkívül bőséges és értékes számanyag

birtokába jutottak.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Tarver, J. D.:

A halandóság alakulásának előrebocslése

az Egyesült Államokban 1970-ig

(Projections ol mortality in the United States to 1970.) ——- The Míllmnk Memorial Fund Ozzarterlg.

1959. 2. sz. lila—143. p.

A szerző cikkében két célt tűz maga elé,

az egyik a kor és nemek szerint csoporto—

sított várható halálozási arányszámok

megállapítása 1960—ra, 1965—re és 1970-re,

a másik pedig a várható átlagos élettartam megállapítása egyes kiemelt korévekre, a színes és a fehérbőrű népességre nemek szerint. Ez utóbbi számításokat hipote—

tikus halandósági táblák segítségével végzi el, amelyeket az előrebecsült halálozási arányszámok alapján számít ki.

Az 1960.,* az 1965. és az 1970. évi, szín

és nemek szerint bontott halálozási arány—

szám kiszámítása azon a feltételezésen alapult, hogy a korspecifíkus halálozási arányszámok az 1955—1970 időszakban asszimptotikusan csökkennek. Az előre- becslés során az 1930—1954 közötti kor- specifikus halálozási arányszámok 1970—ig

történő előrevetítése lineáris, illetve pa—

rabolikus extrapoláció segítségével tör- tént. A megfelelő exponenciális görbe ki- választása, valamint az egyes korévekben szükségessé vált kiegyenlítések elvégzése után 1960—ra, 1965—re és 1970—re becsült, rövidített halandósági tábla készült.

A számítások eredményei azt mutatják, hogy a halálozási arányszám csökkenése 1955—1970 között főleg a csecsemőkorban és a gyermekkorban lesz jelentős. A fel- nőtt és az öregkorban a nők halálozási arányszáma nagyobb mértékben javul, mint a férfiaké. Mindez arra vezet, hogy a nemek aránya a férfiak hátrányára to-

vább módosul, és megnövekszik az őz—

vegy nők száma. A számítások szerint a fehérbőrű férfi népességben az 1970—es év—

járat minden 100000 újszülöttjéből 70 000—

en érik meg a 65. életévet, szemben az 1955. évi 66 OOO—rel. Ez azt eredményezi, hogy ebben az időszakban mind a nyug—

díjasok száma, mind pedig a nyugdíjak

összege emelkedni fog.

Ami a várható átlagos élettartamot il- leti, a színesbőrű népességnél a várható

átlagos élettartam növekedése jóval na- gyobb arányú lesz, mint a fehér népesség esetében. A 70. életév utáni korévekben ez a különbség még erőteljesebbé válik. Leg—

nagyobb mértékben a színes nők (szüle—

téskor) várható élettartama növekszik, a

legkisebb mértékben pedig a fehér fér—

fiaké, Előbbieknél a növekedés abszolút mennyisége 6,9, az utóbbiaknál pedig

3,0 év. *

A szerző az adatok értékelése során

megjegyzi, hogy a halálozási arányszám

csökkentése terén különösen az idősebb korcsoportokban 'vannak még lehetőségek.

Mindamellett nem valószínű, hogy a

vizsgált időszak folyamán ezekben a kor—

csoportokban a halálozás jelentős mértékű csökkenése következzék be, mert a fiata—

labb korcsoportok halandósági viszonyai—

nak várható javulása szükségképpen az idősebb korra tolja el az eddig fiatalabb korban bekövetkezett halálozásokat. Az pedig, hogy az idősebb korra jellemző

halálokok (keringési rendszer betegségei.

a légzőszervek betegségei, daganatok) therápiájában az elkövetkező évtizedek—

ben jelentős változás következzék be, nem nagyon valószínű. Az öregkorúak halandó—

sága tehát csak kismértékben javítható.

és jelenleg a halandósági arányszám csök—

kenése csak időleges, mert a halál idő—

pontja az egyre növekvő súlyú idősebb korcsoportokra tolódik el, ami az arány—

szám stagnálását, majd esetleg lassú nö—

vekedését is eredményezheti.

A szerző véleménye szerint a kor-speci—

fikus halálozási arányszámok pontos elő—

revetítése —— éppen a vázolt. okok miatt ——

eléggé kétséges. Ezért az előrebecslések is csak korlátolt pontosságúak, és annál ke—

vésbé pontosak, minél hosszabb időszakra vonatkoznak.

(Ism.: Vukovich György)