A MAGYAR ÚEZÓGAZDASÁG HATEKONYSÁGA EUROPAI OSSZEHASONLITÁSBAW
RÓZSA BÉLA — VITA LÁSZLÓ
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát — a hozamok és a ráfordítások vi—
szonyát — komplex módon kifejező mutatók számítását a nemzetközi összehason- lításhoz rendelkezésre álló adatforrások csak korlátozottan teszik lehetővé. Bár a hozamok egységes, összehasonlítható számbavétele és értékelése még meglehe—
tős biztonsággal megoldható. a ráfordításoknak -— az élő- és a holtmunka-felhasz- nálásnak — azonban nincs biztonságosan összevethető, általánosan elfogadott kö- zös mértékegysége. Ezért az európai országok mezőgazdaságának hatékonyságát
többféle módon is megkíséreljük összehasonlítani. Két egyszerűbb módszerrel
végzett számításban parciális hatékonysági mutatók: a munkatermelékenység és a területi termelékenység alapján hasonlítjuk össze és rangsoroljuk az európai országokat. Emellett azonban két komplexebb módszerrel is megkíséreltük az or- szágok hatékonyság szerinti összehasonlítását és rangsorolását. A különböző módszerekkel kialakított sorrendek a közel azonos hatékonysággal termelő orszá—gok egymás közti sorrendjét némileg átrendezik ugyan, de az élen álló, illetve a sor végén elhelyezkedő országok körét ez nem érinti. A jelen cikkben elsődlege- sen a négy módszerrel nyert eredményeket ismertetjük, hasonlítjuk össze, illetve értelmezzük. A módszertani részleteket itt csak annyiban érintjük, amennyire ehhez feltétlenül szükség van.
EGY FAO-USSZEHASONLlTÁS EREDMÉNYEI
1986—ban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tanulmányt publikált 95 ország aggregált mezőgazdasági termeléséről.1 Ebben a mezőgazda- ság végső termelését nemzetközi dollárban összesítették, és az aktív keresőkhöz.
valamint a földterülethez viszonyítva munkatermelékenységet és területi termelé- kenységet számítottak. A FAO—kiadványban a termelékenységi mutatók abszolút értékét nem közlik, az országok mezőgazdasági termelékenysége közötti különbsé- geket és az országok sorrendjét az Egyesült Államok megfelelő adatait lOO-nak tekintő indexekkel érzékeltetik.
A FAO által készített tanulmányból az általunk is vizsgált 23 európai orszá- got kiemelve megállapítható, hogy azok munkatermelékenysége mind a három vizsgált évben (1970. 1975, 1980) messze elmaradt az Egyesült Államokétól: az
' A tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal által 1988 elején azonos címmel összeállított tájékoz- tató anyag alapján készült.
! * Inter-country camparison of agricultural production aggregates. FAO Statistics Division. Roma. 1966.
59 0 d.
2—
884 RÓZSA BELA — VITA LÁSZLÓ
élenjáró országoké körülbelül a fele, mig a sorrend legvégén állóké csak 3—5
százaléka annak. (Lásd az 1. táblát.)
Az európai országok munkatermelékenységét vizsgálva. az első harmadban
egy kivétellel — 1980-ban Svájc helyet cserélt lrországgal — mindhárom időszak- ban ugyanazok az országok tartoznak, s az első négy ország kiugróan megelőzi a többit. Magyarország 1970-ben a harmadik harmad első országa volt. 1975—ben
már a második harmadba került (Spanyolország elé). és ezt a helyét őrizte meg 1980-ban is.a
1. tábla
Az országok a munkatermelékenység* csökkenő sorrendjében
(Index: Egyesült Államok a 100)
Sor- 1970-ben ' 1975-ben 1900—ban
rend Ország l szél:? Ország l Szgía- Ország Silán—
1, Beltgium—Luxem- Belgiurm—Luxem— Belgium—Luxem-
burg . . . . 65 burg . . . . 57 burg . . . . 57
2. Egyesült Királyság 52 Hollandia . . . 49 Hollandia . . . 53 3. Hollandia . . . 51 Egyesült Királyság 44 Egyesült Királyság 48
4. Dánia . . . . 44 Dánia . . . . 41 Dánia . . . . 43
5. Német Szövetségi Német Szövetségi Német Szövetségi
Köztársaság . . 29 Köztársaság . . 27 Köztársaság . . 31 6. Franciaország . 28 Franciaország . 26 Franciaország . 28
7. Svédország . . 26 Svédország . . 2.4 Svédország . . 26
8. lrország . . . . 24 lrorszá'g . . . . 21 $váic . . . 22 9. Svájc. . . 23 Svájc. . . 21 lrország. . . . 21 10. Ausztria . . . . 18 Ausztria . . . . 17 Ausztria . . . . 18
11. Német Demokra- Német Demokra— Olaszország . . 17
tikus Köztársaság 17 tikus Köztársaság nó
12. Norvégia . . . (17 Olaszország . . 15 Norvégia . . li 7 13. Olaszország . . 15 Norvégia . . . 15 Német Demokra- 14
Ati'kus Köztársaság
14. Csehszlovákia , . 12 Csehszlovákia , . 12 Csehszlovákia . . ,13 15. Finnország . . . _11 Magyarország . 12 Magyarország . 13 16. Spanyolország . ,14 Spanyolország . 11 Spanyolország . 12 17. Magyarország . 10 Finnország . . . 10 Finnország . . . 10
18. Görögország 7 Görögország 7 Görögország 6
19. Portugália . 6 Lengyelország 5 Bulgária . . 5
20. Lengyelország 6 Portugália . 5 Lengyelország . 4
21. Bulgária 5 Bulgária 5 Portugália . 4
22. Jugoszlávia 4 Jugoszlávia 4 Jugoszlávia 3
23. Románia
3 Románia 3 Románia . . . 3
' Egy mezőgazdasági aktív keresőre jutó mezőgazdasági végső termelés nemzetközi dollárban.
A termelékenységi adatokat az ún. mezőgazdasági végső termelés nemzetközi
dollárban kifejezett értékéből számították. A mezőgazdaság végső termelése a
mezőgazdaság más ágazatok számára történő kibocsátá'sa. Ennek nemzetközi dol-lárra történő átszámítására nem a hivatalos valutaórfolyamokot használták. ha-
nem a tételes átárazás módszerét.
A FAO munkatermelékenységi összehasonlitásában, de további elemzéseink—
ben is meghatározó szerepe van a mezőgazdasági munkaerő nagyságának, amit
a mezőgazdasági tevékenységet folytató aktív keresők száma fejez ki.
A mezőgazdasági tevékenységet folytató aktív keresők számát és arányát a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (lLO) és a FAO számítja. Hazai adatközlésünk
A MEZÓGAZDASÁG HATÉKONYSÁGA
885
ettől némileg eltér. A 2. táblában mindkét adatsort szerepeltetjük az eltérés érzé-
keltetésére. Bulgária és Románia adatai a legutolsó FAO-évkönyvben drasztiku-
san módosultak. Ennek okát sajnos nem ismerjük.A 23 európai ország mindegyikéről elmondható, hogy a mezőgazdasági tevé- kenységet folytató aktiv keresőknek az összes aktív keresőhöz viszonyított aránya folyamatosan csökken, a csökkenés 1970-hez viszonyítva több országban az 50 százalékot is meghaladta.
Magyarországon a mezőgazdasági tevékenységet végző aktív keresők aránya viszonylag magas. ami hazánkat az európai országok közül Csehszlovákia.
Spanyolország, lrország és Bulgária csoportjába sorolja, ahol az arány 10—20
százalék közötti.
2. tábla
A mezőgazdasági aktív keresők aránya
1970. [ 1975. [ 1950. l 1985.
Sor; Ország'
ren ! évben (százalék)
1 Egyesült Királyság . . 2,8 2.7 26 2.3
2. Belgium—Luxemburg . . . 4.9 3.9 2.9 2.3
3. Hollandia . 6.8 6.2 5,5 4,5
4. Német Szövetségi Köztársa—
ság . . 7.5 6.6 5.8 4.5
5 Svédország 8,3 6.9 5,7 4,7
6. Svájc 7.8 7.0 6.2 5.1
7. Dá nla 112 9.2 7.3 5.9
8 Norvégia 11.8 10,0 83 6.7
9. Franciaország 13,6 11,1 8.6 6,7
10. Ausztria 14,8 119 9.0 7.1
11. Olaszország . . . . 18.8 15,4 12.0 9.2
12. Német Demokratikus Köz-
társaság. . . ,12,6 11,6 10,6 9,3
13. Finnország . . . 19,6 15, 8 12,0 9.9
14. Csehszlovákia . . . 16.9 15,1 13,3 11,0
15. Spanyolország . . . 26,0 21, 5 17,,1 13,6
16. Magyarország
FAO-számítás . . . 25,1 21,7 18,2 14,6
hazai adatközlés . . . . 20,5 16,8 15,1 13,4
17. Eulgóría . . . . . . . 34.8 26,5 18,1 14,7
18. lrország . . . . . . . 26 3 224 18,6 15,8
19. Portugália . . . . . . 31 ,8 28,1 25,8 202
20. Lengyelország . . . 38 9 33, 7 28,5 24.11
21 . Románia . . . . . . . 48, 7 39, 6 305 24,9
22. Jugoszlávia . . . . . . 49, 8 41 ,0 32, ,3 27, 0
23. Görögország . . . . . . 42, 2
36,6 30, 9 27,4
' Az 1985. évi arány növekvő sorrendjében.
A mezőgazdasági aktív keresők számának a mezőgazdasági termelés munka- erő—ráfordításaként való használata több okból nem tekinthető problémamentes-
nek. Amellett, hogy a mezőgazdasági munka jellege önmagában is nehezíti a pontos számbavételt. a termelés szervezeti struktúrája — néhány hektáros családi gazdaságok, nagybirtokok, mezőgazdasági nagyüzemek — és a tevékenység köré-
nek különböző értelmezése jelentős eltéréseket okoz az országok adataiban, amit az összehasonlításokban nem lehet számszerűsíteni, az értékelésnél azonban fi—gyelembe kell venni.
886 RÓZSA BÉLA — VlTA uszuo i
A mezőgazdaság munkaerő-felhasználását az EGK—országokban ún. éves munkaerőegységben fejezik ki, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó összes mun-
kaerőt átszámítják egész évben teljes munkaidőben foglalkoztatottakra. Az EGK jelenlegi 12 tagonszáfgábain mintegy 9 millió mezőgazdasági üzemében (körülbelül 18 milllió dolgozó tevékenykedik, az általuk teljesitett munka azonban csak 9.4
milllió séves !m'unnikiaerőegységinek felel! meg. Ebből következik. hogy 'egy dolgozó átt—lagrosan astavk az éves mwunlkae—rőxegység felét teljesíti, a dolgozóknak alig egy-
negyede möliti egész monika—idejét a gazdaságban. A rész—foglalkozás lkü-l'ön—ösen
Euxrópa déli (részén gyakori, ami az itteni gazdaságok kisebb méretével magyarázz—ható. :
Magyarországon a mezőgazdasági aktív keresők 1985. évközepi létszáma
957000 fő volt. Ebből a kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet végzők száma
659 000. ami az összes keresőknek 13.4 százaléka. Ez az arány 1.2 százalékponttalkisebb a FAO által számítottnál. _
Ebben a 13.4 százalékban olyan keresők is szerepelnek, akiket a családi.
farmjellegű mezőgazdaságú országokban nem a mezőgazdasági aktív keresők közé sorolnak, bár a farmerek is végeznek ilyen tevékenységeket. llyenek a mi mezőgazdasági vállalataink segédüzemi és fenntartó üzemi dolgozói és a szellemi foglalkozásúak (műszaki, számviteli. adminisztratív alkalmazottak). Ez utóbbiakat
figyelmen kívül hagyva eljuthatnánk egy 10 százalékhoz közel álló értékhez. Ez fe—
jezné ki a magyar mezőgazdaság jelenlegi technikai—technológiai színvonala mellett az élőmunka—felhasználás reálisabb helyzetét. Ugyanakkor figyelembe
kellene vennünk a mezőgazdasági főfoglalkozású keresőkön kívül más népgazda—
sági ágakban foglalkoztatottak (nyugdijasok. háztartásbeliek, családtagok. diákok stb.) mezőgazdasági munkavégzését. Ezek kistermelésre forditott munkaidejük alapján számítva mintegy 400000 mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozót jelen- tettek 1985—ben. Nyilvánvaló azonban, hogy mélyebb ismeretek alapján más or- szágoknál is elvégezhetők lennének ehhez hasonló korrekciók. Mivel azonban ez utóbbira nincs lehetőségünk. a mezőgazdasági munkaerő felhasználásaként kény- telenek vagyunk elfogadni a mezőgazdasági aktív keresők számát.
Az európai mezőgazdaság területi termelékenysége. ahol a vetítési alap az egy hektár szántó—. kert—. szőlő- és gyümölcsös terület, 1970-ben két ország, 1980- ban egy ország kivételével jobb. mint az Egyesült Államokban, és az intenzív gaz- dálkodást folytató országokban sokszorosan felülmúlja az egyesült államokbeli
színvonalat. (Lásd a 3. táblát.)
Az európai országok között Hollandia kiugró első helye szembetűnő. Magyar- ország helyezése e tekintetben gyakorlatilag azonos a munkatermelékenységnél
bemutatottal.
GABONAEGYSÉGBEN 'OSSZEGZETT TERMELÉSBÖL SZÁMlTOTT MUTATÓK
A mezőgazdasági termelés gabonaegységben (GE) összesített mennyisége a mezőgazdasági aktiv keresőkhöz. illetve a mezőgazdasági területhez viszonyítva más megközelítésben fejezi ki az országok munka- és területi termelékenységét.
(A gabonaegység a különféle mezőgazdasági termékek mennyiségének összesíté-
sére használt mérőszám. amely a gabonaféléket 1—nek véve fejezi ki a termelés eredményét. A gabonaegységkulcsok és a FAO által használt nemzetközi árrend—szer belső arányai lényegesen eltérők.) A mezőgazdasági termelés GE-ben össze- s'ített mennyiségében — az előbb ismertetett FAO-számításoktól eltérően -— szere—
pelnek a saját termelésű. a termelésben újra felhasznált termékek. főleg takar—
mányok és az azok felhasználásával, valamint az importált takarmányokkal ter-
A MEZÖGAZDASAG HATÉKÖNYSAGA 887
melt állati termékek, ami valójában halmozott számbavételt jelent. A rendelke- zésre álló alapadatok azonban nem tették lehetővé ennek elkerülését. lgy sajnos az ebből eredő torzítással mindenképpen számolni kell a továbbiakban.
3. tábla
Az országok a területi termelékenység* csökkenő sorrendjében
(index: Egyesült Államok a 100)
1970-ben 1975—ben 1980-ban
" nd _ .
So ,. Ország Sz'ÉÉa— Ország Szil-áta Ország 5112ku
1. Hollandia . . . 1731 Hollandia . . . 11420 Hollandia . . . 1551
2. Svájc. . . 835 Svájc. . . ! 753 Svájc . . . 742
3. Belgium— Luxem- Be.!gium— Luxem- Belgium—Luxem-
burg . . 784 burg . . . . 697 bung . . . . 716
4. Német Szövetségi lrország . . . . 434 lrország . . . . 1499 Köztársaság . . 462
5. erI'SZóg - . . . 361 Német Szövetségi Német Szövetségi
Köztársaság . . 396 Köztársaság . . 412 6. Egyesült Királyság 312 Ausztria . . 288 Egyesült Királyság 309 7. Ausztria . . . 299 Egyesült Királyság 279 Ausztria . . . 233 8. Dánia . . . . 254 Olaszország . . 268 Olaszország . . 1375 9. Franciaország . . '251 Franciaország. . 236 Franciaország . . 258
10. Olaszország . . 230 Dánia . . 1232 Dánia . . . . 239
11. Német Demokra- Német Demokro- Görögország . . .210
tikus Köztársaság 229 tikus Köztársaság 217
12. Norvégia . . . 213 Görögország . . 205 Német Demokra-
tikus Köztársaság 205 13. Görögország . . 183 Norvégia . . . 197 Norvégia . . . 205 14. Csehszlovákia . . i164 Csehszlovákia . . 164 Csehszlovákia , . 168 15. Lengyelország . . 155 Magyarország . 161 Magyarország . 166 16. Svédország . . 11149 Lengyelország . . 1155 Bulgária . . . 1144 17. Bulgária . . . 141 Bulgária . . . 147 Jugoszlávia . . ;138 18. Magyarország . . 138 Jugoszlávia . . 137 Svéd—ország . . 135 19. Jugoszlávia . . 125 Svédország . . .135 Lengyel—ország . . 133 20. Finnország . . . 120 Románia . . . 1114 Románia . . . 11217 21. Portugália . . . 113 lPortugália . . . 109 Spanyolország . 116 22. Románia . . . 96 Finnország . . . 108 Finnország . . . 109 23. Spanyolország . 96 Spanyolország . 103 Portugália . . . 92
* Egy hektár szántó- , kert- , szőlő— és gyümölcsös területre jutó mezőgazdasági végső termelés nemzet—
közi dollárban. .
Ennek ellenére a 23 európai ország sorrendje az 1983—1985. évek 4. táblában közölt átlagos munkatermelékenysége alapján a FAO-tanulmányból bemutatott 1980. évi sorrendhez hasonló: az élen álló és a sort záró országok megegyeznek.
(Kivétel Görögország, amely a GE szerinti összegzés alapján jóval hátrább került.) Magyarország a vizsgált időszakban a 15. helyről a 12. helyre került. A munka- termelékenység színvonalában az országok között nagyok a különbségek. Az aktív keresőnként legtöbb mezőgazdasági terméket termelő országokban 3—4-szer
több, a legkevesebbet termelőkben 3—5-ször kevesebb terméket termeltek, mint
hazánkban.
A területi termelékenység szerint (lásd az 5. táblát). amikor a- termelés ered—
ményét a mezőgazdasági területhez viszonyítjuk, Magyarországnak a vizsgált idő- szak két utolsó szakaszában elfoglalt hetedik helye figyelmet keltő. Ez ugyanis az 1969—1971. évek 12 és az 1974— 1976 évek 8. helyéhez viszonyitva jelentős előre- lépés.
888 RÓZSA BELA _ VITA LAsZLo
4. tábla Az országok sorrendje a munkatermele'kenyse'g' szerint
Helyezési szám a munkatermele'kenység
ízt; Ország 1969—1971. 1974—1976. 1979—1981. was—1985.
évi átlagos értéke szerint
1. Belgium—Luxemburg . 1 1 1 1
2. Dánia . . . . 3 3 2 2
3. Hollandia . . . . 4 4 4 3
4. Egyesült Királyság . 2 2 3 4
5. Franciaország 7 7 7 5
6. Svédország 5 5 6 6
7, lrország . . . 8 8 8 7
8. Német Szövetségi Köztársa-
ság . 6 6 5 8
9, Ausztria 10 11 10 9
10. Svájc . . . 9 9 9 10
11. Német Demokratikus Köz—
társaság . . . 11 10 11 11
12. Magyarország . . . 15 14 14 12
13. Finnország . . . 14 15 15 13
14. Norvégia . . . . . . . 12 12 12 14
15. Csehszlovákia . . . 13 13 13 15
16. Bulgária . . . . . . . 19 19 18 16
17. Olaszország . . . 16 16 16 17
18. Spanyolország . . . 17 17 17 18
19. Románia . . . . . . . 23 22 22 19
20. Lengyelország . . . 18 18 19 20
21. Jugoszlávia . . . 20 20 20 21
22. Görögország . . . 22 21 21 22
23. Portugália . . . . . . 21
23 23 23
' Egy mezőgazdasági aktiv keresőre iutó mezőgazdasági termelés gabanaegységben.
Az országok területi termelékenység szerinti sorrendje lényegesen eltér a FAO módszere szerinti sorrendtől. Ennek oka elsősorban a gyepterület eltérő kezelése
a kétféle számításban. A FAO—tanulmányban alkalmazott módszer a földterület
adatában nem veszi figyelembe a gyepterületet, amelynek pedig igen nagy szere-pe van a kérődző állatok állati termék termelésében. így érthető a kétféle sorrend
összevetésénél, hogy például a nagy gyepterülettel rendelkező. főleg kérődző
állatokat tenyésztő lrország a FAO szerint a 4., míg a gyepterületet is figyelembe vevő módszerrel a 20. helyre került. Hasonlóan nagyok a sorrendbeni eltérések azoknál az országoknál (például Svájc. Egyesült Királyság, Ausztria), ahol a mező—gazdasági területen belül nagy a gyep területének aránya. Emellett a sorrend
eltérésében minden bizonnyal szerepe lehet a mezőgazdasági termelés korábban már említett eltérő értelmezésének is. Ennek hatását azonban szinte lehetetlen felbecsülni. A területi termelékenység színvonalában az országok közötti különb-
ségek kisebbek, mint a munkatermelékenység esetében.Magyarország az 1983—1985. években a munkatermelékenység alapján a 12"
a területi termelékenység alapján a 7. helyen állt. Az élen álló országok mutatói—
lnak abszolút értékei 2—3-szor jobbaik hozá nikénáol. Az élenjáró országokhoz viszo-
nyított lemaradásunk csökkenése egyértelműen mezőgazdasági termelésünk haté—konyságának ira—vallására utal: —a sm'uxmleaitermelxéikenység 1969—1971—4beun' Dániába—n 4.4-szer, az Egyesült Királyságban 4.5—szer. Hollandiában 3,3-szer, 1983—1985-ben pedig 3.5-szer. 2.6-szer, illetve 2.9—szer volt magasabb, mint Magyarországon.
A MEZOGAZDASAG HATEKONYSÁGA 889
5. tábla
Az országok sorrendje a területi termelékenység* szerint
Helyezési szám a területi termelékenység
íg; Ország 1969—1971. 1914—1976. 1979—1951. 1983—1985.
évi átlagos értéke szerint
1, Hollandia . . *1 1 1 1
2. Belgium—Luxemburg . 2 2 2 2
3. Dánia . . . . . . . . 3 3 3 3
4, Német Szövetségi Köztársa-
ság . . . 4 4 4 4
5. Német Demokratikus Köz-
társaság . 5 5 5 5
6. Norvégia . . . . ó 6 6 6
7. Magyarország . . . . 12 8 7 7
8. Csehszlovákia 8 7 8 8
9. Fra nciaarszág . . . 9 12 9 9
10. Ausztria . . . 13 13 11 10
11. Svájc . . . 11 11 10 11
12. Svédország . . . 7 10 12 12
13. Finnország . . . 14 14 16 13
14. Egyesült Királyság . . . . 15 16 15 14
15. Olaszország . . . 16 15 13 15
16. Lengyelország . . . 10 9 14 16
17. Bulgária . . . 17 17 17 17
18. Románia . . . 19 18 18 18
19. Jugoszlávia . . . 20 20 19 ' 19
20. lrország . . . 18 19 20 20
21 . Spanyol ország . . . 22 22 22 21
22. Portugália . . . 21 21 21 22
23. Görögország . . . 23 23 23 23
' Egy hektár mezőgazdasági területen termelt mezőgazdasági termék gabonaegységben.
A mezőgazdasági termelés területi termelékenysége minden országban nőtt.
Magyarországon a vizsgált tízéves időszak alatt 29 százalékkal. Ennél nagyobb növekedés csak 8 országban fordult elő. Külön megvizsgáltuk azt is. hogy a terü- leti termelékenység változásában milyen szerepe volt a termelési szerkezet és a termelési színvonal változásának. A struktúraváltozás hatását a növényi termékek kilenc csoportját, az állati termékeknek pedig hét csoportját megkülönböztetve kíséreltük meg kimutatni, standardizáláson alapuló indexek segítségével. (Lásd a 6. táblát.) A 6. tábla mindhárom számoszlopa a területi termelékenység tíz év alatt bekövetkező változását mutatja. Az első számoszlopban a tényleges változás ta- lálható, míg a másodikban és a harmadikban a területi termelékenységnek a ter- melési szerkezet, illetve a termelési szinvonal megváltozására visszavezethető vál- tozása. A tényleges változás ez utóbbi két adat szorzataként adódik.
E vizsgálat azt mutatja. hogy a területi termelékenység változását mindenütt elsősorban a termelési színvonal változása eredményezte. Csak néhány országnál mutatkozik említésre méltó szerkezeti változás, ami hatással volt a területi terme- lékenység alakulására. A 6. táblából látható, hogy hazánkat a termelési szerke- zet változása meglehetősen kedvezőtlenül érintette.
Az általános megállapítás azzal magyarázható. hogy a mezőgazdasági ter- melés struktúrája egy—egy országon belül hosszabb idő alatt is meglehetősen állandó. Ez a mezőgazdaság alapanyag—termelő jellegéből adódik; az országok általában önellátásra törekednek az alapvető mezőgazdasági termékekből, ter-
890 ' ' RÓZSA BELN— vm. LAszLo melő struktúrájuk változatos és viszonylag stabil. amit a természeti—éghajlati adottságok meghatároznak. Ezt jól- jellemzi például az, hogy a 23 ország közül 18 országban a termékcsoportok közül. a legnagyobb arányt a gabona képviselte az
időszak elején és végén is.
6. tábla
A területi termelékenység változása
Területi Ebből a termelési termelékenység _a"
GE—ben
ig.; Ország "335538" szerkezet szinvonal
(index: —
1972—1974'. "-_._.—___".
évek : 100.0) változásának hatása
1. lrorszóg . . . 158.3 1046 151.4
2. Romá n'íia . . . . . . . 15055 1042 144,4
3. Görögország . . . 150,3 105,7 142,fl
4. Egyesült Királyság . . . . 144,1 105,0 1372
5. Ausztria . . . * . . . . 14314 '1*OB.]1 1405
6. Hollandia . . . . . . . v141.6 100.,7 1305
7. Bulgária . . . . . . . 1352 99,7 135,6
8. Spanyolország . . . 135,10 992 136,.1
9. Magyarország . . . . 129,3 95,5 135.4
10. Német Szövetségi Köztá r- _
saság . . . 127.8 1009 126..7
1 1. Finnország . . . . . . ' 123,5 97,,1 1272
12. Jugoszlávia . . . 121,.7 92,9 131.0
13. Franciaország . . . 119,5 98.5 f121,3
14. Csehszlovákia . . . 117,8 99,7 118,1
15. Német Demokratikus Köz- '
tó rsaság . . . . . . . 112m1 1009 111.1
16. Olaszország . . . . . . -115,6 - 98,1 117.8 ,
17. Belgium—Luxemburg . . . 115.0 99,7 115,3
18. Dánia . . . , . . . 1149 969 118.6
19. Svédország . . . 110,7 97,6 1114
20. Norvégia . . . 1089 98,3 "110133
21. Svájc . . . 107.2 97,5 109.8
22. Portugália . . . 106,A 91 .5 1163
23. Lengyelország . . .
100,1 99.5 10045
A termelési szerkezet és a termelési szin—vonal a'l'aikullásárba—n szerepe van a takarmányimportnak. A takarmányimport a fejlett mezőgazdaságú országokra jel- lemző. Az országok fajlagos import szerinti sorrendje azonban alig tér el a mun—
ka-tenmelélkenység és a területi termelékenység szerinti sorrendtől. A takarmány- importot az állati termékekből az önellátásra és az exportra törekvés motiválja." az általános gazdasági fejlettség pedig lehetővé teszi. A takarmányimportot figyel- men kívül hagyó ,.nettósitott" termelésből végzett számítások azonban feltehetően
alig változtatnának az országok sorrendjén. * '
HATEKONYSÁG-USSZEHASONLlTÁS SOKVÁLTOZÓS MÓDSZEREKKEL
A nemzetközi áranányokat tükröző árrendszerre épülő FAO-lVlZSgÓlCI'UlÉGll és a különtél—e mezőgazdasági termékekből termelt mennyiségek glaxbonwovegys—égbe-n tör—
ténő összesité'sére alapozott termelékenység-számitásolldkail szemben a statisztika
sokváltozós módszereivel végzett vizsgálataink azt oél—oztálk, hogy a 23 európai or—A MEZÖGAZDASAG HATÉKONYSÁGA 891
szóg mezőgazdasági termelésének hatékonyságát egy igen nagy, 71 mutatószám- ból álló adatbázisban rejlő inlformáoiómennyis—ég minél teljesebb és sokoldalúbb
kiaknázása útján, tehát minél komplexebb módon jellemezzük. A 71 mutatószám
résziben a mezőgazdasági termelés feltételeit, részben pedig a termelés eredmé—nyeit, közvetve tehát a mezőgazdasági termelés hatékonyságát írta le a 23 ország- ban az 1969-től 1985Jig terjedő időszak minden egyes évére.
A 71 mutatószám közül 20 a termelés feltételeit. 30 a termelés szinvonalát.
21 pedig a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátottságát volt hivatott jellemezni. Az ún. feltételmuta'tók között tenmellési ráfordítás—ként a munkaerő és a mezőgazdasági terület mellett szerepel a fajlagos műtrágya—felhasználás. a trak- 1'corisűrűséxg, az áxllatsűrűség és a mezőgazdaság ipari hátterét reprezentáló ter- lmeléslhez szükséges ipari anyagok külkereskedelmi forgalma. A színivonallmutatók között 17 növényi termék, 7 állati termék fajlagos termelése. néhány gabonaegység
alapon szám—ított aggregált termelékenységi mutató és a mezőgazdasági és élel-
miszeripari tenmlélke'k külkereskedelmi forgalmának mutatói szerepelnek. Az ellá-tottsági mutatók egy lakosra jutó termelési és külkereskedelmi adatokat tartal- imazna'k. A miutalt'ók köre és tartalma jelzi. hogy a sakvá'ltozós módszerű elemzés—
sel a mezőgazdasági termelés habékanysága vizsgálatának akarunk minél sokol- daluúibban megfelelni. A szóba jövő solwáltazós módszerek közül különféle — itt nem részletezett — szempontok alapján a főkomponenvs—elemzést ésa sok-dimenziós siká—
'lázást vállasztorttuik ki a rendelkezésre álló meglehetősen nagy adatlhailmazban rejlő intfonmációk mzinlél tömörebb formában való kifejezésére. A főkomupon—en-s-ele'mzést egyenként 3—3 évből álló négy időszak átlagos adataira alapozva, a sokdimenziós isikálázáist pedig egyenként 5-5 évből álló két időszak átlagos adatai—nak felhasz- nálásával végeztük el.
Főkomponens-elemzés
A főkomponens-ellemz—ést2 nem mind a 71 mutatószám felhasználásával végez- tü—k el, hanem csak 7 feltétel— és 6 eredménymuta'tóra vonatkozóan.3 Ezeket a mu- tatókat alapvetően sza'kmai megfontolások alapján olyan céllal választottuk ki a 71 mutatószám közül, hogy minél jobban képviseljék a 20 feltétel—. illetve az 51 eredménymultartót.
A főkomponens—módszer lényege az, hogy olyan mesterséges változókat ké—
Xpez a rendelkezésre álló mutatószámoklból, amelyek a mutatók összességében rejlő információknak nagyobb hányadát sűrlhik magukba, mint a mutatók bárme—
lyilke, s e tulajdonság—uknál fogva felhasználhatók az országok (adott esetben a 23 ország) komplex jellemzésére. Haszniálatu'k előtt természetesen el kell végeZni a
mesterseges változók értelmezését is, ami nem mindig könnyű feladat. A mester-
séges változók értékei mértékegység nélküli. 0 ávtlagú és 1 szórásúxszámok, me—lyeknek csak a sorrendje, de legjobb esetben is csak az egymástól vett különb- ségeik nagysága bír jelentőséggel.
A főko'mipanens-elemzés arra az eredményre vezetett, hogy a 7 feltételmuta- tóból, illetve a 6 eredménymutatóból képezhető egy—egy olyan komplex mutató- szám, amely a feltétel—. illetve az ere'd—ménymutatókbavn rejlő összes információ—
mennyiségnek elég nagy hányadát — mintegy 60—60 százalékát (a 20 feltételmuta-
: A módszer magyar nyelvű leírása megtalálható például Sváb lános: Többváltozós módszerek a bio—
metriőban c. könyvében (Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1979. 221 old.).
3 A főkomponens-elemzést ugyanis 23 megfigyelés esetén nem tanácsos ennél nagyobb számú mutató- szóm egyidejű elemzésére használni. A 71 mutató és a 7 feltétel-, illetve 6 eredménymutató felsorolását.
valamint az utóbbiak kiemelésének indoklását lasd: Németh Józsefné — Rózsa Béla —- Vífa' László: A ma- gyar mezőgazdaság európal összehasonlitósban (Statisztikai Szemle. 1986. évi 4. sz. 333—354. oldi) c. cikké-
ben.
392 RÓZSA BELA - ViTA' LAszLo
tóban rejlő összes infonmóciómennyiségnek mintegy 40 százalékát. illetve az!"
eredménymutatóbon rejlő összes információmennyiségnek mintegy egyharmadát) — sűríti magába ahhoz, hogy a termelési feltételek. illetve a termelési eredmények egy-egy komplex mutatószámónxaik legyen tekinthető. (Ugyanerre adtak alapot a
két komplex mutatónak az eredeti mutatószámokknil való regresszlió'szólmíiyós útjainíelltárt összefüggései is.)
A 23 országnak a két komplex mutatószám szerinti helyezési sorszámát a 7.
tábla mutatja. A sorszámok azt fejezik ki, hogy egyaegy ország az adott komplex
mutató nagyságát tekintve hányadik helyen áll a 23 európai ország között. (Az 1.hely a legkedvezőbb helyzetben levő onszlóg—ot jelöli.)
7. tábla
Az országok sorrendje a főkomponens-elemzés alapján
Helyezési szám a komplex
$ feltételmutató ! eredménymutató
or- Ország
"M' 1969— 1974— 1979— 19a1— 1969— 1974— 1979— 1981—
1971. 1976. 1931. 1903. 1971. 1976. 1961. was.
évekre vonatkozó átlagos értéke alapján
1. Belgium—Luxemburg 1 1 1 1 3 2 3 3
2. Hollandia . 2 2 2 2 1 1 1 1
3. Norvégia 3 3 3 3 11 12 12 14
4, Német Szövetségi Köztdr
90559 - - 4 4 4 4 4 5 5 4
5, Egyesült Királysóilg 5 5 5 5 6 6 7 7
6. Dánia . 6 6 6 6 2 3 2 2
7. Svájc . 8 8 7 7 9 9 10 10
8. Csehszlovákia - 10 10 9 8 13 14 14 15
9, Német Demokratikus Köz—
társaság 7 7 8 9 10 10 11 "11
10, Svédország 9 9 10 10 7 7 8 9
11. Finnország . 11 11 12 11 .15 _15 15 13
12. Franciaország 12 12 11 12 8 8 6 6
13. Magyarország 14 13 13 13 12 11 9 8
14. Ausztria 13 ,14 14 14 14 13 13 12
15. Olaszország 15 16 15 15 116 16 16 K16
16. Lengyelország 16 K15 116 06 17 17 18 18
17. Bulgária 17 18 17 17 ,18 18 17 17
18. Portugália . 18 17 18 18 22 23 2.3 23
19. Románia 21 19 19 19 20 19 19 ;19
20. Jugoszlávia 20 20 20 20 119 20 20 20
21. lrorszóg. 19 21 21 "121 5 4 4 5
22. Spanyolország 22 22 22 22 21 21 '21 22
23. Görögország . 23 23 23
23 23 22 22 241
A 7. tábla alapján megállapítható, hogy hazánk a tenmelési feltételeket te- kintve tantósain közepes helyet foglal el a 23 ország között, a vizsgált időszakban mindössze egy helyezéssel került előbbre. Ugyanakkor az eredményeket tekintve:
az 1969—1971-es időszaki 12. helyről 1981—1983—ra a 8. helyre kerültünk. Ez köz- vetett módon egyúttal nyilván a hatékonyság jelentős javulására mutat. Az utolsó
időszakban az eredmények szerinti helyezés a feltételek szeniontinél öt helyezéssel jobb. Ennél nagyobb különbség a feltételek és az eredmények közötti sorrend- ben csafk Franciaorszagban (6 helyezés) és lrorszógiba'n (16 helyezés) volt tapasz—
A MEZÓGAZDASAG HATEKONYSÁGA 893
tullihiató. Ez utóbbi esetben az igen nagy eltérés oka az egyedülállóan magas gyep- területtel való ellátottság (lakosonként közel 1.5 hektár a gyep területe).
Sokdímenziós skálázás
A sokdimenziós skólázásá —— szemben a fákomponens—elemzéssel -— a 71 mu- tatószám egyidejű kezelésére is alkalmas sokváltozós módszer.
A módszer célkitűzése abban jelölhető meg, hogy az eredetileg csak igen sok —- a rendelkezésre álló mutatóik számával azonos számú — dimenzióban ábrá-
zolható megfigyelési egységeket (esetünkben a 23 országot) oly módon helyezze
el egy minél kevesebb dimenziószámú térben, hogy az országokat jelképező pon- tok térbeli elhelyezkedése min-él jobbon hasonlítson a pontoknak az alapul vett mutatók számával megegyező dimenziószámú térben valló elhelyezkedésé'hez. Vég- ső soron tehát a sokdimenziós skálázás is információsűrí-tő eljárás, hiszen az ere—detileg 71 mutotószámmal jellemezhető országokat kevés számú adattal, az or-
szágoknak egy kevés dimenziószámú tér egyes koordinátatengelyeire vonatkozókoordinátáival próbálja jellemezni a lehető legkevesebb információveszteség mel-
lett. A sokdimenziós skálázás alkalmazása esetén tehát nem volt szükség arra,hogy a 71 mutatót, pontosabban a 20 feltételmutotót, illetve 51 eredménymutatót
csak jóval kevesebb számú s minden szakmai körültekintés ellenére is csak több—kevesebb önkényességge'l kiválasztható mutatóval képviselt—essü—k az elemzés során.
A sokdimenziós skálázás mindkét időszakban arra az eredményre vezetett,
hogy az országok mezőgazdasógóvról 71 mutató formájában rendelkezésre álló in—
formáció négy komplex mutatóba (dimenzióba) sűríthető. Ezek közül az első egyér—
telműen komplex hatékonysági mutatónaki,/tekinthető. Az első dimenzió ugyanis egy- felől a főkomponenis-elemzéssel nyert komplex feltételmutatót és komplex ered—
ménymutatót egyesíti magában, másfelől pedig a mezőgazdaság globális területi tenmelékenységével és mun'katenme'lékenységével hozható szoros összefüggésbe.
Ugyancsak igen szoros összefüggésben van az első dimenzió az állatállomány taj—
lagos nagyságával és a munkatermelékenységgel. illetve az állattenyésztés területi termelékenységével és a munkatenmelékenységgel. A felsoroltak közül az első di- menzió bármelyik mutatópárral való összefüggését is vesszük alapul annak értel- mezéséhez, az eredmény ugyanaz: az első dimenzió a 71 mutaltószáímxban rejlő össz—es in—formáoiómennyziség jelentős hányadát magába sűrítő komplex hatékony—
sági mutatószámlnxaik tekinthető.
Az országoknak az első dimenzióra vonatkozó értélkei ugyancsak mértékegy- ség nélküli számok, melyek sorrendje. illetve különbségein—ek sorrendje fejezi ki az országok mezőgazdoságánok hatékonyságára vonat-kozó információ—t. E dimenzió egyébként egy kissé többet sűrit magába a 71 mutatószám által együttesen tar- talmazott inlormáaiómen—nyis-ég'bál. mint a főkomponens-eiemzéssel miért komplex mutatóik bármelyike. A másik három dimenzió szerepe lényegesen kisebbnek tű- nik. és a dimenziók értelmezése sem teljesen problémamentes. Itt most csak any—
nyit jegyzünk meg, hogy a további dimenziók rendre a mezőgazdasági termékek külkereskedelm—éit, a bo-romafitenyéisztés eredményességét, illetve a mezőgazdaság munkaerő- és földel—látottságát. valamint a növénytermesztés eredményességét jel—
lemző komplex mutatóknak tekinthetők.
A sokdimenziós skálázás eredményeit összefoglalóan bemutató 8. táblában
megtudjuk a 23 ország helyezési számát mindkét vizsgált időszakban :: sokdimenziós
* A módszer magyar nyelvű leírását lásd például Füstös László -— Meszéna György — Simanné Mosolygó Nóra: A sokváltozós adatelemzós statisztikai módszerei. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1986. 525 old.
894 RÓZSA BÉLA .. WTA LÁSZLÓ
skálázáassal fellftánt kom4p'lex hatékonysági mutató, valamint az azzal szoros kapcso—
lahban álló GE- ben mért területi termelékenység és a munkatermelékenység sze-*
rint.
8. tábla
Az országok sorrendie' a sokdimenziós skálázással kapott komp/ex hatékonysági mutató, a területi termelékenység
és a munkatermelékenység alapján __
Helyezési szám a
* któr
komplex hatékonysági mteezgzlulizedgitógi az;-;";ífgsgíígzggi
mu 0 em 8 re '
át:; Ország a termelés (GE-ben) — ' termelés SBE-ban)
1971— 1981— 1971— 1981— 1971— 1981-—
1975. , 1985. 1975. 1985. , 1975. 1985.
évekre vonatkozó átlagos értéke alapján
1. Hollandia . . . 1 1 1 1 ' 4 4
2, Belgium—Luxem— *
, burg 2 , 2 2 2 1 1
3. Dánia 3 3 3 3 3 2
4. Német Szövetségi
Köztársaság . 4 4 4 4 6 7 4
5. Svájc. . . 5 6 12 11 9 10
' ó. Norvégia . 6 11 6 6 12 13
7. Egyesült Királyság 7 5 15 13 2 3 '
8. Svédország. 8 7 10 12 5 6 ,
9. Német Demokra-
tikus Köztársaság 9 10 5 5 10 11
10. Ausztria . . . . 1-0 9 13 10 11 9
11. Franciaország . . 11 8 11 9 7 5
12. Csehszlovákia . . 12 13 7- 8 13 14
13. lrország . . . . 13 12 19 20 8 8,
14. Finnország . . . 14 15 16 14 15 15
15. Magyarország . 15 14 8 7 14 12
16. Olaszország . . 16 16 ' 14 15 16 ' 16
17. Lengyelország . . 17 17 9 16 18 20
18. Bulgária . . . 18 19 17 17 19 ! ! 18.
19. Románia . . . 19 20 18 18 , 23 19
20. Jugoszlávia . . 20 18 20 19 20 21
21. Görögország . . 21 22 23 23 21 22
22. Spanyolország . 22 21 22 22 17 17
23. Portugália, . . . 23 23 _ 21 21 22 _ 23
Az eredmények értékeléséhez kiegészítésként megjegyezzük. hogy:
—- nem a táblában közölt különféle helyezési számok, hanem a komplex hatékonysági mutató és az előbb felsorolt négyféle mutaltópár számszerű értéke között áll fenn igazán szoros kapcsolat;
— a négyféle mubaltópár közül a komplex eredménymutató, a területi termew—Mlékenység, a fajlagos állatállomány, illetve az állattenyésztés területi termelékenysége valamivel na- gyobb súllyal szerepel a komplex hatékonysági mutató értékében az egyes mu—tatópárok másik muta—tájánáxl.
Hazánknak a sokdimenziós skálázással kapott komplex hatékonysági mu- taltó szerinti helyezése (: FAO—összehasonlitás eredményein—él valamivel kedvezőbb
ugyan de még igy is az európai országokból álló mezőny alsó harmadában. il—
letve az alsó harmad hatá—na lkörüil vagyunk rhalállhaták.
A MEZÖGAZDASAG HATEKONYSÁGA 895
9. tábla
Magyarország négyféle módszerrel számított helyezési értékei
Az 1970-es Az 1980-es
Mutató (illetve módszer) ,,,,,,__ évek évek elején
FAO—összehasonlítás
munkatermeléke'nység . . . . 17 15
területi termelékenység . . . 18 15
GE-össz—ehazsonllítáis
munkate rmelé'ke nység . . . 15 12
területi termelékenység . . . 12 7
,Főkamponens-módszer , !
fel-tételek . . . . . . . . 14 13
eredmények . . . . . . . 12 8
Sokdimenziós skálázás . . . . 15 14
10. tábla
A magyar mezőgazdaság relatív helyzetének alakulása a legmagasabb és a legalacsonyabb komplex hatékonyságú három országhoz képest
Magyarország adata az Az 1961-1985. évi
"__—*"— átla os adat az
első három' . utolsó három" ' 197%_1975, évi
' , . ' átlagos adat
orszag atlagos adatának százalékában az *
Mutatószóm százalékában az -_.—_——..—1———m
1971— 1981— 1971— 1961— első* utolsö***Magyar-
1975. 1985. 1975. 1985. MW,—W orszá—'
-u—_—MM1—_M "___—' HW— h 6 rom 9 on
években országban
Száz hektár mezőgazdasá- gi területre jutó állatál- _
lomány (számosá—llatban) 2-7 25 183 186 122 113 114 Áll—ati termékek terme-lése
egy hektár mezőgazda- sági területre (gabona—
egységben) . . . 23 23 252 255 137 137 138
Összes mezőgazdasági és élelmiszeripari termék termelése egy vhekt-ár
mezőgazdasági területre '
(garbanaaiegységben) . . 40 42 284 312 133 124 137
Összes mezőgazdasági ter- * m—é'k termel—ése egy me- zőgazdasági aktiv kere-
sőre (gabonaegységben) 27
30 252 285 167 162 184
' Hollandia. Belgium—Luxemburg, Dánia,
" Görögország. Spanyolország, Portugália.
A sokdimenziós iskáilázá-ssall ikxapoott komplex hatékonysági imuiavtó szerint csak (: gfalboinuaegységrben mént lterüzl—ebi termelékenység színvonala alapján kerülünk az
előkelőbb 7. *helyre. Ennek az a magyarázata. hogy a FAO nemzetközi ár—
xrendsziere (és az állt'a'lulnlk használt gabona-egységkulrcsolk belső Gll'ólnyol llélnye-
gesen eltérők, továbbá az. hogy a vetítési alapban, a mezőgazdasági területben (: gyep lberütlete is szerepel, illetve. hogy alaupmuxtiatóin'k bruttó szemléletűieck.A gabanaegysi'églk—uliosoknáil lényegesen d'llffeFeanlió'lÚG'bb nemzetközi ánrend—
896 RÓZSA BELA - vmx' LÁSZLÓ
szer a g'aibo'nafélékhez képest lényegesen mlag'asalbbrsa értékeli a hűve'ly—eselket, de mindenekelőtt a zöldség— és gyümiöllcsiélélcet, valamim az állati eredetű terméke-
ket — ezen belül elsősorban a s—ertéis- és baromiihúst —-. mint az általunk használt gabonaegység'kuilcsolk. Úgy tűnik, ez a magyarázata annak is. hogy az állatőili—o- móny fajlagos értékéhez elég erősen kötődő sokdimenziós skálázással meghatá—rozott komplex hatékonysági mutató a FAO-összehasonlitáshoz viszonylag közel-
eső eredményt ad.Az eddig ismertetett négyféle vizsgálatnak hazánk mezőgazdaságóra vonat-
kozó eredményeit a 9. tábla foglalja össze.A négy különböző módszerrel végzett vizsgálat eredménye tehát egybehang- zóan azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonysága szerint 23 európai ország között a középmezőnyben helyezkedik el. és a vizsgált 10—15 éves időszak-
ban javult a helyezése. Ezt egy meglehetősen dinamikusan fejlődő mezőnyben si-
került elérni, ami nem lebecsülendő. A kép realitásához hozzátartozik az is. hogya 10. tábla tanúsága szerint a mezőgwazdassag hatékonysága az élen álló országok- ban (Hollandia, Belgwium- Luxemburg, Dánia) háromszor—négyszer jobb. a sor vé-
gén levőlaben (Görögország, Spanyolország. Portugália) kétszer-háromszor gyen- gébb, mint hazánkban. Örvendetes viszont, hogy a munkatermeiékenység tekin-tetében még az élmezőnynél is lényegesen gyorsabb fejlődést mutattunk fel! az el-
múlt 10—15 évben.
A mezőgazdasági termelés hatékonysága az európai országokban minden bi- zonnyal a jövőben is dinaimilkuosan fejlődni fog. Ez arra hívja fel a figyelmet. hogy
a jövőben még relatív helyzetünk tartásához is fokozott erőfeszítésekre lesz szük—
ség. Ez pedig egy ugyanezen az adatbázison alapuló korábbi elemzés—ünk szerint5
feltétlenül szükségessé teszi a mezőgazdasági termelés ipari hátterének, valamint a mezőgazdaság igen sokféle ipari eredetű termelxésieszköz-igényének kielégíté- séhez ugyancsak lényegesen hozzájáruló külkereskedelemnek az erőteljes fejlesz—tését.
TÁRGYSZÓ: Mezőgazdaság. Hatékonysúg. Nemzetközi összehasonlítás.
PE3l-OME
ABTOpr c nomouusio uerupex paanuuumx meroAaa nccnenyior mecro aeHrepCKoro cens- cnoro xosnncna c TOWKH apenun sdacpexrnauocm cpeAn 23 eaponeucxnx crpan.
chonbayn peeynuam i'lpOBeAeHHOi'O (DAO cpasneuun onpenenmor mec'ro aenrepcxo—
ro censcnoro xoasűcrsa c ra'-nm sperma nponaaonnrenwocm rpuAa " Teppuropuammoü nu- paöome ! npyry eaponeücxux crpaH. Cornacuo gpyromy MBTOAY CYMMHpYiOT nponaaoAcr—
aenuue pezynuaru : ycnoauoM aepHe " ncuucnns onna-Tanu nponaaonarensnocrs rpyne
" Teppnropuanwyvo nupaőomy npouauognr cpaaneune " ouenky. C nomouiuo npnmene—
Hun MHoronepemeHHux metanoa, anannsa rnaanux xomnonemoa " Muoromepnoro murm- poaai-mn ama crpeMnTcn onane'raopmb rpeőoaanun MHOI'OCTopOHHeI'o uccnernaHuz a(pcpexmunocm cenbcuoxoanücraeuuara nponaaoAcraa.
Ananus oőpaugae-r Baumanue Ha TO, ura a óynymem u AM coxpaHeHun omocurenb—
HOI'O nonameH—un nonanoőztcn noabtmenuue ycnnun. Ann nunaMu—mora pocra cenbcnoro xosnücraa Tpeőyercn mami-me pasaume npommumennoü Saabi " anemneropronoü nemem-- HOCTH, onaneraopnmmeü Hyams! cenbcxoro xouücma a cpencraax npouaaaAcrla.
5A magyar mezőgazdaság európai összehasonlítósban. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1985.
203 old.
A MEZÓGAZDASAG HAIKONVSAGA 897
SUMMARY
Four different methods are used in the analysis of Hungary's order of rank given by the efficiency of forming among 23 European countries.
Relying on the results of a FAO comparison, the ranking of Hungarian agriculture by labour productivity and land fertility is given among the European countries. Using another method the output was aggregated in grain-unit. and then by computing labour produc—
tivity' and fertility of land. (: comparison and evaluation was made. Using two mu'ltivariote
met ods, the analysis of principal components and the multidimensional soaling. the au- thors are to meet the reauirement of the many-sided analysis of the efficiency of forming.
The analysis directs attention to the fact that even the maintenance of the relative position of the country in the future will reauire increased efforts. The dynamic development of agriculture reauires the development of a strong foreign trade providing an industrial background to agricultural production and contributing to meet the demands of agricul- ture for production means of industrial origin.
%
3 Statisztikai Szemle
