A MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG KIS KÖNYVTÁRA
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG
VILÁGMÁRKÁI
ÍR T A
RADNÓTI ISTVÁN
MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG BUDAPEST
K I N C S E S T Á R
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG
VILÁGMÁRKÁI
Í R T A
RADNÓTI ISTVÁN
113317
Pesti Lloyd-társulat nyomdája. (Igazgató: Schulmann I.)
H H
ELŐSZÓ
Ez a kis m unka azokat a tényeket és adatokat foglalja össze, am elyeket a tudom ány és a gyakorlat a m agyar mezőgazdasági kiviteli cikkekkel kapcso
latban m egállapít. A szerzőnek ezek összegyűjtésével az volt a célja, hogy a m agyar közönség kezébe olyan népszerű útm utató kerüljön, amely a m agyar föld term ékeinek külföldi értékesítéséről és minőségi értékéről ad tájékoztatást. Természetesen az ösz- szeállítás nem teljes; a rendelkezésre álló hely kor
látozott volta nem engedte meg, hogy a magyar m ezőgazdaságból kikerülő áruk mindegyike meg
felelő m éltatást kapjon.
Az anyag feldolgozásának m ódja újszerű annyi
ban, hogy az ism ertetett növényi és állati term ékek minőségi értékeit és jótulajdonságait emeli ki és nem beszél a term elésnél és értékesítésnél m utatkozó hi
bákról és hiányokról. Pedig ezen a téren igen sok a tennivaló. Bár m indenki m eríthet az előadottakból, mégsem csak a gazdák részére nyújt oktatást, h a nem egyben hasznos fegyvert szolgáltat a m agyar nagyközönségnek a m agyar értékek külföldön való m egism ertetésére irányuló harcban. Ezért adott a szerző könyve hangjának szándékosan propagandá
id
4 fcLOSZO
jelleget. Egyéni tapasztalatok győzték meg arról, hogy a m agyar közönség kevéssé ismeri a m agyar mezőgazdaság m árkáit, tájékozatlan azoknak az ad a
toknak a tömegében, am elyeknek feltárásával kül
földi útjain, de hazánkban megforduló idegenek kö
rében is igen sok fogyasztót szerezhetne a m agyar mezőgazdaságnak.
Nem szabad azonban felednünk, hogy a te r
mészet által nyújtott előnyöket még fokozottabb emberi m unkával, helyes irányítással és megfelelő szervezkedéssel kell tovább fejlesztenünk, hogy az egész világon versenyképessé tehessük földünk pom pás ajándékait.
MEZŐGAZDASÁGI KIVITELÜNK JELENTŐSÉGE
H azánk gazdasági életében a mezőgazdasági ki
vitel mindig nagy szerepet játszott. Az ország term e
lési viszonyai következtében m ezőgazdaságunknak állandóan van feleslege, am elyet a határokon kívül kell értékesíteni, m ert különben a term elés súlyos zavarokkal küzdene és a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság megélhetése bizonytalanná válnék.
Kivitelünk legnagyobb részét mezőgazdasági te r
mékek teszik. Az alábbi összeállítás az utolsó tíz esz
tendei mezőgazdasági és ipari kivitelünket szem- lélteti.
Mezőgazda- Ipari
É v sági kivitel kivitel
az összkivitel értékének °/o-ában 1926 ... 82.1 17.9 1927 ... 78.8 21.2 1928 ... 73.G 26.1 1929 ... 77.3 22.7 1930 ... 74.9 25.1 1931 ... 68.3 31.7 1932 ... 66.3 33.7 1933 ... 72.0 28.0 1934 ... 69.4 30.6 1935 ... 66.6 33.4
ipari és mezőgazdasági kivitelünk értékének ösz- szevetésénél figyelembe kell vennünk azt is, hogy a
6 MEZŐGAZDASÁGI KIV ITEL JELEN TŐ SÉGE mezőgazdaság term ékeinek értéke az utóbbi években jelentékenyen csökkent és ha egyes enemü cikkeink kivitelénél a mennyiség em elkedett is, értékben csök
kenés m utatkozott. Ipari kivitelünk jelentősége ú ja b ban fokozódik; ném elyik iparág külföldön is keresett term ékeket állít elő, a vámvédelem következtében egyik-másik iparág nagym értékben fokozhatta term e
lését és külföldi viszonylatban is versenyképes á ra kon dolgozhatott. E nnek ellenére is azt m ondhatjuk, hogy külkereskedelm ünkben még mindig a mező- gazdaság term ékei vezetnek.
Mezőgazdaságunk feleslegeinek külföldön való elhelyezése éppen ezért egyik legfontosabb közgazda- sági feladatunk. E nnek érdekében nem csak a kifeje
zetten külkereskedelm i érdekek szalgálatában álló állam i szerveinknek kell m unkálkodniok, hanem a nemzet minden polgárának elemi kötelessége, hogy a maga hatáskörében a m agyar mezőgazdasági te r m ékek külföldi fogyasztását tőle telhetőleg előm oz
dítsa.
A szomszéd állam ok a m agyar föld term ékei irán t századok óta érdeklődnek. A m agyar történet lapjai beszám olnak arról, hogy hazánk m ár évszáza
dokkal ezelőtt is virágzó külkereskedést folytatott tenyésztett állataival és m ezőgazdaságának term é
keivel. Tokajhegyalja borát m ár a középkorban is szállították Lengyelországba és Nyugateurópába. A tokaji aszú mindig világhírű volt. A m agyar lovat, a m agyar szarvasm arhát hatalm as csapatokban h a jto t
ták át h atárainkon messzi piacokra az elm últ száza
dokban. A m agyar búzát és lisztet ta rto tták a m últ században a legjobbnak az egész világon; a m agyar m angalicának állandó piaca volt Ausztriában s a híres bécsi m arhapecsenye m agyar m arhahúsból készült.
A m agyar mezőgazdasági kivitelnek hosszú időre visszatekintő, m últja van és tulajdonképpen a mai k i
viteli törekvések a kitaposott utakon járnak, m ikor
KIVITELÜNK A VILÁGHÁBORÚ ALATT 7 a nyugati állam ok piacait igyekeznek a m agyar te r
mékek szám ára ú jra megszervezni.
Az Osztrák-M agyar M onarchia közös vám terüle
tén a kivitel kérdése nem okozott fejtörést. A viTág- háború alatt a központi hatalm ak hadseregének és a többi piacoktól elzárt lakosság élelmezésének bizto
sítása a m agyar mezőgazdaság jelentékeny föllendü
lését idézte elő. De ez csak mennyiségi és nem m inő
ségi javulást jelentett; ez utóbbi kérdés a vérzivataros időkben eltörpült a hadrakelt sereg élelmezésének problém ája m ellett. Ez volt a főkérdés még a kény
szerű békeparancsok után következő első években is, am ikor a felbolygatott E urópa gazdasági zűrzavará
ban egy ideig a bőkenyérrel rendelkezőik fölényét éreztük.
Amint azonban a gazdasági válság előszelétől m egérintett E urópa országaiban az önellátásra való törekedés ju to tt felszínre, am ikor ez országok mező- gazdaságuk válságának csökkentésére védővámokkal és egyéb eszközökkel igyekeztek a külföldi mező- gazdasági term ékek behozatalát megakadályozni, m egnehezedett az idők járása a m agyar mezőgazda
ság felett.
Kivitelünk válsága az am erikai búzának a nyu
gateurópai piacokon való megjelenésével éleződött ki.
Megindult a verseny a világháború alatt minőségben elsőrangúvá kinem esített tengerentúli búzák h atal
m as tömegével. A tengerentúli m inőségbúzáknak az olcsó tengeri út által létesített előnyösebb helyzetével a világhírű m agyar búza a távolabbi piacokon a ver
senyt. m ár nem tu dja felvenni. Nem azért, m intha minőségben rom lott volna, hanem m ert az am eri
kaiak céltudatos előrelátó m unkával a kvalitást még fokozva, nagytöm egű egyöntetű minőségeket állítot
tak elő.
A tengerentúli búzaverseny volt az első lökés a m agyar mezőgazdaság term elési és értékesítési irá-
nyának m egváltoztatására. A kényszerítő körülm é
nyek következtében m úlhatatlanul szükséges veit á t
szervezni mezőgazdaságunk term elését és értékesíté
sét. Megindult a minőségi term elés m unkája. Beve
zettük az állam i m árkázást, létrehoztuk a mezőgaz
daság kiviteli fejlesztésére hivatott Magyar Mező- gazdasági Kiviteli intézetet, am elynek m unka
körét később a M. kir. Külkereskedelmi Hiva
tal vette át; külföldi kiviteli kirendeltségek létesültek, am elyeket a piackutatás feladatával bíztunk meg. Termelési politikánk is igyekezett a rra törekedni, hogy a m agyar mezőgazdaság kivitelre alkalm as egyöntetű minőségeket állítson elő. M agyarország nagyon helyesen felismerte, hogy a nyugati piacok megszerzéséért folyó küzdelem ben akkor fogja áruinak elhelyezését biztosítani, ha azok minőségben kiemelkednek a hasonló term ékek közül és ezáltal a m ind igényesebb és a nagy kínálattól el
kényeztetett külföldi fogyasztóközönség körében a jobb minőség következtében közkedveltségre tesznek szert. Természetesen a minőségi fölény csak akkor vezethet eredm ényre, ha ezt megfelelő külpolitikai és külkereskedelm i előkészítés és szervezettség tá mogatja.
8 A MEZŐGAZDASÁGI KIV ITEL SZERVEZETE
MEZŐGAZDASÁGI CIKKEINK MINŐSÉGE M agyarország földrajzi elhelyezkedése, term é
szeti adottságai, a sokszor sajátos művelési módok és általában a szerencsésen összejátszó körülm ények hatása következtében olyan mezőgazdasági term éke
ket tud előállítani, amelyek m ind külsejükben, ízben, zam atban, m ind belső kém iai és fizikai összetételük
ben, illetve szerkezetükben az emberi táplálkozásnál döntő szerepet játszó minőséggel rendelkeznek.
A legújabb tudom ányos m egállapítások szerint (Teleki. Pál gróf gazdaság-földrajzi kutatásai) Ma
gyarországnak a K árpátoktól körülhatárolt m eden
céje term észettől védett terület, mely egyrészt ten
gertől való távolsága, m ásrészt a K árpátok m iatti zártsága következtében E urópa legszárazföldibb nagytája. Csonka-M agyarország délkeleti része pedig E urópának egy különleges szárazmeleg foltja, am elyhez csak a feketetengeri pusztákon találunk hasonló, de nem azonos összetételű éghajlatot. A Dunam edence éghajlatában ezenkívül atlantitengeri és szárazföldi, kisebb részben földközitengeri és északi elemek küzdenek egymással. A szárazföldi ég
h ajlat következtében a napfénytartam és sugárzás is nagyobb, m int más európai országban.
Ha fenti m egállapításokat most m ár a gazda szemüvegén keresztül nézzük, akkor a term észeti té
nyezők összehangzó hatása a következőkben nyilvá
nul meg (Kerpely K álm án ny. műegyetemi tanár összeállítása):
10 AZ ÉGHAJLAT HATÁSA A MINŐSÉGRE A növények fejlődésük alatt tartós, erős n ap fényhatásnak vannak kitéve, még pedig legerősebben éppen a nyári érési folyam atok idején, tehát akkor, am ikor ez az éréssel kapcsolatos minőségi kialaku
lásra a legnagyobb hatású.
Időjárásunknak jellemző vonása, hogy nyáron kevés az eső; az égbolt tiszta, ragyogó, tartós b o ru lás és esőkeltő hatás nincsen, így az éltető napfény és meleg sugarai tartósan hatnak és a term ések m i
nőségét kedvezően befolyásolják. Az erősebb borulás nélküli 2—3 mm-es futóesők, m int a leveleket és levegőt tisztító meleg permetegek, gyakoriak és üdítő hatásúak.
Bár a nappali meleg állandó és erős, ezt a nö
vényzet nem sínyli meg nagym értékben, m ert a h a r m atképződés jelentős. E nnek oka a nappali és éjjeli hőm érséklet erős eltéréseiben kereshető. A nyári hónapokban igen gyakori a nappali 40 fok Celsiusig terjedő felmelegedés, valam int éjjel és hajnalban a 10— 12 fok Celsiusig történő lehűlés. Az erős hőinga
dozás nem csak a fokozottabb harm atképződésben és annak növényüdítő hatásában nyilvánul meg, hanem a talaj elhasznált levegőjének kicserélésében is érvé
nyesül.
A nagy hőingadozások következtében az oxigén
ben gazdag levegő erősen kitágul, m ajd összehúzódik, ennek következtében a talajb a szűrődik, hol a gyöke
reket fokozottabb élettevékenységre serkenti és ez a növények izmos, szikár, edzett növekedésében ju t k i
fejezésre.
Ezeknek az éghajlati és talajtulajdonságoknak szerencsés találkozása tehát m indenképpen fokozza a minőségi értékek kifejlődését. Ha pedig európai szemüvegen keresztül nézzük ezt a tényt, m egálla
p íthatjuk, hogy Magyarország adottságait figyelembe- véve a mezőgazdasági term elés és élelm iszerellátás terén bizonyos gazdaságosabb m unkafelosztás elvét
MAGYARORSZÁG MINT EURÓPA ÉLÉSKAMRÁJA 11 lehetne E urópában érvényesíteni. Ez term észetesen a külkereskedelem terén bizonyos m értékű nemzetközi tervgazdálkodást tételezne fel. Az északi állam ok ter
mészeti viszonyai következtében némely ott term elt term ény nem rendelkezik azzal a tápértékkel és m i
nőséggel, m int pl. a hazánkban^ term esztett. (Sokkal gazdaságosabb lenne tehát, ha az északi államok ilyen term ények term esztését beszüntetnék és azt abban az országban szereznék be, am elynek adott
ságai az illata term ény legjobb minőségét eredm é
nyezik. Ha így fogjuk fel ezt a kérdést, akkor Magyar- országot, m int N yugat-Európa „éléskam ráját“, „cse- m egésboltját“ tekinthetjük, am elynek nemzetközi feladata E urópa nyugati és északi állam ainak élel
mezése.
VÁLTOZÁSOK A TÁPLÁLKOZÁSBAN.
VITAMINOK
A kultúrnépeknél az elmúlt évtizedekben a tá p lálkozás terén érdekes változások voltak észlelhetők.
Az úgynevezett nehéz húsételek, a kenyérm agvak, a burgonya, stb. fogyasztása háttérbe szorult, míg n a
gyobb szerephez jutnak a könnyebben emészthető húsfélék, a tejterm ékek, a barom fiterm ékek, különö
sen a tojás, a gyümölcsök és a főzelékek.
A táplálkozásban beállott változások m agyará
zata részben abban rejlik, hogy az orvos- és te rm é
szettudom ányok az újabb időkben fokozottabb m ér
tékben foglalkoztak az em beri táplálkozás kérdései
vel. Ezek nymmán keletkezett tudom ányos felism e
rések m a m ár m indjobban és jobban népszerüsödnek és különösen a vitaminok hatásának a tudata ver gyökeret a szélesebb néprétegekben is. Á ltalánosan ism ert ma m ár az a tudom ányos megállapítás, hogy a tápláló anyagok csakis akkor alkalm asak az egész
ség és munkaképesség fenntartására, ha a hőt, m oz
gató energiát és építőanyagot szolgáltató alkatrésze
ken (zsír, szénhidrát, fehérje, ásványi anyragok) kí
vül, m indazokat a vitam inokat is tartalm azzák, am e
lyekre az em beri szervezetnek feltétlenül szüksége van. Ma m ár m indenki igyekszik vitam inban dús ételeket fogyasztani.
VITAMINOK 13 A vitam inkutatás többféle vitam int ism er. Ezek közül az em beri táplálkozás szem pontjából fontosab
bak: az A vitamin, am ely a növekedés elengedhe
tetlen kelléke; a D vitam in, am elynek hiánya a fej
lődésben lévő szervezetben angolkórt okoz; a Bi vita
min a beriberi, a B2 a pellagra nevű betegségek egye
düli m egakadályozója. E urópai viszonyainkat szem előtt tartva, igen fontos a C, skorbut ellenes vitamin, am elynek hiánya, sőt elégtelensége esetén a skorbut nevű betegség lép fel. Étvágytalanság, fáradtság, kedvetlenség, csont- és izületiájdalm ak e betegség kezdeti jelenségei. E vitam in hiánya továbbá csök
kenti a szervezet ellenálló erejét a fertőzőbetegségek
kel szemben és ez m ár egym agában is igazolja a vi
tam inok egészségügyi fontosságát.
A vitam inkutatások során kitűnt még az is, hogy a különböző földrajzi helyeken term elt tápanyagok sem egyforma m értékben tartalm azzák a vitam ino
kat. Az európai népek táplálkozásánál legfontosabb C vitam int ném etországi vizsgálatok szerint leg
nagyobb m értékben a gyümölcs- és főzelékfélék ta r talm azzák, így a földieper, a ribizli, a narancs, citrom, egres, m álna, a káposztafélék, a kalarábé, a kárfiol, a zöldborsó, spárga, hagym a, torm a, vörös
káposzta, zöldbab, stb. M agyarországon csak két év
vel ezelőtt, a Külkereskedelm i Hivatal kezdem énye
zésére és anyagi tám ogatásával indultak meg ilyen irányú kísérletek, am elyek m áris azt igazolták, hogy több fontos, nagy tömegben term elt és kivitelre ke
rülő hazai gyüm ölcsünk C vitam inban igen gazdag;
ugyanekkor ném ely külföldi országból származó gyü
mölcsfélék aránylag sokkal kevesebb C vitam int ta r talm aznak.
Hogy hazánkban az élelmezés céljait szolgáló mezőgazdasági term ények vitam inban gazdagabbak, m int a nyugati és az északi állam ok ugyanolyan te r
ményei, az valószínűleg a napfénysugárzás hosszú és
14 VIT AMINVIZSGÄLATOK
egyenletesen elosztó tartam ával és erejével, különö
sen az ultraibolyasugarak hatásával m agyarázható.
E téren még folynak a tudom ányos vizsgálatok;
eredm ényük valószinüleg igazolni fogja főzelék- és gyümölcsféléink viszonylagosan nagy vitam in tartal
m át és ezzel európai élelmezési jelentőségüket.
MINŐSÉGI ÉRTÉKJELZÉS (STANDARDIZÁLÁS ÉS MÁRKÁZÁS) Ahhoz, hogy mezőgazdasági kiviteli cikkeink a fogyasztó külföld részéről állandó keresletnek örvend
jenek, nem elég, hogy azok tényleg rendelkezzenek term észetadta minőségi értékekkel, hanem szükséges az is, hogy az illető áru állandóan azonos tulajd o n ságokkal, piacképes form ában és az utánrendelések- nél is ugyanazon tulajdonságokkal felruházva kerül
jön forgalom ba. Az ezek biztosítására irányuló tény
kedéseket „standardizálás“ elnevezés alatt foglaljuk össze. A standard körülírva bizonyos m eghatározott, állandó m intául szolgáló típust, szabványt jelent. A standardizálásnál a hangsúly a jó minőségen kívül inkább az áru több lényeges tulajdonságának egy
öntetű jelenlétén, illetőleg azonosságán van. Lehet m ásodrendű áru is standardáru. Mindenesetre a standardizálási törekvések az áru minőségének meg
felelő osztályozását ak arják elősegíteni. A minőség m ellett azonban az áru azonossága, egyöntetűsége is szerepet kap, különösen a mezőgazdasági cikkeknél, ahol különböző term előktől, különböző vidékekről gyűjtött árucikkről van szó, am elyet az eladás előtt megfelelő osztályozás szerint egyöntetűvé kell tenni.
Hogy ez m ilyen követelm ények szerint történjék, azt elsősorban a piac igényei határozzák meg.
A standardizálás a minőségen és az azonosságon kívül azt is igyekszik elősegíteni, hogy az áru min-
16 STAND ARDIZÁLÁS
dig kellő m ennyiségben álljon a piac rendelkezésére.
A m ezőgazdaságban ez különösen nagy szerepet já t
szik; hazánkban, ahol a mezőgazdasági termelés ré
gebben m inden irányítás nélkül történt, igen nagy nehézségekbe ütközik ugyanazon m inőségű és jellegű term ékekből állandóan ugyanazt beszerezni. A te r melők mindegyike a maga Ízlésének megfelelő fajtát és minőséget term eli és am ikor ugyanannak a cikk
nek különböző, egymástól eltérő fajtái, jellegei, fajai, minőségei kerülnek piacra, a külföldi értékesítés szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Kiviteli törekvéseink legnagyobb akadálya, hogy ha valahol valam elyik mezőgazdasági cikkünket meg is tudjuk kedveltetni, be tudjuk vezetni, annak az árunak ugyanolyan minőségben, egyöntetűségben és nagyobb mennyiségben való utánpótlása sokszor teljesen le
hetetlen.
A vevő azonban biztosítékot is akar, hogy az áru tényleg megfelel a kívánt minőségnek és az később ugyanolyan minőségben és elegendő mennyiségben kapható lesz a piacon. Az ipari term ékeknél az elő
állító gyár neve, a m ár széles körben ism ert elnevezés, védjegy biztosítékot nyújt arra, hogy az áru meg
felelő lesz. A mezőgazdasági term ékeknél azonban nincs és m ár az áru term észeténél fogva nem is lehet ilyen egyéni, a term előtől, vagy szállítótól származó igazolást tekintetbe venni. Hiszen a term észet is bele
szól abba, hogy az agrárcikkek minősége egyik, vagy m ásik évben hogyan alakul, viszont ezért sem a te r melő neve, sem a forgalom ba hozó üzeme nem lehet teljes m értékben biztosíték a szállított áru jóságára.
Egy harm adik személy szükséges itt, aki m agát az áru t ellenőrzi, hogy az bizonyos követelm ényeknek megfelel-e; a kivitelre kerülő cikkeknél ez a h a rm a dik csak az állam lehet, am elynek elsőrangú érdeke, hogy az ország kivitelre kerülő árucikkei megfelelő és állandó piacra találjanak. Az állam a maga szak
MÁRKÁZÁS 17 intézm ényeivel, hatóságaival, rendelkezéseivel nem- csali igazolni bírja azt, hogy a kivitelre került áru minősége milyen, hanem a minőségi áru kivitelét elő is tu d ja m ozdítani, viszont a meg nem felelő szál
lítm ányok külföldre ju tását meg is tudja akadá
lyozni.
Ezenkívül a különféle ham isítások, a minőséget rontó m esterkedések ellen elsősorban a maga gazda
sági érdekeit, jó hírnevét féltő és védő állam nak kell védekeznie és biztosítékot nyújtania. Ezen az alapon született meg az állam i „m árkázás“ . A m árkázás bi
zonyos jelzésnek, jegynek az áru ra helyezését jelenti, tágabb értelem ben a m árka biztosítja azt a minőséget, am elyet a m árkázással kapcsolatban az állam i ren delkezések előírnak.
M agyarországon csak a világháború befejezését követő évtizedben történtek kezdeményezések a mezőgazdasági term ékek m árkázására, akkor, am ikor a kivitel fokozottabb fejlesztése vált szükségessé. Az 1931. II. t.-c. az ú. n. m árkázási törvény m int keret- törvény m ár biztosítja az állam i m árkázás lehetősé
gét. A m árkázási törvény 7. §. m ásodik bekezdésében nyert különleges felhatalm azás alapján a tyúktojás kötelező súlyszerinti forgalom bahozatalát szabályozó rendelet lépett életbe. Készen van, de még nem lépett hatályba a méz és a balatoni fogas m árkázási rende
lettervezete. 1936 nyarán jelent meg ugyancsak a m árkázási törvény 7. §. m ásodik bekezdésében nyert rendkívüli felhatalm azás alapján a sárga- és őszi
barack m inőségének ellenőrzésére és annak tanúsí
tása tárgyában kiadott rendelet. Ennek a rendeletnek értelm ében a megfelelő minőségi fokot megütő áru ú. n. „zárószalaggal“ látható el. A zárószalagot az érdekeltek kérelm ére állam i közeg alkalm azza az áru burkolatára. Kiviteli kedvezm ényben csak a záró
szalaggal ellátott gyümölcs részesül. A hatályba lép
tetendő m árkázási rendelettervezetek alapján tö r
2
18 MÁRKÁZÁS
ténő m árkázás egyelőre egyik cikknél sem lesz kötelező.
Állami m árkázási rendszer áll fenn a vajnál, a sertészsírnál, a paprikánál, némely gyógynövénynél, bizonyos vetőmagvaknál. A fűszerpaprika, továbbá a lóhere- és lucernavetőmagvak forgalom bahozatala általában — tehát a belföldi forgalom ban is — elő
zetes minőségi ellenőrzéshez, illetőleg minősítéshez és ennek megfelelően ólam zároláshoz van kötve. Eb
ből eredően kötelező a minősítés, illetőleg az ólom
zárolás kivitel esetében is. A kivitelre kerülő gyógy
növény tisztasági és azonossági ellenőrzése kötelező Ú jabban ném ely gyógynövénynél a m inősítést is be
vezették, de ez nem kötelező, azonban csak m inősí
tett áru kap kiviteli tám ogatást.
A liszt m árkázásánál is a nem kötelező ren d szer van bevezetve. A Gabona- és Lisztkísérleti Állo
más és erre felhatalm azott más állami szakintézetek elvállalhatják a készlet minőségének tanusítójegy al
kalm azásával igazolását, ha az áru bizonyos m inő
ségi h a tá rt ér el, vagy valamely előre bejelentett típusnak minőség tekintetében megfelel. Ilyen m á r
kázás áll fenn a tokaji bornál, a paradicsom konzerv- nél is.
A m árkázási rendszert kiegészíti a kivitelre ke
rülő küldemények minőségi ellenőrzése. A h atárállo
másokon ellenőrzik a búzaszállítm ányok, az Olasz
országba menő burgonyaküldem ények minőségét. Az Ausztriába menő hízott m arhát és mangalicasertést a tenyésztőnél vizsgálják felül. Előzetes minőségi ellenőrzés alatt állanak a gyümölcs-, bor-, baromfi-, tojás- és toll-, nád-, burgonya- és zöldségszállítmá
nyok is.
Az állam i m árkázást részben az egyes mező- gazdasági kisérletügyi állomások végzik, részben a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal. A minőségi ellen
őrzést a földmivelésügyi minisztérium fennhatósága
MINŐSÉGI ELLENŐRZÉS 19 alatt álló Növényvédelmi Szakszolgálat és a Külkeres
kedelmi Hivatal megfelelő szakközegei útján óhajtja végre.
Az állam i m árkázás és minőségi ellenőrzés egyik jelentős tényezője annak, hogy a term észettől ifogva kiváló term ényeink minőségét a külföld megismerje és annak állandó fogyasztása esetén soha ne érje meglepetés; a szállított m agyar áru mindig ugyan
olyan minőségű, csomagolású és fajtájú legyen, mint am ilyent a vevő m ár egyszer megkedvelt.
2*
KIVITELI PROPAGANDA
Mezőgazdasági term ékeink külföldi p ropagan
dája igen nehéz, kockázatos és igen nagy felelősség
gel járó m unka. Széleskörű előism eretekre, a terep előzetes tanulm ányozására, az áruism eret, a piac
kutatás, a statisztika, az illető ország közgazdasági, fogyasztói viszonyainak sokirányú ism eretére van szükség. Magát a tulajdonképpeni propagandát meg kell előznie rendszeres és alapos piackutatásnak, amely a statisztika, az árak nyilvántartása, az illető külföldi piac igényeinek, felvevőképességének figyelemmel kisérése útján igyekszik rám utatni azokra a fogyasztó rétegekre és országokra, amelyek a m egadott külkereskedelm i lehetőségek, szerződé
sek, állam közi megállapodások keretein belül, eset
leg bizonyos időben, bizonyos árucikkekre felvevő
képesek lehetnek. A külkereskedelm i hírszolgálat azután ezt a m unkát kiegészíti azzal, hogy a sajtó, a telefon, a rádió stb. útján közvetíti ezekről a meg
figyelés alatt álló piacokról az eladót érdeklő híreket.
A tulajdonképpeni propaganda csak ezután a fel
derítő és előkészítő m unka u tán léphet előtérbe és veheti igénybe a propagandaeszközök legkülönbözőbb form áit.
A propaganda nem csak ism ert és eddig is szük
ségletet képező árucikk fogyasztására fejthet ki h a
tást. V annak mezőgazdasági term ékeink, am elyeket külföldön sok helyen nem ism ernek. Ebben az eset
ben új fogyasztási cikknek a megismertetését, új
PROPAGANDAESZKÖZÖK 21 szükségletnek a felébresztését kell elősegítenünk propagandánkkal. Több nyugati fogyasztópiacunkon például még ma is ism eretlen élvezeti cikk a görög
ös sárgadinnye, az őszibarack, a fűszerpaprika stb.
Ezeknek m egkedveltetése term észetesen egészen más
képpen történik, m int egy m ár ism ert cikk reklám o
zása. Ilyen különleges propagandára legjobb példa volt nálunk a banánnak bevezetése. Ezt a gyümölcsöt azelőtt nem igen ism ertük s mégis a banán egyik évről a m ásikra közkedvelt tömegfogyasztási cikk lett. Em lékezetünkben vannak még a banánfogyasz
tás propagálásának hatásos eszközei: „Együnk nyugatindiai banánt!“ felírású hatalm as plakátok, a banán vitam intartalm ára vonatkozó ujságközlemé- nyek, nyom tatványok, am elyekkel az egész országot elárasztották. A m agyar közönség ennek a reklám - h ad járatn ak a nyomán ism erte meg a vitaminok jelentőségét. E lőttünk van tehát egy igen jellegzetes példa; így elképzelhető, hogy külföldi piacainkon eddig ism eretlen gyümölcsféleségeinknek is csinál
hatunk a fogyasztóközönség körében eredményes propagandát.
A propaganda és reklám eszközök éppen olyan szám osak és ezerarcuak, m int maga a mai modern, lüktető és rohanó élet. Míg régente szerény ho
mályos kirakatokban húzódtak meg az árucikkek, nagytáskájú utazók kopogtattak be néha a viszont
eladókhoz és apróbetüs hirdetések szerénykedtek az újságok utolsó oldalán, addig ma m ár színes és mozgó fényreklám ok cikkáznak a nagyvárosok uccái feleli, repülőgépek fénybetüket írnak az égre és pazar kiállítású, színes nyom tatványok tömegével árasztják el a vékony erszényű kispolgár póstáját is.
Amint a tudom ány és technika valami újítást vagy találm ányt hoz napvilágra, arra azonnal ráteszi kezét a vállalkozás és a propagandaszakem berek egész légiója állítja be azt céljai szolgálatára.
22 NYOMTATVÁNYPROPAGANDA
Nekünk külföldön elsősorban a m agyar nép
művészet által nyújtott form ák, színek és dekorációk pom pás gazdagságát kell felhasználnunk arra, hogy mezőgazdasági term ékeink propagandaeszközeit ebbe a ruhába öltöztessük. A külföld szereti a különlegest, az eredetit és mindig megáll, ha a m indennapitól el
térőt lát. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Magyar- ország külföldi megjelenésében mindig feltűnést kel
tett, ha ru h ája magán viselte azokat a díszeket, színeket és form ákat, amelyek a m agyar nép ősi művészetében kiapadhatatlanul rendelkezésünkre állanak.
A külföldre kerülő propagandanyom tatványok
nál ma még sajnos nálunk a takarékosság szem pont
jai vezetnek nagyon sok esetben. A m agyar üzlet
em ber azt hiszi, hogy teljesen elegendő, ha m agyar nyelven m egszerkesztett szövegét a különböző nyel
vekre lefordíttatja és azokat az illető országokba szétküldi. Pedig m indenki előtt, aki csak valaha külföldön megfordult, nyilvánvaló, hogy minden népnek megvan a maga sajátos lelkivilága. Milyen különbség van pl. az olasz és angol nép érzelem- világa és értelem világa között! És mégis sokszor ugyanaz a szöveg ju t Rómába és Londonba egyaránt.
Az olaszoknak lehet lelkes, színes jelzőkkel, a szub
jektív meggyőződés hangján írni, az angol azonban az ilyen hangú szöveget megmosolyogja és félre
dobja. Az angolokhoz csak objektiv adatokkal és számokkal, hűvös, tartózkodó hangnem ben közeled
hetünk. Azonkívül nagyon fontos a teljesen pontos és helyes szöveg. Ezen a téren követjük el a legtöbb hibát, de valljuk be, ez is a legnehezebb dolgok egyike.
Jóleső büszkeséggel kell azonban m egállapíta
nunk, hogy külföldi mezőgazdasági exportpropagan
dánk az utóbbi időben több téren példaszerűt és elis
merésre méltót termelt.
KIÁLLÍTÁSOK 23 Nemcsak az írott szó, nyom tatványok, plakátok és egyéb ábrázolások útján segíthetjük elő agrár
cikkeink külföldi útjait, hanem az élőszó, előadások, tárgyalások ú tján is. Itt term észetesen elsősorban azok a személyek jönnek szám ításba, akik m int a m agyar külkereskedelm i érdekek külföldi képviselői erre a m unkára hivatottak. Külképviseleti ható
ságaink, konzulátusaink, a Külkereskedelmi Hivatal kirendeltségei, az egész világot behálózó levelezői kara áll ebben a tekintetben az ország rendelkezé
sére. Nekik a feladatuk, hogy különböző érdekelt
ségek, im portőrök, kereskedők egyesületeiben, be
szerző szövetkezetek taggyűlésein stb. a hazulról küldött propagandaanyagot szétosszák, különböző propagandaeszközök igénybevételével (film, vetített képek, az áruk term észetben való bem utatása) is
m ertessék kiviteli cikkeink term elési viszonyait, minőségi előnyeit, jelentőségét és felhasználható
ságát.
A propagandaeszközök sorába tartoznak a kiállí
tások és árum intavásárok is. Kétféle céljuk lehet:
vagy közvetlenül üzleti összeköttetéseket segítenek elő és hoznak létre, vagy pedig az eladó a fogyasztó közönség körében ism ertté akarja tenni cégét és áru ját. A kiállításoknak nagy szerepük lehet, de csak abban az esetben, ha úgy a kiállító, m int a közön
ség összehozása kellő alapossággal, célszerűen és tervszerűen történik. Kiviteli lehetőségünk felkuta
tása szem pontjából eredményesebb a külföldi vá
sárokon való részvételnek az a módja, m időn vala
melyik ország egységes csoportban jelenik meg. Ezek előkészítése, m egrendezése és lebonyolítása igen nagy körültekintést és ügyességet igényel. Számítani kell arra, hogy különösen a nemzetközi relációkban jelentős gócpontok árum intavásárain a környező agrárállam ok versenyével is meg kell küzdenünk, am elyek, m int győztes, megerősödött államok, az ilyen
24 VÁNDORKIÁLLÍTÁS
reprezentatív jellegű akcióknál semmiféle pénz
áldozattól nem riadnak vissza. Ezért ezeken csakis akkor szabad exportterm ékeinkkel résztvennünk, ha azok bírják a versenyt a többi ország anyagával.
A belföldi kiállítások és vásárok exportcélokat szolgálnak akkor, ha nagyobbszámú külföldi láto
gatását biztosítják. Két ilyen irányú m egnyilat
kozásunkat, a tavaszi Országos Mezőgazdasági K iállítást és a m ájusi Budapesti Nemzetközi Vásárt ebben az irányban erőteljesen kellene továbbfejlesz
teni. Nyugati piacaink további bekapcsolása mellett különösen kivitelünk balkáni kiterjesztése érdekében a tőlünk délre és keletre fekvő, kisebb kultúrájú állam ok érdekelt vállalatainak és üzletem bereinek látogatását kell szorgalmazni. A tavaszi Országos Mezőgazdasági Kiállítás volna hivatva arra, hogy a prim itívebb ag rárkultúrájú országok ez alkalom mal lássák el m agukat elsőrendű tenyészanyaggal, mező- gazdasági gépekkel stb.
Nemcsak az ism eretterjesztésnek, hanem a kül
földi exportpropagandának is újszerű form ája a vonaton, autókon, vagy hajón elhelyezett vándor- kiállítás. F ranciaországban m ár régóta fut a vasút
vonalakon egy ilyen mezőgazdasági ism ereteket te r
jesztő vonat, am elyeknek kocsijában egy kiállítás teljes anyagát szemléletesen és ügyesen rendezték el. A vonat egy p ár napig áll az egyes állomásokon, ahol az utasok és a környék lakossága m egtekint
heti. Olaszországban teherautókra szerelt vándor- kiállítások járn ak m ár évek óta az országutakon.
Ezeknek a kiállítási vonatoknak gátat szab az a körülm ény, hogy kötve vannak a vasútvonalhoz és az utak mellett lakó helységek lakóihoz és ott, ahol a vasútvonalak csak gyéren futják be az országot, hatásuk is csak korlátozott lehet. Újabban a tengeri forgalom ban szerepet játszó országok exportpiacaik kikötői között kiállítási hajókat járatnak.
FILMPROPAGANDA 25 A propagandaeszközök sorában az utolsó évek
ben m ind fokozottabb m értékben nyomul előre a film. A film — m int propagandaeszköz — , a kép, a mozgás — és ha a film hangos — , az élőszó hatását egyesíti és ha ehhez művészi rendezés, ötletes tech
nika járul, akkor a propagandaeszközök sorában az első helyet foglalja el. A propagandának a film terén h atártalan lehetőségei nyílnak. A film propagandát a legtöbben úgy képzelik el, hogy nagy m ozgóképszín
házakban a m űsor előtt egészen rövid reklámfilm pereg le. N ém etországban és különösen Amerikában a film propagandának sokkal szélesebbkörű alkalm a
zása fejlődött ki. A norm ális nagyságú, gyúlékony filmnek az a nagy hátránya, hogy a vetítés csak a nézőtértől tűzm entesen elzárt kam arából történhetik.
Ez a tény a film propagandát az állandó mozgó- fényképszínházakra korlátozza. Az ú. n. éghetetlen keskenyfilmen készült felvételek kiválóan alkal
m asak a filmnek, m int propagandaeszköznek a fel- használására. Üzleti reklám ra, ism eretterjesztésre, különösen Am erikában kizárólag ezt a filmanyagot használják. Az am erikai üzletem ber üzletszerző ú t
jaira kis kofferben magával viszi filmvetítő készülé
két és üzletben, irodában, nagyobb társaságban m in
den nagyobb előkészület nélkül levetítheti azt a fil
met, amely vállalatának telepét, üzleti életét, beren
dezését, a gyártás m ódjait, a készült cikk felhasznál
hatóságát stb. bem utatja.
Minden propagandatevékenység a mai gazdasági nehézségek között korlátok közé van szorítva. Az egész világon, különösen fogyasztópiacainkon a be
vitelt korlátozó rendelkezések, a kontingensek, a vámok, állategészségügyi intézkedések egész sora gátolja az egészséges külkereskedelmi forgalm at. Ma, m ikor száz és száz kínai fal húzódik keresztül-kasul egész Európán, az exportáru elsőrangú minősége, a propagandaeszközök ereje csak nehezen tud átver
26 PROPAGANDA SZÜKSÉGESSÉGE
gődni ezeken a falakon. Vigasztaló a rosszban is az a tudat, hogy ezek a falak nem csak Magyarország, hanem az összes term elő országok elől elzárják a norm ális forgalm at. Ezeken a korlátokon tehát, a külpolitikai szem pontokat kikapcsolva, mégis az fog legelőször keresztüljutni, akinek a piac szem pont
jából a legmegfelelőbb á ru ja van és ennek az árunak megismerése, elterjesztése érdekében a legügyesebb propagandát csinálja. Ahogy a jó kereskedőnek nem szabad reklám tevékenységét feladnia rossz üzlet
m enet idején, hanem éppen akkor kell a legerélye
sebb h ad járato t indítania a fogyasztók megszerzé
sére, éppen úgy M agyarországnak is a mai nehéz időkben nyílt, nagyszabású propagandával kell az elzárt ajtó k at kinyitnia és a m agyar mezőgazdaság term ékeinek elismerést szereznie.
A FONTOSABB KIVITELI CIKKEK
Búza Búzatermelésre a K árpátok övezte Dunamedence általában kiválóan alkalm as. A nyári hosszantartó és erős szárazság m ár korán kasza alá érleli a búzát.
A m agyar búza mindig elism ert és keresett cikk volt a világpiacon, nem csak őrlési és süthetőségi értéke, hanem a belőle készült sütemény ízessége m iatt is.
Az íz, illat és zam at olyan értékei a m agyar lisztből készült sütem ényeknek és kenyérnek, am ilyent m ás
féle lisztből nem tud a világ legjobb malma és pékje sem elővarázsolni. Németország egyik legnagyobb m alom szakértője, néhai Kettenbach Frigyes a „H ö
here und besondere iMüllerei“ című könyvében írja, hogy a m agyar lisztek kiválóságának nemcsak a m a
gas fokon álló m agyar m alom ipar és a világhírű m agyar „m agasőrlés“ az oka, hanem elsősorban az a kiváló búzaminőség, amely a m agyar molnárok rendelkezésére áll. A m agyar búzából ugyanis sokkal könnyebben nyerhető a töretésnél sok és jó dara, m int a más országok búzáiból. A m agyar búza d ará
já t és dercéjét könnyen lehet osztályozni, m ert göm
bölyű és lisztm entes és így könnyen tisztítható, fel
oldható és kiorölhető. A m agyar liszt, bár annak le- szitálása finomabb bevonatokon történik, mégis meg
ta rtja éles fogósságát; száraz, tiszta, tüzes sárgás- fehér színű és főleg a sütésnél tapasztalt kiadóssága feltűnő.
28 AMERIKAI BÚZA SZEREPE
A m agyar példa nyomán a külföldi malmok is meghonosították a m űőrlést és ha jobb anyaghoz jutnak, jobb lisztet is tudnak őrölni, mint azelőtt a síma őrlésnél.
A XIX. század utolsó évtizedeiben jelenik meg Európa nagy gabonapiacain az am erikai búza, amely a mi Alföldünkéhez hasonló éghajlat alatt terem és így minőségében eléri a m agyar búzát. Megindul ké
sőbb Magyarországon a búzanem esítés m unkája, amely eleinte bőterm őségre való törekvés m ellett a jó minőséget sem hanyagolja el. Jött azonban a világháború, amikor is hazánknak nemcsak önmagát és a Monarchia hadseregét, hanem a központi h a ta l
m akat is élelmeznie kellett. E kkor lépett előtérbe az elsősorban és kizárólagosan a nagyterm ésre való törekvés szempontja. így egyes vidékeken elszapo
rodtak olyan búzaféleségek is, amelyek a bőtermő- ség mellett nem m utattak kiváló minőséget.
Míg nálunk a háború alatt a hadsereg élelme
zése háttérbe szorította a minőségre való törekvés szem pontjait, addig az am erikai, de különösen a kanadai búzanem esítés kiváló minőségű búzákat ho
zott létre és elárasztotta velük régi piacainkat. Nyu- gateurópa a régi m agyar búza helyett azzal egyminő- ségű, de egyöntetűbb búzát kapott és így a magyar búza lassankint háttérbe szorult.
Elég későn ébredtünk arra a tudatra, hogy bú
zánk külföldi értékesítésénél az am erikai búza ver
senye milyen jelentős károkat okoz. Közvetlenül a világháború után még nem volt annyira érezhető ez a verseny, a bekövetkezett gazdasági válság azután egyszerre robbantotta ki az am erikai búza fölényét a nyugateurópai gabonapiacokon. A körülm ények h a tása alatt a földmívelésügyi m iniszter 1928-ban életre hívta a M. kir. Gabona, és Lisztkisérleti Állomást, amelynek az lett a feladata, hogy a m agyar búza- term elésnek helyes irányt adjon és a búzaminősége-
GABONA- ÉS LISZTKISÉRLETI ÁLLOMÁS 29 kel vizsgálja és ellenőrizze. Az Állomás élére Han*
kóczy Jenő, ez a világhírű tudós szakem berünk ke
rült, akinek nevéhez fűződik a legújabb és az egész világon elterjedt búza- és lisztvizsgálati módszerek egész sora; az ő általa szerkesztett ú. n. Farinograph ma m ár m inden tudom ányos laboratórium ban, m in
den m alom ban általánosan használt.
A Magyar Gabona- és Lisztkisérleti Állomás m ár rövid fennállása óta is nagyarányú m unkát végzett.
K utatásai és vizsgálatai azt igazolják, hogy a nem e
sített m agyar búzák között több fajta van, amely bő- termősége m ellett olyan elsőrangú minőséggel ren delkezik, hogy nem csak a régi tiszavidéki búzát múlja felül, hanem belső értékben eléri a legjobb k a
nadai búzákat is.
A m agyar búza kérdésénél figyelembe kell venni, hogy azelőtt elsősorban a lisztkivitelt tartottuk fontos
nak. Most is a rra törekednénk, ha lehetne, hogy h a talm asan kifejlődött m alom iparunknak m unkát biz
tosítsunk. Ma azonban a búzát vásárló állam oknak is jelentős m alom iparuk van és a lisztbehozatal ellen erélyes és hatásos tilalm i eszközökkel védekeznek, nem beszélve arról, hogy mezőgazdasági term elésü
ket ezek az állam ok a természeti viszonyok mostoha- sága ellenére is m inden eszközzel fejleszteni, term és
területüket éppen a kenyérm agnál növelni igyekez
nek. Ezzel szemben áll az a letagadhatatlan tény, hogy ott, ahol a talaj minősége, az éghajlat, a csapadék- viszonyok nem kedveznek a búzatermelésnek, ott m inőségbúzákat term elni teljes lehetetlenség. Emel
heti egy ország búzával bevetett területét, mennyiségi
leg el is érhet bizonyos fokot, de minőségileg m in
dig rászorul saját őrleményei értékének, süthetőségé- nek fokozására; ez esetben a minőségileg kiváló im portbúzákra, m int javítószerre lesz ezeknek az álla
m oknak szükségük. Magyarország búzatermelését te
hát úgy kell irányítani, hogy a minőségbúzák elsza-
30 BÚZATERMELÉSÜNK MEGJAVÍTÁSA
porítása után azok egyöntetű keverékeit tudjuk ki
vinni azzal a kifejezett céllal, hogy azt a gyengébb búzákkal rendelkező országok saját búzájuk őrlésé
nél javítószerül használhassák. A mi bikánkból őrölt liszt külföldi lisztekkel keverve nemcsak azok süthető- ségét fokozza, hanem biztosítja azok részére azt az ízt, illatot, zamatot, amelyet még az am erikai m al
mok sem tudnak semmiféle tudom ányos laborató
rium i eszköz segítségével legfinomabb lisztjükbe bele
varázsolni.
A m agyar földmívelésügyi korm ány a búzaterm e
lés minőségi javítása érdekében a Gabona- és Liszt- kisérleti Állomás bekapcsolásával hat évvel ezelőtt céltudatos mozgalmat indított a legalkalmasabb fa j
ták elterjesztésére. Hosszas kísérletek után négy búzafajtát találtak bőtermőség és minőség szem
pontjából a továbbterm esztésre alkalm asnak: a bán- kuti 1201-est, az 1014-est, a Székács 1055-öst és 1242-est. A Bánkúti búzákat a m agyar növénynem e
sítés egyik kiváló úttörője, Baross László nem esítette ki ezelőtt húsz évvel K anadából behozott Marquis- búzából, amelyet különböző m agyar búzákkal ke
resztezett. Ezek a keresztezések ma m ár az egész o r
szág területén sikerrel term elhetők, koránérők, rozsdaállók. Ezeknek a kiválasztott és továbbszapo- rításra alkalm asnak m inősített búzáknak elszaporí- tása az utóbbi években m ár annyira előrehaladt, hogy kivitelre kerülő búzafeleslegünk nagyrésze m áris ezekből a búzákból áll. Hogy m it jelent a k ü l
föld részére ma a minőségi m agyar búzatermelés megjavítása, bizonyítja az, hogy az elszaporításra alkalm asnak ítélt búzák minőségi tulajdonságai nem m aradnak a kanadai Manitoba I. mögött. Amikor te
hát kivitelre kerülő búzaszállítm ányaink ezekből a minőségekből állanak, akkor a M anitobával teljesen versenyképes árú t tudunk a külföldi piacokra szállí
tani.
BÚZAKI VITELÜNK ELLENŐRZÉSE 31
Hogy külföldre csakis elsőrangú búzák kerül
jenek ki, ehhez nem elég a belső szaporító m unka, hanem a kivitelre kerülő szállítm ányokat megfelelő módon ellenőrizni is kell. Enélkül a szállító kénye- kedvére van bízva, vájjon a kiszállított búzatételek milyen minőségűek és megtörténhet, hogy a m inő
ség elleni kifogások esetleg kétségessé teszik a m a
gyar búzának nagy nehézségek árán újból kivívott jó hírnevét. Ennek a m egakadályozására az elmúlt évben a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal állandó búzakiviteli ellenőrzést vezetett be, am ely a kivitelre kerülő búzaszállítm ányokat a határon való kilépés
nél szigorúan ellenőrzi, azokból m intát vesiz és a meg nem felelő küldem ényeket visszatartja. A m in
ták belső vizsgálatát a Gabona- és Lisztkisérleti Állo
más végzi.
A túljó minőségű, sok és igen erős síkért ta r talm azó liszt inkább javítószerül használatos és sütési célra legjobban úgy használható, ha hozzá gyengébb minőségű lisztet kevernek. A túlerős lisztből ugyanis a sütés alkalm ával nagy súlyú és nagy térfogatú, továbbá igen jó külsejű (magas, domború, jó likacsosságú) kenyeret kapunk, de a tapasztalat szerint az ilyen sütemény héja üveges és így az étkezésnél az Ínyt sérti, belseje kissé gummiszerű, nehezebben rágható és emészthető. A sütés céljaira legalkalm asabbak az olyan lisztek, amelyek m aguk
ban (minden keverés és kezelés nélkül) használhatók, és amelyekből jó alakú, nagy térfogatú, laza szerke
zetű, vékony, nem üveges héjú, illatos, zamatos süte
mény készül. A legfontosabb körülm ény az, hogy a sütőiparnak mindig azonos belső tulajdonságú lisztek álljanak rendelkezésre, m ert csak így tu dja m unka
menetét állandósítani, m agát a keverési kísérletektől és próbasütésektől mentesíteni és vevőkörét állandó sütem ényform a és minőség biztosításával kielégíteni.
A m. kir. földmívelésiigyi korm ány 1934 szeptember
32 SÖRÁRPA ÉS MALÁTA
1-től kezdődően bevezette a kivitelre kerülő magyar lisztek m árkázását, ami lehetővé teszi, hogy a kül
földi vevő az igényeinek megfelelő lisztet állami minőségvizsgálati bizonylattal biztosítottan és mindig változatlan belső minőségi értékkel szerezheti be.
Sörárpa és maláta H azánkban a sörárpát a m últ század utolsó felé
ben kezdték jelentősebb m értékben term elni; akkor, am ikor iparunkban a sörgyártás nagyobb m éreteket öltött. A sörárpát főképpen az északnyugati részeken, a H atvan— Miskolc-i vonaltól északra elterülő dom b
vidéken termelik. Az itt term elt sörárpa kereskedelmi neve „N ordbahngerste“.
Sörgyáraink nemcsak a saját részükre, hanem a külföld részére is állítanak elő sörárpából első
rangú m alátát. E rre a célra igen alkalm asnak bizo
nyultak a kőbányai m észkőtalajba vájt m alátapincék, am elyeknek természetes hőfoka a sörárpa csirázását, illetve a m aláta készítését nagyban elősegíti. A m agyar m alátát különösen a tengerentúli állam ok keresik, így az Egyesült Államok, Argentina, Uruguay, az európai állam ok közül pedig főképpen Olaszország, Svájc, H ollandia, Belgium és Franciaország. A m agyar m aláta egyike legfejlődőképesebb export
cikkeinknek, am it igazol, hogy mig 1926-ban csak 24.090 q-t vittünk ki, addig 1936-4>an ez a mennyiség m ár köizel 340.000 q-ra szökött.
Mind a sörárpa termelése m ind a m aláta elő
állítására vonatkozó tudom ányos vizsgálatokkal be
ható módon a M. kir. Erjedéstani Állomás foglalko
zik; ezek a vizsgálatok elsősorban kiviteli érdekein
ket szolgálják. Ezek szerint nem csak az ú. n. sör- árpavidékeken, hanem M agyarországon általában eredménnyel lehet sörárpát term elni.
MAGVAK 33
Magvak Legértékesebb minőségi cikkeink közé tartoznak mezőgazdasági magvaink, 'bár a m agyar közönség előtt magféleségeinknek az egész világon hires m inő
sége kevésbbé ismeretes. A külföldi magtermesztés és m agkereskedelem előtt azonban a m agyar vetőmag ma m ár fogalom és m indenütt kifejezetten meg
különböztetett közkedveltségnek örvend.
A m agyar vetőmag magas használati értéke elsősorban Magyarország kedvező földrajzi fekvésére, illetve a mag beérési időpontjának időjárásbeli kö rü l
ményeire vezethető vissza. Magyarország klim atikus viszonyai mellett a vetőmagvak fagyállósága igen nagy. Az ősszel elvetett mag télen 20—-25 C fok hidegnek is ki van téve, a magérlelés időszakában a hőm érséklet a plusz 35 fokot is eléri. A tavasszal elvetett mag zsenge h ajtásának váratlanul jövő éjjeli fagyokkal is meg kell küzdenie. Természetes tehát, hogy az itt term elt növényféleségeknek hozzá kellett idom ulniok a kemény hideghez és a nagy meleghez.
A nyári szárazabb időjárás a m agvak érési időszaká
ban nagy előnyt jelent; a csapadékos nedves idő ugyanis a m agvakban bizonyos erjedési folyam atot indít meg, mely után a leggondosabb kezelés mel
lett is hátrányosan befolyásolja a csiraképességet.
Ezek következtében a hazánkban term elt vető
m agvak igen magas csiraképességüek és ez biztosítja azután a Magyarországból kivitelre kerülő vető
m agvaknak m agasabb használati értékét. Míg a here
m agvaknál és hüvelyeseknél (bab, borsó, lencse, bükköny) a m agyar vetőmag m ajdnem kivétel nélkül 90% -on felüli csiraképességgel bír, sőt gyakran a 99% -ot is eléri, addig a nyugateurópai ködösebb éghajlatú országok csirázási átlageredménye kisebb.
A m agyar vetőmagkereskedők tényleg magasabb használati értékért szavatolnak, mint az ugyanazon
3
34 LUCERNAMAG
cikkekben más országokból beérkező ajánlatok;
következésképpen nagyobb árat is k aphatnak érte.
Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Német
ország, Franciaország, Svájc, Olaszország, Dánia és Svédország a m agyar mag minőségi tulajdonságait teljes m értékben értékelik és vetőmag-szükségleteiket csak akkor fedezik más országokból, ha az általuk keresett magféleségek nálunk nem kaphatók.
A kedvezőbb éghajlat, valam int a csekélyebb term elési költségek és az olcsóbb m unkaerő követ
keztében az előbb felsorolt országok nagyrésze M agyarországon úgynevezett termesztési szerződés útján szaporíttatja saját nem esített vetőmagvait; ezen a réven nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is m agasabb használati értékű magterméshez jutnak, m intha a szaporítást saját országaikban végeztetnék.
Ma m ár Magyarországon kb. 20—30 ezer holdra becsülhető területen történik termesztési szerződéses alapon a külföldi magkereskedők és m agtermelő vállalatok anyam agvainak szaporítása, különösen bab- és borsófajtákban, főzelék- és virágmagvakban.
M agyarország egyik legfontosabb és legnagyobb értékű vetőmagja a lucernamag, am elyről minden részrehajlás nélkül m egállapítható, hogy használati érték tekintetében az egész világon az elsők kö
zött áll.
A m agyar lucernam ag a M. kir. Állami Vetőmag
vizsgáló Állomás által tételenkint vizsgálva és ólom- zároltan kerül kivitelre. Ilyen ólom zárakat csak az a lucernam ag kaphat, amelynél az Állomás által eszközölt vizsgálat állapítja meg, hogy az tiszta, keverékmentes, magyar származású, teljesen a ra n k a- mentes, legalább 96% tisztaságú és 90% csira
képességű.
A m agyar lucernam ag gazdasági értékét különö
sen az emeli, hogy ellenállóképessége az időjárás viszontagságaival szemben a legmesszebbmenő igényt
LÓHERE-, BIBORHEREMAG 35
is kielégíti. Fagyálló képessége igen magas és mélyre- nyuló gyökérzete révén m egtalálja a szükséges nedvességet és táplálékot a legnagyobb hőségben is.
A kiváló csirázóképesség különösen azokban az országokban fontos, am elyekben a lncernát kötött talajba vetik.
Nagy általánosságban 300 vagonra tehető nálunk rendes körülm ények között a hicernamagtermés, am iből 80— 100 vágón belföldi szükséglet, míg a többi kivitelre kerül és állandóan jó árakon talál elhelyezésre.
A lóheremag sízintén a legkiválóbb tulajdon
ságokkal rendelkezik hazánk éghajlati viszonyai következtében. A legmodernebb m agtisztító berende
zések útján ezt a magot is teljesen gyom- és ara n k a
mentes állapotban szállítjuk külföldre.
A lucernam agot legnagyobb részben Német
országba és az északeurópai állam okba viszik ki;
ezek az országok a m agyar mag fagyállóságát igen megbecsülik. A m agyar lóherem agot Németország, Ausztria, Csehszlovákia és az Amerikai Egyesült Államok vásárolják.
A m agyar biborheremag m ajdnem m inden évben elsőnek kerül a piacra. 1936-ban 77.500 q biborhere
m agot szállítottunk külföldre; színben, minőségben és különösen használati érték tekintetében felülm úlja a világpiacon legjobban elterjedt és legnagyobb m ennyiségben term esztett francia biborherem agot.
Csiraképességét illetőleg a francia biborherem agot állandóan 10%-kal m úlja felül. A m agyar biborhere
magot újabban az Eszakam erikai Egyesült Államok vásárolják, am it az a tény bizonyít, hogy míg 1925-ben az Egyesült Államok biborherem ag-be- hozatalában M agyarországnak csak 7%-os részese
dése volt és abban Angliával, Németországgal, Francia- országgal és Lengyelországgal osztozott, addig 1933—34-ben a versenytársak közül csupán Francia-
3*
36 HÜVELYES MAGVAK
ország és Lengyelország m aradt meg, de ezek is el
enyésző csekély mennyiséget szállítván, a két utolsó esztendőben az Egyesült Államok biborherem ag be
vitelében M agyarország 98— 99%-os arányban része
sedett.
A m agyar szárm azású baltacimmag minősége is a legkiválóbbak közé tartozik Európában. A leg
m odernebbül felszerelt m agtisztító telepeinkről a baltacim m agot hántolt állapotban viszik ki, m iután hántolva a 99%-os tisztaságot könnyen el lehet érni.
A hántolással biztosítani lehet továbbá a mag pim- pinellamenteségét. H ántolatlanul ugyanis a baltacím- maghoz könnyen keveredhetik a hozzá teljesen hasonló pim pinella magja.
A m agyar hüvelyesm agvak használati értéke az európai szárm azékokat állandóan legalább 8— 10%- kal m úlja felül, a csiraképesség is 10— 15% -kal kedvezőbb a legtöbb külföldi állam termesztésével szemben. Ez indítja a rra E urópa legnagyobb mag- kereskedő és m agterm elő cégeit, hogy saját nem e
sített anyam agvaikat bérterm esztés form ájában Magyarországon szaporítsák.
A hüvelyesekkel bevetett terület évről-évre em el
kedik M agyarországon, az ezekkel bevetett szántó
földi terület sohasem volt olyan nagy, m int 1934-ben.
Az emelkedés 1926-tól kezdve fokozatos és roham os, 1926-ban ez a terület még 28.000 hold, 1934-ben pedig m ár 83.574 holdon term eltek hazánkban hüvelyes magvakat.
A m agyar babfajták elismert tulajdonsága az, hogy vékony héjuk m iatt főzésnél gyorsan és egy
szerre puhulnak. A legtöbb európai állam, sőt az Északam erikai Egyesült Államok is szívesen keresik a m agyar babot. Kivitelünk értéke az utolsó tíz évben 1 millió és 13 millió pengő között ingadozott, de 1 m illió alá sohasem esett.
Régente a m agyar borsó ellen zsizsikessége m iatt
BÜKKÖNY ÉS OLAJOS MAGVAK 37 állandó panaszok voltak. Ma a borsófajtákat a leg*
több gazdaságban közvetlen csépléskor zsizsiktele- nítik. A sárga viktória-borsót és a zöld express- borsót term elik nálunk kiviteli célokra; ezeket a külföldi hántoló malm ok szívesen dolgozzák fel, m ert könnyen hántolható, kiválóan arom ás és a legjobban pubuló szárazfőzeléket adják. Borsókivitelünk értéke is állandóan 1 millió pengő felett volt az utóbbi évek
ben. Világpiaci helyzete további fejlődést tesz lehe
tővé; 1934-ben hazánkban a borsóval bevetett terület 30% -kal volt nagyobb az előző évinél.
A b ü kk ö n yö k közül a tavaszi bükköny, a szöszös- biikköny és a pannonbükköny minőségi export
cikkeink. A tavaszi bükkönyt a külföldi azért vásárolja nálunk, m ert az teljesen fajtiszta minőség
ben kerül piacra, míg ebben a cikkben versenytárs
ként szereplő déleurópai agrárállam ok különböző vadbükkönyök elterjedése következtében vagy ke- verékes, vagy elfajzott áru t tudnak piacra vinni.
B ükkönykivitelünknél Németország mellett az Amerikai Egyesült Államok játszák a főszerepet, itt ugyanis a szöszösbiikkönyt és a pannonbükkönyt a gyapotvetés előtt zöldtrágyázás céljából vetik elő
vetem ényképpen és ennek m agját állandóan fokozódó menn}dségben M agyarországról szerzik be.
Az étkezési és olajosmagvak csoportjából említésre m éltó a magyar k é k m ák, amelyből legtöbbet, 36.000 q-t, 1933-ban szállítottunk külföldre, Német
országba, az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztriába, Hollandiába, Csehszlovákiába. Különös előnye a francia zárttokú kék mákból kinem esített m agyar m áknak, ihogy íze minden olajos mellékíztől m entes, nagyszerű illatú, édes és kellemes.
A többi olajosmag közül kivitelünk van repcemagban, olaj-lenmagban, napraforgómagban, kendermagban, mustármagban, korianderben és gomborkában. Ezek közül a legjolbb term ésű 1980-as
38 GYÜMÖLCS
évben 75.000 q repcemagot és 67 000 q lenmagot exportáltunk. N apraforgóm agban és tökm agban ki
vitelünk állandó, m ert a m agyar napraforgóm ag olajütésre igen alkalm as. A m agyar fehér napraforgó- mag ezenkívül fajtisztasága m iatt a legjobb m ad ár
eledel. A naprafogóm agot legnagyobb mennyiségben Németországba, Csehszlovákiába és az Amerikai Egyesült Államokba szállítjuk.
Gyümöíc.s Azok az éghajlati és talajviszonyok, amelyek más helyen kifejtett okoknál fogva a K árpátok m edencéjét a minőségi term ékek előállítására olyan alkalm assá teszik, különösen a gyümölcsfélék te r
mesztésénél lépnek erőteljesen előtérbe. Itt elsősor
ban a napfénysugárzás az, amely a gyümölcsök belső értékére nézve döntőjelentőségü. H azánkban a nyári hosszas napfénysugárzás a gyümölcsök cukor- tartalm ára, valam int vitam intartalm ára igen nagy befolyással van. A M. kir. E rjedéstani Állomás által szolgáltatott adatok szerint cukortartalom ban a m a
gyar gyümölcs a hivatalos am erikai adatokkal való összehasonlítás alapján jelentősen felülm úlja a hires kaliforniai gyümölcsöt.
Az általános részben bőven foglalkoztunk a vitam inoknak az em beri táplálkozásban fontos szerepével. A napfény sugárzásának, különösen az ultraviolett sugaraknak hatására fokozottabb m ér
tékben term elődnek ki a gyümölcsökben a különféle vitam inok, és term észetes, ha a gyümölcs hosszabb ideig és a szokottnál erőteljesebb m értékben van ki
téve a napfény besugárzásának, akkor az annak h a tására képződő vitam inok is nagy m értékben és erő
teljesebben képződnek. Ez a m agyarázata annak, hogy a m agyar gyümölcs vitam intartalm a az ebben az irán y ban eszközölt vitaminvizsgálatok szerint nagyobb a külföldi hasonló gyüm ölcsfajtákénál. Egyik fiatal ké