A mezőgazdaság szerepe az ország gazdasági életében

til—4; [szám

Mezőgazdasági termelésünk ést- állatte-

xmészte'sllnk jövő kilátásai lényegesen meg—

ja'Vulnúnak, ha nagyobb ménnxlségü és jó

minőségű tenyészállatnak, továbbá motoros mlajmívelű gépnek és műtrágyának behoza- tala, illetőleg az utóbbiak belföldi előállí—

84

tása lehetővé válnék és a hianyzo _, holtfelszerelés pótlására, illetőleg — ;

msabb befektetésekre az

;,nzduk hosszabb lejáratú olcsó k' lesóalióz

juthatnának. ,

Saőllősy Zoltán dr.

A mezőgazdaság szerepe az ország gazdasági életében.

L'Le róla de llagrículture dans la vie économiaue du pays.

Résumé. Portanlnotrc etnde sm; l'int—

pm'tance one l'agríaulturc occupe dans les diffúrentes sections de la vie éeonomiaué de la Hongrie, nous arrioons a con/startol"

ou'elle préoaut le plus dans lé oonunerce

artéria—ur,

Au cours des époaues, la capacité de faire luim'e les peuples de llagriculture a grande- uicnt diminué; En effet, calculée pour le territoire actual de la Hongrie, la propor—

tlan (la la population agricole représentant-t encore 55.9% de la population totale en ,_.mw, pour reoaler dans l'interoalle d'une

yónérat'ion a penze, a 48.670 en 1941.

Dans la fortune nationale, i'agrioulturo apait une part de 82.479 en 1927. Et, en 1928 par exemple, elle partieipait avec 54.1% an./z impols sur la fortune. Mais dans

le domaine aes contributions de cette nala/re

également, l'ag-rioulture amit connu d'aut-

noe en année une dégradatton succeSsl've

'lTlS—á-Uis des autres postas imposables, ae sU'I'tG gu'en 1936, elle Wu figuratt plus azl'a'veex39.l%. Entre 1926 et 1936, 3.716 a 48.3% du revenu national total áchurant a t'agrioulture (la minimum en fut enregistr—ó azt 3933).

Pour le:; eaportations tata/les réalisées en

1931—1938, les produits bruts de l'ayri-

outta-re avatent, ensemble avec l'inaustrie agricole, une part allant _de 631; a 68.4%.

L'e'levage, atteignant 27-70 des eapwtations

totales, y prédominait. Vonaton—t ensuite le-s

productions agrteoles avec %% on ehiijre

rond. Ila raison du développement relati- Lement faible de l'induetrie agrieoie, res—

pectiuement de la stagnation des industries plus a(?aeloppées, ses produit8 oaportés ne contribuürent au'aueo 12% aua eaportations iolalex,

Parmi les produits brut-s' de l'agrioallure, l'exportation du. "onteni, (la paix, aes urainak de tröfle ineacrnat, du vesse, des láyumes

sees et des plantes mádioinales a fait preare, pendant la période consiaárée, dfune ten-

dance nottement ascendante, tandis aue

l'exportation (les graines oléagineuses, du taboo brut, da join et de la paille éta'ít en régressíon. Dans ága. situation actuelle de

l'agrieulture ltongroise, outre l'ea'portation *:

intensifiéa des produits biuts (mi cannot/a' sait nagnére un progres indent/table, on doit

prifeoniser la vonta des eaeádents de fromant

et un essor (: donner aaa: exportation; llé—

;.réeiées en graines oléagmenses et en tabaa Parma? les produits bruto provenant da

l'éleoage, l'exportation des poros sur pied, aa (ara frais et de la, panne; dos boy/aaa: et,

uessies, ainsi (me (in foie gras a programmá,

tanais aue celle des montam; et ohénre's, de la, lalne, de la, oolaille oivante, aes peaua:

brutes et du poisson frais a remete, Jat

tendan'ce de développement des Ba'portai—ions,

Signalée pour les articles et marchandises premierement mentionnés, pourra etre main—

tenue ; guant' aua; seconds, l'on n'aspéra de

multiplier aaa tout au plus llewportation de la lvolaille oivante, auoiau'it, soit plug auanta'geua' d'intensifiar l'exportation de la vola-ille et de ses produits an état travaillé.

Jusgu'a' la régénération du eheptel national (tétruit de la Hongrie, l'on ne pourra en—

visager une ear—partatlan notable (les autres

articles bruts de l'éleuage. Les possibilitée:

(l'exportation de l'industriaagrioole altalam

généralement favorables et Seal le Made de r

son évolution apait amené sa. part relative- ment médiocre dans l'ensemble des apportot- tians agricoles. Plus la Hongrie fara tout pour l'esaor de l'induvstrie aariéale a grande—3

poss-tbilités, plus l'exportation de; produits de vette derniore anna. des chances.

*

A közgazdaság különböző ágai más és más módon érvényesülnek a gazdasági élet ülönféle megnyil.lnulúsaiban. Hasonlóan

mezőgazdaságunk jelentőségét is különféle—

képen lehet értékelni aszerint, hogy az élet—

nek moly oldalára gyakorolt hatását tesszük

vizsgálat tárgyává. x

Népesség eltartó képességét tekintve például, amelyle a népszámlálások adatai nyujtanak felvilágosítást, az idők folyamán

a hazai mezőgazdaság jelentőségének foko—

zatos csökkenését figyelhetjük meg. Míg

ugyanis 1910-ben az ország mai területére, átszámítva az llssznépességnek még 55,9%-a

3—4. szám ,

v élt őstermelésből, beleértve a vadászattal és

a halászattal foglalkozók számát is. addig 1920-ban 55.7, 1930—ban 518, 1941-ben pedig

már csak 48.795 volt az őstermelő népesség

aránya. Igaz, hogy vezető szerepe még ekkor .is elvitathatatlan, mert a' bányászatban, iparban, kereskedelem- és hitelben, valamint

a közlekedésben foglalkoztatott népesség aránya együttvéve is csak 350, az egyéb foglalkozásúaké pedig csupán 16.3%, de ab- szolút többségét elveszítve már csak relativ többséget alkotott. s

A gazdasági életnek egy másik szektorá-

ban, a nemzeti vagyon megoszlása tekinteté- ben már egészen más a magyar mezőgazda—

ság jelentősége, mint amilyent a népesség

foglalkozási tagozódásában észlelhettlink. A nemzeti vagyon becslésére nézve két kitünő forrásmunka is rendelkezésre áll. Az egyik Fellner Frigyes dr, közismert munkája,1) a másik pedig Neubauer Gyula dr, tanulmá-

nya2). Fellner Frigyes dr. a nemzeti vagyon

összességéről, Neubaner Gyula dr. pedig csu-

pán az adózó vagyonról végzett számításo-

kat. Fellner szerint a, földbirtokban fekvő nemzeti vagyon 1927—ben összes nemzeti va- gyonunknak 82.4%-át képezte. Neubauer ez-

zel szemben 1928—ban. tehát a Fellner-féle számítások időpontját követő évben mező- gazdasági M ingatlan vagyonként 47.41, üzemi tőke vagyonként pedig 6.7%-o_t mutat ki;

ennek megfelelően tehát a mezőgazdasági vagyon együttvéve 54.1%-ka1 részesednek a

. nemzeti vagyonból. Feltűnő az eltérés a két számítás között, de figyelembe kell venni

egyfelől azt, hogy a vagyonadó-alapból ter- mészetesen hiányoznak az adómentes va-

gyontételek, másfelől pedig, hogy az adóel—

tltkolásra és leértékelésre az egyéb vagyon- tárgyak inkább adnak lehetőséget, mint a

,mezőgazdasági vagyon, Nyilvánvaló tehát.

hogy a mezőgazdaság részesedését a nemzeti __vagyonból az adózó vagyon alapján nem le-

het pontosan megállapítani, mert az legfel-

jebb arról ad helyes képet, hogy az egész nemzeti vagyonból a mezőgazdaság viseli a vagyonadóteher abszolút többségét, annak ellenére, hogy magából a nemzeti vagyonból csak mintegy egyharmaddal részesedett. A ' mezőgazdasági vagyon viszonylagos nagysá-

gátn. i'.——-8.'küt49.líá8 tárgyánál ifogva is _—

Il'ellner 'számitásai sokkal inkább közelítik

meg, ein—inti 'Neubaueréii

1) Csonkanagyal-ország nemzeti vagyom". Budapest, 1929.

a) A magyar nemzeti vagyon nagysága és megoszlása az adóshiiuiikák 'alapián. Magyar Statisztikai Szemle 1938. évf.

722—731. !.

hogyan veszített jelentőségéből a

s; ' , " i94r

Azt azonban, hogy a mezőgazdasági va-

gyonaz egyéb nemzeti vagyonnal szemben válság

éveiben! és azt követően. Nenbauer adatai

kitünően szemléltetik. Nenbauer számításait az 1928—1936. évekre végezte el s ezek sze—

rint az adózó mezőgazdasági vagyon az 1928.

évi 54;1%-ról évről-évre egyenesvonalú csök-

kenést tüntetett fel és 1936-ban az adózó nemzeti vagyonnak már csupán 39.1%'-át

érte el. ' .

Ismét más a mezőgazadság jelentősége az

ország gazdasági életében a nemzeti jövede-

lem szemüvegén keresztül nézve. Szigeti

Gyula dr.: Nemzeti jövedelem, nemzeti va-

gyon és fizetési mérlege. cikkébenl) 1929-től 1936-lg közli a nemzeti jövedelemnek terme- lési ágak szerint részletezett adatait, Ebben

az időben 860—1819 millió pengő között, az egész. nemzeti jövedelemhez viszonyítva pe- dig 34_6——-43.3% között ingadozott a mező- gazdaságból származó jövedelem. A mely- pontot abszolút és relatív értelemben egy- aránt az 1933'. év képviselte. 1929—től kezdve

eddig 'az időpontig 42.2%—ról évről—évre fo-

kozatosan csökkent a mezőgazdaság jövedel- mezősége a többi termelési ághoz viszonyit- va, hogy azután ismét évről-évre fokozódó mértékben vegye ki részét a nemzeti jö- vedelemből és 1936—ban. a vizsgálat tárgyává tett időszak utolsó esztendejében 43.3%—os részesedéssel elérje csúcspontját

Az ismertetett adatok a mezőgazdaságra

nézve rendkivül kedvezőtlenek, mert ezek

szerint a háborút megelőző évtizedben a mezőgazdasági népesség számarányánál csak jóval kisebb mértékben részesedett a nem—

zeti vagyonból és jövedelemből egyaránt.

viszont a vagyonadótehernek'a nemzeti va-

gyonból a mezőgazdaságra eső részénél lé—

nyegesen nagyobb hányadot kellett Vi—

selnie. ' .

Tovább kutatva a mezőgazdaság szerepét az ország gazdasági életének különféle sza—

kasznin, azt látjuk, hogya mezőgazdaságnak legnagyobb jelentősége az ország külkeres-

kedelmi forgalmában a külkereskedelmi mérleg aktivumának biztnsításában yan. An—

nak ellenére, hogy az ország örvendetes fej-

lődést mutatott fel az iparosodás terén [s hogy ennekeredményeként a mezőgazdasági népesség is mind nagyobb mértékben talált

megélhetést más életpályakon, mezőgazda-

sági kivitelünk értéke a második világháború

előtt, 1931—1938 között átlagosan 2/3-át; ké-

1) Magyar Statisztikai Szemle 1938. évf. 492—499. !.

%"

3—4. szőrű

A MEZÖGAZDASÁG RÉSZESEDÉSE

PARTICIPAHON DE L'AGRICULTURE

A NÉPESSÉGBÖL ' A NEMZETIVAGYDNBÚL

A [A POPULMION ;! A LA FORIUNE NATIONALE *

1930 Ö

A vnavommoam A'UX nmpóxs sun [ÉS 81st

1928

A nemm JÖVEDELEMBÖL "

AU REVENU NATIONAL

1929

3—4. szám __ 194? 11

_pezte összes kivitelünknek. Az összkivitel-

hez viszonyított mezőgazdasági kivitel ebben az időben csaknem állandósult szin—

ten, 63.6—68.4% között mozgott, * A mezőgazdasági ki'/vitel belső szeikezetét tekintve, az 1931—1938 évek átlagában az

*úllattenyésztésnek volt legkimagaslóbb sze-

repe, bár a mezőgazdasági termények kivi-

tele több esetben multa felül az állattenyész- tésből származó kivitelünk értékét, Mező- ' gazdasági iparunk nem elég fejlett voltára

__ illetőleg a fejlettebb iparok pangására ——

utalnak az elkészített áruk aránylag ala- csony kiviteli értékei a nyers terményeke—

vel szemben. Az átlagosan alig 12%-os nie- zögazdasági ipari kivitelünkgől említést ér- demel a hústeldolgozó-, a malom— és a ma.

líttaipar, a borászat, valamint a tejfeldol-

gozólpar, mig a többi mezőgazdasági iparág

%-kal sem részesedett ebben az időben ki—

vitelünk értékéből.

A mezőgazdasági kivitel emlitett nyolc évi adatait a következő összeállítás és a na-

gyobb táblázat, szemlélteti, Megjegyezzük azonban, hogy csak azokat a kiviteli árukat tettük vizsgálat tárgyává, amelyek értéke a kérdéses időszakban legalább egy ízben el-

érte az 1 millió pengőt. Az ez alatt az alsó értékhatár alatt maradó áruk jelentősége mind az összes, mind pedig a mezőgazda—

sági kivitel szempontjából annyira elenyésző.

hogy nem befolyásolja kutatásnak eredmé-

,_ nyelt.

A mezőgazdasági termelés nyers terménuei

közül a búza, szárazborsó, biborhereinag,

* bilkköny, szárított főzelék .és gyógynövények kiviteli adatai mutatnak fejlődést, míg az

olajos mag—, nyersdohány-, széna- és szalma- kivitelünk adatai ellenkezőleg ebben az idő-

ben visszafejlődési irányzatról tanuskodnak

" Különösen egészségtelen tünet a búzakivi-

tel emelkedése, amely sajnálatos módon a , malomipari termékek kivitelének fokozatos

csökkenésével járt együtt, de hasonlóan kedvezőtlen képet nyujt az olajos magvak és a dohány kivitelének -——_ remélhetőleg csak

átmeneti -,-— visszafejlődése is.

_ A búzakivitel emelkedésének a jövőben egyelőre gátat vet a gabona hazai termelé- sében általában mutatkozó hanyatlás, de

ismerve gazd—anépiink gabonatermesztési haj-

— 'landóságát, feltehető, hogy az akadályok el- _! hárítása és a termelési feltételek normalizá- lódása után gabona-, különösképen búzater- meiéstink ismét a belső szükségletek kielé- gítésén felüli mértékben fog folyni, pedig

már most is előre látható, hogy gabonater-

melésünk világ—viszonylatban nem lesz ver- senyképes, ha az európai fogyasztó piacokat

újra el fogják árasztani olcsó mezőgazda- sági tömegterményekkel. *

1931 —— 1938. évek kiviteli állaga

Kiviteli áru az össz:

1000 I) kivitel 0/onában ... i 53.073 11'2?

. . . . . . . 8.157 * l'?3

Sörárpa ... . . . 971 0'21 Takarmányárpa ... 1 .622 0'35 Kukorica ... 6.774 1.441 Burgonya ... 3. 195 068

Box-só, száraz 3.043 065

Bab, száraz ... 3.256 0'69

Lencsc ... 1.560 0'33

Olajos magvak 4.432 094

Lólmremag" 2.413 025!

Biborheremag 2.658 056

Lucemamag ... 3.684 078

Bukköny ... 1 .195 0'25 Veleménymag ... 1 .l 20 074 Nyersdohány ... , ... 4.384 093 Friss főzelék . . . . . . . . . 3.962 084

Szárított főzelék . 805 01?

A Széna ... 1.041 022

Szalma . .. 2.131 0'45

Friss gyü lcs . 9.381 1'99

Gyógynövény 2.010 043

SzarVasmarha ... 27.482 5'84 Sertés ... 23.415 4'98

... 6.941 1'47 Juh és kecske ... 1.121 024

Gyapiú ... 2.531 0'54

Élő baromfi 4.111 0'87

Toíás . . . 9.286 1'9?

ús ... 6.530 1'39

Zlirszalonna, h 4.583 0'92'

Nyersbőr ... 1 .518 0132 Bél és hólyag ... 962 0'20 Vágott baromfi ... 23. 939 509

Toll ... ' ... 11. 943 2'54

Friss libamáj. .. . . 1.375 0'29

Friss hal ... 1.1?7 025

Lőn vad ... 2.605 0'55

Búza: és rozsliszt, dara 13.209 2'81 Malála ... 6.385 1 '36 Ohipogácsa ... 586 0'12 Fűszerpaprika ... 1 .814 039 Paradicsomlé ... 1 146 0234"

Zöldség: és gyümölcskonzerv ... 202 004 Cukor ... . 3.018 0'64 Kender, len és kőc .. 2.037 0'43 Disznózsir ... 9.944 2'1 I

Elkésziiell szalonna 685 015

Húskonzerv, libamáj 1.245 023

Sulámi, kolbász ... . . . 1.721 0'3t Vai ... 5.808 1'23 Bor ... 6.286 1'34 Szasz, pálinka ... 2.181 0'46 Összes mezőgazdasági kivitel 301259 65'26 Az olajos magvak kivitelének hanyatlása

*a termelésben bekövetkezett csökkenés ered- ménye volt, ami viszont a termelés jövedel-

mezőségén múlott. Ebben a tekintetben sze- rencsésnek mondható a kormányzatnak a háború alatt történt beavatkozása az ipari növények termelésének _,rendjébe; mert az

akkor kapott ösztönzés pl. a napraforgó ter-

mesztésére még ;ma sem mult el nyomtala-

nul, Termesztése a háború óta nemcsak,

hogy nem csökkent! hanem még tovább emel—

3—4. szám SÉ ii)—4?

Az 1931—1938. évi mezőgazdasági

Tableau sommaire des exportaiions

MWIMMW

! 1931 1932 1933 1934 1935

S Kiviieií áru megnevezése

w

§ 1000 P 0/0 1000 1-7 0/u 1000 P 0/0 1000 P 0/0 1009 1) ulo

VI

1 Mezőgazdasági lerimlés.114.226 20'03 81.275 2-4'30 116.432 2975 109843 27'18 102'650 2273 2 Állaiimyészlés ... 182226 3194 88.689 2651 [ 1089? 2834 101649 26'63 123'120 27'23' 3 Halászat . . . ... 2.657 047 1.086 0232 1.238 0'32 808 020 961 0?!

4 Vadászat! ... 2.684 0'47 1.728 0'52 1.745 0'45 2.680 066 2.918 0155 5 Niczőgazdasógi ipar ... 74.803 13'Il 40.389 12'01' 37.443 9'56 48.935 12'11 63.853 14'14

Ebből:

6 Malomipar 29.451 5'16 13'895 415 9.209 2'35 9.571 237 10'933 2'42

? lYIaiáiagyáitás . ... 5.924 1'04 3.415 1'02 4.942 1'26 5.286 1'31 ?'639 1'69

8 Növényi olajipar 1.701 030 745 022 819 021 714 0'18'5 180 004

9 Füszerőriés . . ... 1.926 034 1.635 049 1.596 041 1.002 0'25 1'041 0'23

10 Növényi komewipar. 81? 014 1.0]? 030 1.025 026 1.642 0'41_ 2461 055

11 Cukoripar . ... 9.019 1'58 , 2.626 079 2.328 0'60 4.262 101 1'092 024

12 Növényi rosncrmelc's;

kender, len (törve, _

! lilolva) és kóc. . . . 1.270 0'22 1.028 03! 1.365 0'35 1.432 0'36 3.042 067 ,13 Teifeldolgozó ipar . . . . 5.090 089 4.053 1?! 4.689 1'20 4.927 1'22 3.890 0'86 14 Húsfeiidolgozó ip31.. 8.964 1'57 5.371 1'61 4.123 1'05 12.794 3'16 26.034 577

15 Borászal ... 7.329 1'29 5.450 1'63 5.415 138 6.061 1'50 5.328 1'18

! 16 52287. és szeszesililok

gyártása ... 3.312 ()'58 1.154 ()'34 1.932 049 1.224 030 2'213 049

13316gazdassgi kivitel , ,

össnsen ... 376596 66'02 213.167 6372 267.'(55 6842 269315 6678 291502 6500 Összes kivitel ... 570300 100'00 334500 [0000 391.337 100'00 404.198 ?00'00 ; 451516 100130

kedeit s mindent, el kellene követnünk ennek evek l'oly:amim a háború kitöréséig emel—

:illai'idósitásúrzi, hog; az olajos növények és

últalál'mn az intenzív termelési ágak :my-

nyim megl'ionosmljnnak, hogy a termelési költségek leszállításával jövedelmezőségiik biztositiassék s ezáltal nemcsak a kötött gazdálkodás idejen, hanem a gazdasági ver- seny teljes érvényesülése esetén is felvehes- siik a küzdelmet ezen a téren a külföldi pine megszerzéséért. De versenyképessé kell tennünk olajfeldolgozó iparunkat is, hogy inkább kész termékekkel, mint nyers ter- ményekkel jelenhessiink meg a piacokon,

Dohánytermelésiink a virginia fajtának, ennek az értékes duliz'mynak meghonosításá- val új lehetőségek előtt áll, Felette kívána- tos tehát nemcsak A kincstári bevételek fo—

kozása. hangu kiilkereskedelmünk fejlesz—

tese érdekében is a dohányiiltetvények átla—

gos területének lényeges kiterjesztése.

A külkereskedelem szempontjából fontos többi növényiiiik kiviileli adatai a táragyili idöszakban több—kevesebb hullámzást tüntet—

nek ugyan fel, de ,;zeknél sem határozott fejlődési, sem hatál-ozott csökkenési irány—

zat nem figyelhető meg.

Az (illattcm/éseíósből szár-enmó nyeister-

me'-kek kiviteli adatai köziil az élőseiiés, a zsírszulonnu és háj, n bél es hólyag, vala- mint a friss libamáj kivitele a harmincas

deÖ, mig a juh es kecske, a gyapjú, 117. 1316 baromfi, :i nyersbőr, valamint a, friss lmi kivitele csökkenő irányzatot mutat.

A háberú alatt elpusztult állatállomá—

nyimk pótlása szakkörök véleménye sze- rint még legalább 8 esztendőt vesz igénybe.

Ez alól csak a sertés és a baromfi kivétel, amelyek létszáma sokkal rövidebb idő alatt éri el az exportképességet. Az a körülmény 10 'ábbá, hetyy népünk táplálkozási szoká—

sai főként A háborút követő ínséges idök—

ben megváltoztak és ennek következtében az állati zsiradékok re'genie kizárólagos fo- gyasmása helyt adott az idők folyamán meg—

kedvelt növényi olnj étkezési célokra való felliuszm'ilásának, zi hazai fogyasziópiacnak nwgi'elelö minőségű és föleg Olcsó óiölajjal való eláraszt-ása esetében a sertés és termé—

keinek nagyobb arányú kivitelét, rövid időn belül lehetővé teheti,

.luh- és kecske—, valamint gyzipjú- és nyersbőrkiviieliiuk természetesen nem szá—

mithat fokozásra, ezekből már a háború előtt megindult visszafejlödési folyamat to- vábbi elmélyülésére kell felkészülnünk.

Nyersbőrkivelelünk háború előtti csökkenése

szerencsére együttjárt kikészített bői'beho—

zzxtzilunk egyidejű csökkenésével s ugyan- :ikkoi kikészített bőrkivíteliink némi emel—

* * 364; szám'

í kivitelünk összefoglalása.

agrícoles de La Hongrie en 1931—1938.

'7 19415

f lesztésére egyelőre nem számíthatunk, mert

" állatállományunk létszáma a nagyarányú

vügdsokat nem teszi. lehetővé. Ennélfogva

állati bőrükből még hosszú ideig behozatalra

'szornlnnk, de az állatállomány regeneráló- dása után újra lendületet vehet bőrexpor-

tunk is.

Az úllattenyésztésből származó többi ki.

viteli cikkünk, nevezetesen a szarvasmarha,

ló, tojás, hús, vágott baromfi, toll és lőtt

;. vad kiviteli adatai sem fokozódó, sem pedig

csökkenő irányzatot nem árulnak el,

. ezek is időközben meglehetős nagyfokú in-

bár

'gadozúst tanúsítottak, Ezek közül baromfi-

; , *á—liományunk gyors ütemű utánpótlása módot

' ' tárgyalt,

; * *lene,

ad nemcsak az élő, hanem a vágott baromfi, _ tojás és toll kivitelének lendületes fokozá—

sára

termékei közül _a időszakban maláta-, fűszerpap-

rikae, sűrített paradicsomlé—, zöldség— és

gyümöl'cskónzervg tört és tiiolt kender- és

disznózsír—, hú5konzerv- és vajkivite-

lünk fejlődött, míg ezzel szemben veszített

A' Mezőgazdasági ipar

; jelentőségéből malomipari, olajpogácsa—, cu—

kox- szalámi— és kolbászkivitelünk. Több

kevesebb hullámzással mondhatni stagnált

az elkészített szalonna-, bor-, szesz- és pá

szükségletek fedezésére,

* ' *

' 1931/38. év átlaga %

1936 1937 1938 1931—4938 Moyenlne des _ 8

annees 93188 Désignafion des produíls E

" expor/e'e kg

,xooop % 1000 p WD 1000 p % 1000 p 1000 p % , §

141485 28'45 160.863 .??"36 138203 2648 966598! 120573 2515? Production agricole !"

l24.085 24'60 138. 151 2349 131 .082 25'11 i,005.899 125137 2571 Élevage 2

955 0'19 79? 0'14 910 (TIT 9.412 LR? 0 25 Pé'cbe 3

3.148 062 2.655 0'45 3.235 0'63 20.843 2.605 0'55 Véneríe 4

57.619 11'42 73.348 [247 58.553 11'22 454943 56.86? 1208 Indush'ies aglicoles 5 Dont:

10.046 ) 99 14.265 243 8.298 1'59 105.668 13.209 2 8 Mino/erje 6

6.684 1'33 9.959 1'69 * 7.233 139 51.082 6.385 1 36 Malletie ?

133 003 NO 0'03 228' 004 4.690 586 012 ' Huileti'és végélales 8

1.342 0'26 2.645 (745 3.328 064 , ' 14.515 1.814 039 Moulure dépices 9

?.763 0'55 2.885 049 2.975 057 15.585 1.948 041 COIISCI'VCS végélales 10

1 312 0'26 3.086 0'52 419 008 24.144 3.018 0'64 Sucren'e 11

, _ Production de ílbtes ve: 12

_ ' gétales:1in. chanvre (bm:

2.804 0'55 2.458 0'42 2.880 0'55 16.299 2.03? 043 ye's, leillés) el eloupes

7.518 1'49 9.997 1'70 6.300 1'21 46.464 5.808 1'23 *Ind. de iransform du lail 13 17.566 348 16.992 2'89 16.918 3'24 108352 13.595: 289 . Ind. de [rám! de la víande 14

5.375 POT 7.201 1'22 8.125 1'56— 50.284 , 6.286 1'34 Oenologie 15

Fabrícalion de Ialcool el 16

2.0?(7 0'41 3.690 063 1.849 0'35 17.450 2.181 046 des spirílueux

329192 65'28 375818 63'91 332033 63'61 2,458.078 307259 65'26 Exporlafions aglicoles au lola]

V564.382 100'00 588.015, 10000 521335 , 100'00 3,766.283 470.785 100'00 Expon'ations teteles

— kedést is tüntetett fel. Bőrkivitelünk fej- linkakivitelünk.

A mezőgazdasági ipar kiviteli lehetőségei

általában kedvezőek voltak s csak a vi- szonylagos fejletlenség eredménye, hogy mezőgazdasági kivitelünkből aránylag cse-

kély mértékben részesedett. Csupán a ma-

lomipar, amely még a monarchia idejében nőtt naggyá, veszítette el külföldi piacainak nagyxészét. Köztudomású, hogy a világpiac

"mai helyzetében nincs is remény arra hogy hajdan virágzó malomiparunkat új életre

keltsük. 'Olajpogáesaklviteliink az "olajos magvak termelésének fokozása és növényi

olajiparunk mai fejlettsége mellett új fejlő-

dési lehetőségek előtt áll, Cukorkivltelünk vísszafejlődése a nemzetközi cukoregyez-

mény következménye volt. Addig, amíg az olcsóbb nádcukor nagy tömegben újra meg nem jelenik a világpiacon,, cukortermelé—

siink, amelynek feltételei adva vannak, fo—

kozható volna és ezzel karöltve cukorkivi—

telünk átmeneti fellendítése is elérhető len- ne. De cukorrépa termésátlagaink a mos—

toha termelési viszonyok következtében any-

nyira leromlottak, hogy a réginél sokkal

kiterjedtebb termelés sem elegendő a hazai úgyhogy * cukor-

exporttal nem kecsegtethetjiik ' magunkat.

Húsfeldolgozó iparunk skiviteli kapacitása csak korlátozott mértékben volt kiaknáz-

3—4. szám

ható, amennyiben étkezési) szalonna-, sza-

lámi— és kolbászkivitelünk csökkenő értékek—

kel szerepelt külkereskedelmi mérlegünkben, Kivitel/ünk a jövőben természetesen nem lehet egyenes folytatám háború előtti kivi—

telünlmelc_ Nemcsak a mi nemzetgazdasá—

gnnk szenvedett a kiviteli árucikkek előállt—

tasában nehezen pótolható veszteségeket, ha—

nem a fogyasztópiacok és azok szükségletei

is változtak. Az azonban kétségtelen, hogy mezőgazdasági termelésből eredő kivitelünk, ha valaha is fontos tényezője volt külkeres- kedelmi forgalmunknak, akkor ma — ami- kor a háborútól sújtott ipari termelésünk exportképessége is nagy mértékben visszaf esett s állattenyésztésiink jelenlegi súlyos helyzetében e tekintetben sem számíthatunk rövid időn belül számottevő kivitelre —— fo- kozottan az, Hogy ennek a fokozott feladat- nak megfelelhessen, a jelenleg is virágzó ter- melési ágak mellett, esetleg egyesek rová- sára olyanok kifejlesztésére is törekednünk kell, amelyek eddig kisebb jelentőséggel birtak ugyan, de fontos biztosítékai lehet- nek mezőgazdasági kiviteliinknek, Ilyen ter- melési ágak: a hüvelyes-, olajos- (napra- forgó, mák) és takarmánymagtermesztés, dohánytermesztés, ldinnyefélék, valamint egyes konyhakerti növények (különösen a hagyma, paprika, uborka, káposzta, paradi- csom) termesztése, végül gyógynövényter—

mesztés. E termelési ágak kifejlesztése

együtt jár mezőgazdasági termelésünk gyö—

keres átszervezésével. Mindenekelőtt a ga-

bonatermelést kell oly mértékre csökkenteni, hogy annak túlsúlya ne nehezedjék rá szán—

tóföldi termelésünki'e. Ma még ez a túlsúly nem nyomasztó, sőt biztató: megoldja az

90 194?

ország nehéz élelmezési helyzetét, sőt, ha Európa élelmezésében is újra szerephez

jutna, pillanatnyilag az ország gazdasági talpraállását szolgálná. De néhány esztendő mulva, ha Európa a mi gabonánkra már

nem fog igényt tartani, mert szükségleteit

a tengerentúli és esetleg a keletről szár—

mazó gabonából is jóval olcsóbban fogja

tudni kielégíteni, akkor a gabonatermelés

túlsúlya nyomasztóvá fog válni. Az intenzív

szántóföldi termelés ezt a nyomasztó túl-

súlyt természetesen enyhítheti, de egészen meg nem szüntetheti, E tehertétel alól a ma' gyar mezőgazdaság csak akkor szabadulhat, hogyha magát a szántóföldi termelést pró- Mljuk korlz'ttozni azáltal, hogy szántóföl—

di'mk egy részét és pedig egyelőre a szántó- földi termelésre legkevésbbé alkalmas terü—

leteit, mondjuk azokat, amelyek a kataszteri tiszta jövedelemnek egy bizonyos meghatá—

rozott minimumát sem érik el, átalakítjuk erdővé, állatállományunk fejlődésével pedig rétté és legelővél), az arra alkalmas t'ertile- teket viszont kertté vagy szőlővé, Az elmult évszázad második felében és a századfor- dulót követő időben ugyanis az erdőterület irtása, valamint a rét- és legelőterületek fel- törése és szántóföldi művelés céljára való felhasználása nagyon is túlzott mértékben folyt. Azáltal tehát, hogy a szántóföldi mü—

velésre kevésbbé alkalmas területeket ren- deltetésüknek inkább megfelelő mive-lési ágakká alakítjuk at, nem lépünk a külterje—

svbb gazdálkodás utjara, ellenkezőleg: az adottságok megfelelőbb hasznosításatól in—

kább mezőgazdasági termelésünk fellendü- lése várható.

Ivánfy János.

Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a második világháború alatt.

Les échanges commerciaux de la Hongrie pendant Ia secundo! gnerre mondiale.

Résu'né. I/impéríalisme allemand dont les visées S'c'largissaíem sans cease, mul/urt dés 1938, outre Za. collaboration politiaue,

obmrber öconomiguement, avec le reste

(ch États européens du Sud-Est, la Hongrie aussi. Cette tentative, com/me ül *rcssort de la variation dos balances commercialeél, (lehozza, pour une large part, parce (me la vie économimze hong'roise tana-it obstine'ment a la l'iberté du commerce et, tírant parti des possibiliiés offertes, résistait ci l'opres- mon économiaue du Reich. Mais á mesure

gute la. guerre prenait de lteztension et

s'apm'oehrait du pays, la, pressionáoonomigw de l'Altmnagme pcsaít de plus en plus lourden'mnf sur la vie áconomiguc hongro'íso, Lu gímatitm de politigua eztém'eure du pays s'cnmímit de jour en jour, entraímant ses

?'("7;0I'C'Il.$*8i07i8 funcstes Sur l'indépendance (tumomígue également. titan! (lenné a—ue Ica Slmrutg'u'íe de Jim. Tiso et la Rozmwnie smmfo de aham dinasaut (Zu général Anto- nesoo se somnettaient au service des ten—

dtmccs impóríalistes allemandes, de sorig 1) Lásd még Soós Imre dr.-nak a Közgazdasági Társasága ban 1945 év őszén tartott előadását. *