A láthatatlan jövedelmek és a jövedelemegyenlőtlenség

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A LÁTHATATLAN JOVEDELMEK ÉS A JÓVEDELEMEGYENLÓTLENSÉG

ÉLTETÖ UD'ÓN — VITA LÁSZLÓ

Az utóbbi öt—tíz évben számos olyan kritika érte és éri a lakossági jövedelmek

statisztikáját, hogy az nem terjed ki a láthatatlan jövedelmekreÁ Ez pedig — tekint- ve, hogy az effajta jövedelmeknek a lakosság összes jövedelmén belüli aránya a kérdéses időszakban minden bizonnyal növekedett — bizonyos mértékben korlá- tozza a jövedelemstatisztika által nyújtott információk használhatóságát. Ha arra gondolunk, hogy a jövedelemstatisztika feladata elsősorban az életszinvonal vizs- gálatához és tervezéséhez s ezen belül különféle életszínvonal—politikai intézke- dések megalapozósőhoz szükséges információk szolgáltatása, akkor e hiányosság problémát jelent. Nyilvánvaló ugyanis. hogy a jövedelemstatisztikai adatok annó'l

korlátozottabban használhatók a megjelölt célokra, minél jelentősebb része marad

ki a tényleges jövedelmeknek (: statisztikai szómbavételből. Ezért feltétlenül szük—

ség van annak felmérésére. megbecslésére, hogy a statisztika altal egyáltalán nem

vagy csak igen korlátozottan szómbavehető láthatatlan jövedelmek mennyiben mó- dosíthatják a statisztika által a lakosság jövedelmi viszonyairól nyújtott képet. .lö—

vedelmi viszonyokon itt részben egyes népességcsoportok vagy az össznépesség átlagos jövedelmi szinvonalát, részben pedig a jövedelmeknek egyes csoportok kö—

zötti vagy egyes csoportokon belüli szóródósót. egyenlőtlenséget értjük. Mig a jö—

vedelmi színvonal nyomon követése tipikusan makrostatisztikai feladat. addig .a jövedelemegyenlőtlenségről egyedül a mikrostatisztika képes információt adni.

A kutatók eddig — tudomásunk szerint — elsősorban arra koncentráltak erő- feszítéseiket, hogy megbecsüljék a jövedelmek makrostatisztikőjőból hiányzó lót- hatatlan jövedelmeknek az összlakossógra vonatkozó éves összegét.2 Ennek az ösz—

szegnek az ismerete mellett arra is nagy szükség van, hogy az életszínvonal elem—

zői, tervezői s nem utolsósorban a szakmai és a szélesebb közvélemény többé-ke- vésbé megalapozott képet kapjon arról is, hogy a lakossági jövedelmek statisztiká- jóból hiónyzó láthatatlan jövedelmek mennyiben módosíthatják a lakosság jöve- delmeinek eloszlásáról és szóródósóról a mikrostatisztika által adott képet. A jöve- delmek szóródósa, egyenlőtlensége ugyanis önmagában is fontos eleme az élet-

színvonalnak. sőt mi több, annak a lakosság altali érzékelése s az annak alakula-

sóra való érzékenység mértéke is fontos információ lehet.

1 A láthatatlan jövedelmeket egyelőre nem definiáljuk pontosan. Arra, hogy a jelen cikkben mit te- kintünk pontosan láthatatlan jövedelemnek. csak a mikroszimulóciós eljárás alapját képező feltevéseket és alapadatokat ismertető második részben térünk ki. A láthatatlan jövedelmek elméleti igényű definíciójának részletei iránt érdeklődő olvasóknak például Hámori Balázs könyvének idevágó részét (Ill. rész 4. fejezet) ajánljuk figyelmükbe (3).

? Az e célra használt specialis módszerekről jó áttekintést ad Ékes Ildikó tanulmánya (1).

ÉLTETÖ — VITA: A LATHATATLAN JOVEDEMEK 751

Mivel még az erre irányuló fokozott erőfeszítések ellenére sem várható, hogy a statisztika kellően megbízható adatokkal szolgáljon a láthatatlan jövedelmekről.

más. ehhez hasonló problémák áthidalásának mintájára itt is valamilyen adat—

imputáció. azaz az empirikusan nyerhető adatoknak valamilyen meggondolásokon

— és természetesen információkon —- alapuló módosítása. korrekciója vezethet cél- ra. Egy ilyen módosítás, korrekció természetesen annál inkább megengedhető és elfogadható, minél explicitebbek az alapját képező feltételezések, illetve minél ..keményebbek" és megbízhatóbbak a kiinduló adatok korrekciójához felhasznált információk. llyen korrekciókra, imputációkra egyébként a makrostatisztikai számi- tások során is gyakran sor kerül. Az imputáció gyakorlati végrehajtásának lebo- nyolítására a mikroszimuláció módszerét választottuk, ami elég egyértelműen kí- nálkozott erre a célra. A mikroszimuláció lényege ugyanis éppen az, hogy vala—

milyen módon már adott adathalmaz egyedi adatait különféle feltételezéseknek megfelelően, többnyire valamilyen sztochasztikus apparátus igénybevételével egyenként módosítjuk. majd a kiinduló és a módositott egyedi adatok feldolgozá—

sával nyert eredmények összevetése útján próbálunk választ kapni a bennünket

érdeklő kérdésre.3 Természetesen nem ez az adott probléma megoldására hosz- nálha'tő' egyedüli módszer./* de úgy gondoltuk. hogy érdemes próbát tenni vele, mertyaz e módszer használatához szükséges információk aránylag könnyen meg-

szerezhetők.

A'fmikroszimulációs eljárás részleteinek kidolgozása előtt két alapkérdésben kellett állást foglalnunk. és néhány előfeltevéssel kellett élnünk. Ezért legelőször

ezekkel foglalkozunk röviden. Ezután magát a mikroszimulációs eljárást írjuk le az

annak'inputját képező adatokkal. információkkal együtt. végül pedig néhány ered—

ménytfmutatunk be, illetve következtetést fogalmazunk meg. Jelen cikkben első-

sorban a mikroszimulációs eljárás módszerét ismertetjük. és nem az azzal nyert eredmények bemutatására és értékelésére helyezzük a súlyt. Erre majd egy másik cikkben térünk ki.

ALAPKÉRDÉSEK. ELÖFELTEVÉSEK

Mindenekelőtt arról kellett döntenünk. hogy milyen adatbázist használjunk a mikroszimuláció céljaira. ltt elég nyilvánvaló volt, hogy a legutolsó lakossági jöve—

delmi felvétel ún. személyi rekordjait célszerű alapul venni. Ez azonban — a lát—

szattal ellentétben — nemcsak maguknak a mikroszimulációs eljárással módosí- tandó input adatoknak a megválasztásával volt egyenértékű. hanem - a jövedel- mi felvételben szereplő információk jellegén és mélységén keresztül —- bizonyos fokig még a láthatatlan jövedelem általunk alapul vehető definíciójára és a mikro- szimulációs eljárás egyes technikai részleteire is kihatott.

A másik alapkérdés éppen az volt. hogy az eljárás során mit tekintsünk lát- hatatlan jövedelemnek. A definíció kialakításakor alapvető követelménynek tekin- tettük, hogy az általunk definiált láthatatlan jövedelem

—- egyértelműen hozzárendelhető legyen a jövedelmi felvételben szereplő bizonyos sze- mélyekhez.

—— egyszerűen hozzáadható legyen az érintett személyeknek a felvétel során rögzített jövedelmeihez.

' 3 A mikroszimuláció lényegéről és néhány tipikus alkalmazásáról jó áttekintést ad a (A) kötet. A Köz- ponti Statisztikai Hivatalban egyébként a jelen cikk tórgykörénél általánosabb területen is folynak mikro- szimulációval kapcsolatos kutatások.

**A' többi szóba jövő módszer közül a Frigyes Ervin által kidolgozot módszert (2) és a Vita László

által javasolt eljárást (6) említjük meg. " —

752 ÉLTETÓ UDUN - vn'A utszto

Ezért a láthatatlan jövedelmet a mikroszimuláció céljaira

a) az engedély és adózás nélkül végzett termelő vagy szolgáltató tevékenységből (ún.

fusi— vagy kontármunkából).

b) az adózást kikerülő nem mezőgazdasági önálló tevékenységből.

c) a borravalóból. hálapénzből

származó jövedelmek összegeként definiáltuk. Mint látható, e definíció a láthatat- lan jövedelmek fogalmának bizonyos leszűkítését jelenti. E leszűkítést azonban

több szempontból is szükségesnek láttuk. Főleg azért, mert a definíciókba foglalt

tételeken túli tételek (csúszópénz és egyéb korrupciós tételek, árdrágításból. súly-

csonkításból. társadalmi tulajdon megkárosításából származó jövedelmek stb.)5 túl- nyomórészt a jövedelmeknek a lakosságon belüli újraelosztását jelentik. Ennek megfelelően az ilyen tételek kifizetőinek jövedelmét csökkenteni, az ilyen cimeken jövedelemhez jutók jövedelmét pedig növelni kellene a megfelelő összegekkel.

Ennek gyakorlati végrehajtásához azonban számos olyan információra is szükség volna, ami nem szerepel a jövedelmi felvétel rekordjain. Arról nem is beszélve.

hogy az effajta információk is legalább olyan nehezen lennének megtudakolha—

tók. mint maguk a láthatatlan jövedelmek. Tekintve. hogy az általunk alapul vett

definícióban kizárólag olyan tételek szerepelnek. melyek vagy valamilyen — tágabb értelemben vett — termelő tevékenységből származnak. vagy valamely hivatalosan

alulértékelt termelő tevékenységet értékelnek fel reális szintre, e definíciót elfo-

gadva a mikroszimuláció során elegendő volt a jövedelmi felvételben regisztrált jövedelmi adatoknak egy—egy nem negatív számmal való növelése.6

Célszerűségi okokból a mikroszimulációs eljárással nemcsak az így definiált láthatatlan jövedelmek összegét osztottuk szét a jövedelmi mintába bekerült sze-

mélyek között, hanem még a nyugdijasok rendszeres munkavállalásból származó

jövedelmének a jövedelmi felvételből - bizonyos jelek szerint —- hiányzó részét is.

E két igen lényeges kérdésben való állásfoglalás mellett néhány további elő- feltevésre is szükség volt a mikroszimulációs eljárás kidolgozhatósága érdekében.

Ezeket az előfeltevéseket döntően az 1982—re vonatkozó jövedelmi felvétel látha- tatlan jövedelmi adatainak speciális feldolgozásával igyekeztünk ellenőrizni. A la- kossági jövedelmi felvételek ugyanis — a köztudattal ellentétben — már kezdeteik—

től fogva kísérletet tesznek az előbb definiált láthatatlan jövedelmek számbavé—

telére. Az 1982. évi jövedelmi felvételben például a megkérdezettek éves és össz- lakossági szinten 8.3 milliárd forintot. a lakosság makroszinten számított szemé—

lyes jövedelme 1.8 százalékának megfelelő összegről adtak számot ilyen címen.

Jóllehet ez az adat minden bizonnyal jelentősen alatta marad a láthatatlan jöve- delmek valóságos összegének. a felvétel ez irányú adatainak speciális feldolgozá- sát mégis alkalmasnak tartottuk két olyan előfeltevés megfogalmazására. illetve kontrollálására, amelyek lényeges szerepet játszanak a továbbiakban.

Az első előfeltevés az, hogy a jövedelmi felvétel mintájába került személyek közül — az általuk bevallott láthatatlan jövedelmek speciális feldolgozása útján —- kiemelhetők azok a népességcsoportok. amelyek különösen intenzíven részesed-

nek a láthatatlan jövedelmekből. Úgy tűnik, hogy ez a feltevés — az egyéni fog—

5 Megjegyezzük, hogy a láthatatlan jövedelmekkel foglalkozó kutatók, szakértők között egyébként sem teljes az összhang a definíciót illetően. ami igen szemléletesen kifejezésre jut a láthatatlan jövedelmek

éves összegére adott nemegyszer jelentősen eltérő szakértői becslésekben is.

'5 Ez utóbbi érvelés természetesen vitatható. és annál kevésbé állja meg a helyét. minél inkább tá- volodunk a szó szoros értelmében vett barravalőtól a korrupciós színezetű jövedelmi tételek felé. Bár van- nak. akik a borravalót. hálapénzt is teljes egészében lakosságon belüli jövedelem--újraelosztásnak tekintik.

mi ezzel elvileg sem értünk egyet. s nem csupán az egyszerűség kedvéért kezeltük e tételeket nem negativ összegekként :: mikroszimuláció során.

A LATHATATLAN JUVEDELMEK

753

lalkozások adott, nem túl mély kódolásából fakadó korlátok mellett -— elég jól meg-

állja a helyét. Arra az eredményre jutottunk ugyanis. hogy bizonyos —— gazdasági

aktivitás. nem. lakóhelytípus, életkor, de különösen foglalkozás szerint képezhe—

tő -— népességcsoportok elég egyértelműen kiemelkednek a többi csoport közül

a bevallott láthatatlan jövedelmek előfordulásának intenzitása — magas előfor-

dulási aránya és (vagy) magas átlagos összege — tekintetében. E népességcso- portok lettek a mikroszimulációs eljárás differenciáltan kezelt építőkövei, melyeket a továbbiakban népességalcsoportoknak vagy röviden csak alcsoportoknak ne- vezünk.

A másik előfeltevés az volt. hogy a láthatatlan jövedelmek nagysága egy-egy népességcsoporton belül elég jól közelíthető valamely —- aránylag könnyen ke- zelhető — valószínűségeloszlással. A jövedelmi felvétel idevágó adatainak elem- zése e feltevést is alátámasztani látszik, mert bebizonyosodott. hogy nagy népes- ségcsoportokon belül a statisztikailag számba vett láthatatlan jövedelmek nagy—

ság szerinti eloszlása hozzávetőlegesen kétparaméteres lognormális (a továbbiak- ban L—2) eloszlású.7

Az ismertetett két döntés. valamint a jövedelmi felvétel korlátozott megbíz- hatóságú láthatatlan jövedelmi adatainak felhasználásával kontrollált két előfel- tevés alapjón már hozzá lehetett kezdeni a mikroszimulációs eljárás kidolgozá- sához.

A MIKROSZIMULÁCIÓS ELJÁRÁS

Az empirikus adatok korrekciójára felhasznált mikroszimulációs eljárás lénye-

gében egyszerű volt: a gazdasági aktivitás. egy esetben pedig a foglalkozás alap-

ján kialakított hat népességcsoport minden nagykorú tagját egyenként sorra véve döntést hoztunk arról. hogy az éppen soron levő személy jövedelmi felvételben szereplő jövedelme korrigálásra kerüljön-e valamilyen jogcímen. s ha igen. mek-

kora összegű legyen a korrekció. E döntéseket meghatározott tulajdonságú. szá—

mitógép által generált véletlen számok alapján hoztuk.S

Első lépésként tehát annak eldöntésére került sor, hogy az éppen soron levő

személy kapjon—e valamilyen jogcímen jövedelemkiegészítést. Erre népességcso—

portonként s azokon belül alcsoportonként differenciáltan. az alábbi igen egy—

szerű módon került sor.

1. Minden alcsoportra vonatkozóan meghatároztuk az eredeti mintában lát- hatatlan jövedelemben9 részesülő személyek arányát (pg), valamint az ilyen sze- mélyek átlagos láthatatlan jövedelmét Go). (Az alcsoportok e jellemzői a 2. tábla

első két oszlopában találhatók.)

2. Minden alcsoportra vonatkozóan előírtunk egy saját megítélésünk vagy szakértői vélekedések szerint ,,reális" pi arányt és xi átlagot.

7 itt természetesen nem szabad — valamilyen matematikai statisztikai értelemben vett — kifogástalan illeszkedésre gondolni, s azt sem szabad elfelejteni. hogy ez az információ nyilvánvalóan korlátozott meg—

bízhatóságú adatok feldolgozásán alapszik.

3 A szükséges számítások a Központi Statisztikai Hivatal Számítóközpontjóban készültek. A lebonyolí- tásukhoz szükséges programozási munkát Ritter Tiborné végezte, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A fel- használt kiadványok (: következők voltak: A láthatatlan jövedelmek lehetséges hatása a személyes jöve- delmek szóródősára (Mikroszimulációs számítások eredményei). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1987. 30 old.; A lakosság jövedelme és fogyasztása, 1970—1985. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986.

zza—alagaAésulódi jövedelmek színvonala és szóródása 1982—ben. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

5. o .

" Az egyszerűség kedvéért itt és a továbbiakban ls kizárólag láthatatlan jövedelmeket említünk. E yes esetekben azonban valójában nem láthatatlan jövedelmekről. hanem a nyugdijasok nyugdijon felüli oyan bér jellegű jövedelmeiről van szó. melyek nem kerültek szómbavételre :: jövedelmi felvétel során. Ez azon- ban megengedhető. mert mindkét jövedelmi tételt egyformán kezeljük a továbbiakban.

3 Statisztikai Szemle

754 ELTETÖ ovon — VITA LÁSZLÓ

3. Az egyes alcsoportokra vonatkozó po és pj, illetve ;0 és ki értékek nagysá- ' gának összevetése útján eldöntöttük, hogy az adott alcsoporton belül sor kerül—

jön-e a számba vett jövedelmek korrekciójára. A korrekció két dolgot jelenthetett:

— egy olyan személy láthatatlan jövedelemben való részesítését, aki a felvétel során nem adott számot ilyen jövedelemről (új jövedelem generálása);

—- egy olyan személy láthatatlan jövedelmének valamilyen összeggel való megnövelé—

sét. aki eleve számot adott valamekkora láthatatlan jövedelemről (jövedelemkiegészités generálása).

Mint már említettük. mindkét fajta korrekcióra az egyes személyek által be—

vallott jövedelmeknek egy nem negativ számmal történő megnövelése útján került

sor. Az 1. táblából kiolvasható, hogy mely esetekben került sor új láthatatlan jö—

vedelem generálására (U—korrekció). illetve a meglevő jövedelmek kiegészitésére

(K-korrekció).

!. tábla

A korrekciók áttekintése

Paraméterek _" " *— W

nagyságrendje X1 § Xo xl ) Xo

p1 § po sem U. sem K csak K M :- Po * csak U U is, K is

A kétféle korrekció részletezése előtt vezessük be a következő jelöléseket E(0, 1) —- a (g! 1) intervallum felett értelmezett egyenletes eloszlás,

LN(x, a) — az x várható értékű és !: paraméterrel rendelkező L-2 eloszlás, eNE(0L_1) — egy E(Ö.__1) eloszlásból származó véletlen szám.

yNLN(x, U) — egy LN(x, a) eloszlásból származó véletlen szóm,

! : f- y — az ! szorzótényezővel10 korrigált LN(x, a)eloszlásból származó véletlen szóm,

" az éppen soron levő személy sorszáma a korrekciós eljárásban.

W,- az éppen soron levő személy háztartásához tartozó ún. sulyszam."

N — az éppen soron levő alcsoportba tartozó személyek súlyszámokkal fel- szorzott száma.

Az U-korrekcióra természetesen kizárólag olyan személyek esetében kerülhe-

tett sor. akik a jövedelmi felvétel során eredetileg nem adtak számot láthatatlan

jövedelemről. Egy. e feltételnek eleget tevő személyt akkor juttattunk !; nagyságú újonnan generált láthatatlan jovedelemhez. ha az adott személyhez generált e;

véletlen számra nézve

e; átm

1—Po

m Az ! szorzószámok azt voltak hivatottak kifejezni, hogy a jövedelmi felvételben regisztrált kimutat—

lan jövedelmek az 1982-ben ilyen címen kapott összeg havi átlagát jelentik. mig a reálisnak tartott x; átla- gos értéket az egyszerűség kedvéért eleve havi időtartamra vonatkoztattuk. Ezért, ha valaki valamilyen ok- nól fogva nem egész éven keresztül dolgozott vagy tartozott egy adott gazdasági aktivitási csoportba. akkor nála egy f(1 szorzótényező alkalmazásával vettük figyelembe ezt a tényt.

" A W; súlyszómok használatát az tette szükségessé. hogy a jövedelmi felvétel mintájának kiválasz- tása nem arányos rétegzéssel történt. Ezért minden háztartás adatait egy meglehetősen differenciált Wa súlyszómmal kell szorozni az összes feldolgozás. elemzés során. A W; súlyszámok meghatározására vonatko—

zóan lásd például .,A családi jövedelmek szinvonala. . ." c. kiadványt. (179. old.)

A LATHATATLAN JOVEDELMEK 755

tel'esült.12 továbbá_] fennállt az

W;

2

NlPi—Pol—Wl—1 % '

feltétel is, ahol W§_1 az (i—1)—edik lépésig bezárólag új jövedelemhez juttatott

személyekhez tartozó súlyszámak összege. azaz az (i—1)-edik kumulált súlyszám.

A leírt két feltételnek együttesen eleget tevő személyhez — ugyancsak gépi úton ——

egy LNGI, a) eloszlásból származó Yi véletlen számot generáltunk. amiből az

'; : fi ' Yi

módon származtattuk az adott személy láthatatlan jövedelmét.

A K-korrekció ennél egyszerűbben történt: az éppen soron levő i—edik személy—

nek, a felvétel során bevallott láthatatlan jövedelmét egy LN(x1—-x0,0') eloszlásból származó y,- számból képzett I; :: fí-y; értékkel növeltük meg annak érdekében.

hogy az adott csoportban a láthatatlan jövedelemben részesülő személyek átlagos láthatatlan jövedelme xi legyen.

A korrekciós eljárásra oly módon került sor, hogy egy-egy alcsoporton belül a gép egyenként sorra vette az adott alcsoportba tartozó 14 éves és idősebb sze—

mélyeket, majd minden egyes személy esetében szükség szerint végrehajtotta az

U— vagy a K—korrekciót. A kétféle korrekció sztochasztikus jellege, valamint a súly-

számok és az f szorzótényezők használata következtében természetesen csak köze- lítőleg lehetett elérni az egyes alcsoportokra reálisnak tartott pi és xi értékeket.

Ugyanebbe az irányba hatott azonban az a korlátozó feltevésünk is, hogy az egyes

népességcsoportokra nézve felső korlátot írtunk elő az adott paraméterekkel ren—

delkező L-2 eloszlásból származó y értékre. Erre azért volt szükség, hogy egy—egy

viszonylag kis létszámú alcsoport esetében az elvileg végtelen nagy értéket is fel—

vehető y értékek ne téríthessék el túlzottan az alcsoportátlagot az előírt xi értéktől.

E felső korlátokat elég magasan húztuk meg ahhoz. hogy ne korlátozzák számot—

tevően a véletlen számokat generáló mechanizmust.

A leírt korrekciók folytán egyetlen személynél sem csökkenhetett az eredetileg felvételre került láthatatlan jövedelem összege.

A MlKROSZlMULAClÓ INPUT ADATAI

Látható. hogy a leírt mikroszimulációs eljárás gyakorlati végrehajtásához az alábbi információk szükségesek:

—- az alcsoportok definíciója az azokhoz tartozó pl és x'i paraméterekkel együtt.

- a jövedelemkorrekcióhoz használt L-2 eloszlás paramétere.

Az eljárást az alábbi hat népességcsoportra vonatkozóan külön-külön végez-

tük el:

1. alkalmazásban álló és szövetkezeti tag keresők (42 alcsoport).

2. 75 évesnél nem idősebb inaktív keresők (27 alcsoport),

3. közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő (nappali tagozatos) tanulók (2 alcsoport).

4. 15—70 éves eltartottak (3 alcsoport),

5. 75 évesnél nem idősebb saját vagy özvegyi jogú nyugdijasok (18 alcsoport), 6. nem mezőgazdasági önálló foglalkozási viszonyú keresők (3 alcsoport).

13 Könnyen belátható. hogy a láthatatlan jövedelemben - bevallásuk szerint — nem részesülő személyek [(m—po)/(1—po)] hányadát ilyen jövedelemben részesítve éppen elérhető a szóban forgó alcsoportra nézve reálisnak tartott pg arány.

3-

756 ÉLTETÓ CDUN — VlTA LÁSZLÓ

A szó szoros értelmében vett. a lakossági jövedelmek makroszintű statisztiká—

jóból is teljesen hiányzó láthatatlan jövedelmekhez csak az első négy csoport tag- jait juttattuk a szimuláció útján. Az ötödik csoport esetében végrehajtott korrekció ugyanis csupán egy olyan tételnek a nyugdijasok közötti szétosztását célozta, ami a makrostatisztikában elszámolásra került. de az annak adataival való összeve—

tés tanúsága szerint részben hiányzott a jövedelmi felvétel során számba vett jöve- delmek közül (nyugdijasok hiányzó bérjövedelmei). E tény természetesen nincs sem- miféle befolyással e tételnek a szimuláció során történő kezelésére. A hatodik cso- port esetében szétosztott összeg sem teljes egészében láthatatlan jövedelem. ha—

nem a nem mezőgazdasági önállók jövedelmének a jövedelmi felvétel adataiból hiányzó része. Az összevetés alapja itt is a makrostatisztika, ami az önállók jöve- delmeit nem azok jövedelembevallásaira. hanem szakértői becslésekre alapozza.

s ennélfogva — legalábbis elvileg — felöleli az önállók nem adózott jövedelmeit is.

E népességcsoport esetében mindenkit kisebb-nagyobb jövedelemkiege'szítéshez juttattunk, azaz e csoport esetében — a többitől eltérően —- csak K-korrekciőra ke- rült sor. de arra a csoport minden tagjánál.

Mint már említettük. a mikroszimuláció minél differenciáltabb végrehajtása

érdekében mind a hat népességesóport esetében kisebb—nagyobb számú olyan — nem. foglalkozás, lakóhelytipus és esetenként kor szerint képzett — alcsoportot alakítottunk ki. amelyek tagjait megítélésünk szerint már egységesen lehetett ke—

zelni az eljárás során. Az egyes csoportok esetében képzett alcsoportok számát a csoportok elnevezése után zárójelben már feltüntettük. Mint látható és várható.

a legtöbb alcsoportot az első népességcsoporton belül alakítottuk ki. Ezért illuszt—

rációképpen is ezeket az alcsoportokat soroljuk fel a 2. táblában az egyes alcso- portokra vonatkozó pg. xo eredeti, illetve az azokra feltételezett p,, x1 és a értékek- kel. valamint az ez utóbbiból adódó relatív szórásokkal együtt. A többi alcsoportot és feltételezett paraméterértéket a terjedelem adta korlátok miatt nem adjuk meg, ezek megtalálhatók a ,.A láthatatlan jövedelmek lehetséges hatása. . ." cimű idé- zett kiadvány függelékében.

A 2. tábla jól érzékelteti, hogy részben az egyéni foglalkozások kódolásának adott mélysége, részben pedig az adott mintaelemszám miatt többnyire nem volt lehetőség a tipikusan borravalós és hálapénzes foglalkozást űző keresők többi ke—

resőtől való következetes elkülönítésére. Ennek ellenére a kiemelt foglalkozási cso-

portok mind a láthatalan jövedelmek előfordulási gyakoriságát. mind azok átla-

gos nagyságát illetően egyértelműen és igen meggyőzően kiemelkedtek a többi foglalkozási csoport közül. Látható, hogy az összes többi keresőt csak összevont foglalkozási jelleg, lakóhelytlpus és nem szerint állt módunkban differenciálni (:

szimuláció céljaira.

Kétségtelen, hogy az általunk végrehajtott korrekciók legkényesebb pontja az.

hogy az egyes alcsoportokra vonatkozóan milyen pj és xi értékeket írunk elő. Az e

tekintetben fennáló igen nagy bizonytalanság ellensúlyozása érde—kében eleve

több változattal próbálkoztunk, s az egyes változatokban szereplő pj és; értékeket

— hacsak lehetett — szakértői becslésekkel igyekeztünk szembesíteni. Az egyes al-

csoportok pontos létszámadatainak ismeretében ugyanis a pj és az xi értékek bár- mely sorozatát alapul véve könnyűszerrel elő lehetett állítani az általunk definiált láthatatlan jövedelmek éves és országos szintű összegét,13 amit azután össze lehe-

tett vetni a különféle szakértői becslésekben szereplő hasonló összegekkel. Számos

" Ezek az összegek természetesen — mint már utaltunk erre -- nem realizálódhattak maradéktalanul ::

szimuláció során.

A*LATHATATLAN JÓVEDELMEK 757

ilyen próbaszómítós után úgy döntöttünk, hogy a számításokat az első népesség-

csoport esetében három -— egy alacsony. egy közepes és egy magas —-. a masodik csoportban két — egy alacsony és egy magas —, az összes többi népességcsoport esetében pedig egy—egy változatban végezzük el. E döntésünk talán azzal indokol- ható, hogy valójában az első csoport a leginkább meghatározó a láthatatlan jöve-

delmek éves összegét illetően, mig a többi csoportnak — különösen a tanulóknak

és az eltartottaknak csak minimális szerep jut ebben. A legutolsó csoport eseté- ben a makrostatisztika megfelelő adatai nyújtottak támpontot. s így itt nem volt

túl nagy a bizonytalanság.

2. tábla

Az alkalmazásban álló és szövetkezeti to keresők alcso ori'ai

l , l l l I

es az azokhoz tartozo parameterertekek

Eredeti Alacsony Közepes Magas

változat változat változat

Relalív

Foglalkozási csoport Az előírt 0 szét;?

arány "átlag zale'k)

(Po) (;o) aróny átlag arány ótLag arány átlag (Pi) (n) (Pl) ibn) (Pi) (Xi)

Budapest

1. Orvos. fogorvos . 56 2 587 70 9 000 75 l0 000 80 15 000 0.4 41,7 2._Ápoló. szülésznő 59 1 615 75 2 500 80 3 000 85 4 000 0.2 202 3. Tanár (felsőfokú

tanintézeti) . . 31 1 225 40 2.000 45 2 500 50 3 000 0.2 202 4; Egyéb szellemi

foglalkozású '

férfi .. . . . .11 2 354 .25 2500 30 2 800 33 3 000 0.8 941

5. Egyéb szellemi :

(foglalkozású nő 5 1 270 8 1 500 *10 1 800 11 2 000 0.5 53.15

6. Gépjármű- és _

motorszerelő . . 33 2 212 40 3 000 45 4 000 50 5 000 0.2 202

7.' Építőmesteri _

foglalkozású . . 33 1 916 50 6 000 60 8 000 70 10 000 0.3 30.'7

8. Építési szerelő !

' szakiparos . . 24 1 575 40 6 000 50 8 000 60 10 000 0.3 30.7 9. Tehergépkocsi-

vezető . . . . 28 2 690 40 4 000 50 6 000 60 8 000 0.3 30,7

10. Postai kézbesítő 80 2 371 75 3 000 80 4 000 85 5 000 0.2 202

11. Felszolgóló,

.,italmérő . . . 74 2 325 85 7 000 85 8 000 90 8 000 0.2 202 12. Fodrász. kozme-

tikus . . . . .. 96 1 712 100 3 000 100 3 500 100 4 000 0.2 202 13. Egyéb fizikai

foglalkozású

(férfi . . . . . 9 1668 21 2400 27 2700 33 3200 0.8 94.7

14. Egyéb fizikai

foglalkozású nő A 1654 7 1800 8 2000 10 2300 05 53.23

* . Vidéki városok

15. Orvos. fogorvos. 64 3057 75 8000 80 10000 85 12000 0.4 41,7

16. Ápoló. szülésznő 51 831 70 1500 75 2000 75 3000 0.3 30.7 17. Tanór (felsőfokú

tanintézeti) . . 39 1455 40 2000 45 3000 50 4000 0.2 202

18. Egyéb szellemi foglalkozású

férfi . . . . 9 1604 21 2000 25 2200 33 2600 0.8 94.7

(A fóblo folyfalósa a következő oldalon.)

758 ÉLTETÓ UDUN —- VlTA LÁSZLÓ (Folytatás.)

Eredeti Alacsony Közepes § Magus

változa! változat ; változat

! __ lie-jogú:

Foglalkozási csoport [__ Az előírt 0 5732?

arány átlag zalék)

(Po) (;), arány áflgg arány átlag arány átlag

(Pi) (Xi) (D!) (M) (P!) (11)

19. Egyéb szellemi

foglalkozású nö 4 998 7 1 100 8 1 300 10 1 600 0.5 53.3

20. Gépjármű- és ,

motorszerelő 32 1 162 ! 40 2 500 45 3 000 50 4 000 0.3 30,7

21. Épitőmesteri ' §

foglalkozású 30 m1 522 50 4 500 60 7 000 70 8 000 0.3 30.7 22. Építési szerelő

szokiparos . 26 1 561 40 5 000 50 7 000 60 8 000 0.3 30,7 23. Tehergépkocsi-

vezető . . . 16 1 270 35 3 000 40 5 000 50 7 000 0.2 20.2 24. Postai kézbesítő 51 1 631 65 2 500 70 3 000 80 3 500 0.2 202

25. Felszolgáló. ,

italmérő . 53 1 236 80 4 000 85 5 000 85 6 000 0.2 202

26. Fodrász kozme-

tikus . . 91 1 478 100 2 500 100 3 000 100 4 000 0.2 202

27. Egyéb fizikai foglalkozású

férfi . . . 7 1 180 14 2 000 20 2 200 28 2 700 ' 0.8 94.7

28. Egyéb fizikai

foglalkozású nő 2 589 4 800 6 1 000 8 1 200 0.5 53.3

Községek

29. Orvos. fogorv05 83 l 2 247 80 8 000 90 9 000 90 12 000 0.4 41.7 30. Ápoló. szülész—

nő . . . 34 798 60 1 500 65 2 000 70 2 500, 0.3 30.7

31. Tanár (felsőfokú

tanintézeti) . 67 1 045 40 2 000 45 2 500 50 : 3 000 02 202

32. Egyéb szellemi § ;

foglalkozású ;

férfi . . . . 7 1 536 17 1 600 20 2100 25 ' 2 200 0.8 94.7 33. Egyéb szellemi

foglalkozású nő 3 930 5 1 100 6 1 500 8 1 600 0.5 53.3

34. Gépjármű- és

motorszerelő 18 1 036 30 1 500 50 2 500 75 3 500 0.3 30.7 35. Épitőmesteri

foglalkozású 33 1 479 50 4 500 60 6 000 70 _ 8 000 0.3 30.7

36. Épitési szerelő

szakiparos 19 1 316 45 3 500 60 6 000 75 ' 8 000 0.3 30,7 37. Tehergépkocsi-

vezető . . . . 9 975 25 2 500 30 4 000 40 5 000 0.3 30.7

38. Postai kézbesítő 56 557 60 1 500 70 2 000 80 2 500 0.2 202 39. Felszolgáló.

italmérő . . 53 1 271 80 3 500 85 4 000 85 6 000 0,3 30.7

40. Fodrász, kozme— _

tikus . . . 100 1 434 100 2500 100 ? 3000 100 3500 0.2 202

41. Egyéb fizikai *

foglalkozású ?

férfi . . . . § 7 885 15 1600 17 ! 2100 21 2300 0.8 94,7

42. Egyéb fizikai l § _

foglalkozású nő 2 506 4 800 5 § 1 000 6 1 000 0.5 53.3

Megjegyzés. Az arányok százalékban. az átlagok forintban kifejezve.

A LÁTHATATLAN JOVEDELMEK

759

Ezért a pi és x, értékeket csak a legelső népességcsoport 42 alcsoportjára

adjuk meg. (Lásd a 2. táblát.) A táblából kitűnik. hogy az egymást követő — ala-

csony, közepes és magas —— változatok, valamint az egyes lakóhelytipusok -— közsé—

gek, vidéki városok, Budapest —- esetében általában egyre magasabbak az ugyan—

azon alcsoporthoz tartozó pi és xi értékek.14 A változatok tekintetében ez nyilván-

való követelmény, a lakóhelytípusok vonatkozásában pedig részben szakértői becs- léseken. elképzeléseken, részben pedig a bevallott láthatatlan jövedelmek feldol- gozásából nyert információkon alapszik.

Most már csak a jövedelemkorrekciók lebonyolításához szükséges a' paraméter

általunk választott értékeíről kell néhány szót ejteni. E paraméter lényegében az L-2 eloszlás egyenlőtlenségét fejezi ki, ami abból is jól látszik, hogy a

Val/Éli?

formulán keresztül monoton kapcsolatban áll az eloszlás relatív szórásával (V).

Erre vonatkozó megbízható információ hiányában úgy döntöttünk, hogy egy—egy

alcsoport esetében annál magasabb a-értéket -— s ezzel együtt annál magasabb

relativ szórást — tételezünk fel. minél heterogénebbnek gondoljuk vagy — a nem kiemelt szellemi és fizikai foglalkozások esetében — tudjuk az adott alcsoportot.

Relatív egyenlőtlenségi mutatóról lévén szó, az egyes változatok esetében azonos a—értékeket tételeztünk fel egy-egy alcsoportra. Az általunk alkalmazott a-értékek az elég mérsékelt 0.2 és az igen nagynak minősíthető 0.8 értékek között mozognak.

A 0.2 értékkel például a viszonylag homogén foglalkozási csoportnak tekinthető gépjármű— és motorszerelő vagy a fodrászok, kozmetikusok esetében, a legma—

gasabb értékkel pedig az olyan igen heterogén csoportok esetében számoltunk.

mint például az egyéb (nem kiemelt) fizikai foglalkozású férfiak. A paraméter ál—

talunk használt modális értéke 0.3. ami nem sokkal marad alatta a személyes jö—

vedelmek statisztika által kimutatott átlagos egyenlőtlenségének.

A mikroszimulációs számítások három variánsa készült el:

, az !. variáns esetében az első és a második népességcsoportra az alacsony számitási:

változatot.

a ll. variáns esetében az első népességcsoportra a közepes, a másodikra a magas számítási változatot.

a III. variáns esetében pedig mind az első. mind a második népességcsoport esetében a magas számítási változatot

vettük alapul. Ez rendre 33, 46. illetve 62 milliárd forint láthatatlan jövedelem fel—

tételezésével egyenértékű éves és országos szinten.15 A három variáns ennél bő- vebb jellemzőit a 3. és a 4. tábla mutatja. Míg a 3. táblán csak a mikroszimulációs

eljárással létrehozott láthatatlan jövedelmek szerepelnek, addig a 4. tábla már

magában foglalja a jövedelmi felvétel során eleve számba vett 8.3 milliárd forint-

nyi összegű láthatatlan jövedelmet is.

Látható, hogy a három variáns elég markánsan különbözik egymástól.16 Figye-

lembe véve. hogy itt a láthatatlan jövedelmeknek a szokásosnál szűkebb értelme-

54 A többi alcsoport paraméterei szintén .,A láthatatlan jövedelmek lehetséges hatása. . ." c. kiad—

ványban találhatók.

15 Ezek az adatok természetesen az 1982. évre vonatkozó. folyó áras adatok. A nyugdíjasok 5.3 milliárd forint összegű bérjövedelem-kiegészítését — ami nem láthatatlan jövedelem — e számok nem tartalmazzák.

"* A három variánsnak megfelelő személyes jövedelem összege rendre 100. 102.7, illetve 106.3 százo- lékát teszi ki a személyes jövedelmek makrostatisztika által kimutatott 1982. évi összegének. A makrosta- tisztika egyébként több olyan tételt számba vesz lakossági jövedelemként (napidíjak. házilagos építkezé- selmél végzett saját munka értéke. nettó kamatjövedelmek stb.). amelyek megfigyelésére nincs vagy nagyon korlátozott a lehetőség a jövedelmi felvételeknél. Ezért az utóbbiaknál adódó egy főre jutó személyes jö- vedelem mindig alacsonyabb a makrostatisztikában kimutatott átlagnál.

760 ÉLTETÓ UDÚN — VITA LÁSZLÓ

zéséről, továbbá az 1982. évre vonatkozó adatokról van szó. 0 Hl. változat feltehe—- tően elég közel áll a láthatalan jövedelmek nagyságáról szélsőségesen vélekedő szakértők elképzeléséhez, vagy esetleg még valamivel meg is haladja azt. Mi a magunk részéről valahol az l. és a ll. variáns közöttinek gondoljuk a valóságos

helyzetet. '

3. tábla

A három variáns összegszerű hatása ;

1. ". lll.

'Csoport

'variáns (millló forint)

Alkalmazásban álló és szövetkezeti

tag keresők . . . 15 670.0 27 0209 43 539.1' Inaktív keresők . . . 1895,3 3450.0 34509,

Tanulok . . . 366.1 366.1 366.1

Eltartottak . . . 247.3 247,3 247.3

Nyugdíjasok . . . . . . . . . 5257.0 5257.0 5257.0

Nem mezőgazdasági önállók . . . 6357,1 6357,1 6357,1 Összesen . . . 29 792,8 42 ó98.4 59 216,6

Az eredeti összes személyes jöve-

delem százalékában . . . . 6.9 9.9 13.7

4. tábla A három variáns néhány jellemzője

. Eredeti !. n. Ju.

Megnevezes [adat _ ,

VGI'IUDS

Összes láthatatlan jövedelem* . . 8.3 265 ( 39,4 55.9

Nyugdíjasok jövedelemkiegészitése* -— 5.3 5.3 5.3

Onállók jövedelemkiegészítése* . 64 6.4 64

Osszes személyes jövedelem* . V. . 433,4 4632 476,1 492.6 Egy főre jutó havi személyes jöve—

delem (forint) . . . 3385 3618 3718 3847 Az eredeti adat (százalékában . . 100 1069 109.9 113.7 Láthatatlan jövedelmek aránya az

összes személyes jövedelemből

(százalék) . . . . . . . . . 1.9 5.7 8.3 113

A ' láthatatlan jövedelemhez jútók

aránya a 14 éves és idősebb né— '

pességből (százalék) . . . 7.8 149 17,2 19.7

' Éves összeg (milliárd forint).

NÉHÁNY EREDMÉNY ES K'OVETKEZTETÉS

A mikroszimuláció három variánsának népességcsoportonkénti és alcsopor—

tonkénti végrehajtása után minden személyi rekordon rögzítettük az adott személy—

nek a mikroszimulációs eljárással juttatott láthatalan jövedelmet. majd az egyes

személyeknek íly módon juttatott jövedelmeket a gép háztartásonként összegezte.

s hozzáadta a háztartás összes személyes jövedelméhez. A háztartások íly módon megnövelt összes személyes jövedelmét osztva az egyes háztartások taglétszámá- val, a háztartások láthatatlan jövedelmekkel és jövedelemkiegészitéssel növelt egy

A LATHATATLAN JÓVEDELMEK 761

főre jutó jövedelméhez jutottunk. Ezeket a megnövelt egy főre jutó jövedelmeket a továbbiakban az egyszerűség kedvéért korrigált egy főre jutó jövedelemnek ne-

vezzük. A számítások'három variánsban történő elvégzése után természetesen min—

den háztartásra nézve háromféle korrigált egy főre jutó jövedelem állt rendelke—

zésre. A háztartások korrekció nélküli egy főre jutó jövedelmeit a továbbiakban eredeti egy főre jutó jövedelmeknek nevezzük.17 A továbbiakban mindhárom variáns

szerinti korrigált egy főre jutó jövedelemmel elvégeztettük a legfontosabb feldol—

gozásokat, elemzéseket. majd a kapott eredményeket összehasonlítottuk az eredeti

jövedelmek hasonló feldolgozása. elemzése útján nyert eredményekkel.

A kapott eredmények közül legelőször azt mutatjuk be, hogy a három számí- tási variáns esetében hogyan alakul a népességnek az egy főre jutó személyes jövedelem nagysága szerinti eloszlása, valamint ezen eloszlás egyenlőtlensége.

5. tábla

A népesség megoszlása az eredeti és korrigált jövedelem szerint, 1982

(százalék)

Egy főre jutó havi személyes Eredeti " l "' ill.

jövedelem (forint) megoszlás ' variáns

-—1800 . . . . . . . . . . 6.4 5.7 5.4 5.1

1800—2200 . . . . . . . . . . 9.7 8.4 8.0 7.6

2200—2600 . . . . . . . . . . 13.9 12,1 11.2 10.8

2600—3000 . . . 15.0 13. 7 13,0 12.5

3000—3400 . . . 14.0 13.2 12.6 , 11.8

3400—3800 . . . 10,8 10,8 11.0 10,6

3800—4400 . . . . . . . . . . 12.1 12.6 12.6 12.11

4400—5200 . . . . . . . . . . 9.0 10.6 11.4 12,1

5200—6000 . . . . . . . . . . 4.6 5.9 6.4 7 0

6000— . . . . . . . . . . 4.5 7.0 _8.4 10,1

Összesen . . . —100,0 — 100,0 100.0 100,0

Relatív szórás (százálék). . . 40.2 43.5 44,2 46,1 Az átlag felettiek átlagjövedelme

az átlag alattiak százalékában* 182 190 192 197 The'il-féle egyenlőtlenségi mutató

0.0731 0.0836 0.0867 0,0930

' E mutatót a továbbiakban az egyszerűség kEdvéért átlaghányadosnak nevezzük.

Az 5. és a 6. táblában közölt Theil-féle egyenlőtlenségi mutatót a TSZW njxJ (x ln((xi/x)

N

formula adja. ahol:

a mintában megfigyelt i-edik háztartás egy főre jutó jövedelme, az átlagos egy főre jutó jövedelem,

a i-edik háztartás taglétszáma.

a i-edik háztartásra vonatkozó súlyszám, :ZWI'":

)

!

' z g a x m

l

" A most használt ,.eredeti" jelzőnek semni köze sincs a jövedelmek eredeti elosztásához. hanem csak arra utal. hogy a jövedelmi felvétel során nyert adatokból közvetlen-rű! számítható jövedelmi adatokról van szó. Mellesleg már ezek is bizonyos korrekciók eredményei.

752 mero UDUN — VITA mszmp

Mind az egy főre jutó havi személyes jövedelem nagysága szerinti megoszlá- sok, mind a különféle egyenlőtlenségi mutatók összehasonlítása egyértelműen azt

jelzi, hogy az összlakosság szintjén elég jelentős lehet a láthatatlan jövedelmek eloszlásmódosító hatása. Ez a hatás az eloszlás mindkét szélén jól megfigyelhető.

de különösen a magas jövedelműek arányának erőteljes növekedésében nyilvánul meg. A 3400 és 4400 forint közötti sávba tartozók aránya ezzel szemben meg—

lehetősen stabilnak mutatkozik: 22—23 százalék körül van mind a négy esetben.

Ez arra látszik utalni. hogy — mint az várható — a láthatatlan jövedelmek első- sorban a magas jövedelmeket teszik még magasabbá. s ezen keresztül növelik a jövedelmek egyenlőtlenségét. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy mig a népesség

legalacsonyabb jövedelmű huszadát — 5 százalékát — leválasztó határ alig nö—

vekszik az eredetihez képest az egyes változatok esetében, addig a felső huszadot

leválasztó határ erőteljes. 10—20 százalékos növekedést mutat. Ez elsősorban annak a következménye, hogy — mint az közismert -- a jövedelmi szint növekedésé- vel párhuzamosan erősen nő a népességen belül az aktív keresők aránya, 5 így

a szimulációs eljárás végrehajtási módjából következően a magasabb jövedelmi

kategóriákban nagyobb volt a pótlólagos láthatatlan jövedelemhez jutás esélye.

mint az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Ezt jól tükrözik az egyenlőtlenségi mérőszámok is, melyek kivétel nélkül jelentős. egyre fokozódó emelkedést mutat-

nak a három variáns esetében. A változás mértéke még az !. variáns esetében is

nagyobb, mint ami 1977 és 1982 között a statisztikailag számba vett jövedelmek egyenlőtlenségében ténylegesen bekövetkezett. bármelyik egyenlőtlenségi mutatót is vesszük alapul. Ez pedig azt jelzi, hogy a láthatatlan jövedelmek messze nem teljes körű számbavétele észrevehetően torzíthatja a jövedelmek eloszlását és az

eloszlás egyenlőtlenségét. Az ezt jellemző adatokat a 6. tábla foglalja össze.

6. tábla

A személyes jövedelmek eloszlásának változását, illetve lehetséges módosulását jellemző adatok

:. ! ". _1__luz W,

Theil—mutató . . . 95,8 "4.4 l 'l'lB.6

[' !

Mme 33?" WWW" _—

adcta : 100 Index: 1982. év eredeti

adata 21009

A 1800 forint alatti jövedelműek [ l

aránya . . . . . . . . . s1.s* son 84,4 79,7

A 6000 forint feletti jövedelműek l

aránya . . . . . . . . . nam 155.6 1ss,7 224.4

Relatív szórás. . . . . . . . 953 1os,2 110,o ! 114.7

Átlaghányados . . . . . . . 98,9 mm 105,5 l ma.;

1 127.

* 1977-ben is 1982. évi árszínvonallal számolva.

A 6. táblából kitűnik. hogy a jövelemeloszlás egyenlőtlenségének változására

(: jövedelemegyenlőtlenség mérésére felhasznált mutatók nem egyformán érzé-

kenyek. Látható, hogy a három mutató közül (: Theil-féle mutató a leginkább, az átlaghányados pedig a legkevésbé érzékeny. Ezt is figyelembe véve összefoglalóan azt mondhatjuk. hogy a láthatatlan jövedelmek számításaink nyomán megvalósuló háromféle mértékű növekedése az egyenlőtlenség mérésére használt mutatószám—

tól függően az l. variáns esetében 4—14 százalékkal, a ll. variáns esetében 6—18 százalékkal. a III. variáns esetében pedig 8—2? százalékkal növelheti az eredetileg

A LÁTHATATLAN JUVEDELMEK 763

kimutatott egyenlőtlenséget. Az egyenlőtlenség változására ,.közepesen" reagáló relatív szórást alapul véve. a három változat egyenlőtlenségnövelő hatása rendre 8, 10, illetve 15 százalékos. Mint látható. e hatás valóban lényegesen nagyobb

mint az 1977. és az 1982. évi jövedelmi felvételek adataiból adódó változás.

Némileg megváltozik a kép akkor. ha más ..optikát" választunk, s a láthatat—

lan jövedelmek lehetséges egyenlőtlenségnövelő hatását nem az 1977 és 1982 kö—

zött ténylegesen bekövetkezett — valójában minimális — egyenlőtlenségváltozás—

hoz. hanem az 1972 és 1977 között megvalósult jelentős mértékű egyenlőtlenség—

csökkenéshez. illetve az 1972-re kimutatott egyenlőtlenséghez viszonyítjuk. Ebben az időszakban ugyanis az 5. táblában szereplő három egyenlőtlenségi mutató rendre 12,4, 6.1, illetve 21.0 százalékos egyenlőtlenségcsökkenést jelez összlakos—

sági szinten, ami mértékét illetően valahol a ll. és a III. variáns hatása között helyezkedik el. Ez arra mutat, hogy bár a láthatatlan jövedelmek az összlakosság szintjén számottevően fokozhatják a személyes jövedelmek egyenlőtlenségét, csak a Ill. variánsnak megfelelő jövedelemkorrekciók eredményeképpen kialakuló jö—

vedelmi egyenlőtlenség közeliti meg az 1972. évi felvétel által kimutatottat.

Ugyanezt erősíti meg a megfelelő decilis eloszlások egymással való egybeve- tése is. (Lásd a 7. táblát.) A decilis eloszlások. illetve a szélső tizedek átlagjöve—

delmi arányának egymással való összevetése ugyancsak azt támasztja alá, hogy a láthatatlan jövedelmek elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezők jövedel—

mének további növelése útján fokozzák a jövedelemegyenlőtlenséget. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a láthatatlan jövedelmek minden bizonnyal nagyban hozzájárulnak a jövedelemegyenlőtlenség fokozott érzékelhetőségéhez és az annak növekedésével szembeni nagy érzékenységhez. Az igen magas jövedelmek elköl- tése ugyanis jóval látványosabban jelentkezhet. mint a közepes jövedelmeké, s ez

kiválthatja az arra való érzékeny reagálást.

7. tábla

Az egy főre jutó személyes iővedelem nagysága alapján képzett népességtizedek részesedése az összes személyes iövedelemből

(százalék)

1972. 1977. __ _ _ÉÉÉ'ÉM_M_,_

Népességtized ————— . ll. [ ui. j (m.

évben eredetu W

1. . . . 4.0 4.5 4.9 4.7 4.6 4.5

2. . . . 5.9 6.3 6.4 6,2 6.1 5.0

3. . . . 7,o 7.3 7.3 7.1 7.0 6.9

4. 7.9 8,1 8.1 7.8 7.8 7.7

5. . 8.8 8.9 8.8 8.7 8.7 8.6

6. . . . . 9.8 9.8 9.6 9.6 9.6 9.5

7. . 10.8 10.8 10.7 10.6 10.6 10.6

8. . 12,1* 12,0 11.9 12.0 12.1 121

9. . 14.0 13.7 13,7 13,9 14.0 14,1

10. .! . . . . . . 19.7 M18.6_ 18.6 19,4 19.5 204)

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A felső és az alsó tized átlagjövedel-

mének aránya . . 4.9 4.1 3.8 4.1 4.2 4.4

A népesség egészére vonatkozó eddig részletezett eredményeken. megállapí- tásokon túlmenően a módszer természetesen egy sor egyéb megállapítás, követ-

764 ÉLTETÖ UDUN —- VITA LÁSZLÓ

keztetés megfogalmazását is lehetővé teszi. Ezek részleteire a jelen cikkben nem térünk ki. csak azt kívánjuk jelezni. hogy itt lényegében annak vizsgálatáról van szó, hogy a láthatatlan jövedelmek mennyiben módosíthatják a legfontosabb jöve- delmi arányokat, valamint a jövedelmek egyes rétegeken belüli egyenlőtlenségét.

Mint az az illusztrációképpen bemutatott viszonylag kevés eredményből is látható, a mikroszimuláció alkalmas eszköze lehet a láthatatlan jövedelmek jöve- delmi viszonyokat módosító lehetséges hatásainak felmérésére. Nem szabad azon- ban megfeledkezni arról, hogy itt a jövedelmi felvételből származó empirikus ada- toknak bizonyos feltételezéseken alapuló ,,pszeudo—empirikus" adatokkal való ele- gyítéséről van szó. ami véleményünk szerint kettős követelményt támaszt a vegyes adatok készítőivel és elemzőivel szemben. Egyrészt azt, hogy minél pontosabban.

minél explicitebben mondják ki a pszeudo-empirikus adatok előállításához hasz-

nált összes feltevésüket. s hacsak lehet, azok közül minél többet kontrolláljanak a a valóság tényeivel, másrészt pedig azt. hogy az elemzés—értékelés során vegyék tekintetbe a mesterségesen konstruált adatok tulajdonságait. s ne állítsák be a valóság tényeiként azt, ha e tulajdonságok ..előbújnak" az adatelegyből. Ezt jól szolgálhatja például az is, ha nemcsak az egyesített adatok. hanem egymástói elkülönítve a szigorúan vett empirikus és a pszeudo-empirikus adatok is publiká—

lásra kerülnek.

Úgy véljük, hogy ha a mikroszimulációval nyert eredményeket olyan érzékeny-

ségi vizsgálat eredményeinek tekintjük, amely azt kívánja jelezni, hogy a láthatat—

lan jövedelmekre vonatkozó különféle feltevések mennyiben módosíthatják a sta- .tisztikailag kimutatható jövedelemegyenlőtlenséget, akkor elkerülhetők az előbb

említett buktatók.

E megjegyzéseket előrebocsátva számításaink legfőbb eredménye talán az_, hogy a láthatatlan jövedelmekből való részesedés a jövedelemstatisztika általbkí—

mutatotthoz képest szinte biztosan megnöveli a jövedelmek egyenlőtlenséget.

Ugyanakkor a növelő hatás talán a vártnál alacsonyabb. Ez feltehetően azzal ma- gyarázható, hogy a láthatatlan jövedelmeknek korántsem csak szóródásnövelő ha—

tásuk van, hanem minden bizonnyal a _növelő hatást részben ellensúlyozó nivellóló

hatásuk is. _

Elég ha arra gondolunk. hogy a borravalók döntően éppen a hivatalosan alul- értékelt szakmákban dolgozók jövedelmét emelik magasabb szintre, vagy hogy a fusi munka végzését esetleg éppen az első gazdaságból nyert alacsony jövedelem kényszeríti ki. Azt is figyelembe kell venni, hogy a láthatatlan jövedelmek arányá—

nak időbeli növekedése, s főleg a láthatatlan jövedelmek időben nem feltétlenül konstans hányadának regisztrálása a jövedelmi felméréseknél, problémát jelenthet a jövedelemegyenlőtlenség időbeli összehasonlításánál mind az összlakosság.

mind az egyes népességcsoportok, rétegek szintjén. lgy például egyáltalán nem biztos, hogy 1972 óta folyamatosan csökkent a jövedelmi egyenlőtlenség, mint ahogyan azt az egymást követő jövedelmi felvételek adatai mutatják. Úgy tűnik azonban, hogy a láthatatlan jövedelmek a jövedelemegyenlőtlenség keresztmet- szeti összehasonlítását és az ún. jövedelmi arányokat —— hacsak nem kisebb fog- lalkozási csoportokról van szó — csak kevéssé érintik. _

Mindent összevetve. a most bemutatott vagy ahhoz hasonló -— esetleg tovább finomított — szimulációs eljárások igen hasznos szerepet játszhatnak a statisztikai eszközökkel csak igen korlátozottan hozzáférhető láthatatlan jövedelmek lehetsé:

ges hatásainak felmérésében, meghatározásában. Ettől függetlenül természetesen nem szabad lemondani a jövedelmi felvételek technikájának továbbfejlesztéséről.

pontosítósáról sem, mert még ezek tartalékai sincsenek teljesen kimerítve.